Közleményben jelentette be a Frontiers of Freedom annak a tényét, hogy szerdán hivatalos bejelentést tett Orbán Viktor magyar miniszterelnök, több családtagja, barátja, valamint kormányának tagja ellen az emberi jogok durva megsértése és extrém korrupció miatt. Ezzel egyeidőben a szervezet feltette honlapjára a beadványt. A bejelentés a Global Magnitsky Törvény keretében született, hivatalos vizsgálat követheti. Ha bebizonyosodnak a vádak, akkor a többi között kitiltás és vagyon-befagyasztás lesz a szankció Orbánék ellen.
„A Frontiers of Freedom az idén február 27-én levelet küldött Tillerson és Mnuchin minisztereknek, amelyben vizsgálatot kezdeményez kilenc magyarországi személy ellen az emberi jogok durva megsértése és extrém korrupció miatt” – szögezi le az a közlemény, amelyet március elsején adott ki a jobbközép értékeket követő washingtoni székhelyű intézet, a Frontiers of Freedom (amelynek alapértékeit mi sem mutatja jobban, mint az, hogy Ronald Reagan volt amerikai elnök elhíresült kijelentéséről – „Mi vagyunk a szabadság frontvonala” – kapta a nevét).
A portálunkhoz is eljuttatott közlemény felhívja a két miniszter figyelmét arra is, hogy a magyar kormány politikája fenyegeti a NATO és az Európai Unió biztonságát és veszélyezteti ez utóbbi politikai és gazdasági egységét.
„A levél állításait bizonyítékok sora támasztja alá, amelyek aprólékos munkával lettek összegyűjtve nemzetközi és helyi civil szervezetek jelentéseiből, oknyomozó újságírók írásaiból, az érintett magánszemélyek beszámolóiból és az intézet saját jelentéseiből” – olvasható a közleményben, amely a végén leszögezi:
„Az intézet továbbra is figyelemmel fogja kísérni a fejleményeket és minden újabb információt közölni fog, ahogy a helyzet alakul Magyarországon”.
Mint a Független Hírügynökség elsőként megírta, kilenc személy ellen született a bejelentés, azok ellen „akik az elmúlt nyolc évben megsértették az emberi jogokat azáltal, hogy kulcsszerepet játszottak a magyarok és nem-magyarok szabadságának a korlátozását maga után vonó törvények és szabályok megalkotásában, továbbá korrupciós ügyekben vettek részt/részesültek azok hasznából”.
- Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke
- Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter
- Rogán Antal, a miniszterelnök miniszteri rangú kabinetfőnöke
- Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze
- Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
- Orbán Győző, Orbán Viktor édesapja
- Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége
- Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere
- Tiborcz István, Orbán Viktor veje
A konkrét ügyek – mind az emberi jogok megsértése, mind a korrupció terén – nem számítanak újdonságnak.
A menekültügy több vonzata, a civilek elleni hadjárat, a CEU (Közép-Európai Egyetem) ügye, illetve közbeszerzések, az Elios-ügy, az MNB alapítványok, s persze Paks 2 – hogy a legismertebbeket említsük.
Az intézet nevében annak magyar származású alelnöke, Radványi Miklós jegyezte a beadványt, amelyet ajánlott levél formájában juttattak el a két miniszterhez. Radványi a Független Hírügynökségnek nyilatkozva a többi között elmondta: biztos abban, nem teszik félre, s elindul majd a vizsgálat. Ezt az amerikai pénzügyminisztérium speciális nyomozó osztálya folytathatja majd le, amely kifejezetten a pénzügyekre, a banki műveletekre szakosodott szakértőkből áll. Az ő kezük – legálisan – mindenhova elér, ahol bármilyen amerikai pénzintézeti és egyéb érdekeltség van, illetve le tudnak követni bármilyen pénzmozgást a világban.
„Egy dologban legyen biztos” – mondta – „amikor egy amerikai nagykövet vagy egy ideiglenes ügyvivő korrupcióról beszél, akkor emögött a kijelentések mögött ott állnak a Pénzügyminisztérium speciális nyomozói által összegyűjtött bizonyítékok”.
Ha bebizonyosodik a bejelentés igazságtartalma, akkor megszületik a döntés arról, hogy ezeket az embereket felteszik a Magnitsky-listára. Radványi biztos abban, hogy a vizsgálatot el fogják indítani.
„Már az idén megszülethet a döntés, szerintem még a novemberi képviselő- és kormányzóválasztások előtt, akár már szeptemberben”
– mondta, hozzátéve: addig eldől, hogy felkerülnek-e a listára Orbánék. Ha igen, az nyilvános lesz, ki fogják hirdetni, és Magyarországon sem lehet majd elsumákolni – szögezte le.
Az Orbán-kormány hatalomban eltöltött elmúlt nyolc évében már keveredtek vezető tisztviselői botrányba az amerikai hatóságokkal, hírek szerint szintén korrupciós indokokkal, de
ilyen magas szintre nem értek el akkor a szálak.
2014 októberében az Egyesült Államok megtagadta a beutazást hat meg nem nevezett – de utóbb a sajtóban nyilvánosságra került – magyar köztisztviselőtől. Az indok korrupció volt, és annak a jogi eszköznek a lehetőségét kihasználva született meg a kitiltás, amely a korrupcióban részt vevő vagy abból hasznot húzó személyeket sújtja. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, utóbb pedig azt tudatták, hogy az információkat a sajtóból és az internetről szerezték. A Civil hetes hozta le utóbb – a német nyelvű budapesti – Pester Lloydra hivatkozva a hatos listát, amelyen Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke, Habony Árpád („Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója”), Heim Péter (a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke), Giró-Szász András (az év nyaráig kormányszóvivő) és Lázár János államtitkár szerepelt, továbbá akkori sajtóhírek szerint más adóhatósági (közép)vezetők is. Volt, aki elismerte a kitiltás tényét (Vida Ildikó), mások tagadták (így Habony Árpád), illetve nem nyilatkoztak az ügyben.
A törvény
A Global Magnitsky Törvény hatálya az emberi jogok megsértése mellett kiterjed a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőre és társaira, valamint a pénzmosásra is, ha jogellenes a forrás, vagy eltitkolják a jövedelmeket az illetékes adóhatóságok elől. Az úgynevezett Magnitsky-listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, bármely, az Egyesült Államokban lévő tulajdonukat elkobozzák, s tilos bármely, amerikai érdekeltségű pénzintézeteknek kapcsolatot tartaniuk velük. A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek. Ajánlásokat civil szervezetektől is befogadnak, ezekről a pénzügy- és a külügyminisztérium dönt, nem ritkán kompletten benyújtott „vádanyagok” alapján.
