Kezdőlap Címkék Venezuela

Címke: venezuela

Putyin megkapta Bolivar kardjának másolatát Venezuela elnökétől

Orosz cégek újabb egymilliárd dollárt fektetnek be a latin-amerikai országba, melyet az USA szankciói fojtogatnak. Erről beszélt Putyin elnök miután tárgyalt Nicolas Maduro venezuelai államfővel Moszkvában.

Oroszország eddig több mint négymilliárd dollárt fektetett be Venezuelában, mely egykor Latin Amerika virágzó állama volt, de most a csőd szélére került. Az olaj árának csökkenése és a rossz gazdálkodás oda vezetett, hogy a baloldali populista rendszer az összeomlás szélére került. Ráadásul az Egyesült Államok szankciókat rendelt el az ország ellen mondván, hogy Venezuelában nem respektálják a demokráciát. A nyugatbarát politikus, Guaido a parlament támogatásával elnökké kiáltotta ki magát, de a hatalomátvétel nem sikerült, mert a hadsereg kitart Maduro elnök mellett.

Venezuelát jelenleg Oroszországon kívül Kína, Kuba és Törökország támogatja. Ennek persze ára van: az oroszok szépen csendben felvásárolják az olajmezőket Venezuelában cserébe azokért a hitelekért, melyeket Venezuela képtelen törleszteni. Maduro elnök mindenesetre végtelenül hálás Putyinnak, aki ebben a helyzetben is támogatja rendszerét. Nemcsak pénzzel, de katonákkal is. Az orosz titkosszolgálat fegyveres alakulatai védelmezik Maduro elnököt a kubai csapatokkal együtt. Ezért is adta át Maduro elnök a nagy szabadságharcos, Simon Bolivar kardjának a másolatát Putyin elnöknek a Kremlben, ahol először fogadták Venezuela államfőjét azóta, hogy országa az amerikai szankciók miatt végleg a padlóra került.

Törökország közösen akar fegyvereket gyártani Oroszországgal

Jövő áprilisra megérkezhet az egész orosz rakétavédelmi rendszer, insallah! – büszkélkedett Erdogan elnök, aki a sikertelen puccskísérlet harmadik évfordulóján beszélt Ankarában.

Trump elnök hiába figyelmeztette Erdogan államfőt: rossz vége lehet annak, ha egy NATO tagállam Oroszországtól vásárol korszerű rakéta rendszert. Az Sz 400-as rendszert pedig Nyugaton is annak tartják. Ezért kérték meg Putyin elnököt: ne szállítsa le azt Iránnak. Az orosz elnök teljesítette az amerikai kérést nehogy az Sz 400 rakétavédelmi rendszer szedje le az amerikai vadászgépeket az iráni légtérben.

Törökországban nincsen háborús veszély, de az amerikaiak azt semmiképp sem akarják, hogy az F 35-ös vadászgépek egy támaszponton állomásozzanak az orosz rakétavédelmi rendszerrel. Akkor ugyanis az orosz kiképző tisztek szemrevételezhetnék az amerikai vadászgépeket és megtalálhatnák azoknak a gyenge pontjait. Ezért Amerika közölte: Törökország semmiképp sem kapja meg azt a 100 F 35-ös vadászgépet, melyet megrendelt. Ezenkívül kizárják Törökországot az egész F 35-ös programból. Korábban ugyanis az volt az elképzelés, hogy Törökországban javítják a régióban repkedő amerikai vadászgépeket.

Ehelyett Erdogan elnök az oroszokkal akar közösen fegyvert gyártani miközben a NATO stratégiai ellenfélnek tekinti Moszkvát. Ezért az Egyesült Államok gazdasági szankciókkal  is sújthatja Törökországot – figyelmeztette Trump elnök Erdogant Oszakában a G20 csúcsértekezleten. Emiatt véli úgy a brit Ashmore tanácsadó cég, hogy

a baloldali populista Venezuela sorsára juthat  a jobboldali populista Erdogan Törökországban.

Ezt a lesújtó véleményt fogalmazza meg a fejlődő országok befektetéseivel foglalkozó brit Ashmore tanácsadó cég, melynek szakmai elemzését a New Yorki Bloomberg gazdasági portál ismerteti. A több mint 85 milliárd dolláros befektetést menedzselő cég jó hírnévnek örvend a nemzetközi piacon különösen azóta, hogy Oroszország gazdasági helyzetét a vetélytársaknál pontosabban elemezte, és így két évvel korábban szerzett szép pénzt azzal, hogy az olajválságra adott orosz reakciót jól értelmezte. Venezuela is az olajár esésének következtében indult el igazán a mélybe vezető úton, melyen már odáig jutott, hogy rendszeresek a nagy áramszünetek, a kórházakban nincs gyógyszer és az emberek tömegesen menekülnek abból az országból, mely nem is oly rég még Latin Amerika legvirágzóbb országa volt. Közben Trump elnök mindent elkövet Venezuela megfojtása érdekében: a szankciók az utolsó koporsó szeget jelenthetik a baloldali populista rendszer számára. Pedig Venezuela kezdetben sokakban illúziót kelthetett hiszen a világ legjelentősebb olajkincsét akarta igazságosan elosztani a nép között. Ezért is került szembe az Egyesült Államokkal, mely az olaj óriások érdekeit védelmezte többé-kevésbé nyíltan. Az olaj áresés bizonyította mindenki számára, hogy erre nem lehet gazdasági rendszert alapozni csak ott, ahol a helyi lakosság nagyon kicsi mint például az Emirátusokban. Még az olyan óriások is megérezték a válságot mint Szaúd Arábia vagy Oroszország.

Törökország nem Venezuela

Ezzel természetesen az Ashmore szakértői is tökéletesen tisztában vannak hiszen tudják: a 85 milliós Törökország regionális nagyhatalom, a G20 csoport tagja. Gazdasága diverzifikált és Isztambul a régió egyik pénzügyi központja. Csakhogy épp itt a baj – hangsúlyozzák az Ashmore elemzői, akik annak kapcsán tették közzé igen borúlátó előrejelzésüket, hogy Erdogan elnök leváltotta a nemzeti bank köztiszteletben álló elnökét. Murat Cetinhaya eltávolítása az elnöknek azt a szándékát tükrözi, hogy megszüntesse a nemzeti bank függetlenségét, és teljesen a saját kezébe vegye az ország gazdasági életének irányítását is.

A szultán sem csalhatatlan

Erdogan elnök elsősorban azt rótta fel a nemzeti bank elnökének, hogy nem volt hajlandó a kamatláb csökkentésre miközben a szultán leghűségesebb választói , a kisvállalkozók ezt várták el a hatalomtól. A politikai követelmények már nem először szembekerültek a globális gazdaság elvárásaival.

Erdogan veszített Isztambulban a megismételt polgármester választáson, és ez a vég kezdete lehet a vallásos-nacionalista rendszer számára. Minthogy korábban már Ankarát és Izmirt is elveszítette, az üzenet világos a magát mindenhatónak képzelő Erdogan elnök számára: a nagyvárosokban elveszítette a támogatását, mely pedig egy populista rendszer számára létfontosságú. Korábban ugyanis épp Isztambulban kísérletezte ki Erdogan azt a varázs formulát, mellyel szinte teljhatalmat szerzett Törökországban. A vallásos-nacionalista ideológiát kombinálta a nyitással a globális gazdaság felé.

Mohamed próféta és Keynes nevében

Az állam által erőteljesen támogatott kapitalizmus valóságos gazdasági csodát produkált Törökországban. Ebből elsősorban a vállalkozók profitáltak, de a városokba özönlő vidékiek is találtak munkát és megélhetést. Ők alkották a derékhadát Erdogan választóinak. A rendszer működött és az elnök kezdte komolyan venni azt, hogy a hívei szultánnak nevezték. A régi dicsőség helyreállítása, a regionális nagyhatalmi szerep megerősítése ideológiai célból diplomáciai elképzeléssé vált.

Törökország szembekerült Amerikával

Erdogan elnök feladta Törökország korábbi Izrael barát politikáját és a muzulmánok fő képviselőjének szerepét kívánta eljátszani a Közel Keleten. A szultán egykor kalifa is volt hiszen ő uralkodott az iszlám mindhárom szent városában: Mekkában, Medinában és Jeruzsálemben. Az USA viszont Izrael és Szaúd Arábia szövetségére alapozza közel-keleti terveit.

Következett az állítólagos puccskísérlet, melynek szervezésével Erdogan a CIA-t vádolta meg. Lefejezte a tisztikar Amerika barát részét. Szövetséget kötött az USA két ellenfelével: Oroszországgal és Iránnal. Diplomáciai szarvas hibát követett el Washington szerint Erdogan azzal, hogy fegyvereket vásárolt Oroszországtól.

A globális pénzpiacok jóindulata megszűnt: a török líra elveszítette az értékének csaknem a felét! Erdogan pedig kezdte elveszíteni a fejét. Gazdasági csúcsminiszternek nevezte ki a vejét, akinek szakértelmét Törökországban sem tartották sokra, külföldön pedig egyenesen nullának értékelték. Most pedig elbocsátotta a nemzeti bank elnökét. A lépést külföldön úgy értékelik mint a nemzeti bank függetlenségének teljes megszüntetését.

Hiába ígérik azt Ankarában, hogy továbbra is fenntartják a szabad piaci rendszert és nem vezetnek be korlátozásokat a tőke mozgására, mert ezeknek az ígéreteknek kevesen hisznek – állapítják meg a brit Ashmore szakértői. Akik szerint Erdogan elnök össze-vissza kapkod és ezzel súlyosbítja az amúgy is nehéz helyzetet. Az államfő a jelenségek ellen küzd ahelyett, hogy a problémák okát próbálná meg felszámolni. Erdogan ostorozza az inflációt, a gyenge lírát, a lassú növekedést és a gyér beruházásokat holott ezek mind az ő politikája miatt következnek be! A külföldi befektetők napról napra nyugtalanabbak: nemhogy nem érkezik friss tőke a beruházásokra Törökországba hanem ehelyett megindult a tőke menekülése!

A török vezetés eljátszotta a külföld bizalmát

Törökország egyre mélyebbre süllyed a válságba, mert hibás pénzügyi politikát folytat – hangsúlyozza a fejlődő országokra szakosodott Ashmore vagyoni tanácsadó cég jelentése. Az okot is jelzi: túl nagy lenne a politikai ára a szükséges fordulatnak! Erdogan elnöknek mindenképp fenn kellene tartania az életszínvonal növekedését hiszen ezzel alapozta meg a népszerűségét. Csakhogy a török gazdasági csodának régen vége. Következik a lejtmenet, melyet súlyosbít Erdogan diplomáciája. Azzal, hogy szembekerült az Egyesült Államokkal és kitart emellett a politika mellett, eljátszotta a befektetők bizalmát. Trump elnök szankciókkal fenyegeti Törökországot az orosz fegyvervásárlások miatt. Ez olyan üzenet a nemzetközi pénzpiacoknak, melyet nagyon komolyan vesznek.

Eljut-e ezek után Törökország ahhoz a csődközeli állapotig, melyben Venezuela vegetál hónapok óta? Ezt jósolja a brit tanácsadó cég, mely korábban befektetésre ajánlotta Törökországot. Ily módon a jóslat akár önbeteljesítő is lehet, mert a befolyásos New York-i Bloomberg portál is ismertette az Erdogan elnök jövőjére vonatkozó lesújtó jelentést. Meddig létezhet egy populista rendszer csődközeli állapotban? Putyin orosz elnök mindenesetre megértette a finom célzást: 55 milliárd dollárnak megfelelő rubelt vesz ki a nemzeti vagyon alapból, hogy megerősítse a gazdaságot, mely népszerűsége szempontjából meghatározó Oroszországban.

Putyin: Trump javítani akarja a kapcsolatokat

0

Az orosz elnök erről azután nyilatkozott, hogy tárgyalt Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel Szocsiban. Az amerikai diplomácia vezetője ezt megelőzően Lavrov külügyminiszterrel tekintette át a problematikus ügyeket. Melyekből van bőven Oroszország és az USA között.

A két nagyhatalom szembeáll Venezuelában, ahol az oroszok Maduro elnök baloldali populista rendszerét támogatják, míg Trump elnök mindent elkövet, hogy megbuktassa azt. Mike Pompeo külügyminiszter Brüsszelben kijelentette: az oroszoknak el kell hagyniuk Venezuelát!

Hasonlóan komoly a szembeállás a Közel Keleten, ahol az oroszok Asszad szír elnököt támogatják és együttműködnek Iránnal. Az USA szeretné megbuktatni Asszad elnököt és háttérbe szorítani Iránt. Trump kilépett az iráni atomalkuból, melyet Oroszország és a többi nagyhatalom továbbra is érvényesnek tekint.

Ukrajna ügyében sincs egyetértés: az USA továbbra sem ismeri el, hogy a Krím Oroszország része lett. Pompeo külügyminiszter többször felszólította Oroszországot, hogy ne avatkozzon be Ukrajna belső ügyeibe. Ugyanezt kérte az amerikai diplomácia vezetője a nyugati választásokkal kapcsolatban is Moszkvától. Mind az USA-ban mind Európában gyakran jelezték az utóbbi időkben: az oroszok megpróbálják befolyásolni a választási eredményeket.

Putyin elnök természetesen tagadta, hogy az orosz titkosszolgálat bármikor ilyesmit tett volna. Négyszemközt állítólag Putyin nyíltan utalni szokott arra, hogy nem tesznek mást minthogy a CIA útját követik ezen a téren…

Putyin közölte: szívesen találkozik Trump elnökkel Japánban a G20 csúcson, ha meghívót kap. Korábban Trump bejelentette a találkozót, de elfelejtett meghívót küldeni. Most nyilvánvalóan elhárultak az akadályok, így valószínűleg lesz újabb USA-orosz csúcstalálkozó. Legutóbb egy éve találkozott Putyin és Trump. Akkor az orosz elnök leiskolázta amerikai partnerét, mert kiderült, hogy a világpolitikában Putyin sokkal inkább otthon van. Mindez persze nem változtat azon, hogy az USA GDP-je több mint a tízszerese az orosznak vagyis egy szuperhatalom és egy nagyhatalom viszonyáról van szó, de egyenjogúság csak Putyin nyilatkozataiban létezik …

Keménykedés Moszkvában

0

Mike Pompeo Brüsszelben kijelentette: az oroszoknak ki kell vonulniuk Venezuelából! Ez az egyik vitatott kérdés az USA és Oroszország között.

Rjabkov külügyminiszter-helyettes szerint Moszkva és Washington pontosan ellentétesen ítéli meg a helyzetet Venezuelában. Az oroszok arra hivatkoznak, hogy katonai együttműködési szerződésük van Maduro elnök rendszerével. Az amerikaiak a Monroe elvet vették elő: az USA elnöke a XIX-ik században kiadta a jelszót: Amerika az amerikaiaké! Moszkva viszont arra mutat rá: ez a huszonegyedik század!

Rjabkov külügyminiszter-helyettes arról faggatná az amerikaiakat, hogy vajon a Krím félsziget hovatartozásához mi közük van? Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet és ezt az USA – a világ legtöbb államához hasonlóan – Ukrajna területi szuverenitásának megsértésének tekinti.

A harmadik vitás pont: Irán. Moszkva együttműködik Iránnal a Közel Keleten. Együtt védték meg Asszad elnököt Szíriában, akit az USA és szövetségesei meg akartak buktatni. Trump elnök kilépett az iráni atomalkuból, melyet Oroszország és négy másik nagyhatalom mindmáig érvényesnek tart. „Kemény vagyok Oroszországgal szemben, de mégiscsak jó a kapcsolatom Putyin elnökkel!” – mondta washingtoni sajtóértekezletén Donald Trump. Bjelentette azt is, hogy június végén a G 20 csúcson találkozik Putyin elnökkel Japánban. Alig hangzott el Trump bejelentése máris megjött a cáfolat Moszkvából. Dmitrij Peskov, Putyin elnök szóvivője közölte: nem volt meghívás, ezért nem is született megegyezés a találkozóról Putyin és Trump között.

A két elnök tavaly Helsinkiben találkozott utoljára egymással. Most Mike Pompeo külügyminiszternek kell előkészítenie az új csúcstalálkozót Trump és Putyin között. Helsinkiben kiderült: az orosz elnök sokkal jobban ért a világpolitikához mint Donald Trump. Azóta persze eltelt majdnem egy év, Trump sokat fejlődhetett. Azonkívül mögötte az USA áll, melynek GDP-je több mint a tízszerese Oroszországénak! Vagyis Putyin csak egy nagyhatalmat képvisel míg Donald Trump egy szuperhatalmat.

Lavrov-Pompeo találkozó Helsinkiben

0

A nemzetközi jogot sérti az USA tevékenysége Venezuelával kapcsolatban – hangsúlyozta Lavrov orosz külügyminiszter amikor közös sajtóértekezletet tartott a venezuelai diplomácia vezetőjével Moszkvában.

Jorge Arreaza venezuelai külügyminiszter megköszönte a támogatást, melyet Oroszország nyújt Maduro elnök rendszerének Venezuelában. Trump elnök Maduro ellenfelét, Juan Guaidot támogatja a csőd szélén álló latin-amerikai országban.

Venezuela helyzetét is megvitatja Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel Lavrov, aki kijelentette: reméli, hogy a józan ész felülkerekedik majd. Az amerikai-orosz külügyminiszteri találkozón téma lesz még Venezuelán kívül a koreai félsziget atomfegyver mentesítése és a közel-keleti helyzet. Ezenkívül természetesen szóbakerült az északi sark körüli helyzet, mely mindkét nagyhatalmat aggasztja. A gyorsuló felmelegedés miatt jelentős változások mennek végbe a térségben, melynek egyre nagyobb a gazdasági és a stratégiai jelentősége.

Putyin és Trump nemrég egyórás telefonbeszélgetést folytatott egymással. A hivatalos tájékoztatás szerint ugyanezek a témák szerepeltek a telefonbeszélgetésben. Az USA és Oroszország szembenállása fokozódott az elmúlt években annak ellenére, jegy Donald Trumpot azzal vádolták demokrata ellenfelei Washingtonban, hogy az oroszok támogatásával lett az Egyesült Államok elnöke.

Venezuela a porondon

0

Elsősorban Venezueláról és Észak Koreáról volt szó – közölte a sajtóval Sarah Huckabee Sanders. A Fehér Ház szóvivője kérdésre válaszolva elmondta, hogy szóbakerült ugyan a Mueller jelentés is, de csak nagyon röviden. A Mueller jelentés azt a vizsgálatot tartalmazza, mely Trump orosz kapcsolatait firtatta.

Választásokon vesztes ellenfele, Hillary Clinton azt állította: Trump az orosz titkosszolgálat segítségével győzött! A Mueller jelentés nem talált meggyőző bizonyítékot erre. Az amerikai elnök különben meg kívánja akadályozni, hogy a Deutsche Bank kiadja azoknak az éveknek az átutalásait amikor Trump üzleti kapcsolatban állt az oroszokkal. Az USA elnöke korábban Trump tornyot akart épiteni Moszkvában. Ebből nem lett semmi, de az oroszokkal jó kapcsolatba került. Ellenfelei szerint az oroszok felvásárolták Trump korábbi adósságainak egy részét, melyet a Deutsche Banknál halmozott fel. Ily módon gyakorolhatnak rá nyomást. Trump természetesen tagad és üzleti titokra hivatkozva nem kívánja közzétenni a Deutsche Banknál vezetett pénzügyeit …

Venezuela kapcsán kiderült: Trump továbbra is Maduro elnök ellenfelét támogatja, míg az oroszok kiállnak mellette. Mike Pompeo külügyminiszter korábban kijelentette, hogy amikor Maduro elnök menekülni készült az oroszok lebeszélték erről. Oroszország nemrég egy kommandós alakulatot küldött Caracasba egy tábornok vezetésével, és Putyin igyekszik lebeszélni Trumpot a katonai beavatkozásról.

Az orosz elnök nemrég találkozott Vlagyivosztokban Kim Dzsong un-nal. Erről a megbeszélésről Putyin most tájékoztatta Donald Trumpot, aki még az idén újabb csúcstalálkozót szeretne tartani Észak Korea fura urával.

Trump és Putyin gyakran beszél egymással telefonon, de erről nem mindig tájékoztatják a sajtót. Tavaly személyes találkozóra is sor került Helsinkiben. Akkor kiderült: Putyin sokkal jobban eligazodik a nemzetközi diplomáciában mint Donald Trump. Így az orosz elnök fölénybe került annak ellenére, hogy Oroszország immár nem világhatalom. GDP-je az amerikainak az egytizedét sem éri el…

Putyin sokat veszíthet Venezuelában

0

A legsúlyosabb következményekkel járhat egy amerikai beavatkozás Venezuelában – figyelmeztetette Szergej Lavrov külügyminiszter amerikai kollégáját, aki a Monroe doktrínára hívta fel a figyelmét.

John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó és Mike Pompeo külügyminiszter egymást váltva ismételgetik: Oroszországnak semmi keresnivalója sincsen az amerikai kontinensen! Ahogy azt Monroe elnök még a XIX-ik században megfogalmazta. Csakhogy most a huszonegyedik században vagyunk amikor a globális gazdaság eltüntette a távolságokat. Oroszország pedig igen szoros viszonyt épített ki Venezuelával. Ha bukik Nicolas Maduro populista rendszere, akkor Putyin is pórul járhat.

A Rosznyeft 9 milliárd dollárt ruházott be Venezuelában

Nem véletlenül indította meg most támadását a Maduro rendszer megbuktatására Juan Guaido, az ellenzék vezére, akit Trump elnök nyíltan támogat. Április 28-án lépett életbe az az embargó, melyet az USA mondott ki Venezuela olaj exportjára! Ez újabb koporsószeg a Maduro rendszernek, mely már így is ezer sebből vérzik. A PDVSA, az állami olajvállalat a rendszer legfőbb pénzügyi támogatója. Bankja a Gazprombank Moszkvában. Az oroszok ugyanis jelentős kölcsönöket is nyújtottak Venezuelának, amely a fizetésképtelenséget gyakran csak orosz és kínai pénzekkel kerülte el. 17 millárd dollárra teszik az orosz kölcsönök értékét. Ezek fedezete Venezuela olajkincse, mely a legnagyobb a világon.

Ha Maduro bukik, mi lesz az orosz szerződésekkel?

Putyin sokat veszíthet – hívja fel a figyelmet a londoni Daily Mail, mely riportjában emlékeztet arra: tavaly decemberben orosz szuperszonikus harci gépek szálltak le Venezuelában. Nemrég pedig érkezett egy válogatott kommandós csapat Moszkvából élén egy tábornokkal. Washingtoni tiltakozásra az oroszok közölték: katonai egyezményük van Venezuelával.

Trump opciói kifogyóban vannak

Erre figyelmeztet a Reuters hírügynökség, mely rámutat arra, hogy a katonai beavatkozás nemigen számíthatna támogatókra sem az Egyesült Államokban sem pedig Latin Amerikában. Marad tehát a fenyegetőzés. A kubaikat újabb szigorú szankciókkal akarják rábírni arra, hogy kivonják a fegyveres erőiket Venezuelából. Washington szerint 20-25 ezer válogatott kubai katona őrködik Maduro rendszerének stabilitásán. Havannában ezt természetesen cáfolják.

A politikai káosz közepette tovább folytatódik Venezuela mélyrepülése. Az ország, mely a világ legnagyobb olaj kincsén üldögél, kénytelen volt olajat vásárolni Nigériától. Saját olajipara, melybe oly sok pénzt fektettek az oroszok és a kínaiak egyre inkább működésképtelen. Gyakoriak az áramszünetek és fogyatkozóban a pótalkatrészek. Az USA ily módon akarja megfojtani a Maduro rendszert, melyet viszont Oroszország, Kína, Kuba és Törökország elszántan támogat. Oroszország és Kína egyáltalán nem önzetlenül, hiszen dollár milliárdjaik vannak befektetve Venezuelában, ahol a gazdasági csőd politikai káosszal párosul …

A titkosszolgálat főnöke cserbenhagyta az elnököt

0

Legyőztük a puccskísérletet! – hangsúlyozta Nicolas Maduro köztársasági elnök miután ellenfelének, Juan Guaidonak nem sikerült fellázítania a hadsereget. Ennek ellenére repedések mutatkoztak Maduro rendszerében, mert a titkosszolgálat eddigi vezetője búcsút mondott az elnöknek.

„Mindíg hű voltam Maduro elnökhöz, de most új politikára van szükség. Hozzá kell látni az ország újjáépítéséhez!”- írta levelében Manuel Ricardo Christopher Figuera. A levelet a CIA hitelesnek ismerte el. Trump elnök aktívan támogatja az ellenzéki puccs kísérletet. Megfenyegette Kubát, hogy embargót alkalmaz vele szemben, hogyha a szigetország nem hagy fel Nicolas Maduro támogatásával.

Kubán kivül Oroszország, Kína és Törökország támogatja Nicolas Maduro rendszerét Venezuelában. Nemrég egy orosz kommandós alakulat érkezett Caracasba. Emiatt Trump elnök tiltakozott, de az oroszok közölték: a két állam közötti egyezmény erre felhatalmazást ad. Erdogan török elnök pedig amiatt tiltakozott, hogy az ellenzék amerikai támogatással próbálja megbuktatni Nicolas Maduro elnököt.

Egyre több venezuelai menekül Európába

Szírek után már venezuelaiak adták be a legtöbb menedékkérelmet az EU-ban és három társult államban februárban. Általában is nőtt egy évvel összehasonlítva a nemzetközi védelem iránti kérelem, igaz, nagyon sokan ismételt beadványt tesznek, és egyre kevesebb az iraki.

Rekordszámú latin-amerikai menedékkérőt regisztrált az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal  (EASO) – olvasható a februári adatokat összegző jelentésben. A számok az EU 28 tagállamában, valamint Izlandon, Norvégiában és Svájcban (EU+) regisztrált kérelmeket tartalmazzák.

Latin-Amerika előretör

2019 februárjában az EU+-országok 56 976 nemzetközi védelem iránti kérelmet kaptak, mindössze 1 900-zal kevesebbet, mint 2019 januárjában. (Mivel február rövidebb hónap, általában sokkal alacsonyabb a benyújtott kérelmek száma, mint januárban. Ebben az évben azonban a különbség nem volt kiugró. A 2019. február és 2018. február közötti összehasonlításban az idei kérelmek havi összege 22 százalékkal volt magasabb.) A tavaly februári kérelmek száma még csak 46 ezer volt.

Februárban a kérelmezők leggyakoribb származási országainak sorában alapos változás következett be.

Változatlanul a szírek vezetnek 5393-rel, de a második helyre a Venezuelából menekültek kerültek.

A teljes káoszba fulladt (becslések szerint idén 10 millió százalék lesz az infláció) országból 3995-en

kértek nemzetközi védelmet. Ez egyetlen hónap alatt 51 százalékos növekedés, és az EASO innen soha nem regisztrált ennyi menekültkérelmet, és a döntésre váró venezuelaiak száma már 33 800. (A hagyományosan második helyezett afgánok kérelmeinek száma csökkent, de a tavaly februárhoz képest 31 százalékkal többen voltak.)

Mint ismeretes, a magyar kormány is befogadott több száz venezuelait. Olyanokat, akik állítólag magyar felmenőt tudtak felmutatni. Ennek ellenére titokban akarták tartani, de nem sikerült.

A latin-amerikai kontinensről sokan érkeztek Kolumbiából is, szintén rekordszámban. Februárban az 1937 kérelem (47 százalék növekedés január óta) több, mint háromszorosa az egy évvel korábbihoz képest, és a nemzetközi védelmet kérelmezők tizedik leggyakoribb állampolgárságává váltak az EU+-ban. (Irak, Nigéria, Grúzia, Pakisztán, Törökország, Albánia tartozik még a tíz leggyakoribb származási ország közé.)

Latin-Marika más országaiból is egyre több menekült érkezik mifelénk. Egyelőre inkább a növekedés szembeszökő: a salvadoriak (+31 százalék január óta), nicaraguaiak (+30) és hondurasiak (+60).

Egyre kevesebb iraki

Fontos változás, hogy az iraki állampolgárok negyedik egymást követő hónapban kevesebb menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be. A legnagyobb csökkenés azonban a pakisztániaknál történt (-23 százalék).

Az EASO jelentése felhívja a figyelmet, hogy sok az ismételten kérelmező. Azok, akik korábban ugyanazon EU+ országban nyújtottak be pályázatot, továbbra is minden tíz kérelmezőből egy ilyen volt. Vagyis

a nemzetközi védelmet kérelmezők száma kevesebb, mint az EU+-ba érkezőké.

A korábbi hónapokhoz hasonlóan a nyugat-balkáni országok állampolgárai nagy számú ismételt kérelmet nyújtottak be. Például Észak-Makedónia és Szerbia állampolgárai esetében minden harmadik kérelem ismétlődött.

Orosz helikopteres kiképző központ Venezuelában

0

A Mi-17, a Mi-26 és a Mi-35 helikopterekhez képeznek pilótákat abban a központban, melyet pénteken avattak fel Venezuelában. Orosz helikopterekhez orosz kiképzők abban az országban, amellyel kapcsolatban Trump elnök kijelentette: az orosz katonáknak el kell tűnniük Venezuelából.

Az USA elnöke arra reagált, hogy pár nappal ezelőtt 100 orosz katona érkezett egy kommandós tábornok vezetésével Caracasba. A washingtoni tiltakozásra az oroszok közölték: még 2001-ben aláírtak egy szerződést a katonai együttműködésről Venezuelával, és ennek alapján ténykednek az orosz katonák a válság sújtotta országban.

John Bolton, Trump elnök nemzetbiztonsági szóvivője dezertálásra szólította fel a venezuelai hadsereg katonáit. Venezuelában a hadsereg a legerősebb támasza Nicolas Maduro elnöknek, aki azt állítja: az Egyesült Államok azért akarja megbuktatni a rendszerét, hogy rátegye a kezét a világ legnagyobb olajkincsére, mely Venezuela földjében illetve tengeri vizei alatt található. Nicolas Maduro elnök csakis Oroszország és Kína támogatásával tudja tartani magát az amerikai nyomással szemben. Cserébe koncessziókat ad az olajmezőkre a kínaiaknak és az oroszoknak.

Nem kellene mégiscsak minderről tárgyalni Putyin elnökkel?

Ezt kérdezték az újságírók Donald Trumptól Washingtonban. „Egy bizonyos ponton sor kerülhet erre is”- válaszolta talányosan az Egyesült Államok elnöke. Aki megszabadult attól, hogy orosz kapcsolatai miatt esetleg politikai támadások érjék a jövőben hiszen Mueller különleges ügyész nem talált olyan bizonyítékot, mely Trump és az oroszok összejátszására utalt volna a 2016-os választások idején. Trump és Putyin tavaly Helsinkiben találkozott egymással. Most újra lenne mit megbeszélniük, mert nemcsak Venezuelában, de Szíriában és Ukrajnában is szembeállnak az amerikaiak és az oroszok. Moszkvából Venezuela kapcsán annyit üzentek Trumpnak: ha majd az amerikaiak végképp kivonulnak Szíriából, akkor tárgyalhatunk Venezueláról…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!