Kezdőlap Címkék Spanyolország

Címke: Spanyolország

Ronaldo leütötte ellenfelét, 45 éves kapus védett büntetőt

0

Botrányos körülmények között lett 1-1 a Portugália-Irán meccs a foci vb-n, Ronaldo büntetőt rontott, majd megúszta, hogy leütötte az egyik védőt. A spanyolok 2-2-t játszottak a marokkóiakkal, így csoportelsők lettek. Az egyiptomi kapus megdöntötte a korrekordot, ráadásul remekül védett. Uruguay simán verte Oroszországot, de mindkét csapat továbbjutott. Nem volt még olyan vb, amelyen ennyi 11-est ítéltek, mint most.

A csoportkör harmadik fordulója az A csoport meccseivel kezdődött. Itt már korábban eldőlt, hogy Uruguay és Oroszország a két továbbjutó, a két csapat találkozóján a csoportelsőség volt a kérdés.

Különleges szurkolók is vannak a vb-n.
Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Az oroszok eddig hiába voltak nagyon meggyőzőek, most játszottak először erős ellenféllel, és ez hamar látszott is: Luis Suárez szabadrúgásával Uruguay már a 10. percben vezetett. Nem sokkal később pedig már kétgólos volt az előny, méghozzá egy öngóllal: a balhátvéd Diego Laxalt távoli lövése Gyenyisz Cserisev sarkáról pattant a kapuba.

Ráadásul az oroszok még az első félidőben emberhátrányba kerültek,

miután Igor Szmolnyikov két, felesleges szabálytalanságért kilenc percen belül két sárga lapot is kapott.

A második félidőben egyik csapat sem hajtotta túl magát, mindkét oldalon voltak kisebb-nagyobb helyzetek, végül nem sokkal a vége előtt az uruguayiak belőtték harmadik góljukat: Godín fejese után kipattant a labda a kapusról, Edison Cavani pedig közelről a hálóba lőtt.

3-0-ra nyert Uruguay,

és csoportelsőként lépett tovább.

A csoport másik meccsét két, pont nélküli csapat játszott, de már a kezdés előtt kiderült, hogy megdől egy világbajnoki rekord. Az egyiptomiak kapusa, Esszam el-Hadari ugyanis

45 évesen és 161 naposan lépett pályára,

és ezzel ő lett minden idők legidősebb vb-játékosa.

A meccsen korán megszerezte a vezetést az egyiptomi csapat, Mohamed Szalah emelte át a kifutó kapust – ez azt jelentette, hogy Egyiptom 1934 óta most először lőtt akciógólt világbajnokságon.

Ezután is Egyiptomnak voltak helyzetei, mégis Szaúd-Arábia egyenlíthetett volna, kezezés miatt ugyanis büntetőt kaptak. Fahad al-Muvallad lövését viszont

kivédte a 45 éves kapus.

A félidő végén viszont Szaúd-Arábia még egy büntetőt kapott (még videózás után sem volt egyértelmű az eset), ezt viszont Szalman al-Faradzs már belőtte.

Ezzel egyébként egy másik rekord is megdőlt: ez volt a 18. büntető a vb-n, nem volt még olyan világbajnokság, amelyen ennyi 11-est ítéltek volna.

A második félidőben a szaúdiak voltak fölényben, el-Hadari többször is nagyot védett, de a meccs legvégén, a hosszabbítás ötödik percében már ő is tehetetlen volt: Szalem el-Dauszari lőtt a kapuba éles szögből, vagyis

2-1-re nyert Szaúd-Arábia.

Így ők végeztek a csoport harmadik helyén.

A csoport végeredménye:

1. Uruguay, 9 pont, gólkülönbség: 5-0
2. Oroszország, 6 pont, gólkülönbség: 8-4
3. Szaúd-Arábia, 3 pont, gólkülönbség: 2-7
4. Egyiptom, 0 pont, gólkülönbség: 2-6

A B csoportban csak az volt biztos, hogy Marokkó már nem juthat tovább, a másik három csapatból viszont bármelyik. Az Irán-Portugália meccs a portugáloknak a döntetlen is elég lett volna a továbbjutáshoz, Iránnak ehhez mindenképp győznie kellett volna.

Ennek ellenére a portugálok akarata érvényesült az első félórában, bár az irániaknak is voltak veszélyes kontráik. A félidő végén aztán gyönyörű góllal szerzett vezetést Portugália: Adrien Silva sarokkal visszatett labdáját Ricardo Quaresma jobb külsővel csavarta a hosszú fölső sarokba.

A második félidőben hamar eldönthették volna a portugálok a meccset: videózás után 11-est kaptak,

Ronaldo gyenge lövését könnyedén fogta az iráni kapus,

Bejranvand. Az irániak ettől magukra találtak, a meccs viszont egyre sportszerűtlenebb volt, mindkét oldalon voltak durva szabálytalanságok, és egyre több volt a reklamálás is. Volt, hogy centikre üvöltöttek a bíró arcába – a FIFA útmutatása szerint ilyenkor egyébként azonnali piros lapot kellene adni.

Ronaldo is megúszott egy kiállítást: miután az egyik védővel harcolt a labdáért, könyökkel leütötte. A videóbíró jelzett, a paraguayi bíró percekig nézte a felvételt, majd

érthetetlen módon csak sárga lapot adott Ronaldónak.

Az utolsó percekben tovább fokozódott az őrület – egy beadás után a portugál 16-oson belül Cedric kezére pattant a labda, megint jött a videózás, a meccsen immár harmadszor, ezután pedig a büntető, amelyet Karim Anszarifard be is lőtt.

A 95. percben a győzelmet és így a továbbjutást is megszerezhette volna Irán, Taremi azonban nagy helyzetben az oldalhálóba lőtt, így

maradt az 1-1-es döntetlen,

és a portugál továbbjutás.

Ronaldo megúszta a kiállítást, de a csoport első helyéről lecsúsztak.
Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek

A spanyoloknak Marokkó ellen szintén elég lett volna egy pont a továbbjutáshoz, győzelemmel pedig a csoportelsőségre lett volna nagy esélyük.

Ennek megfelelően aktívan is kezdtek, egy spanyol hiba után mégis Marokkó szerezte meg a vezetést: Sergio Ramos és Iniesta nem értették meg egymást, így Khalid Butaib egyedül mehetett a kapura és ki is használta a ziccert. Pár perccel később viszont Iniesta kígyózott át a marokkói védelmen, a passzát pedig Isco lőtte az ötösről a léc alá.

Sok volt a helyzet mindkét oldalon:

a második félidőben Amrabat hatalmas kapufát lőtt, Isco fejesét pedig a gólvonalról tisztázták. Egyre nagyobb lett a spanyol fölény, mégis megint a marokkóiak szereztek vezetést: egy szöglet után Ramost megelőzve Juszef en-Nesziri fejelt a kapuba.

A meccs végén viszont a spanyolok ismét kiegyenlítettek: Carvajal beadása után Iago Aspas sarokkal tette a kapuba a labdát. Elsőre ugyan lest jeleztek, jött viszont itt is a videózás, és így kiderült, hogy centikkel ugyan, de nem volt les.

2-2-es döntetlen lett a vége.

A meccs végén még volt egy kisebb dulakodás, miután az egyik marokkói nekiment a spanyol kispadnak.

Az iráni egyenlítés miatt végül Spanyolország lett a csoportelső, több lőtt gólja miatt.

A csoport végeredménye:

1. Spanyolország, 5 pont, gólkülönbség: 6-5
2. Portugália, 5 pont, gólkülönbség: 5-4
3. Irán, 4 pont, gólkülönbség: 2-2
4. Marokkó, 1 pont, gólkülönbség: 2-4

A nyolcaddöntőben Spanyolország-Oroszország és Uruguay-Portugália meccseket rendeznek majd.

Két év börtönt kapott Cristiano Ronaldo, aztán három gólt lőtt

0

Néhány órával a spanyol-portugál rangadó előtt hozták nyilvánosságra a hírt: adócsalás miatt elítélte a bíróság a portugál sztárt. Aki aztán mesterhármast lőtt a spanyolok ellen, de a vége így is döntetlen lett. A többi mai vb meccsen Uruguay Egyiptomot, Irán pedig Marokkót verte 1-0-ra.

Uruguay-Egyiptom meccsel kezdődött a foci vb második napja, a tegnapi nyitómeccs után. Az egyiptomiaknál nem játszhatott a legnagyobb sztár, Mohamed Szalah, akinek még nem jött rendbe teljesen a BL-döntőn szerzett sérülése, így valószínűleg a szakvezetés úgy döntött, hogy azon a két meccsen játszik majd, amelyik fontosabb lehet a továbbjutást tekintve.

Uruguay ellen aztán

meglepően jól tartották magukat az egyiptomiak,

nagyon jól védekeztek, a dél-amerikaiaknak helyzetük is alig volt. Amikor pedig mégis, akkor több esetben az egyiptomi kapus, el-Senavi védett nagyszerűen, például Suárez két ziccerénél, vagy Cavani távoli lövésénél, egyszer pedig a kapufa is kisegítette.

A 89. percben azonban már ő sem tudott mit tenni: egy szabadrúgást az Atlético Madrid védője, Giménez a kapuba fejelt, ezzel

1-0-ra nyert Uruguay.

A nap második meccsét Marokkó és Irán játszotta. A találkozó a marokkóiak mezőnyfölényével kezdődött, volt egy-két helyzetük is, de a legnagyobb ziccert az irániak hagyták ki a félidő végén: az egyik sztárjuk, Azmun egyedül vihette kapura a labdát, de védett a kapus, majd az ismétlés is elakadt benne.

A második félidőben aztán egyre unalmasabb lett a meccs, helyzetek se nagyon voltak, az iráni kapusnak kellett egyszer egy távoli lövésnél védenie. Az utolsó percek viszont itt is gólt hoztak, méghozzá a vb első öngólját: a 95. percben egy beadás után a marokkói Buhadduz a saját kapujába fejelt, így

1-0-ra nyert Irán.

A nap rangadóját Spanyolország és Portugália játszotta este, pikáns előzmények után. A spanyolok két napja kirúgták a szövetségi kapitányt, mert a szövetség engedélye nélkül aláírt a Real Madridhoz, a portugálok legnagyobb sztárjáról, Cristiano Ronaldóról pedig ma derült ki, hogy elítélte a spanyol bíróság.

A Real Madrid játékosának adócsalási ügye régóta tart már. A vád 14,7 millió eurós csalásról szólt, az eredeti hírek szerint három és fél év börtönre is számíthatott volna. Az ítélet végül 5,7 milliós csalásról szól, ezért

Ronaldo két év börtönt és 18,8 millió eurós pénzbüntetést kapott.

Ez nem jelenti azt, hogy valóban börtönbe is kell mennie: a spanyol törvények szerint ugyanis a rövidebb büntetéseket, amennyiben első alkalommal ítélnek el valakit, automatikusan felfüggesztik.

A meccsen aztán már az elején előnybe kerültek a portugálok: Nacho hozzáért Ronaldóhoz a 16-oson belül, a portugál elesett, a bíró büntetőt ítélt, amit Ronaldo be is lőtt. A gól után mezőnyfölénybe kerültek a spanyolok, de a portugál kontrák is veszélyesek voltak, egy alkalommal Jordi Alba óriási helyzetben mentett az utolsó pillanatban.

A félidő közepén jött az egyenlítés: Diego Costa és Pepe küzdött a labdáért, a portugál eljátszotta, hogy Costa megütötte, de a bíró nem hitte el, Costa tovább vitte a labdát, és két másik védőt kicselezve szép gólt lőtt.

Aztán majdnem a vezetést megszerezték a spanyolok: Isco lövése a felső lécről a gólvonalra pattant, később Iniesta lőtt centikkel mellé. A szünet előtt mégis a portugálok lőttek újabb gólt: Ronaldo lapos lövését a sokak által a világ legjobb kapusának tartott De Gea csúnyán bevédte.

Hatalmas potyagól volt.

A szünet után folytatódott a spanyol mezőnyfölény, és hamar sikerült ismét egyenlíteni: egy szabadrúgás után Busquets fejelte vissza a labdát Costa elé, akinek két méterről nem volt nehéz dolga. Néhány perccel később már a spanyolok vezettek: egy megpattanó labda Nacho elé került, aki 18 méterről kapásból rálőtte, óriási kapufás gól lett belőle.

Ezután a spanyolok visszavettek az iramból, így kicsit leült a meccs, a végére azonban itt is maradt gól. A portugálok kaptak egy szabadrúgást jó helyről, a második félidőben pedig szinte labdához sem érő Ronaldo pedig ebből belőtte harmadik gólját. Érdekesség, hogy ez volt a 48. szabadrúgása Eb-ken és vb-ken, amit kapura lőtt, és az első gólja.

A végén még nyerhettek is volna a portugálok, de Quaresma lövését blokkolták a védők, így maradt a 3-3.

Mire képes és mire nem a spanyol demokrácia?

0

„A szocialistáknak mindössze 84 mandátuma van a 350 fős parlamentben, vagyis sok áldozattal járó „koalíciós politikára kényszerülnek”. Ott vannak a koalícióban a katalán és baszk nacionalisták: ha nekik engednek, akkor állandó támadásoknak lesznek kitéve a nemzetet egyben tartani akaró nyilvánvaló többség részéről. És szintén a koalíció tagja a radikális-balos populista Podemos, mely már most követeli annak a gazdasági reformcsomagnak a kivezetését, ami Rajoy nevéhez fűződik.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

Mariano Rajoy volt spanyol miniszterelnök nem oldotta meg Spanyolország minden problémáját – miért is lehetett volna erre esélye –, mindazonáltal egy eléggé válságos időszakban helytállt, intézkedett, s liberális reformjai hozzásegítették az országot ahhoz, hogy a pillanatnyi stabilitás fennmaradjon. Június 1-én bekövetkezett bukását még csak nem is a válságkezelés hozta, ami gyakorta emészt fel politikusokat, hanem az, hogy pártjára, a spanyol Néppártra, illetve a pártelitre rávetült a korrupció árnyéka. Nem szokatlan ez a spanyol közéletben sem, a roppant sikeres és nagy tekintélynek örvendő, a Franco-korszak utáni spanyol demokráciát megalapozó I. János Károly királyt a család korrupciós ügyei kényszerítették, hogy 2014-ben, negyvenévnyi uralkodás után átadja a trónt fiának, aki VI. Fülöp néven lépett be a történelembe.

Rajoy esetében sem történhetett ez másként: május utolsó hetében jött a hír, hogy egy madridi bíróság 33 évre és 44 millió euró bírság megfizetésére ítélte a Néppárt volt pénztárnokát, Luis Bárcenast, aki egy olyan illegális alap működtetője volt, melyből a párt a politikai megvesztegetéseket finanszírozta. Bárcenason túl a párt további 25 alkalmazottját is elítélték – összesen 300 évre és negyedmillió euró megfizetésére –, hasonló vád alapján. Bár Rajoy nem került a gyanúsítottak közzé, de ellehetetlenítette helyzetét, hogy öt évvel ezelőtt, amikor a gyanú először felmerült, még tagadta az alap létezését, miközben nyilvánvaló volt: tudnia kellett róla.

E korrupciós ügyek Rajoy esetében – amíg más részletek nem kerülnek elő – egyelőre nem mérvadóak: a legfontosabb az, hogy volt a spanyol demokráciának annyi ereje, hogy előállítsa a következményeket. Rajoy nem maga mondott le, a parlamenti többség erőltette ki távozását, mégsem tagadható meg e politikustól legalább távozásának elegáns voltát a javára írni.

Rajoy az észak-nyugati, a mai spanyol gazdasági és politikai életben másodrendű szerepet vivő Galiciából jött, kezdetben igazi madridi háttér nélkül. Személyisége sem nevezhető karizmatikusnak. Kétszer került a miniszterelnöki pozíció közelébe, 2004-ben és 2008-ban, s – sokak szerint – épp személyi kvalitásainak „visszafogott politikusi kompatibilitása” volt az, amiért ekkor nem, csak 2011-ben a válságok kellős közepén kaphatott megbízatást. Ezt követően azonban elég jól bizonyított: határozott volt a szeparatizmussal szemben, és kreatív, ami a gazdasági-pénzügyi válságkezelést illeti.

Másrészt az összeállt új koalíció a szocialista (PSOE) Pedro Sánchez vezetésével mindennek mondható, csak hosszú távú érdekek összekovácsolta szövetségnek nem. Minthogy részt vesz e koalícióban a szeparatizmus mellett lándzsát törő katalán és baszk párt, tagadni sem lehet, hogy az elmúlt évek elszakadási törekvéseit határozottan elutasító Rajoy, illetve a spanyol Néppárt elleni érdekek hozták össze a formálódó többszörös pártszövetséget. A Néppárt volt a múlt évben a Katalóniával kapcsolatos spanyol magatartás legfőbb formálója, s Rajoy akaratához kötik azt a drasztikus – de nem eredménytelen – lépést is, hogy Madrid végül feloszlatta a katalán tartományi kormányt, vezetői ellen pedig elfogatóparancsot adtak ki. Tegyük mindjárt hozzá: az alkotmány és az érvényben lévő törvények szellemében. Másrészt persze a reváns a baloldal részéről szintén fontos szerepet játszott a volt miniszterelnök bukásában, elvégre a szocialisták sohasem voltak hajlandók beismerni, hogy csak a világválságot megelőző évtizedben voltak képesek gazdasági és külpolitikai kreativitásra (2004-2011), azt követően már nem, s befolyásuk egyre csökkent.

Mindenesetre most sincsenek könnyű helyzetben; Spanyolország legbefolyásosabb napilapja, a liberális El País a témával foglalkozó vezércikkének – nemes egyszerűséggel – ezt a címet adta: Egy életképtelen kormány. A szocialistáknak mindössze 84 mandátuma van a 350 fős parlamentben, vagyis erőteljes, sok áldozattal járó „koalíciós politikára kényszerülnek”. De miféle szövetségesei vannak e pártnak? Már volt szó a katalán és baszk nacionalistákról: ha nekik engednek – márpedig engedniük kell, ha meg akarják őrizni a koalíció parlamenti többségét –, akkor állandó támadásoknak lesznek kitéve a nemzetet egyben tartani akaró nyilvánvaló többség, és adott esetben Európa részéről is, mely utóbbi nagy fenntartásokkal nézi a barcelonai és bilbaói hátsó szándékokat. És akkor még nem is beszéltünk a radikális-balos populista – globalizáció és Európa-ellenes, illiberális – Podemosról (a „podemos” szó annyit tesz: „Képesek vagyunk rá”), mely már most követeli annak a gazdasági reformcsomagnak a fellazítását, sőt kivezetését, ami Rajoy nevéhez fűződik, s melynek kettős célja eredményesnek volt mondható: a vállalkozások stabilizálásának garantálása, párhuzamosan a munkanélküliség csökkentésével.

A legnagyobb kihívó ugyanakkor mégis a kormánykoalícióban részt nem vevő Ciudadanos (Polgárok) nevű, egyre erősödő jobboldali párt, mely máris fenyegeti a Néppárt korábbi pozícióit. Egyszerre kínál modernizált jobboldali-liberális gazdaságpolitikát az országnak, s olyan flexibilitást a szeparatistákkal való tárgyalásokon, mely rendíthetetlen ugyan Spanyolország területi integritásának szempontjából, ugyanakkor korántsem olyan merev, mint az az irányvonal, amit Rajoy a Néppártra erőltetett. Ha a szocialisták a Ciudadanos-szal kerülnek valamikor szembe, mint a centrista jobboldal meghatározó erejével, könnyen lehet, hogy ismét nem lesz mondanivalójuk a spanyol társadalom számára.

Ezt érezvén Sánchez, kabinetjének az épp most zajló kialakításakor nagy hangsúlyt szentel olyan szimbolikus gesztusoknak, amelyek egyelőre kevéssé jellemzik a spanyol politikai életet, de mindenképpen megelőlegezik azt az értékrendszert, melyhez majdan sok nyugat-európai szimpátia társulhat segéderőként. Hogy csak egyet említsünk: a kabinet kulcspozícióit – legalábbis, ami eddig látható ebből – nők töltik be, s az ígéretek szerint 40 százaléka a minisztereknek ugyancsak nő lesz.

 

Korrupciós botrány miatt bukott meg a miniszterelnök Spanyolországban

0

A parlament megszavazta a bizalmatlansági indítványt a jobboldali Mariano Rajoy ellen, egyúttal meg is választotta az egykori kosárlabdázót, a szocialista Pedro Sánchez közgazdászt új kormányfőnek.

Rajoy és Sánchez
Fotó: MTI/EPA/J.J. Guilen

A szocialista párt nyújtotta be a bizalmatlansági indítványt, amelyet 180-an támogattak, 169-en pedig ellene szavaztak. Sánchez hivatalosan akkor veszi át a miniszterelnöki posztot hét év után Rajoytól, amikor a döntés megjelenik a hivatalos közlönyben.

Sánchez szocialista, Európa-barát kormány megalakítását ígérte, amelynek  célja az intézményi, gazdasági, társadalmi és területi stabilitás. Előrehozott parlamenti választásokról is beszélt, de azt nem mondta, hogy mikor kerülhet rá sor. Elvileg a következő választás 2020-ban lenne.

Azt is megígérte, hogy helyreállítja a kapcsolatokat az új katalán kormánnyal.

A szocialistáknak csak 84 képviselőjük van a 350 fős parlamentben, ezért elemzők szerint gyenge kormány várható, mivel a konzervatívok leváltására csak alkalmi koalíciót kötöttek. Rajoy leváltását támogatták a baszk nacionalisták, a katalán függetlenségi pártok és a baloldali-populista Podemos is.

Méghozzá egy korrupciós botrány miatt. Az úgynevezett Gürtel-ügy még 2009-ben robbant ki, és ez lett

az egyik legszövevényesebb spanyol korrupciós botrány.

A bíróság első fokon a múlt héten úgy dönt, hogy a korrupciós hálózatból hasznot húzott az eddig kormányzó konzervatív Néppárt is. A hálózat politikai kapcsolatok révén illegálisan jutott közbeszerzési megbízásokhoz 1999 és 2005 között. A párt egykori pénztárnoka 33 év börtönt kapott, és a bíróság azt is kimondta, hogy legalább 1989 óta

a Néppártnak létezett egy titkos kasszája.

Ez párhuzamosan működött a hivatalos pénzügyi és számviteli rendszerrel, és a korrupt vállalkozói és közalkalmazotti hálózatból gyarapodott.

Fotó: MTI/EPA/Javier Lizon

Az összesen 37 vádlott közül 29-et ítélt el a bíróság, összesen 351 évre. Az elsőrendű vádlott, a hálózat irányítója, Francisco Correa vállalkozó 51 évet kapott. Ő beismerte, hogy politikusokat fizetett le, és pártkampányokhoz is adott pénzt.

Az ügyben tavaly a spanyol politikai élet nagy túlélőjét, Rajoyt is kihallgatták tanúként.

Ő 2004 óta a Néppárt elnöke, de azt mondta: nem volt tudomása semmilyen illegális finanszírozásról, és nem foglalkozott pártja gazdasági ügyeivel, mindig kizárólag politikai feladatokat látott el.

Az valóban igaz, hogy a bizonyított korrupciós esetek elődjéhez, José María Aznarhoz kötődnek. Rajoy ugyanakkor évtizedek óta tölt be vezető tisztségeket a pártban, először 1996-ban volt miniszter. A bíróság ráadásul az ítéletben kétségbe vonta tavalyi tanúvallomásának egyes részeit is.

A mai szavazással ő lett az első spanyol miniszterelnök, aki bizalmatlansági indítvánnyal távolítanak el a posztjáról. Az pedig egész Európában ritka, hogy egy kormánypártról kimondja a bíróság, hogy köze van egy ekkora korrupciós ügyhöz.

Elemzők ugyanakkor attól is tartanak, hogy a helyzet bizonytalanságot idéz elő az Európai Unió negyedik legnagyobb gazdaságában – miközben az Uniónak a brexittel és az olasz helyzettel is meg kell küzdenie.

FT: A görögök és spanyolok kapják a magyarok és lengyelek pénzét

Brüsszel arra készül, hogy több mint 30 milliárd eurónyi támogatást a jövőben Közép- és Kelet-Európa helyett a görögöknek és a spanyoloknak ad. A kohéziós alapok megnyirbálásának Magyarország és Lengyelország lenne a fő vesztese – írja a Financial Times.

A következő hétéves költségvetés legvitatottabb részét alkotó elképzelést ma jelentik be hivatalosan. De a kiszivárgott dokumentumokból az derül ki, hogy a volt szocialista térség jóval nagyobb nyomás alá kerül, mint ahogy azt eredetileg gondolták. Így a felzárkóztatást szolgáló forrásokból messze több pénzről kellene lemondania, mint a korábban előirányzott, reálértékben vett 10 százalékos csökkentés. A lengyelek pl. 23%-nak inthetnének búcsút, ami összegszerűen csaknem 20 milliárd eurót jelent a mostani időszakhoz képest, bár a számokról még heves vita zajlik a Bizottságban.

A magyarok, csehek, észtek és litvánok esetében 24%-kal kevesebbet terveznek, ily módon várhatón igencsak kiéleződik a kelet-nyugati feszültség az EU-n belül.  A visegrádiak és a baltiak összesen 37 milliárd eurót vesztenének. Az unió arra hivatkozik, hogy a 10 tagállam nagyot fejlődött a 2004-es belépés óta, de ha egy főre számítjuk, akkor ezek az országok továbbra is a legnagyobb kedvezményezettek közé számítanak.

Véres örökség – Feloszlatta magát az ETA

0

Egy korszak lezárult: május 2-án az ETA nevű terrorista szervezet egy levélben jelentette be a feloszlatását. Habár az elmúlt időszakban a szervezet lassan, de biztosan haladt az önfelszámolás felé, mégis a mai napig mindenkinek a rettegés és a véres erőszak jut eszébe a csoport neve hallatán.

Az El Diario lap május 2-án hozta nyilvánosságra azt a baszk nyelven írt levelet, amelyet a Baszk Haza és Szabadság (ETA) nevű terrorszervezet még április közepén küldött szét számos spanyol intézménynek és rendőrőrsnek. Ebben a terrorszervezet vezetése közölte, hogy véget vetnek a több mint 50 éve tartó „függetlenségi harcuknak”.

Baszkföld most egy új lehetőség előtt áll, hogy végleg lezárja a konfliktus időszakát, és építse a közös jövőt”.

– olvasható az írásban. Ugyanakkor leszögezték, hogy ez még korántsem jelenti a francia és a spanyol kormánnyal folytatott konfliktus végét, hiszen jogi és politikai eszközökkel tovább folytatják a harcot.

Az ETA logója. A felirat jelentése: Menj előre mindkét úton, amely egyszerre jelenti a politikai és a fegyveres harcot. A kép forrása: Wiki.

Az ETA nevű terrorszervezet gyökerei egészen a spanyol Francisco Franco több mint három évtizeden át tartó uralmáig nyúlnak vissza. A tábornok által fenntartott nacionalista rendszer nem ismerte el a Spanyolország területén élő kisebbségek jogait, és erős központi spanyolosítást indítottak országszerte. Az Észak-Spanyolországban és dél-nyugat Franciaországban élő, teljesen önálló nyelvet beszélő és sajátos kultúrát alkotó baszkok ellenálltak ennek a folyamatnak. Ugyanakkor nem mindenki volt elégedett a baszkföldi pártok és szervezetek hatékonyságával, mivel Madriddal szemben túlságosan megalkuvóknak tartották őket. Ezért 1959. július 31-én a bilbaói egyetem egykori diákjai hivatalosan bejelentették az Euskadi Ta Askatasuna, vagyis az ETA nevű szervezet megalakulását.

A függetlenség megszerzésén kívül egy szocialista berendezkedésű állam létrehozását tűzték ki a legfőbb céljuknak. Franciaország területén szervezték a gyűléseiket és innen irányították a kezdetben erőszakot elutasító szervezetet. Azonban a Franco-rendszer túl nagy veszélyforrásnak ítélte őket, ezért a baszkföldi szimpatizánsaik és rendezvényeik ellen is keményen léptek fel. A vízválasztó az volt, amikor Txabi Etxebarrieta ETA-tag 1968 nyarán meggyilkolt egy rendőrt, majd a fegyveres összecsapásban vele is végeztek.

Ettől kezdve bontakozott ki az a terrorhadjárat, amelynek köszönhetően rettegett hírnévre tettek szert nemcsak Spanyolországban, hanem egész Nyugat-Európában. Az ETA egymás után végzett a spanyol kormány baszkföldi alkalmazottaival, tehát a rendőröktől kezdve a tisztségviselőkön át egészen a bírókig bezárólag mindenki célpontnak számított. Madrid  szigorúbb szabályozással, kiterjedt akciókkal, letartóztatási hullámmal, valamint halálbüntetésekkel válaszolt, de képtelen volt megfékezni az erőszakspirált.

Franco tábornok ugyan 1973-ban távozott a hatalomból, ám ez sem vetett véget az ETA tevékenységének. Éppen ellenkezőleg: immáron sokkal nagyobb és látványosabb merényleteteket hajtottak végre, nem válogatva az eszközökben és a módszerekben. Emberrablásokat – többek közt külföldi diplomatákat is elraboltak, például a német konzult 1970-ben – éppúgy elkövettek, mint ahogyan pokolgépes merényleteket. Általánossá vált, hogy a szervezet postán vagy telefonon keresztül értesítette a hatóságokat egy készülő akciójáról. Amennyiben nem vették komolyan a figyelmeztetést vagy nem értek oda időben, akkor az ETA minden felelősséget a rendőrségre hárított.

Idővel nemcsak Baszkföldön hajtottak végre akciókat: a világot meglepte, amikor 1973-ban távirányítású pokolgépekkel végeztek Franco kijelölt örökösével, Luis Carrero Blanco miniszterelnökkel, amikor Madridon utazott keresztül a gépkocsijával. Ezek a merényletek súlyos árnyékot vetettek a spanyol hatalmi átmenetre és a demokrácia kiépülésére.

Annak ellenére, hogy az utolsó kivégzést 1975-ben hajtották végre (sortűz végzett két ETA-terroristával) és Madrid egyre több önrendelkezési jogot biztosított a baszkoknak, a nyolcvanas években tetőpontjára ért az erőszak. Szinte mindennapossá váltak az összecsapások Baszkföldön, a terrorszervezet pedig már Spanyolországon kívül (Franciaországban és Olaszországban) is hajtott végre akciókat. Ebben az évtizedben követték el a legtöbb halálos áldozattal járó merényletüket: a Hipercor nevű bevásárlóközpont mellett egy gépkocsiba rejtett bomba meggyilkolt 21 embert, s mintegy 45 megsebesített.

Hipercor a robbanás után. A kép forrása: Wikimedia Commons

Spanyolország és Portugália Európai Unióhoz való csatlakozása miatt immáron az egész világon (Egyesült Államok, Kanadában, Franciaországban) harcoltak a szervezet ellen, több tagjukat letartóztatták, bankszámláikat befagyasztották.  A kilencvenes évek második felétől a madridi kormányzatok egyre inkább kiszélesítették Baszkföld autonómiáját és a tárgyalóasztal mellett próbáltak megegyezni az ETA-val.

A lassú, de hatékony politika 2006-ban hozta meg a gyümölcsét, amikor az ETA vezetése bejelentette az

örökös tűzszünetet.” 

Ezután a szervezet passzivitásba vonult, s miközben belső harcok szabdalták, több szakadár egység folytatta a harcot. Ilyen volt például a Baszk Haza és Szabadság, amely 2009-ben felrobbantotta a Burgos-i katonai csendőrség laktanyáját. Az ETA főparancsnoksága azonban már nem a teljes elszakadásért, hanem a belső autonómiáért és a kiegyezésért harcolt. 2011-ben a központi vezetés a fegyveres aktivitás végleges beszüntetésére adott utasítást. 2017 tavaszán átadták egy listát, amely a titkos fegyverraktárak helyeit jelölte, így a hatóságok pár nap alatt felszámolták a teljes fegyverarzenáljukat.

2018. április 20-án nyilvánosságra hozott közleményében az ETA vezetése elismerte a felelősségét és bocsánatot kértek a károkért, illetve az áldozatokért. A legutóbbi baszk értesülések szerint május 5-én az  ETA egy látványos „felosztási ceremóniára” készül a franciaországi Bayonneban, ahol „ünnepélyes keretek között” kihirdetik a szervezet megszűnését.

Az ETA 1968 óta 3300 támadást hajtott végre, több mint 800 emberrel végzett, 2000 embert sebesített meg, és a mai napig mintegy 300 tagjuk ül rács mögött.

Újabb fordulat a katalán válságban

0

A spanyol kormány bejelentette: bírósághoz fordult, ha Carles Puigdemont volt elnököt távollétében újraválasztja a katalán parlament. Márpedig erre van esély.

A spanyol kormányszóvivő szerint ellentétes a törvényekkel és a józan ésszel is, hogy Puigdemont Skype-on tartaná meg programbeszédét. Szerinte

az elnökjelöltnek személyesen kell megjelennie a törvényhozásban.

Puigdemont ellen azonban elfogatóparancs van érvényben a tavalyi népszavazás miatt, ami ellen a spanyol rendőrség brutális erőszakkal lépett fel. A később leváltott elnök azt mondta: ha újraválasztják, hazatér. A kikényszerített választáson a függetlenségpártiak nyertek.

Pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) szerint

az elnök a távollétében is megválasztható,

és megbízhat például egy másik képviselőt, hogy olvassa fel programbeszédét. Egy másik, szintén Puigdemontot támogató párt erről jogászoktól kér állásfoglalást, a többi párt viszont elutasítja az elképzelést.

A katalán parlament jövő szerdán tartja alakuló ülését, és utána választanak elnököt.

Büntetőeljárás indul katalán vezetők ellen, többen Brüsszelbe mentek

0

Lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt eljárás megindítását kezdeményezi a spanyol állami főügyész a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és feloszlatott kormányának néhány tagja Brüsszelbe utazott, ahol ügyvédekkel is találkoznak. Pártjaik azt is bejelentették, hogy indulnak a december 21-ei előrehozott autonóm parlamenti választásokon.

José Manuel Maza spanyol állami fõügyész
Fotó: MTI/EPA/Ballesteros

José Manuel Maza spanyol főügyész Madridban tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, az eljárás megindításának oka, hogy a katalán parlamentben múlt pénteken elfogadták a „Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot.

„Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során

 intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött,

az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én” – mondta a katalán kormánytagokkal kapcsolatban a főügyész.

A feloszlatott katalán parlament hét elnökségi tagja közül azokat érinti a főügyész bejelentése, akik döntéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a katalán törvényhozás elé kerülhessenek a függetlenségi folyamat előrehaladását célzó javaslatok. A legfelsőbb bíróság folytathat velük szemben eljárást, mivel december 21-ig, az előrehozott választásokig formálisan hivatalban maradnak.

Katalán kormánytagok az elnökkel a parlamentben
Fotó: MTI/EPA/Alberto Estevez

A bűncselekmények közül, amelyekről Maza beszélt, a lázadás a legsúlyosabb,

30 év börtön is járhat érte.

Lázadás miatt Spanyolországban utoljára az 1981-es katonai puccskísérletben részt vevő csendőrtiszteket ítélték el, akik behatoltak a parlamentbe, és túszul ejtették az ott tartózkodó képviselőket.

Katalán lapok szerint közben Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és kormányának néhány tagja Brüsszelbe utazott, ahol belga vezetőkkel találkoznak, amit Amadeu Altafaj, a katalán kormány brüsszeli külképviseletének szintén menesztett vezetője szervezett meg. A VRT tévé azt közölte, Puigdemont ügyvédekkel is találkozik.

Carles Puigdemont
Fotó: MTI/EPA/Robin Townsend

Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár vasárnap a VTM tévének azt mondta:

Belgium valószínűleg politikai menedékjogot adna Carles Puigdemontnak, ha kérelmezné.

Erre később Charles Michel miniszterelnök úgy reagált, hogy a megjegyzés csak „olaj volt a tűzre”. Kris Peeters gazdasági miniszter pedig arról beszélt, hogy nem volt „bölcs dolog”, amit az államtitkár mondott.

A leváltott kormány pártjai közben bejelentették, hogy indulnak az előrehozott választáson.

„Nem félünk a szavazóurnáktól” – jelentette ki Sergi Sabria, a Katalán Köztársasági Baloldal szóvivője. Szerinte azért döntöttek a választási részvétel mellett, hogy „megőrizzék ezt a törékeny köztársaságot”, annak ellenére, hogy

a választást illegitimnek tartják, mivel Mariano Rajoy spanyol kormányfő írta ki.

A másik párt, az Európai Katalán Demokrata Párt szintén a választási részvétel mellett döntött, amit Marta Pascal a párt nevében a katalán intézmények megvédésével indokolt.

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök
Fotó: MTI/EPA/Emilio Naranjo

A függetlenségi pártok arról még nem döntöttek, hogy megújítják-e együttműködésüket, amelyet a legutóbbi, 2015-ös helyi parlamenti választásokra kötöttek. Akkor Együtt az Igenért (Junts pel Sí) néven pártszövetséget alkotva indultak és nyertek, majd alakítottak kormányt Katalóniában.

A válság egyre súlyosabb, miután Katalóniában a madridi kormány által törvénytelennek tartott függetlenségi népszavazást rendeztek, amire a spanyol rendőrség erőszakkal reagált. Azóta voltak tömegtüntetések a függetlenség mellett és ellen is. Puigdemont azt mondta, párbeszédet akar, a madridi kormány viszont ultimátumot adott, és a függetlenség egyoldalú kikiáltása után felfüggesztette a tartomány autonómiáját.

Valóban felfüggesztheti a spanyol kormány a katalán autonómiát

0

Megszavazta a spanyol parlament felsőházának eseti bizottsága azt a intézkedéscsomagot, amely az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva a katalán kormány feloszlatását és előrehozott helyi parlamenti választások megrendezését tartalmazza.

Spanyol kormánytagok a bizottsági ülésen
Fotó: MTI/EPA/Fernando Villar

A spanyol kormány által benyújtott javaslatokat a testület 27 képviselőjéből 22-en támogatták, és 5-en szavaztak ellene. Az elfogadott intézkedésről pénteken tart vitát és szavazást a szenátus.

Soraya Sáenz de Santamaría miniszterelnök-helyettes a bizottság ülésén a kormány javasalai mellett érvelve arról beszélt, hogy minden kormány kötelessége a törvények betartása és betartatása, ők pedig teljesítik ezen „törvényi, demokratikus és jogi” kötelezettségüket. Szerinte egy kormány sem engedheti meg, hogy területén ne legyen teljes a „fejlett demokrácia”, és épp ez az, ami jelenleg történik Katalóniában.

Azt is mondta:

kivételes helyzetben az államnak joga rendkívüli eszközökhöz nyúlni,

és ami a 155-ös cikkben szerepel, az nem csak Spanyolországban létezik. Szerinte Katalóniát „meg kell menteni” azoktól, akik a törvényen kívül helyezik, és a katalán kormányt vádolta azzal, hiányzik belőle az egyetértés és a párbeszéd szellemisége.

A szenátus levélben ajánlotta fel Carles Puigdemont katalán elnöknek, hogy személyesen vegyen részt a vitában, aki azonban nem élt ezzel a lehetőséggel. Délelőtt faxon juttatta el állásfoglalását, amelyben a spanyol kormányzati beavatkozás ellen érvelt.

Ebben bírálta a spanyol kormányt, amely szerinte

jelentősen és indokolatlanul túllépte az alkotmány biztosította kereteket

azzal, hogy a jelenlegi katalán kormányt elmozdítaná posztjáról a függetlenségi folyamat miatt. A tervezett intézkedéseket aránytalannak nevezte és szerinte a jelenleginél még súlyosabb helyzetet hoznak létre azzal, hogy megfosztják Katalóniát politikai autonómiájától.

Josep Lluís Cleries, a függetlenségpárti Európai Katalán Demokrata Párt szenátusi képviselője a bizottság ülését követően kifogásolta, hogy a vitában nem kapott szót a katalán kormány küldöttje.

A kormányzati javaslatcsomagot támogató ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt több módosító javaslatot is benyújtott be az eredeti szöveghez, ezek közül elfogadták azt, amely szerint

az intézkedéseket fokozatosan vezetnék be

attól függően, hogy a politikai körülmények miként alakulnak Katalóniában. Leszavazták viszont azt a szocialista indítványt, hogy amennyiben a katalán elnök maga jelent be előrehozott parlamenti választásokat Katalóniában, az a 155-ös cikk alkalmazásának leállítását vonja maga után. Puigdemont egyébként közölte: nem ír ki előrehozott választást.

A katalán függetlenséget támogatók
Fotó: MTI/EPA/Marta Perez

A katalán parlamentben rendkívüli ülést tartottak, amelyen az ellenzék előre hozott választásokat követelt, míg a kormánypárt a függetlenség kinyilvánításának tervéről beszélt.

Lluís Corominas, a Junts pel Sí (Együtt az Igenért) kormányzó pártszövetség nevében az MTI tudósítása szerint azt mondta: képviselőcsoportja

javasolni fogja, hogy a katalán parlament pénteken nyilvánítsa ki a függetlenséget

a katalán néptől október 1-én, a népszavazáson kapott mandátum alapján. Szerinte az alkotmány 155-ös cikke támadás a katalán nép ellen. „Vérrel és félelemmel akarja kierőszakolni Spanyolország egységét” – jegyezte meg, a népszavazás elleni brutális rendőri erőszakra utalva.

Ana Gabriel, a függetlenséget támogató szélsőbaloldali Népi Egység képviselője beszédében azt mondta: a 155-ös cikk „bosszúszomjból” született.

„Katalónia nem lesz független, de szegényebb lesz, köszönhetően Önöknek”

– ezt Inés Arrimadas, a katalán parlament legnagyobb ellenzéki erejének számító Ciudadanos  nevű liberális középutas párt politikusa mondta. Szerinte a katalán elnök nem szereti a vitát, csak a monológot, és ő az a vezetője Katalóniának, aki a legtöbbet beszélt a párbeszédről, de a legkevesebbet gyakorolta. Egy kormánya sem okozott annyi kárt Katalóniának, mint ez a mostani – mondta, de szerinte még időben vannak, hogy visszatérjenek a törvényességhez, és az egyetlen kiútnak az előrehozott választások megtartását nevezte. „Jobban szeretnénk, ha azt Ön írná ki” – mondta Carles Puigdemontnak.

Carles Puigdemont
Fotó: MTI/EPA/Toni Albir

Miquel Iceta, a katalán szocialista párt vezetője úgy vélte, ez a katalán parlamenti ciklus „teljes és abszolút katasztrófa volt”. Szerinte sokkal megosztottabb a társadalom, gyengébb a gazdaság és Katalónia még elszigeteltebb nemzetközileg mint korábban. Felszólította a katalán elnököt, hogy teljesítse azon választási ígéretét, hogy csak 18 hónapig tart a parlamenti ciklus, és mivel ez letelt, írjon ki parlamenti választásokat. „Jobb ha ez a kormány távozik mint, hogy a vállalatok menjenek el Katalóniából” – mondta. Szerinte nincs meg az a többség, amely alátámasztja a függetlenségi célokat.

Lluis Rabell, baloldali Catalunya Sí Que Es Pot (Katalónia, Igen, Lehetséges) képviselője szerint mindent meg kell tenni a 155-ös cikk alkalmazásának elkerülése érdekében, ehhez

ki kell írni az előrehozott parlamenti választást és fel kell függesztetni bármiféle függetlenségi nyilatkozatot.

„Önnek politikai és morális felelőssége, hogy ezt megtegye” – mondta. Szerinte a függetlenség kinyilvánításhoz nincs demokratikus felhatalmazás, azt senki sem fogja elismerni.

„Van egy utolsó lehetősége, kérem, hogy használja ki”

– Ezt Xavier Garcí Albiol, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt katalán szervezetének elnöke mondta, aki egyben arra is kérte a katalán elnököt, hogy pénteken jelenjen meg a madridi szenátusban a spanyol kormányzati javaslatokról szóló vitán és szavazáson. Szerinte „soha Katalóniában nem hazudtak még ennyit, ennyi időn keresztül”. Példaként említette, hogy korábban azt mondták: a vállalatok nem hagyják el Katalóniát a függetlenségi törekvések miatt, de eddig 1500 cég helyezte át székhelyét Spanyolország más részére.

Carles Puigdemont, amikor bejelentette, hogy nem ír ki előrehozott választást, azt is mondta, hogy kész lett volna ezt megtenni, de nem kapta meg azokat a garanciákat a spanyol kormány részéről, amelyek indokolnák jelenleg ezt a lépést. Kijelentette, hogy nem fogadja el a 155-ös cikk intézkedéseit, amelyeket jogellenesnek és igazságtalannak nevezett. Szerinte a parlament feladata dönteni arról, hogy milyen választ ad a 155-ös cikk alkalmazására.

Nem ír ki új választást a katalán elnök

0

Nem ír ki előrehozott helyi parlamenti választásokat Katalóniában Carles Puigdemont katalán elnök. Ezt ő maga jelentette be Barcelonában.

Puigdemont azt mondta: kész lett volna ezt megtenni, de nem kapta meg azokat a garanciákat a spanyol kormány részéről, amelyek indokolnák ezt a lépést.

„Senki nem mondhatja, hogy nem voltam kész áldozatokra”

– jelentette ki. Azt is mondta, hogy elnökként feladata, hogy kimerítse az összes lehetséges utat egy párbeszéddel és megállapodással létrejött megoldáshoz.

Beszélt arról is, hogy nem fogadja el a spanyol alkotmány 155-ös cikkének intézkedéseit, amivel a madridi kormány fenyegetőzött, és amelyeket jogellenesnek és igazságtalannak nevezett.

Az intézkedések a katalán autonómia felfüggesztését is jelenthetik.

Puigdemont azt mondta: a parlament feladata dönteni arról, hogy milyen választ ad a 155-ös cikk alkalmazására.

Korábban a spanyol sajtó nagy része biztos volt benne, hogy Puigdemont előrehozott választásokat jelent be, hiszen két kormánypárti politikus az ez ellen való tiltakozásként mondott le mandátumáról és lépett ki a pártból.

Az október elsejei népszavazáson, viszonylag alacsony részvétel mellett, a katalánok túlnyomó többsége a függetlenség mellett szavazott. A spanyol kormány törvénytelennek nevezte a referendumot, és brutális erőszakkal lépett fel ellene.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK