Putyin háborúja Ukrajnában és a válaszul meghirdetett nyugati szankciók a mélybe vitték az orosz gazdaságot 2022-ben amikor a visszaesés 2,1% volt, de azután Oroszország összeszedte magát: 2023-ban a GDP 3,6%-kal, tavaly 3,8%-kal növekedett. Idén viszont újra beköszönhet a recesszió – jósolja a független Moscow Times.
A nemzeti bank Moszkvában 1,5%-os GDP növekedést tervez 2025-re, és az IMF előrejelzés is hasonló: 1,3%.
Miért a korábbinál alacsonyabbra tervezett növekedés? Az infláció miatt, amely azzal fenyegeti az orosz gazdaságot, hogy tervezhetetlenné válik a jövő a vállalkozók és a családok számára pedig Putyin igyekszik megkímélni a polgári társadalmat nehogy elveszítse népszerűségét a lassan három éve folyó háború miatt. Ahhoz viszont, hogy megfogja az inflációt magas kamatláb kell a nemzeti bankban, és ez recesszióba viheti az orosz gazdaságot.
“El tudok képzelni 25%-os kamatlábat is a Nemzeti Bankban, ez pedig rövid recessziót jelenthet”
– véli Jevgenyij Nadorsin, a PF Capital vezető közgazdásza, aki úgy gondolja, hogy két egymást követő negyedévben eshet vissza a GDP, és ez technikai recessziót jelent.
“Őszintén szólva nem tudok növekedést elképzelni ezek között a feltételek között. Ezért szerintem recesszió jön. Ezzel a recesszióval oldódhat meg az inflációs probléma”
– nyilatkozta a Kommerszant című lapnak a közgazdász.
Aleksander Isakov, a Bloomberg vezető Oroszország szakértője szintén úgy látja, hogy a nemzeti bank Moszkvában rákényszerülhet a 25%-os kamatlábra.
“Az orosz Nemzeti Bank dilemmája az, hogy amennyiben tovább emeli a kamatlábat, akkor ezzel kiválthatja a recessziót vagy hagyja tovább nőni az inflációt. Választani kell, és a döntéshozók valószínűleg a kamatláb emelését választják majd“
– hangsúlyozta a Bloomberg vezető Oroszország szakértője.
A második legnagyobb orosz banknak, a VTB-nek vezető közgazdásza ugyanezen a véleményen van: ”enyhe recesszióra számítok 2025 elején annak érdekében, hogy megfogjuk az inflációt” – mondta Rogyion Latipov.
Vége a reálbér csodának
Putyin a reálbérek emelésével akarta megőrizni népszerűségét az ukrajnai háború idején, de ilyen infláció mellett ez tovább már nem tartható, ezért a szakértők kizártnak tartják, hogy idén is folytatódjon ez a tendencia, sőt többen egyenesen csökkenést jósolnak.
A háború egyenes következménye az infláció hiszen Oroszországot átállították a hadigazdálkodásra, amelyet teljes mértékben a központi költségvetésnek kell finanszíroznia. Elsősorban az olaj és földgáz export fedezte eddig a háborús kiadásokat, de a nyugati szankciók lassan bár, de éreztetik a hatásukat.
A Gazprom veszteségessé vált.
Ukrajna azzal, hogy január elsejétől elzárta az orosz földgáz útját Nyugatra csapást mért az energiaexportra. Mindezzel együtt az orosz földgáz és olajexport továbbra is képes finanszírozni a háborús erőfeszítést: 8,8 ezer milliárd rubel volt ez a hozzájárulás 2023- ban – ez 84 milliárd dollárnak felelt meg, tavaly sem volt valószínűleg kevesebb, idén várható csökkenés, de nem kritikus mértékben” – jósolja Kirill Rogyionov közgazdász, aki siet hozzátenni, hogy
“az ukrajnai földgáz tranzit megszűnése 7-8 milliárd dolláros kiesést jelenthet az orosz államkasszának.”
Másutt a hadigazdaság reálbér csökkenéssel járt, de Oroszországban olyan szűk a munkaerő piaca, hogy a hadiipar kénytelen volt magas bérekkel csábítani a munkavállalókat, és ez feljebb srófolta a béreket mindenütt. Ezt reálbér csodának nevezték Moszkvában, de a magas infláció ennek betette a kaput. Az állam emelheti a béreket a hadiiparban, de azonkívül a vállalkozók már nem kockáztathatnak meg komoly béremelést, ha nem akarnak végképp lemondani a profitról.
A moszkvai nemzeti bank szerint 2024-ben 8%-os reálbér növekedés volt Oroszországban, idén viszont 3,1%-os csökkenés várható ezen a téren.
“Ha egy cégnek adósságai vannak, akkor azokat törlesztenie kell, és ez a magas kamatláb miatt egyre több pénzt igényel. Ezért a béremelések valószínűleg még az infláció szintjét sem érik majd el az idén. A bérek növekedése mindenképp lassulni fog“ – jósolja Jelena Kiszeljova közgazdász, aki a Kommerszantnak nyilatkozott.
Lesz-e újabb “részleges mozgósítás?”
A fronton egyre fogynak a katonák Ukrajnában, ezért, ha nem lesz hamarosan fegyverszünet, akkor újabb “részleges mozgósítás” jöhet, amely tovább szűkíti az amúgyis igen feszes munkaerőpiac lehetőségeit.
Jelenleg Putyin szerződéses katonákkal tölti föl a veszteségeket, ez komoly pénzkiadással jár hiszen magas zsoldot sőt bónuszt kell ígérni valakinek, hogy önként beálljon a hadseregbe.
A Wall Street Journal már tavaly arról írt, hogy az orosz vezérkar rágja Putyin fülét egy újabb “részleges mozgósítás “ ügyében.
Ha lesz ilyen “részleges mozgósítás”, amely megkíméli Moszkvát és Szentpétervárt, és az elmaradottabb vidéki körzetekre összpontosít, akkor a vállalkozók munkaerőhiánnyal kerülhetnek szembe 2025 második felében.
10-20%-kal értékelődhet le a rubel
“Porrá zúzzuk a rubelt!” – jelentette ki Biden elnök miután Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen. Ez nem következett be, de a rubel fokozatosan értékelődik le a dollárhoz képest: a lélektani 100-as határt már újra átlépte az orosz fizetőeszköz, és idén 110-120 rubelt érhet egy dollár orosz földön. Emiatt a cégek, ha tehetik, külföldi számlákon tartják a dollárt nehogy Putyin rátegye a kezét hiszen a hadiipar sok nyersanyagot és alkatrészt csakis dollárért tud megvenni a globális piacokon.
Amikor Putyin megindította háborúját Ukrajnában, akkor 121 rubelre csökkent az árfolyam, melyet azután sikerült lejjebb vinni, de most újra elérheti ezt a szintet.
“Ha a Brent olaj ára hordónként 70 dollár alá csökken, akkor nem kétséges, hogy újra elérjük a 121 rubeles rekord szintet” – mondta Alekszandr Potavin, a moszkvai Finam elemzője.
A moszkvai Nemzeti Bank előrejelzése ennél derűlátóbb: szerintük “csak” 102 rubel lesz egy dollár ára 2025-ben Oroszországban.
