Véres örökség – Feloszlatta magát az ETA

0
25

Egy korszak lezárult: május 2-án az ETA nevű terrorista szervezet egy levélben jelentette be a feloszlatását. Habár az elmúlt időszakban a szervezet lassan, de biztosan haladt az önfelszámolás felé, mégis a mai napig mindenkinek a rettegés és a véres erőszak jut eszébe a csoport neve hallatán.

Az El Diario lap május 2-án hozta nyilvánosságra azt a baszk nyelven írt levelet, amelyet a Baszk Haza és Szabadság (ETA) nevű terrorszervezet még április közepén küldött szét számos spanyol intézménynek és rendőrőrsnek. Ebben a terrorszervezet vezetése közölte, hogy véget vetnek a több mint 50 éve tartó “függetlenségi harcuknak”.

Baszkföld most egy új lehetőség előtt áll, hogy végleg lezárja a konfliktus időszakát, és építse a közös jövőt”.

– olvasható az írásban. Ugyanakkor leszögezték, hogy ez még korántsem jelenti a francia és a spanyol kormánnyal folytatott konfliktus végét, hiszen jogi és politikai eszközökkel tovább folytatják a harcot.

Az ETA logója. A felirat jelentése: Menj előre mindkét úton, amely egyszerre jelenti a politikai és a fegyveres harcot. A kép forrása: Wiki.

Az ETA nevű terrorszervezet gyökerei egészen a spanyol Francisco Franco több mint három évtizeden át tartó uralmáig nyúlnak vissza. A tábornok által fenntartott nacionalista rendszer nem ismerte el a Spanyolország területén élő kisebbségek jogait, és erős központi spanyolosítást indítottak országszerte. Az Észak-Spanyolországban és dél-nyugat Franciaországban élő, teljesen önálló nyelvet beszélő és sajátos kultúrát alkotó baszkok ellenálltak ennek a folyamatnak. Ugyanakkor nem mindenki volt elégedett a baszkföldi pártok és szervezetek hatékonyságával, mivel Madriddal szemben túlságosan megalkuvóknak tartották őket. Ezért 1959. július 31-én a bilbaói egyetem egykori diákjai hivatalosan bejelentették az Euskadi Ta Askatasuna, vagyis az ETA nevű szervezet megalakulását.

A függetlenség megszerzésén kívül egy szocialista berendezkedésű állam létrehozását tűzték ki a legfőbb céljuknak. Franciaország területén szervezték a gyűléseiket és innen irányították a kezdetben erőszakot elutasító szervezetet. Azonban a Franco-rendszer túl nagy veszélyforrásnak ítélte őket, ezért a baszkföldi szimpatizánsaik és rendezvényeik ellen is keményen léptek fel. A vízválasztó az volt, amikor Txabi Etxebarrieta ETA-tag 1968 nyarán meggyilkolt egy rendőrt, majd a fegyveres összecsapásban vele is végeztek.

Ettől kezdve bontakozott ki az a terrorhadjárat, amelynek köszönhetően rettegett hírnévre tettek szert nemcsak Spanyolországban, hanem egész Nyugat-Európában. Az ETA egymás után végzett a spanyol kormány baszkföldi alkalmazottaival, tehát a rendőröktől kezdve a tisztségviselőkön át egészen a bírókig bezárólag mindenki célpontnak számított. Madrid  szigorúbb szabályozással, kiterjedt akciókkal, letartóztatási hullámmal, valamint halálbüntetésekkel válaszolt, de képtelen volt megfékezni az erőszakspirált.

Franco tábornok ugyan 1973-ban távozott a hatalomból, ám ez sem vetett véget az ETA tevékenységének. Éppen ellenkezőleg: immáron sokkal nagyobb és látványosabb merényleteteket hajtottak végre, nem válogatva az eszközökben és a módszerekben. Emberrablásokat – többek közt külföldi diplomatákat is elraboltak, például a német konzult 1970-ben – éppúgy elkövettek, mint ahogyan pokolgépes merényleteket. Általánossá vált, hogy a szervezet postán vagy telefonon keresztül értesítette a hatóságokat egy készülő akciójáról. Amennyiben nem vették komolyan a figyelmeztetést vagy nem értek oda időben, akkor az ETA minden felelősséget a rendőrségre hárított.

Idővel nemcsak Baszkföldön hajtottak végre akciókat: a világot meglepte, amikor 1973-ban távirányítású pokolgépekkel végeztek Franco kijelölt örökösével, Luis Carrero Blanco miniszterelnökkel, amikor Madridon utazott keresztül a gépkocsijával. Ezek a merényletek súlyos árnyékot vetettek a spanyol hatalmi átmenetre és a demokrácia kiépülésére.

Annak ellenére, hogy az utolsó kivégzést 1975-ben hajtották végre (sortűz végzett két ETA-terroristával) és Madrid egyre több önrendelkezési jogot biztosított a baszkoknak, a nyolcvanas években tetőpontjára ért az erőszak. Szinte mindennapossá váltak az összecsapások Baszkföldön, a terrorszervezet pedig már Spanyolországon kívül (Franciaországban és Olaszországban) is hajtott végre akciókat. Ebben az évtizedben követték el a legtöbb halálos áldozattal járó merényletüket: a Hipercor nevű bevásárlóközpont mellett egy gépkocsiba rejtett bomba meggyilkolt 21 embert, s mintegy 45 megsebesített.

Hipercor a robbanás után. A kép forrása: Wikimedia Commons

Spanyolország és Portugália Európai Unióhoz való csatlakozása miatt immáron az egész világon (Egyesült Államok, Kanadában, Franciaországban) harcoltak a szervezet ellen, több tagjukat letartóztatták, bankszámláikat befagyasztották.  A kilencvenes évek második felétől a madridi kormányzatok egyre inkább kiszélesítették Baszkföld autonómiáját és a tárgyalóasztal mellett próbáltak megegyezni az ETA-val.

A lassú, de hatékony politika 2006-ban hozta meg a gyümölcsét, amikor az ETA vezetése bejelentette az

örökös tűzszünetet.” 

Ezután a szervezet passzivitásba vonult, s miközben belső harcok szabdalták, több szakadár egység folytatta a harcot. Ilyen volt például a Baszk Haza és Szabadság, amely 2009-ben felrobbantotta a Burgos-i katonai csendőrség laktanyáját. Az ETA főparancsnoksága azonban már nem a teljes elszakadásért, hanem a belső autonómiáért és a kiegyezésért harcolt. 2011-ben a központi vezetés a fegyveres aktivitás végleges beszüntetésére adott utasítást. 2017 tavaszán átadták egy listát, amely a titkos fegyverraktárak helyeit jelölte, így a hatóságok pár nap alatt felszámolták a teljes fegyverarzenáljukat.

2018. április 20-án nyilvánosságra hozott közleményében az ETA vezetése elismerte a felelősségét és bocsánatot kértek a károkért, illetve az áldozatokért. A legutóbbi baszk értesülések szerint május 5-én az  ETA egy látványos “felosztási ceremóniára” készül a franciaországi Bayonneban, ahol “ünnepélyes keretek között” kihirdetik a szervezet megszűnését.

Az ETA 1968 óta 3300 támadást hajtott végre, több mint 800 emberrel végzett, 2000 embert sebesített meg, és a mai napig mintegy 300 tagjuk ül rács mögött.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..