Kezdőlap Címkék Energia

Címke: energia

Az USA-t aggasztja Orbán és Putyin jó kapcsolata

“Jogos nemzetbiztonsági aggályaink vannak” – fejtegette az Egyesült Államok nagykövete a Szabad Európa rádiónak. Jellemző gesztus, hogy a NATO nagykövetek tanácskozására meghívták Svédország képviselőjét is noha a skandináv állam bejutását az észak-atlanti szervezetbe épp Magyarország és Törökország akadályozza.

Pressman nagykövet kérésére a NATO nagykövetek megbeszélést folytattak Budapesten Orbán és Putyin pekingi tárgyalását követően.

Földgáz, te drága

Putyin elnök nem sokkal az ukrajnai háború megindítása előtt azt ígérte Orbán Viktornak Moszkvában, hogy “barátaink olcsóbban kapják a földgázt.” Ebben éppúgy hazudott az orosz elnök mint ahogy az Ukrajna elleni háborút is mindvégig tagadta, ma is csak különleges katonai hadműveletről beszél , több mint másfél évvel az agresszió megindítása után! Orbán szervilisen alkalmazkodott Putyin nyelv használatához, maga is katonai műveletet emlegetett Pekingben háború helyett. Orbán Viktor az egyetlen uniós vezető, aki még nem látogatott el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A kormánypárti sajtó gyakran átveszi Putyin propagandáját , mely mindenért az Egyesült Államokat hibáztatja.

Orbán Viktor minden bizonnyal tisztában volt azzal, hogy mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben kicsapja a biztosítékot, ha hosszasan tárgyal Putyinnal Pekingben.

Miért vállalta ezt a kockázatot a magyar miniszterelnök?

Minden bizonnyal azért, mert a magyar energiaszámla kétségbeejtően magas, a magyar költségvetés nem tudja azt kigazdálkodni, mert a rezsicsökkentés Orbán politikai hatalmának egyik legszilárdabb alapja. A hatalom megtartása érdekében finanszíroznia kell a rezsicsökkentés rendszerét, de ehhez nincs elég pénz a kasszában. Ígért-e árengedményt Putyin, akinek a költségvetése szintén nincs jó bőrben a háborús kiadások és a szankciók miatt? Nem tudjuk. A magyar államkasszát persze fel lehetne tölteni a brüsszeli eurómilliárdokkal, ahogy ezt Donald Tusk kormánya meg is teheti hamarosan Varsóban. Orbánnak viszont megüzenték: ha nem változtat a politikáján, akkor nem kap pénzt. A Lengyelországgal kötött véd és dac szövetség a múlté, Orbán egyedül marad Brüsszelben. Putyin még hogyha akarna is, nem tud elég pénzt adni. Peking? A kínaiak megmondták Matolcsy Györgynek, hogy kormányokat nem támogatnak, csak kínai beruházásokat külföldön. Jelen pillanatban a magyar kormány is ezeket támogatja vagyis ebből pénz nem lesz rövid távon. Innen szép nyerni – gondolhatja Orbán Viktor, akinek Matolcsy György a közgazdász vándorgyűlésen megüzente:

“lejárt az olcsó energia és az olcsó pénz időszaka.”

Netán Orbán Viktor kora is lejárt?

Oroszországnak és az Egyesült Államoknak egyaránt érdeke az energiaválság

“Németországban konszenzus volt abban, hogy kell az olcsó orosz energia, mert ez alapozza meg a gazdaság növekedését“ – nyilatkozta Merkel ex kancellár gazdasági tanácsadója a londoni Financial Times-nak.

A gazdasági szakember Lars Hendrik Röller elmondta, hogy az olcsó orosz földgáz tette lehetővé a német gazdaság fejlődését 2005 és 2020 között. Ezért ragaszkodott Merkel kancellár az Északi Áramlat orosz gázvezetékhez, és ezért akarta azt lehetetlenné tenni az Egyesült Államok.

A fejlett országok közül Norvégián kívül kizárólag az USA az, amely energiatöbblettel rendelkezik, vagyis miközben otthon olcsó energiát használ fel közben még exportra is jut belőle. Miután az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéken leállt a földgáz szállítás, pontosabban az utóbbin el sem indult, az Egyesült Államok lehetőséget kapott arra, hogy a drága cseppfolyósított földgázt eladja Európában miközben a német ipar elveszíti nemzetközi versenyképességét.

Az egy főre jutó GDP az Egyesült Államokban 80 ezer dollár míg Németországban  csak 51 ezer dollár és Japánban 35 ezer dollár. Kínában, amely az USA legnagyobb vetélytársává vált, ez mindössze 13 ezer dollár.

Az energia válság az Egyesült Államok kezére játszik Kínával szemben: 2028-ra sem csökken a két óriást elválasztó szakadék, mert az USA GDP-je 32 ezer milliárd dollárra növekszik míg Kínáé csak 27 ezer dollárra. Kína is nettó energia importőr éppúgy mint Németország vagy Japán.

Putyin utolsó reménye a magas energia ár

“Ha magas lett volna a kőolaj és a földgáz ára, akkor a Szovjetunió még mindig fennmaradt volna”

– nyilatkozta Mihail Szergejevics Gorbacsov a Szovjetunió bukása után 15 évvel 2006-ban.

Putyin elnök ma ugyanebbe a reménybe kapaszkodik bele hiszen még 2023-ben is ez a fő exportcikke Oroszországnak. A magas ár érdekében Oroszország napi 300 ezer hordóval csökkentette az olajkitermelését éppúgy mint Szaúd Arábia, mely több mint napi egymillió hordóval szállít kevesebbet a világpiacra. Putyinnak ma az okoz gondot, hogy a kínaiak 40%-kal olcsóbban veszik a földgázt mint az európaiak kihasználva Moszkva nehéz helyzetét. India ugyanígy tesz az orosz kőolajjal, melyet rúpiáért vásárol meg Oroszországtól, majd finomított formában tovább exportál Nyugatra dollárért vagy euróért, elsősorban Németországba.

Csakhogy így már drága az orosz energia miközben Németország ipara az olcsó földgázra és olajra volt beállítva. A Merkel – Putyin duó ennek az együttműködésnek a szimbóluma volt, a kancellár asszony és az orosz elnök felváltva beszélgettek egymással németül és oroszul. Merkel ex kancellár gazdasági főtanácsadója ma is védelmezte ezt az együttműködést Oroszországgal, rámutatva arra, hogy nehéz lesz megtalálni az alternatívát ehhez a modellhez. Kína is kihasználja Németország nehézségeit, és olcsó elektromos autókkal akarja elárasztani egész Európát. Macron francia elnök emiatt kereskedelmi háborúval fenyegetőzik, de Scholz német kancellár leintette őt:

“Szó sem lehet kereskedelmi háborúról Kínával, mert ahhoz túlságosan is fontos a kínai piac Németország és az egész Európai Unió számára.”

Akkumulátor

Az elektromos energia nehezen tárolható. Van ugyan sokfajta megoldás, de az igazit még nem sikerült föltalálni, ezért mindegyik valamiben gyenge, másban meg erős, mely tulajdonságok aztán el is döntik, hogy leginkább hol használható az egyik, és hol a másik. Akit a műszaki részletek érdekelnek, a hálón rengeteg információt találhat erről, például itt.

Az akkumulátorokat általában ott használják, ahol nem áll rendelkezésre sok hely, és nem kell nagy kapacitás, ezért elsősorban a járműiparban, valamint a kis, egyedi napelemes rendszerek kiegyenlítő tartozékaként jöhetnek szóba. Létezik ugyan nagyobb méretben, de csak olyan helyeken, ahol kicsi a népsűrűség, ebből következően az áramfogyasztás is, és távoli vidék, azaz az országos hálózat nagyon hosszú és költséges távvezetékkel érhető el. Ilyen például Dél-Ausztrália. A világ jelenlegi legnagyobb lítium-ionos akkumulátortelepe itt található, 50 millió dollárba került, és 100 MWh a tárolóképessége, azaz annyi villamos energiát tárol, amennyit Paks I. teljes terhelésen 3 perc alatt termel meg. Az ottani lakosságot tekintve nekik ez pont elég.

A klímavédelem (illetve hát az Emberiség védelme a klímaváltozástól) és a városok levegőjének szennyezőanyag csökkentése végett a járműgyártás kezd egyre inkább áttérni az elektromos hajtású járművekre. Ezek kétfajta áramforrást használhatnak: egyrészt az üzemanyag cellát, másrészt az akkumulátorokat. Az üzemanyag cella valamilyen éghető gázból és a levegő oxigénjéből állít elő elektromosságot. A jövő napelemei és szélkerekei  fölös áramtermelésével vizet lehet bontani hidrogénre és oxigénre, melyből az előbbi éghető gáz. Jelenleg a hidrogénre alapozó  társadalom tűnik legvalószínűbbnek. Az energiát hidrogéngáz tárolókban sokkal egyszerűbb és olcsóbb tárolni, mint akkumulátorokban, ezzel nem csak a rövid idejű, hanem az évszakos kiegyenlítések is könnyen megoldhatók. A hidrogén előállítására, tárolására és továbbítására persze a tartályrendszereket és a csővezetéki rendszereket meg kell építeni, ám az olcsóbb és gyorsabb rendszer lesz, mint az akkumulátoros – megjegyzendő sajnos, hogy a jóslás okkult tudomány.

A jelenlegi akkumulátor fölénynek az az oka, hogy az akkumulátor, mint készülék, fejlesztésben előbbre tart az üzemanyag cellánál. Kína hamar észrevette a Toyota Yarist meg a Teslát, és miután náluk a központi akarat érvényesül, azaz villámgyorsan érkezik a parancs, hogy mit kell fejleszteni, ráadásul rengeteg pénz is hozzá, hamar fölénybe kerültek (ahogy Dél-Korea szintén, bár ott nem állami a rendszer, de szintén gyors, és az a pénz sem kevés). Kína tehát jelenleg vezet, pláne a lítiumbányái révén. Ez most változni fog, mert a németek nyertek egy bolíviai lítiumbánya kiaknázási tenderen, az Egyesült Államokban pedig felfedezték a világ legnagyobb lítiumlelőhelyét Oregon és Nevada határán, amely még a Chile-Argentína-Bolívia lítiumháromszögben találhatónál is nagyobb. A változáshoz viszont idő kell, és azalatt Kína nem fog ülni tétlenül, pláne, hogy a EU Parlamentje megszavazta, 2035-től csak elektromos autókat lehet üzembe helyezni az EU-ban.

Az EU kínai akkumulátorokkal való elárasztása két módon történhet. Az egyik, hogy otthon építenek egy gyárat, ott történik a gyártás, aztán ideszállítják, megfizetik a vámot, és megpróbálják az így megdrágult készülékeiket eladni. A másik, hogy itt építenek egy gyárat, akkor nem kell szállítani, elvámoltatni is csak a lítiumot, melyet nyilván otthonról hoznak. Az előbbi esetben számolniuk kell még azzal is, hogy az EU bármikor akármekkorára növelheti a vámot, vagy akár meg is tilthatja a kínai akkumulátorok behozatalát. Nem véletlen hát, hogy az európai gyártásra fókuszálnak szívesebben, különösen, hogy nem magánvállalati kell összekuporgatni a pénzt a haszonból a gyárépítésre, hanem csak beszólnak a pekingi minisztériumba, hogy ennyi lesz, és kész. A Központi Bizottság a terjeszkedést szívesen támogatja.

Az akkumulátorgyárak köztudomásúlag rengeteg vizet fogyasztanak, ezért általában folyók mellé telepítik őket, mert a víz döntő hányada hűtővíz, a technológiával nem érintkezik, minőségi követelményei sem szigorúak, nem kell ivóvíznek lennie, általában elég a szűrt folyóvíz is. Sajnos,

ha folyótól távol épülnek (pl. Debrecen), ahol nincs folyó, más megoldás szükséges, mert a talajvízkészlet ilyen fogyasztásnál hamar kimerül.

Jelenleg tisztított szennyvízben gondolkodnak (mármint a város tisztított szennyvizét használnák akkugyári hűtővíznek), ami jó megoldás lehet, ha a gyár részére a vízminőség elfogadható. A gyár természetesen azért épül Debrecen mellett, hogy a várhatóan nem kicsi iparűzési adót a FIDESZ kedvenc városa söpörhesse be (lásd még BMW gyár). A fentiekből látható, hogy ha a vízigény probléma is, némi plusz költség árán műszakilag uralni lehet.

Az ilyen gyárak nem csak vízből igényelnek sokat, hanem villamos energiából is. Csak a debreceni ipari park igénye főleg az akkumulátor üzem miatt kb. 800 MW lesz. A BMW üzemei ennek csak kis részére tart igényt. Több épülő akkumulátorgyárat is figyelembe véve a magyarországi villamosenergia igény lényegesen megnövekszik, mivel pedig jelenleg az ország amúgy is áramimportra szorul, Paks II. meg csúszik, új, gyorsan megvalósítható, és aránylag nagy teljesítményű erőműveket kell építeni. Ilyen erőműtípus létezik, mondhatjuk tehát, hogy

az épülő gyárak energiaigénye komoly hátrányokkal ugyan, de biztosítható.

A fentiek alapján egyértelmű, hogy az akkumulátorgyártásnak vannak lényeges hátrányai, ráadásul azt is figyelembe kellene venni, hogy nagyobb baleseteknél könnyen előfordulhat, hogy nagy mennyiségű lítium kerül a környezetbe (normál működésnél vagy üzemi meghibásodások esetén nincs ilyen, azaz sok mindennek kell összejönnie, hogy megtörténjen, de tagadhatatlan, hogy bár nagyon kicsi az esélye, de nem nulla – mindenesetre sokkal kisebb, mint az autóbaleseteké). Ezen hátrányok miatt az európai országok nagy része nem fogadja szívesen a kínaiak jelentkezését, hogy akkugyárat építenének náluk, sőt kifejezetten elzárkóznak az ajánlattól, viszont vannak országok, melyeknek az elhibázott politikai és gazdasági döntéseik miatt más esélyük a növekedésre nincs. Ilyen például Magyarország, mely ezért nagy örömmel fogadja az ázsiai akkugyártók jelentkezését.

  • A gyáraknak a kívánt villamos energiát biztosítani kell. A felhasznált energia árát kifizetik ugyan, de olyan helyre nem mennek, ahol importból kell a villanyt a fogadó ország által nekik biztosítani, mert az a kutya vacsorája szerű valami, ami a fogadó országon kívül senkinek nem érdeke. Az áramexportőröknek sem.
  • A Gyurcsány kormány által 2009-ben megszavazott „Új atomerőmű előkészítő program” nem tartalmazta sem azt, hogy az oroszok fogják építeni, sem azt, hogy orosz hitelből finanszírozzuk.
  • Az Orbán kormány 2010-ben vette át a hatalmat, és 2014 januárjában írta alá titokban Putyinnal a Paks II.-re vonatkozó szerződést. Orbánéknak négy éve volt rá, hogy meggyőződjön róla, a Roszatom műszaki gárdája képes aránylag rövid idő alatt egy EU mércével is elfogadható engedélyezési dokumentációt elkészíteni. Mint az azóta eltelt 9 ½ év mutatja, nem volt képes. Ezért Paks II. áramtermelésre még sokáig nem lesz használható.
  • A helyettesítő erőmű a feltételeket tekintve nem lehet más, mint kombi ciklusú, gáztüzelésű erőmű, melyből kettőt terveznek, egy 1600 és egy 1000 MW teljesítményűt. Orosz gázra, mert más nincs. Ebből következően sokáig kell még Putyin cárnak és Kirill pátriárkának hajlongani, és az EU egyhangú döntéseit orosz érdekből mondvacsinált ürügyekkel gáncsolgatni, hogy az erőművek (esetleg a tőzsdeinél magasabb áron vett gázzal működtetve) üzemeljenek, és ellássák árammal az akkugyárakat, kiváltsák az importot és képesek legyenek kompenzálni a folyamatosan bővülő magyar napelem park hektikus működését.
  • Lehetne persze Magyarország fejlődését akkumulátor gyárak idecsábítása helyett magyar oligarchák beruházásaival is biztosítani, ha azok nem mesterségesen felfújt gömböcök lennének.
  • Lehetnének persze igazi magyar oligarchák is, ha a számolatlanul ömlő EU pénzeket nem térkövezésre, lombkorona sétányra, a polgármesternek átjátszott közösségi házra, meg ilyenekre fordítottuk volna, hanem innovatív cégek innovatív beruházásainak támogatására. De Orbánék nem arra fordították.
  • Jönnének ide persze kevésbé igényes gyárak is, ha nem tudnák, hogy nálunk minden egyetlen ember kényétől-kedvétől függ, és ha úgy ébred, egy nap alatt hozhat olyan törvényt, amelyik bárkitől az összes eddigi és jövőbeni hasznát elvonhatja. Ezt a kellemetlen kockázatot csak a nagyon Európába igyekvő cégek vállalják fel. Másfajta cégek inkább otthon maradnak.

A fentiek alapján szomorúan kell megállapítanunk, hogy noha a jelenlegi helyzetet nem ők idézték elő, azt az ellenzéknek is tudomásul kell venni, hogy az akkumulátor gyárakat célszerű békében hagyni, hogy ne Bulgáriával vetélkedjünk az utolsó előtti helyért.

Ha majd az ellenzék kormányra kerül, és hosszadalmas, szívós munkával lehetővé teszi az ország normális, azaz demokratikus és gazdaságilag jó irányba vivő működését, a helyzet megváltozhat.

Ehhez persze előbb egységes és választható alternatívát kínáló ellenzékre lenne szükség.

Azerbajdzsán, az EU energiaellátója?

0

Brüsszel ellenőrzi az örmény határvadászokat a két állam vitatott határán, Baku erőteljesen tiltakozott éppúgy mint az ellen, hogy az Európai Parlament jelentése elítélte az emberi jogok megsértését Azerbajdzsánban. Ursula von der Leyen Bakuban jelentette be korábban, hogy az EU jelentős részben azeri energiával akarja kiváltani az oroszt.

20 milliárd köbméter földgáz érkezik a szerződés szerint Azerbajdzsánból az Európai Unióba 2027-ben, ez a jelenleginek a duplája. Ez fontos az uniós energia biztonság szempontjából, de Brüsszel nemcsak gazdasági hanem politikai szerepet is vállal a térségben, ezért támogatja Örményország határőrségét a Hegyi Karabah tartományban.

Mennyire megbízható partner, ha közben háborúzik Örményországgal?

“Abban reménykedünk, hogy az ellenőrző szerep a határövezetben nem rontja el a kapcsolatot Azerbajdzsánnal, ennek érdekében minden információt azonnal megosztunk Bakuval is” – nyilatkozta a brüsszeli Politico tudósítójának egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú uniós diplomata.

A baj csak az, hogy Baku nem így látja a 100 tagú uniós ellenőrző csapat tevékenységét a vitatott azeri-örmény határon. A két állam között legutóbb szeptemberben alakult ki fegyveres konfliktus. Régebben ezeket az oroszok simították el, de Putyin figyelmét mostanában leköti az ukrajnai háború. Az Európai Unió ezért vállalta el ezt a nem épp könnyű szerepet: vitatott határok ellenőrzését. Mit kifogásol Azerbajdzsán?

“Az Európai Unió ellenőrei nem megoldani akarják a problémát hanem befagyasztani”

– hangsúlyozta Ilhan Alijev azeri elnök arra utalva, hogy Azerbajdzsán magának követeli a Hegyi Karabah tartományt, melynek nagy részét Örményország tartja megszállva arra hivatkozva, hogy a lakosság döntő többsége örmény.

“Az örmények többsége azt hiszi, hogy az azeri hadsereg csak a tavaszt várja, és akkor új nagy offenzívát indít a Hegyi Karabah visszafoglalására. Ha ez nem következne be, akkor a mi küldetésünk máris nagy siker”

– nyilatkozta a Deutsche Wellenek Markus Ritter.

Az uniós ellenőrző csapat feje január elseje óta próbálja meg enyhíteni a szembenállást Azerbajdzsán és Örményország között. Csakhogy sem Baku sem pedig Moszkva nem így látja ezt: ”Azerbajdzsán és Oroszország lényegében ugyanazt állítja: ez az uniós ellenőrző csapat nem más mint egy hírszerző brigád. Mind Baku mind Moszkva állandóan bírálja az uniós ellenőrző csapatot noha az fegyvertelen civilekből áll. Azerbajdzsánban a szigorúan ellenőrzött közszolgálati média  egyenesen azt állítja, hogy az uniós ellenőrző csapat célja az, hogy kiprovokálja a háborút. Majd ehhez hozzáteszi:

az Európai Unió lesz a felelős, ha valóban kitör az újabb fegyveres konfliktus Azerbajdzsán és Örményország között.”

A Politico Brüsszelben természetesen megkérdezte Azerbajdzsán nagykövetét is:

“Az ellenőrző csapat ügye az Európai Unióra és Örményországra tartozik, de az nagyon erősen felfegyverzett határ térségben ügyködik néhány száz méterre a mi határainktól, ahol orosz határőrök is szolgálnak. Közel van az iráni határ is, ahol iráni fegyveresek állomásoznak. Most pedig itt vannak az uniós békefenntartók, ezért a mi biztonsági aggodalmaink jogosak” – hangsúlyozta Azerbajdzsán brüsszeli nagykövete. Aki arra célzott, hogy az uniós ellenőrző csapat tevékenységét úgy is fel lehet fogni minthogy Brüsszel szeretné kiterjeszteni befolyását a térségben.

Az Európai Parlament elítélte Azerbajdzsánt

Baku érzékenységét fokozta, hogy az Európai Parlament külügyi bizottságának jelentése negatív képet rajzolt Azerbajdzsán emberi jogi helyzetéről. A jelentés szerint

“Azerbajdzsánban a hatalom igen negatív hozzáállást tanúsít az alapvető emberi jogokhoz, és ezen változtatni kell mielőtt az Európai Unió elmélyíti politikai és energetikai partneri viszonyát az állammal.”

Baku sietett visszavágni, azt állítva, hogy “az Európai Parlamentet lefizette az örmény diaszpóra”, amelyet Baku nemes egyszerűséggel “rákos daganatnak nevez Európa testén.”

Az azeri ellenzék uniós szankciókat követel a bakui hatalommal szemben. Ahmad Mammadli ellenzéki vezető úgy nyilatkozott a Politico tudósítójának, hogy

“nyugati szankciók mindig lehetségesek az autoriter rezsimek ellen hacsak nem mondanak le ezekről az energiahordozókért cserében.”

Ebben a helyzetben az uniós diplomácia mozgástere meglehetősen szűk. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, múlt hónapban telefonon tárgyalt mind Azerbajdzsán mind pedig Örményország elnökével, hogy megpróbáljon valamiféle kompromisszumot elérni.

“Az Európai Unió célja ebben a térségben a stabilitás és a béke”

– mondta mindkét elnöknek Charles Michel. Néhány órával a telefonbeszélgetés után az azeri határőrök előrenyomultak a határövezetben, és ellenőrzésük alá vettek egy utat, amelyen szerintük az örmények fegyvereket szállítottak.

A Hegyi Karabah a viszály almája azóta, hogy Sztálin mint nemzetiségi népbiztos a tartományt Azerbajdzsánnak ítélte noha ott a lakosság többsége örmény volt. A Szovjetunió felbomlása után azonnal harcok törtek ki, és Örményország elfoglalta a tartományt, melynek nagy részét azóta is az ellenőrzése alatt tartja. Ezt természetesen Azerbajdzsán nem ismeri el.

A baltás gyilkos ezért ölte meg örmény tiszttársát egy NATO tanfolyamon Budapesten. A lecsukott azeri tisztet a magyar kormány kiadta Azerbajdzsánnak, ahol nemzeti hősként ünnepelték.

Mit kapott ezért Orbán Viktor? Ez mindmáig rejtély, de azóta kiváló a kapcsolat Azerbajdzsánnal, melynek elnöke, Ilhan Alijev nemrég Budapesten járt. Alijev papája még szovjet Azerbajdzsán vezetője volt, de váltott. A CIA tanácsára az USA szövetségese lett, és egy amerikai katonai kórházban fejezte be fordulatos életét Heydar Alijev, a Szovjetunió kétszeres hőse.

“Az Európai Unió mindkét felet a békefolyamat újrakezdésére akarja rábeszélni. Kívülről ez veszélyesnek tűnik, de belülről nem annyira. Még van remény arra, hogy az EU sikerrel jár, a közvetítés kocsija még nem csúszott le az útról” – nyilatkozta a Politiconak Tom de Waal, a Carnegie Europe vezető szakértője.

Mai kérdés – Egyetért Ön azzal, hogy energiaszükségletünket atomenergiával oldjuk meg?

A berlini kormány blokkolja a Siemens Energy részvételét a Paks 2 atomerőmű építésében. A magyar kormány a francia Framatome-tól várja az alternatív tervet. Erről is tárgyalt Párizsban  Szijjártó Péter külügyminiszter francia kollégájával, Catherine Colonnával.

 

This poll is no longer accepting votes

Egyetért Ön azzal, hogy atomerőművel oldja meg a kormány energiaszükségletünket?

Orbán és a rezsi

A miniszterelnök veje, a MOL és a kormányközeli Jellinek Dániel megveszi az Alteo energia céget, amely a hagyományos energia hordozókkal éppúgy foglalkozik mint a megújuló energia forrásokkal.

A három vevő 108 milliárd forintot szán a vásárlásra, az Alteo főnöke ifjabb Chikán Attila. Már a benzinár sapka megszüntetése is mutatta, hogy az Orbán-Hernádi duó uralja az energiapiacot Magyarországon, és ez a tendencia most tovább erősödhet. Csakhogy ez egyáltalán nem biztos, hogy megoldja Orbán rezsiproblémáját.

A miniszterelnök többször is elmondta, hogy a rezsivédelem lehet, hogy gazdaságilag nem ésszerű, de politikailag nagyon is célszerű.

Magyarán szólva Orbán politikai hatalmának és népszerűségének egyik legfontosabb alapja. Hogy tudja ezt finanszírozni a magyar kormány?

Az uniós energiaszámla 1000 milliárd dollár

Évekig kell ezt a hatalmas összeget fizetnie az uniós tagállamoknak – írja a Bloomberg. Az energia válság csak 2026-ban oldódhat meg. Sok uniós tagállam kormánya nem lesz képes a rezsivédelmet évekig finanszírozni – hangsúlyozza a New York-i portál, amely nem ír Magyarországról, de nyilvánvaló, hogy a rekord inflációval és gyenge forinttal rendelkező ország a Bloomberg szerint abba a csoportba tartozik, amely nem lesz képes a rezsi védelmet finanszírozni.

Csakhogy a közintézményekben már így is hideg van Magyarországon, a családok pedig mind nehezebben gazdálkodják ki a rezsit. Mi lesz, ha Orbán emeli az árat? Egy sor vállalkozás bedőlhet, sok család válhat fizetésképtelenné. Mi marad ilyen körülmények között Orbán népszerűségéből?

Monopol helyzet

A nemzeti együttműködés rendszerének egyik sajátossága a monopóliumok kialakulása, amely viszont árfelhajtó hatással jár. Ha nincs verseny a piacon, akkor a kormány könnyebben befolyásolhatja az árakat. Csak épp ily módon nem lehet megfogni az inflációt ahogy ez a benzinársapka esetében is kiderült.

Az élelmiszerpiacon a magyar vaj egyes boltokban 1800 forintba kerül, az ír import csak 1300-ba.

Vajon miért? Matolcsy György nevezetes parlamenti beszédében célzott arra, hogy az agrár oligarchák vígan drágítanak a piacon, mert megtehetik. Csak épp a lakosság nem képes megfizetni a felemelt árakat. Orbán egy év múlva egyszámjegyű inflációt szeretne miközben a gazdaságfejlesztési miniszter 27%-os inflációs csúcsot tart valószínűnek jövő tavasszal.

Miért nem kap emiatt a szívéhez Orbán Viktor?

Mert nincs politikai alternatíva, az ellenzék az agyhalál közelében kizárólag önmagával van elfoglalva az ország problémái helyett.

Szijjártó: “tudjuk, hogy kik húznak hasznot az energiaválságból”

A külügyminiszter ezt az energia szankciók kapcsán jelentette ki. Orbán Viktor első janicsárja, ahogy Szijjártó Péter szívesen nevezi magát, valószínűleg nem a főnökére kívánt utalni. Pedig megtehette volna…

Orbán és Lantos

A 60 éves Lantos Csabát választotta a miniszterelnök energetikai miniszternek. Egyidejűleg távozott Palkovics László miniszter és Maróth Gáspár, a fegyverkezésért  felelős államtitkár. Az energetika kulcskérdés a következő években amikor valószínűleg drága marad az olaj és a földgáz viszont át kell térni a zöld energiára, mert az Európai Unió tagjaként Magyarország is ezt vállalta. Lantos Csaba máris jelezte, hogy maximálisan igényeljük az uniós hitelkeretet, melyből nagyarányú energiafejlesztéseket lehet végrehajtani – a többi között a szélenergia terén. Nem is oly rég Orbán Viktor még ellenezte a szélenergiát, és közölte: Magyarország nem tart igényt az uniós hitelkeretre. Aztán nagyon gyorsan kiderült, hogy mégiscsak szükség van az alacsony kamatozású uniós hitelre.

Lantos Csaba még az egyetemi időkből ismeri Orbán Viktort éppúgy mint Hernádi Zsoltot. 2009 óta ő a MET Holding igazgató tanácsának elnöke. A MOL  és az oroszok által menedzselt gázkereskedelmi cég, amely Svájcban van bejegyezve remekül pénzel a földgáz áringadozásából. A részvényesek között a hírek szerint ott található Orbán Viktor is, aki elszántan küzd Brüsszelben az ellen, hogy az Oroszország elleni szankciókat kiterjesszék a földgázra is.

Közben pedig megszegte választási ígéretét, és nem védte meg a rezsicsökkentés rendszerét.

Az eredmény: sok magyar család, vállalkozás és önkormányzat kap olyan gázszámlát, melyet nemigen tud kigazdálkodni. A 27%-os ÁFA viszont feltölti az államkasszát, a földgáz kereskedelemmel foglalkozó MET pedig Orbán Viktor házipénztárát.

Amerikai vagy német modell?

A német gazdaságot súlyos csapás érte az olcsó orosz energia elvesztésével, de vajon az USA nem szándékosan idézte ezt elő, hogy gyengítse legerősebb európai vetélytársát?

Amerikának van saját energiaforrása amióta felfedezték a palaolaj és a palagáz kiaknázásának módszerét. Csakhogy a játszma nem lefutott, mert a német gazdaság a múltban megmutatta, hogy felül tudja múlni az Egyesült Államokat.

Németországban a termelékenység jóval gyorsabban nőtt mint az Egyesült Államokban:  450% kontra 300% 1960 és 2020 között. Az amerikaiak úgy ellensúlyozták ezt, hogy több munkaórát dolgoztak: kétszer annyit 2020-ban mint 1960-ban, míg Németországban csökkent a ledolgozott munkaórák száma.

A probléma az, hogy az elmúlt 20 év során mindkét országban csökkent a munkatermelékenység növekedése.

Ez pedig azt jelenti, hogy nem elég nagy a torta, hogy mindenkinek jusson belőle – írja Alfred Kleinknecht, a delfti egyetem nyugalmazott professzora  a Social Europe oldalon. Mi következik ebből? Az, hogy valakinek áldozatot kell hoznia. A legvalószínűbb, hogy a munkavállalók lesznek ezek, akiket elérnek a megszorítások.

Ha viszont csökkennek a reálbérek, ahogy az USA-ban a hetvenes években, akkor ennek következménye az lesz, hogy tovább lassul a munkatermelékenység növekedése vagyis a válság elhúzódik. Csakhogy a munkaerő piac jelen pillanatban erősen korlátozott tehát a bérek fölfelé mehetnek hiszen sok ágazatban munkaerőhiány van.

A német modell nyerhet

Ha drágább a munkaerő, akkor megnő a munkatermelékenység, mert a vállalkozónak az az érdeke, hogy kevés emberrel jobb eredményt produkáljon. Németország visszatérhet a korábbi korszak modelljéhez amikor munkaintenzív modellje sikeresebb volt mint az Egyesült Államoké. Ilyen módon újra nagyobb lehet a torta, melyet elosztanak, és csökken a megszorítások veszélye – hangsúlyozza Alfred Kleinknecht nyugalmazott közgazdász professzor, aki jelenleg Japánban tanít.

La Nina hatás: Hideg tél és magas energiaárak

Az időjárás nem lesz kegyes az idén a világgazdasághoz, amely amúgy is energia hiánnyal és áremelkedéssel küszködik – írja a Bloomberg portál, mely szerint Kínában és más ázsiai országokban már most is hidegebb van a szokottnál, és télen rekordok dőlhetnek meg.

“A globális felmelegedés a korábbinál gyakrabban okoz rendkívüli időjárási körülményeket”

– hangsúlyozza Zsi Hsziefej professzor, a nankingi egyetem tanára.

“A hideghullámok a korábbinál nagyobb hőmérséklet csökkenést eredményezhetnek, de ugyanígy van a hőhullámokkal  is, akkor jobban nő a hőmérséklet.”

La Nina beköszönt Kínában még ebben a hónapban – közölte az Új Kína hírügynökség a hétvégén.

A La Nina hatás általában 9 hónap és 3 év közötti időszakban mutatkozik, és mennél rövidebb annál intenzívebb. Az El Nino (a gyerek) és a La Nina (gyerek lány) hatást, amely a Csendes Óceán hatalmas víztömegét érinti nem lehet befolyásolni, mert óriási energia mennyiség kellene a víz felmelegítésére. Hatása viszont globális lehet Észak Amerikától Kínáig. Pekingben attól tartanak, hogy a La Nina hatás következtében óriási energia mennyiségre lesz szükség a fűtési szezonban.

Hejlungcsiang, Senhszi és Sanhszi tartományban 4-13 nappal korábban kezdődött meg a fűtési szezon mint tavaly.

Kína a világ legnagyobb energia importőre, amely elvonja a cseppfolyósított földgázt Európától.

Japánban és Dél Koreában  is hidegebb tél várható

A meteorológiai intézet 60%-ra becsüli a valószínűségát a La Nina megérkezésének a távol-keleti szigetországba. Ezt az országot eddig megkímélte az energia válság, mert tavaly nem töltötték fel eléggé a tárolókat, és emiatt gondokkal küzdöttek. Most viszont az elmúlt 5 év legnagyobb cseppfolyósított földgáz tartalékát halmozták fel.

Dél Koreába is előbb érkezett meg a hideg és az első hó mint korábban. A kormány itt is mindent megtesz azért, hogy elhárítsa az energia válságot: átmenetileg csökkentik az adókat és a cseppfolyósított földgáz vámját – közölte a pénzügyminiszter helyettese Dél Koreában.

Indiában is hűvösebb és szárazabb tél várható

Januárban és februárban 3%-ra csökkenhet a hőmérséklet az ország északi részein. Másutt a hideg növeli az energia fogyasztást, de Indiában épp ellenkezőleg: ki lehet kapcsolni a légkondicionálást! A szárazság pedig azért lehet hasznos az energia gazdálkodásnak, mert Indiában még mindíg a szén adja ennek a 70%-át. A nagy esőzés idején sok szénbányát elöntött a víz, és ennek következtében akadozott a szénellátás sok erőműnél Indiában.

Jég hiány

Nemcsak a La Nina jelenség okozhat hidegebb telet Ázsia nagyrészén hanem az is, hogy az északi tengereken gyorsan olvad a jég. Ha a Kara tengeren kevesebb a jég, akkor növekszik az atmoszférikus nyomás, és ennek következtében csökkenhet a hőmérséklet Ázsia keleti részén, ahogy az már tavaly is megtörtént. A leghidegebb november és január közepe között lehet- mondta a Bloomberg portálnak Todd Crawford, az Atmospheric G2 meteorológiai igazgatója.

Szabadulna az orosz gázfüggéstől a kormány

Az amerikai cseppfolyós gázért lobbizik az új budapesti nagykövet, helyeselve az orosz gázfüggés csökkentését. Ez az arány ugyan magas, de területileg jóval szétterítettebb, mint régebben volt. A közvetlen vásárlást akár le is lehetne állítani, csak értelme nincsen.

Az Egyesült Államok új budapesti nagykövete egy hét eleji rendezvényen „szörnyűnek” nevezte, ha egy ország energiaszükségletének 80 százalékát egyetlen másik állam fedezi. Ez rossz helyzet – mondta David B. Cornstein, hozzátéve: úgy tudja, a magyar kormányzatban is így látják. Dolgoznak azon, hogy

negyven százalékot az Egyesült Államok szállítson

– közölte.

Magyarország washingtoni nagykövete pedig arról beszélt, hogy egy éve a legfontosabb céljául azt tűzte ki a kormány, hogy az amerikai LNG (cseppfolyósított földgáz) elérje Magyarországot. Ebben az ügyben több előrelépés is történt, és remélhetőleg

meg lehet szabadulni az orosz dominanciától a gázpiacon,

ami fantasztikus lenne – mondta Szabó László.

A magyarországi energiafogyasztás jelentős része, nagyjából egyharmada földgáz, ugyanennyi pedig olaj – derül ki például a British Petrol legfrissebb jelentéséből is. Ráadásul mindkét hordozó hazai felhasználása növekedett is 2016-hoz képest; az olaj 34 százalékos részaránya nem változott a teljes fogyasztáson belül, mert az összmennyiség Európában egyedülálló mértékben, 5,8 százalékkal emelkedett egy év alatt.

Az import csökkentése úgy általában is már hosszú ideje téma, januárban az akkori kancelláriaminiszter, Lázár János egy Kormányinfón egyenesen Magyarország tíz éven belüli energiaimport-függetlenné válásáról beszélt. A cél eléréséhez a kormány támogatja a napelemfarmok létesítését. A telepeknek 0,5 megawatt energiát kell termelniük az 1,2 hektárt nem meghaladó méretű földterületeken. Lázár János úgy számolt, háromezer ilyen kisebb termelőlétesítmény épülhet.

Ha másért nem, a paksi bővítés miatt eleve

illuzórikus a megszabadulás a teljes importtól.

Ha sikerülne az amerikai eredetű cseppfolyós gázt becsatornázni Európába és eljuttatni Magyarországra, azzal is megmaradna az import, csak a mainál is diverzifikáltabb lenne a forrás.

Jelenleg a teljes energia fogyasztásnak körülbelül felét behozatalból fedezi az ország: az Európai Bizottság legújabb jelentésében foglaltak szerint 53 százalékát. A KSH adatsora egyébként azt is megmutatja, hogy az energiamérlegen belül a termelés kis ingadozással nagyjából változatlan, a behozatal jelentősebben növekedett (igen látványosan tavaly), közben azonban a kivitel is megugrott.

A fosszilis energia terén valóban nyomasztó az orosz függőség. A földgáz importja – igen jelentős csökkenéssel 70 százalék, az olajé 91;

a gázellátás 95 százaléka, az olajénak 81 százaléka orosz eredetű.

(A gáz esetében a fogyasztás nagy mértékű, 2008-hoz képest nagyjából 40 százalékos esése áll a háttérben.)

Régen azonban szinte egyetlen irányból, Ukrajnán át érkezett az orosz olaj-gáz-import. Az utóbbi években azonban jelentős importkapacitás épült ki Ausztria felől is, és három éve megépült az új összeköttetés Szlovákiával is, további nyugat-európai kapcsolatot téve lehetővé, bár ennek a csőnek a kihasználtsága elhanyagolható. Az Európai Bizottság jelentése szerint ennek oka az, hogy

az orosz behozatal olcsóbb lett,

és hiányzik további észak-déli infrastruktúra, például ugyancsak LNG-é Lengyelország irányából. Lengyelországba már egy éve megérkezett az első amerikai LNG-szállítmány a Balti-tenger felől, a lengyel–német határnál lévő terminálba, sőt katari gázt már 2011-ben fogadott. Litvániában pedig négy éve egy hajó belsejébe építettek cseppfolyós halmazállapotból légnemű gázt készítő üzemet.

Új kereskedelmi út lehet a talán 2020-ban elkészülő összeköttetés a szlovéniai rendszerekkel, amely az Észak-Adriától tenné lehetővé az LNG-hez való hozzáférést. Ugyancsak alternatív forrássá válhatna a jelenleg csak odafelé haladó gázt szállító kapacitás (Szerbia, Románia és Horvátország számára), ha megoldanák a visszirányú gázáramlást. Az EB mindkét fejlesztést támogatja.

Mindeközben Oroszország is növelni akarja a közvetlen nyugat-európai exportot, az Északi Áramlat 2 újabb nagy mennyiséget lenne képes Németország felé eljuttatni. Látható tehát, hogy ugyan elsöprő az orosz gáz részesedése a magyar energiafelhasználáson belül, de területileg ma már sokkal szétterítettebb a korábbinál: jelenleg is hozzáférnénk szükség esetén a nyugati – szintén nagy részében orosz eredetű – gázhoz.

Akkora a változás jó tíz év alatt, hogy a több forrás miatt

akár le is válhatnánk a közvetlen orosz vásárlástól,

csak minek: az oroszok jó partnerek, ők látják el Európa gázfogyasztásának 30 százalékát – mondta Holoda Attila energetikai szakértő.

Tehát az amerikai nagykövet szavai tényszerűen ugyan igazak, (lehetséges) következményeiben azonban némileg félre vezetők.

(Egyébként hasonló, de még jobb a helyzet a villamosenergiával, amiben kimagaslóan nagy, 58 százalékos a nemzetközi összekötöttség.)

Vagyis Cornstein szavait inkább akként lehet értelmezni, hogy az új nagykövet az eddiginél is erőteljesebb

amerikai szándékot képviseli a gáz európai megjelenése mellett.

A hozzánk legközelebbi LNG-kapcsolat kivitelezésének gyorsítását a horvát kormány májusban határozta el annak érdekében, hogy Krk-szigeten 2020-ra valóban megépülhessen a terminál. (Nálunk tervben van egy Csepel-szigeti Mahart-terminál építése is ugyanabból az uniós alapból, amely a Krk-szigeti beruházást is támogatja anyagilag. Ez azonban a hajók és teherautók számára fogja lehetővé tenni a tankolást, tehát eredendően környezetvédelmi beruházás annak érdekében, hogy a szállításban elkezdhessenek áttérni a gázmeghajtású járművekre.)

A horvát terv azonban erősen bukdácsol,

mert eddig – több körben is – sikertelen volt a kapacitások előzetes értékesítése, amely feltétele a hatalmas, az eredeti tervek szerint 630 millió euró értékű beruházás megvalósításának.

Mindenesetre a horvát LNG-terv az amerikai (energia)politikában fontos szerepet kap, együtt azzal, hogy Washingtonban élesen ellenzik az Északi Áramlat 2-t (és a Török Áramlat tervét is), ahogyan az pár hónapja az amerikai uniós képviseleten Brüsszelben elhangzott.

Az európai piacot azonban nem az amerikai LNG fogja megmozgatni Holoda Attila szerint. Nekik a távol-keleti piac fontosabbnak és könnyebben megközelíthetőnek látszik. Ellenben egyre-másra lépnek be szállítóként országok: Katar, Angola, Nigéria, Ausztrália. A jelenlegi módon kitermelhető orosz gáz pedig árban a legjobb, a kontinentális piac másik 30 százalékát ellátó Norvégok mellett a cseppfolyós gáz a harmadik harmadban kaphat szerepet a szakértő szerint. Ez a forrás elsősorban a diverzifikálás miatt olyan fontos Magyarországnak is.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!