A 21. században az információs technológia rohamos fejlődése és az automatizáció térnyerése új korszakot nyitott meg a munka világában. Az egyre fejlettebb Mesterséges Intelligencia (IA) rendszerek átalakítják azt, ahogyan dolgozunk és értelmezzük a munkavállalást. Az „intelligens gépek” bevezetése kihívásokat és lehetőségeket is magával hoz, és a munkaerőpiacnak alkalmazkodnia kell az új körülményekhez.
Az egyik fő kérdés, amellyel szembe kell néznünk, az az, hogy milyen hatással van az IA a munkahelyekre. Az automatizáció és a gépi tanulás terjedése azt jelenti, hogy bizonyos munkafolyamatokat hatékonyabban és gyorsabban végezhetnek el a gépek, aminek következtében néhány munkahely elavulhat vagy átalakulhat. Ugyanakkor az IA létrehoz új munkalehetőségeket is, például az intelligens rendszerek fejlesztéséhez és kezeléséhez szükséges szakértői tudás iránti növekvő igényt.
Az egyensúly megtalálása a hagyományos munka és az új technológiák között kihívást jelent mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. Fontos, hogy a munkavállalók folyamatosan fejlesszék szakmai képességeiket, és nyitottak legyenek az új technológiák megismerésére. Az oktatási rendszereknek is alkalmazkodniuk kell az új kihívásokhoz, és olyan készségeket kell fejleszteniük, amelyekre az AI-vel együttműködve szükség van.
Az etikai kérdések is kiemelkednek az IA és munkahelyek kapcsolatában. Hogyan biztosíthatjuk, hogy az AI-rendszerek ne okozzanak diszkriminációt, és hogyan őrizhetjük meg az emberi jogokat és méltóságot a technológia fejlődése közepette? Ezek az érzékeny témák szoros figyelmet és szabályozást igényelnek annak érdekében, hogy az IA pozitív hatásait maximalizáljuk, miközben minimalizáljuk a negatív következményeket.
A munka és az IA együttélése új korszakot hoz létre, ahol a kreativitás, az alkalmazkodóképesség és az emberi kapcsolatok még fontosabbak lesznek. Azok a munkavállalók, akik sikeresen alkalmazkodnak az új technológiákhoz és folyamatosan fejlesztik készségeiket, versenyképesebbek maradnak a munkaerőpiacon. Az intelligens jövő kialakításában az együttműködésre és az oktatásra való folyamatos összpontosítás elengedhetetlen ahhoz, hogy a technológiai fejlődés mindenki számára előnyös legyen.
“Magyarországon azért volt gyenge a cionizmus, mert a zsidók többsége magyar hazafivá vált” – erről beszélt Karády Viktor, a közép-európai zsidóság kutatója a 444-nek abból az alkalomból, hogy magyarul is megjelent korábban Franciaországban publikált könyve, melyet Kemény Istvánnal együtt írt erről a témáról.
Mikor jelentek meg a zsidók nagy számban Magyarországon a törökök kiűzése után?
“Amikor Bécsből 1670-ben kiüldözték a zsidókat, akkor az Esterházyak rögtön befogadták, és burgenlandi birtokaikon letelepítették őket. Nagy számban akkor kezdtek el jönni a zsidók Magyarországra amikor a Habsburg császár úgy döntött, hogy csakis a legidősebb zsidó fiú házasodhat meg. Azért döntött így, mert korlátozni akarta a zsidók szaporodását. Ezért komoly migráció indult meg a Habsburg birodalom nyugati részeiről Magyarországra, ahol ezek a törvények nem voltak érvényben.
Aztán 1772-ben három részre osztották fel Lengyelországot, és Galícia, ahol sok zsidó élt, a Habsburg birodalomhoz került. A török háborúk után nagy emberhiány alakult ki Magyarországon, ezért a zsidókat is szívesen látták. A vidéki nemességnek kizárólag hasznot hoztak hiszen kereskedtek és adót fizettek. A városokban volt ellenállás, mert a német polgárság konkurenciát látott bennük.
A zsidó bevándorlás csúcspontja az 1830-as és 40-es évekre esett amikor a magyar nemesség egy olyan országban akart nemzetállamot építeni, ahol a magyarok kisebbségben voltak. A népesség 60-65%-a még magyarul sem beszélt.
Kossuth és Széchenyi is tisztán látták, hogy a zsidókra lehet építeni, mert ők készen állnak az asszimilációra. Így a magyar nemzetépítésben döntő szerepet vállalt a zsidóság.
Minden ami modern 1919 előtt az jórészt a zsidóság műve.
A zsidók vallási okokból tudtak írni és olvasni. Számolni is tudtak. A parasztság döntő többségének ez gondot okozott.
A magyar állam ezért a Monarchia bukásáig a csírájában elfojtotta az antiszemitizmust. A zsidók és a keresztények között fennállt a házasságkötés lehetősége, ez pedig ritkaság volt Európában azokban az időkben. Ausztriában ezt csak 1920-tól engedélyezték. Viszont ugyanekkortól Magyarországon több jogfosztó zsidótörvényt léptettek életbe, ami hatszázezer magyar „hazafi” elpusztításában csúcsosodott ki.
Budapesten ma nagyjából százezer zsidó él.
“A holokauszt után Magyarországról is volt elvándorlás 1945 és 1950 között, majd pedig 1956-ban, de a zsidók többsége maradt. A bolgár zsidók szinte egy emberként kivándoroltak Izraelbe a holokauszt után. Romániából hullámokban zajlott a kivándorlás. Lengyelországban a zsidók döntő többségét megölték a holokauszt idején, 1968-ban a maradékot is kiüldözték, mára csak pár ezren maradtak. Bécsben is csak párezer zsidó maradt, mert a holokauszt után sokan nem tértek vissza. Ausztriában a zsidók 90%-a Bécsben élt a Monarchia idején.
Közép és Kelet Európában Budapest az egyetlen nagyváros, ahol még van zsidó élet. A városi kultúrát nagyrészt zsidók teremtették meg Magyarországon. Hogy Budapesten ez ma is nem kis részben így van, de ez jóval kevésbé látható mint 1919 előtt” – mondta Karády Viktor kutató.
A Svábhegyen, a Fonográf együttes egykori klubját újították fel, hogy a miniszterelnök veje és barátai ott találkozhassanak. A Botaniq Budai Klub a Költő utcában a nagy pénzköltők kaszinója lesz, akik nem a saját hanem az állami vagy uniós pénzt költik nem úgy mint gróf Széchenyi István, az első magyar kaszinó alapítója, aki saját vagyonából finanszírozta a kaszinót és jutott pénze a magyar tudományos akadémia megalapítására is.
“A klasszikus polgári értékrendet és mentalitást testesíti meg a szabadidős és rekreációs központ a Svábhegyen”
– áll a hivatalos közleményben.
Mi van ebben a központban? Étterem, fitnesz és wellness, gyerek klub. Ezenkívül tárgyaló termek, ahol a tagok tárgyalhatnak egymással.
Kik lehetnek tagok?
“Akiket a tagság titkos szavazással megválasztott” – fogalmaz a hivatalos közlemény. Titkos szavazás helyett inkább a titkosszolgálatra gondolhatunk hiszen a miniszterelnök veje nem lazulhat akárki társaságában.
Matolcsy György bankelnök viszonya állítólag azt követően romlott meg Orbán Viktorral, hogy Orbán Ráhel kiutálta Tiborcz István baráti köréből Matolcsy Ádámot, a bankelnök fiát, mert “az rossz útra vitte” a miniszterelnök vejét.
Bekerülhetnek-e a svábhegyi klubba LMBTQ személyek is mint például Szájer József, akit Orbán Viktor állítólag vissza kíván küldeni Brüsszelbe, hogy ott aktivizálja LMBTQ barátait “a magyar ügy védelmében”?
Szijjártó Péter külügyminiszter vajon családjával vagy Dzsudzsák Balázzsal keresi fel az exkluzív klubot, ahol nyilvánvalóan ott lesz mindenki, aki számít?
“Nem akarok bejutni egy olyan klubba, ahova engem is bevennének”
– humorizált az egyik Marx testvér, de ez Amerikában volt. Az angolszász országokban az informális hatalom gyakran klubokban vitatja meg az aktuális problémákat, és sok fontos döntés is ott születik.
Magyarországon hol a hatalom?
Ahol a miniszterelnök van. Korábban a kommunista párt főtitkára állt a hatalmi piramis csúcsán, ma a miniszterelnök. Nemcsak Orbán Viktor, de a többi miniszterelnök is egyszemélyi hatalmat próbált meg gyakorolni 1990 után. Kezdetben zökkenők jelezték, hogy demokratikus körülmények között a hatalmi piramis mégsem működtethető ugyanúgy mint a diktatúra idején, de 2010 után Orbán Viktor bebizonyította: a hatalmi piramis akkor is remekül működhet, ha demokratikus díszletek fedik el a kínos valót. Csak az a fontos, hogy a vezér népszavazással kapjon felhatalmazást a hatalmi piramis működtetésére.
Ez viszont teljes embert kíván: Orbán Viktor nem lazulhat klubokban. Még az ukrajnai háború előtt Orbán megkérdezte Vlagyimir Putyint, hogy mit csinál a hétvégén? Az orosz elnök úgy tett mint aki nem is érti a kérdést, majd így válaszolt. “Mindennap felkelés után tornászom, majd pedig hozzákezdtek Oroszország kormányzásához. A hét minden napján ez megy olykor éjfélig is” – mondta Putyin még a háború előtt. Orbán országa jóval kisebb és nincs háborúja sem, de elfoglaltsága nemigen különbözhet Putyinétól, mert minden fontos döntést a saját kezébe összpontosít. Ilyen körülmények között gondolkodni is alig marad ideje nemhogy lazítani.
Arra ott van az alterego, Mészáros Lőrinc és az ő Andreája a luxusjachttal.
Andrássy Gyula gróf, az első magyar miniszterelnök a kiegyezés után, még járhatott klubokba és társaloghatott Erzsébet királynéval, mert liberális politikusként úgy gondolta, hogy csak az állam irányítása az ő feladata, nem az egész társadalomé. Orbán Viktor valószínűleg lelke mélyén magyar Mózesnek tekinti saját magát, aki egész nemzetét vezeti. Ebbe az életformába nem fér bele a lazítás a veje luxus klubjában a Svábhegyen.
Évekkel ezelőtt megírtam a Bódis nagypapa történetét, a másik nagypapával, a Steinitzcel nem találkozhattam, mert 9 és fél évvel születésem előtt adta az utolsó életjelet magáról. Karácsonykor, 80 évvel ezelőtt.
A 20. század hatodik évében látott napvilágot, mint ahogy az anyakönyvi kivonatok mutatják, izraelita családban. Apja Herman, anyja Julianna volt. A szüleiről két emlék maradt meg. Herman esetében ez egy levél, amelyet feleségének írt az osztrák-magyar hadseregbe való bevonulása után. A Magyar Királyi Posta 10 filléres bélyegével ellátott Zárt-levelező-lap tek. Steinitz Herman úrnak van címezve, a cím (czim) pedig Újvidék, pontosabban Felsőkabol (Gornyi Kovilj), Bácska, a keltezés ideje: 1914. július 28.
„Kedd reggel
Kedves Júliskám! Értesítelek, hogy szerencsésen megérkeztem, tegnap este 7kor jelentkeztem, ma 10 órakor öltözködünk és valószínűleg még ma az orosz határra megyünk, Móriczal együtt leszek, Miksa is az éjjel Szegedre utazott… Ne fizess, édesem, senkinek, mert nem muszáj, csak gyűjtsd a pénzt, vigyázz az aranyos gyerekeinkre. Csókollak aranyom és aranyos gyerekeinket.
Herman“
Nemsokára Julianna megözvegyült és két fiát egyedül nevelte. A már említett Felsőkabolban volt egy boltjuk és – amennyire rekonstruálni lehet a történetet – ott volt a lakásuk is. 1920 körül az idősebb fiú, Gábor, aki ekkor 14 éves lehetett, diákotthonban (kollégiumban) lakott, valószínűleg Újvidéken. A lényeg, hogy azon a tragikus éjszakán csak Julianna és a kisebbik fia voltak otthon. Egykori tudósításokra való emlékezésekre támaszkodva, azt lehet tudni, hogy két szomszéd gyerek betört a boltba, a zajra azonban felriadt Julianna, és tetten érte a betörőket, akik pánikba estek és 9 (!) kézszúrással végeztek a „szépséges Juliannával“ (így írták a sajtóban), sőt végeztek az anyja után induló gyermekkel is. A kettős gyilkosság hetekig a sajtó címoldalán szerepelt.
Ezt követően csak sejteni lehet, hogy a megárvult Gábor hogyan tengette életét. Azt anyám (aki a nagymama, Julianna nevét örökölte) emlékezése szerint, rokonok segítették a továbbtanulásban, többek között a szabadkai Mayer pékség tulajdonosa. Az üzlet a szabadkai Mayer testvérek (Braća Majer) utcájának sarkán állt. A 2. világháború után azért kaphatta a Kakas iskola mögött kezdődő utca ezt a nevet, mert a Bácskába bevonuló („Délvidék visszatér!”) magyar hadsereg és adminisztráció kivégeztette mindkét Majer fiút, mint kommunista felforgatókat. A Sárga Házban ezekben az időkben (is) a kínzások nagyüzemben folytak.
Gábor, immár Szabadkán, a húszas évek vége felé ismerkedett meg Szabó Margittal (Manci), aki Lili nevű lányával élt leányanyaként. A családját korán, tragikus módon elveszített Gábor nagyon elszántan és rövid idő alatt elvette Margitot és egy év múlva, született meg a közös gyermek, aki a „szépséges Julianna” nevét örökölte. Üzletvezetőként dolgozott egy német tulajdonú kályhagyárban, amelynek épülete még mindig áll Szabadkán. Szorgalmas alkalmazott lehetett, mert tanult ember lévén, könyvelést is felvállalt a cégben, de nem restellt falat festeni sem.
A leghitelesebb írásos dokumentumnak ebből az időszakból a levelei számítanak. 1939-ben mozgósították a Jugoszláv Királyi Hadseregbe és Szlovéniából írt a családnak. Ezekből csak egyet idézek, mert jelképesen itt is a karácsony szerepel.
„Kedveseim! Most szombaton d.u. 1 óra van. Legutóbbi lapomban (szerdán) írtam, hogy csütörtökön indulunk haza. Sajnos nem lett belőle semmi, sőt még aznap d.u. kizavartak dolgozni és azt mondták, hogy csak 25-én hétfőn indulunk. Csütörtökön sikerült megint meglógni a munkából, elmentem a fürdőbe és jól megfürödtem (már éppen rám fért)… Ma megint itthon maradtam (mert nagyon hideg van) és feküdtem mintha beteg volnék, pedig kutya bajom se nincs. Úgy ½ 12 órakor jött egy újabb hír, hogy talán még ma este elindulunk, úgy fölugrottam az ágyról mintha ott sem lettem volna, megborotválkoztam és most várom a további fejleményeket.”
Majd a levelező lap másik oldalán:
„Ha ma el is indulunk, már csak kedden érünk haza. Kellemes karácsonyt kívánok Nektek. Ne hogy sírjatok, ha már így rendelte a sors, bele kell nyugodni.
Csókollak sokszor, Apuka.”
A levelező lapon (Dopisna karta) két pecsét szerepel: az 1939. december 23-i keltezésűn Dolenji Logatec, a december 24-n pedig Subotica szerepel, mindkét városnév latin és cirill betűvel. Az 1 dináros bélyegen a kiskorú Petar Karađorđević képe van.
Ha nem is karácsonykor, de néhány nappal később Gábor visszatérhetett a családjához. Nem tudjuk milyen sikerrel járt a Jugoszláv Királyi Hadsereg hadgyakorlata, mindenesetre másfél évvel később a hitleri Németország és horthysta Magyarország lerohanta az országot.
És ezzel elkezdődött a Steinitz család újabb kálváriája. 1942-ben Gábort a magyar hatóságok munkaszolgálatosként elvitték a megszállt Ukrajnába (Szovjetunió).
Első (1942. 07. 06.) levelének pecsétjén Topolya áll:
„Kedveseim!
Szerencsésen megérkeztünk. Minden jól van. Az unokabátyámmal is találkoztam. Ha írtok, csak nyílt lapot.
Sokszor csókollak, Apuka”
A második levélen (1942. 07. 19.) is Topolya szerepel:
„Kedveseim!
Szombaton írt lapotokat ma délben megkaptam. Ma nagyon sok volt a látogató, itt volt az Oszinak a felesége is, nagyon sajnálom, hogy nem jöttetek, de hát ezt előre nem lehetett tudni. Van-e a Roziéknál újdonság? Hogy áll a paradicsom, van-e sok? Jó volna most itt egy pár darab belőle. A rádiót átadtátok már? Írjatok mindenről
Csókollak sokszor, Apuka”
Az 1942. július 27-én írt levél már Szilágynagyfaluból jött:
„Kedveseim!
Tegnap este megérkeztünk végső célunkhoz. Szép hegyes vidéken vagyunk, iskolában vagyunk elszállásolva. Az időjárás itt is olyan, mint odahaza. Írjatok levelet mindenről. Voltatok Topolyán?
Csókollak sokszor. Apuka”
Majd egy hónap múlva (augusztus 23.) továbbra is Szilágynagyfaluból:
„Kedveseim!
Nem tudom elképzelni mi van Veletek, ma két hete hogy lapot kaptam Tőletek utoljára. Csomagot 19-én megkaptam. A képen, anyukám, úgy nézel mintha sírnál, ne búsulj, majd csak elmúlik ez a pár hét…Hogy vagytok? Lesz-e annyi pénzetek, hogy Babámnak (anyám, Julianna beceneve – a szerző megjegyzése) a könyveket megvegyétek? Nehogy elveszítse ezt az évet! Már írtam volna Szmotanáéknak, de akkor Nektek nem írhatok. Ha már nagyon megvagytok szorulva, írjatok ti az én nevemben, hátha segítenek. A lapnak csak egyik oldalára írjatok nekem.
Csókollak sokszor, Apuka”
Három napra rá:
„Végre megkaptam 18-án és 27-én írt lapotokat meg a fényképeket, ma pedig a csomagot, aminek a tartalmára nem voltam elkészülve, de nagyon megörültem neki…Babám a kis képen jobban nézel ki mint a nagyon, a Lili miért nincs rajta?… Lassan múlnak a napok, de remélem mire Lili fölszabadul otthon leszek.”
Ezen a levelezőlapon van először egy ELLENŐRIZVE pecsét és egy olvashatatlan aláírás.
Szeptember 6:
„Kedveseim,
Újra elmúlt egy hosszú hét. 31-én és 2-án írt lapotokat megkaptam. Nagyon bosszant, hogy a segélyből nem lett semmi, most jól nézünk ki. De remélem mire Lili fölszabadul, otthon leszek. Újabb rendelet szerint Ti csak egy lapot írhattok hetenként, élelmi csomag is csak e hó 15-ig vehető át. Ha lehetséges, küldjetek szalonnát vagy szalámit, paprikát és paradicsomot, meg valami kapcának valót és expressz adjátok fel. Kérlek Anyukám, az ünnep előtt este gyújtsál helyettem mécsest, ha nem kapsz olajat, jó lesz gyertya is. Drága babám, a lekvár nagyon ízlik. Mikor kezdődik a tanítás? A csomagban írjatok egy pár sort is. Józsi adott már valamit vissza?
Csókollak sokszor, Apuka”
A következő levél (szeptember 7.) pecsétjén Nagyvárad szerepel:
„Kedveseim,
ez a hét nem nagyon jól kezdődik. Tegnapi lapomban még azt írtam, hogy talán okt. 1-re leszerelünk, sajnos ma reggel jött egy váratlan parancs, hogy innen még a hét folyamán Kassára megyünk, és onnan talán a határon túlra is. Sajnos, ha a sors így rendelte el, nyugodjunk bele, majd talán megsegít az isten. Drága gyermekeim, vigasztaljátok meg Anyukát és ne hagyjátok sokat sírni. Anyukám, az adóhivatalban jelentsd be, hogy én be vagyok vonulva, akkor nem kell fizetni adót. Az életbiztosításnál is be kell jelenteni, hogy egyelőre nem tudunk fizetni. Próbáld meg a gyárban, hátha kifizetik a két hetet, mondd meg, hogy nem kapsz segélyt. Lilám, ha csak lehet, maradjál a Polákéknál, mert most minden fillérre szükségetek lesz. A kért csomagot ne küldjétek, mert nem talál már itt. Üdvözlöm az összes ismerősöket. Egészséges vagyok.
Isten Veletek, sokszor csókollak, Apuka”
A következő levelező lapokon a bélyegzőn nem szerepel helymeghatározás, csak az, hogy: Tábori Postahivatal.
November 3:
„Kedveseim!
Újabb hosszú napok múltak el, de Tőletek még nem kaptam semmi hírt, remélem Ti megkaptátok az én soraimat. Drága babám, ma van éppen a születésnapod, kívánom, hogy légy boldog hosszú évekig, kár hogy nem lehetek ma melletted. Jól vagyok. Az idő szép. Írjatok sűrűbben. Üdvözlök mindenkit.
Csókollak sokszor, Apuka”
November 18. (a levél alig olvasható):
„Kedveseim!
Végre hosszú hetek után ma megkaptam e hó 3-án írt lapotokat, szinte új élet szállt belém… A csomagot megkaptátok? A Lilinek mennyi a fizetése? Anyukám mit dolgozol? Egészséges vagyok. Írjatok mindenről sűrűbben.
Csókollak sokszor, Apuka”
És az utolsó, december 11-én:
„Kedveseim!
Múlt hó 12-én írt lapotokat megkaptam… Egészséges vagyok. Hogy vagytok? Itt már nagyon hideg van. Mi újság otthon? Írjatok sűrűbben. Kellemes karácsonyi ünnepeket.
Sokszor csókollak, Apuka”
Ez volt az utolsó életjel a nagypapáról. 36 éves volt. Azóta 80 karácsony telt el.
Felmérés: A magyarok szerint Orbán Viktor és Ferenc pápa a legbékepártibb vezető
Folytassuk a leaddel:
„Az orosz-ukrán háború egyévnyi ukrajnai és gazdasági pusztítását követően továbbra sem került látótávolságba a fegyverszünet vagy a béke kérdése. Miután halált okozó fegyvereket vásárol és szállít, s miközben a tizenegyedik szankciós csomagot készíti elő az Európai Unió, fontos kérdés, hogy a nemzetközi szereplők a béke vagy a háború irányába tesznek lépéseket. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy a magyarok hogyan ítélik meg a legismertebb vezetők pozícióját ebben a kérdésben” – írja a Magyar Nemzet hétfői száma. (Ügyes, nagyon ügyes! A burkolt manipuláció ATV-s magasiskolája!)
A cikk:
A Nézőpont szerint az utóbbi időszakban kevés, a béke nevében történő nemzetközi felszólalás történt. Ellenben Ferenc pápa magyarországi látogatása során többször is felszólított az ukrajnai béke érdekében szükséges „kreatív erőfeszítésekre”.
A kutatás szerint a pápa a legbékepártibb (92 százalék), s szinte senki nem gondolja (1 százalék), hogy a háború pártján állna.
A katolikus egyházfőn kívül csak a magyar kormányfőről gondolja a magyarok többsége, hogy a békét szeretné előmozdítani (72 százalék), s mindössze ötödannyian vélekednek ezzel ellenkezőleg (14 százalék). Orbán Viktor békepártiságáról nemcsak a kormánypártiak (94 százalék), de még az ellenzékiek többsége (50 százalék) is meg van győződve…
Tovább nem érdemes idézni, mert az olvasók töredéke csak akik végig olvasnak egy jórészt adatokból álló cikket. Arról már nem is szólva, hogy Churchill állítólagos szállóigéje juthat eszünkbe:
„Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok”
A miniszterelnök sajtószolgálata tette közzé a kedves videót, melyen Orbán Viktor húsvét előtt két unokájával bevásárolt egy pékségben Felcsúton.
Hadházy Ákos a Facebookon megírta, hogy a pékség egy Alcsútdobozon bejegyzett vállalkozás tulajdona, és ez a Vál Völgye pékség tavaly 207 millió forintos támogatást kapott a Vidékfejlesztési Program keretéből, melyet az Európai Unió finanszíroz. Brüsszel épp azért bírálja a nemzeti együttműködés rendszerét, mert jórészt Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei kapják az uniós támogatást. Ezért nem utal Brüsszel!
Ezt a nyilvánvaló tényt próbálja meg elfedni a kormánypárti sajtó az LMBTQ vitákkal, amelyeknek e tekintetben marginális jelentőségük van vagy az sincs.
Kenyér már van – mondta a videóban Orbán Viktor elégedetten. Pénz viszont nincs az államkasszában.
Mi van az uniós utalással?
Nyáron lezárulhatnak a tárgyalások az Európai Unióval, és utána jöhet a pénz – nyilatkozta a vg.hu portálnak Navracsics Tibor miniszter. Aki ezt megelőzően egy konferencián kijelentette, hogy “2018 és 2022 között a kormány azt tűzte ki célul, hogy Magyarország az Európai Unió legélhetőbb országa közé tartozzon 2030-ban, mivel az uniós pénzek egyelőre nem érkeztek meg, ezért mondhatjuk azt, hogy a brüsszeli bizottság akadályoz minket ebben – persze csak vicceltem.”
A magyar kormány propaganda célja volt vicc, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb állama közé kerül hiszen elég a szomszédos Ausztriára, az EU három skandináv tagállamára, Németországra, Hollandiára, Belgiumra és Luxemburgra gondolni, hogy belássuk a vállalkozás abszurd voltát.
Már Matolcsy György jegybank elnök Orbán Viktor egykori jobbkeze is illúzióról beszél akkor amikor a felzárkózást említi Ausztriához. Matolcsy György szerint 2021-ben veszített utat az Orbán kormány amikor hatalmas pénzeket öntött a gazdaságba, hogy megnyerje a választásokat 2022 tavaszán. Ekkor indult be az inflációs folyamat, melynek senki sem látja a végét. Pontosabban: Orbán Viktor elrendelte, hogy az infláció csökkenjen 10% alá decemberben, de a kormány továbbra is önti a pénzt a gazdaságba, hogy ne álljon le a növekedés. Az eredmény: magas infláció és minimális növekedés vagy az se.
Magyarország pedig az Európai Unió szegényházában vegetál Bulgária és Románia társaságában miközben felzárkózásban az európai elithez már a kincstári optimizmus legelszántabb prófétái sem reménykednek.
Auchswitz felszabadulásának évfordulója minden évben megemlékezést jelent a holokausztra. A Telex ebből az alkalomból közli annak a 99 éves korában meghalt zsidó férfinek a sorsát, akinek az összes rokona meghalt a haláltáborokban. Ő együtt raboskodott Borban Radnóti Miklóssal. A nagy költő egy halálmenetben végezte életét, Weiss György beállt partizánnak Tito katonái közé.
Amikor Tito marsall szakított Sztálinnal, akkor Weiss Gyuri a szovjet diktátort támogatta, és emiatt hét évet húzott le a rémes jugoszláv lágerekben és börtönökben. Végül kiadták Izraelnek, és ott új életet kezdett. Filmes és diplomata lett, majd pedig a Zsidó Világszövetség munkatársa. Jugoszlávia hozzá tartozott, így gyakran utazott Belgrádba, ahol Borisz Tadics volt az elnök 2004 és 2012 között. Őt még gyerekkorából ismerte hiszen édesapjával együtt küzdött a kommunista partizánok között. A Boszniában élők szerbek vezetésére kerestek olyan politikust, aki nyugati irányba vezeti ezt a furcsa államalakulatot. Milorad Dodikot – aki mára nagy szerb nacionalista és Orbán Viktor valamint Putyin nagy barátja lett -, ők indították el a politikai pályán: Tadics szerb elnök és Weiss György nyugdíjas zsidó aktivista.
Zsinagóga Banja Lukaban
A Boszniai szerb köztársaság központjában avattak új zsinagógát Weiss György Auchswitzban meggyilkolt édesanyjának emlékére. Ez az egyetlen új zsinagóga a Balkánon 1945 óta. A zsidókat a nácik jelentős részben meggyilkolták, a túlélők jórésze pedig kivándorolt Izraelbe vagy az Egyesült Államokba illetve Nyugat Európába.
Avigdor Lieberman, aki a Szovjetunióból kivándorolt zsidók politikai vezetője volt Izraelben, rendszeresen a Boszniai Szerb Köztársaságban nyaralt. Valamiféle közös vállalkozásuk volt Weiss Györggyel, aki ekkor már szinte kizárólag az Arie Livne nevet használta.
Magyarországon mindenesetre megmaradt Weiss Gyurinak, aki Moldova Györggyel állt jó baráti kapcsolatban.
Banja Lukaban Weiss György mindvégig az elnök megbecsült tanácsadója maradt. 99 éves korában halt meg két évvel ezelőtt. Emlékét ma is őrzik Banja Lukaban, ahol a bevásárló utcát Zsidó utcának nevezik. A Zsidó Központban pedig ott áll a Weiss Ilona zsinagóga, az Auchswitzban meggyilkolt édesanya emlékére.
Nagy János államtitkár, aki 18 éve Orbán Viktor személyi titkára, videóval mutatkozott be a Facebookon. Orbán Viktor sajtófőnöke faggatta arról: milyen is a miniszterelnök legközelebbi munkatársának lenni?
“Ő osztja be Orbán Viktor idejét, sokszor tőle tudja meg, hogy mennyi ideje marad a magánéletre, a családjára” – írta korábban Nagy János államtitkárról a HVG. Bár 18 éve ő a miniszterelnök személyi titkára, de nem tegeződnek. Hogy került Orbán Viktor mellé? Még az ellenzéki időszakban kérdezte meg tőle Balog Zoltán a debreceni református kollégiumban végzett egyetemistát, hogy vállalná-e a személyi titkár szerepet Orbán Viktor mellett. 2005-ben Nagy János igent mondott, és azóta szinte mindenütt ott van Orbán kíséretében. Irodája szomszédos a miniszterelnökével a Karmelita kolostor első emeletén. Nagy János irodájának falán Nagy Magyarország térkép noha ő Hajdú Bihar megyében született, Bárándon, ahol már díszpolgárrá is választották.
“Navracsicsnak köszönhetem a feleségemet”
A 41 éves államtitkár erről is beszél a videóban. Navracsics Tibor mutatta be őt Balczó Laurának, az öttusázó olimpiai bajnok lányának. Azóta már két lányuk született. A lányok rajzai édesapjuk irodáját díszíti a Karmelita kolostorban.
“Mi magyarok egy különleges nemzet vagyunk” – mondja a videóban Nagy János államtitkár szinte visszhangozva Orbán Viktor szavait, aki a Himnusz születésének kétszázadik évfordulóján hasonló húrokat pengetett. Napóleon császár aszerint rangsorolta a tábornokait, hogy mennyire tudnak feltétlen lojalitást teremteni maguk iránt a katonák között. Ebben a tekintetben Orbán Viktor jól vizsgázik, de kérdés, hogy a tábornoki karban meddig terjed ez a lojalitás? Napóleont a tábornokai fosztották meg a hatalomtól Fontaineblau-ban 1814-ben mondván, hogy a császár elveszítette a háborút.
Kérdés, hogy Orbánnak mikor nyújtják be a számlát a saját tábornokai?
A jelenlegi párizsi magyar nagykövet, IV. Károly utolsó magyar király unokája, Habsburg György, interjút adott a Le Figaro című francia lapnak. Furcsa módon az interjú sehol sem jelent meg magyarul, viszont az online média felkapta, különösen a sokat szidott közösségi média (social media), ami a „nép hangja” vagy éppen a trollok világa.
Ez volt a magyar nyelvű euronews címe: „Pikánsnak érzik Habsburg György nagykövetté kinevezését a francia kommentelők”. A cikkben közölt néhány kommentelő szerint „a Habsburgok a franciák legnagyobb ellensége”. Hogy ennek mi a valóság tartalma, nem tudni. Egy biztos, a francia forradalom idején (1789) az arisztokraták észak felé próbáltak menekülni, az akkor Ausztriához tartozott, Párizshoz közeli, Belgiumba. A spanyol örökösödési háború idején Belgium (spanyol Németalföld) a Habsburg Birodalom része volt.
Az euronews adta az ötletet a Habsburg-ház elmúlt 150-200 éves történetének rövid ismertetésére, amit a hazai történelemtanítás meglehetősen sajátosan mutat be, olyannyira, hogy sokan keverik az osztrákokat az uralkodó házzal.
A Habsburg Birodalom és a Magyar Királyság
A Habsburgok egy svájci katolikus család. Az („igazi”) osztrákok nem kedvelik őket (ma sem). Nem hiába nevezik „alpesi köztársaság”-nak magukat. Az „ősosztrákok” fővárosa Salzburg (és Innsbruck). Ausztria keleti szélén fekvő Bécset a Habsburgok tették meg a birodalom fővárosának, ahol kb. egyforma közelségben vannak a „keleti népségek” (csehek, magyarok, stb. – Pozsonyba villamossal lehetett Bécsből eljutni.) A múlt század elején (1900) a bécsiek 30 %-a cseh volt (Jelinek, Slezak, Sedlacek, Tichy, stb.). Közép-Európában, a Habsburg Birodalomtól északra, a 19. század közepétől a sok kis német nyelvű hercegség, fejedelemség egyesült (Bund), és megalakult a Német Császárság (1871). A francia-porosz háború idején (1870–1871) a kiéheztetésre ítélt Párizs mellett, Versailles-ban, XIV. Lajos tükörtermében, császárrá koronázták I. Vilmos porosz királyt, ettől kezdve a francia-porosz háború, „francia-német” háború néven vonult be a történelembe. Közben a kiéheztetett párizsiak fellázadtak és megideologizált tettük a „párizsi kommün” (párizsi községtanács, franciául: Commune de Paris) nevet kapta.
A porosz vaskancellár (Bismarck) szerette volna a németnyelvű Ausztriát (Deutsch-Österreich) is az 1871-ben alakult Német Birodalom (Császárság) részévé tenni, ami a Habsburgok végét jelentette volna, hiszen ezzel felbomlott volna a sok nemzetiségű (és nyelvű) Duna-menti birodalom (Donaumonarchie).
Bismarck még egy háborút is kiprovokált, ami a Habsburgok csúfos vereségével végződött (königgrätzi csata -1866 Hradec Králové (magyarul Királyvárad vagy Királygréce, németül Königgrätz)
Történt ugyanis, hogy a bismarcki Poroszország hatalmas technikai, gazdasági és szociális fejlődésnek indult. Például az első állami nyugdíjrendszer megalkotása Bismarck nevéhez fűződik. A königgrätzi csatában négyszer annyi osztrák (20.000) esett el, mint porosz (5.000), mivel a poroszoknak akkor már „oldal- vagy hátultöltős, felhúzható, golyós, gyújtószeges” puskájuk volt, az osztrákoknak, pedig a hagyományos „elöltöltős”.
Egy évvel később a Habsburgok részéről ezt követte a kényszer Kiegyezés a magyarokkal (1867), mely egyúttal átalakította az egész birodalmat (dualizmus, k.u.k.), mivel ekkor tájt vált ki a birodalomból a szabadságharcát vívó Olaszország, amihez hozzájárult a porosz győzelem, Velence elszakadása a Habsburg-háztól. Szóba került, hogy a magyarok mellé a szlávokat (csehek, horvátok) is a monarchia külön országrészének tekintsék. Egyes források szerint a trializmust (osztrák-magyar-szláv) I. Ferenc József ellenezte. Más források szerint a csehek semmiképpen nem akarták, hogy Habsburg legyen a cseh király. Így elmaradt a cseh Kiegyezés.
A magyar Kiegyezésre jellemző, hogy végül is a „haza bölcse” olyan megállapodást kötött, írt alá, mely magyar királynak ismerte el azt a I. Ferenc József császárt, aki 18 évvel korábban (1849) kivégeztette az első felelős magyar miniszterelnököt (Batthyány Lajos gróf) és a 48-as magyar katonai vezérkart. Igaz, cserében a Lajta lett az új természetes határ (Cisz-Laithania és Trans-Laithania = Lajtán innen, és Lajtán túl), ezzel Erdély is Magyarországhoz került.
Ja, és többé nem kellett adót fizetni Bécsnek.
Az ezt követő 50 év látványos gazdasági fejlődésének, az Aranykornak (1867-1918), a I. világháború vetett véget, amikor lehetővé vált a dualista Monarchia szinte valamennyi nemzetiségének önállóvá válása. Ezt nem értik ma sem a magyarok. Az osztrákoknál rögtön felerősödött a „bismarcki gondolat”, a német nyelvterületek egyesülése.
Salzburgban például népszavazást tartottak a hovatartozásról, és a lakosság 99,3 %-a a Németországhoz, a Német Császársághoz (Deutsches Reich) való csatlakozás mellett döntött. (29. Mai 1921: 99,3 % für Deutsches Reich)
A népszavazást engedélyező Népszövetség, élükön a franciák, ezt később visszavonták, mert féltek, hogy a németek ismét túl sokan lesznek. Clemenceau híres, hírhedt mondása: „20 millió némettel több van Európában”. („Es gibt zwanzig Millionen Deutsche in Europa zu viel.“)
1918 őszén (november eleje) Habsburg Károly (császár és király) látva, hogy Európa szerte forradalmak törtek ki, lemondott, pontosabban levelében azt írta, hogy „elfogadja a népek akaratát”, bármilyen államformát is választanak. Ez viszont nem jelentette a hatalomról való lemondását. Az osztrákok rögtön észbe kaptak, és törvénybe iktatták, hogy a Habsburg családot minden vagyonától meg kell fosztani, állami tisztséget többé nem tölthetnek be. Magyarországon ilyen törvény nem született, ott megelégedtek a köztársaság kikiáltásával.
IV. Károly és családja az ősi földre, Svájcba, menekült mikor látták, hogy esetleg az a sors vár rájuk, mint félévvel korában, 1918 nyarán, Oroszországban kivégzett cári (császári) családra.
Ausztria 1918 ősze óta köztársaság. Magyarországon viszont árulás történt a köztársaság idején, és a hatalmat átjátszották a börtönben fogva tartott kommunistáknak (Kun Béla), akik kikiáltották a szovjet-köztársaságot. Ez megriasztotta a győzteseket (Entente = Antant), kiknek táborába a francia megszállás alatt lévő Szeged környékén gyülekeztek a „Nagy Háború” (I.vh.) kezdetén a császárra és királyra felesküdött katonatisztek, köztük Horthy is. A svájci száműzetésben élő Habsburg Károly úgy érezte, mint Magyarország (1916-ban) megkoronázott (törvényes) királya, visszatérhet a magyar trónra. A királyság párti Horthy élvezte a bolsevista ellenes franciák bizalmát. Az államformát a környező országok, az utódállamok, nem ellenezték, viszont egy Habsburg trónra lépése könnyen újabb háborúba sodorhatta volna az amúgy is (részben) megszállt országot.
Horthy számolva ezzel a reális veszéllyel, erőszakkal megállítatta a Sopronból a budai Vár felé tartó királyi vonatot (budaörsi csata), majd letartóztatta IV. Károlyt és feleségét, Zitát. IV. Károlyt és kíséretét a tihanyi apátságban tartották fogva, majd vonaton vitték Bajára, ahol a HMS Glowworm brit monitor vette a fedélzetére, majd a Cardiff könnyűcirkáló a Fekete-tengerről a Portugáliához tartozó atlanti-óceáni Madeira szigetére vitte száműzetésbe. IV. Károly a következő év április elsején (1922) spanyolnáthában halt meg.
Az utolsó osztrák császár (I. Károly) földi maradványait az osztrákok nem engedték, hogy Bécsben, a Habsburgok családi temetkezési helyén, a Kapucinosok-nál, helyezzék örök nyugalomra.
Pár szót a franciákról. Történelmi felelőtlenség, hogy büntetlenül hagyták a francia forradalom vérengzését, a nemzet vezető rétegének, az arisztokráciának, azaz az értelmiség lefejezését. Ez a társadalmi katasztrófa ismétlődött meg Lenin, majd Rákosi ideje alatt is. A sors iróniája, hogy a francia forradalom vívmányait Napóleon császár szentesítette, amikor megalkotta a Code Napoléon vagy Napóleon törvénykönyvét, eredeti címén Code civil des Français (röviden Code Civil).
Utójáték
Vissza a mába!
Az EU tervezett alkotmányában, amit máig nem fogadtak el, nincs utalás Istenre. Ezzel akarták a jogalkotók a vallásosságot egyetemessé tenni, és jelezni valamennyi EU polgár számára a szabad vallásgyakorlást.
Istenre való utalás, illetve nevének mellőzése az európai alkotmányban a Vatikánban is nemtetszést váltott ki. Válaszlépésként 2004-ben II. János Pál pápa IV. Károlyt (gyorsított eljárásban) boldoggá avatta, és ezzel megnyílt az út az utolsó magyar király (és osztrák császár) szentté avatáshoz.
A katolikus egyház felhívta Európa (EU) figyelmét IV. Károly háborúellenes politikájára, ugyanis királlyá koronázása után (1916) kísérletet tett Franciaországgal egy különbéke megkötésére („Sixtus-ügy”). Háborúellenességét bizonyítja az 1918 novemberi lemondó nyilatkozata első mondata is:
„…Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; amely háború keletkezésében semmi részem nem volt….”
Talán az sem véletlen, hogy a következő pápa, a német (bajor) Ratzinger bíboros Európa védőszentjének (Benedek) nevét vette fel.
A jelenlegi párizsi magyar nagykövet, Habsburg György, nagyapját, IV. Károlyt, 2004. október 3-án a Vatikánban, a Szent Péter téren, II. János Pál pápa avatta boldoggá. Emléknapjának – más szentektől eltérően – nem halála, hanem Zita hercegnővel való házasságkötése napját, október 21-ét jelölte ki.
Befejezésül, a királyválasztásig az uralkodót helyettesítő, képviselő, kormányzók közül hármat tart számon a történelmi emlékezet: Hunyadi János, Kossuth Lajos és Horthy Miklós. A liberális Kossuth által kezdeményezett 1849-es trónfosztás kizárólag a Habsburgokra, a Habsburg-házra vonatkozott, mivel a debreceni országgyűlés képviselőinek többsége a független Magyar Királyságban gondolkodott.
A király nélküli királyságot képviselő és vezető Horthy (fő)kormányzó súlyos hibát követett el, amikor nem tartotta be a nyugat-európai alkotmányos monarchiák alapját, és nem védte meg valamennyi alattvalóját, köztük az izraelita vallásúakat. Engedte, hogy kiközösítsék, majd deportálják, azaz állampolgárságuktól megfosztva kiutasítsák őket az országból, és ezzel a királyság hű alattvalóit kiszakítsák a nemzettestből. Ennél is súlyosabb, hogy maguk a királyság polgárai sem érezték át a befogadásról szóló szentistváni intelmet, hogy védjék meg honfitársaikat, szomszédjaikat vagy legalább segítsék meg őket, mint azt például a dánok tették.
IV. Károly, utolsó magyar király, nagyon jól látta népe hibáját, amit uralkodói intelemként, 1921-ben számkivetésbe indulásakor emígy fogalmazott meg:
„Magyarok, tanuljátok jobban szeretni a hazát, mint ahogy egymást gyűlölitek.”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Majd egy hónap múlva (augusztus 23.) továbbra is Szilágynagyfaluból:
November 18. (a levél alig olvasható):
