Kezdőlap Címkék Megfigyelés

Címke: megfigyelés

Orbán testvér figyel: 50%-kal nőtt a titkosszolgálati megfigyelések száma

2022-ben 149 ügyben 251 személyt figyelt meg a titkosszolgálat Magyarországon – írta a hvg.hu. Ez csaknem 50%-os növekedés. Ennek az oka az lehet, hogy immár a “rémhírterjesztés” is nemzetbiztonsági problémává vált, ezért az ilyen személyeket is figyelemmel kísérhet a titkosszolgálat.

Ki számít rémhír terjesztőnek Orbán Viktor rendőrállamában? Akit Orbán Viktor annak kijelöl. A bíróság mindenesetre minden kérelmet jóváhagyott – mint ahogy 2010 óta mindig. Miért? A hatalom jól ismeri a bírói kart, és mindig megtalálja azokat a bírákat, akik habozás nélkül bármit aláírnak. Ez már a Rákosi korszakban is így volt, de szerencsére még nem tartunk ott, mert Orbán Viktor tudja: őt is figyelik!

Varga Judit igazságügyi miniszter legutóbb Bayer Zsolt műsorában azt mondta, hogy az Európai Unió 27 milliárd eurót “tart vissza a jogállami viták miatt.” Ez csinos összeg egy ilyen kis ország esetében.

Orbán közvetlenül irányítja a titkosszolgálatokat

A magyar miniszterelnök fél, és emiatt maga irányítja a titkosszolgálatokat – mondta Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató helyettese. Rogán Antal csak arra kell ebben a rendszerben, hogy alkalomadtán be lehessen áldozni mint bűnbakot a miniszterelnök helyett. Egyelőre erről szó sincs, de Orbán Viktor tudja: pénzügyi csapdába esett, és a kulcs Washingtonban van. Ezért támadja Bayer Zsolt az Egyesült Államok budapesti nagykövetét lépten nyomon, megjósolva:

”Pressman megszégyenülten fog távozni Magyarországról.”

Orbán abban bízik, hogy a Fehér Házba visszakerül Trump, aki nyilván új nagykövetet nevez majd ki Budapestre. Trump ellen azonban elindult egy vizsgálat, mert hazavitt szigorúan titkos dokumentumokat a Fehér Házból.

“Sose megyek börtönbe “ – nyilatkozta Orbán “barátja”, az ex elnök, de a választási kampány szempontjából ez nem a legjobb előjel.

Ha a republikánus párt vissza is tér a Fehér Házba, akkor sem biztos, hogy ez a megváltást hozza Orbán Viktornak. A magyar miniszterelnök könnyen járhat úgy mint Giorgia Melonival, aki ellenzéki vezérként barátságosan mosolygott, majd hatalomra kerülve követte a mainstream irányt, és esze ágában sem volt szembemenni vele. Nem is Orbán Viktorral szövetkezik hanem a lengyelekkel. Az USA – politikai pártállás nélkül – százszor fontosabbnak tartja Lengyelországot mint Magyarországot. Márpedig az ukrajnai háború miatt homlokegyenest ellenkező nézetet vall a magyar és a lengyel kormány. Orbán Viktor magára maradt, a magyar titkosszolgálatok pedig a senki földjére kerültek:

úgy vesztették el a nyugatiak bizalmát, hogy nem nyerték el a keletiekét.

Innen szép nyerni – mondhatná Orbán Viktor a lelkes futball szurkoló, a törpe Nagy testvér, aki figyelni is csak úgy tud, hogy közben sejti: őt is figyelik.

Andy Landy mosolyalbuma – MAGÁNBESZÉLGETÉS avagy LEHALLGATNI ARANY!

A köztársasági elnök testőreit is megfigyelték a Pegasus kémszoftverrel. A meglepő, hogy nem külföldi titkosszolgálatok tették ezt, hanem állítólag a Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei egy belső konfliktus miatt.

FH

 

Pegasus: „az önök megfigyelési engedélye lejárt”

Lejárt a megfigyelési engedély, ezzel az indoklással tagadták meg a lengyel titkosszolgálatok kérését a Pegasus szoftver használatára Izraelben, ahol – a magyar kormányhoz hasonlóan – ezt megvették.

A Gazeta Wyborcza című ellenzéki lap értesülései szerint már szeptemberben megkaphatták a lengyel titkosszolgálatok ezt a kínos értesítést, amellyel a további kémkedést megakadályozták. A valós indok az – fejtegeti az ellenzéki lap – hogy a lengyel titkosszolgálatok nem a külföldi hírszerzésben használták fel a Pegasust – ahogy azt igérték hanem a hazai ellenzék megfigyelésére.

A Times of Israel november 25-én írta meg, hogy Magyarországot és Lengyelországot – sok más országgal együtt levettek az engedélyezési listáról mondván, hogy az autokratikus kormányzatok saját ellenzékük ellen használhatják fel a Pegasust.

Az Európai Unióból csakis Magyarország és Lengyelország szerepelt ezen a tilalmi listán.

Az izraeli döntés mögött egy üzleti megfontolás is rejlik – írja a Gazeta Wyborcza ugyanis az Apple beperelte az NSO-t, a Pegasus szoftver előállítóját az Iphone-ok meghekkeléséért. Ha elveszíti a pert, akkor az izraeli cég sok millió dollárt fizethet az Apple-nek illetve a károsultaknak.

Az USA segít?

A lengyel titkosszolgálatok amint realizálták az izraeli elutasítást, az Egyesült Államokhoz fordultak: két magasrangú belügyi vezető odautazott, hogy a Pegasushoz hasonló vagy még fejlettebb szoftvert vásároljon.

Kiderült: nem lehet megkerülni az izraeli tilalmat. Ebben az ágazatban Izrael a piacvezető, az amerikai cégek is izraeli licenc alapján működnek.

Van persze alternatív amerikai szoftver, a NiCE, amely szinte tökéletes megfigyelést tesz lehetővé anélkül, hogy a célszemély azt észrevenné. Csakhogy az amerikaiak is alaposan megnézik: kinek adják el a szoftvert. 2011 és 2015 között a lengyel titkosszolgálat is használhatta, de 2016 után Washington megtagadta az engedélyt Varsótól. Miért? Mert a Kaczynski rendszer – Orbán Viktorhoz hasonlóan – belpolitikai fegyverként használja a titkosszolgálatokat!

Ez nem először történik meg Kaczynski rendszerével – emlékeztet a Gazeta Wyborcza. 2005 és 2007 között is megszakította az FBI az együttműködést a lengyel titkosszolgálattal, mert az aktívan fellépett az ellenzékkel szemben.

Kétféle Pegasus van

Az igazán hatékony változatot Izrael megtartja magának illetve kizárólag az amerikaiknak ad belőle. A gyengébb változat, a Pegasus Service az, amelyet a lengyel és a magyar titkosszolgálat is megvehetett.

A magyar kormány Orbán Viktor akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját, Czukor József tábornokot küldte Izraelbe, hogy megvegye a Pegasust. Czukor tábornokot fogadta Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök is, akivel Orbán Viktor jó kapcsolatait épített ki. Az izraeli miniszterelnök támogatásával jutott be a Fehér Házba Donald Trumphoz. Csakhogy azóta Joe Biden a Fehér Ház lakója, aki Orbán Viktort nem hívta meg a virtuális demokrácia csúcsra. Az amerikaiak figyelmét valószínűleg nem kerülte el Kövér László beszéde a titkosszolgálatok vezetői előtt még múlt februárban. A parlament elnöke, aki az első Orbán kormányban a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter volt, elsőszámú nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte az ellenzéket.

Nem véletlen, hogy a budapesti amerikai nagykövetség aktívan támogatja Márki-Zay Péter kampányát és más nagykövetségeket is erre buzdít.

Ráadásul időközben korrupciós botrányba keveredett az igazságügyi minisztérium államtitkára, aki a Pegasus lehallgatásokat engedélyezhette. Nem kizárt, hogy a magyar titkosszolgálatoknak hamarosan választaniuk kell: kihez lojálisak?

Az, hogy másfél év késéssel kiszivárogtatták Kövér László önleleplező beszédét, azt mutatja, hogy a magyar titkosszolgálatok vezetői nem kívánnak együtt bukni Orbán Viktorral, ha erre sor kerül…

Pegasus és a „törvényes megfigyelés” Magyarországon

Kósa Lajos, a parlament védelmi bizottságának elnöke elismerte, hogy a magyar kormány megvette az izraeli kém programot, és azt fel is használta „törvényes megfigyelésre”.

A megszólalásra a nemzetközi sajtó is felfigyelt hiszen eddig a magyar kormány nem sietett elismerni: Orbán Viktor akkori nemzetbiztonsági tanácsadója, Czukor József megvásárolta a Pegasus szoftvert Izraelben, ahol erre Benjamin Netanjahu akkori miniszterelnök az áldását adta. A Pegasust elvben terror fenyegetésre fejlesztette ki az izraeli NSO cég, amely csakis a kormány áldásával adhatta azt el külföldön. Dehát Orbán Viktor jó kapcsolatban állt Benjamin Netanjahuval hiszen az ő révén jutott be a Fehér Házba, ahol Donald Trump fogadta őt.

Ez már a múlt. Az Egyesült Államokban fekete listára került az NSO pedig szövetséges államok cégeivel kapcsolatban ritka az ilyen döntés.

Helsinki bizottság Washingtonban

„Azokat támogatjuk, akik más jövőt képzelnek el Magyarországon, ahol eddig semmilyen büntetés nem érte a kormányzatot.

Ha élne Tom Lantos, akkor már réges-régen szankciók születtek volna a magyar kormány ellen”

– hangsúlyozta Heather Conley, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) alelnöke a washingtoni kongresszus Helsinki bizottságának meghallgatásán.

Tom Lantos magyar származású képviselő volt a washingtoni képviselőházban, aki Soros György barátjaként nagy szerepet játszott abban, hogy a magyar rendszerváltást kiemelt szimpátia fogadta az Egyesült Államokban. Magyarországot az elsők között vették fel a NATO-ba, és ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok éppúgy védelmezi Magyarország határait mint a sajátjait.

A Helsinki Bizottság meghallgatásán, melyen Magyarország és Lengyelország volt napirenden, republikánus honatyák nem vettek részt.

Amióta Orbán Viktort Trump fogadta a Fehér Házban, a republikánusok kemény vonala szövetségest lát a magyar miniszterelnökben.

A demokraták viszont – épp ellenkezőleg – olyan populista vezetőt, akinek eltávolítása az USA nemzeti érdeke lehet.

Ezért is hivták meg Orbán Fehér Ház-i tárgyalásaival egyidőben Washingtonba Márki-Zay Pétert, aki akkor még egy Magyarországon is kevéssé ismert politikus volt. Jelenleg azonban ő az ellenzék miniszterelnök jelöltje, aki számít a Biden adminisztráció támogatására.

Véletlen volt-e Kósa elszólása?

A Fidesz egykor fontos politikusa híressé vált arról, hogy a médiát távolról sem kezeli oly profi módon mint a nemzeti együttműködés rendszerének meghatározó vezetői, akik a sajtó ki és felhasználásának új módját teremtették meg. A Rogán Antal által irányított állami propaganda az 1990 előtti időket megszégyenítő pontossággal és szervilizmussal szolgálja a nemzeti együttműködés rendszerét.

Ez már nemcsak Brüsszelben, de Washingtonban is feltűnt: a Helsinki Bizottságban is több felszólaló bírálta azt, ahogy a sajtót irányítja és befolyásolja Orbán Viktor rendszere.

Nem oly rég, az októberi forradalom washingtoni ünnepén a magyar külügy egyik államtitkára beavatkozással vádolta meg az USA-t azért, mert a Szabad Európa Rádió magyar adása olykor bírálja a magyar kormányt.

A Pegasus szoftverrel újságírókat sőt titkosszolgálati tiszteket is lehallgattak. Bodnár Zsolt tábornok, a TEK második embere állítólag azért került a célkeresztbe, mert Lázár János embere volt. Lázár azt követően bukott meg a kancellária miniszteri poszton, hogy az USA budapesti nagykövetségén megkérdezték tőle a 2018-as választások előtt: vállalná-e Orbán Viktor utódának szerepét?

Az amerikai nagykövetség a választások közeledtével feltehetően most is érdeklődik, hogy a kormánypárti politikusok közül adott esetben ki támogatná Orbán Viktor utódát, aki lehetne Márki-Zay Péter is?

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója többször hangsúlyozta: a legkönnyebben az autokrata vezetőket úgy lehet megbuktatni, ha előveszik a korrupciós ügyeket.

Ebből bőven találhatnak Orbán Viktor környezetében.

Kósa Lajost, amíg Debrecen polgármestere volt, Mr. 20%-nak hívták. Ennyit illett visszautalni a megszerzett közpénzekből.

Ha megkezdődnek a korrupciós leleplezések Magyarországon, akkor Kósa Lajos is célkeresztbe kerülhet. A fideszes veterán aligha kíván – román sorstársaihoz hasonlóan – megismerkedni a börtönök kevéssé barátságos világával, ahol még a VIP szekció sem leányálom.

Pegasus-ügy: az Európai Adatvédelmi Testület is foglalkozik a botránnyal!

„Tudomásul veszem az Ön kérését, hogy az ügyet az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) szintjén vitassuk meg. Rendkívül fontosnak tartom az ügyet, ezért azt javaslom az EDPB elnökének, hogy a testület következő plenáris ülésének egyikén foglalkozzon a kémprogramok kérdésével” – ezt Wojciech Rafal Wiewiórowski, európai adatvédelmi biztos válaszolta Ujhelyi István írásos megkeresésére.

Valami tehát ezen az európai „fronton” is megindul az ügyben. Fontos tudni, hogy az EDPB nem nyomozószerv és nem feladata a konkrét botrány kivizsgálása (nem is ezt kérte tőlük): az azonban elengedhetetlen, hogy a Pegasus-ügyből levonható tanulságok mentén a testületben fogalmazzanak meg a személyes adatvédelem megerősítéséhez – azon belül is kiemelten az újságírói munkavégzéshez és forrásvédelemhez kapcsolódó – szükséges iránymutatásokat.

Közel ötven napja, hogy nem ismerjük a Pegasus-botrány magyarországi részleteit – ennyi ideje titkolózik a Fidesz-kormány és tesz meg mindent annak érdekében, hogy a részletek soha ne derüljenek ki. A kormánypártiak és fizetett megmondó-embereik azt harsogják, hogy nincs itt semmi látnivaló, nem történt semmi, de eközben más országokban (például a szoftvert eladó Izraelben, vagy Franciaországban, ahol az államelnököt is megfigyelhették ezzel a programmal más országok szolgálatai) már állami szintű vizsgálatok indultak. A francia hatóságok nemrég igazolták is egyes sajtómunkások vélhetően törvénytelen megfigyelését, vagyis ez már bizonyíthatóan túlmutat egy konkrétumokkal alátámasztott tényfeltáró cikksorozaton.

A Fidesz-kormány hallgatása és akadékoskodása felér egy beismeréssel.

Azt már most a tévedés minimális kockázatával ki lehet jelenteni, hogy a Pegasus-kémszoftvert a magyar kormány megvásárolta és használta, vagy talán még mindig használja.

Azt is tudjuk, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter rekordszámú lehallgatásra adott engedélyt az elmúlt időszakban. A Pegasus-ügy kétségkívül rendkívüli nemzetközi botrány, a magyar érintettség pedig átfogó és mélyreható vizsgálatot követel. A Fidesz csak ideig-óráig tudja még feltartani az igazságot ebben a kérdésben: idővel minden részlet ki fog derülni és minden érintett felelni fog.

Az európai adatvédelmi szakemberek pedig remélhetőleg hamarosan olyan iránymutatásokat tesznek majd a döntéshozók asztalára, amely segít megakadályozni, hogy tényfeltáró munkát végző újságírókat bármely hatalom törvényellenesen, vagy a hatályos törvényeket kijátszva lehallgasson.

Figyelnek bennünket?

A Covid-19 pandémia mindenütt az emberek fokozott megfigyelését tette elkerülhetetlenné, ezért a kormányok profi cégeket bíztak meg ezzel. Európa ugyan szeretne szuverén lenni, de ezen a területen meglepően sok a külső cég – írja a brüsszeli Politico.

Trump kedvenc adatelemző cége a Palantir különösen eredményes az európai piacon. Pedig az amerikai lapok megírták, hogy Trump idejében ez a cég nagyon sok szerződést kapott az amerikai hadseregtől sőt a határőrségtől is. Az európai kormányok mégiscsak lecsaptak a Palantir ajánlataira a pandémia idején. Az európai kormányok amerikai, kínai és izraeli cégekre bízzák a lakosság ellenőrzését.

Miért a lelkesedés? Mert ingyen vagy nagyon olcsón kínáltak olyan elemző csomagokat, amelyek segítettek abban, hogy megmutassák a járvány terjedését illetve a lakosság reakcióit a világjárványra.

Nagy Britannia, Hollandia és Görögország használta ezeket az ellenőrző csomagokat a járvány idején.

Sőt, Franciaország is élt ezzel a lehetőséggel pedig Macron elnök a leghangosabb szóvivője az európai szuverenitásnak az informatika területén. Az Europol, a közös európai rendőrség már 2016 óta használja az amerikai Palantir programjait.

A francia titkosszolgálat is az amerikai Palantirral dolgozik

A nagy párizsi terrorakciók idején a francia titkosszolgálat az amerikai cég ellenőrző csomagjával próbálta meg kiszűrni a terroristákat Franciaország több mint 5 milliós muzulmán közösségéből.

„Amikor Franciaországot segítjük a terrorizmus elleni harcban, akkor ez szuverén akció. Teljesen mindegy, hogy a cégünk milyen nemzetiségű” – mondta erről a Palantir franciaországi igazgatója. Csakhogy ily módon európai polgárok kényes adatai az amerikaiak kezére juthatnak!

Macron elnök emiatt össze is balhézott az Apple-lel és a Google-al, de a Palantirról nem beszélt.

A kínai nagy testvér is figyel

A Hikvision a világ legnagyobb megfigyeléssel foglalkozó cége, így érthető, hogy a járvány idején sokan hozzájuk fordultak. Olyannyira, hogy Brüsszelben a Bizottság éppúgy mint az Európai parlament az ő ellenőrzési rendszerüket alkalmazta, hogy távol tartsa a Covid fertőzötteket az intézményektől.

A kínai Hikvision  szerepel az USA szankciós listáján, mert Washington szerint aktív szerepet játszottak az ujgur kisebbség megfigyelésében. A kínai cég természetesen tagadja ezt.

Londonban 30 polgármesteri hivatal is használta a Hikvision kameráit és ellenőrző rendszerét a pandémia idején.

„Mindenütt ott van a Hikvision, egyre nagyobb szerepet játszik a brit piacon” – nyilatkozta egy szakértő a brüsszeli Politiconak.

Izrael az élvonalban

„Piacvezetők vagyunk a digitális kutató és ellenőrző programok terén” – jelentette ki Izrael legnagyobb ilyen tipusú cégének, a Cellebrite-nak a főnöke. Joszi Carmil elmondta, hogy csaknem 7000 szerződésük van különböző kormányokkal. Köztük van a 27 uniós tagállamból 25-nek a rendőrsége is! Miért oly népszerű az izraeli cég az ellenőrzés piacán? Mert fel tud törni rendszereket, és az így megszerzett adatokat azonnal kombinálja is a már meglevő információkkal.

Az európai kormányok és rendőrségek azután ezeket az információkat felhasználhatják a Covid-19 világjárvány megállítására éppúgy mint a migránsok ellenőrzésére.

Az NSO Group kém programokat árul kifejezetten titkosszolgálatoknak. Amelyek fel is használják ezeket arra, hogy megfigyeljék a célszemélyeket és okostelefonjukat.

Az NSO Group a pandémia idején kifejlesztett egy szoftvert, mely a járvány terjedését mutatja az összes helyi információ felhasználásával. Izraelben már alkalmazzák is ezt a rendszert, de Európában még nem. Jogi szakértők szerint ugyanis ez már túlmegy azon a határon, melyet az EU megengedhetőnek tart.

A Frontex, az uniós határvédelmi szervezet viszont vígan szerződést kötött két izraeli céggel abból a célból, hogy drónokkal monitorozzák a Földközi tengert, ahonnan a migránsok jelentős része érkezik. „Ez az 50 millió eurós szerződés, mely több évre szól, más ajtókat is megnyit majd” – nyilatkozta az egyik izraeli cég főnöke a brüsszeli Politiconak.

Az ellenzéknek fogalma sincs

Rogán tárcájának kiegészítését az informatikai funkcióval megint jól el lehet röhögni, de akik röhögnek, már évek óta nem értik, mi folyik itt – semmi stratégiai gondolkodás, ideértve ellenzéket és véleményformálókat. Ezek itt épp a kezdő lépések a totális digitális ellenőrzés felé, amelyben a Facebookot és a Google-t – a telefonkészülékek és a telefon szolgáltatók mellett – is le fogja váltani a kormány a kínai-magyar változatokra.

A FB-progresszivizmus, amely az érzelmek kifejezését döntően néhány emotikonon keresztül engedi, és friendnek nevezi, akivel még életünkben nem találkoztunk személyesen, csak kiegészül a szavak (megvéd, segít, szabadság, demokrácia, család, kereszténység, nemzet) fasiszta eltulajdonításával és új értelemmel való megtöltésével: üzlet és politika egymással versengve a közélet elprimitívizálását („demokratizálását”) szolgálja a „felhasználók” rapid módon erősödő függése mellett.

A játék kifutása a technológia, a kontroll, a propaganda/manipuláció és a demokrácia egyesítése egy csúnya új világban, amire az ún. liberálisoknak semmi reakciójuk nincs – nem beszélve a szabadság proaktív újrateremtéséről, amely mára elsüllyedni látszik a múltban és lassan már igény sincs rá. Annyira fájó és unalmas az ostobaságnak az árja a régi és új pártoknál! A szabadságot – stratégiai fontosságú narratívaként – még hatalmi célból sem képesek újra napirendre venni és kimerülnek a napi jelentéktelenségekben.

A magyar kultúra ismeretes módon nem fogalmi, hanem inkább tapasztalati típusú, kevésbé képes az elvont, mint a konkrét gondolkodásra. Nos, ez nyilvánvaló az ellenzék fogalmatlanságából – azzal a különbséggel, hogy a konkrét tapasztalatainkat sem képesek visszaadni és beforgatni a politikába.

A vállalatok növekvő algoritmizálása hosszabb távon megoldhatja a kevésbé versenyképes vállalati kultúrák felzárkózását a hatékonysági maximumhoz – e sorok szerzője is ismer olyan architektúrát, amellyel hatékonyabb vállalatirányítás válik lehetővé, mint bármi, amire a mai legjobb gyakorlatok, ideértve az IoT kezdeményeket, képesek. Ez – a közösségi médiával és digitalizált állami szabályozással kiegészítve – elavulttá teheti a liberális piacok ideálját is (nem beszélve a gyakorlatáról). A lényegi kérdéseket szemmel láthatóan jobban ismerik a felforgatók, mint a status quóban érdekelt Nyugat, nem beszélve az ötvenöt balkezes EU-ról, és ez lehet az utóbbi veszte.

A harc nem a globalizáció párti és globalizáció ellenes erők között, hanem – mivel az feltartóztathatatlan – a globalizáció irányításáért folyik. A tét az, hogy ez – a hatalom és a hatékonyság – elválik-e végül a politikai liberalizmustól. A magyar nép ebben a harcban eszköz csak, ami világos már csak abból is, ahogy a hazai KKV-k egyre nagyobb hátrányba szorulnak az állami forrásokért folytatott küzdelemben a globális társaságokkal szemben. Ez így is marad, illetve az egyetlen változás a magyar gazdaságszerkezetben az lehet, ahogy a kínai tőke lassacskán egyre nagyobb szerepre tesz szert a nyugati (főleg a nem-német) tőke kárára.

Az adattenger zátonyai

Volt már szó lapunk hasábjain a kínai társadalmi pontrendszerről, sőt, annak hibáiról is: akadozni látszott még pár hónappal ezelőtt is az üzemelése, gyakori volt a hiba, a tévedés. Azt gondolhatnánk, épp ezért egyelőre nem is veszik túl komolyan a használatát – de tévednénk. Nagyon nagyot tévednénk: Kínában a helyzet véresen komoly.

Az AP hírügynökség birtokába került egy kínai kormányzati jelentés, mely szerint 2018-ban összesen huszonhárom millió alkalommal akadályozták meg a Középső Birodalomban, hogy „túlzottan alacsony” társadalmi pontszámmal rendelkező állampolgárok utazhassanak. Ezt úgy tessenek érteni, hogy nem kaptak repülő- vagy vonatjegyet, egyszerűen nem adták el nekik, és kész. Aki rossz volt, menjen gyalog, ha külföldön lenne dolga, akkor is. Ha Amerikában: ússza át az óceánt.

Részletesebb bontásban: összesen 17,5 millió alkalommal utasítottak vissza embereket, akik repülőjegyet vásároltak volna, 5,5 millió alkalommal pedig gyorsvasútra történő jegyvásárlást akadályoztak meg. Mindezt azzal indokolták, hogy az illetők korábban nem viselkedtek megfelelően és ez csökkentette társadalmi pontszámukat a kritikus érték alá.

Azért ez a huszonhárom millió fő több, mint Peking összlakossága: a kínai fővárosnak ugyanis csak huszonkét millió lakosa van. És két Magyarországot is bőven kitenne.

Persze a büntetéseknek vannak fokozatai

Az első rögtön az, hogy az illető nem vásárolhat business class repülőjegyet, ha nem javul a magatartása, akkor később már semmiféle repülőjegyet, aztán már vasúti jegyet sem. Utána kizárják őt és családtagjait a magániskolákból és az egyetemekről, megtiltják, hogy magas presztízsű (magyarul: jól fizetett) munkahelyen alkalmazzák, lassítják az internetkapcsolatát, kizárják a hotelekből, aztán már az éttermekben sem szolgálhatják ki, végül pedig felkerül a „rossz állampolgárok” nyilvános listájára.

Rossz pontokat anyagi megbízhatatlansággal, bohém magatartással vagy ellenzékiséggel lehet szerezni. Ez a huszonhárom millió kínai a kis bűnösök közé tartozhat, akiknek apróbb vétkeik lehetnek: közlekedési kihágások, hamis hirdetések feladása, esetleg nem arra a székre ültek a vonaton, ahová a helyjegyük szólt. Hogy az arányokkal is tisztában legyünk: 2017-ben a most kiszivárgott adatok szerint még csak 6,15 millió polgárt tiltottak el az utazástól, de azóta nagyot bővült a rendszer.

A pillanatnyi cél az, hogy 2020-ra minden kínai állampolgárnak legyen egy értékelése, melyben a viselkedését összekötik a különféle biometrikus adataival, így aztán sehol se lehessen nyugvása senkinek, mindenkiről mindent tudjon a Nagy Testvér, minden pillanatban.

Sőt, ez a rendszer a politikai elnyomás eszköze is

Ezt onnan tudjuk, hogy februárban véletlenül rábukkantak 2 565 724 megfigyelt és nyilvántartott ujgur adataira a kínai kormány egyik alvállalkozója, a videóalapú tömeganalízissel foglalkozó SenceNets szerverén. Ráadásul nem csak ott hagyták az adatokat, de jelszó és azonosító nélkül letölthetőek voltak. Ehhez tudni kell, hogy az ujgurokat a kínai kormány egytől egyig potenciális terroristának tekinti, minden 12 és 65 év közötti ujgur férfi összes adatát és fényképét nyilvántartja, és ha a térfigyelő kamerák képei alapján úgy látják, hogy valamelyikük háromszáz méternél közelebb megy fontosabb, kockázatosnak ítélt helyekhez, azonnal riaszt a rendszer és letartóztatják az illetőt, majd viszik is az átnevelő táborba. Mely átnevelő táboroknak jelenleg az ENSZ becslései szerint egymillió lakójuk lehet.

Hát ez az adatbázis maradt nyitva, és tölthette le bárki, sőt, töltötte is a Techcrunch elemzése szerint – minden személyi adatot tartalmaztak a file-ok, az alanyok munkahelyétől és lakcímétől kezdve a fotóikig, nemükig. De az orvosi kórtörténetükig és az esetleges büntetett előéletükig is.

Hogyan volt ez lehetséges?

Úgy, hogy a pontrendszer üzemeltetése még annál is nagyobb feladat, mint amire a kínai kormány képes. Ezért aztán ki is adják a munka legnagyobb részét alvállalkozó cégeknek, esetünkben az adatbázis karbantartását, de akár a netes kommunikáció cenzúrázását is – Hszincsiangban az adatbázisokkal foglalkozik a SenceNets külsős cég, Csengduban a cenzúrát adták ki gebinbe a Beyondsoftnak, mint arról korábban írtunk is.

Különben a SenseNets kisiskolás szintű hibát követett el, azért maradt nyilvános az állomány, mert az adatbázisok beállításánál elfelejtettek kipipálni néhány rubrikát.

Azonban itt láthatjuk a digitális zsarnokság alapvető problémáját is. A hatalmas mennyiségű adat bizonyos szint fölött átláthatatlanná, kezelhetetlenné válik: kiadhatják akárhány cégnek, minden adatkezelés újabb hibaforrást jelent, és szó szerint több, mint egymilliárd ügyfél minden lépésével frissül az információtenger – nem is annyira tárolási problémával állunk szemben, bár az sem egyszerű feladat, sokkal inkább kezelési gondok lépnek fel, adott szint fölött törvényszerűen. És nincs az a mesterséges intelligencia, ami képes lenne ezt a feladatot megoldani: annak is megvannak a maga határai.

Szédítő számok ezek, kérem. Olyan mennyiségek, amiket elképzelni is nehéz. Látható, hogy a nagy, átfogó pontrendszer végül is csődöt kell mondjon, bár időbe fog telni, míg Kína belátja a vállalkozás lehetetlenségét és leépíti azt.

Kína egészen egyszerűen túl nagy egy ilyen rendszerhez.

Viszont Magyarország épp elég kicsi lenne hozzá.

Szerencsére nekünk meg pénzünk nincs ilyesmire – pedig a kormány imádná.

Déli kávé Szele Tamással – Beszéljünk Kínáról

Ha már így kávézgatunk, beszéljünk kicsit Kínáról, mert fontos – és nem azért, amiért a kormány szokott, ők ugyanis kényszeresen törleszkednek a kínai kormányzathoz. Kényszeresen és értelmetlenül, mert Peking nem bolond és soha nem fog nekünk olyan hosszú lejáratú kölcsönt adni, amit úgysem lennénk képesek visszafizetni.

Ezért is mondom: a kormány csak törleszkedik, mint a macska, ha bele akar enni a reggelinkbe.

De hiába teszi, különben is, a nagy Kínának most van nálunk sokkal komolyabb, fontosabb dolga, azzal foglalkozik – az állampolgári pontrendszer. Ez a borzalom párszor már bejárta a magyar sajtót, csak a jelek szerint nem mindenki érti, miről van szó, aki meg igen, már keresi is az űrhajót, amivel elmeneküljön a Föld bolygóról. Ha az teljesen megvalósul, maga lesz a földi pokol, minden túlzás nélkül. A totálisnál totálisabb állam, a tökéletes zsarnokság, ami már mentes az emberi hibáktól – hiszen nem is ember gyakorolja, hanem mesterséges intelligencia.

Az egész még 2014. jánius 14-én kezdődött. Akkor a Kínai Államtanács egy meglehetősen baljós dokumentumot adott ki „Tervezet a szociális hitelrendszer kialakítására” címmel. A száraz nyelvezetű dokumentum egy társadalmi kísérletet vázolt fel, mely Xi Jinping (Hszi Csinping), a kínai Kommunista Párt főtitkárának terveit valósítja meg, aki az „aki egyszer megbízhatatlan, korlátozható” („once untrustworthy, always restricted”) elvet vallva adta ki az utasítást a szociális hitelrendszer (Social Credit System, 社会信用体 shèhuì xìnyòng tǐxì) kialakítására.

Ha kiadta, akkor kiadta. Akkor azt ki is alakítják, pláne a tavalyi pártkongresszus után, mikor Hszi Csinpinget élethosszig tartó teljhatalommal ruházták fel, de már korábban is dolgoztak a projekten.

Pekingben már működik

Kínában meglehetősen komolyan veszik a pártvezetés utasításai, ugyanis az a hosszú élet egyik titka.

A másik a ginzenggyökér, de az nem biztos. Ez biztos.

Rendben, tudjuk, hogy Sanghajban már bevezették ezt a rendszert két éve, kísérleti jelleggel, pár napja bevezették a huszonkétmilliós Pekingben is, sőt, az Alibaba is részt vett a fejlesztésében, hívják hitelrendszernek, pontrendszernek, kreditrendszernek – de mi ez?

Ez egy olyan figyelőhálózat, ami elől nincs menekvés

Elvileg csak a felvett hiteleket és folyó pénzügyeket bonyolítaná, ám a gyakorlatban mindent befolyásol, az étkezéstől a közlekedésig. És sárba tiporja az alapvető emberi jogokat.

Mi történik azzal, aki belép ebbe, mit ellenőriznek ebben a rendszerben?

Ellenőrzik a hiteltörténetet, vagyis azt, hogy rendben fizeti-e a kliens a számláit, van-e elmaradása – ez még nem baj. Ellenőrzik a teljesítési szokásait is, időben teljesíti-e a szerződéseiben vállaltakat vagy késni szokott? Jönnek a személyes adatok. Van-e lakcíme, telefonszáma, mobilja, internet-előfizetése. Hát, ez már kezd kicsit necces lenni, de ez még semmiség, most jön a feketeleves: ellenőrzik a viselkedési szokásait.

Hol vásárol, mit vásárol, kitől és menyit? Ide tartozik a fejlesztésben résztvevő Alibaba online áruház példája a pontrendszerre: „Ha valaki napi tíz órát játékkal tölt, az nem tekinthető értékes embernek. Ellenben ha valaki pelenkát vásárol, jó eséllyel szülő, és felelősségteljes ember.” Sőt, itt tartják nyilván a közlekedési kihágásokat és az esetleges törvénysértéseket is! Az utolsó pont a legborzalmasabb. Ellenőrzik, nyilvántartják és értékelik az ügyfél személyes kapcsolatait is.

Ha olyan emberekkel tart valaki kapcsolatot, akik kritikusan állnak a rendszerhez (vö. rendszerellenes elemek), vagy például a kollektív elhallgatás sorsára jutott Tiananmen téri eseményekről posztolnak, nos ők komoly pontlevonásokra számíthatnak.

A rendszer jutalmaz és büntet, pontszám alapján

A pontozás 350-től 950-ig terjed. Vannak jutalmak, például kölcsönök, kedvezmények, a schengeni vízum gyorsított megadása (erről az Uniót nem nagyon kérdezték meg), és bizony vannak büntetések is. Az első rögtön az, hogy az ügyfél nem vásárolhat business-class repülőjegyet, ha nem javul a magatartása, akkor később már semmiféle repülőjegyet, aztán már vasúti jegyet sem. Utána kizárják őt és családtagjait a magániskolákból és az egyetemekről, megtiltják, hogy magas presztízsű (magyarul: jól fizetett) munkahelyen alkalmazzák, lassítják az internet-kapcsolatát, kizárják a hotelekből, aztán már az éttermekben sem szolgálhatják ki, végül pedig felkerül a „rossz állampolgárok” nyilvános listájára.

Ami körülbelül azonos a lassú, kínos éhen pusztulással. Esetleg a munkatáborral.

Sanghaj és Peking már részt vesz a rendszerben, de 2020-ra Kína minden polgára be kell lépjen, kötelező jelleggel. Annyira sikeresen működik, hogy már most, Sanghajban kilencmillió embernek tilos repülőjegyet venni, hárommilliót a vasúttól is eltiltottak.

És ez az elvben banki-pénzügyi-kommunikációs hálózat össze van kötve a térfigyelő kamerákkal is!

Ha a kínai ember kimegy az utcára, jobban teszi, ha betartja a közlekedési szabályokat, mert hét rossz következhet egy kis úton való átszaladgálásból. A rendszer elemzi a térfigyelő kamerák felvételeit, arcfelismerésre is képes és ha valaki mondjuk közlekedési kihágást követ el, a fényképe megjelenik a környék óriáskijelzőin, mint egy szégyenfalon.

A rendszer akkor is a pokoli, mikor rosszul működik

Lám, mi történt Dong Minzhuval is, Ningpóban.

Dong Mingzhu egy klímaberendezéseket gyártó nagyvállalat elnöke és menedzsere. A menedzsert a Forbes magazin tavaly a száz vezető kínai üzletasszony között az első helyre sorolta. A ningpói szégyenfalra – állítólag tilosban ment volna át az úton, holott ő akkor épp egészen más városban tartózkodott – úgy került, hogy a zebrán egy olyan busz haladt át, amelynek az oldalán egy reklámban az ő fotója szerepelt és ezt a fotót ismerte fel a zseniális technika. A rendőrség bocsánatot kért, hiába, elvtársak, vannak még hibák – és tovább fejlesztik a rendszert, mely, mint láthatjuk, távolról sem tökéletes.

Egyszóval, ebben nem csak az a pokoli, mikor működik, hanem az is, mikor nem.

Attól nem tartanék, hogy a mi magyar vezéreink eltanulnák ezt a rendszert gyakori kínai látogatásaik során, és megpróbálnák bevezetni nálunk is, mert ehhez bizony pénz kell, méghozzá rengeteg, és a kínai elvtársak erre sem adnának. A Budapest-Belgrád vasútvonal építése is azért akadt el, mert úgy gondolták: ők adják a munkaerőt, a technikát, az építőanyagokat és mi adjuk a vonal területét, meg a szállást, ellátást a dolgozóknak, jó pénzért. Mi meg másképp gondoltuk. Konkrétan úgy, hogy ők fizessenek a felsoroltakért is, meg fizessék ki nekünk is az elvégzett munkát, amit ők végeznek. A tárgyalások kissé elakadtak ezáltal. Nyugodjunk bele: ezt a kormányzatot Peking nem tekinti üzleti partnernek.

Nálunk érdekes következményei lennének…

De ha mégis, mégis, amúgy magyarosan lenyúlnánk az ötletet, és elkezdenénk arcfelismerővel monitorozni egyelőre csak a térfigyelő kamerák felvételeit, akkor mi lenne?

Annak nagyon érdekes következményei lennének, főleg a mi óriásplakátos világunkban…

A Baross téren, mely nem kissé forgalmas közlekedési csomópont, a legközelebbi akármilyen kampány alatt napi negyvenkétezer automatikus feljelentés születne az áthaladó buszok miatt Soros György ellen.

És akkor még nem gondoltunk a 2022-es választási kampányra, melynek során párt- és állami vezetőink is feltűnnének a buszokon meg a plakátokon.

Szóval, nem való még az arcfelismerés a pesti utcára, amondó vagyok.

Ezt a rendszert még a kínaiaknak is sikerült eltolni, hát még mi mire lennénk képesek vele!

Egyelőre ennyit Kínáról – kávé mellé.

Bárkit le lehet hallgatni vasárnaptól?

Július elsejével lép hatályba az új büntetőeljárási törvény, amely lehetővé teszi, hogy beismerő vallomás esetén az ügyész és az ügyvéd megegyezzen a büntetésről. Bekerült viszont az úgynevezett előkészítő eljárás fogalma is – jogászok attól tartanak, hogy erre hivatkozva gyakorlatilag bárkit megfigyelhetnek majd.

Négy év előkészítés után tavaly júniusban fogadta el a Parlament az új büntetőeljárási törvényt, amely idén július elsejével lép majd hatályba. A törvény bevezette többek között a „gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények” kategóriáját, ilyen lehet például a bennfentes kereskedelem, vagy a piramisjáték szervezése. Ezekben az ügyekben a törvényszék ítélkezik, három hivatásos bíróból álló tanácsban.

Változás az is, hogy az elsőfokú bíróságot csak akkor lehet új eljárásra utasítani megalapozatlan ítélet miatt, ha a bíróság nem állapított meg tényállást vagy az teljes egészében felderítetlen.

Az előzetes letartóztatás elnevezése letartóztatásra változik,

felső határa továbbra is egy, kettő, három, illetve négy év, míg életfogytiglani börtönnel is sújtható bűncselekmény esetén továbbra sem lesz felső határa.

Az új törvény szerint az óvadék összege nem lehet kevesebb 500 ezer forintnál, és azt akkor is elveszti a gyanúsított, ha bármilyen magatartási szabályt megszeg: például bizonyítékot próbált eltüntetni, vagy újabb bűncselekményt követ el. Az is lehetséges lesz, hogy a büntetőeljárásban valaki ne személyesen, hanem „telekommunikációs eszközök” használatával tegyen vallomást.

A Magyar Bírói Egyesület elnöke, Makai Lajos a Magyar Időknek nemrég azt mondta:

egyszerűbbé, gyorsabbá válhatnak az eljárások,

és ez egyaránt szolgálhatja a sértettek, a gyanúsítottak és a hatóságok érdekét.

A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Kabódi Csaba, az ELTE büntetőeljárásjogi tanszékének docense ezzel egyetért, mint mondta, egyértelműen az volt a jogalkotó célja, hogy gyorsabbak, hatékonyabbak legyenek az eljárások. Viszont arról is beszélt, hogy ilyenkor egy másik dolgot is mérlegre kell tenni: azt, hogy a gyorsítás, az ügyek egyszerűsítése mellett mennyire maradnak meg az eljárásban szereplők számára a garanciák. Mint mondta, „első olvasásban történtek itt áldozatok”.

Bevezetik például annak a lehetőségét, hogy beismerő vallomás esetén a gyanúsított, a védő és az ügyész

egyezséget kössön a büntetésről.

Ezt az egyezséget a bírónak is meg kell vizsgálnia, de nem változtathatja meg, csak jóváhagyhatja vagy elutasíthatja.

Kabódi Csaba szerint ezzel az ügyek jelentős része valóban felgyorsul majd, statisztikák szerint az eljárásoknak akár a fele is végződhet ilyen megegyezéssel. Mint mondta, van benne ugyan némi szkepticizmus, hogy mennyire fog ez működni, mindenesetre az új törvény szerint nem csak a nyomozati szakaszban, hanem még a tárgyalás előkészítése során is születhet megegyezés. Ahogy fogalmazott:

„honorálják, ha valaki elviszi a balhét.”

Sőt, arra is lesz lehetőség, hogy akár csak bizonyos tényállásokban megegyezzen az ügyész és a védő, így ezek a tárgyaláson nem kerülnek szóba, ezzel is egyszerűsödik az eljárás. Kabódi Csaba úgy fogalmazott: „művelt jogászok ilyenkor azt szokták mondani, hogy majd a bírói gyakorlatban kiforr a dolog”.

Még egy fontos változást hoz az új törvény: bekerültek a bűncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés szabályai. Büntetőeljárásban egy emberrel szemben maximum 360 napig folyhat bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés.

Egy másik újítás az úgynevezett előkészítő eljárás, amely egyfajta

előzetes felderítés a nyomozás elrendelése előtt,

de már a büntetőeljárás keretein belül a bűncselekmények gyanújának megállapítására vagy kizárására. Ilyen eljárást az ügyészség és a nyomozó hatóság mellett a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a terrorizmust elhárító szerve is folytathat. Az előkészítő eljárás során lehet alkalmazni „leplezett eszközt”: rejtett figyelést, álvásárlást, fedett nyomozót is.

Magyar György ügyvéd a blogjában erről azt írta: „az új szabályozás szerint a büntetőeljárás megindításának már nem lesz feltétele a bűncselekmény gyanúja. Ehhez elég lesz, ha valaki ’bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet’.”

Szerinte az, aki így szóba jön,

„számíthat rá, hogy a lakását bekamerázzák, a telefonját lehallgatják, az elektronikus levelezését megfigyelik”.

Ez a kör Magyar György szerint ráadásul kiterjeszthető arra is, aki „a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart”, amire szerinte gyakorlatilag bárkire igaz lehet.

Ezzel kapcsolatban Kabódi Csabának is vannak aggályai. Ő a Független Hírügynökségnek azt mondta: 28 pontban sorolják fel azokat az adattárakat, amelyeket át lehet nézni, az egészségi állapottól a banki adatokon át az ingatlannyilvántartásig. Mint mondta: „ha nagyon gonosz akarok lenni, ennyi adatból biztos lehet valamit találni”.

Az ő aggályai leginkább onnan fakadnak, hogy

fogalmak nincsenek pontosan tisztázva.

Nehéz ugyanis megfogni, ki az, aki „bűncselekményben érintett személy” lehet. Mint mondta, emiatt nem csak a védők fognak tiltakozni, hiszen szerinte is szinte bárki szóba kerülhet.

Az ilyen előkészítő eljárást olyankor lehet elrendelni, amikor még csak egy sejtés van valamilyen bűncselekményről, és ennek igazolásához „kémfilmekből is ismerős” titkos információszerzésre is szükség lehet.

Fontos, hogy ilyen eljárásra eddig is volt lehetőség, ezt hívták operatív felderítésnek, csak eddig nem a büntetőeljárásról szóló törvényben szerepelt. Így, ahogy Kabódi Csaba fogalmazott, az a kérdés, hogy az ebbe való bekerüléssel nőttek-e a garanciák vagy csökkentek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK