Miközben a Microsoft soha nem látott összegeket költ a mesterséges intelligencia infrastruktúrájára és új adatközpontok építésére, több tízezer alkalmazott számára válhat bizonytalanná a jövő. A technológiai óriásnál zajló leépítések nem csupán vállalati döntések: egyszerre szólnak az AI-forradalom áráról, a befektetői nyomásról és az amerikai belpolitikai csatákról.
A Microsoftnál újabb jelentős elbocsátási hullám körvonalazódik. A vállalat a beszámolók szerint világszerte mintegy 60 ezer munkavállalójától válhat meg, ami a félév végén nyilvántartott 223 ezres létszám több mint egynegyedét jelentené. A leépítések az Egyesült Államokat, Kanadát, Nagy-Britanniát és Indiát érinthetik, ráadásul a vállalati hierarchia minden szintjén történhetnek távozások, a felsővezetőktől egészen az adminisztratív és kiszolgáló munkakörökig.
Nem előzmény nélküli a folyamat. A Microsoft már tavasszal közel 9000 alkalmazottat bocsátott el, míg tavaly világszerte mintegy 15 ezer dolgozó veszítette el állását. A mostani program költségei önmagukban is jelzik a döntés méretét: a vállalat mintegy 900 millió dollárt különített el végkielégítésekre és egyéb kapcsolódó kiadásokra.
A leépítések időzítése nem véletlen.
A Microsoft ugyanis párhuzamosan történelmi léptékű beruházási programot hajt végre.
Az elmúlt negyedévekben tízmilliárdokat fordított új adatközpontok építésére, amelyek a mesterséges intelligencia szolgáltatások működtetéséhez szükségesek. Csak egyetlen negyedévben 41 milliárd dollárnyi fejlesztési kiadásról számolt be, a következő időszakban pedig további 50 milliárd dollárnyi beruházás szerepelt a tervek között. Az éves AI-infrastruktúra-fejlesztések összértéke akár a 175 milliárd dollárt is elérheti.
A tőzsdei befektetők azonban egyre kritikusabban figyelik ezt a költekezést.
Bár a mesterséges intelligencia hosszú távon hatalmas üzleti lehetőséget ígér, sok elemző szerint továbbra sem egyértelmű, hogy az óriási beruházások mikor és milyen mértékben térülnek meg.
A leépítések ezért részben annak az üzenetnek is tekinthetők, hogy a vállalat kész a költségek visszafogására és a profitabilitás védelmére.
A Microsoft döntése közben politikai vihart is kavart Washingtonban. Az ügybe bekapcsolódott J. D. Vance amerikai alelnök is, aki azzal vádolta a technológiai cégeket, hogy amerikai dolgozók helyett külföldi szakembereket alkalmaznak. A vita középpontjában az úgynevezett H-1B szakmai vízumok és a kiemelkedő képességű külföldiek számára biztosított speciális bevándorlási programok állnak. Az amerikai technológiai szektor évtizedek óta támaszkodik magasan képzett külföldi mérnökökre, kutatókra és fejlesztőkre, amit a bevándorlást szigorítani kívánó politikai erők egyre gyakrabban bírálnak.
A kérdés különösen érzékeny egy választási időszakban. Az amerikai politikában régóta visszatérő vita, hogy a nagy technológiai vállalatok mennyiben szolgálják az amerikai munkavállalók érdekeit, illetve mennyire építenek a globális munkaerőpiacra. A Microsoft ügye így túlmutat egy egyszerű vállalati átszervezésen: a mesterséges intelligencia korszakának egyik alapvető dilemmáját jeleníti meg.
Miközben a cégek százmilliárdokat költenek új technológiákra, egyre többen teszik fel a kérdést: vajon hány munkahelyet váltanak ki azok az eszközök, amelyek a jövő gazdasági növekedését ígérik?
A Microsoft esete arra utal, hogy az AI-forradalomnak nemcsak nyertesei lesznek. A világ egyik legértékesebb vállalatánál most egyszerre zajlik a jövő építése és a jelen leépítése. A két folyamat pedig valószínűleg elválaszthatatlan egymástól.
