Számos jogszűkítés a gyülekezésben

0
7732
Új célok kellenek. Forrás: Wikipedia

Mától alkalmazandó az új gyülekezési törvény, amely rejtett és egyértelmű jogszűkítéseket egyaránt tartalmaz. A Momentum az éjszaka el is tüntette e jogot Orbán Viktor háza előtt.

Eltemette a gyülekezési alapjogot a Momentum. A párt az éjszaka a miniszterelnök háza elé vonult és koszorút helyezett el. Videóval kiegészült Facebook-közleményük szerint „az új gyülekezési törvény

súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát,

a hatalom pedig nem teheti meg, hogy az embereknek ezt a jogát korlátozza. Az új törvény viszont pontosan ezt teszi: mert a hatalmon lévők félnek és minél távolabb akarják tartani magukat az emberek véleményétől, nem akarnak, és nem mernek az emberek szemébe nézni”.

A Momentum úgy véli, hogy ez a szabályozás újabb példája annak, hogy a törvényalkotók nem azon dolgoznak, hogy milyen törvénnyel tudnák jobbá tenni az emberek életét, hanem azon, hogy milyen törvényekkel tudják kényelmesebbé tenni a sajátjukat.

Amire a végén utalnak, az a magánlakások előtti felvonulás betilthatósága a magán- és családi élet védelmére hivatkozva. Ez az egyik olyan súlyos korlátozás, amely a jelenleg hatalmon lévőket csak azóta foglalkoztatta, amióta ellenzékből kormányra kerültek, azelőtt Gyurcsány Ferenc háza elé ők szerveztek tiltakozást.

Változatlanul szervezhető nyilvános felvonulás, demonstráció október elsejétől, de a pontosító szabály meglehetősen bizarr tartalmat öltött. Eszerint ugyanis gyűlés

a legalább két személy részvételével

közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.

Ugyancsak előzetes bejelentési kötelezettség terheli a szervezőket a közterületi „gyűlés” előtt: legfeljebb 3 hónappal és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles azt bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak. Ez alól akkor van kivétel, ha a határidő megtartása veszélyeztetné a célt, ekkor a gyűlést az arra okot adó esemény után haladéktalanul, a felhívás megküldésével kell bejelenteni a hatóságnál – ez az úgynevezett sürgős gyűlés.

És a továbbiakban van lehetőség a spontán összeverődésre utcán, ha az azt közvetlenül megelőző indokból, tervezés és szervező nélkül alakul ki; ez az „Őszöd-tüntetés” (bár sok jel alapján ez korántsem volt olyan spontán, mint amilyennek látszott).

Korlátozás az is, hogy nem közterületnek minősülő helyszínen csak az ingatlantulajdonos és -használó hozzájárulásával szervezhető gyűlés. Ez például az áruházak parkolóiba tervezett megmozdulásokat érinti.

Jelentős szigorítás az, amely a rendőrség kezébe helyezi tiltás eszközének alkalmazását akkor, ha a tüntetés, felvonulás a közlekedés rendjének sérelmével jár. Eddig a közlekedés aránytalan korlátozása esetén volt mód erre, ha a járművek haladását más módon és útvonalon se lehetett megoldani.

Olyan tüntetést még nem látott a világ, amely ne eredményezte volna a közlekedés rendjének legkisebb sérelmét.

Nem mostani változás, hanem várhatóan bő egy év múlva következik be, de érinteni fogja a gyülekezési joggal kapcsolatos vitás ügyeket is. A jelenlegi hivatalos álláspont alapján 2020. január elsején kezdik meg működésüket a közigazgatási bíróságok és a speciális felsőbíróság Patyi András vezetésével. Ezeknek az elkülönült bíróságoknak kell eldönteniük a jövőben, hogy egy-egy rendőrségi tiltás megalapozott-e.

Például, amikor egy politikus háza elé szeretne valaki tüntetést szervezni, vagy amikor ugyan nem, de van legalább egy környéken lakó, akit „nagyon zavar” egy akár tízezres demonstrációnak már a gondolata is. Ugyancsak ezek a bíróságok vizsgálják felül a közlekedés sérelmére vonatkozó korlátozó szabály esetleg parttalan rendőrségi alkalmazásának tartalmát.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .