Kezdőlap Címkék Vlagyimir Putyin

Címke: Vlagyimir Putyin

Orbán Putyinnal közösen bábozta Trumpot?

Két vezető amerikai lap szerint Orbán és Putyin hatására fordult Ukrajna ellen Trump a nyáron. A Fehér Házban sokáig blokkolták Orbán fogadását.

Az impeachment (alkotmányos felelősségre vonási eljárás) elkezdődésében – jelenleg előkészítési fázisban van – is szerepe lehet Orbán Viktornak és Vlagyimir Putyinnak – olvasható ki a két vezető amerikai napilap, a The New York Times (NYT) és a Washington Post (WP) írásából, amelyek megállapításait a 444.hu foglalta össze. Eszerint Putyiné mellett Orbán keze is benne van abban, hogy Donald Trump véleménye Ukrajnáról alaposan megromlott.

Egyes tisztviselők szerint az amerikai elnök egyenesen arra is gyanakszik, hogy Ukrajnából akarták aláásni az ő 2016-os elnökválasztási kampányát. Az amerikai cikkek szerint se Orbán, se Putyin nem beszélték rá arra Trumpot, hogy Ukrajnából próbáljon terhelő adatokat kérni Joe Biden ellen, vagy hogy az országnak része lett volna a kampánya megfúrásában. Ugyanakkor becsmérlő leírásuk megerősítette Trump kedvezőtlen nézeteit Ukrajnáról, ami után a Fehér Ház szakértői már nem tudták meggyőzni az elnököt, hogy támogassa Kijevet.

A WP arról ír, hogy Orbán és Putyin meghatározó szerepéről egy zárt ajtós meghallgatáson George Kent, a külügyminisztérium helyettes államtitkára beszélt a múlt héten. Szerinte

Trump a magyar és az orosz vezető hatására döntött úgy, hogy lefolytassa azt a júliusi telefonbeszélgetést

az ukrán elnökkel, amiről aztán kiszivárgott, hogy terhelő adatokat kért a demokrata riválisa ellen.

Ebből óriási politikai botrány támadt Washingtonban, miután egy ismeretlen amerikai hírszerző feljelentést tett. Az derült ki, hogy Trump lényegében megzsarolta Volodimir Zelenszkijt, amikor július 25-ei telefonbeszélgetésükben terhelő bizonyítékokat kért Ukrajnától Joe Biden volt amerikai alelnök, a Demokrata Párt egyik fő elnökjelölt-aspiránsa ellen. (Biden egyik fia, Hunter egy ukrán gázvállalat igazgatótanácsának tagja volt évekig, miközben apja meghatározó szereplője volt az Egyesült Államok Ukrajna-politikájának, és jelentős összegeket keresett Ukrajnában.) Ennek érdekében visszatartott egy nagy összegű katonai segélyt Ukrajnától.

A demokraták

ezután jelentették be az impeachment előkészítését.

Szerintük az elnök hivatali visszaélést követett el, mert Bidenék lejáratásának céljából saját javára használta fel az elnöki hatalmat.

A külügyes Kent a vallomásban beszélt arról is, hogy az amerikai tisztviselők először bizakodtak, hogy Trump azért akar beszélni az áprilisban megválasztott Zelenszkijjel, mert az az Egyesült Államok partnere lehet abban, hogy elhárítsa az orosz agressziót és fellép a korrupció ellen.

Trump azonban Zelenszkij megválasztása előtt beszélt telefonon Putyinnal, majd fogadta Orbánt a Fehér Házban, ezek után pedig hirtelen sokkal rosszabb véleménnyel lett Zelenszkijről. Ennek tudható be, hogy eltávolította az addigi amerikai nagykövetet, nem engedte, hogy Mike Pence alelnök elmenjen Zelenszkij beiktatására, majd a 391 millió dolláros katonai segélyt is felfüggesztette.

A WP azt állítja, hogy

a Fehér Házban sokan ellenezték Trump és Orbán májusi találkozóját,

mert a magyar miniszterelnök leépíti a demokratikus intézményeket és konfliktusos viszonyban van az Egyesült Államok európai szövetségeseivel. Ezért már Trump elnökségének kezdete óta

próbálták blokkolni a találkozót,

mert az legitimálta volna az „Európában gyakran kiközösített” magyar vezetőt, másrészt tartottak attól, hogy Orbán rossz hatással lesz Trumpra.

Az ellenállás az év elején kezdett csökkenni, amikor új arcok jelentek meg az elnök hivatalában. Közülük külön kiemelték Mick Mulvaneyt, Trump kabinetfőnökét, akinek tetszettek Orbán jobboldali nézetei és szkeptikus hozzáállása az Európai Unióhoz.

Az amerikai lap szerint Orbán egy régi határvita és a magyar kisebbség helyzete miatt nincs jó véleménnyel Ukrajnáról. Ugyanakkor Zelenszkijjel szemben ideológiai kifogásai is vannak, mivel az új ukrán elnök a Nyugat szövetségesének tekinti magát.

A „magyar modell” működhetett Moszkvában

Mandátumainak egyharmadát elvesztette Putyin pártja Moszkvában, de a jelek szerint a „magyar modellt” választották. A kormánypárt „függetlenként” indította jelöltjeit, az ellenzék koordináltan a legerősebb támogatását kérte. A számok alapján Putyin simán hozta országosan az önkormányzati választást.

Végleges adatok még nincsenek, de az eddigi számok alapján Vlagyimir Putyin Egységes Oroszország (JeR) pártja valószínűleg mind a 16 most megrendezett oroszországi kormányzóválasztást megnyerte. A nem hivatalos eredmény szerint a moszkvai képviselő-testületben azonban a kormányerőnek csak mandátumai mintegy harmadát elveszítve sikerült megőriznie többségét. Jól látható a tendencia: Putyin népszerűsége lefelé tart országszerte.

A moszkvai városi dumában a Reuters jelentése szerint képviselői helyeinek egyharmadát elvesztette a JeR. Öt éve 28 helyet szerzett saját nevében, további tízet támogatott függetlenekkel. Most a 45-ből valószínűleg 26 helye lesz a JeR-nek.

Mintha minket másolnának

A brit hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy működött az Alekszej Navalnij vezette ellenzék taktikája. Azt javasolták híveiknek, hogy azokra a jelöltekre szavazzanak, akik képesnek látszanak legyőzni a JeR embereit. Akik nem is voltak olyan könnyen azonosíthatók, mert a kormánypárt jelöltjei színleg „függetlenként” indultak Moszkvában.

A JeR helyzetét erősíti azonban a Kommunista Párt és a Tisztességes Oroszország, amelyek Putyin szövetségeseinek tekinthetők. Előbbi 5 helyett valószínűleg 13, utóbbi három helyet kaphat. Három képviselője lehet a Liberális Jabloko pártnak.

Az eredmény annak tükrében azért figyelemre méltó, hogy

Putyin nem válogatott a módszerekben, hogy lehetetlenné tegye ellenzéke indulását és szereplését.

A választási bizottságok sorra zárták ki a jelölteket, letartóztatások és börtönbe zárások kísérték a hetek óta tartó tüntetéssorozatot.

A kormányzóválasztások győztesei közül hárman teljes jogkörrel, tízen pedig ideiglenes ügyvivőként az általuk elnyert tisztséget eddig is betöltötték. A szavazatok 89,61 százalékának megszerzésével a Bajkálontúli területet irányító Alekszandr Oszipov aratta a legnagyobb győzelmet, a leggyengébben pedig a távol-keleti Szahalinon Valerij Limarenko szerepelt 56,15 százalékkal. A nyertesek között van a Szentpétervárt eddig kinevezettként kormányzó Alekszandr Beglov is, aki függetlenként, de az Egységes Oroszország támogatásával állt rajthoz.

Az oroszországi választások keretében 16 régió vezetőjéről, 13 regionális törvényhozás képviselőiről, 22 adminisztratív központ önkormányzati képviselőiről és 3 ilyen központ vezetőjéről döntöttek. Emellett a parlamenti alsóház négy egyéni választókörzetében tartottak pótválasztást, és mintegy ötven referendumot is megrendeztek.

Putyin az európai szélsőjobb keresztapja

0

Ezzel a címmel kezdett sorozatot a párizsi Le Monde, hogy bemutassa: a májusi európai választásokon nagy reményekkel induló szélsőjobboldal mindig is számíthatott Moszkva támogatására!

Nemcsak arról van szó, ami a nagy nyilvánosság előtt látványosan történik: Vlagyimir Putyin a Kremlben fogadja Marine Le Pen asszonyt, a francia szélsőjobboldal vezérét az elnökválasztás előtt. A francia elnökválasztási kampányban azután érzékelhető volt az orosz hírszerzés elszánt munkálkodása – ahogy azt a későbbi győztes, Emmanuel Macron kampányfőnöke megfogalmazta. A Le Monde arra hívja fel a figyelmet, hogy Putyin hosszútávú programot dolgozott ki, és ezért nemcsak már befutott szélsőjobboldali politikusokat támogat az Európai Unióban, hanem fel is futtat újakat! Mint például Matteo Salvinit Itáliában.

Róma erős embere Moszkva támogatásával jutott a csúcsra

Matteo Salvini ma a legerősebb kormánypárt vezére, Itália belügyminisztere. Az európai szélsőjobboldali szervezkedés egyik kulcsfigurája. Belügyminiszterként első dolga volt, hogy találkozzon Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel Genovában. Aztán szövetséget kötött a lengyel kormánypárt vezérével, Jaroslaw Kaczynski-vel. Mindketten jelezték: szívesen látják Orbán Viktort, ha a Fideszt kiteszik az Európai Néppártból. De hogy jutott ilyen magasra Matteo Salvini, akit öt éve Itáliában is alig ismert valaki?

Putyin öt éve fedezte fel Salvinit Milánóban

Európa-Ázsia csúcstalálkozót tartottak Itália gazdasági fővárosában, ahol Putyin legkevesebb negyven állam és kormányfővel parolázott. Nem feledkezett meg a régi barátokról sem mint Silvio Berlusconi. De azt is tudta: Berlusconi a múlt embere! Angela Merkel kancellár Putyint is megkérte arra: közölje vele, hogy Európa érdekében hátrább kell lépnie. De ki lesz az utóda? Putyinnak kiváló tanácsadói vannak: felhívták a figyelmét Matteo Salvinire! Aki 2014-ben egyszerű Európai parlamenti képviselője volt a Ligának, amely Észak Itáliában képviselte a nacionalista és szélsőjobboldali eszméket. Olaszországban nem jósoltak igazán nagy jövőt a Ligának, mivel a Mezzogiorno, a Dél lenézésével nehéz országos kampányt folytatni. Putyin másképp gondolta, és

2014-ben találkozott Matteo Salvinivel Milánóban.

Megállapodtak az együttműködésben, melyből Matteo Salvini szépen profitált. Moszkvai tanácsra az Északi Liga nevéből eltűnt az Észak, maradt a Liga. Matteo Salvini ma már az olasz nacionalizmus bajnoka – orosz pénzen. Elszántan bírálja az Európai Uniót. Eredetileg olyan pénzügyminisztert akartak a kormányba, aki nyíltan azt javasolja: Itália lépjen ki az euro övezetből! Ezt Brüsszelben, Berlinben és Párizsban nem fogadták el. Így mérsékeltebb pénzügyminiszter lett, de az euro kritikusa is bekerült a kormányba mint az európai ügyek minisztere.

Moszkva nem a szélsőjobboldalt hanem a káoszt támogatja az EU-ban

Ez a véleménye a New Yorki Bloomberg portálnak. Idézi Geraszimov tábornok elképzelését a hibrid hadviselésről, mely a potenciális ellenfelek belső destabilizálását stratégiai célnak tekinti. Az orosz vezérkari főnök terve ezért a fennálló rendszerek bírálóit támogatja – függetlenül azok pártállásától. Görögországban a Sziriza szélsőbaloldali eszméket tűz a zászlajára miközben Brüsszelt bírálja. Görögországban és Olaszországban már sikerült hatalomra juttatni Putyin barátait.

Melyik uniós állam lesz a következő?

Amerikai szemmel: a magyar-orosz kapcsolat kockázat

Magyarország orosz trójai faló az EU-ban, növekvő kockázatot hordoz az USA számára is – írja egy neves amerikai szaklap. Ez mindkét féltől komolyabb ellenőrzést igényel, fogalmaznak.

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus ötödik évében másik kelet-európai állam jelent meg a Kreml radarján, de más tekintetben: Magyarország – írja a neves amerikai biztonságpolitikai lap, a Global Security Review (GSR). Már címében is félreérthetetlenül fogalmaz, amikor leszögezi, hogy Magyarország kapcsolata Oroszországgal kockázat. És ez aligha meglepő sokak számára, mert Orbán Viktor már régóta Európa-ellenes és oroszbarát kampányt folytat – írják.

A „gázos” ügyek

Ezután a lap a tipikus amerikai megközelítésből elemzi az Európai Unión belüli helyzetet, a gázellátás szemszögéből. Végig veszi azokat a folyamatokat, amelyek tengeren túli szemmel aggodalomra adnak okot a túlzott és növekvő orosz gázfüggőség miatt. És amiatt, hogy a zajló és tervezett beruházások (Északi Áramlat 2, Török Áramlat) Ukrajna megkerülésével látná el orosz földgázzal az EU-t.

Felhívja a figyelmet arra, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti gázszállítási megállapodás 2019 végén lejár. Tekintettel arra, hogy Ukrajna és Oroszország továbbra is ténylegesen háborúban áll, nem valószínű, hogy új megállapodást kötnének. A GSR emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok folyamatosan kritizálja Németországnak az Északi Áramlat 2 iránti elkötelezettségét, ellenezve a csővezetéket, mert az

növeli Európa függőségét az orosz energiától

és károsítja Ukrajna gazdasági és nemzetbiztonságát.

Nem valószínű, hogy Oroszország változtatna tervein, ezért a helyzet mind az európai, mind az amerikai politikai döntéshozók számára aggodalomra ad okot – írja a GSR.

A Kreml számára hasznos

Ezután ugyancsak az USA és az EU számára egyaránt aggályosnak nevezi a már eddig is meleg magyar-orosz-kapcsolatok tovább javulását. Olyannyira, hogy ez

az egyre töredezettebb Európai Unióban trójai lóként szolgálhat.

A GSR szerint Orbán idején Magyarországot a demokratikus normák megsértése miatt vádolják: a kormány súlyosan meggyengítette a média sokféleségét, miközben megtámadta a civil társadalmat és az oktatási szabadságot. Felidézi, hogy Orbán Európa első „illiberális demokráciájának” nevezte el Magyarországot, tiltakozik az EU Oroszországgal szembeni szankciói ellen. Továbbá 2018 júniusában Magyarország volt az egyetlen EU-tag, amely az Ukrajnának nyújtott támogatás növelése ellen szavazott.

Az amerikai megközelítésben az EU és más nyugati intézmények destabilizálása a Kreml számára kulcsfontosságú cél, és ebben számára Magyarország sikeres. A földgázüzletek és Orbán Európa-ellenes retorikája Putyin javára vannak, s még inkább a Nemzetközi Befektetési Bank (IIB) közelgő Magyarországra költözése.

A GSR felsorolja azokat a megállapításokat, hogy – számos európai tisztviselő szerint is – az IIB fedezék, amely mögül Oroszország felboríthatja az európai intézményeket. Megemlíti, hogy „Orbán már engedélyezte” (ténylegesen törvényt hoztak erről), hogy az IIB-mentességet kapjon bármely szabályozói vagy ügyészi hatósági ellenőrzés alól, és az IIB-s tisztviselők diplomáciai státuszt kaptak az országban. A GSR szerint az európai és amerikai politikai döntéshozók számára a magyar-orosz kapcsolat olyan, amely a közeljövőben megnövekedett ellenőrzést érdemel.

Ismét – Nagyratörő vízió: Érdekek és ellentétek a szaúdi vallásreform mögött

0

Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg a “mérsékelt és  toleráns iszlámhoz való visszatéréséről” szóló elképzelését nemcsak az “országimázs javítása” miatt jelentette be. Szaúd-Arábia ugyanis súlyos kül-és belpolitikai válságokon megy keresztül, amelyekből az egyetlen kiutat a rendszer gyökeres megváltoztatása jelenti. Csakhogy mennyire hajlandó ebbe belemenni a helyi vallási vezetés

Gazdaság

Hiába adja Szaúd-Aráiba a világ olajtermelésének 10%-át és a globális export negyedét, az elmúlt években komoly gazdasági, szociális és társadalmi nehézségekkel kénytelen szembenézni. Az egyre csökkenő olajár miatt körülményesebbé vált finanszírozni az állami kiadásokat. Ez megmutatkozik többek közt abban, hogy

2016-ban a szaúdi költségvetési hiány 79 milliárd dollár volt

Az évek folyamán teljesen eltorzult a szaúdi munkaerőpiac. Magas munkanélküliség a fiatalság körében (egyes kimutatások szerint 30 százalékos), miközben az országban még a helyi statisztikai adatok szerint 8 millió vendégmunkás dolgozik, akik elsősorban a szegény muszlim államokból (Banglades, Pakisztán) érkeztek. Ez azért van így, mert a fiatalok többsége – és igazából a szaúdi dolgozók majdnem 75 százaléka – inkább a jól fizető és kevés fizikai munkát igénylő állami szektorban helyezkedik el. Ám a külföldi munkalehetőség sem jelent alternatívát, mivel a szaúdi oktatásból kifolyólag egyáltalán nem versenyképes a tudásuk.  A nők aránya a szaúdi munkaerőpiacon általában 20 és 25 százalék között ingázik, és a férfi családtagoknak kötelező őket elvinni a munkahelyükre vagy hazahozni onnan.

Tehát Mohamed bin Szalmán többek közt ezért is hirdette meg a “Vision 2030” nevű programot, amelynek része az előző cikkünkben említett NEOM-projekt is. A két billió dolláros “Vision-2030” terv célja, hogy “átvezesse a Perzsa-öböl menti monarchiát a 21.századba”.

Röviden az ambiciózus program célja, hogy

 “a szaúdi szénhidrogéneken alapuló gazdaságot megújulóvá, a korábban rendkívül zárt szaúdi piacot nyitottá, az oktatást tudásalapúvá, a közigazgatást pedig e-kormányzativá tegye”.

Csakhogy ilyen léptékű átalakításokat – a jelenlegi olajárak mellett – Szaúd-Arábia nem tudna egyedül megvalósítani. Ezért is szükség van arra, hogy sokkal nyitottabbá tegye az ország piacát a külföldi – nemcsak a muszlim – befektetők előtt. Igaz, a vallási turizmus, mint a mekkai zarándoklat (hadzs), továbbra is a szaúdi államkassza egyik legfontosabb bevételi forrását képezné, hiszen 2030-ra 30 millió zarándoklóval számolnak.

Azonban az állami támogatások, mint az üzemanyag és az élelmiszer, megvágása nagyon sok szegény szaúdit hozott nehéz helyzetbe és az ellenállás miatt a kormánynak bizonyos mértékig visszakoznia kellett. Ugyanúgy korántsem biztos, hogy minden megvalósult szaúdi projektnek sikerül felkeltenie a külföldi üzletemberek figyelmét.

Például ott van Abdullah király pénzügyi kerülete, amelynek építése már 2006-ban elkezdődött,de a mai napig egyetlen nemzetközi pénzügyi intézmény sem jelezte, hogy kérne a 73 épület valamelyikéből. A kép forrása: Wikimedia Commons.

Ráadásul az állami kiadások nagy része nem a szociális kiadásokra vagy a gazdasági programokra megy el. Rijád ugyanis rengeteget költ a saját hadserege fejlesztésére, valamint több közel-keleti csoportot – nem egyszer terrorista szervezetet – felfegyverzésére. Szaúd-Arábia már évek óta a világ második legnagyobb fegyverimportőre, tavaly például 8 százalékot tett ki globális fegyverimportban.  Legutóbb például Donald Trump amerikai elnök látogatása során hoztak tető alá egy 109 milliárd dollár értékű fegyvervásárlási szerződést.

Külpolitika

Azonban figyelve az elmúlt évek szaúdi külpolitikának az eredményességét, igencsak megkérdőjelezhetővé vált ezeknek a kiadatásoknak a hatékonysága. Hiába támogatták dollármilliókkal és fegyverrel a különböző iszlamista csoportosulásokat Szíriában, ma már alig játszanak szerepet az országban nyolc éve dúló háborúban.  Szaúd-Arábiának elmúlt hónapokban valamennyire rendeződött a viszonya Egyiptommal, de a bizalmatlanság továbbra is érezhető Kairó és Rijád közötti kapcsolatokban.

Ám, ami igazán súlyosan érinti Szaúd-Arábiát és rámutat az eddigi katonapolitika és fegyverkezés kudarcára, az Jemen. 2015. március 26-án Rijád tíz másik afrikai és ázsiai országgal együtt beavatkozott  a “Szaúd-Arábia hátsó udvarának” tartott Jemenben, hogy visszaültessék elnöki székbe a Rijád-barát Abd-Rabbuh Manszúr Hádi miniszterelnököt.A koalíciós erők csak bombázásokkal, majd a nyár folyamán szárazföldi haderővel próbálta meg térdre kényszeríteni a jemeni lázadókat, vagyis a húszikat. Az amerikai támogatást élvező és fejlett hadieszközökkel rendelkező szunnita haderő arra még elég volt, hogy visszaszorítsák a húszikat Áden kikötővárosának környékéről, de arra már nem, hogy elfoglalják vele a jemeni fővárost, Szanaat.

A hivatalos bejelentések ellenére a harcoknak egyáltalán nincs vége: a koalíció veszteséglistája egyre hosszabb, és még a hetekben is előfordult, hogy a határ menti szaúdi területeken lévő bázisokat támadtak meg a jemeniek, miközben az ország belsejét  ballisztikus rakétákkal lövik. A több mint 10 000 halálos áldozattal és 40 000 sebesülttel járó jemeni háborúban végrehajtott szaúdi légitámadások miatt szinte az egész ország romokban hever, a kolera április óta tombol az országban, megfertőzve több mint 800 000 embert és az egész országot kiszáradás fenyegeti. Szóval sikerekről aligha lehet beszélni.

Például ez a Twitterre feltett összehasonlító térkép mutatja meg jól, hogy mennyit változott a koalíció által uralt terület nagysága 2016. október 17 és 2017. október 16 között: Gyakorlatilag semmit.

A koalíciós támadások eredménytelenségével már Rijádban is kénytelenek szembenézni.  Annyira követhetetlenné és tarthatatlanná vált az országban, hogy Mohamed bin Szalmán

ki akar vonulni Jemenből,

legalábbis ez derült ki a nyáron kiszivárgott, amerikai tisztségviselőknek írt leveléből. A háború ugyanis nemcsak mély nyomot a szaúdi hadseregen és gazdaságon, hanem rontott az ország megítélésén is, amelynek a külkapcsolatok látták a karát.

Először járt szaúdi uralkodó Moszkvában. A kép forrása: MTI/EPA/Szergej Csirikov

Éppen ezért a szaúdi vezetést 2017 elejétől igyekszik javítani a régión kívüli országokkal való viszonyán is. Sőt, elsősorban nem a nyugati országok felé “kacsingat” : 2017 tavaszán a Szalmán bin Abdul-Aziz Al-Szaúd – Mohamed apja – uralkodó egy ázsiai körutat tett , amely során Indonéziában Japánban, Kínában és Malajziában járt és egymás után kötötte a több milliárd dolláros szerződéseket. (Kína esetében egy 65 milliárdosat írtak alá.)

Az igazi meglepetést azonban az okozta, amikor október elején a szaúdi király Vlagyimir Putyin elnökkel találkozott Habár a találkozó során elsődlegesen a fegyvervásárlási kérdések (Sz-400 Triumf vagy Kalasnyikov gyártási licence) domináltak, szaúdi befektetők közel 1 milliárd dollár értékben ruháznak be Oroszországba.

Megbomlott egység 

Az országimázs javítása, az új befektetők Perzsa-öböl menti monarchiába való csalogatása, a külkapcsolatok erősítése és a gazdasági rendszer gyökeres átalakítása vezetett oda, hogy Mohamed bin Szalmán bejelentse a “mérsékelt és toleráns iszlámhoz való visszatérést”.

Mivel a szaúdi állam aspektusából túl sok minden forog kockán, ezért Szalmán hajlandó nekimenni a társadalom erkölcséjéért felelős vallásrendőrségnek, amelynek jogkörét és hatalmát már korábban sikerült megnyirbálnia. Ugyanúgy Koránt és a saríát (iszlám jog) szélsőséges értelemező vahabita papság domináns befolyását is igyekszik visszaszorítani.

Csakhogy ez komoly feszültségeket gerjeszt a két fél között, hiszen a Szaúd-Arábia léte is a vahabita papság és Szaúd-uralkodócsalád 80 évvel ezelőtti kiegyezésének az eredménye. Ahogyan az elmúlt időszakban látható, Mohamed bin Szalmán az elődjeinél ellentétben jóval messzebb hajlandó elmenni a vahabiták hatalmának korlátozása terén, ami természetesen nekik egyáltalán nem tetszik.

A 2015-ös esztendő nem éppen a szaúdi zarándokok éve volt: egy daru is rádőlt a tömegre és mintegy 107-en vesztették életüket az incidensben. Ezért is a szaúdi államot és hatóságokat okolták. A kép forrása: Youtube.

Már így is komoly ellenszenvet okozott a körükben, amikor a király egy szeptember végi rendeletben a jövő évtől fogva ismét engedélyezte a szaúdi nők számára a vezetést. A vahabita papság a mai napig a szaúdi államot okolja a 2015-ös mekkai zarándoklat katasztrófájáért, amelyben a hivatalos adatok szerint több mint 700-an vesztették életüket. Egyes értelmezések szerint ez volt Allah jele, hogy a Szaúd-család elvesztette a jogát a két szent város, Mekka és Medina ellenőrzésére. Ezután már csak hab a tortán, hogy a prédikátorok rendszeresen bírálják az uralkodócsalád egyes hercegeit azok kicsapongó, nem iszlámhoz méltó, alkoholokat fogyasztó és prostituáltakkal szórakozó életmódja miatt.

Ez a bizalomvesztés pedig kölcsönös: többen úgy vélik a szaúdi uralkodóházban és az állami vezetésben, hogy egyes prédikátorok és a vallástudósok szoros kapcsolatokat ápolnak az olyan terrorista szervezetekkel, mint az Iszlám Állam. Sőt, néhány vahabita pap nem egyszer uszított a szaúdi állam ellen is, és a szaúdi hatóságok feltételezései szerint párszor segítő kezet nyújtottak az ISIS-nek, amikor ők szaúdi célpontok és állampolgárok ellen követtek el merényletet. Rijádnak pedig az sem nagyon tetszik, hogy a vahabita papság fokozatosan önállósította magát: például 2015-ben tucatnyi szaúdi imám közösen hirdetett dzsihádot Oroszország és Irán ellen, mivel ők beavatkoztak a szíriai polgárháborúba. Szaúd-Arábia azonnal visszakozott, az akkori  külügyminiszterük Moszkvába utazott “elmagyarázni” a kijelentést, és visszafogták a vahabitákat, hogy többet ilyet az állam megkérdezése nélkül ne csináljanak.

Tehát a törésvonalak kevésbé látványosan ugyan, de már évek óta megvoltak a szaúdi uralkodóház és a papság között. Azonban ha Mohamed bin Szalmán megvalósítja az elképzelését akkor egy valóságos szakadék alakulhat ki a felek között.

A Nobel-díjasok

Kétségtelen, hogy a tegnapi nap híre Nagy Imre szobrának méltatlan ellopása volt – másnak nem nevezhetem, csak ennek, titokban vitték el, éji órán – de egyrészt ezzel már sokan foglalkoztak, másrészt, ha leírnám, ami eszembe jut, beszakadna a szavak súlya alatt a képernyő. Lássunk valami más, talán könnyedebb hírt – ha van olyan manapság Hunniában.

Van. Orbán és Putyin közös Nobel-békedíjáról!

Nem, nem kezdtem el korábban a szilveszteri bulit, tiszta az eszem, ez egy halálosan komolynak tűnő kezdeményezés, leadta az MTI Országos Sajtószolgálata is, más kérdés, hogy tegnap óta levették, de van mentés, kérem. Íme:

„A Honfoglalás 2000 Egyesület és a Vlagyimir Putyin Baráti Kör kezdeményezte, hogy a 2019-ik évi Nobel-békedíjjal – megosztva – az orosz elnököt, illetve Orbán Viktor miniszterelnököt tüntessék ki.

Putyin a világbéke, az európai kultúra és kereszténység letéteményese, a magyar politikus pedig a legtöbbet tett kontinensünk békéjének és biztonságának megőrzése érdekében azzal, hogy megvédte Európa határait az illegális (adott esetben terrorista elemek) beáramlásától. Mindkét államférfi méltó a rangos díj elnyerésére, ezért a két civil szervezet az MTA-hoz és a Magyar Országgyűléshez, valamint Kásler Miklós tudós, miniszterhez fordult (az említettek jogosultak javaslatot tenni), hogy a 2019. február 1-jei határidőig juttassák el javaslatukat a Norvég  Bizottsághoz. Oroszország és hazánk a béke megőrzése tekintetében osztatlan elismerést vívott ki a világ közvéleményében, ezért a két nemzetközileg elismert, tekintélyes politikus díjazása jogos elvárás. Bízunk benne, hogy a Békedíj Bizottság politikai szempontokat figyelmen kívül hagyva, elfogultság nélkül hozza meg döntését!

Honfoglalás 2000 Egyesület”

Hát a kérés minimum érdekes, és ha nem tudnánk, kitől ered, ápolókért is kiáltana. Már a logikája is sajátos: a béke alapvetően politikai kérdés, így ha a bizottság figyelmen kívül hagyja a politikai szempontokat, épp politikusnak nem adhatja a díjat. Tessék meggondolni, mit kérnek, hogy kérik.

No, de kik kérik?

Ja, a Honfoglalás 2000. Igen, van ilyen nevű ápoltunk.

Ez a „szervezet” a MIÉP-ből nőtt ki, mint azt vezetőjük, Szilvássy György korábban nyilatkozta is a Demokratának.

„Mindig elvi politikát folytattam, elvek szerint éltem, ezért nem viseltem el azokat a bajokat, amelyek elsősorban Csurka István élettársa miatt voltak tapasztalhatók. Szépen minden tisztségemről lemondtam, és kiléptem. Negyvenketten léptünk ki egy taggyűlés után, a miénk volt az ország legnagyobb MIÉP-szervezete itt, a második kerületben. Többen a kilépettek közül 1999-ben megalakítottuk a Honfoglalás 2000 egyesületet, amely kulturális, közéleti tevékenységet folytat. Történelmi, kultúrtörténeti kiadványaink jelennek meg, ezekből él az egyesület, és ezekből fizetjük ki a következő évi kiadványaink költségeit.”

Hát, kiadványokból nehezen élnek meg, nincs azon haszon mostanság, habár, amilyen kevesen vannak, még a ráfizetés sem oszlik szét rendesen: ne áltassuk magunkat, mikromini társulatról van szó. Igen kicsiny csapatról, mely az MTI OS-en keresztül kommunikál, és úgy tesz, némi dotáció reményében, mintha létezne. Ez a mostani ötletük is felmerült már korábban, jelesül 2014. november 23-án, csak akkor még Orbánnak nem követeltek Nobel-békedíjat, az ő számára beérték magyar ordóval is – de Putyinnak már akkor is ezt nézték ki.

Érdekes egyébként, hogy minden más álcivil szervezetet ellenségnek tekintenek, vagy inkább konkurenciának: van az úgy, ha az embert kihagyják a buliból… A teljesség igénye nélkül tekintsük át, mi mindent követelt már ez a gittegylet.

2017. december 22-én levelet írtak Putyinnak, hogy mentse meg az európai civilizációt. (Valószínűleg megtette, mert még itt vagyunk, csak valahogy nem vettük észre a vitézkedését, tehát az is lehet, hogy nem forogtunk veszélyben).

2017. december 1-én 148 milliárd forint világháborús kárpótlást követeltek Németországtól.

2017. március 12-én szabályoztatni kívánták a népszavazás kezdeményezésének lehetőségét, oly módon, hogy politikai ügyekben ne lehessen referendumot tartani. (Akkor milyen ügyekben lehessen, tessék mondani?)

2017. február elsején levélben kérték Putyint, hogy szólaljon fel minden fórumon a budapesti olimpiáért. (Az orosz elnök neve kifejezetten rosszul cseng a nemzetközi sportvilágban, az államilag szervezett dopping miatt: no, de nem is szólalt fel, elintéztük azt magunk, segítség nélkül).

2016. október 21-én kérték a rendőrséget, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba Juhász Pétert. Nem helyezték.

Folytathatnám napestig, de minek?

A mostani kor kitermelte az önkéntes, megélhetési talpnyalókat, akik még csak nem is fizetett ügynökei a kormánynak – annak reményében űzik az ipart, hogy egyszer majd, valamikor észreveszik őket, és kapnak pénzt, paripát, fegyvert. Fogadatlan prókátorai ők a hatalomnak, és a legtöbbször ügyet sem vetnek rájuk. Van ilyen ember, van ilyen szervezet számtalan.

Ha én hatalom lennék, azért két dolgot biztosan nem tűrnék.

Ezt a szemérmetlen talpnyalást semmiképp – és azt főleg nem, hogy a nevemben szélhámoskodjanak.

Talán ezért nem is vagyok, sőt, nem is leszek hatalom.

De a honi rezsimnek, úgy látszik, ez is megfelel.

Legyenek boldogok a tányérnyalóikkal.

Rövidesen, remélem, kifogynak a tányérból.

De hát mit várunk útonállóktól, éjjelbátraktól, szobortolvajoktól?

Az üzlet mindent felülír

0

Moszkvába látogat Trump nemzetbiztonsági tanácsadója – közölte Putyin szóvivője Dmitrij Peskov a Ria hírügynökséggel. Részleteket nem mondott, de nagyon valószínű, hogy az egyik legfőbb téma Szaúd Arábia lesz. A meggyilkolt újságíró ügyében ugyanis a sivatagi királyság kijátszotta az orosz kártyát: azzal fenyegeti Washingtont, hogyha túlságosan feszegeti a meggyilkolt ellenzéki újságíró ügyét, akkor átáll a másik oldalra, vagyis lepaktál Oroszországgal.

 

Trump azt írta Twitteren, hogy ha a Nyugat szakítana Szaúd Arábiával, akkor jönnének az oroszok és a kínaiak. 

Miért rontanánk el a kapcsolatunkat Szaúd Arábiával egy olyan ügy miatt, melynek a részleteit nem ismerjük? – tette fel a korántsem költői kérdést Vlagyimir Putyin, aki az idei Valdaj konferencián Szocsiban erről is beszélt. Az eltűnt szaúdi újságíró és Szkripal ezredes ügye között sietett párhuzamot vonni mondván ott is sok vád hangzott el, de kevés bizonyítékot mutattak fel. A párhuzam bizonyos értelemben jogos: mindkét titkosszolgálati akció csúfos kudarcba fulladt. Az oroszoknak nem sikerült meggyilkolniuk a katonai hírszerzés híres árulóját Nagy Britanniában viszont sok GRU ügynök lebukott.
Szaúd Arábia kommandós gyilkosai megölték ugyan a kijelölt célszemélyt, de ezt olyan ügyetlenül tették, hogy világbotrány lett belőle. Olyannyira, hogy már Trump elnök sem hiszi azt, hogy életben lenne a rendszert bíráló szaúdi újságíró, aki október másodikán ment be hazája konzulátusára Isztambulban, de azóta sem jött ki. Illetve a feltételezések szerint darabokra vágva kihozta onnan egy 15 tagú szaúdi kommandó. Furcsa véletlen, hogy az osztag parancsnokát “véletlenül” autóbaleset érte hazájában. Szaúd Arábia isztambuli főkonzulja pedig hazaszökött a kihallgatás elől.

Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter nem megy Szaúd Arábiába inkább lemondott posztjáról, így csatlakozott a Világbank és az IMF vezetőihez meg egy tucat fontos üzletemberhez, akik mind meghívót kaptak arra a gazdasági tanácskozásra, melyet a sajtó “Davos a sivatagban” csúcsnak keresztelt el, ám a fentiek fényében kissé foghíjas csúcs lenne. Eddig.

De az oroszok ott lesznek!

Az oroszok mindent megtesznek, hogy borsot törjenek az amerikaiak orra alá: 1 milliárd dolláros közös alapot hoztak létre a szaúdi olajtröszttel, amely eddig az amerikaiak kizárólagos barátja volt. Előkészületben van egy 10 milliárd dolláros orosz-szaúdi közös vállalkozás is  – közölte Kirill Dmitrijev -, aki elsősorban forszírozza az előrenyomulást Szaúd Arábia irányában. Az Orosz Direkt Befektetési Alap elnöke nyilatkozta az Rt.com-nak, hogy egy orosz-kínai közös vállalatnak nagy tervei vannak Szaúd Arábiában. Ugyancsak az Rt.com volt, mely lelkendezve számolt be arról, hogy Szaúd Arábia kész szakítani a Nyugattal és átállni Oroszország és Kína oldalára. Ezt a trónörökös egyik bizalmasa, az Al Arabija kormánypárti televízió vezére  írta, aki egészen odáig elment, hogy az oroszok katonai támaszpontot is kaphatnának Szaúd Arábiában!
Ha a Nyugat kivonul, akkor az oroszok és a kínaiak bevonulnak Szaúd Arábiába. Mindez nagy diplomáciai győzelem lenne Vlagyimir Putyinnak – nyilatkozta a Carnegie Alapítvány moszkvai szakértője a New York-i Bloomberg portálnak.
Kirill Dmitrijev, Putyin egyik pénzügyi alvezére, kifejezetten buzdítja arra az orosz üzletembereket, hogy menjenek el Szaúd Arábiába. Töltsék be a nyugatiak helyét! Persze vízum problémák egyelőre akadnak, mert sok Putyin közeli oligarcha szerepel az USA feketelistáján és ezért Szaúd Arábiába sem hívták meg őket. Eddig.

Mi lesz az olajjal?

A futball világbajnokság nyitó mérkőzésén Oroszország és Szaúd Arábia válogatottja találkozott egymással. A sivatagi királyság csapata megalázó vereséget szenvedett, de a díszpáholyban csupa mosoly volt mindenki. Vlagyimir Putyin és Mohamed bin Szalman trónörökös épp megállapodásra jutott az olaj ügyekben. Mindkét ország számára nagy csapás volt amikor 2014-ben összeomlottak az olajárak. A világméretű rezsi csökkentést jót tett a konjunktúrának minden olajfogyasztó országban, de nagy csapást jelentett szinte mindenkinek, aki az olaj exportjából élt. Mint Oroszország és Szaúd Arábia. A két állam ideológiai alapon gyűlölte egymást. Eddig.

Oszama bin Laden nem véletlenül harcolt az oroszok ellen Afganisztánban – saját királyának maximális támogatásával. Aztán Oszama bin Laden kiábrándult az USA-ból. Az olajáresés sokakat kiábrándított Szaúd Arábiában is. Az új király, Szalman 1500 főnyi kísérettel Moszkvába látogatott! Megkezdődött az enyhülés a két olaj óriás között, amely azután Putyin és Mohamed bin Szalman trónörökös között érdekszövetséggé is vált. Magasabb olajár mindkettőjüket örömmel töltötte volna el.
Dehát Donald Trump kérte az olajár csökkentését és Szaúd Arábia engedett. Eddig.

Moszkva közvetít Izrael és Irán között

A Haaretz című lap – arab forrásokra hivatkozva számolt be Moszkva közvetítői szerepéről.. Eszerint az oroszok arra tesznek kísérletet, hogy megakadályozzanak egy katonai összecsapást a két esküdt ellenség között Szíriában. Izrael légiereje rendszeresen támadja Irán katonai létesítményeit Szíria területén. Egy ilyen támadás során a szír légvédelem tévedésből lelőtt egy orosz gépet fedélzetén 15 emberrel.

Izrael sietett elnézést kérni, de Putyin válaszul elrendelte: szállítsák le Szíriának azt az
S 300-as rakétavédelmi rendszert, melyet korábban Netanjahu miniszterelnök kérésére megtagadott Asszad elnöktől. A légi incidens miatt hűvössé vált Izrael és Oroszország viszonya, de mind Putyin, mind pedig Netanjahu fontosnak tartja, hogy fennmaradjon a párbeszéd. A Haaretz értesülései szerint hamarosan újabb izraeli-orosz csúcstalálkozó lesz, az első azóta, hogy a légi incidensben tizenöten  meghaltak Szíriában.

Az orosz diplomácia, mely kiváló kapcsolatot ápol Iránnal, arra törekszik, hogy valamiféle párbeszéd létrejöjjön a két ősi ellenség között. Irán az iszlamista forradalom óta nem ismeri el Izraelnek még a létét sem. Cserébe Izrael arra buzdítja Amerikát : katonai akcióval akadályozza meg, hogy Irán atomfegyverhez jusson! Trump kilépett az iráni atomalkuból, de Oroszország és a többi aláíró fél bennmaradt. Ennek következtében Moszkva mindenki számára elfogadható közvetítő lett a Közel-Keleten, ahol a háborús feszültség mindig jelentős volt. Izrael fegyveres erőinek vezérkari főnöke közölte: készen állnak a háborúra! Irán nukleáris programjának vezetője kijelentette: csak felső döntésre várnak, hogy újrakezdjék az atomfegyver kifejlesztését! Ebben a helyzetben az orosz közvetítés kifejezetten hasznos lehet a világ számára.

Tusk: Oroszország az EU felbomlasztására törekszik

Az Európai Tanács elnöke azzal vádolta Moszkvát, hogy szisztematikusan törekszik az Európai Unió gyengítésére és felbomlasztására. Nincs orosz fóbiám- hangsúlyozta Donald Tusk-, de egyetlen olyan állam sincs, melynek nemzeti célja lenne az Európai Unió szétverése! A leginkább most a választások aggasztják az Európai Tanács elnökét Lettországban, ahol a legtöbb szavazatra az oroszbarát Harmónia párt számíthat. Lettország lakosságának igen jelentős része orosz, és egy Moszkva barát párt kormányra kerülése problémát jelenthet az Európai Unió számára. Az oroszok intenzíven támogatták és támogatják a brexit kampányt vagyis nem is titkolják: érdekük Nagy Britannia kiválása az Európai Unióból. Amerika ugyanígy cselekszik – mondta Tusk, aki szerint a második világháború óta most először Washington szándékosan távolodik Európától!
Lehetünk fatalisták és mondhatjuk azt, hogy az EU így is úgy is felbomlik, de küzdhetünk is egy egységes Európáért- hangsúlyozta az Európai Tanács elnöke. Donald Tusk szülőföldjén beszélt, ahol a gyanakvás Oroszország szándékait illetően évszázados. A varsói kormány nemrég kétmilliárd dollárt ajánlott fel Trump elnöknek, ha újabb amerikai csapatokat küld Lengyelországba. Más európai államok távolról sem ennyire ellenségesek Oroszországgal szemben. Putyin elnök például előszeretettel látogat el Bécsbe, ahol a jobboldali kormány kitárt karokkal fogadja. A kormánykoalíció kisebbik pártja, a Szabadságpárt nyíltan lobbizik amellett, hogy az EU szüntesse meg a szankciókat Oroszország ellen. Ugyanez a helyzet Olaszországban, ahol a populista koalíció amellett érvel, hogy a szankciók teljesen értelmetlenek.

Donald Tusk úgy véli, a szankciók szükségesek és az Európai Uniónak egységesen kellene fellépnie Oroszországgal szemben. Tusk külön kitért Szkripal ex ezredes ügyére is. Az orosz katonai hírszerzés híres árulóját Putyin parancsára megpróbálták megölni lányával együtt Nagy Britanniában. A fuccsbament orosz akció miatt újabb szankciókkal sújtották Oroszországot. Az oroszok a maguk részéről természetesen tagadják mind Szkripal ezredes meggyilkolásának szándékát, mind pedig azt, hogy az Európai Unió szándékos gyengítésére illetve felbomlasztására törekedne. Oroszország számára az Európai Unió és ezen belül Németország fontos gazdasági partner annál is inkább, mert Kína túlsúlya az orosz gazdaságban mindinkább aggasztja magát Putyint is, aki fiatal éveiben Németország keleti felében szolgálta hazáját …

Miért ment Orbán Putyinhoz? Szavazzon!

0

Sokadik alkalommal találkozott egymással Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin, ezúttal Moszkvában. A találkozó utáni sajtótájékoztatón csak általánosságokról volt szó, semmilyen konkrétumról nem beszéltek.

Ön szerint mi szükség volt az újabb találkozóra?

Miért találkozott Orbán és Putyin?

FRISS HÍREK

Neonáci csop...

Erdogan 50 e...

Kémek cseréj...

Lázongás Irá...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK