Kösz, Főnök, így szájkosár nélkül sokkal jobb. Ismersz engem, tudod, mennyire szeretek szabad lenni. Csaholás is lesz, vagy csak szájkarate? Békemenet? Ahogy parancsolod, te vagy a Főnök, a Zsoti meg majd tudni fogja, hogy mi a dolga.
Lengyelek jönnek? Az jó. Kisvasúttal? Micsoda, naggyal? Nebasz!
Hallom, visszaveszünk a Sorosból. Utalt egy kis lóvét? Ne nézz ilyen csúnyán, Főnök, csak vicceltem.
Akkor most mondd meg a Zsotinak, hogy milyen harc van már megint. Egyáltalán, az előzőnek vége lett már? Tudod, amikor Brüsszel ellen mentünk, és térdre kényszerítettük a háttérhatalmat.
Szóval, most idehaza lesz a menés, főnököm? Na azért! Már megijedtem, hogy megint a muszkákra lövünk. Az nincs benne az én zsoldomba’ főnök, meg nem is úgy vagyok szolmizálva. Szocializálódva, ha akarod, a Zsoti úgy is tudja mondani.
Te vagy a Főnök, te mondod meg, mi van. Megcsináljuk okosba Főnök, ne aggódj. Beleverjük a fejüket a pocsolyába. Te mondod, kit kell ütni, mi odavágunk.
Ha megmondod a Zsotinak, hogy mikor lesz az indulás, a Zsoti már kerekedek is. Megfújja a kürtöket. Félreértettél, Főnök, nem lopom el, hanem kürtölök.
Nekem ez tényleg nem téma, Főnök, csak mondjad, hogy mi legyen. Mikor lesz pontosan a következő ütközet? Csak hogy képbe legyek. Be bírjam írni a naptáramba. Mert már kezd betelni, alig van benne üres hely. Bankok, oligarchák, IMF, államadósság. Ápolók, tanárok, diákok. Filozófusok, Soros.
Kit nem győztünk még le?
Március 15? Várjál, Főnök, mindjárt nézem. Nagy mázlista vagy te Főnök, hogy a Zsotinak aznap nincs más dolga, mint békemenetezni.
Alkalmas vagyok én mindenre, hadra fogható, csak mondd meg világosan, mi a cél. És akkor én arra megyek, amerre kell. Vagy arra, amerre mondod, főnököm. Mert amit te mondasz, az nekem olyan, mint a parancs.
Napinarancs, mondanám, ha vicces kedvemben volnék.
Ez a jó itt ebben az országban, hogy mindig más ellen harcolunk. Értem én főnök, nem hülye a Zsolti, harcolni kell. Békében nincs esélyünk, mihez kezdenénk, ha nem lenne mindig háború! Halálra unnánk magunkat, aztán ott feküdnénk, kiterítve.
Megvan már, hogy honnét indulunk? Úgy lesz minden, ahogyan parancsolod. Csak adjál hozzá dzsípieszt, hogy megtalálják a hadaim a helyszínt.
És a végére egy kérdés: az jó, hogy mindig mindenkit lenyomunk. De az nem lehetne, hogy egyszer már végre ne győzzünk senki ellen?
