Kezdőlap Címkék Momentum

Címke: momentum

Momentum: LMP, Jobbik – egyelőre nem

Nem a liberálisokat, hanem az Európa-pártiakat választotta a Momentum, amikor belépett a Verhofstadt-féle pártcsaládba – mondta Fekete-Győr András. A Momentum egyelőre nem működik együtt az LMP-vel és a Jobbikkal. A Stop Orbán autós plakát úton van Magyarországra.

Délután lépi át az osztrák-magyar határt az a furgonra szerelt mozgóplakát, amely Guy Verhofstadt, az európai liberális pártcsalád (ALDE) vezetője szervezésében hívja fel a figyelmet a magyarországi korrupcióra.

A mozgóplakát délután érkezik Felcsútra, Orbán Viktor házához és a stadionhoz, majd bejárnak vele sok hazai települést, végül hétfőn visszakerül Ausztriába. A plakát a

„Kezdetben csak a pénzünkre utazott, most Európa egysége a tét”

feliratot hirdeti.

A volt belga miniszterelnök által készíttetett mobil plakátot a Momentum hozza Magyarországra. Az a párt, amely egy hete belépett az ALDE-ba. Ezzel a Momentum nem a liberálisokat, hanem az Európa-pártiakat választotta – mondta a Független Hírügynökségnek Fekete-Győr András. Guy Verhofstadt a leghangosabban áll ki Magyarország mellett – fűzte hozzá.

Fekete-Győr, Verhofstadt, Cseh Katalin, Berg Dániel. Forrás: Facebook

Jövő májusban soha nem látott téttel járó európai parlamenti választás lesz, amelyben

a gyenge, széthúzó Európát és az erős, összetartó Európát akarók

csapnak össze, s ebben az ALDE, valamint Emmanuel Macron francia elnök jelenleg pártcsoporton kívüli erője képviseli az utóbbiakat – fogalmazott Fekete-Győr.

A Momentum vezetője is átalakulást vár az EP-választás nyomán, de éppen fordítottját annak, amiben a Fidesz reménykedik. ő abban bízik, hogy a Néppártból és a szocialista pártcsaládból is lesznek kilépők, akik csatlakoznak az ALDE-hoz, vagy utóbbival közösen alakul egy új Európa-párti erőcsoport.

A Momentum belépése az ALDE-ba hatással lesz az itthoni együttműködésekre is. Hónapokkal ezelőtt a „XXI. századi pártok” összefogását szorgalmazták az LMP-ben és a Momentumban is, nem zárva ki a közösködést a Jobbikkal se.

Ennek most, úgy tűnik, vége. Fekete-Győr is úgy fogalmaz, hogy a Hadházy Ákos és Szél Bernadett kilépése utáni LMP-ről

„mi se tudjuk, eszik vagy isszák, egyelőre nincs miről beszélni”.

Aggodalommal figyelik, mi zajlik Ungár Péter és Schmidt Mária körül. Az LMP-t elhagyott két korábbi vezetővel viszont kitűnő a kapcsolatuk.

A Jobbikot is nehéz hová tenniük,

turulból szélkakassá válni nem politikai orientáció

– fogalmaz Fekete-Győr. Nem tudjuk, mi a véleményük jogállamról, demokráciáról – mondta.

A jövőről a pártelnök azt mondta, hogy az EP-választáson egyedül indul a Momentum, az őszi önkormányzati választáson viszont bárkivel kész együttműködni leváltani a Fideszt.

A Nézőpontnál október nagy vesztese az LMP

0

A kormánypárt támogatottsága továbbra is nagyon erős, s szeptemberhez hasonlóan 13 mandátumot szerezhet a májusi EP-választásokon. Az októberi hónap nagy vesztese az LMP, amely „most vasárnap” nem jutna be sem a magyar, sem az uniós parlamentbe. Itt a Nézőpont Intézet legújabb pártpreferenciája.

 

Októberben is a kormányzó pártokkal szimpatizál a teljes felnőtt magyar népesség 38 százaléka, amely nagyjából 3 millió magyarnak felel meg. A pártverseny második helyén továbbra is a Jobbik található a múlt havival megegyező, 10 százalékos táborral (800 ezer szimpatizáns), az MSZP-P pedig szintén megtartotta 5 százalékos népszerűségét (400 ezer szimpatizáns), míg a DK csak a teljes népesség 4 százalékának támogatására számíthat (320 ezer szimpatizáns).

Októberben a többi releváns párt számára csak a felnőtt magyarok 2-2 százaléka (160 ezer fő) mutatott érdeklődést. Különösen az LMP szerepelt rosszul, amely immáron csak a választópolgárok 2 százalékát tudhatja maga mögött. Népszerűsége így megegyezik a már hónapok óta ezen a szinten álló Momentuméval és a Magyar Kétfarkú Kutyapártéval. Az újonnan alapított Mi Hazánk továbbra is 1 százalékon áll (80 ezer fő).

Minden második szavazó a Fideszt választaná

A választáson részvételüket ígérő választópolgárok pártpreferenciái kis mértékben változtak a szeptemberi adatfelvétel óta. A Fidesz-KDNP továbbra is megszerezné a szavazatok abszolút többségét (51 százalékát). Így elmondható, hogy minden második választó Fidesz-szavazó.

A Jobbik az előző havinál 1 százalékponttal gyengébben, 17 százalékon áll, míg az MSZP-P közös lista 10, a DK listája 8 százalékot érne el. Nagy a tülekedés a parlamenti küszöb közvetlen közelében, de az októberi felmérés alapján a Momentum és Kétfarkú Kutyapárt továbbra sem jutna be a magyar és az uniós parlamentbe, az LMP pedig kiesne mindkét testületből. Az 1 százalékon álló Mi Hazánk Mozgalomnak sem volt erre még esélye a Volner János csatlakozása előtt készült adatfelvétel alapján.

A Nézőpont Intézet mandátumbecslése alapján a Fidesz-KDNP 13, a Jobbik 4, az MSZP-Párbeszéd 2, a Demokratikus Koalíció pedig szintén 2 embert küldhetne az Európai Parlamentbe.

Számos jogszűkítés a gyülekezésben

Mától alkalmazandó az új gyülekezési törvény, amely rejtett és egyértelmű jogszűkítéseket egyaránt tartalmaz. A Momentum az éjszaka el is tüntette e jogot Orbán Viktor háza előtt.

Eltemette a gyülekezési alapjogot a Momentum. A párt az éjszaka a miniszterelnök háza elé vonult és koszorút helyezett el. Videóval kiegészült Facebook-közleményük szerint „az új gyülekezési törvény

súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát,

a hatalom pedig nem teheti meg, hogy az embereknek ezt a jogát korlátozza. Az új törvény viszont pontosan ezt teszi: mert a hatalmon lévők félnek és minél távolabb akarják tartani magukat az emberek véleményétől, nem akarnak, és nem mernek az emberek szemébe nézni”.

A Momentum úgy véli, hogy ez a szabályozás újabb példája annak, hogy a törvényalkotók nem azon dolgoznak, hogy milyen törvénnyel tudnák jobbá tenni az emberek életét, hanem azon, hogy milyen törvényekkel tudják kényelmesebbé tenni a sajátjukat.

Amire a végén utalnak, az a magánlakások előtti felvonulás betilthatósága a magán- és családi élet védelmére hivatkozva. Ez az egyik olyan súlyos korlátozás, amely a jelenleg hatalmon lévőket csak azóta foglalkoztatta, amióta ellenzékből kormányra kerültek, azelőtt Gyurcsány Ferenc háza elé ők szerveztek tiltakozást.

Változatlanul szervezhető nyilvános felvonulás, demonstráció október elsejétől, de a pontosító szabály meglehetősen bizarr tartalmat öltött. Eszerint ugyanis gyűlés

a legalább két személy részvételével

közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.

Ugyancsak előzetes bejelentési kötelezettség terheli a szervezőket a közterületi „gyűlés” előtt: legfeljebb 3 hónappal és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles azt bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak. Ez alól akkor van kivétel, ha a határidő megtartása veszélyeztetné a célt, ekkor a gyűlést az arra okot adó esemény után haladéktalanul, a felhívás megküldésével kell bejelenteni a hatóságnál – ez az úgynevezett sürgős gyűlés.

És a továbbiakban van lehetőség a spontán összeverődésre utcán, ha az azt közvetlenül megelőző indokból, tervezés és szervező nélkül alakul ki; ez az „Őszöd-tüntetés” (bár sok jel alapján ez korántsem volt olyan spontán, mint amilyennek látszott).

Korlátozás az is, hogy nem közterületnek minősülő helyszínen csak az ingatlantulajdonos és -használó hozzájárulásával szervezhető gyűlés. Ez például az áruházak parkolóiba tervezett megmozdulásokat érinti.

Jelentős szigorítás az, amely a rendőrség kezébe helyezi tiltás eszközének alkalmazását akkor, ha a tüntetés, felvonulás a közlekedés rendjének sérelmével jár. Eddig a közlekedés aránytalan korlátozása esetén volt mód erre, ha a járművek haladását más módon és útvonalon se lehetett megoldani.

Olyan tüntetést még nem látott a világ, amely ne eredményezte volna a közlekedés rendjének legkisebb sérelmét.

Nem mostani változás, hanem várhatóan bő egy év múlva következik be, de érinteni fogja a gyülekezési joggal kapcsolatos vitás ügyeket is. A jelenlegi hivatalos álláspont alapján 2020. január elsején kezdik meg működésüket a közigazgatási bíróságok és a speciális felsőbíróság Patyi András vezetésével. Ezeknek az elkülönült bíróságoknak kell eldönteniük a jövőben, hogy egy-egy rendőrségi tiltás megalapozott-e.

Például, amikor egy politikus háza elé szeretne valaki tüntetést szervezni, vagy amikor ugyan nem, de van legalább egy környéken lakó, akit „nagyon zavar” egy akár tízezres demonstrációnak már a gondolata is. Ugyancsak ezek a bíróságok vizsgálják felül a közlekedés sérelmére vonatkozó korlátozó szabály esetleg parttalan rendőrségi alkalmazásának tartalmát.

A Momentum is demonstrál, de nem ad szónokot

2

A Momentum Elnöksége azért döntött amellett, hogy szónokot nem delegál, de résztvevőként jelen lesz a vasárnapi ellenzéki tüntetésen, mert súlyosan rontja a megmozdulás hitelességét és csökkenti a résztvevők számát, hogy pártpolitikai rendezvény lett belőle. Fekete-Győr András a Független Hírügynökségnek azt is elmondta, lehetett volna több tízezres demonstráció is, így azonban csak egy-kétezer ember megy majd el.

 „Mi is felmentünk volna a színpadra, ha egy olyan megmozdulást szerveztek volna, amelyen minden párt, valamint az elmúlt hónapokban országos ismertségre szert tett hiteles civil politikusok el tudnák mondai a véleményüket Európáról” – szögezte le portálunknak a pártelnök. Kérdésünkre olyan személyek nevét sorolta, mint Márki-Zay Péter, Hadházy Ákos vagy Homonnay Gergely.

Ebben az esetben nem baloldali (párt)tüntetés lenne, s nem egy-két ezren vennének részt rajta, hanem több tízezren. Az emberek ugyanis nem szeretik a pártpolitikát. Kérdésünkre, hogy nem tartanak-e attól, hogy ismét az ellenzéki együttműködés kerékkötőjeként fogják őket feltüntetni amiatt, hogy nem adnak szónokot a megmozdulásra, leszögezte:

az ügy a  fontos, annak pedig sokat árt, hogy pártrendezvény lesz a tüntetésből.

Pedig a demonstrációt kiváltó ügy pártokon felül áll, egyik párt sem sajátíthatja ki. Éppen ezért a Momentum vezetői – akik egyébként csütörtökön sokat beszélgettek politikától független szereplőkkel –  nem szerettek volna maguk is demonstrációt szervezni, mondta a pártelnök. Tárgyaltak a tüntetés szervezőivel is, de végül a fenti álláspontot alakították ki.

Vasárnap egy három párti – MSZP, Párbeszéd, DK –  közös tüntetés lesz a Bem József téren. Az időpont 16 óra.

Bréking nyúz, augusztus 30. – Tudósítás a másik valóságból

0

Ellenzék = káosz, ez ma a kormánypropaganda fő üzenete. Emellett viszont a nyílt irredentizmus megjelenik a 888-on, a második bécsi döntést dicsőítve. Lapszemle az alternatív valóságból.

A 888-on már nyíltan megjelenik az irredentizmus

„78 éve történelmi igazságtételt kapott Magyarország

Ami sajnos nem bizonyult tartósnak, így máig milliónyi magyar él román elnyomás alatt.

78 évvel ezelőtt ezen a napon, azaz 1940. augusztus 30-án írták alá a II. bécsi döntést. Ennek értelmében Magyarország visszakapta Székelyföldet és a magyar többségű Észak-Erdélyt. Újra magyar zászló lobogott a nagyváradi, kolozsvári és szatmárnémeti városházán is. (…)

A magyar csapatok szeptember 5-én lépték át a trianoni határokat, és kezdték meg a kijelölt határvonalig a területek birtokbavételét. Ez nem volt atrocitásoktól mentes, több esetben is véres események követték a bevonulást, ám a legtöbb helyen a lakosság kitörő örömmel fogadta a bevonuló magyar katonákat. Ennek a térségnek ez volt az igazi felszabadulás.”

A Figyelő szerint „önmagát számolja fel az ellenzék”

„A legnagyobb bajban jelenleg a Jobbik és az LMP van, mely pártokokat az elmúlt időszakban sorra hagyták el maghatározó politikusok, aminek hatására mindkét magát XXI. századinak nevező formáció vezetési válságba sodródott. (…)

Sneider Tamás egyáltalán nem médiaképes, pártelnökként szinte teljesen kerüli a nyilvánosságot. A párt szóvivője és megszólalói hozzák a kötelezőt, de mintha rajtuk is látszódna – sőt némelyikük még el is mondja a nyilvánosság előtt –, hogy kilátástalannak tartják a Jobbik helyzetét. (…)

Karácsony Gergely, Szél Bernadett és Vona Gábor a választások előtt, egy vitán.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Nem véletlen, hogy éppen az LMP és a Jobbik kezdett el hangosan beszélni az összefogás szükségességéről, hiszen ezzel próbálják meg palástolni saját gyengeségüket. Vona Gábor politikai közéletbe való visszatérése sem a véletlen műve, a Facebook videóival egyértelműen az LMP és a Mometum szavazótáborában kívánja magát megszerettetni. (…)

Nem gondoltuk volna pár hónapja, de a DK mellett jelenleg a legjobb állapotban az MSZP van. A párt az április 8-i fiaskót követően viszonylag hamar rendezte sorait, az új vezetés óta a belső konfliktusok nem jelennek meg a nyilvánosság előtt. Nem tudni, hogy mindez vihar előtt csend-e, az azonban biztos, hogy a mostani helyzetnek köszönhetően az MSZP támogatottsága a többi ellenzéki párttal szemben stagnál. (…)

A Jobbik és az LMP gyakorlatilag összeomlott, az MSZP Tóth Bertalan irányításával színtelen-szagtalan párttá vált, miközben újabbnál újabb balliberális formációk tűnnek fel, többek között Márki-Zay Péter vezetésével. Gyurcsány Ferenc mindeközben a háttérben tudja alakítani pártja belső ügyeit.”

Az Origo csak a Jobbikkal foglalkozik

„A vesztes választás után Simicska felfüggesztett mindennemű támogatást, így a párt mesterségesen és kívülről felépített gazdasági hátországa kártyavárként dőlt össze.

Mivel innentől kezdve nem volt védhető, vagy legalábbis nehezen volt képviselhető Vona Gábor és körének az az álláspontja, hogy szükséges volt egy dúsgazdag vállalkozó adta lehetőségekkel élni, valamint ezt megelőzően becsúszott egy választási kudarc is, felerősödtek a politikai ellentétek a párton belül. (…)

A párt szellemi értelemben vett térvesztésére pedig Vona Gábor pályamódosítása a legjobb példa a jobbikos vezetőváltást követően. A balliberális elithez való kétségbeesett alkalmazkodási vágyát mutató egykori pártvezető tinilányokat megszégyenítve influencernek állt. A magát folyamatosan Magyarország miniszterelnöki székében elképzelő politikus egy videóblogot indított, amelyben elmondása szerint közéleti témákat kíván feldolgozni.

Sajtóértesülések szerint ez ideiglenes felállás, hiszen Vona Gábor valójában Brüsszelbe menekülne, mint a Jobbik EP-listájának vezetője.”

A Magyar Időknél a Momentum a célpont

„Befejezvén a nyaralást, újra a hírekben kíván szerepelni a Momentum gyülekezet. Erre utal, hogy Fekete-Győr András elnök már nyilvánossá is tette a pártocska legfrissebb ultimátumát.

A fogalmazvány nem hagy kétséget afelől, hogy a tavaszi választáson 3,06 százalékot szerző felekezet arculata az őszi szezonban is tenyérbe mászó marad, ahogyan azt már megszokhattuk. (…)

A legnagyobb kedvencem az, amikor Fekete-Győr András kijelenti: miniszterelnökként csak akkor lesz hajlandó találkozni Putyinnal, ha az orosz elnök kivonta csapatait Ukrajnából. Ezen mindig kifekszem…”

Trump, Fekete-Győr, Vona, meg a többiek

Próbálok megbarátkozni a XXI. századi pártok kifejezéssel, de egyelőre sehogy sem megy. Nem tudom kitől származik az ötlet, valamikor még az április 8-i választások előtt hangzott el, talán az LMP részéről, de ez egyáltalán nem biztos. Aztán az idő valahogy kivégezte ezt a terminus technikust, legalább is ezt hittem. De mostanság újra felbukkant, most viszont határozottan az LMP részéről.

Annyi magyarázattal persze tartozom, hogy elmondjam, mi a bajom a XXI. századi pártok frazeológiájával, miért akadok fenn pont ezen. Annyi minden érthetetlen és értelmetlen dolog történik a magyar politikai életben, ebben akár lehetne is valamennyi ráció.  De nincs. A bajom egyébként éppen a meghatározás kirekesztő jellegével van; valójában nem összegyűjteni akarja az azonos gondolati hullámhosszon, vagy az egymáshoz ideológiailag közel álló pártokat, hanem kizárni akar. Kizárni azokat, akik – szerintük – így, vagy úgy alkalmatlanok az partnerségre. Az LMP – most nem megyünk bele ismét a párt mozgásának értelmezésébe, megfejtésébe -, megalakulása óta a magányos formációt deklarálta, nem akart hasonulni sem a Fideszhez, sem az akkor még nagy MSZP-hez sem, abban a hitben élt, hogy az öko-párt jelleg nem csak arra lesz elegendő, hogy becsússzon a parlamentbe, hanem képes lesz nagy és erős formációvá válni. Nem tudott. Még akkor sem, ha ma előszeretettel hangsúlyozzák a párt prominensei, hogy az ellenzékből ők voltak az egyetlenek, akik növelni tudták szavazóik táborát.

Nem szívesen venném el ezt az örömet az LMP-től; fontos, hogy a kudarcban is megtaláljuk a továbblépés lehetőségét.  Az LMP azonban nem találta meg, sőt azóta olyan híreket produkál önmagáról, amelyek egyre lejjebb viszik a népszerűségét. A belső háborúk okozta deficit hozhatta elő újra a XXI. századi kifejezést, pontosan annak felmérése, hogy egyedül nem lesznek képesek feljebb kapaszkodni, pedig már közeledik az EP, de főként a jövő őszi önkormányzati választás. Vagyis: partnerre van szükség, hiába mondatott ki annak idején – kongresszusi szinten -, hogy ők márpedig nem kérnek a partnerekből, bárki is akarna hozzájuk dörgölőzni. Így kerültek elő az e századi pártok, de ugye nem teljes mértékben. Mert ebbe a kategóriába tartozna a Demokratikus Koalíció, de Gyurcsány sehogy sem fér bele az elképzelésekbe, és persze ide sorolandó a Párbeszéd is, de az viszont éppen az LMP-ből szakadt ki, ráadásul Karácsony más szempontból is szakadárnak számít; odaadta nevét, testét az MSZP-nek.

Maradt még a Jobbik és a Momentum. Hogy miért pont ez a kettő, azt ne tőlem kérdezzék; nehéz őket egy kaptafára felhúzni; az egyik parlamenti párt, a másik nem, az egyik még cipeli magéval a szélsőjobb billogot, a másikról meg nem tudunk biztosat mondani. Vagyis a Momentumot ma változatlanul nem tudjuk pontosan meghatározni, hol is áll ideológiailag. Egy biztos: ellenzéki pártként határozza meg önmagát, amit azért fontos tudni, mert elnöke a Fideszből indult, és sokan nem tudják – nem tudjuk -, hogy ténylegesen el is távolodott tőle, vagy – netán – ma is rendelkezik szabad vegyértékekkel a kormánypárt felé.

Jómagam a Momentum mibenlétéről rendelkezem a legkevesebb információval; azt a markáns, akciókész pártot, amely alapján még a parlamenti küszöb felett csapatként tételeztem, elsodorta az idő. A Momentum is, fiatal kora ellenér – vagy ha így tetszik: XXI: századi léte dacára – átélt már néhány válságot, választott magának régi-új vezetőt, és egyelőre keresi az utat, merre van esélye a növekedésre. Képviselő azt mondják: az ősszel indulnak be igazán, de hogy ez mit jelent, arról nincsenek hírek. Korábban, úgy tűnt, a Fidesz pici óvó tekintetű figyelmet fordít a fiatalokra, hiszen Fekete Győrben többen is Orbán Viktor stílusát és utódát vélték felfedezni, azóta azonban a Momentum elnökéből elillant a kihívó szerep, így aztán a Fidesz sem tartotta fontosnak, még egy könnyű karaktergyilkosságra sem.

Hogy az LMP, a Momentum XXI. századi létén kívül mit lát még a Momentumban, azt nem tudjuk. A társelnök Keresztes László Lóránt szerint folynak a tárgyalások, csak éppen a Momentum részéről nem érkezett megerősítés. Így aztán nem tudjuk, hogy valóban folynak-e megbeszélések a színfalak mögött, vagy sem, de talán nem is a lényeg. Sokkal inkább az, hogy mit keres a Momentum a Jobbik mellett. Mert igaz ugyan, hogy nem tudtuk igazában sehova besorolni őket, azt azonban biztonsággal állítottuk volna, hogy a Jobbikhoz nem sodródhat a Momentum. Sem karakterében, sem az eddig megismert mozgalmaik, illetve az elhangzott szerepléseik alapján nem gondoltuk volna ezt a két pártot összeilleszthetőnek.

Az LMP folyamatosan beszél erről az új konstrukcióról, a Jobbik is hamarosan – a látszat szerint – megnyitja kapuit, a Momentum azonban hallgat. Hozzánk legalább is nem jutottak el a homályt eloszlató hírek. Egy biztos: amennyit tudunk a Momentumról, azok alapján nehezen elképzelhető ez a frigy. A politika azonban nem a mi elképzeléseink szerint zajlik, a rendszerváltás óta sok olyan dolog történt, amit nem csak mi, maguk a későbbi szereplők is kizártak a lehetőségek közül. Legyünk tehát óvatosak a jövendölésben, és még akkor is legyünk azok, ha – ma így látszik – ebből az összefogásból a Momentum semmilyen profitot nem könyvelhetne el. Nem, hiszen egyelőre mind a két partner – a Jobbik, az LMP – csak mínuszokat gyűjtött a választások óta, ráadásul a Jobbik változatlanul cipeli magán azokat a kérdőjeleket, amelyeket a Vona-féle irányváltás vetett fel.

Szóval meglehet: a Jobbik, az LMP és a Momentum is XXI. századi párt. És akkor? Mondhatnám: na és?

Trump is a XXI. században lett az Egyesült Államok elnöke.

Így áll most a pártok népszerűsége

0

Júliusban is változatlanok az erőviszonyok a pártok támogatottságát illetően a kozvelemenykutatok.hu összesítése szerint. A négy nagy cég méréseinek átlaga alapján a Fidesz-KDNP 53 százalékot érne el egy most vasárnap tartandó választáson, mely 6 százalékponttal meghaladja április 8a-i eredményét. A Jobbik támogatottsága áprilishoz képest öt pontos csökkenéssel 15 százalék. Az MSZP-Párbeszéd 13, a DK 6, az LMP 5 százalékon áll.

Pártpreferenciák a teljes felnőtt népesség körében

A közvelemenykutatok.hu összesítése szerint júliusban négy közvélemény-kutató intézet (Nézőpont, Publicus, Századvég és Závecz Research) publikált mérései alapján a teljes felnőtt népességben 34 százalék a Fidesz-KDNP támogatottsága, mely egy százalékponttal meghaladja az előző havi átlagot. Legmagasabbra a Nézőpont mérte a kormánypártokat, 42 százalékot becsülve számukra, a Századvég 36 százalékot, a Závecz 33-at, a Publicus pedig mindössze 25 százalékot mért.

Forrás: kozvelemenykutatok.hu

Az MSZP és a Párbeszéd támogatottsága a Publicus adatai szerint 10, a Századvég szerint 9, a Závecz szerint 7, a Nézőpont szerint pedig 6 százalék. Így a teljes felnőtt népesség körében 8 százalékos átlagtámogatottsággal rendelkezik a két párt összesen.

A Jobbikot a Publicus 11 százalékra mérte, a Nézőpont és a Závecz egyaránt 10-10-re, a Századvég pedig 8-ra, tehát a pártot átlagosan a lakosság 10 százaléka támogatja.

A DK teljes népességbeli támogatottsága 4 százalék, mely egy százalékponttal meghaladja előző havi átlagukat, az LMP viszont május óta stagnáló 3 százalékon áll. A Momentum és a Kétfarkú Kutyapárt a múlthavi 2-2-ről 1-1-re estek vissza.

Legvalószínűbb listás választási eredmények

Az aktív szavazók körében a Fidesz-KDNP 53 százalékot érne el egy most vasárnap tartandó választáson, ez ugyanannyi, mint előző hónapban. A Nézőpont Intézet és a Závecz Research egyaránt 55 százalékos támogatottságot mért számukra, a Századvég az átlaggal megegyező 53 százalékot, a Publicus 49-et.

Forrás: kozvelemenykutatok.hu

Az MSZP-P júniushoz képest egy százalékponttal növelte támogatottságát, az átlagok alapján 13 százalékot érnének el. A Publicus mérése szerint azonban 16 százalékot, a Századvég szerint 14-et, a Závecz szerint 13-at, míg a Nézőpont kutatása mindössze 9 százalékra becsüli a két párt támogatottságát összesen.

A Jobbik a teljes népességbeli visszaesésükhöz hasonlóan az aktív szavazók körében is 2 százalékponttal kisebb átlagtámogatottsággal rendelkezik júniushoz képest (15 százalék). A Nézőpont és a Publicus egyaránt 17-17 százalékot mért számukra, a Századvég és a Závecz pedig egyöntetűen 13-13 százalékot.

A DK egy százalékponttal növelte támogatottságát, így 6 százalékot érne el, az LMP viszont a teljes népességben tapasztalt stagnáló támogatottságát a biztos szavazók között is tartva május óta 5 százalékon áll. A Momentum és a Kétfarkú Kutyapárt 2-2 százalékon állnak, így nem érik el a parlamentbe jutás küszöbét.

Bréking nyúz, augusztus 6. – Tudósítás a másik valóságból

0

A rendszerváltástól napjainkig elemzi a médiában végbemenő változásokat Stefka István, akinek tollából sajátságosan hangzik az, hogy „az újságírás morális, becsületbeli ügy”. A 888.hu a Jobbik balratolódásáról, a borsonline.hu a dzsihadisták második generációjának európai megjelenéséről ír, a Magyar Idők pedig egy interjúban sorosozik egy jó nagyot.

Pesti Srácok: Permanens médiaháború

Ezzel a címmel írt hosszú elemzést „Az öreg” . Stefka István szerint azzal, hogy visszatért a Hír Tv a jogos tulajdonosához – a politikai többséghez, a jobboldal politikai közösségéhez –, még egyáltalán nincs vége a csatának. Most jutott el a magyar média  arra a pontra, a fifty-fifty szintre. A rendszerváltozás óta eltelt 28 év, és a balliberális, valamint a jobboldali, nemzeti média befolyása végre egyenlőnek tekinthető. Hogy világosan lássunk, emlékeznünk kell a tényekre, újra és újra el kell mesélni, miként jutottunk el idáig? – írja Stefka, aki részletezi a választ a kérdésre, majd így fejezi be ópuszát:

Az újságírás morális, becsületbeli ügy.

Az újságíró nem pártokhoz, személyekhez kötődik, hanem az emberekhez, a társadalomhoz, a valósághoz. Félrevezetni, hazudni az olvasóknak, nézőknek, hallgatóknak tilos.

Ez a liberálisokkal fúziót kötő szélsőjobbosok sajátja. Ennyi. Aki ezt az utat választja, az meneteljen Gyurcsány Ferenccel, Vona Gáborral, Újhelyi Istvánnal, Niedermüller Péterrel és a többi ballibsivel együtt.

hiradó.hu/888.hu: Továbbra is balra tart a Jobbik

Annak ellenére is balra tart a Jobbik, hogy az elmúlt hónapokban sorra léptek ki a pártból és szűntek meg a vidéki alapszervezetek. A kilépők szerint a Jobbik rálépett arra az útra, amihez már semmi köze a korábbi, radikálisabb nézeteknek. Az újabb összefogás az LMP, a Momentum és a Jobbik között jöhet létre.

Összefogást tervez az LMP a Momentum és a Jobbik, ezt a Lehet Más a Politika elnökségének titkára ismerte el, aki szerint ez az ősz folyamán meg fog történni.

A portál szerint vélhetően Vona Gábor is erre készül, ugyanis közösségi oldalán már a második videót tette közzé egy sejtelmes 21-est formáló logóval és az augusztus nyolcadikai dátummal.

Sajtóhírek szerint a szám és a szlogen is az LMP-vel való együttműködésre utal, és a videó Vona Gábor visszatérését is jelentheti.

A Századvég legfrissebb felmérése szerint a Jobbik-szavazók negyede már el is pártolt, és inkább a Mi Hazánk Mozgalomra voksolnának. A Toroczkai László vezette szervezethez az elmúlt hetekben csatlakozott több csalódott egykori Jobbik-tag és politikus is.

borsonline.hu: Német belföldi hírszerzés: Kialakulhat egy „új dzsihadista nemzedék”

Veszélyessé válhatnak a szélsőséges iszlamisták családjában nevelkedő gyermekek – figyelmeztetett a német belföldi hírszerzés és elhárítás, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) egy most ismertetett elemzésében. Ezeket a gyerekeket olyan világkép alapján nevelik, amelyben az erőszak elfogadottnak, és valamennyi idegen csoport alávalónak számít – idézett a nemzetbiztonsági szolgálat jelentéséből a Berliner Morgenpost című lap.

Az elemzés szerint nemcsak az Iszlám Állam szíriai vagy iraki területeket megjárt családokban nevelt gyermekek válhatnak veszélyessé, hanem azok is, akik nem hagyták el Németországot.

A BfV becslése szerint a két típust együttvéve több száz gyerek és fiatal felnőtt élhet szélsőséges iszlamista családban Németországban.

Az ifjú dzsihadista generáció megjelenésének veszélye miatt felerősödött a politikai vita arról, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok hány éves kortól vehetnek valakit megfigyelés alá. A szövetségi kormány 2016-ban 16 évről 14 évre szállította le a korhatárt, de a bajor kormány a 14 év alattiak megfigyelését is engedélyezi a tartományi alkotmányvédelmi hivatalnak, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormánya pedig a bajor minta átvételét mérlegeli – áll a Berliner Morgenpost beszámolójában.

Magyar Idők: Soros a tűzzel játszik a Nyílt társadalommal

Az Egyesült Államok jelenleg világunk egyik vezető, ugyanakkor összezavarodott, önmagában is megosztott hatalma – mondta Marek Jan Chodakiewicz lengyel származású, Amerikában élő történelemprofesszor a Magyar Időknek adott interjúban. A történész arról is beszélt: az amerikai társadalom alapvetően nem érti, ami a világban történik, nem méri fel a valós veszélyeket. Szerinte Soros György politikai akcióit a destabilizálás jellemzi, minden eszközt bevet célja, a nyílt társadalom megvalósításáért.

Mint kérdésre kifejtette:

Ellentétben kritikusaival és ellenfeleivel, Soros pénzt áldoz arra, hogy megvalósítsa az általa elképzelt világot, nem pedig másokkal finanszíroztatja azt meg.

Az utóbbi 30 évben legalább hárommilliárd dollárt költött a saját vagyonából erre a célra, persze akciói középpontjában a destabilizáció áll. Láthattuk, hogy elsősorban a volt szovjet zónában támogatta a forradalmi törekvéseket, de az Egyesült Államokban is több mint 20 éve próbálkozik: először a marihuána legalizálásáért harcolt, szerinte ez a szabadság szimbóluma. Aztán a rendfenntartó intézményeket, azaz a rendőrséget és a bíróságot próbálta behálózni. Például úgy, hogy pénzt ad a kerületi ügyészek támogatására és kijelölésére. Ezek olyan pozíciók, amelyekből baloldali igazságügyi és büntetés-végrehajtási politikát folytathatnak.

Soros kedvelt eszköze a „forradalmi mozgósítás” tüntetésekkel, erőszakkal. Szerinte ezek segítik azokat a reformtörekvéseket, amelyek célja az úgynevezett nyílt társadalom létrejötte. Szerintem viszont a tűzzel játszik.

„XXI. századi pártok”: de mik ezek?

Meglehetős ideológiai kuszaság, csak abban értenek egyet igazán, hogy a „régiekből”, pláne a balosokból nem kérnek. Az LMP most leginkább a Jobbikra tesz, de nem látszik, hogyan férne bele például a Momentum.

Hónapok óta – már a választási kampányban is – újra meg újra előkerül a „XXI. századi pártok” (ön-)meghatározás a Momentumtól is, az LMP-től is, most már a Jobbik is ebben utazik. Egyáltalán nem látszik azonban, merre haladna ez a „politikai nemzedékek” által tett elválasztás után létrejövő új erő.

Csak annyi a fix pont, hogy

a jelenleg kormányzókat és a 2010 előtti balközép kormányzókat egyaránt elutasítják.

Legutóbb az LMP bő két hónapja megválasztott társelnöke, Keresztes László Lóránt próbált rendet vágni a felvetődött kérdések között az ATV-ben, pár napja pedig a Jobbik ifjúsági tagozatának fórumán esett szó erről. Megpróbáltuk összeszedni, mit mondanak az érintettek.

Keresztes egyébként már májusban a Szabad Pécs nevű orgánumnak is arról beszélt, hogy az LMP mellett a Jobbik, a Momentum, valamint az LMP-vel a választáson egybeolvadva indult, azóta különútra lépett Új Kezdet és a Kétfarkú Kutya Párt képezi a XXI. századi pártok csoportját. A Jobbikot már akkor mint kiemelt szövetségest emlegette. Holott nem is olyan régen, decemberben az LMP-Új Kezdet választási programja minden volt csak jobbos nem: kifejezetten baloldali célok (nagy béremelések, progresszív adórendszer) igen csak központi elemei voltak az öko-centrista elemek mellett.

Keresztes most megint arról beszél, hogy a Jobbik (megtisztulva a szélsőséges Toroczkai-féle szárnytól, amely még nem párt, de már méri a kormány-közeli közvélemény-kutató) jó irányba halad, és az LMP számára ők a lehetőség, az ellenzékben mást nem lát.

Merthogy a választók 30 százalékot adtak áprilisban a XXI. századi pártoknak.

(Ezt a matekot egyébként néhány napja Z. Kárpát Dániel hozta fel példaképpen.)

Amúgy az LMP ökopárt, nem bal-, vagy jobboldali, az együttműködés alapja pedig például a 2019-es önkormányzati választáson a konkrét kérdésekre összpontosítani,

félretéve az ideológiai ellentéteket

– mondta Keresztes.

Igaz, Keresztes (aki Szél Bernadett „gondolkodási ideje” alatt egyedül „viszi a boltot”) azt is leszögezte:

„a társadalom kettészakadására nincs jobboldali válasz”.

Pár napja a Jobbik ifjúsági tagozata már címében is a XXI. századi pártok a XXI. századi gondolatról hirdetett meg beszélgetést Keszthelyre. Itt Fekete-Győr András Momentum-elnök is azt boncolgatta, hogy eddig nem magyarázták el, pontosan mit jelent a XXI. századi gondolat. Annyira jutott, hogy a megjelent három párt (az övé mellett az LMP és a Jobbik)

„egyszer már biztosan lázadt”.

Keresztes azt fejtegette, hogy értéksemleges összefogás nem hoz eredményt, de az még mindig nem vált világossá, hogy ha sem bal, sem jobb, akkor milyen érték lenne (mint láttuk, „félretéve az ideológiai ellentéteket”) a zsinórmérték.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) ezt megkontrázta azzal, hogy

nincs köztük értékközösség: az egyik párt (Momentum) a Pride-on van, ők pedig az észak-magyarországi integráció problémájával foglalkoznak.

Sőt, másutt az is kiderült, hogy alapproblémának tartja a Jobbik „az olvasatlanul elfogadott” lisszaboni szerződést (az Európai Unió alapszerződése). Az LMP és, főleg a Momentum pedig elkötelezett uniópárti és atlantista (színben tűnt fel).

Fekete-Győr inkább a fiatalokra számít, mert körükben irányukba dől a mérleg nyelve. Meg persze helyi eredmények is kellenek a sikerhez, de politikai újításként csak két dolgot tudott említeni a Momentum elnöke: a Magyar Gárdát és a NOlimpiát.

Végül visszatértek oda, hogy a baloldali figurák bukása kell Orbán bukásához.

Lemondása után jutalmat kapott a polgármester

Csütörtökön dönt arról, hogy mi lesz a következő lépése, marad-e a politikában vagy visszatér a civil életbe, de lehet, kivándorol Lakatos Béla. A volt ácsi polgármester tegnap írásban is benyújtotta lemondását a képviselőtestületnek, amely elfogadta azt, majd kiváló munkájáért a maximális, hathavi jutalmat szavazta meg számára.

„Ez egy nagyon beteg ország, olyan kór emészti, mint a rák vagy az AIDS, s ezt úgy hívják, hogy Fidesz” – mondja csalódottan az egykor fideszes színekben politizáló Lakatos, aki határozottan állítja: az ügye nem roma ügy, nem romasága miatt csinálták ki, a bűne az volt, hogy nem fideszes”.

 Az én ügyem, a lemondásom nem Ácsról, hanem az egész országról is szól, annak is a látlelete” – mondta Lakatos Béla. Lemondásáról a Facebookon közzétett posztjához fűzött egyik komment ugyanis így szólt: „Ebben az országban a másképp gondolkodókat eltiporják….iszonyú évek következnek….”. Lakatos a Független Hírügynökségnek nyilatkozva elkeseredetten fejtette ki, hogy nem csak Ácson, hanem az egész országban nagyon kevesen mernek ilyen mondatokat kimondani, ugyanis kemény retorziók fenyegetik egzisztenciálisan azt, aki mégis megteszi.

Tisztelt Ácsi Polgárok!Tájékoztatlak benneteket a mai nappal lemondtam polgármesteri tisztségemről. Kívánok jó munkát…

Közzétette: Lakatos Béla – 2018. július 9., hétfő

Nagyon nehezen hozta meg a döntést, amely ezúttal megmásíthatatlan, reagált felvetésünkre, hogy már egyszer lemondott posztjáról, ám utóbb akkor a döntését megmásította.

„Nem lehetett tovább húzni a lemondásomat, ugyanis már a települést érték károk a személyem miatt,

Ács például már el is esett egy 5 millió forintos ipari fejlesztésről, amelyet a  Járási Hivatal álindokkal visszadobott”. Döbbenetesnek mondta, hogy korábbi támogatói közül sem álltak mellé többen, furcsa módon két fideszes volt a legkorrektebbek, ők nem csak lemondtak, de még a Fideszből is kiléptek. Keserűen nyugtázza, hogy miközben, ellene fordultak és kicsinálták, a lemondása elfogadása után az alpolgármester javaslatára a maximálisan adható, hathavi jutalmat szavazták meg neki, mondván, hogy rengeteget fejlődött a város. Azok az emberek értékelték így visszamenőleg a munkáját, „akik a napi ügyekben nem álltak mellém” – mutatott rá Lakatos Béla.

„Nagyon nagy a félelem vidéken, az emberek félnek. Az nem számított, hogy polgármesterségem nyolc éve alatt többet fejlődött a város, mint korábban összesen, csak az volt a szempont, hogy nehogy a hatalom tönkretegye az egzisztenciájukat”.

„Ma Magyarországon hiába látják az emberek a helyzetet, nem merik felemelni a szavukat” – mondja, hozzátéve: van egy állami hazugságdömping, amit az emberek jó része el is hisz, nem véletlenül, hiszen a kormány szándékosan nyomorban tartja a társadalom negyven-ötven százalékát, hogy azután Erzsébet-utalványokkal megvegye a szavazatukat.

„Voltak olyan települések, ahol a választások előtt a romák téliszalámival kardoztak, s meg is lett az eredménye a kormányzati osztogatásnak: a romák eladták a lelküket egy újabb négy évre Farkas Flóriánnak”.

Kérdésünkre, hogy mi lett az országjárásos, roma vezetők összefogása érdekében indított programjának a  sorsa, Lakatos Béla így összegzett: „Az emberek, a romák félnek, csak egy-kettő meri nyíltan felvállalni a véleményét, azok is inkább helyi civilek, akiknek van megélhetésük”.

Sorsát még nem tudja, hogyan alakítja, mint mondja, csütörtökön leül tárgyalni a Momentum vezetővel, s ha ott az derül ki, hogy a párt nem vállalja fel a kényelmetlenebb, erőteljesebb, határozottabb politizálást, kérdéseket, akkor kivonul a politikából, hiszen

„nem látom szükségét újabb ellenzéki típusú, okosak vagyunk és szépeket mondunk csoportosulásnak”.

Hozzátette: „Csak egy új ellenzék győzheti le a Fideszt, mert esélyét sem látom annak, hogy a mai ellenzékkel, azzal a nagyon kevés hiteles emberrel, a félelemben és nyomorban tartott vidékkel fel lehessen venni a harcot a kormányzópárttal szemben”. Pedig ő is megpróbálta, részt vett és beszédet is mondott nagy budapesti tüntetésen a választások után, ám ebben is csalódott. Mint mondja:

„miért megy ki az a százezer ember a Kossuth térre? Hogy jól érezze magát? Zárják el az utakat, sztrájkoljanak egy hétig, stb., amíg ugyanis a Fidesz nem érzi, hogy bénultságra van ítélve, addig jottányit nem fog engedni”.

S ha kivonul a politikából, akkor mi kezd magával? Egyelőre csak tíz napig lát előre: a Momentumos tárgyalás után elmegy egy hétre az Adriára. „Lehet, hogy visszaállok tanárnak, elmegyek egy kis iskolába, s elviszek tíz roma gyereket a középiskoláig, de az is megfordult a fejemben, hogy kivándorlok” – mondja, hozzáfűzve: nincs kedve külföldre költözni, mert Magyarország a hazája, itt van a  családja, itt élnek a barátai, itt szeret élni” – bár, teszi hozzá keserűen: „egyre kevésbé”.

Rákérdeztünk arra is, hogy lemondásának van-e köze a korábbi botrányhoz, amelynek az eredményeként az ácsi képviselőtestület pszichiátriai kezelésre kötelezte őt – Lakatos határozott válasza, hogy nem. Azt akkor is és most is elismerte, hogy nem megfelelően reagált egy „pedagógus” messze nem megfelelő – gyerekeket érintő és befolyásoló – viselkedésére, amikor az – egyébként utóbb pénzért eladott – hangfelvételen is hallható módon pofonnal fenyegette meg a tanárt. „Nem vagyok beteg, ez mese, ezt azért kérte akkor tőlem a  testület, hogy meg tudjunk maradni”.
Azt azonban most is elismerte, hogy nincs a legjobb formában, de ezt bárki megértheti, aki elveszítette a gyermekét – ő a két éves korától általa nevelt fiút veszítette el a közelmúltban, s ezt máig nem tudta kiheverni.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!