Fontos

Meghalt a varsói gettó utolsó harcosa

A nagy családom a legfőbb győzelem a nácik fölött – hirdette Leon Kopelman, aki valószínűleg az utolsó túlélője volt a varsói gettó harcainak.

„1942-ben amikor 18 éves voltam, és az édesanyám 40, elvitték őt Treblinkába. Akkor kezdtem el a harcot a nácik ellen” – nyilatkozta a veterán harcos, aki egész családjával a gettóba kényszerült Varsóban.

Leon Kopelman a társaival együtt megkezdte a nácik levadászását a gettóban. A végső összecsapásra 1943 áprilisában került sor az gyengén felfegyverzett zsidó önvédelmi osztagok (ZOB) és az SS között.

„Én a bunkerben voltam a végén. Az SS közölte: ha nem jövünk elő, és nem adjuk meg magunkat, akkor lángszórókkal végeznek velünk. Nem akartam elevenen elégni, ezért a többiekkel együtt előjöttem, és megadtam magam.”

Többezren haltak meg a varsói gettó felkelésben, a legtöbben elevenen elégtek. A többieket Treblinkába szállították. De voltak kivételek. Az SS autókhoz értő szerelőket keresett, és Kopelman azt hazudta, hogy ért a kocsikhoz. Később börtönbe került, de lengyel szabadságharcosok kiszabadították a varsói felkelés során 1944-ben. Ezek után velük együtt küzdött Lengyelország felszabadításáért.

1945-ben Olaszországon át Palesztinába hajózott, ahol találkozott édesapjával és nővérével, akik szintén túlélték a vészkorszakot.

A fiatal Kopelman csatlakozott a zsidó önvédelmi erőkhöz, amelyekből megalakult az izraeli hadsereg. Részt vett a harcokban, melyek eredményeképp megalakulhatott Izrael állam 1948-ban. Ekkor találkozott későbbi feleségével, akivel több mint hetven évig éltek házasságban. A feleség: Hava néhány hónappal férje előtt halt meg.

Három gyermekük született, kilenc unokájuk és három dédunokájuk jelentette a nagy családot, melyre Leon Kopelman oly büszke volt.

A populizmus által irányított országok szenvednek a legjobban a járványtól

Egy éve még úgy tűnt, hogy a populisták vezetése alatt álló országok különösen jól teljesítenek a pandémia elleni harcban, mostanra kiderült: minél tovább húzódik a járvány, annál világosabban látható, hogy a kormányzás minőségének igenis van jelentősége. A populisták vezette országokban különösen sok a fertőzött, a halálos áldozat, és a gazdasági kár – erről Jascha Mounk ismert német-amerikai politológus írt cikket,  a Folha de S.Paolo című újságban, amelyet a CFR amerikai intézet is közölt honlapján.

Az emberek egy évvel ezelőtti jóslatainak többsége hamisnak bizonyult. A demokráciák nem működtek szisztematikusan jobban, mint a diktatúrák. Az állam sem bizonyult alkalmasabbnak a világjárvány megszakításainak kezelésére, mint a globális gazdaság.

De végül is igazolható egy egyszerű ellentét: minél tovább húzódott a járvány, annál inkább kiderült, hogy a kormányzás minősége számít. Ha ma körülnézünk a világban világossá válik, hogy azok az országok, amelyeken a populisták uralkodnak, különösen súlyos károkat szenvedtek. Az egészségügy fejletlensége, túlterhelése és a halálozás miatt. A gazdasági károk valójában egyelőre felmérhetetlenek.

Jair Bolsonaro rendhagyó vezetése alatt Brazília a világ egyik legsúlyosabban sújtott nemzete lett. Az országban naponta több ezer halálesetet regisztrálnak a Covid-19 miatt. A kórházak országszerte reménytelenül túl vannak terhelve.

Északabbra Mexikó hasonló nyomás alatt van. Andres Manuel Lopez Obrador a pandémia kezelése hasonlóan felelőtlen volt. Mexikóban az elmúlt tizenkét hónapban több mint 300 000 halálesetet regisztráltak. Az ország túlzsúfolt kórházai még azokat a betegeket is elutasítják, akiket könnyen meg lehetne menteni, ha orvosi ellátáshoz jutnának.

A populista vezetők által vezetett főbb demokráciák triumvirátusát a világ legsúlyosabban sújtott országa: Narendra Modi India tölti be.

Annak ellenére, hogy az ország lakosságának nagy része továbbra sem fér hozzá a vírus teszteléséhez, az országban több százezer ember naponta pozitív tesztet mutat a vírusra vonatkozóan.

Az esetek száma kevesebb mint egy hónap alatt megduplázódott, és a kormánynak még mindig nincs koherens terve a katasztrófa kezelésére.

Bolívia, Ecuador és a Fülöp-szigetek is a világ legsúlyosabban érintett nemzetei közé tartoznak, azezk az országok is a populista politika áldozatai.

Ugyanakkor Amerikában Trump távozása és Biden hivatalba lépése nyomán látható, hogy mit tud tenni a helyzet javítására egy kompetens kormány, még akkor is, ha a járvány késői szakaszában kerül hatalomra.

Nekünk, azoknak akiket elrettent, ahogyan az elmúlt évtizedben felemelkedőben van a populizmus, mindezt a legsúlyosabb félelmeink tragikus megerősítésének kell tekintenünk.

Az derült ki, hogy a népek jóléte szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a politikusok törődnek-e állampolgáraikkal, hisznek-e a tudományban, és korlátozzák-e őket a fékek és ellensúlyok arra az esetre, ha kisiklanának.

„A populizmus még halálosabbnak bizonyult, mint amit el tudtunk képzelni, mielőtt a pandémia végigsöpört volna a világon”

– írta Mounk.

Szerbia leszbikus miniszterelnökét támadja egy ortodox püspök

Nikanor, bánáti ortodox püspök nyilvánosan kiátkozta Ana Brnabic szerb miniszterelnököt, aki nyíltan leszbikus. A kiátkozásra az okot az szolgáltatta, hogy a miniszterelnök támogatja a Europride felvonulást, melyet a tervek szerint szeptemberben rendeznek meg Belgrádban.

Nikanor püspök felszólította a híveit, hogy “ha kell fegyverrel is harcoljanak azok ellen, akik szentségtörést követnek el mindaz ellen, amit mi drágának tartunk ebben az országban”.

A miniszterelnök válasza

“Nemzeti egységre van szükségünk. Most amikor Vucic elnök Brüsszelbe utazik, hogy Koszovóról tárgyaljon, akkor nem engedhetjük meg az ilyen vitákat egymás között.”

A NATO és az Európai Unió közvetít a szerb és a koszovói elnök között.

Az ortodox püspök és a leszbikus miniszterelnök asszony vitájában Vucsics elnök mondja ki a végső szót.

A szerb vezető azért állította a miniszterelnök posztjára a nyíltan leszbikus Ana Brnabicsot, hogy az Európai Uniónak megmutassa: Szerbia mennyire nyitott és toleráns állam.

Szerbia szeretne bekerülni az Európai Unióba, de ennek nemcsak az az akadálya, hogy Vucsics elnök szinte teljhatalmat gyakorol az országban hanem az is, hogy Belgrád továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával. Szerbia nemhogy semmilyen szankciót sem alkalmaz Oroszországgal szemben, de segíti az orosz cégeket abban kijátsszák a nyugati embargót.

Észak Korea 5000 tonna vegyi fegyverrel rendelkezik

Az amerikai hírszerzés jelentését a New York Post ismerteti hozzátéve, hogy a világon csak két másik államnak van nagyobb vegyi fegyver készlete. A nemzetközi szerződések tiltják a vegyi fegyverek kifejlesztését, de ennek ellenére nagyon sok állam él ezzel a lehetőséggel.

A három katonai szuperhatalom: az USA, Oroszország és Kína sem mond le erről bár hivatalosan ezt cáfolják nem mond le vegyi fegyver készletéről.

60 atombombája van Észak Koreának

Legalábbis az amerikai hírszerzés szerint. Nemrég maguk az észak koreaiak közölték: immár olyan miniatürizált atom fegyverrel rendelkeznek, melyet el lehet helyezni egy ballisztikus rakéta robbanófejében. Kim Dzsong un szerint rendelkeznek olyan ballisztikus rakétákkal is, melyekkel el tudják érni az USA nyugati partját. Ebben az amerikai szakértők kételkednek, de mindenképp szeretnék leállítani Észak Korea nukleáris és rakéta programját. Ezért is tárgyalt Trump elnök Kim Dzsong un-nal. A tárgyalások egyelőre eredménytelenek, mert az USA szerint csakis azután lehet megszüntetni a szankciókat Észak Korea ellen, hogy nemzetközi megfigyelők igazolják: valóban felszámolta atomfegyvereit és ballisztikus rakétáit. Észak Korea szerint viszont párhuzamosan kellene haladnia a két folyamatnak: a fegyverzetek leszerelésének és a gazdasági szankciók visszavonásának.

Éhezés Észak Koreában

A nemzeti jövedelem több mint 80%-át fordítja katonai célokra a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer, ahol újra felütötte a fejét az éhezés. Emiatt minden családnak be kell szolgáltatnia a kutyáit, hogy húsukból enyhíteni lehessen az éhezés problémáját.

Orosz kém volt a német Wirecard botrány osztrák csúcsmenedzsere

0

Azt állítja az ügyészség Londonban, ahol lelepleztek egy orosz kémhálózatot. Öt bolgár állampolgárt gyanúsítanak azzal, hogy Oroszországnak kémkedtek az Egyesült Királyságban, és ennek a hálózatnak az irányítója lehetett Jan Marsalek, aki megszökött a büntető eljárás elől Németországból, és valószínűleg Oroszországban bujkál.

“Jan Marsalek megbízta a bolgár csapatot azzal, hogy kémkedjen Nagy Britanniában és Németországban, elsősorban NATO támaszpontok iránt érdeklődtek” – fogalmaz a vádirat, amely nem nevezi meg Jan Marsaleket mint vádlottat. Az öt bolgár állampolgárt még februárban tartóztatták le Nagy Britanniában, de az ügyészség csak most vádolta meg őket. A kémhálózat 2020 augusztusától az idei év februárjáig működött, nagyjából abban az időszakban amikor a Wirecard csődbejutott Németországban és Jan Marsalek elmenekült a felelősségrevonás elől. A Wirecard 2020-ban ment csődbe, és a bűnügyi tárgyalás Jan Marsalek távollétében folyt Németországban, ahol a hatóságok azt gyanítják: a csúcsmenedzser előbb Minszkbe szökött, majd pedig átment Oroszországba, ahol jelenleg is Putyin vendégszeretét élvezi.

Csaknem 2 milliárd eurós csalás

A Wirecard villámgyors üzleti karriert csinált, mert a pénzügyek digitalizálását ígérte Németországban, mely meglehetősen le volt maradva ezen a téren. 2018-ban a Wirecard már Németország legjobb negyven cége között volt, és élvezte a Merkel kormány támogatását is. A londoni Financial Times 2019-ben belső informátorra hivatkozva megkezdte cikk sorozat közlését arról, hogy a Wirecard könyvelése fiktív tételeket tartalmaz. Megindult a vizsgálat Németországban, és 2020 júniusában a Wirecard csődöt jelentett mondván: 4 milliárd dolláros mínuszban van. Ebből 1,9 milliárd euró effektív könyvelési csalás “eredménye”  Emiatt sokan bírálták a német pénzügyi felügyeletet illetve az Ernst&Young könyvelő céget, mely éveken keresztül auditálta a Wirecardot.

A német cég nem adta meg könnyen magát: felfogadta Kadhafi titkosszolgálatának egykori főnökét, Rami el Obeidit, hogy szálljon rá a belső informátorra illetve az újságírókra, akik oknyomozó munkát folytattak, és az eredményeket publikálták is.

A líbiai ex kémfőnök azt állította, hogy a Financial Times olyan pénzügyi csoportok megbízásából írogat a Wirecard ellen, melyek érdekeltek a német pénzügyi cég tönkretételében. A Financial Times vizsgálat után tisztázta magát Londonban.

2023 júniusában Szingapúrban elítélték a Wirecard nemzetközi pénzügyi főnökét 21 havi börtönre. Tavaly a Financial Times oknyomozó riportere kiadott egy könyvet az ügyről : Dan McCrum: Money Men: a Hot Startup, a Billion Dollar Fraud, a Fight for the Truth. A londoni Economist szerint minden pénzügyi befektetőnek és szakújságírónak el kellene olvasni ezt a könyvet a Wirecard ügyről.

És mi lett a most kémkedéssel gyanúsított Jan Marsalekkel?

Őt a Wirecard már a vizsgálat kezdetén kirúgta. Az osztrák üzletember a Wirecard második emberének számított 2010-2020 között. Az 1,9 milliárd eurós csalást az ő területén, Ázsiában követték el. Jan Marsaleket körözi az Interpol, a tíz legfontosabb körözött személy között van.

A német hatóságok megkezdték életútjának a vizsgálatát, és arra jöttek rá, hogy a Marsalek családban a kémkedés Moszkva javára régi tradíció. A nagypapa együttműködött az Ausztria egy részét megszállva tartó szovjet csapatokkal, akiknek hírszerző munkát végzett  1945 és 1955 között.

Unokája, Jan Marsalek nem folytatott felsőfokú tanulmányokat hanem 19 éves korában üzletember lett, aki a digitális pénzügyek terén nyomult. Ezért is vették fel a Wirecardhoz 2000-ben.

Ott villámgyorsan karriert csinált, majd a lebukás elől Fehéroroszországba majd Oroszországba szökött. A Die Welt közölte a német hírszerzés, a BND információját, mely szerint Oroszországban Jan Marsalek a GRU, az orosz katonai hírszerzés “védelmét élvezi.”

Münchenben Jan Marsalek pontosan szemben lakott az orosz konzulátussal – állapította meg a német állambiztonság persze csak a szökés után. Jan Marsalek igen aktív volt az Osztrák-orosz baráti társaságban. Itt barátkozott össze Andrej Csupriginnal, aki a GRU ezredese volt, de állítólag kilépett a szolgálatból. A Financial Times megírta, hogy Jan Marsalek egyik cége szolgáltatásokat végzett a Wagner hadseregnek Líbiában és másutt.

A Bellingcat kiderítette, hogy Jan Marsalek osztrák diplomata útlevéllel gyakran járt Oroszországba.

Idén júliusban ügyvédje révén Jan Marsalek felvette a kapcsolatot a müncheni bírósággal, mely a Wirecard ügyet vizsgálja. Braun, a Wirecard elnök-vezérigazgatója azt állította a tárgyaláson, hogy a csalást Marsalek követte el, aki saját zsebre dolgozott a cégnél – írta a wirtschaftwoche portál.

Trump: még nem megyek Phenjanba!

Kim Dzsong un meghívta az amerikai elnököt Észak Koreába. Sajtóértekezletén Trump nem erősítette meg, de nem is cáfolta a meghívást. Közölte: egyelőre nincsenek meg a feltételei egy észak-koreai látogatásnak.

Eddig három csúcstalálkozó volt: tavaly Szingapúrban, idén februárban Hanoiban, majd pedig nyáron a G7 csúcstalálkozó után. Akkor Trump Japánból érkezett a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalra. Át is lépett a vonalon. Így ő lett az USA első elnöke, aki Észak Korea földjére tette a lábát.

A tárgyalások azonban nem haladnak. Szingapúrban abban állapodtak meg, hogy Észak Korea leszereli nukleáris fegyverzetét és ballisztikus rakétáit, melyekkel elérheti akár az Egyesült Államokat is. Cserébe Amerika megszünteti a szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea gazdaságát, ahol a lakosság jelentős része az éhséggel küszködik a fegyverkezési program miatt. A megállapodást mindkét fél másképp értelmezi: Washington szerint csakis akkor oldják fel a szankciókat, ha Észak Korea teljesítette a vállalásait és azt nemzetközi ellenőrök hitelesítették. Észak Korea szerint párhuzamosan kellene haladnia a leszerelésnek és a szankciók feloldásának. Látva a tárgyalások eredménytelenségét, Észak Korea újrakezdte rakéta kísérleteit. Nemrég nevezték ki a rakéta haderőnem parancsnokát az egész észak-koreai hadsereg vezérkari főnökévé.

Phenjanban felébredt a remény amikor Trump elnök kirúgta nemzetbiztonsági tanácsadóját. John Bolton ugyanis a kemény vonal híve volt. Ezért küldtek meghívót Donald Trumpnak. Aki közölte a személyes kapcsolatai nagyon jók Kim Dzsong un-nal, de az újabb találkozónak még nem érkezett el az ideje. Trump figyelmét jelenleg az iráni válság köti le, mert katonai csapással fenyegette meg az iszlamista rendszert, amiért az drónokkal támadta meg a világ legnagyobb olaj kitermelő helyét Szaúd Arábiában.

Összehozta a zsidókat és palesztinokat a járvány

A Haaretz, izraeli napilap arról számolt be, ha más nem is de annyi előnye lehet a koronavírus járványnak, hogy a két közösség hagyományosan meglehetősen feszült viszonyán enyhített a koronavírus járvány okozta együttműködési kényszer. A feszültség Trump elnöknek bejelentése óta különösen érzékelhető, amikor is az elnök Izrael fővárosának ismerte el Jeruzsálemet. A palesztinok is a fővárosuknak tekintik az ősi várost, amely ráadásul a keresztények és a muzulmánok számára is szimbolikus hely.

Netanjahu nemigen segítette az enyhülést

Az izraeli hadsereget bízta meg a karantén szabályok ellenőrzésével Kelet Jeruzsálemben, ugyanakkor nem ismerte el a palesztin rendőrség hatáskörét ebben az ügyben. Ez visszatetszést keltett a palesztinok körében, akik továbbra is kitartanak álláspontjuk mellett noha a támogatottságuk egyre csökken a muzulmán világban is.

A polgármester rádöbbent: szükség van az együttműködésre

Moshe Leon polgármester és munkatársai egy héten többször is találkoznak a palesztin vezetőkkel, hogy megbeszéljék az aktuális problémákat. Mindenütt másutt ez természetes lenne, de Jeruzsálemben újdonságnak számít a rendszeres egyeztetés hétköznapi ügyekben, amelyek élet fontosságúak lehetnek a járvány veszély idején. A vírus nem ismer különbséget zsidók és palesztinok között, ezért a védelmi szabályok betartása mindenkinek az érdeke. Szerencsére mindkét fél felismerte ezt. Abban persze csak reménykedni lehet, hogy ez a pragmatikus párbeszéd fennmarad a járvány után is a zsidók és a palesztinok vezetői között Jeruzsálemben – írja a Haaretz.

Megint meg akartak ölni egy korrupció ellen nyomozó újságírót

0

A montenegrói Olivera Lakićra saját háza előtt lőttek rá. Az országban egy hónapon belül másodszor támadtak meg újságírót.

Olivera Lakić oknyomozó újságíró, aki elsősorban korrupciós ügyeket és más bűncselekményeket tárt fel a Vijesti nevű lapnál. A Guardian szerint a fővárosban, Podgoricában, a háza előtt lőttek rá. Kórházba vitték, már nincs életveszélyben.

A támadókat keresik, az ugyanis kiderült, hogy többen voltak. Lakić a főszerkesztőjének azt mondta,

egy férfi lőtt rá, de két másikkal együtt menekült el.

Lakićra hat éve már rátámadtak egyszer, akkor egy dohánygyár ügyeiről írt. A támadót elfogták, börtönbe került, az újságíró pedig hónapokig rendőri védelem alatt állt.

A montenegrói miniszterelnök elítélte a támadást, gyors és hatékony vizsgálatot követelt. Az elmúlt egy hónapban ez már a második eset volt, hogy megtámadtak egy újságírót az országban,

néhány hete bombát robbantottak egy másik házánál.

De Montenegróban korábban is voltak hasonló esetek, máig nem tudni például, hogy 2004-ben ki ölette meg az ismert szerkesztőt, Duško Jovanovićot.

A mostani támadást az amerikai nagykövetség és az uniós delegáció vezetője is elítélte.

Az utóbbi hónapokban EU-s tagállamokban is volt példa újságírók elleni gyilkosságra. Tavaly októberben a legismertebb máltai oknyomozó újságírót, a Panama-papírok ügyében is nyomozó Daphne Caruana Galiziát robbantották fel, februárban pedig egy fiatal szlovák oknyomozó újságírót végeztek ki barátnőjével együtt. Az emiatt indult tiltakozáshullámba végül Robert Fico miniszterelnök is belebukott, hiába állt ki mellette a magyar kormánypropaganda.

Húsvét online a Vatikánból

Ferenc pápa az üres Szent Péter téren köszönte meg az egészségügyi dolgozók hősi munkáját a lezárt Olaszországban, ahol folyamatosan emelkedik az új megbetegedések száma.

A korona vírus járvány eddig követte a Gauss görbét. A kínai minta szerint mostanában kellene elérnie a csúcsot, amely után megkezdődik a gyors csökkenés. Ez egyelőre nem következett be.

Vatikáni elővigyázatosság

Április 12-ig nem lesznek személyes találkozások a Szentatya és a hívők között. A Vatikán a húsvéti miséket is online közvetíti.

Az olasz miniszterelnök szerint a neheze még hátravan: a csúcs időszak most következik a járvány terjedésében. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb terhelésnek lesznek kitéve az egészségügyi intézmények, melyek már ma is alig tudják ellátni feladataikat.

A 80 év feletti betegeket ezért már sok helyen nem látják el, mert nincs meg a szükséges kapacitás Itáliában …

Melania Trump és az Einstein vízum

0

Hogy kapott a First Lady Einstein vízumot? Ezt firtatja a Washington Post annak kapcsán, hogy Donald Trump most a bevándorlók ellen mennydörög. Csakhogy első neje, Ivana Csehszlovákiában született míg a harmadik, a jelenlegi feleség Szlovéniában.

Ráadásul Melania már az Egyesült Államokban élő szüleinek is amerikai állampolgárságot kíván szerezni. És ehhez minden joga meg is van, hiszen ő maga már 2006-ban megszerezte az amerikai állampolgárságot. Kérdés persze, hogyan.

Melania Knauss 1996-ban érkezett először az USA-ba, mégpedig turistavízummal. 1998-ban ismerkedett meg Donald Trumppal, aki akkoriban az USA egyik leggazdagabb ingatlanvállalkozója volt. Melania 2000-ben folyamodott EB-1-es, úgynevezett Einstein vízumért, amelyet elvben olyan kiváló embereknek adnak, akik nagy hasznára lehetnek Amerikának.

Persze nem kell ahhoz Nobel-díjasnak lenni, hogy valaki Einstein vízumot kapjon, ahogy Melania példája is mutatja, elég egy befolyásos amerikai polgár, aki szorgalmazza az ügyet.

Ez egyébként ma is így van. Ám Donald Trump éppen ezért mennydörög, mert szerinte túl sok a bevándorló az USA-ban. Ellenfelei persze rámutatnak: az Egyesült Államok bevándorlóország. Maga Trump is két feleséget hozott be külföldről. Trump vejének, Jared Kushnernek a családja Lengyelországból érkezett az Egyesült Államokba, miután túlélte a holokausztot.

Az érvek keveset számítanak, az érdekek a döntők. Amerika elit ágazatai, mint az informatika, elszántan küzdenek a bevándorlásért. Külföldi tehetségekre ugyanis különösen nagy szükség van olyan helyen, ahol a kreativitás fontos. Trump viszont azokban az államokban nyert, ahol a hagyományos munkásosztály vetélytársakat lát a bevándorlókban. Azok ugyanis túlkínálatot teremthetnek a munkaerőpiacon, és így lenyomhatják a béreket. A nagy bevándorlás vita tehát a forrponton van: Donald Trump vezeti a bezárkózás párti frontot.

S mit tesz a First Lady, aki maga is a nem épp megérdemelt Einstein vízummal érkezett Amerikába? Hallgat, és várja, hogy Szlovéniából érkezett szülei is megkapják az amerikai állampolgárságot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK