Kezdőlap Címkék Vlagyimir Putyin

Címke: Vlagyimir Putyin

Amerikai figyelmeztetés a magyar kormánynak

Magyarország egyedül az uniós tagállamok közül nem szavazta meg azt, hogy az Európai Unió katonai kiképzést adjon ukrán katonáknak. Ezt Szijjártó Péter jelentette be, aki részt vett az uniós külügyminiszterek értekezletén Luxemburgban.

“Nem veszünk részt ebben a kiképző misszióban, nem küldünk kiképzőket, nem járulunk hozzá a kiképzés költségeihez” – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője.

Miért nem?

Az USA és Nagy Britannia már hónapok óta képez ki ukrán katonákat az amerikai illetve a brit fegyverek használatára. Ehhez csatlakozik most az Európai Unió.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője Luxemburgban kijelentette: “az Európai Unió számára prioritás, hogy Ukrajna további támogatása a brutális orosz agresszióval szemben. Az 500 millió eurós támogatással az uniós hozzájárulás 3,1 milliárd euróra emelkedik” – jelentette ki Josep Borrell külügyi főképviselő.

Videó az USA budapesti nagykövetségéről

Akár Vlagyimir Putyin is beszélhetett volna úgy az ukrajnai háborúról mint ahogy néhány magyar közéleti szereplő illetve kormánypárti újságíró – hangoztatja az amerikai nagykövetség, amely felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország a NATO tagja. Az észak-atlanti szervezet pedig – élén az Egyesült Államokkal – jelentős támogatást nyújt Ukrajnának, melyet orosz csapatok támadtak meg február 24-én.

Ehhez képest Kövér László, az országgyűlés elnöke a következő kijelentést tette:

“mi van akkor, ha a birodalom építési politika nyugatról keletre zajlik, és Ukrajna a következő reménybeli tartománya az Euroatlanti Birodalomnak?”

A kormánypárti Demokrata című lap főszerkesztője, Bencsik András pedig egyenesen azt állította, hogy az Egyesült Államok ellen Magyarországnak háborút kellene indítania, mert ő szerinte az USA hajtott végre terrortámadást az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek ellen, melyek oroszt gázt hoznának Németországba, ha az uniós szankciók ezt nem akadályoznák meg.

Az USA budapesti nagykövetsége megállapítja, hogy ezekben a nehéz időkben inkább a szövetségesek együttműködése lenne célszerű nem pedig az efféle bírálatok.

Ehhez képest Orbán Viktor nemzeti konzultációt tart az uniós szankciók ellen, melyeket azért vezettek be, mert Putyin február 24-én megtámadta Oroszországot.

Békét akarunk az utolsó csepp vérükig

Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy az oroszok kivonultak Kijevből, “hogy megteremtsék az Ukrajnával folytatott tárgyalások feltételeit” – jelentette ki egy iráni megbeszélésén Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin azzal vádolta Ukrajnát, hogy nem teljesíti az isztambuli megállapodásokat, de azt nem árulta el, hogy konkrétan melyeket. Kijelentette: mivel Kijev nem hajlandó betartani vállalásait, nem fog találkozni Volodimir Zelenszkijjal.

“E feltételek megteremtése érdekében (a tárgyalásokhoz) csapataink kivonultak Ukrajna központjából, Kijevből. A kijevi hatóságok megtagadták ezeknek a megállapodásoknak a végrehajtását, bár gyakorlatilag megszülettek. Ezért a végeredmény természetesen nem a közvetítőkön múlik, hanem a felek azon vágyától, hogy teljesítsék a megkötött megállapodásokat. Ma már láthatjuk, hogy a kijevi hatóságoknak nincs ilyen vágyuk.”

Ezzel szemben Davyd Arakhamia, az ukrán tárgyalócsoport vezetője előrejelzése szerint augusztus végén folytatódhatnak a tárgyalások Oroszországgal, miután az ukrán csapatok ellentámadásba lendülnek az elfoglalt területeken. Más ukrán tárgyaló szerint Oroszország csak azért javasol tárgyalásokat, mert időt akar kapni az erők átcsoportosítására és egy alattomosabb és brutálisabb offenzíva indítására.

Az elnök, Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy csak akkor folytatnak tárgyalásokat, ha Oroszország bizonyítja a háború befejezésének szándékát és a megszálló csapatok kivonását Ukrajna területéről.

Vlagyimir Medinszkij, a tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője június 16-án azt mondta, hogy még áprilisban küldték el békemegállapodási javaslataikat, de az ukrán fél állítólag figyelmen kívül hagyta azokat.

Szergej Lavrov, az Oroszország külügyminisztere kijelentette, hogy elégedettek az ukrán delegáció által március 29-én Isztambulban bemutatott békemegállapodási javaslattal. Nyikolaj Patrusev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának titkára kijelentette, hogy Oroszország ” a lehető leghamarabb ” szeretne megegyezni Ukrajnával.

Mindezen kijelentések fényében kijelenthetjük: a háború folytatódni fog.

Újabb szankciók jönnek

Daleep Singh, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese szerint az Egyesült Államoknak lehetősége van kiterjeszteni az Oroszország elleni szankciókat – írja a CNN.

“Bővíthetjük szankcióinkat. Cselekedjünk, hozzunk olyan szankciókat, amelyeket már alkalmaztunk, alkalmazzuk őket több cél ellen. Alkalmazzuk őket több ágazatra is” – mondta.

“Több bank, több ágazat, amelyeket még nem érintettünk”

– mondta Singh.

Arra a kérdésre, hogy mire vonatkozhatnak szankciók, Singh azt mondta:

“Nos, az orosz gazdaság fő csúcsaira. Leginkább az olajat és a gázt érinti, de vannak más iparágak is. Nem szeretném ezeket részletezni, de úgy gondolom Putyin tudja, miről van szó”.

Singh ismertette az amerikai és szövetséges szankciók orosz gazdaságra gyakorolt ​​hatását, és azt mondta, hogy ezek “kétségbeesett intézkedésekre” késztették Putyint.

“Elszigeteli gazdaságát. Oroszország most gyorsan halad az 1980-as évek szovjet életszínvonala felé. A gazdasági szakadékra néz, ez Putyin döntésének az eredménye, és a reakciójából látom, hogy merre tart – mondta Singh.

“Ez Putyin háborúja. Ez Putyin szankciói, és Putyin nehézségei, amelyeket az orosz népre helyez”

– tette hozzá.

Emlékeztetünk, vasárnap Dmitrij Kuleba külügyminiszter azt mondta, hogy a jövő héten új szankciókat vezetnek be az Ukrajnát megtámadó Oroszország ellen.

Putyin – Orbán

0

Február elsején találkozik Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor Moszkvában – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter, aki a Tassz hírügynökségnek nyilatkozott.

Az időzítés mindenképp érdekes hiszen Ukrajna körül nem csökken a feszültség. Blinken amerikai külügyminiszter azért utazott Kijevbe, hogy megnyugtassa az ukrán vezetőket: számíthatnak az USA-ra, ha Putyin megindítja csapatait ellenük. Egyúttal közölte: az USA 200 milliós dolláros gyorssegélyt ad az ukrán hadseregnek, hogy az képes legyen nagyobb ellenállást tanúsítani a jóval erősebb orosz fenyegetéssel szemben.

Magyarország a NATO tagja, de ez nem akadalyozza meg a magyar miniszterelnököt, hogy Putyinnal tárgyaljon Moszkvában. Vajon miről? Bár nyilvánvalóan szóba kerül Ukrajna is, de Szijjártó külügyminiszter szerint az energia probléma lesz a legfontosabb tárgyalási téma.

Problémák Paks körül

A magyar kormány azt szeretné, ha a két új reaktor még ebben az évtizedben megkezdené a működését – nyilatkozta Szijjártó Péter. Aki azért hozzátette: Orbán meg akarja vitatni Putyinnal, hogy miképp halad az építkezés előkészítése? Sok személyi változás történt Paks kapcsán, és az építkezés még sehogysem áll noha a magyar külügyminiszter az évtized végére már működő reaktorokat szeretne látni.

Ugyancsak problematikus a gáz helyzet is. Szijjártó Péter nemrég büszkén prezentálta a hosszútávú földgáz szállítási egyezményt, melynek minden részlete természetesen titkos – ahogy ezt már megszokhattuk. Csakhogy Magyarország most több gázt szeretne – nyilatkozta Szijjártó Péter. Aki nyilván abban reménykedik, hogy Putyin kisegíti Orbán Viktort, aki maga is profitál a nemzetközi földgáz kereskedelemből.

Mit ajánl cserébe a magyar kormány? Szputnyik gyártást Magyarországon! Bár az orosz vakcinát továbbra sem ismeri el az Európai Unió, de maga Szijjártó Péter is ezzel oltatta be magát. Magyarország az egyetlen állam az Európai Unióban, amely felhasználta a Szputnyik V vakcinát a Covid 19 vírus ellen.

“A Szputnyik nagyon jól teljesített Magyarországon, csaknem egymillió embernek adták be” – nyilatkozta a magyar külügyminiszter. Aki elmondta, hogy a magyar nemzeti vakcina gyár állíthatna elő Szputnyik oltóanyagot is. Ki vásárolna ebből? Ezt a kérdést nem tette fel magának Szijjártó Péter.

Egy kis választási segítség orosz barátainktól?

A magyar külügyminiszter erről természetesen egy kukkot sem szólt, de egyáltalán nem kizárt, hogy ez a téma is szóba kerül Putyin és Orbán eszmecseréjén. Precedens van: Marine Le Pen asszonyt 2017-ben a Kremlben fogadta Putyint. Majd a francia választási kampány idején Macron kampányfőnöke sajtóértekezleten közölte: orosz hekkerek – minden bizonnyal a titkosszolgálat megbízásából – megpróbálták megzavarni Marine Le Pen asszony ellenfelének kampányát! Végül Macron fölényesen győzött, és az ügy elaludt, de az orosz titkosszolgálat bizonyította: be tud avatkozni külföldi választásokba!

Orbánnak szüksége is lehet erre, mert az ellenfelét, Márki-Zay Pétert a nyugati hatalmak támogatják – mindenekelőtt az Egyesült Államok.

Ebben a helyzetben különösen érdekes lehet egy Putyin-Orbán találkozó Moszkvában. Más kérdés, hogy erről szokás szerint semmi lényegeset nem fogunk megtudni, mert mindkét fél ebben érdekelt.

Újabb Orbán-Putyin találkozó lesz

Szijjártó Péter külügyminiszter, akit nemrég tüntettek ki a Barátság érdemrenddel Moszkvában, jelentette be, hogy újabb Orbán-Putyin találkozóra kerül sor. Az, hogy a Fidesz a rendszerváltáskor a Tovariscsi konyec plakáttal kampányolt nemigen jut eszébe Orbán Viktornak sem, aki tovább építgeti a magyar-orosz kapcsolatokat.

A tavalyi év különösen sikeres volt az orosz-magyar kapcsolatok terén – írta Szijjártó Péter, aki minden bizonnyal elsősorban a Szputnyik vakcinára gondolt. Kis probléma, hogy az Európai Unió még mindig nem engedélyezte az orosz vakcinát, melyet egyedül Magyarországon alkalmaztak az uniós tagállamok közül.

Február elején lesz a magyar-orosz csúcs

Ezt közölte Szijjártó Péter, akinek a figyelmét nyilvánvalóan nem kerülte el, hogy Biden amerikai és Putyin orosz elnök telefonon tárgyalt egymással. Januárban pedig amerikai – orosz stratégiai tárgyalások kezdődnek. Nyilvánvalóan felmerül Ukrajna kérdése, és itt kerül a képbe Magyarország is. Formálisan ugyanis a magyar diplomácia akadályozza azt, hogy Ukrajna bejuthasson a NATO-ba. Az ok: a magyar kisebbség érdekeit sérti a nyelvtörvény Ukrajnában. Tegyük hozzá, hogy a román kisebbségét is, de Bukarest nem tiltakozik. Sőt pártolja Ukrajna NATO tagságát. Putyin nyilván hálásan köszöni a magyar diplomácia akcióját Ukrajnával szemben, de az amerikaiaknak sincsen ez túlságosan ellenére. Washingtonban is tisztában vannak azzal, hogy Ukrajna NATO tagsága olyan vörös vonal, amelyet Putyin nem fogadhat el. Annál is kevésbé, mert csökkenő népszerűségét növekvő nacionalizmussal próbálja meg kompenzálni.

Orosz hekkerek és a magyar választás

Beavatkozik-e az orosz titkosszolgálat Orbán oldalán a választásokba?

Ez egyáltalán nem alaptalan feltevés hiszen az FSZB hekkerei aktívan beavatkoztak a francia választásokba 2017-ben amikor Macron ellenfele az a Marine Le Pen asszony volt, akit Putyin a választási kampány során fogadott a Kremlben. Hillary Clinton a választások elvesztését jelentős részben az orosz hekkereknek tulajdonította. Az FBI vizsgálata végülis nem hozott eredményt, de ez azzal is magyarázható, hogy Trump elnökségének idején folyt a vizsgálat. A demokraták mindvégig azzal vádolták Donald Trumpot, hogy élvezi Putyin támogatását.

Most Orbán Viktorral ugyanez a helyzet. A magyar miniszterelnök nemcsak Moszkvában, de Pekingben is igen szívesen látott vendég miközben Biden elnök nem hívta őt meg a virtuális demokrácia csúcsra. Mindeközben Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja vagyis Moszkva és Peking számára épp ezért jelent értékes partnert, Washington és Brüsszel számára pedig problémát.

Van-e igazodási kötelezettség ? Blinken amerikai külügyminiszter szerint nincs, de ez a cáfolat nem túlságosan meggyőző. Magyarország 1990-ben átkerült a nyugati érdekszférába, és ezzel Putyin éppúgy tisztában van mint Orbán Viktor miniszterelnök. A kormánypárti sajtó ezért is vádolja CIA ügynökséggel az ellenzék nem egy vezető politikusát.

Van-e magyar különút?

Nicolae Ceausescu eljátszotta a román különutas szerepet a Varsói Szerződésben: vendégül látta Nixon amerikai és De Gaulle francia elnököt. Aztán Pacepa tábornok, a hírszerzés feje dezertált, és az USA-ban kipakolt. Ceausescu vígan együttműködött Moszkvával miközben eljátszotta a különutas szerepet. Ezzel véget is ért a román diktátor nyugati diadalútja. A Nyugat átlátott a szitán.

Vajon egyezteti-e különutas terveit Orbán Viktor Washingtonban? Az amerikai diplomáciának aligha van szüksége közvetítőre, de információkhoz juthat Moszkva és Peking terveit illetően. Jelenleg az a helyzet, hogy a magyar diplomáciát kizárják sok fontos döntésből a NATO-ban, mert tartanak attól, hogy kiszivároghat Moszkva illetve Peking irányában.

Nem veszélytelen játszma ez, de Orbán Viktor abban bízhat, hogy Biden elnöknek sok problémája adódik, nemhogy az USA vezető szerepét nem tudja képviselni a világban, de azt sem tudja megmondani, hogy merre tart maga az Egyesült Államok?

Orbán a mások gyengeségeire építi elképzeléseit, de ebből nem jön ki egy pozitív program. A szovjet vezetés is emiatt bukott meg jórészt harminc évvel ezelőtt.

Biden-Zelenszkij, avagy cui prodest?

  • Biden-Putyin találkozó, Zelenszkijnek telefonbeszélgetés jutott

  • Szövetségesi engedmény Németországnak

  • Ukrajna és a NATO a vörös vonal

  • USA: fuck the EU

Az amerikai elnök telefonon tárgyalt az ukrán államfővel, akit meghívott Washingtonba. Ezt Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó jelentette be, aki korábban azt tudatta a világgal, hogy Biden és Putyin Svájcban találkoznak egymással az USA elnökének európai túrájának végén. Zelenszkij ukrán elnök azt szerette volna, ha még az amerikai-orosz csúcs előtt találkozhatott volna Biden elnökkel, mert attól tart, hogy az amerikaiak a feje fölött egyezkednek Putyinnal. Erre utalhat az is, hogy az amerikaiak végülis elfogadták az Északi Áramlat kettő földgáz vezetéket, amelyet korábban elleneztek, mert közvetlenül szállít orosz földgázt Németországba. Csökkentve ezzel Ukrajna stratégiai jelentőségét és zsarolási potenciálját. Biden feltehetően nem Putyin miatt döntött így, hanem német szövetségesének próbált a kedvébe járni európai útja előtt.

Mennyire fontos Ukrajna Amerikának?

Ha Ukrajna belépne a NATO-ba, akkor az a vörös vonal átlépését jelentené – mondta az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a legutóbbi ukrajnai válság idején. Zelenszkij elnök mindenképp szeretné Ukrajnát belül tudni a NATO-n, mert ez azt jelentené, hogy határait az Amerikai Egyesült Államok garantálja. Ezt Moszkva márcsak azért sem fogadná el, mert időközben megszerezte a Krím félszigetet, melyet Ukrajna továbbra is saját területének tekint.

Biden és Putyin svájci tárgyalásán mindenképp szó esik majd Ukrajnáról, de Zelenszkij ukrán elnöknek csak később lesz módja interveniálnia amikor a Fehér Házban találkozik Joe Bidennel.

A magyar diplomácia fellép Ukrajnával szemben

A NATO csúcson a magyar diplomácia határozottan kívánja képviselni korábbi álláspontját: addig nem járul hozzá Ukrajna belépéséhez amíg Kijev vissza nem vonja a nyelv törvényt, amely hátrányos a magyar kisebbség számára Kárpátalján. Sokan gyanítják, hogy ezzel Orbán Viktor épp Putyin elnök érdekeit képviseli hiszen az oroszok mindenképp meg kívánják akadályozni Ukrajna NATO tagságát.

Orbán Viktor ellenkezése másoknak is jól jön:

sem Németország, sem Franciaország nem lelkesedne azért, ha Ukrajna a NATO tagja lenne, és ily módon hidegháborús helyzet alakulhatna ki Európában.

A különutas magyar diplomácia így másoknak is kapóra jöhet, de tovább gyengíti Orbán Viktor renoméját Washingtonban, ahol az orosz-amerikai kapcsolatok függvényében kívánnak dönteni Ukrajnáról, és nemigen érdeklődnek az uniós vélemények felől.

Victoria Nuland asszony, aki újra vezető szerepet játszik az amerikai diplomáciában épp Kijevben mondta el híres mondatát:

fuck the EU!

Orbán Putyinnal közösen bábozta Trumpot?

Két vezető amerikai lap szerint Orbán és Putyin hatására fordult Ukrajna ellen Trump a nyáron. A Fehér Házban sokáig blokkolták Orbán fogadását.

Az impeachment (alkotmányos felelősségre vonási eljárás) elkezdődésében – jelenleg előkészítési fázisban van – is szerepe lehet Orbán Viktornak és Vlagyimir Putyinnak – olvasható ki a két vezető amerikai napilap, a The New York Times (NYT) és a Washington Post (WP) írásából, amelyek megállapításait a 444.hu foglalta össze. Eszerint Putyiné mellett Orbán keze is benne van abban, hogy Donald Trump véleménye Ukrajnáról alaposan megromlott.

Egyes tisztviselők szerint az amerikai elnök egyenesen arra is gyanakszik, hogy Ukrajnából akarták aláásni az ő 2016-os elnökválasztási kampányát. Az amerikai cikkek szerint se Orbán, se Putyin nem beszélték rá arra Trumpot, hogy Ukrajnából próbáljon terhelő adatokat kérni Joe Biden ellen, vagy hogy az országnak része lett volna a kampánya megfúrásában. Ugyanakkor becsmérlő leírásuk megerősítette Trump kedvezőtlen nézeteit Ukrajnáról, ami után a Fehér Ház szakértői már nem tudták meggyőzni az elnököt, hogy támogassa Kijevet.

A WP arról ír, hogy Orbán és Putyin meghatározó szerepéről egy zárt ajtós meghallgatáson George Kent, a külügyminisztérium helyettes államtitkára beszélt a múlt héten. Szerinte

Trump a magyar és az orosz vezető hatására döntött úgy, hogy lefolytassa azt a júliusi telefonbeszélgetést

az ukrán elnökkel, amiről aztán kiszivárgott, hogy terhelő adatokat kért a demokrata riválisa ellen.

Ebből óriási politikai botrány támadt Washingtonban, miután egy ismeretlen amerikai hírszerző feljelentést tett. Az derült ki, hogy Trump lényegében megzsarolta Volodimir Zelenszkijt, amikor július 25-ei telefonbeszélgetésükben terhelő bizonyítékokat kért Ukrajnától Joe Biden volt amerikai alelnök, a Demokrata Párt egyik fő elnökjelölt-aspiránsa ellen. (Biden egyik fia, Hunter egy ukrán gázvállalat igazgatótanácsának tagja volt évekig, miközben apja meghatározó szereplője volt az Egyesült Államok Ukrajna-politikájának, és jelentős összegeket keresett Ukrajnában.) Ennek érdekében visszatartott egy nagy összegű katonai segélyt Ukrajnától.

A demokraták

ezután jelentették be az impeachment előkészítését.

Szerintük az elnök hivatali visszaélést követett el, mert Bidenék lejáratásának céljából saját javára használta fel az elnöki hatalmat.

A külügyes Kent a vallomásban beszélt arról is, hogy az amerikai tisztviselők először bizakodtak, hogy Trump azért akar beszélni az áprilisban megválasztott Zelenszkijjel, mert az az Egyesült Államok partnere lehet abban, hogy elhárítsa az orosz agressziót és fellép a korrupció ellen.

Trump azonban Zelenszkij megválasztása előtt beszélt telefonon Putyinnal, majd fogadta Orbánt a Fehér Házban, ezek után pedig hirtelen sokkal rosszabb véleménnyel lett Zelenszkijről. Ennek tudható be, hogy eltávolította az addigi amerikai nagykövetet, nem engedte, hogy Mike Pence alelnök elmenjen Zelenszkij beiktatására, majd a 391 millió dolláros katonai segélyt is felfüggesztette.

A WP azt állítja, hogy

a Fehér Házban sokan ellenezték Trump és Orbán májusi találkozóját,

mert a magyar miniszterelnök leépíti a demokratikus intézményeket és konfliktusos viszonyban van az Egyesült Államok európai szövetségeseivel. Ezért már Trump elnökségének kezdete óta

próbálták blokkolni a találkozót,

mert az legitimálta volna az „Európában gyakran kiközösített” magyar vezetőt, másrészt tartottak attól, hogy Orbán rossz hatással lesz Trumpra.

Az ellenállás az év elején kezdett csökkenni, amikor új arcok jelentek meg az elnök hivatalában. Közülük külön kiemelték Mick Mulvaneyt, Trump kabinetfőnökét, akinek tetszettek Orbán jobboldali nézetei és szkeptikus hozzáállása az Európai Unióhoz.

Az amerikai lap szerint Orbán egy régi határvita és a magyar kisebbség helyzete miatt nincs jó véleménnyel Ukrajnáról. Ugyanakkor Zelenszkijjel szemben ideológiai kifogásai is vannak, mivel az új ukrán elnök a Nyugat szövetségesének tekinti magát.

A „magyar modell” működhetett Moszkvában

Mandátumainak egyharmadát elvesztette Putyin pártja Moszkvában, de a jelek szerint a „magyar modellt” választották. A kormánypárt „függetlenként” indította jelöltjeit, az ellenzék koordináltan a legerősebb támogatását kérte. A számok alapján Putyin simán hozta országosan az önkormányzati választást.

Végleges adatok még nincsenek, de az eddigi számok alapján Vlagyimir Putyin Egységes Oroszország (JeR) pártja valószínűleg mind a 16 most megrendezett oroszországi kormányzóválasztást megnyerte. A nem hivatalos eredmény szerint a moszkvai képviselő-testületben azonban a kormányerőnek csak mandátumai mintegy harmadát elveszítve sikerült megőriznie többségét. Jól látható a tendencia: Putyin népszerűsége lefelé tart országszerte.

A moszkvai városi dumában a Reuters jelentése szerint képviselői helyeinek egyharmadát elvesztette a JeR. Öt éve 28 helyet szerzett saját nevében, további tízet támogatott függetlenekkel. Most a 45-ből valószínűleg 26 helye lesz a JeR-nek.

Mintha minket másolnának

A brit hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy működött az Alekszej Navalnij vezette ellenzék taktikája. Azt javasolták híveiknek, hogy azokra a jelöltekre szavazzanak, akik képesnek látszanak legyőzni a JeR embereit. Akik nem is voltak olyan könnyen azonosíthatók, mert a kormánypárt jelöltjei színleg „függetlenként” indultak Moszkvában.

A JeR helyzetét erősíti azonban a Kommunista Párt és a Tisztességes Oroszország, amelyek Putyin szövetségeseinek tekinthetők. Előbbi 5 helyett valószínűleg 13, utóbbi három helyet kaphat. Három képviselője lehet a Liberális Jabloko pártnak.

Az eredmény annak tükrében azért figyelemre méltó, hogy

Putyin nem válogatott a módszerekben, hogy lehetetlenné tegye ellenzéke indulását és szereplését.

A választási bizottságok sorra zárták ki a jelölteket, letartóztatások és börtönbe zárások kísérték a hetek óta tartó tüntetéssorozatot.

A kormányzóválasztások győztesei közül hárman teljes jogkörrel, tízen pedig ideiglenes ügyvivőként az általuk elnyert tisztséget eddig is betöltötték. A szavazatok 89,61 százalékának megszerzésével a Bajkálontúli területet irányító Alekszandr Oszipov aratta a legnagyobb győzelmet, a leggyengébben pedig a távol-keleti Szahalinon Valerij Limarenko szerepelt 56,15 százalékkal. A nyertesek között van a Szentpétervárt eddig kinevezettként kormányzó Alekszandr Beglov is, aki függetlenként, de az Egységes Oroszország támogatásával állt rajthoz.

Az oroszországi választások keretében 16 régió vezetőjéről, 13 regionális törvényhozás képviselőiről, 22 adminisztratív központ önkormányzati képviselőiről és 3 ilyen központ vezetőjéről döntöttek. Emellett a parlamenti alsóház négy egyéni választókörzetében tartottak pótválasztást, és mintegy ötven referendumot is megrendeztek.

Putyin az európai szélsőjobb keresztapja

0

Ezzel a címmel kezdett sorozatot a párizsi Le Monde, hogy bemutassa: a májusi európai választásokon nagy reményekkel induló szélsőjobboldal mindig is számíthatott Moszkva támogatására!

Nemcsak arról van szó, ami a nagy nyilvánosság előtt látványosan történik: Vlagyimir Putyin a Kremlben fogadja Marine Le Pen asszonyt, a francia szélsőjobboldal vezérét az elnökválasztás előtt. A francia elnökválasztási kampányban azután érzékelhető volt az orosz hírszerzés elszánt munkálkodása – ahogy azt a későbbi győztes, Emmanuel Macron kampányfőnöke megfogalmazta. A Le Monde arra hívja fel a figyelmet, hogy Putyin hosszútávú programot dolgozott ki, és ezért nemcsak már befutott szélsőjobboldali politikusokat támogat az Európai Unióban, hanem fel is futtat újakat! Mint például Matteo Salvinit Itáliában.

Róma erős embere Moszkva támogatásával jutott a csúcsra

Matteo Salvini ma a legerősebb kormánypárt vezére, Itália belügyminisztere. Az európai szélsőjobboldali szervezkedés egyik kulcsfigurája. Belügyminiszterként első dolga volt, hogy találkozzon Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel Genovában. Aztán szövetséget kötött a lengyel kormánypárt vezérével, Jaroslaw Kaczynski-vel. Mindketten jelezték: szívesen látják Orbán Viktort, ha a Fideszt kiteszik az Európai Néppártból. De hogy jutott ilyen magasra Matteo Salvini, akit öt éve Itáliában is alig ismert valaki?

Putyin öt éve fedezte fel Salvinit Milánóban

Európa-Ázsia csúcstalálkozót tartottak Itália gazdasági fővárosában, ahol Putyin legkevesebb negyven állam és kormányfővel parolázott. Nem feledkezett meg a régi barátokról sem mint Silvio Berlusconi. De azt is tudta: Berlusconi a múlt embere! Angela Merkel kancellár Putyint is megkérte arra: közölje vele, hogy Európa érdekében hátrább kell lépnie. De ki lesz az utóda? Putyinnak kiváló tanácsadói vannak: felhívták a figyelmét Matteo Salvinire! Aki 2014-ben egyszerű Európai parlamenti képviselője volt a Ligának, amely Észak Itáliában képviselte a nacionalista és szélsőjobboldali eszméket. Olaszországban nem jósoltak igazán nagy jövőt a Ligának, mivel a Mezzogiorno, a Dél lenézésével nehéz országos kampányt folytatni. Putyin másképp gondolta, és

2014-ben találkozott Matteo Salvinivel Milánóban.

Megállapodtak az együttműködésben, melyből Matteo Salvini szépen profitált. Moszkvai tanácsra az Északi Liga nevéből eltűnt az Észak, maradt a Liga. Matteo Salvini ma már az olasz nacionalizmus bajnoka – orosz pénzen. Elszántan bírálja az Európai Uniót. Eredetileg olyan pénzügyminisztert akartak a kormányba, aki nyíltan azt javasolja: Itália lépjen ki az euro övezetből! Ezt Brüsszelben, Berlinben és Párizsban nem fogadták el. Így mérsékeltebb pénzügyminiszter lett, de az euro kritikusa is bekerült a kormányba mint az európai ügyek minisztere.

Moszkva nem a szélsőjobboldalt hanem a káoszt támogatja az EU-ban

Ez a véleménye a New Yorki Bloomberg portálnak. Idézi Geraszimov tábornok elképzelését a hibrid hadviselésről, mely a potenciális ellenfelek belső destabilizálását stratégiai célnak tekinti. Az orosz vezérkari főnök terve ezért a fennálló rendszerek bírálóit támogatja – függetlenül azok pártállásától. Görögországban a Sziriza szélsőbaloldali eszméket tűz a zászlajára miközben Brüsszelt bírálja. Görögországban és Olaszországban már sikerült hatalomra juttatni Putyin barátait.

Melyik uniós állam lesz a következő?

Amerikai szemmel: a magyar-orosz kapcsolat kockázat

Magyarország orosz trójai faló az EU-ban, növekvő kockázatot hordoz az USA számára is – írja egy neves amerikai szaklap. Ez mindkét féltől komolyabb ellenőrzést igényel, fogalmaznak.

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus ötödik évében másik kelet-európai állam jelent meg a Kreml radarján, de más tekintetben: Magyarország – írja a neves amerikai biztonságpolitikai lap, a Global Security Review (GSR). Már címében is félreérthetetlenül fogalmaz, amikor leszögezi, hogy Magyarország kapcsolata Oroszországgal kockázat. És ez aligha meglepő sokak számára, mert Orbán Viktor már régóta Európa-ellenes és oroszbarát kampányt folytat – írják.

A „gázos” ügyek

Ezután a lap a tipikus amerikai megközelítésből elemzi az Európai Unión belüli helyzetet, a gázellátás szemszögéből. Végig veszi azokat a folyamatokat, amelyek tengeren túli szemmel aggodalomra adnak okot a túlzott és növekvő orosz gázfüggőség miatt. És amiatt, hogy a zajló és tervezett beruházások (Északi Áramlat 2, Török Áramlat) Ukrajna megkerülésével látná el orosz földgázzal az EU-t.

Felhívja a figyelmet arra, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti gázszállítási megállapodás 2019 végén lejár. Tekintettel arra, hogy Ukrajna és Oroszország továbbra is ténylegesen háborúban áll, nem valószínű, hogy új megállapodást kötnének. A GSR emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok folyamatosan kritizálja Németországnak az Északi Áramlat 2 iránti elkötelezettségét, ellenezve a csővezetéket, mert az

növeli Európa függőségét az orosz energiától

és károsítja Ukrajna gazdasági és nemzetbiztonságát.

Nem valószínű, hogy Oroszország változtatna tervein, ezért a helyzet mind az európai, mind az amerikai politikai döntéshozók számára aggodalomra ad okot – írja a GSR.

A Kreml számára hasznos

Ezután ugyancsak az USA és az EU számára egyaránt aggályosnak nevezi a már eddig is meleg magyar-orosz-kapcsolatok tovább javulását. Olyannyira, hogy ez

az egyre töredezettebb Európai Unióban trójai lóként szolgálhat.

A GSR szerint Orbán idején Magyarországot a demokratikus normák megsértése miatt vádolják: a kormány súlyosan meggyengítette a média sokféleségét, miközben megtámadta a civil társadalmat és az oktatási szabadságot. Felidézi, hogy Orbán Európa első „illiberális demokráciájának” nevezte el Magyarországot, tiltakozik az EU Oroszországgal szembeni szankciói ellen. Továbbá 2018 júniusában Magyarország volt az egyetlen EU-tag, amely az Ukrajnának nyújtott támogatás növelése ellen szavazott.

Az amerikai megközelítésben az EU és más nyugati intézmények destabilizálása a Kreml számára kulcsfontosságú cél, és ebben számára Magyarország sikeres. A földgázüzletek és Orbán Európa-ellenes retorikája Putyin javára vannak, s még inkább a Nemzetközi Befektetési Bank (IIB) közelgő Magyarországra költözése.

A GSR felsorolja azokat a megállapításokat, hogy – számos európai tisztviselő szerint is – az IIB fedezék, amely mögül Oroszország felboríthatja az európai intézményeket. Megemlíti, hogy „Orbán már engedélyezte” (ténylegesen törvényt hoztak erről), hogy az IIB-mentességet kapjon bármely szabályozói vagy ügyészi hatósági ellenőrzés alól, és az IIB-s tisztviselők diplomáciai státuszt kaptak az országban. A GSR szerint az európai és amerikai politikai döntéshozók számára a magyar-orosz kapcsolat olyan, amely a közeljövőben megnövekedett ellenőrzést érdemel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK