Az újabb 3 milliárdos támogatással összességében már 5 milliárd euróra emelkedik az állami támogatás összege, mellyel a gyengélkedő ágazatot próbálja versenyképessé tenni Németország.
1 milliárd euró jut ebből a csomagból az elektromos autóipar támogatására – hangsúlyozta a berlini kormányszóvivő. Steffen Seibert elmondta, hogy a kormány „hosszú távú strukturális változást” akar elérni ezzel a támogatással.
„Tudjuk, hogy az ágazat nehéz helyzetben van, és ez több százezer ember munkahelyét fenyegeti”
– mondta Peter Altmaier gazdasági miniszter.
Korábban Merkel kancellár összehívta az iparág vezetőit és a szakszervezetek képviselőit, hogy tisztázzák a nehéz helyzetet, melyet elsősorban a pandémia okoz, de nemcsak az. A német autóipar versenyképessége csökkenőben van, különösen az elektromos autók terén.
Mi sem mutatja ezt jobban minthogy az amerikai Tesla Berlin környékén építi új, elektromos autókat gyártó üzemét. Ilyen kihívás évtizedek óta nem érte a németek autóiparát.
Franciaország hasonló gondokkal küzd – ott Macron elnök 8 milliárd eurós támogatást nyújtott az autóiparnak.
A környezetvédők tiltakoznak
A Németországban különösen erős zöldek nem örülnek igazán a támogatási csomagnak – amint a Deutsche Welle erről beszámol.
A Péntek a jövőért környezetvédő mozgalom azt kifogásolja, hogy a támogatás késlelteti a gyors áttérést a benzin és dízel járművekről a környezetkímélő autókra.
A Bund környezetvédelmi szervezet szerint a hibrid autók támogatása hátráltatja a klímavédelmet, mert a járművek csak részben használnak elektromosságot
Volkswagen beruházás Pozsonyban
Hétfőn jelentették be, hogy 500 millió eurós beruházással fejlesztik a gyárat, és a közeljövőben 1 milliárd eurós fejlesztést terveznek Csehországban és Szlovákiában.
A kínai piac a fő vonzerő: a világ legnagyobb autós piaca gyorsan magára talált a Covid-19 járvány után. Ezért a német autóipart akár az anyaországban akár külföldön elsősorban erre a piacra alapozza a számításait miközben az európai piacokon stagnálás vagy visszaesés mutatkozik.
Sem Csehország sem pedig Szlovákia nem osztja a magyar és a lengyel kormány álláspontját a jogállamiság és az uniós pénzek összekapcsolását illetően. Mindkét állam úgy véli, hogy a jogállamiság normái egységesek, és nem regionálisak, ahogy azt a jelenlegi magyar és lengyel vezetés gondolja.
Szlovákia a magyar és a lengyel kormányhoz fordul, hogy vonja vissza a vétót az uniós költségvetéssel kapcsolatban – hangsúlyozta a szlovák diplomácia vezetője.
Maria Kolikova, szlovák igazságügyi miniszter rámutatott:
a jogállamiság egységes kategória, nincs mód helyi értelmezésre.
Szlovákiában nemrég őrizetbe vették az egykori rendőrkapitányt és a pénzügyi felügyelet vezetőjét – korrupciós ügyben. A rendőrkapitány korábban azért kényszerült lemondásra, mert kétértelmű szerepet játszott egy oknyomozó újságíró meggyilkolásában.
Szlovákiában jóval komolyabban veszik a korrupciós ügyeket mint Magyarországon, ahol magasrangú vezetőket sohasem ítéltek el emiatt!
Tomas Petricek cseh külügyminiszter kifejtette: reméli, hogy a magyar és lengyel vétó nem hátráltatja sokáig az európai pénzek kifizetését.
„Csehország számára a németek által kidolgozott kompromisszum teljesen elfogadható”
– hangsúlyozta a cseh diplomácia vezetője.
Korábban a francia diplomácia megpróbálta fellazítani a visegrádi együttműködést: Macron elnök ebből a célból felkereste Pozsonyt és Prágát is – mellőzve Budapestet és Varsót.
Merkel kancellárnak kell megoldania a problémát
A németek kompromisszuma a magyar és a lengyel kormányon kívül mindenkinek megfelel az Európai Unióban.
Épp ezért Guy Verhofstadt, aki nemrég még a liberális frakciót vezette az Európai parlamentben, ahol most is fontos szerepet játszik, a két renitens tagállam kihagyását javasolta.
Az euró mintájára kétsebességes Európa lenne, ahol a magyar és a lengyel kormány magára marad a jogállamiság nem ortodox értelmezésével.
A döntő szót Angela Merkel német kancellár mondja ki, aki a németek uniós elnöksége idején különösen nagy szerepet játszik Brüsszelben. A kancellár asszony többször is tárgyalt telefonon Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, hogy elérje célját: az uniós pénzek mielőbbi kifizetését. Ezekre a pénzekre a Covid-19 járvánnyal küszködő Magyarországnak és Lengyelországnak is mind nagyobb szüksége van.
5000 ezer koronás plusz pénz érkezik a karácsonyfa alá Csehországban, hogy így kompenzálják azt az áremelkedést, mely elsősorban a korona vírusjárvány miatt következett be.
Prágában a kormány is észrevette, hogy a nyugdíjasokat jobban sújtja a válság mint az aktív rétegeket, akiknél az infláció 3,4%-al növekedett. A nyugdíjasok esetében ez 3,9%. Persze Prágában is mindenki tudja, hogy a valóságos infláció ennél magasabb, ezért tartják szükségesnek a nyugdíj kiegészítést.
És nálunk?
A cseh nyugdíj kiegészítés összege magyar pénzben mintegy 67500 forintot jelent. A magyar átlagnyugdíj nem éri el a havi 140 ezer forintot! A Pulzus kutató intézet szerint a magyar lakosság 94%-a úgy véli, hogy ennek a pénznek csak a duplájából tudna kijönni.
Tegyük hozzá gyorsan, hogy Németországban a szegénységi küszöb ezer euró fölött van vagyis 350 ezer forint körül. Ez ma Magyarországon jó nyugdíjnak számít. A magyar kormány azt ígéri, hogy novemberben ad nyugdíj kiegészítést. Nálunk a hatalomnak jelenleg nem sürgős a nyugdíjasok támogatása hiszen nem közelegnek a választások amikor ez a több mint kétmilliós társadalmi csoport hallathatja a hangját. Csehországban az ellenzék azzal vádolta meg a Babis kormányt, hogy a nyugdíj kiegészítéssel akarja megvásárolni ennek a népes társadalmi csoportnak a támogatását. Csehországban is fontos tényező a több mint 2 millió nyugdíjas a választásokon, mert szavazataikkal eldönthetik a pártok küzdelmét a hatalomért.
Szégyen! Mondjon le! Ezekkel a táblákkal tüntettek Csehországban fővárosában az ország miniszterelnöke ellen. A régóta húzódó korrupciós botrány akár a Babis kormányzat bukását is okozhatja.
Mit keresett a cseh miniszterelnök fia a Krímben? „Elraboltak és a Krímben tartott fogva két orosz. Az egyik korábban a pszichiáterem volt Prágában. Elrablásom kapcsolatba lehetett a Gólya fészek üggyel” – nyilatkozta a Seznam televíziónak az ifjabb Andrej Babis, aki jelenleg édesanyjával Svájcban éldegél.
„Fiam mentális betegségben szenved. Gyógyszereket szed. Saját akaratából távozott Csehországból. Jelenleg az édesanyjával Svájcban él. A Gólya fészek ügyet a rendőrség kivizsgálta és lezárta azzal, hogy bűncselekmény nem történt.” Ezt írta a Facebookon fia furcsa nyilatkozatáról Andrej Babis, Csehország miniszterelnöke.
Az ellenzéki pártok Andrej Babis lemondását követelik. Ezenkívül azt is, hogy a rendőrség vegye elő újra a Gólya fészek ügyet. 2 millió uniós eurót kapott a Gólya fészek. Az OLAF kezdte el vizsgálni a kacifántos ügyet, amely Andrej Babist még nem mint miniszterelnököt, hanem mint Csehország második leggazdagabb emberét érintette. Andrej Babis vagyonát ma a Forbes 3,5 milliárd dollárra becsüli. A vagyon alapja az Agrofort, az a nagy mezőgazdasági vállalkozás, melynek alapjait még 1990 előtt vetette meg a szlovák származású cseh nagyvállalkozó, aki jelenleg Csehország miniszterelnöke. Az Agrofort kapott 2 millió eurót a Gólya fészekre, egy Prága környéki luxus farmra, amely egyben konferencia központ is.
Na, de Kicsoda Andrej Babis? A Pozsonyban született fiatalember Moszkvában végezte tanulmányait, a híres diplomata főiskolán, az IMO-n. Ott kerülhetett kapcsolatba a KGB-vel, és ez igen előnyösen befolyásolta a karrierjét a szocialista Csehszlovákiában. Egy ideig összekötő tiszt volt a KGB és a csehszlovák titkosszolgálat között. Majd a bizniszben kötött ki. A rendszerváltás előtt csehszlovák-marokkói vegyes vállalatot alapított a Marokkóban bányászott foszfát kitermelésre, amely a műtrágya gyártásban volt hasznos alapanyag Csehszlovákiában. Amikor Csehszlovákia kettévált, akkor Andrej Babis Prágát választotta, mert az üzleti érdekeltségei számára ez volt a hasznosabb. Az Agrofort felfutott és számtalan vállalkozásba kezdett. A többi között Gólya fészek néven kongresszusi központot épített Prága közelében. Ehhez 2 millió eurót kapott az Európai Uniótól. Andrej Babis adóelkerülés céljából fiára és lányára íratta a Gólya fészket. Amelyet azután később újra visszavett.
És itt jön a képbe az emberrablás – ahogy azt az ifjabb Andrej Babis nevezi. Az oroszok elvitték a Krímbe, ahol aláírattak vele valamiféle papírokat. A Gólya fészekről volt szó? – kérdezte a riporter. Igen – válaszolta az ifjabb Andrej Babis, aki jelenleg 35 éves és édesanyjával él Svájcban. Azt nem árulta el, mikor történt az emberrablás. A Krím félsziget 2014 óta áll orosz fennhatóság alatt. Ezt sem Ukrajna, sem a világ nem ismeri el. Az oroszok azóta vígan berendezkedtek a Krímben és Andrej Babisnak kiváló orosz kapcsolatai voltak és vannak. Az ifjabb Babis története tehát hihető …
Pénzügyi botrány – politikai bukás? Andrej Babis nagy túlélő. Nemcsak a szocialista Csehszlovákiát élte túl, de számtalan nagy botrányt is, melyek az üzleti vállalkozásaihoz kötődtek. Amikor pénzügyminiszter volt, akkor azért távolította el a miniszterelnök, mert egy korrupciós botrányban nem tisztázta magát. A Gólya fészek ügye is évek óta kísérti Andrej Babist. Aki sokak szerint azért lépett a politika porondjára, hogy megóvja üzleti érdekeit. Jelentős sajtó birodalmat épített ki. Korábban még a Népszabadság iránt is érdeklődött. A sajtó birodalom egyáltalán nem vált a kárára amikor Ano néven politikai pártot alapított. Miután a választást megnyerte nagy nehezen koalíciós kormányt alakított. A kormányban partnere az egykori vetélytárs, a nagymúltú szociáldemokrata párt. De ketten együtt sem elég erősek ahhoz, hogy szembeszálljanak egy ellenzéki bizalmatlansági indítvánnyal. Ehhez a kommunisták csendes támogatása is kell. Andrej Babis megszerezheti a szükséges támogatást, de mindennek ára van.
Fia botrányos nyilatkozata mindenképp meggyengíti Csehország miniszterelnökének pozícióját, de Andrej Babis a moszkvai egyetemi évek óta annyi mindent látott már, hogy nyugodtan túlélheti saját fia vádját is, mely szerint az oroszok apja megbízásából elrabolták és a Krímbe vitték. Ahol aláírattak vele mindenféle papírokat, melyek a cseh miniszterelnök híres Gólya fészek botrányát érintik …
Ezúttal a munkaügyi és népjóléti miniszter mondott le, miután meggyanúsították azzal, hogy plágiumot követett el egyetemi diplomamunkájában. A múlt héten az igazságügyi miniszternek kellett ugyanezért lemondania.
A Seznam.cz hírportál szerint Petr Krčál munkaügyi és népjóléti miniszter diplomamunkájának legalább 14 százaléka mutat teljes vagy lényeges egyezést egy hasonló témájú korábbi diplomamunkával. A miniszter újságíróknak azt mondta: sokat dolgozott diplomamunkáján, és ha hibázott, azt „nem szándékosan” tette, de nem akar terhére lenni sem a kormánynak, sem pártjának, ezért lemond hivataláról.
Petr Krčál az Andrej Babis vezette új cseh kormány második minisztere, akinek plágiumvádak miatt le kell mondania. A múlt héten Taťána Malá igazságügyminiszter járt ugyanígy, ő mindössze 13 napot töltött hivatalában, Krčál egy héttel többet. Ő Babis pártjának, az ANO-nak a tagja, míg Krčál a vele szövetséges szociáldemokraták képviselője.
Plágiumbotrányok miatt több országban kellett már minisztereknek lemondani.
Az egyik legismertebb ilyen ügy Karl-Theodor zu Guttenberg volt német védelmi miniszteré, aki doktori disszertációjában forrásmegjelölés nélkül használta fel mások írásait és előadásait. Ő előbb tiltakozott, majd kérte doktori címe visszavonását és lemondott. Ugyancsak lemondott a német oktatási miniszter, Annette Schavan is, miután kiderült, hogy plagizált, amikor megírta doktori dolgozatát. Tőle az egyetem vette el a doktori címet.
Szintén lemondott Klavdija Markez szlovén oktatási miniszter, miután a szlovén sajtó kiderítette, hogy kisdoktori dolgozatában plagizált. Ő
mindössze két napig volt miniszter.
Romániában nem feltétlenül kellett lemondania annak, akit plágiumon kaptak. Victor Ponta akkori miniszterelnök például csak a doktori címéről mondott le, miután lebukott (sokáig ő is tagadta a vádat). Gabriel Oprea volt miniszterelnök-helyettesnek és belügyminiszternek is ugyanezért vették el a doktori címét.
Bukása előtt Viktor Janukovics egykori ukrán elnök is plágiumbotrányba keveredett. Neki nem doktori címe volt, hanem könyvet írt, amelynek viszont egyes része folyóirat-cikkekből, parlamenti beszédekből és egy szakdolgozatból származtak. Itt végül a fordító vállalta a felelősséget, azt állítva, hogy tévedésből törölték a lábjegyzeteket.
Magyarországon Schmitt Pál plágiumbotránya a legismertebb ilyen ügy.
Róla az derült ki, hogy nagyrészt más kutatóktól másolta doktori disszertációját. Az akkori köztársasági elnök tagadta ezt, Orbán Viktor akkori szóvivője, Szijjártó Péter „bulvárkacsának” nevezte az ügyet, a Semmelweis Egyetem azonban vizsgálatot indított, amely lezárása után az egyetem szenátusa megfosztotta Schmitt Pált doktori címétől.
Ő tiltakozott ellen, sőt, azt mondta, kész megszerezni egy új PhD-t (amihez egyébként több éves tanulásra, kutatómunkára, publikációkra van szükség), majd végül, felelősséget továbbra sem elismerve, lemondott az elnöki tisztségről.
Schmitt Pál MTI Fotó: Mohai Balázs
Két évvel később már arról beszélt, hogy mégse szerez PhD-t, inkább könyvet ír – ez azonban azóta sem készült el. A Fidesz kegyeiből azonban nem került ki, azóta is rendszeresen megjelenik a rendezvényeiken, de családjának sem engedték el a kezét.
Rajta kívül a vezető magyar politikusok közül 2012-ben az akkor még erősen kormánypárti Magyar Nemzet Gyurcsány Ferencről írta azt, hogy plagizált szakdolgozatában – a volt miniszterelnök erről később helyreigazítási pert nyert.
Semjén Zsoltról pedig a HVG előbb azt derítette ki, hogy a Pázmányon írt disszertációja több szó szerinti átvételt tartalmaz más művekből, utána pedig azt, hogy az ELTE-n írt szakdolgozata jelentős átfedéseket mutat a disszertációval és konzulense más munkáival. Az ELTE vizsgálata szerint Semjén súlyos szakmai-etikai vétséget követett el, de a törvények szerint nem lehet hivatalos eljárást indítani. Semjén előbb mindent tagadott, majd azt mondta, jóhiszeműen járt el. Lemondása nem merült fel.
Nem kis belpolitikai vitát idézett elő Csehországban, hogy az államfő elismerte: a kelet-közép-európai országban szintén előállították és tárolták azt a fajta idegmérget, amellyel március 4-én megmérgezték Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynököt és lányát, Julija Szkripalt.
Miloš Zeman cseh köztársasági elnök március végén utasította a cseh Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) és a katonai hírszerzést (MZ), hogy nézzenek utána: vajon tényleg cseh területen állították elő és tárolták azt a Novicsok nevű idegmérget, amelyet március elején Szergej Szkripal és lánya ellen használtak. Korábban ugyanis Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, a Rosszija 24 orosz hírtelevízióban közölte, hogy a Szkripal-ügyben használt Novicsok idegméreg legnagyobb valószínűséggel Csehországból, Szlovákiából, Nagy-Britanniából vagy Svédországból származik.
A vizsgálat során ipari üzemeket, raktárakat, kutatóintézeteket és laktanyákat néztek át a cseh szakértők. A nyomozás nemrég ért véget és az eredményekről csütörtök este Zeman számolt be a Barrandov nevű kereskedelmi csatornán.
„Előállítottunk és tároltunk is a Novicsokból, igaz nem nagy mennyiségben. Tudjuk, mikor és hol.
– jelentette ki Zeman az MZ jelentésére hivatkozva. A cseh védelmi minisztérium Brno városában lévő tudományos-kutató intézetében tavaly novemberben kísérleteket végeztek az A-230-as nevű idegbénító méreggel. A kis mennyiségű vegyi anyagot a minisztérium közleménye szerint megsemmisítették, így azok nem juthattak ki az országból.
Azonban a másik, a BIS által közzétett jelentésben az volt olvasható, hogy nem Novicsokot teszteltek Csehországban.
Ezt állították a cseh katonai szakértők és a Nukleáris Biztonsági Intézet alkalmazottai is. A legtöbben már azt kifogásolják, hogy Zeman a hivatalos közleményében többször elrontotta és nem nevezte meg az idegméreg pontos típusát: egyszer A-340-et, máskor pedig A-230-et írnak benne, pedig a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OCPW) szerint 50-100 grammnyi A-234-el történt a mérgezés.
Ez pedig jóval több, mint amennyit a cseh laborokban előállítottak.
A kérdés jelenleg megosztja a cseh politikát és közvéleményt, többen Zeman orosz barátságának a számlájára írják az elhangzottakat.
Másokat pedig megihletett az államfő bejelentése és mémeket készítettek arról, ahogyan Zeman gyártja az idegmérget.
A cseh és a szlovák média egyaránt kiemelt figyelmet szentelt a magyarországi választásoknak. Még most is a fő hírek között vagy a címoldalon jelennek meg a témával kapcsolatos cikkek: egyesek az eredményt magyarázzák, mások egy sokkal szélesebb kontextusba helyezik az egészet, de vannak olyanok is, akik jóslatokba bocsátkoznak. Ezekből válogattunk össze most párat.
Azt, hogy Csehországban mekkora figyelem övezte a magyarországi választásokat, jól szimbolizálja, hogy Andrej Babiš cseh miniszterelnök, aki még mindig nem tudott kormánykoalíciót alakítani, csehül és magyarul is gratulált Orbán Viktornak.
Gratulálok Orbán Viktornak meghatározó győzelméhez. Örülök az új magyar kormánnyal való együttműködesünkre, a V4 és az EU keretein belül és bilateralis szinten is.
A Babišhoz tartozó médiumokban (Lidové noviny, Mladá fronta DNES) szintúgy ez jelentette a legfőbb külföldi témát. Luboš Palata, a MFD főszerkesztője négy pontban foglalta össze a Fidesz kétharmados győzelmét:
A Fidesz az elmúlt nyolc évben olyan hatalomkoncentrációt hajtott végre, amelynek következében nem volt kérdés, hogy ki arat majd győzelmet. Az egyetlen bizonytalansági tényezőt az újabb kétharmad jelentette. Ám most kiderült, hogy bár a Fideszre csak a magyar választópolgároknak kevesebb, mint a fele szavazott, ez elegendőnek bizonyult a kétharmadhoz. A migrációs válság esetében viszont a szerző elismerte, hogy bár Nyugat-Európához képest elenyésző a muszlimok száma Magyarországon, a kelet-közép-európai országok közül mégis ezt az országot viselte meg leginkább a 2015-ös válság. A Fidesz ezeket a félelmeket tudta könnyen kihasználni.
Annak ellenére, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások már lényeges csökkenést mértek a Fidesz esetében, különösen nagy volt a bizonytalanok vagy válaszolni nem akarók száma, mégis az utolsó pillanatban a kormánypártra adták le a szavazatukat. Ám Palata még ennek tükrében is úgy vélte, hogy
„így is jobb, mert ha az ultrajobboldali Jobbik került volna hatalomra, az egy valódi katasztrófával ért volna fel”
Végül pedig a gazdaság, ami elsőre gyengének tűnhet, de amennyiben összehasonlítják a szomszédos országokéival – köztük Csehországgal -, akkor Magyarország az elmúlt években többet fejlődött és jobb eredményeket mutathat fel, mint a többi szomszédos állam. 2010-ben Budapest ugyanott állt, ahol Athén, de a Fidesz (korántsem fájdalommentes) intézkedéseivel mára stabilizálták a gazdaságot, átlagosan 3-4 százalékos GDP-növekedést értek el, befektetések száma megnövekedett, illetve az államadósság is csökkent.
Ugyanúgy gazdasági okokkal magyarázza a Fidesz győzelmét Pavol Kohout, a Lidové noviny újságírója is. Meglátása szerint,
„még a tradicionális országok sem tudták úgy stabilizálni a szociális államot, mint Magyarország”
Pedig először úgy tűnt, hogy Orbán receptje, az „unortodox gazdaságpolitika” biztos bukással és összeomlással fenyegetett, de mégsem történt meg. A bankok megadóztatása és a energetikai cégek visszavásárlása már középtávon sikerrel járt, pedig mindenki bírálta – különösen európai szinten – az elképzeléseket. Ráadásul egy olyan gazdasági mintát állított a sokkal erősebb Németország vagy Franciaország elé, amelynek követését már ott is többen felvetették.
Zbyněk Petráček, szintén ugyanannak a cseh lapnak az újságírója, egy másfajta kontextusba helyezte az eredményt:
Orbán győzelme nem a magyarországi, hanem az európai baloldal bukását jelenti.
Gyakorlatilag minden előzetes szcenárió megbukott. A magas részvételi arány nem hozta nehéz helyzetbe a Fideszt, mint ahogyan a fiatalok nagy száma sem jelentett áttörést. Nem az a probléma, hogy nem értik Magyarországot, hanem képtelenek felismerni és megfelelő tanulságot levonni a nyugati világban zajló változásokról.
Lehetett gúnyolódnia azon, hogy Orbán Európa „iszlamizációjával” riogatott, de Brüsszel már-már pánikszerű kirohanásai Európa „orbanizációjáról” szintén nem vezettek semmiféle eredményre, sőt mi több inkább taszító hatással voltak. Az elmúlt hónapok választási eredményei, legyen szó akár Ausztriáról, Németországról vagy Olaszországról, mind azt mutatja, hogy a tradicionális bal meggyengült vagy összeomlott, egyedül csak a sebtében létrehozott, még friss újdonságnak számító pártoknak van esélye (lásd Franciaország).
Rudolf Schuster a magyar-uniós kapcsolatok jövőjére helyezte a hangsúlyt az elemzésében. A következő időszak
„illiberális demokráciák versus Brüssze”l-ről fog szólni
Korántsem tartja véletlennek, hogy a választási győzelem bejelentésekor Orbán az 1848-as szabadságharc egyik legnépszerűbb dalát énekeltette el a híveivel, a Kossuth-nótát. Ez ugyanis jelzés volt a Nyugaton lévő „Habsburgoknak” (Európai Uniónak), hogy az „igazi szabadságharc csak most következik, de nem a zsarnokság, hanem a migrációs kvóták ellen”. Ugyanúgy már többször tanújelét adta annak, hogy „nem lesz könnyű partnere az Európai Uniónak”.
A szlovák médiában még a cseheknél is sokkal kritikusabbak voltak. A SME napilapban Beata Balogová főszerkesztő szerint bár azt senki nem várta, hogy Orbán elveszti a vasárnapi szavazást, de újabb kétharmaddal kevesen számítottak. Mostantól semmi nem állhat az útjába, minden maradék ellenállást legyűr és lebont.
A következő négy évet meg fogják fizetni a magyar generációk, de már nem biztos, hogy uniós állampolgárként
Lukáš Onderčanin, aki gyakran ír elemzéseket a SME-be, hat pontban szedte össze a Fidesz győzelmének okait.
1. A magas választási részvétel segített… Orbánnak.
2. A rengeteg hamis információ és ellenkampány, amelyet a menekültekre, uniós kvótákra és Soros Györgyre hegyeztek ki, s ezek ellen semmiféle ellenszert nem tudott kitalálni az ellenzék (kevés volta korrupciós ügyek felemlegetése).
3. Az ellenzék fragmentáltsága és az illúziók, amelyekben ringatták magukat Hódmezővásárhely után.
4. Stabilitás és védelem – a Fidesz által biztosított stabilitás, nemcsak Soros ellen, hanem gazdasági téren.
5. Szabad, de tisztességtelen választás.
6. Korlátlan hatalom
Peter Javůrek a szlovák Pravda oldalán arról írt, hogy miközben a magas részvételi arány 2002-ben megbuktatta Orbánt, addig 2018-ban az ellenkezője történt:
bebetonozta a hatalmát.
Ezt azonban nem tartja meglepőnek az ellenzékben uralkodó állapotok és a folyamatos botrányaik miatt. Vona Gábor ugyan próbálta „tisztára mosni” a Jobbikot, de a magyar választók erre nem voltak vevők. Orbán életpályája azt mutatja, hogy a legnagyobb érték a hatalom, amelynek eléréséért mindent meg lehet és meg is kell tenni. A nézeteit fokozatosan ehhez igazítja, s nem rettenti meg, ha közben sok szövetségét elveszíti. Így volt ez az Európai Unió vagy Soros György esetében is, akik csak addig voltak hasznosak, amíg pénzt adtak neki. Végül Javůrek arra jutott, hogy Orbán
a választással egy új mozdonyt kapott, és már felesleges rajta bármiféle féket keresni.
A Prágától északra fekvő Kralupy nad Vltavou-ban felrobbant egy vegyi üzem. A cseh média hat halálos áldozatról számolt be, négyen pedig súlyosan megsebesültek a robbanásban.
A robbanás valamikor tíz óra környékén következett be, amelynek kiváltó oka egyelőre ismeretlen. A hatóságok szerint tűz nem ütött ki a helyszínen, így elkerülték a nagyobb katasztrófát és a környezet sem károsodott súlyosan. Az Idnes.cz úgy értesült, hogy a robbanás a Synthos nevű vegyipari vállalat egyik üzemében történt, amely elsősorban emulziós kaucsuk és polisztirolhab előállításával foglalkozott. Ez nem az első ilyen eset volt: 2015 októberében hasonló baleset történt, akkor két ember vesztette életét a robbanásban.
Csehországon belül és kívül is nagy reményekkel vágtak neki a hétvégi elnökválasztások második fordulójának azok, akik az előző tükrében Prága kül- és belpolitikai irányának megváltozásában és a közép-európai „illiberális átok” megállításában bíztak. Ám nem így történt, sőt, további sót jelenthet a friss sebekbe, hogy ez a választást nem Miloš Zeman nyerte meg, hanem Jiří Drahoš vesztette el.
A 2018. január 26-án és 27-én tartották meg Csehországban az ötévenként megrendezett elnökválasztások második fordulóját. Mivel az első körben a korábbi államfő, Miloš Zeman mindössze a szavazatok 38,56 százalékát szerezte meg, ezért szükség volt egy második forduló megtartására. Ellenfeleként Jiří Drahoš professzor és a Cseh Tudományos Akadémia egykori elnöke indult, aki január 12-én és 13-án rendezett első fordulóban 26,5 százalékot kapott. Igaz, ez kevésnek tűnt, de a cseh államfőválasztáson részt vevő további hét jelölt közül a négy legtöbb szavazatot kapó beállt Drahoš mögé. Ráadásul más tényezők szintén árnyalták Zeman újraválasztásának esélyeit.
Minden előzetes elvárás ellenére azonban nem történt meg a fordulat: Zemannak sikerült megtartania az államfői széket, mivel a szavazatok 51,36 százalékát szerezte meg, miközben Drahoš 48,63 %-ot. A tudós számára az egyetlen „fájdalomdíjat” az jelentette, hogy – szemben az első fordulóval – nemcsak Prágában, hanem további három cseh kerületben aratott győzelmet. Viszont ezzel párhuzamosan egyes kerültekben Zeman képes volt a szavazatok több mint hatvan százalékát begyűjteni.
A kék színnel jelölt kerültek Jiří Drahoš, piros színnel jelölt kerületek Miloš Zeman. A kép forrása: Info.cz
Pedig a részvételi arány magasnak számított, mivel cseh a szavazóképes állampolgárok mintegy 66,6 százaléka járult az urnákhoz. Habár a közvélemény-kutatásokból nem derült ki egyértelműen a győztes személye, az szinte mindegyik előre borítékolta, hogy szorosnak ígérkezik a hétvégi választás. Arra mutattak rá, hogy az igazán döntő tényezőt az a tíz százaléknyi bizonytalan szavazó fogja jelenteni, akik akkor még nem tudták, hogy kire adják le a voksukat.
Nagy elánnal
Ezért aztán igencsak intenzív kampány bontakozott ki Csehországban, amely során álhírekből és egymás lejáratásából nem volt hiány. Ez korántsem számított újdonságnak, hiszen már az első forduló előtt ment a „Putyin-bérencezés, sorosozás, brüsszelezés” stb. Azonban ez azóta egy teljesen új szintre emelkedett, amely még cseh viszonylatban is elképesztő magasságokat – vagy mélységeket, nézőpont kérdése – ért el.
Jiří Drahoš esetében a „muszlim bevándorlás támogatója” a „szabadkőműves kapcsolatai” és a „háttérkormány embere” típusú vádakon kívül szóba hozták őt az StB-vel (egykori csehszlovák titkosszolgálattal), akit azért szerveztek be, mert különben a hatóságok pedofília miatt letartóztatták volna. Azonban a „másik oldalt” sem kellett félteni: Miloš Zeman állítólagos halálos betegsége rendre felbukkant, amit kiegészítettek azzal, hogy műlába van, mert amputálni kellett a cukorbetegsége miatt. Sőt, olyan híresztelésekkel is elárasztották a cseh internetet, hogy Zeman bevándorlóellenessége „látszólagos”, mivel áttért az iszlám vallásra, muszlim nevet fel és a feleségét is hidzsábba meg burkába kényszerítette.
Ugyanakkor önmagában az ilyen lejárató kampány nem lett volna elég Zeman győzelméhez. Ő ugyanis az első körben 1,99 millió szavazatot gyűjtött be, miközben a másodikban 2,85 milliót. Vagyis nem egészen két hét alatt majdnem egy millióval növelte a bázisát. Ez sokak szerint alátámasztja azt a vélekedést, hogy igazából az első körben nem járult urnához minden Zeman-párti cseh állampolgár, mert biztosra vették a jelöltjük győzelmét. Ezzel szemben a másodikban semmit nem bíztak a véletlenre és iszonyatos méretű mozgósítást voltak képesek elérni. Ugyanúgy a tavaly októberi választásokat megnyerő ANO párttal és annak vezetőjével, Andrej Babiš-sal kialakult viták sem okoztak túl nagy hátrányt Zemannak, és a felmerült nézeteltéréseket erre a hétre képesek voltak rendezni.
Ez mind igaz, de akkor sem ad egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy Drahoš miért „csak” 2,71 millió szavazatot kapott? Ugyanis az első forduló többi jelöltje visszalépett és felszólították a híveiket, hogy a professzort támogassák. Ez pedig nem kis szavazatpluszt jelentett volna Drahošnak: az első fordulóban Pavel Fischer egykori nagykövet (526 694), Michal Horáček (472 643) vállalkozó és dalszövegíró, Marek Hilšer orvos (454 949) és Mirek Topolánek volt ODS-es miniszterelnök (221 689) voksot gyűjtöttek be. Így matematikailag Drahošnak több mint 3 milliót kellett volna kapnia, de ehelyett kb. 300 000-rel kevesebben szavaztak rá. Sőt, egyenesen úgy tűnik, hogy jópáran voltak olyanok, akik az első fordulóban Zeman ellenfeleire adták le a voksukat, most viszont mégis őt és nem a professzort támogatták a szavazatukkal.
Traktorokkal kísérik Drahošt támogató gazdaszervezet képviselői a lakhelyétől Prága központjáig. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek
A mindent eldöntő televízió?
Még jelenleg is zajlik a vita a cseh politológusok és kommentárok körében, hogy miképp tudta ezeket a mutatókat Zeman megfordítani. Ez az elemzés viszont ezek közül az egyik lehetséges aspektusra hívná fel a figyelmet, hogy mi okozta Drahoš vereségét:
A televíziós vitákon való gyenge szereplése.
A képernyő előtt zajló vita önmagában képes egy elnökválasztást eldönteni. Ékes példa erre az 1960. szeptember 26-án tartott első elnökjelölti televíziós vita az Egyesült Államokban, amikor az esélyesebbnek tartott Richard Nixon leszerepelt és többszörösen alulmaradt a tapasztalatlan John F. Kennedyvel szemben. Habár a legtöbben az „imidzset”, a testbeszédet és a viselkedést nevezték a” sorsdöntő” tényezőnek, Kennedy a biztos érveinek, az átlag amerikai állampolgár megszólításának és Nixon későbbi televíziós vitákban alkalmazott módszereinek (mint az ellenfél letámadása) köszönhette a későbbi győzelmét.
A kép forrása: MTI/EPA/Filip Singer.
Épp ezért érdekes a párhuzam a múlt héten tartott csehországi televíziós elnökvitákkal. Igaz, ott a tapasztalatlannak és a politikában „zöldfülűnek” számító Drahoš maradt alul a „dörzsölt” Zemanhoz képest. Pedig a professzor volt az, aki korábban erősködött a képernyő előtt zajló szópárbaj megtartása mellett. Abból indult ki, hogy mivel ő nyerte meg a korábbi, többi elnökjelölttel rendezett disputákat, néhányat 40 százalékos különbséggel, most ismét képes lesz meggyőzni a cseh választókat. Sőt, titkon abban is reménykedett, hogy mivel Zeman nem lesz hajlandó kiállni ellene, ez a számára újabb szavazatokat hozhat. Csakhogy a cseh államfő hiába ódzkodott és utasította el korábban a televíziós vitázást, az első forduló eredményei és Babiš unszolására Zeman mégis ringbe szállt.
És ezeken bizony Drahoš alulmaradt, sőt, nem is kicsit. Az első január 23-i televíziós vitán gyakorlatilag csak védekezésbe szorult, egyáltalán nem tudott érdemben szóhoz jutni Zeman mellett, aki „letámadta” az ellenfelét, leginkább a migráció támogatásának vádjával. Mint utólag kiderült, ez egy szándékos retorikai csapda volt a cseh elnök részéről, amelybe igyekezett belelovalni ellenfelét.
Ez pedig sikerült neki, hiszen a második csütörtöki televíziós vitában Drahoš próbálta meg ugyanezt, és indított egy széleskörű, Zeman személye ellen irányuló támadást.
„Zeman az összes cseh korrupcióval kapcsolatos botrány fő képviselője”
– jelentette ki az államfőjelölt, hozzátéve, hogy megosztja a társadalmait a „hazug és ferdítő” nyilatkozataival, lényegében ő a felelős a cseh társadalomban uralkodó kaotikus állapotokért. Ugyanúgy többször hangsúlyozta, hogy nem hisz Babišnak, és szerinte mindenképp kell a rendőrségi nyomozás a Gólyafészek („Čapí hnízdo”) nevű korrupciós ügyben. Ám Drahoš túlzásba vitte és kiesett a korábbi, főleg a „Nyugat-és EU-baráti politikus” szerepéből: nem nevezte magát uniópárti politikusnak, sőt, egyenesen
„öntudatos Csehországot és a nemzetállamok Európáját” hirdette, mint ahogyan a visegrádi négyek kormányfői teszik.
A migráció kérdéseben pedig nekiesett Brüsszelnek, hogy nem neki, hanem a tagállamoknak kellene dönteniük a befogadásról, és mindenképp kell szigorú külső határvédelmet.
Ráadásul az egész vita végére – horribile dictu! – pont Zeman tűnt sokkal EU-pártibbnak, amikor euroföderalistának nevezte magát és egyes esetekben pedig a Brüsszellel való sorosabb kooperációt hirdette, természetesen leszámítva a bevándorlás és a kvóták kérdését, ahol a két elnökjelölt egymást próbálta túllicitálni. Ugyanúgy Zeman tűnt a „nyugodtabbnak, racionálisabbnak”, aki Drahoš összes vádját és személyeskedését sikeresen elhárította.
Tehát summa summarum: Drahoš a televíziós szerepléseivel elérte, hogy a Babiš-párti szavazók egy tömbként álljanak ki a miniszterelnöküket védelmező Zeman mögé, miközben a professzor az euroszkepticizmusával pedig pont azt érte el, hogy a nyugati orientáltságú és EU-párti csehek egy része elforduljon tőle.
A mindent eldöntő Tv-vita? A kép forrása: Youtube.
Quo Vadis, Csehország?
A cseh és a nemzetközi médiumokban egységes álláspont alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a kelet-közép európai országban a hétvégén egy nem hivatalos referendumot tartottak arról:
Prága a közeljövőben Keletre vagy Nyugatra akar tartani?
Az „illiberális demokrácia” kiépítésének folytatása, Nyugattól való távolodás, EU-ellenesség növekedése, a visegrádi négyekkel való szorosabb kooperáció, további közeledés Oroszországhoz és a Kínához – ezek számítanak most a legáltalánosabb véleményeknek. Mások a szoros eredményt látva a cseh társadalomban húzódó törésvonalakra, a mélyülő lövészárkokra és „két Csehországra” hívják fel a figyelmet, amely a jövőben számos konfliktus forrása lehet és a hétvégén egyfajta belső, politikai káosznak ágyaztak meg.
Az egyik leglényegesebb kérdés viszont az marad, hogy ez az eredmény miképp fogja befolyásolni a belpolitikai folyamatokat, hiszen most Zemannak sokkal nagyobb beleszólása lehet az új kormány összetételében. Mivel Babišnak nem sikerült január 17-ig megszavaztatnia a cseh képviselőházzal a kormányprogramját, ezért le kellett mondania a tisztségéről. Zeman „az elnöki teendői miatt” csak az elnökválasztások előtt két nappal fogadta el a lemondását, de ismét megbízta az ANO párt elnökét, aki most sokkal nagyobb társadalmi és politikai támogatással vághat neki a feladatnak.
Zeman az első beszédében rögtön le is szögezte: „több időt neki a kormányalakításra”. Sőt, nem kizárt, hogy a szociáldemokrata pártot (ČSSD), amelynek a vezetője volt, szintén képes lesz meggyőzni arról, hogy minden korábbi vitájuk ellenére mégis lépjenek koalícióba az ANO-val.
Ünnepi hangulatban. A kép forrása: MTI/EPA/Filip Singer.
Václav Havel egykori cseh köztársasági elnök már húsz évvel korábban lényegében „megjósolta” a Zeman-Drahoš elnökválasztás második fordulójának eredményét: „Ha jövőbeli cseh elnök egy erős párt embere lesz, aki más pártok szavazatait is megszerezheti; vagy ha egy semleges, öreg egyiptológiai professzor, aki tizenöt nyelvet ismer. Mindegy, mert én mindkettő utat rossznak tartom: azt is, aki mindenki által választható, és azt is, aki bármiféle politikai személyiséget nélkülöz és nem illik a politikába”.
Az egész idézetben az az ironikus, hogy Havel pont ezzel magyarázta a közvetlen elnökválasztás bevezetését, aminek aztán 2013-ban eleget tettek. Ám valószínűleg nem ilyen kimenetelre számított a kelet-közép-európai demokrácia egyik ikonja.
A választás második fordulójában a hivatalban lévő elnök a szavazatok 51,5 százalékát kapta, kihívója, Jirí Drahos 48,5-et ért el. Zeman azt mondta, szeretne „alázatosabb, kevésbé magabiztos és arrogáns lenni, és nagyobb tiszteletet tanúsítani mások véleménye iránt”.
Kurdok tüntettek Németországban
Húszezren vonultak fel Kölnben, hogy tiltakozzanak, amiért Törökország egy hete támadja a kurdokat Észak-Szíriában. A demonstrációt feloszlatta a rendőrség, mert a tüntetők tiltott jelképeket, többek között a Kurdisztáni Munkáspárt zászlóit lengették.
Megöltek 14 katonát Maliban
Fegyveresek ütöttek rajta egy katonai táboron, megöltek 14 katonát, megsebesítettek 17-et, hadianyagot zsákmányoltak és visszavonultak. A megtámadott katonák elmenekültek a táborból. Két támadó is meghalt, valószínűleg egy iszlamista csoporthoz tartoznak.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Jiří Drahoš esetében a „muszlim bevándorlás támogatója” a „szabadkőműves kapcsolatai” és a „háttérkormány embere” típusú vádakon kívül szóba hozták őt az StB-vel (egykori csehszlovák titkosszolgálattal), akit azért szerveztek be, mert különben a hatóságok pedofília miatt letartóztatták volna. Azonban a „másik oldalt” sem kellett félteni: Miloš Zeman állítólagos halálos betegsége rendre felbukkant, amit kiegészítettek azzal, hogy műlába van, mert amputálni kellett a cukorbetegsége miatt. Sőt, olyan híresztelésekkel is elárasztották a cseh internetet, hogy Zeman bevándorlóellenessége „látszólagos”, mivel áttért az iszlám vallásra, muszlim nevet fel és a feleségét is hidzsábba meg burkába kényszerítette.
