Kezdőlap Címkék Eurostat

Címke: Eurostat

Élelmiszerárakban már elértük az uniós átlagot, bérekben viszont…

Kenderessy Milán
-
0
Élelmiszerárakban már elértük az uniós átlagot, bérekben viszont…

Az élelmiszerek ára – a rekord magas magyar infláció következtében – elérte az uniós átlag 98%-át. Ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank és az Eurostat számaiból. 20 év után a magyar élelmiszer árak utolérték az Európai Unió átlagát holott korábban az alacsony jövedelmekkel szemben mindig azt állították szembe a hatalom emberei: az árak viszont alacsonyak.

Magyarország jelenleg egy nyolcas csoportban van, ahol az uniós átlag körül helyezkednek el az élelmiszerek árai. Ebben a csoportban egyetlen igazán fejlett állam van: Hollandia, ahol a mezőgazdaság is igen fejlett, sokkal jobb eredményeket produkál mint a magyar noha a körülményei mostohábbak. A másik hat ország: Portugália és Spanyolország az Európai Unió déli kevésbé fejlett részéről illetve az egykori szocialista államok közül: Csehország, Horvátország, Litvánia és Szlovénia.

A legmagasabb élelmiszerárakat – 120% – az Eurostat Luxemburgban mérte, ahol az egy főre jutó GDP messze a legmagasabb az Európai Unióban miután ott adózik sok nagy cég az előnyös adó körülmények miatt.

A legalacsonyabb élelmiszer árakat a szomszédos Romániában mérték, ahol az uniós átlag 72%-át jelenti az árszínvonal.

Tíz éve még nagyobb volt a különbség: Románia 60%, Dánia 136%. Magyarország csak 79%-on állt. A nemzeti együttműködés rendszerének furcsa eredménye az élelmiszer árak gyors növekedése, amellyel elértük az uniós átlagot. Bérek tekintetében viszont…

Az életszínvonal siralmasan alakult

Bár nem kizárólag az élelmiszerek ára méri az életszínvonalat, de Európa szegényebb felén ennek óriási jelentősége van hiszen a családi kiadások meghatározó részéről van szó. 2013-ban a 79%-os magyar árszinthez 34%-os bérszínvonal tartozott. Ennél rosszabb arány csak Litvániában, Romániában és Bulgáriában volt. A tavalyi magyar bérekről még nem jelent meg átfogó statisztika, de a 2022-es évben az élelmiszerek árszintje már 90% volt míg a béreké csak 39%!

Míg az élelmiszerárak szintje 90-ről 98%-ra nőtt, a bérek aligha nőttek ilyen dinamikusan, ezért minden bizonnyal szélesebb lett az olló az árak és a bérek között.

Ez egyébként a nemzeti együttműködés rendszerének be nem vallott titka: ez a kombináció hat csábítóan a külföldi befektetőkre, és ettől olyan erős a magyar export. Az olcsó munkaerő jelenti Magyarország aduját a világkereskedelemben továbbra is miközben az Európai Unió államainak döntő többsége rég túljutott ezen. A nemzeti együttműködés rendszere fokozta a lemaradást Európától és a világszínvonaltól, az életszínvonal relatíve gyengült a többi uniós tagállamhoz képest. A gazdasági teljesítmény tehát gyenge miközben a politikai kiváló: Orbán Viktor folyamatosan nyeri a választásokat. Miért? A félfeudális rendszer  az anyagi függésre épít: ha a lakosság háromnegyede az európai szegénységi küszöb alatt él, akkor a döntő többség a megélhetését nem a piaci bérektől hanem az állami juttatásoktól várhatja. Ennek ragyogó példája a rezsi csökkentés, amely hosszú távra Orbán Viktor mögé állítja a szavazópolgárok többségét, akik a templom egerével futnak versenyt a jóléti vetélkedőn Magyarországon.

50%-os élelmiszer áremelkedés, de miért?

ki
-
0
50%-os élelmiszer áremelkedés, de miért?

Magyarország élelmiszer exportőr, de ennek ellenére messze az inflációs lista élén áll az Európai Unióban: 49,6%-os élelmiszer áremelkedést mért az Eurostat decemberben! Az uniós átlag ehhez képest 18,2%. A három balti állam van még az élbolyban az élelmiszer áremelkedést tekintve, de a rekorder Litvánia is “csak” 33%-os inflációt produkált e téren.

Mindenütt a világon az élelmiszer és az energia árak mozgatják az inflációt. A magyar kormány magyarázatai az energiaárakkal kapcsolatban valamennyire még érthetőek bár nem egészen világos, ha csökken az olaj és a földgáz ára a világpiacon, akkor miért nem csökken a gáz és villanyszámla, miért nem lesz olcsóbb a benzin? De hát Magyarország e tekintetben a külföldi szállításoktól függ. Mi van viszont az élelmiszerekkel, amelyekre oly büszkék szoktunk lenni?

Idén “csak” 30% lesz az élelmiszer infláció

Ezt jósolja a Nemzeti Bank, mely rámutat arra, hogy sok cég kihasználja a piaci helyzetet, és indokolatlanul emeli az árat. Mégis kinek a tulajdonában vannak a magyar agrár cégek? A Nemzeti Együttműködés Rendszerének tartópillérei ők, akik megakadályozták a tulajdonszerzést a magyar mezőgazdaságban. Csányi Sándor, az OTP elnöke a legnagyobb magyar agrár vállalkozó is. Egyben a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetője is. Ebben a minőségben járt együtt Orbán Viktorral Katarban a futball világbajnokság idején.

A NER oligarchái az élelmiszer infláció legfőbb haszonélvezői. Ez már az energia kapcsán is kiderült amikor a MOL hatalmas pénzeket vágott zsebre az olcsó orosz olaj importjából. Most extraprofit adó címen ebből valamit visszafizet. No nem a fogyasztóknak hanem Orbán Viktornak, aki részben ebből finanszírozza a rezsivédelmi rendszert, amely nélkül meginogna a politikai hatalma.

Miért nem tesz semmit Orbán Viktor az élelmiszer infláció megfékezésére? Még a 27%-os áfát sem csökkenti igazán. A válasz: az inflációval a kormány előre menekül. A magyar vásárlók fizetik meg a NER túlélő programjának árát. Kérdezte őket erről valaki?

Rogán médiája nem akkor hazudik igazán amikor a feketét fehérnek mondja, hanem akkor amikor a legfontosabb kérdésekről nemigen beszél.

Ez most aktuális, mellőzzük

– mondta Fülig Jimmy, Rogán Antal be nem vallott mentora.

Magyar bérek a mélyponton

Kenderessy Milán
-
0
Magyar bérek a mélyponton

Csak Bulgáriában és Romániában olcsóbb a munkaerő  mint Magyarországon az Európai Unión belül. Az Eurostat adatai szerint tavaly az átlagosan egy alkalmazott foglalkoztatásának ára óránként  32,8 euró volt.

Az Európai Unióban mostani árfolyamon számolva 13.600 forint  az alkalmazotti átlagkereset. Mennyi volt ez Magyarországon a nemzeti együttműködés rendszerének 11-ik évében? 10,4 euró vagyis mai árfolyamon számolva 4.300 forint. Romániában 8,5 euró, Bulgáriában 7 euró.

Ki van az élvonalban? Dániában a legdrágább a munkaerő: óránként 46,9 euró, Luxemburg a második 43, Belgium a harmadik 41,6 euróval. Szlovénia, Csehország és Szlovákia is sokkal jobban áll, mert a munkavállalók költsége egy órára 21,2, 15,3 illetve 14,2 euró.

Érdekes módon Matolcsy György erre a kínos adatsorra nem tért ki amikor beolvasott a kormánynak a parlamentben. Miért nem?

Az alacsony munkabérek jelentik a Nemzeti Együttműködés Rendszerének alapját

Magyarország azzal tud külföldi tőkét vonzani, hogy olcsón képes viszonylag jólképzett és fegyelmezett munkaerőt biztosítani az Európai Unión belül. Ezt Orbán Viktor és Matolcsy György épp azzal éri el, hogy szisztematikusan leértékeli a forintot vagyis a külföldi munkaadónak a magyar munkavállaló kifejezetten olcsónak számít még akkor is, ha forintban emelkedik a bére.

Óriási a politikai előnye is ennek hiszen, ha a munkavállaló nem tud tisztességesen keresni, akkor teljesen ki van szolgáltatva az államnak , amely gyengén működő egészségügyet, oktatást vagy szociális hálót üzemeltet, de ezt “ingyen” teszi. Az átlagos magyar munkavállaló nem tudja megfizetni a magánnyugdíjpénztárat, a privát egészségügyet vagy oktatást. Ha valakinek az egzisztenciája az államtól függ, akkor számára a szervilis alkalmazkodás a túlélés záloga. Erre alapozza a rendszerét Orbán Viktor, és természetesen nemcsak ő hanem Sziszi tábornok Egyiptomban, Erdogan elnök Törökországban illetve Vlagyimir Putyin Oroszországban. Demokratizálni ezeket a rendszereket jóformán lehetetlen, mert az államfüggő többség nem képes megélni a piacon. Jól látszott ez az arab tavasz kudarcán amikor amerikai támogatással vezették előbb be majd ki a demokráciát Egyiptomban és Tunéziában.

Nem értékrendi hanem jóléti határ van Európa keleti és nyugati része között

Kenderessy Milán
-
0
Nem értékrendi hanem jóléti határ van Európa keleti és nyugati része között

Az Eurostat jelentéséből derül ki, amely azt vizsgálja, hogy mi mennyibe kerül az Európai Unió 27 tagállamában és milyen órabéreket kap valaki Magyarországon vagy Németországban.

A kínos igazság az, amelyről mindenki tud, de az uniós vitákban alig kerül említésre, hogy egy magyar diplomás kevesebbet keres mint egy képzetlen migráns segédmunkás Németországban! 17 évvel azután, hogy Magyarország belépett az Európai Unióba – abban a reményben, hogy az olló összezárul, de erről szó sincs! Az Eurostat reálértékben számol vagyis mindig figyelembe veszi azt, hogy mennyit ér a megkeresett munkabér abban az országban, ahol az uniós polgár lakik.

Keleten minden olcsó

Ha 100-nak vesszük a 27 uniós tagállam árszintjét, akkor Dánia volt a legdrágább 2020-ban, mert 32%-al volt magasabb az árszínvonal. A legolcsóbb Bulgária. Az Európai Unió legszegényebb országában „csak” 64%, Magyarországon 70%.

Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Románia az Európai Unió négy legolcsóbb országa. Ahol minden olcsó – beleértve a munkaerőt is. Nem véletlen, hogy ezekből az országokból oly nagy a kivándorlás – különösen a diplomás fiatalok körében.

Érdekes, hogy miközben a magyar közvélemény magasnak érzi az alkohol és a dohány árát addig ez kifejezetten alacsonynak számít az Európai Unióban. Csak Bulgáriában lehet olcsóbban rágyújtani vagy berúgni mint nálunk.

A bruttó órabérek összehasonlítása kifejezetten siralmas képet mutat. Az uniós átlag fölött egyetlenegy keleti tagállam sincsen. Az egykori szocialista országok mind a sereghajtók csoportjába tartoznak. Magyarország hátulról a negyedik vagyis csakis Bulgária, Románia és Litvánia teljesít rosszabbul ezen a téren. Magyarországon, Romániában és Bulgáriában minden olcsó – beleértve a munkaerőt is. Nem véletlen, hogy ez a három állam vezeti a Transparency International korrupciós listáját az Európai Unióban.

Frusztráció a szegényházban

A magyar, a lengyel, a bolgár és a román elit eltérő stratégiát alkalmaz Brüsszellel szemben: Budapest és Varsó szembeszáll míg Bulgária és Románia szervilisen alkalmazkodik. Egyikük se jutott túlságosan sokra: továbbra is ők a legszegényebbek az Európai Unióban, és jó esélyük van rá, hogy ez így marad hosszú távon is.

A perifériák lecsúszása globális trend – jól látható ez az Eurostat jelentéséből is. Görögország és Portugália is megérkezett az uniós szegényházba. Őket már Szlovénia – a legjobban teljesítő keleti tagállam – is megelőzi.

Ebben a helyzetben nem könnyű perspektívát mutatni a választópolgároknak: Bulgáriában ez nem is sikerül. Boriszov miniszterelnök korrupt rendszerét sem elviselni sem leváltani nem tudják. Eléggé hasonló a helyzet Magyarországon és Lengyelországban is. Romániában az elit ügyesebben lavírozik: európai szósszal önti le a szegényes táplálékot, amely a lakosság többségének jut. Emiatt Brüsszelben és Washingtonban jó pontokat kapnak, és nem éri őket bírálat. Csakhogy Románia továbbra is az Európai Unió második legszegényebb állama, melyet alig előz meg Magyarország.

Menedékügyek: Magyarország a térképen sincs

FüHü
-
0
Menedékügyek: Magyarország a térképen sincs

Jószerivel nincs hazánkba irányuló menedékkérelem más EU-országból, az innen kért menekültátkérés is csak pár ezer volt 2018-ban. A magyar kormány még ezekhez képest is csak elenyésző számban adott helyt, és még kevesebbet fogadtak el tőle más államokban. A kontinensen összesen is mélyponton van a menekültkérelmek száma.

Tavaly az Európai Unió (EU) tagállamai 148 000 kimenő és 144 600 bejövő kérelmet jelentettek a menedékjog iránti kérelem vizsgálata felelősségének átruházására – jelentette az Eurostat.

Németország szabadulna, az olaszok kapják a legtöbb kérelmet

A legtöbb más tagállamba küldött kimenő kérelmet Németország (54 900), Franciaország (45 400), Hollandia (8 600) és Belgium (8 400) jelentette. Az a három ország, amely 2018-ban kapta a legtöbb beérkező kérelmet más tagállamoktól, Olaszország (41 900), Németország (25 ezer) és Spanyolország (10 800).

Az úgynevezett dublini rendelet célja a menedékkérők

egyik tagállamból a másikba történő egymást követő transzfereinek csökkentése és a rendszerrel való visszaélés megelőzése,

amelyben egy személy több menedékjogi kérelmet nyújt be. A fő elv az, hogy csak egy tagállam felel az Európai Unión kívüli ország állampolgára vagy hontalan személy menedékjog iránti kérelmének megvizsgálásáért.

Ha a kérelem feldolgozása során a tagállami hatóságok úgy határoznak, hogy a kérelmet egy másik tagállamban kell elbírálni, az előbbi hatóságok kérhetik utóbbitól a menedékjog iránti kérelem felelősségének átvételét (következésképpen ez átveszi a kérelmezőt). Ennek megfelelően az úgynevezett „dublini” statisztika a kimenő kérelmekre (a tagállamok jelentése a kiállított kérelmekre) és a beérkező kérelmekre (a tagállamok jelentik a beérkezett kérelmeket) tartalmazza.

Látható, hogy Magyarországra alig-alig ékezett átvételi kérelem az EU-n belülről, a tőlünk kimenő kezdeményezések száma is épp csak látszik a diagramon.

Ezek után nézzük, hogyan alakultak a menedékkérelmek, és mi lett ezek sorsa az EU-ban. Az előbbinél is beszédesebbek a jóváhagyó határozatok. 2018-ban az EU-ban az elfogadás aránya – az átadási kérelmekkel kapcsolatban elfogadott határozatok aránya – 69 százalék volt a kimenő kérelmekkel kapcsolatban és 66 százalék a beérkező kérelmek esetében.

Az EU tagállamainak többsége arról számolt be, hogy a kimenő kérelmükre vonatkozó tavalyi határozatok több mint felét elfogadták. A legmagasabb a kimenő kérelmek elfogadásának aránya Lettországban (85 százalék), Hollandiában (81) és Észtországban (80). Ezzel szemben a legalacsonyabb arányokat Horvátországban (16), Magyarországon (11) és Cipruson (9) regisztrálták.

A beérkező kérelmekkel kapcsolatban 2018-ban hozott határozatok között – 90 százalék feletti – a legmagasabb az elfogadások aránya Portugáliában (94) és Észtországban (91). Még a menekültek által legrosszabb helyzetben lévő Olaszország is 80 százalék feletti arányt mutat. Ezzel szemben öt EU-tagállamban ez az arány ezek töredéke. Bulgáriában (25), Magyarországon (19) és Görögország csak 3 százalék.

Béremelkedésben az élmezőnyben

FüHü
-
0
Béremelkedésben az élmezőnyben

Az EU-ban a negyedik Magyarország a munkaerőköltségek drágulásában. Ez több, mint háromszorosa az EU-átlagának. Kelet-nyugati vonal mentén nő a foglalkoztatás ára.

A második negyedévben a munkaerőköltségek éves növekedése az euróövezetben 2,7, az az EU-28-akban 3,1 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az egy órára jutó órás munkaerőköltség. 2019 első negyedévében ezek az adatok 2,5, illetve 2,7 százalék volt – közölte az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala.

Még tart a bérlendület

A legnagyobb szórás a tagállamok között figyelhető meg. Ezen belül – néhány ország kivételével – szinte teljes kelet-nyugati metszésvonal mentén. Az egy órára vetített munkaerőköltség emelkedésének listáját Románia vezeti (12,4 százalék), majd Bulgária (11), Szlovákia (10,6) és Magyarországon (10,1) következik. Mint látható, az EU és az euróövezet átlagát lényegesen meghaladó növekedés (Ciprus kivételével) csupa kelet-közép-európai országban figyelhető meg. A legalacsonyabb növekedést Portugáliában (0,9 százalék) és Maltán (1,1) regisztrálták.

A munkaerőköltségek két fő alkotóeleme a bérek és a nem bérkiadások. Az euróövezetben az előbbiek költsége 2,7, utóbbiak összege 2,9 százalékkal nőttek 2019 második negyedévében, éves összevetésben. 2019 első negyedévében változás +2,7 és +2,1 százalék volt. Az EU-28-ban az órabérek 3,1, a nem bérkiadások 3,0 százalékkal emelkedtek 2019 második negyedévében. Az három hónapban az éves változás +2,9 és +2,1 százalék volt.

A második negyedévben a szolgáltatások és a nem üzleti gazdasági területen nőttek a bérköltségek 3, illetve ennél nagyobb százalékkal. A legkisebb emelkedés az iparban volt, két-két és fél százalék, három százalék az építőiparban (euróövezeti, illetve EU-28-akban).

Mi még hagyományosan készülünk nyaralni

FüHü
-
0
Mi még hagyományosan készülünk nyaralni

Az internetet használók fele a hálón keresztül szervezi üdülését az EU-ban. A luxemburgiak csaknem háromnegyede, a bolgárok alig hatoda. A magyarok szűk harmada él ezzel a lehetőséggel. Meglepő az EU-ban az idősek vonzódása ehhez a lehetőséghez.

Két évvel ezelőtt felvett adatok szerint az internethasználók éppen fele mondta azt, hogy a világhálón keresztül foglalja le üdülési szállását vagy intézi utazását – írja az Eurostat.

Korosztályi bontásban az internetes foglalás

a legnépszerűbb a 25 és 34 év közöttiek között (55 százalék),

a 16–24 évesek körében 41 százalékot mértek. Meglepő, hogy az idősebbek, a 65–74 éves nethasználók majdnem minden másodika (47 százalék) az elektronikus foglalást részesíti előnyben.

Nagyon érdekes az országok közti hatalmas eltérés, ami nem okolható az internet elterjedtsége közti különbségekkel, mert csak azokat kérdezték, akik rendszeresen használják a világhálót. És attól is független, hányan jutnak el egyáltalán nyaralni a lakosságon belül, mert csak őket érintette a kérdés.

A netes utazásszervezés Luxemburgban a legmagasabb arányú (73 százalék) Finnország (65) és Németország (64) előtt. A sor végén messze lemaradva mindenkitől a bolgárok kullognak 17 százalékos átlaggal. Náluk a fiatalabbak se nagyon élnek ezzel a lehetőséggel (14, illetve 23 százalék), a nyugdíjasok pedig jószerével egyáltalán nem (5 százalék).

Mi, magyarok 30 százalékkal a tág középmezőny alja felé állunk.

Nálunk is a 25-34 évesek élnek legtöbben a lehetőséggel (32 százalék), a náluk fiatalabbak közt 27, az idősek körében pedig 24 százalék a net népszerűsége az üdülési foglalásokban.

A miénkhez nagyon

hasonló számokat látunk a lengyeleknél, a szlovákok körében már nagyjából 15 százalékponttal magasabbak az arányok, a csehek pedig még ennél is korszerűbbek:

57 százalék az átlagérték, s mindhárom mért korosztályban sokkal magasabb a net használata. Óriási szórást mutat a Baltikum. A lett és litván internet-használók alig bő ötöde intézi a nyaralást ily módon, az észteké ennek duplája (44 százalék). Ennek nyilvánvaló oka az, hogy Észtország a világ első digitális állama: lényegében bármi a hálón keresztül lebonyolítható, a papíralapú ügyintézés jobbadán megszűnt. Ezt figyelembe véve még szerénynek is tűnik az utazások elektronikus szervezésének aránya.

Inflációban is majdnem az élen vagyunk az EU-ban

Bak Mihály
-
0
Inflációban is majdnem az élen vagyunk az EU-ban

Júliusban a második legnagyobb drágulást Magyarországon mérte az Eurostat, több, mint a dupláját a 28-ak átlagának. Utóbbit a közös pénz egy százalékos inflációja tartja féken.

Júliusban az éves alapon mért infláció az EU-ban 1,4 százalék volt az Eurostat kimutatása szerint. Ez két tized százalékpont csökkenés egy hónap alatt, és lényeges esés a tavaly júliusi 2,2 százalékhoz képest.

A pénzromlási „versenyt” most Románia nyeri 4,1 százalékkal, Magyarország a szintén nem dicsekvésre méltó ezüstérmes 3,3-del. A kormány nem is fúj harsonákat a pénzromlás láttán, nem úgy, mint amikor az EU-ban az élre ugrottunk a gazdasági növekedésben. A sor túlfelén Portugália áll, ahol egyenesen csökkentek az árak, Cipruson lényegében nincs infláció, a recesszió felé sodródó olasz gazdaságban is alig nőttek az árak.

Júniushoz képest – éves alapon – 15 tagállamban mutattak ki mérséklődő drágulást, 11-ben pedig növekvő inflációt. Az euróövezet áremelkedése 1 százalék volt a hetedik hónapban.

A magyar érték némi szelídülést mutat az utóbbi hónapok négy százalékhoz közelítő drágulása után. Elsősorban az üzemanyagok árának mérséklődése miatt, ezzel szemben sok élelmiszer átlagon felül drágult, továbbá jövedéki termékek adója is felfelé nyomta az átlagértéket. Az euróövezetben a szolgáltatások drágultak leinkább, majd szintén az élelmiszerek és jövedéki áruk járultak hozzá nagy mértékben az inflációhoz.

Levált az EU-ról a magyar gazdaság – egyelőre

Bak Mihály
-
0
Levált az EU-ról a magyar gazdaság – egyelőre

Legalábbis átmenetileg az unió élére ugrott a magyar gazdaság a friss 5,1 százalékos növekedéssel, amit csak a románok közelítettek meg. Rossz hír viszont, hogy a német gazdaság erősen lassul, már fél százalék alatti a gyarapodás, az előző három hónaphoz képest pedig mínuszban vannak.

A magyar gazdaság meglepetést okozott a ma közölt hazai statisztikai adattal. Az előző negyedévi 5,2 százalék után csak kis mértékben ettől elmaradóan, de a várakozásokon túlteljesítve 5,1 százalékkal nőtt a második három hónapban. Mint írtuk, a kiugró adathoz nagy mértékben járult hozzá a feldolgozóipar jelentős külföldi rendelésállománya, a bérek húzta belső fogyasztás és a költségvetési eszközökkel folyamatosan stimulált építőipar és uniós támogatású beruházások.

Jelentős előnnyel az élen

Az Eurostat is közzétette adatsorát, amelynek élén Magyarország áll (az uniós átlag 1,3 százalék). Nem csak az éves alapú negyedéves, hanem az előző három hónaphoz mért 1,1 százalékos élénküléssel is (az EU-átlag 0,2). Mögöttünk Románia következik 4,6 százalék (a tavalyi második negyedévhez mérve), majd Lengyelország (4,1) és Litvánia (4 százalék) jön.

A nagy EU-gazdaságok erősen felemásan teljesítenek.

A spanyolok egy éve stabilan a 2,5 százalék körüli teljesítménnyel kimászni látszanak a nagy córeszből, a franciák épp a 28-ak átlagát hozták, de harmadik negyedéve javulva. A kormányválsággal és a populista Liga előretörésével küszködő Olaszország beásta magát a nulla növekedésbe, a makacsul erőltetett adóelengedés könnyen süllyedésbe taszíthatja őket. A Brexit árnyékában vergődő brit gazdaság rohamosan gyengül, az előző negyedévhez képest már visszaesésben van.

A németek nem állnak jól

Ami az igazán rossz hír, az Németországból jött. A visszaeső ipari termelési szám után a növekedés is arról tanúskodik, hogy legnagyobb felvevőpiacunk irányt vett a stagnálás felé, sőt, a recesszió sem kizárt. A tavalyi második negyedévhez mérten már csak 0,4 százalékkal bővült a teljesítmény,

az előző három hónaphoz képest pedig már visszaesésben (-0,1 százalék) vannak.

Ezzel a teljesítménnyel Németország a 28-ak alsó dobogójára lépett le. Sőt, ha a szintén ma megismert júniusi ipari termelési számokat nézzük, azt láthatjuk, hogy májushoz képest szinte az egész EU elkeserítő képet fest.

Csak időleges helyezés

A magyar elsőség alighanem pünkösdi királyság. Írország még nem közölte legújabb adatát, az előző negyedévi 6,3 százalék után meglepő lenne, ha nem a legjobb értéket produkálta volna most is. Ami azonban ennél fontosabb, az az, hogy a magyar gazdaság – jelenlegi tudásunk szerint – némi spéttel követi az EU-t, főleg pedig Németországot, és belátható időn belül elsősorban a külpiaci konjunktúra leülése miatt menthetetlenül jelentős tempóvesztést fog elszenvedni. Az egyre jelentősebb mesterséges eszközökkel (csok, lakásszerzési ösztönzés, a termelékenységet messze meghaladó béremelkedés) stimulált belső fogyasztás nem lesz képes ellenállni a termelési oldali visszaesésnek. Vagy csak súlyos egyensúly-megbillenés árán.

A lányok előbb elhagyják a mamahotelt

FüHü
-
0
A lányok előbb elhagyják a mamahotelt

Az unióban a fiatalok több, mint negyede a szülőkkel él együtt. A gazdag országokban előbb repülnek ki, ahogyan a lányok is. Magyarországon átlag 27 évig tart a mamahotel szolgáltatása.

Az Európai Unióban (EU) a 25–34 éves férfiak több, mint egyharmada (35,3 százalék) 2017-ben még mindig a szüleivel élt, míg az azonos korcsoportba tartozó nőknek csak egyötöde (21,7). Átlagosan négyből egy (28,5) fiatal felnőtt a szülői házban él – derül ki a Családok napja alkalmából publikált Eurostat-adatsorból.

Gazdag ország, szegény ország

Ahogyan az várható, éles metszéspont van az egyes országcsoportok között a jólét alapján. A szüleikkel együtt lakó 25–34 éves fiatalok aránya tíz százalék alatti Dániában (3,2), Finnországban (4,7) és Svédországban (6). A másik véglet Horvátország (59,7), Szlovákia (57) és Görögország (56,3).

Az adatok azt mutatják, hogy a fiatalok átlagosan 26 évesen hagyják el a szülői házat az EU-ban. Ez az életkor azonban jelentősen eltér a tagállamok között, ahogyan ezt a grafikon is mutatja. Ebből kiderül, hogy Magyarország a maga 27 évével az uniós átlag felett van.

A legjómódúbb országokban repülnek ki a fészekből legkorábban a fiatalok. Az adatfelvétel évében, 2017-ben a három északi tagállamban – Svédországban (18,5 év), Dániában (21,1 év) és Finnországban (22,0) -, valamint Luxemburgban (20,1) váltak legkorábban önállóvá. Még 25 év alatti korban Észtországban (22,2), Németországban, Franciaországban és Hollandiában (mind 23,7), valamint az Egyesült Királyságban (24,7) hagyják el a szülőket a fiatalok.

A skála másik végén Horvátországban és Szlovákiában maradnak legtovább a szülői házban. Átlagosan 31,8 és 30,9 éves korukban mennek el; Máltán (30,7 év), Olaszországban (30,1), Bulgáriában (29,6), Spanyolországban (29,5), Görögországban (29,3) és Portugáliában (28,9).

Fiúk, lányok

Szinte minden tagállamban a fiatal nők hajlamosak korábban elhagyni a szülői házat, mint a férfiak. A kivétel Svédország volt (18,5 év a nőknél, míg a férfiaknál 18,4). A nemek közötti legmagasabb különbségeket Romániában regisztrálták (25,6 év a nők esetében, míg a férfiaknál 30,5), Bulgáriában (27,5, illetve 31,7), Horvátországban (30 és 33,6), Görögországban (28 és 30,6), Magyarországon (25,8, illetve 28,3), Lengyelország (26,3 vs. 28,8), Szlovákia (29,7 vs. 32,1) és Litvánia (24,5 vs. 26,9).

1231. oldal a 3-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan