Welt: Orbán megkapta

0
11
facebook
Orbán Viktor miniszterelnök Washingtonban találkozott Donald Trumppal. A elnök sok mindenről hasonlóan gondolkodik mint Orbán, személyiségük is nagyon hasonló, de legalább ugyanannyi kérdésben jelentősen eltérő érdekek mentén tevékenykednek.

“A miniszterelnök kiváló munkát végzett” – mondta Trump. Az udvarias elnöki megjegyzés azonban nem jelenti, hogy teljes az egyetértés. “Ő egy kemény ember, és az emberek tisztelik őt” – egy mondat, amire Orbán évek óta várt.

Tisztelet és nagyszerű munka – ezeket a szavak Orbán ritkán hall az európai kormányfőktől. Trump elődje, Barack Obama másként emlegette Orbánt, miszerint hozzásimul a harmadik világ diktátoraihoz, és páriaként viselkedik – ehhez igazodva bánt vele az amerikai diplomácia a demokraták hivatali ideje alatt.

Amikor Trump elnök lett, új időkre virradtak. Orbán volt az egyetlen kormányfő az EU-ban, aki támogatta őt a választási kampányban – amikor mindenki más Európában nevetett azon az elképzelésen, hogy Trump nyerhet.

Trump és Orbán: a két politikus sok ponton kapcsolódik egymáshoz. Mindketten élharcosává váltak  a liberális demokrácia elleni erőknek, a bevándorlók elleni küzdelemnek, és a politikai ellenfelek lekezelésében, lejáratásában is egy cipőben járnak. Ennek ellenére Orbánnak mégis két évet kellett várnia, hogy ezt a pár percet Trumptól megkapja.

A sok kapcsolódás ellenére a különbségek is egyértelművé válnak

A régió többi államfőjét már korábban meghívták Washingtonba, Orbán előtt legutóbb Pellegrini szlovák miniszterelnök járt Trumpnál. Talán azért, mert Orbán bármely más kelet-közép-európai politikusnál makacsabban védi azt, amit nemzeti érdeknek tekint – szükség esetén az amerikai érdekek ellen is. “Az üzlet művészete” – az a művészet, amellyel Trump büszkélkedhet, szintén része Orbán önképének.

Ebben a tekintetben minden személyes hasonlóság ellenére a két ország közötti ellentétek továbbra is dominánsak. Ennek egyik jele az volt, hogy Trump a tervezett 45 helyett csak 20 percig tárgyalt Orbánnal. Ezt követően egy közös sajtótájékoztatót tartottak – 16 percig tartott. Ezt az időt az újságírók arra használták fel, hogy Trumpot kérdezzék meg Kínáról, egy amerikai állampolgárról Afrikában és amerikai belföldi politikai ügyekről. Orbán iránt nem sok érdeklődést mutattak.

A nyitott témák továbbra is nyitva maradtak a legjelentősebb kérdésekben. Foglalkozni kell a gazdasági kapcsolatokkal, a NATO-val és a katonai együttműködéssel, a regionális biztonsággal, a terrorizmus elleni küzdelemmel és még sok mással. A jelentések szerint Magyarország amerikai légi védelmi rendszereket, esetleg folyékony gázt akar vásárolni, bár ez drágább, mint az orosz földgáz, amelytől Magyarország energiaellátása eddig függött.

A kompromisszum-készség ezeken a területeken lehetett Orbán meghívásának és látogatásának az feltétele.

Orbán szolidáris maradt az EU-val – legalábbis formálisan

Lehet, hogy kicsit kicsi volt a magyar miniszterelnök az amerikai politika magasságához. Európában nagyobb hullámokba ütközik, amikor nyilvánosan jelenik meg.

Trump viszont ismét lehetőséget kapott arra, hogy megmutassa magát az EU-nak és a németeknek. Ő dicsérte Orbán migrációs politikáját, és megemlítette, hogy Európában azért támadják, mert másképp gondolkodik és cselekszik mint azt az EU-ban elvárnák.

Pontosan ez az, amiben Trump érdekelt: gyengíteni és megosztani akarja az EU-t.

Minden más esetben a két férfi érdeke meglehetősen ellentétes – még Trump sem találja ellenszerét Kína és Oroszország növekvő befolyásának Magyarországon. Például a kínai Huawei-csoport erőteljes jelenléte Magyarországon mutatja, hogy onnan szándékozik belépni az európai mobil kommunikációs piacra. Pont a Huawei miatt erősödött fel az Egyesült Államok kereskedelmi vitája Pekinggel.

Trump Orbán ellenkezésével szembesült ebben a kérdésben. Magyarország a visegrádi államok tagja, amelyek gyakran nacionalisták Németországgal vagy Franciaországgal szemben is. Az amerikai kormánykörök szerint a Lengyelországból, Magyarországból, Csehországból és Szlovákiából álló csoport azért minősíthető fel az USA számára “fontos regionális blokk”-ká, mert bizonyos témákban az EU fősodrával szemben ellenvéleménye van.

Trump a kelet-közép-európai geopolitikával foglalkozik

Mike Pompeo amerikai államtitkár februárban turnézott a régióban. Budapesten meglátogatta Orbánt. Amikor Pompeo hirtelen lemondta németországi látogatását, a Fehér Ház bejelentette Orbán fogadását. Merkel várhatóan május 30-án utazik az Egyesült Államokba. Előadást fog tartani a Harvard Egyetemen, de az illetékesek azt állítják: nem találkozik Donald Trumppal.

Végül, Trump Kelet-Közép-Európában mindenekelőtt a geopolitikával foglalkozik: újra akarja integrálni a régiót, hogy korlátozza az orosz és kínai befolyást. Erős nyugati blokkot szeretne egy új keleti blokk helyett.

És Orbán? Tavaly januárban a Wall Street Journal egyik cikkében heves vita bontakozott ki a szövetség iránti hűségével kapcsolatban. Egy bizalmas beszélgetésben állítólag azt mondta, hogy „semleges, mint Ausztria”.

Természetesen azonnal tagadta: “hamis hír”-nek minősítette. Tény, hogy Magyarország teljesíti a kötelezettségeit NATO-val szemben, a közelmúltban drasztikusan növelte hadikiadásait (legkésőbb 2026-ra teljesíti a Trump által követelt, a GDP 2%-nak megfelelő összeg védelmi kiadásokra fordítását), és részt vesz a külföldi missziókban Afganisztánban és Koszovóban.

Magyarország továbbra is nyitva áll Kína előtt

Mindazonáltal Orbán politikája valójában egyfajta egyensúlyt céloz a “nagyhatalmakkal” való kapcsolatokban. Az alapötlet, amelyet nyilvánosan is hangoztat: „ad valamit mindenkinek, hogy fenntartsa a Magyarország iránti érdeklődést”.

Ez a németekkel való gazdasági együttműködést, a Paks-i atomerőmű oroszok által történő bővítését, a kínai „logisztikai központ” létesítését, mely lehetővé teszi Európába irányuló exportjukat, és az amerikaiakkal való katonai együttműködést együttesen jelenti. Egyenlő közelség és távolság van a két oldal között, ami egyáltalán nem tetszik az Egyesült Államok elnökének, Donald Trumpnak.

Ellentétben az Obama-adminisztrációval, Trump nagyobb figyelmet szentel Magyarországnak és a régió más országainak. Az elmúlt hónapokban azonban az Egyesült Államok jelezte, hogy valamit cserébe szeretne kapni.

Orbán ragaszkodik a kínai és az orosz nyitás politikájához, és megvétózza Ukrajna NATO-integrációját, mivel az egy neki nem tetsző kisebbségi törvényt léptetett életbe. Ez az orosz kisebbség ellen irányul ugyan, de a mintegy 150 000 ukrajnai magyart is érinti.

Magyarország továbbra is nem csak az Egyesült Államok partnere, hanem Oroszország és Kína stratégiai partnere is. Ez a valós helyzet még a Washingtonban készült szuvenír fotó után is.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..