“Az európai bizottság elnöke és az Európai Néppárt vezetője meg akarja buktatni a magyar kormányt” – vonta le a strasbourgi vita legfőbb tanulságát a miniszterelnök szokásos pénteki rádió interjújában.
“A Dobrev-Magyar koalíció szerződése vagy házassága meg is történt a szemünk láttára, és amelyet papként vagy anyakönyvvezetőként Ursula von der Leyen celebrált és Manfred Weber volt a tanú” – jelentette ki Orbán. Aki szerint négy célt követ ez a koalíció:
01 az ukrajnai háború támogatása
02 a brüsszeli migráns politika támogatása
03 a magyar családvédelmi törvény felmondása
04 kereskedelmi hidegháború
Orbán peche az, hogy ez távolról sem hat olyan elrettentően a magyar közvéleményre, hogy a döntő többség azt gondolná: érdemes szembeszállni Brüsszellel, amely több milliárd eurót fagyasztott be, és Ursula von der Leyen beszéde nemigen hagyott kétséget afelől: amíg Orbán a miniszterelnök addig csakis annyit adnak, amennyit muszáj. Megér nekünk Orbán Viktor ennyit?
Nemcsak Orbán az akadálya az uniós integráció sikerének
Orbán és a patrióták szuverenista koncepciója tökéletesen használhatatlan az Európai Unió számára. A Les Echos, a francia üzleti körök lapja ezért nevezte idiótáknak a patriótákat. Az Európai Unió problémáit és a megoldás módját Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke vázolta fel Ursula von der Leyen megbízásából.
A cél az, hogy közös hitelfelvétellel teremtsenek olyan pénzügyi alapot többszáz milliárd euró értékben, amely lehetővé teszi a gazdaság korszerűsítését, a zöld átállást, az ukrajnai háború finanszírozását és más stratégiai elképzelések megvalósítását.
Ezt nemcsak a patrióták ellenzik hanem a fukar államok is élükön Németországgal. Draghi elképzeléseinek fő támogatója Macron francia elnök és Meloni olasz miniszterelnök. Sajtóértekezletén Orbán Viktor utalt rá: elvben nem ellenzi a közös tőkepiacot az Európai Unióban – ahogy azt Letta egykori olasz kormányfő jelentése javasolta.
Orbán szeretne pénzt látni Brüsszelből, és valószínűleg megszavazná a közös hitelfelvételt, ha kapna belőle valamit.
Minden szem Németországra szegeződik, ahol a legyengült kormány béna kacsaként támolyog. Jövőre lesz a választás, ahol mindenki a CDU-CSU győzelmére számít vagyis Merz kancellári kinevezésére.
Ebből a szempontból nem volt különösebben taktikus Orbán részéről a CDU-s Ursula von der Leyen és a CSU-s Manfred Weber bírálata.
Az Európai Unió elhalasztotta az új költségvetés bejelentését a német választások utáni időszakra. Ha Merz győz, akkor felmerül a kérdés: kivel köt koalíciót? Az Alternative für Deutschland párttal aligha, mert azt az USA nem fogadná el. Az FDP sem valószínű, mert ők írták be az alkotmányba az államadósság féket, amely lehetetlenné teszi a német gazdaság komoly támogatását. Márpedig Merztől ezt várja mindenki. A csapdából kiút lehet a közös uniós hitelfelvétel, melyet elsősorban a déli tagállamok sürgetnek, de Európa szegényebb keleti felén is sokan helyeselnek. Orbán Viktor az európai szegényházból kioktathatja a világot csak épp arra az egyszerű kérdésre nem tudja a választ: mit kellene csinálni ahhoz, hogy Európa újra nagy legyen!? – pedig ezt a Trumptól átvett jelszót használja a soros magyar elnökség Brüsszelben.
