Kezdőlap Címkék Eurostat

Címke: Eurostat

A NER már szegénységbe fordult; visszafordul-e a pályáján, mielőtt véres rezsimmé válna?

0

A legújabb Eurostat összesítés szerint az életszínvonalat tekintve csak Bulgáriában rosszabb a helyzet, mint nálunk. Ott 54 százalékos az a mutató (a 100 százalék az EU vásárlóerő paritáson mért egy főre jutó tényleges fogyasztásának átlaga), míg nálunk és Horvátországban szintén 62 százalék. Figyelemreméltó, hogy amíg Romániában 2015-ben – amikor Magyarország 63 százalékon állt – az AIC 58 százalékos volt, 2017-re már 68 százalékra nőtt. Kellően tudja értékelni az olvasó ezt a tényt a rendszerváltás korábbi stádiumainak és aspirációinak fényében?! Hogy Románia is megelőzött már minket?

Nota bene, a mindent mindenkinél jobban tudó, mások által irigylendő, világ-köldöke magyar nemzetet? Pedig csak annyi történt, hogy megint kiderült, nincsenek csodák: a NER-t elérte minden központosító, korrupt, hazug, amatőr álmokat kergető rezsim sorsa; a nyugati adófizetőktől érkező hatalmas pénzforrások ellenére is hanyatló pályára került a gazdasági és társadalompolitikai teljesítménye. Nincs ebben semmi különös. Orbánnál okosabb embereknek – akik pl. a kommunisták között voltak – sem sikerült irracionális vágyakból és pszichotikus akaratból élhető országot csinálni.

Budapest hanyatlik

Ha valaki Budapesten jár, de közben ismer nyugati és északkelet-európai városokat, pontosan tudja, hogy Budapest hanyatlik; a NER-lovagok elnyerte, többnyire rossz minőségű, ízléstelen beruházások mellett a régi lakókörnyezet hanyatlik, az infrastruktúra hanyatlik, a városi élet minősége sok évvel ezelőtti állapotokat tükröz. Aki a vidéket is ismeri Budapesthez képest, ott a leszakadás Európától – mivel eleve hatalmas behozni való volt az azonos nagyságú városokhoz és kistelepülésekhez viszonyítva – már behozhatatlannak látszik ebben az évszázadban. Kelet-Magyarország néhány tucat néhány tenyérnyi irdatlan pénzen kistafírozott belvárosán kívül nem létezik a jövő számára.

A NER fokozódó erőszakossága nem véletlen

Torzítja a szemléletet az ellenzék eddigi inkompetenciája, amely az utóbbi néhány napban demokráciákban nem szokatlan akciózásba fordult, de akár a parlamenti, akár az utcai jeleneteket nézzük, ezek mindenről árulkodnak, csak politikai stratégiáról nem. A NER azonban ettől függetlenül megítélhető a jogszabályalkotása és alkalmazása terén: olyan rezsimről beszélünk, amely az egyre többek által belátott és még belátandó kudarcosságát nagy eséllyel vérrel fogja megpecsételni, mert nem tehet mást. Már több éve visszatérően elemzem, hogy Orbánnak nincsen exit stratégiája, amellyel békében, belátva a kudarcait el tudná engedni a hatalmát. Különösen az orosz behatolás – pontosan még nem ismert, csak sejthető – mértékében vélhetően már a döntés sem egészen maradt az ő kezében. Félő, hogy Orbán politikája következtében Magyarország már rabjává vált a nyugati világot bomlasztó olyan konzorcium akaratának, amely akkor is meghatározza ennek az országnak a pályáját, ha adott esetben ez már a vezetői igényeivel sem találkozik.

Orbán és társasága vitán felül állóan a bűnözőké. Az övékénél sokkal nagyobb kaliberű érdekek hálójában, ami a rezsim “normalizálódását” akkor is valószínűtlenné tenné, ha a kudarc belátása megtörténne. Ettől azonban nem lesz okvetlenül nehezebben elzavarható a rezsim, mert most már világos, hogy ez utcai harcok nélkül semmiképpen sem fog menni. Mivel a magyar demokrácia nem demokrácia és nem tudja becsatornázni, politikai döntésekké transzformálni és levezetni a valós társadalmi akaratot, ez az akarat – ahogy folyamatosan erősödik – csak a demokrácián kívül tud majd megnyilvánulni. Fogják majd – hogy már el is kezdték – ezt az akaratot mindennek elhazudni, de annál rosszabb lesz majd a végkifejlet.

Béndek Péter

Csak a bolgárok szegényebbek nálunk

Már csak Bulgáriában élnek rosszabbul az emberek az EU-ban, mint nálunk. Románia nagyot ugorva előzte meg hazánkat, és a környéken mindenütt javuló a tendencia, kivéve Magyarországot. S mindezért egyre többet dolgozunk.

Tavaly alulról a második legszegényebb uniós tagállam Magyarország volt az Eurostat adatsora alapján. Az úgynevezett tényleges egyéni fogyasztás (AIC) a háztartások jólétét méri egy főre vetítve.

Ebben a rangsorban Magyarország lefelé csúszik, a környék országai pedig emelkednek.

20017-ben a legszegényebb EU-tag Bulgária volt az átlag (100 százalék) 54 százalékával, előtte áll Magyarország és Horvátország egyaránt 62-vel. A horvátok 2015-ben 59-cel jóval hazánk (63) mögött voltak, mostanra már beértek minket.

Figyelemre méltó, hogy Románia három év alatt nagyot ugrott: 58-ról 68 százalékra. A szlovákok és lengyelek mutatója ennél is magasabb (76), a csehekéről (82) már nem is beszélve.

Az 28-as mezőnyében 18 ország van az átlag alatt, Itália vezeti ezt a sort (98 százalék), az efelettiek listájának élén hosszú ideje Luxemburg áll (132 százalék), utána a németek (122) és az osztrákok (117) következnek. Érdekesség, hogy a leggazdagabbak klubjában 2015 óta Németország kivételével az összes ország mutatója romlott a 100-as átlaghoz képest.

Az Eurostat képez egy másik mutatót is, az árkülönbségeket kiszűrő vásárlóerő-paritással korrigált egy főre jutó GDP-t (bruttó hazai terméket). Ebben valamivel jobban állunk,

öt országot előzünk meg 68 százalékkal.

Bulgária (49) itt is tök utolsó, és mögöttünk van Görögország és Lettország (67), valamint Románia (63) és Horvátország (62).

A szupergazdagok listáját toronymagasan a luxemburgiak vezetik (253 százalék) az írek (181) és a hollandok (128) előtt.

Ezzel a széles körben alkalmazott mutatóval szokás összehasonlítani az országok egymáshoz képesti fejlettségét, ezért a tendencia itt még kifejezőbb. Eszerint a környékbeli országok esetében nagyobb részt javuló számokat látunk 2015-höz képest. Előre lépett Horvátország, Románia, Lettország és Bulgária, egyedül a görögök estek vissza. Magyarország éppen ott van, mint három évvel ezelőtt.

Ezek a számok és a trend is alátámasztja, hogy a magyar gazdaság növekedése elérte a zenitet, és az egy főre jutó életszínvonalban lecsúszásban vagyunk a többi ország többségéhez képest.

Ha mindezt összevetjük a „rabszolgatörvény” mögöttesével, azt kell megállapítani, hogy a magyar gazdaság növekedési potenciálja romlik, az elmúlt öt év uniós támogatási pénzesőjéből nem sikerült új, fenntartható pályára állítani a gyarapodást. Ahogyan kimerül(t) a szabad munkaerőből álló tartalék, hatékonyabb termelés híján egyedül a munkaidő növelése maradt eszközként.

Az éves túlórakeret 250-ről 400 órára emelése (különösen az ezt kísérő körülményekkel) ezért nem sok jót ígér. Azt, hogy a cégek rá fognak kényszerülni alkalmazására, ha a profitabilitásukat fenn akarják tartani.

Forrás: GKI

Ez azzal a következménnyel fog járni, hogy nem csak a nyugat-európai, hanem a visegrádi négyekkel szemben is a legtöbbet dolgozók országává válik hazánk. Ahogyan az a GKI kimutatásából kitűnik, tőlünk nyugatra hosszú ideje jelentősen csökkent a munkaidő: az EU átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára. Azaz 10 év alatt 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő.

A magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között, 40,1 óráról 39,8 órára, azaz 18 perccel.

A V4 körében 2017-ben egy átlagos magyar munkavállalónak cseh társánál hetente 24, lengyel társánál 48 perccel kellett kevesebbet teljesítenie. A tendencia azonban egyértelműen eltartó. Ahogyan az ábra mutatja, a többi országban a trendvonal csökkenő (a cseheknél meredeken), hazánkban viszont két éve inkább növekvő. Ha erre „ráeresztik” az éves plusz 150 óra lehetőségét (kollektív szerződés esetén maximum 350 helyett 400-at), néhány év, és Magyarország lesz a legtöbbet dolgozó állam. Lényegében ugyanakkora vagy akár csökkenő életszínvonal mellett.

Szegény ország sokat költ a gyomrára

A magyarok az ötödik legtöbbet költik ételre fogyasztási kiadásaikon belül az EU-ban. Az élen a szegény országok állnak, a végén a gazdagok „kullognak”.

A fogyasztási kiadásokon belül 18 százalékot élelemre és nem alkoholos italokra fordította a magyar lakosság az Eurostat ma megjelent 2017-es adatsora alapján. A Európai Unió átlaga 12 százalék.

Forrás: Eurostat

A listán jól látható, hogy az élen az EU szegény tagállamai állnak, élén Romániával (majdnem 28 százalék), a végén pedig a gazdag tagok, amelyek többsége a közösségi átlag alatt fordítanak élelmiszerekre. Néhányukban szembeszökően kis hányadot, négyben még a 10 százalékot se éri el ez a teher. (Horvátország nem közölt adatot 2017-re.)

A lakosság teljes fogyasztási költség-szerkezetét ábrázolja a következő grafikon.

Forrás: Eurostat

Az élelmiszer-költségelem a harmadik legnagyobb a háztartások kiadásainak sorában. A legtöbb a lakásfenntartásra és közmű-szolgáltatásokra megy el (24 százalék), közlekedésre 13 százalék jut a családok havi kiadási közt. Ezt követik a vegyes (egyéb) árucikkek és szolgáltatások.

A szintén jelentősnek tekinthető rekreáció és kultúra, valamint a szállodai és éttermi költés 8,5-8,8 százalékos átlaga ugyancsak a jómódú tagállamok lakóinak luxusát mutatja.

Az uniós támogatások ellenére gyenge a beruházási eredményünk

A kívánatos szint alatt, de az uniós átlagot kissé meghaladó a beruházások aránya Magyarországon az Eurostat friss kimutatása alapján. A tíz év alatti összesített romlás viszont meghaladja a 2 százalékpontot. Eközben ömlött az országba az uniós pénz.

 

Az Európai Unióban a bruttó hazai termék (GDP) arányában kifejezett beruházási hányad 2017-ben éppen túllépte a 20 százalékot, az eurót használó 19 országban ennél kicsivel magasabb. Amint az Eurostat ábráján (beruházások aránya a bruttó hazai termékhez viszonyítva) látható, Magyarország a tágabb középmezőnyben van, a listát a csehek vezetik 25 százalék feletti rátával.

Forrás: Eurostat

Ez az az a mérték, ami már pótolja a természetes kopást, elhasználódást és a tőke kivonását.

A magyar adat az elmúlt tíz évben sose érte el ezt a szintet,

legközelebb a válság előtti években volt (23 százalék felett) hozzá. Meglepő, hogy a sok adatban az EU élvonalába tartozó Luxemburg, a szintén gazdag Nagy-Britannia a sor vége tájt kullog. A görögök száma sanyarú sorsuk ismeretében viszont nem meglepő.

A 2007-től számított időszakban csak három amúgy is nagyon fejlett országban (Svédországban, Németországban és Ausztriában) tudták növelni a befektetések arányát. A magyar érték viszont veszteséget mutat (-2,1 százalékpont), aminél kissé magasabb az EU- és az euróövezeti átlag.

A válság lecsengése után a mélypontra zuhant hazai beruházások 2013-at követően kezdtek feléledni (21-22 százalékos arányra).

Akkor, amikor az ország ezermilliárdos tételekben kapta az uniós támogatásokat.

Jól látható az adatsorból, hogy amikor (egy átmeneti évre) szinte leállt a közösségi segítség, a magyar beruházási ráta (19 százalék) nagyot zuhant, párhuzamosan egyébként a gazdasági növekedéssel (2,2 százalék). Ez is cáfolja Orbán Viktor sokszor emlegetett tézisét, hogy hazánk nem függ az uniós támogatásoktól.

Az unióban a beruházások legnagyobb hányada a gépek, berendezések terén történt tavaly, a szellemi termékek részesedése csaknem egyötödnyi.

Magyarország számára figyelmeztető

az Eurostat azon megjegyzése, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos termékek köre a beruházások legnagyobb növekedését mutatta a teljes tőkebefektetés arányában. Magyarországon változatlanul a (főleg autó-) ipari összeszerelői tevékenység a domináns, s ez is nagyon drágán.

Egyre kevesebb a menekült Európában

Bő félmillió menekültnek nyújtott védelmet az EU tavaly, negyedével kevesebbet, mint 2016-ban. Magyarország 1290 embernek nyújtott védelmet. Eközben a zöld határon szinte már nincsenek menekültek.

Az európai uniós tagállamok 538 ezer menedékkérő számárára nyújtottak védelmet 2017-ben. A kedvezményezettek közel egyharmada szíriai volt – közölte jelentésében az unió statisztikai hivatala.

Az Eurostat jelentése szerint a tavalyi számok 25 százalékos csökkenést mutatnak a 2016-ban regisztráltakhoz képest. A tagállamok összesen 24 ezer embert fogadtak be az uniós áthelyezési és áttelepítési program keretében.

A legtöbb, közel 200 ezer befogadott szíriai volt. A szíriaiak száma az összes menedékkérő között 33 százalék volt tavaly, ez csökkenést mutat 2016-hoz képest, amikor az összes menedékkérő 57 százalékát tették ki.

A menedékkérők nemzetiség szerinti megoszlása

Forrás: Eurostat

A pozitív határozatok több mint 60 százaléka egyetlen tagállamban történt, Németországban.  

Németországot követően a legtöbb szíriai, afgán és iraki menekültet Ausztria fogadta be, majd Franciaország, Görögország és Olaszország.

Az uniós statisztikai hivatal szerint

Magyarország összesen 1290 esetben bírált el pozitívan menedékkérelmet.

(Az erről hírt adó MTI az „kifelejtette” ismertetni, hogy 4170 kérelemből, s azt is, hogy másodfokon egyetlen befogadó határozat se született.) Ezek között 580 afgán, 385 szíriai és 190 iraki menedékkérőnek nyújtott védelmet 2017-ben. 105 esetben adott menekültstátuszt, 1100 esetben kiegészítő védelmet és 75 esetben vett figyelembe humanitárius szempontokat.

A menekültellenes hazai kampány közepette nem csak az különös, hogy 1290 embert mégis befogadott Magyarország. Az is erősen árnyalja a szavak és tettek közti különbség alkotta képet, hogy a magyar kormány

a V4-ek között messze a legtöbb menekültet fogadta be.

Tavaly az Olaszországból és Görögországból, valamint bizonyos, a migráció által különösen sújtott országból való uniós áthelyezési és áttelepítési program keretében a legtöbb jogosultat Németország, Nagy-Britannia, Svédország, Norvégia, Franciaország és Hollandia vette át. A mechanizmusban ez idáig nem vett részt Ciprus, Málta, Szlovákia, Szlovénia, Liechtenstein, Portugália, Lengyelország, Litvánia, Csehország, Görögország, Bulgária és Magyarország.

Amúgy egy másik statisztika azt sejteti, hogy erősen megcsappant a hazánk iránti menekülti „érdeklődés”. A rendőrség adatai szerint a határ mentén elfogott „migránsok” száma idén az első három hónapban 97 volt, áprilisban ehhez még jött 8, miközben tavaly egyedül januárban 148 menekültet kaptak el.

A kábítószer nagy üzlet, de vajon része-e a nemzeti jövedelemnek?

0

A prostitúciót és a kábítószer-kereskedelmet vegyék be a GDP-be – javasolta az Eurostat még 2013-ban az EU tagállamainak. Franciaországban a statisztikai hivatal most úgy döntött: elfogadja az Eurostat javaslatát.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, melynek székhelye Luxemburgban van, nagy vitát indított el ezzel, hiszen minden tagállamban másképp van ez szabályozva. Hollandiában régóta legális a kábítószer-kereskedés és fogyasztás, míg a tagállamok többségében ez tiltott. Azt viszont mindenki tudja, hogy nagy pénz van benne. Vagy mégsem?

Franciaországban a statisztikai hivatal most úgy döntött: elfogadja az Eurostat javaslatát és beveszi a kábítószer-kereskedelmet a GDP-be. A prostitúciót, viszont, ami szintén jelentős üzleti forgalmat jelent, nem – mondta a statisztikai hivatal főosztályvezetője. Francia felfogás szerint a prostitúció továbbra sem legális üzlet, mert nem biztos, hogy önként végzik a szolgáltatást az abban résztvevők. Persze akár a prostitúció, akár a kábítószer-kereskedelem esetében az a fő probléma, hogy az igazán nagy üzlet nem legális vagyis a feketepiac része. Így nem kerül be a statisztikába pedig Franciaországnak nagy szüksége lenne erre a kis pluszra a GDP-ben, hogy ily módon is csökkenteni tudja a költségvetés hiányát az elvárt három százalék alá.

Ez csak pár milliárd eurót jelent majd – mondta a francia statisztikai hivatal illetékes vezetője. Franciaország 2200 milliárd eurós GDP-jéhez képest szinte elhanyagolható. Akkor miért veszik be? Mert ezzel csökkenhet a hiány, melyet az EU központja sasszemmel figyel. Az unió ugyanis a GDP 3%-ban adja meg a költségvetés hiányának maximumát. Ezt Franciaország a pénzügyi válság óta túllépi (2008). Ha nagyobb a GDP, akkor kisebb a hiány. Ráadásul visszamenőleg is átszámolják a nemzeti statisztikát. Vagyis 1947 – az első békeév – óta megváltozik a francia GDP.

Mindez nagyon is szükséges Emmanuel Macron elnök eurozóna reformja szempontjából, hiszen a németek felróják a franciáknak, hogy nem teljesítik az EU előírásait ezen a fontos területen.

Gyerekszegénység: Magyarország hátulról a negyedik

0

Elkeserítő adatokat mutat az Eurostat legfrissebb gyermekszegénységi statisztikája. Több mint félmillió, azaz minden harmadik magyar gyerek szegénységben él, vagy fenyegeti a szegénységbe süllyedés. Az Európai Unióban továbbra is hazánkban az egyik legmagasabb a gyermekszegénység.

Az egyszülős családokban nevelkedő gyermekek 66 százaléka él szegénységben. Ezzel a most megjelent 2016-os adatok szerint 27 tagállam közül a 4. legrosszabb helyet foglalja el Magyarország.

Csak Romániában, Bulgáriában és a válság sújtotta Görögországban rosszabb a helyzet (Írországra nem publikáltak adatot). 

Különösen fájó, hogy a többi V4 ország sokkal jobban teljesít. Szlovákia és Lengyelország 10., illetve 11. helyezéssel áll jobban, a Cseh Köztársaságban pedig az egyik legalacsonyabb a gyerekszegénységi ráta: ott minden 6., azaz arányaiban csak fele annyi gyereket veszélyeztet a szegénység, mint Magyarországon. S bár a szegénységben élők aránya a világgazdasági válság időszakához képest valamelyest csökkent nálunk is, az országok rangsorában elfoglalt 4. hely változatlansága arra utal, hogy ez elsősorban a világgazdasági környezet javulásának köszönhető.

Spät Judit, az Együtt elnökségi tagja és Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, országgyűlési képviselő szerint

2008 óta nem emelkedett sem a családi pótlék, sem a gyes,

az egykulcsos SZJA és a családi adókedvezmény rendszere és a lakástámogatási rendszer egyaránt a magas jövedelmű családoknak kedvez. Ráadásul sem a gazdasági növekedésből fakadó többletbevételek, sem az uniós fejlesztési források elköltésénél nem prioritás a szegénység csökkentése, a szegénységhez vezető okok felszámolása.  Emlékezetes, hogy csak 2016 év végén több mint 200 milliárd forintot szórt szét soron kívül a kormány, egyebek mellett lőterekre és a közoktatás helyett az egyházi iskolákra, a szegények helyzetének javítása helyett.

Forrás: Spät Judit, Szabó Tímea 

Sokat köszönhetünk a külfödön dolgozóknak

0

Habár azt nem tudni biztosan, hogy hány magyar állampolgár dolgozik napjainkban külföldön, azt már igen, hogy milyen nagyságrendű hazautalásokat köszönhetünk nekik. Az Eurostat most közzétett – 2016-ban készített – adatai igen komoly összegekről számolnak be.

Durván 2­­05 milliárd forintra tehető az az összeg, amelyet tavaly a külföldön dolgozó magyarok hazautaltak. Az Eurostat adata szerint ennél csak nyolc ország polgárai küldtek haza több pénzt, a legtöbbet a portugálok, a magyar által hazautalt pénzösszeg majdnem ötszörösét. A képet azonban árnyalja, hogy miközben

a magyar átutalások 94 százaléka az Európai Unión belülről érkezik,

addig a portugálok esetében a hazautalások összegének a harmada az unión kívülről származik. Érdekes egyébként, hogy a lengyelek a második legnagyobb hazautalók, durván négy és félszer akkor összeggel, mint a magyarok.

Magyarországról a beérkező összegeknek csak a töredékét – mintegy 3 milliárd forintnyit utalnak ki uniós állampolgárok. Így azután az egyenlegünk igencsak szép.

Lakossági hazautalások egyenlege (2016/Millió euró)

Forrás: Eurostat

Akit érdekelnek a részletes adatok, itt böngészhet.


 

Egy jó hír a hétvégére

0

Jó hír a magyar gazdaságpolitika irányítóinak: a három nagy hitelminősítő közül immár a második is az eddigi stabilról pozitívra módosította a magyar államadósságot. A Fitch mostani lépésének az indokai között szerepel, hogy az idei zsinórban a hatodik olyan év lesz, amikor csökken a magyar államadósság.

A hosszú lejáratú, mind devizában, mind forintban denominált magyar államkötvények kilátásainak javítása arra utal, hogy lehetőség látszik a felminősítésre. Jelenleg a magyar államadósság besorolása BBB mínusz, ami már befektetésre ajánlott kategória, és a többi között az a haszna, hogy

a magyar államot jó adósnak tartják a nemzetközi pénzpiacokon,

és elvben olcsóbban tud hitelhez jutni. Immár mind a három nagy hitelminősítőnél ebbe a kategóriába tartozik Magyarország: a Standard & Poor’s-nál is pozitív kilátással, a Moody’-snál azonban csak stabillal.

Az idén már nem várható változás – legalábbis az előre meghirdetett program nem tartalmaz magyar felülvizsgálatot (attól meg mentsen meg minket az ég, hogy hirtelen, programon kívül kerüljön napirendre a magyar államadósság, hiszen az valami nagy buktát feltételezne, amire szerencsére semmi jel nem utal).

Ami a Fitch mostani döntését illeti: a hitelminősítő értékelése a többi között azt hangsúlyozza, hogy a várakozás szerint a GDP-hez mért magyar államadósság-ráta az idei esztendő végére 72 százalékra csökken az egy évvel korábbi 74 százalékról. A cég előrejelzése szerint a GDP-arányos államadósság-ráta 2019-re 69 százalékig mérséklődik. A Fitch ugyanakkor megjegyzi, hogy

az általa “BBB” kategóriásként nyilvántartott többi szuverén adós mediánértéke 42 százalék

– idézi az MTI londoni tudósítója. A külföldi befektetők augusztusban az államadósság 38 százalékát birtokolták a 2014-ben mért 56 százalék helyett. Emellett markánsan javult a magyar gazdaság nettó külső adóspozíciója (NXD) is.

Megjegyzendő, hogy a a Fitch nem vette figyelembe az Európai Unió és Magyarország közötti, az Eximbankot érintő elszámolási vitát. Pedig mint a FüHü is megírta, nehézségeket okozhat a kormány, de a gazdaság egésze számára is, hogy az Eurostat javaslatára az EU intézményrendszeréhez tartozó Monetáris, Pénzügyi és Fizetésimérleg-statisztikák Bizottsága (CMFB) javasolta a magyar Eximbank kormányzati szektorba sorolását. Ez annyit jelent, hogy az ott felmerülő tételek beletartoznak a költségvetés egészébe, és így az államadósság 74 helyett akár 76 százalékpontra is emelkedne.

A Fitch megítélése szerint a választásokhoz köthető nagyobb költségvetési elcsúszások kockázata korlátozott, tekintettel az erőteljes makrogazdasági környezetre és a kormánypárt jelentős politikai támogatottságára.

A felmérések a Fidesz választási győzelmére utalnak, és ez gazdaságpolitikai folyamatosságot jelentene a választások utáni időszakban. A Fidesz előnyére szolgál a kedvező gazdasági környezet és az ellenzék gyengesége is.

Magyarország és az EU között ugyanakkor feszültségek vannak, és ha az Európai Unióval fennálló viszony komoly mértékben romlana, annak potenciálisan kedvezőtlen következményei lehetnének a gazdaság kilátásaira és közfinanszírozásra közép- és hosszú távon – áll a Fitch elemzésében.

Fotó: Wikimedia Commons

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sietett közleményt kiadni, amelyben azt írja: Magyarország jó úton jár, és ezt a piaci szereplők, az Európai Bizottság és más nemzetközi szervezetek mellett már a hitelminősítők is megerősítik. Rendkívül kedvező, hogy az államadósság hét éve csökken, az éves deficit pedig 2 százalék körüli és – mint a hitelminősítő is kiemelte – a foglalkoztatás is bővül, áll a közleményben.

A lakosság negyede, a fiatalok harmada veszélyeztetett

0

Magyarországon 2016-ban a teljes lakosság 26,3 százalékát fenyegette az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztettség, a 18 éven aluliaknak pedig már a harmada. Az Európai Unió egészében 23,4, illetve 26,5 százalék volt a két adat. Mind a magyar, mind az uniós helyzet javult az egy évvel korábbihoz képest. De eltérő módon.

Az alábbi három feltétel közül legalább egynek megfelel az EU 117,5 millió európai uniós polgára: jövedelmi elszegényedés, anyagi megfosztottság, munkához jutás alacsony szintje. Mindez az Eurostat jelentéséből derül ki, amelyet a szegénység elleni küzdelem világnapjához időzített az EU statisztikai hivatala.

Javul a helyzet

A trend lefelé mutat az EU-ban, ahol 2009 és 2012 között nőtt az érintettek aránya, ám azóta folyamatosan csökken, s ma már alig 0,1 százalékponttal van elmaradva a 2009-es mélyponttól. Ezen belül az elszegényedés által fenyegetettek aránya 0,7 százalékponttal, a munkához jutás alacsony szintjével küzdőké pedig még mindig 1,2 százalékponttal volt magasabb 2016-ban, míg a megélhetéssel küszködők aránya 1,0 százalékponttal esett a nyolc évvel korábbihoz képest.

Magyarországon némileg ellentétes a mozgás: az elszegényedés által fenyegetettek aránya 2,1 százalékponttal volt magasabb 2016-ban, mint a válságot megelőzően. A másik két kategóriában 1,7, illetve 3,8 százalékpontos javulást mértek.

A leginkább Lengyelországban, Lettországban és Romániában javult, illetve Görögországban, Cipruson és Spanyolországban romlott a helyzet a válság előtti időszakhoz képest.

Elszegényedés vagy társadalmi kirekesztettség által fenyegetettek
(a teljes lakosság százalékában, 2016.)

Forrás: Eurostat

Aki az adatok között szeretne böngészni, az itt megteheti.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK