Kezdőlap Címkék Laura Codruta Kövesi

Címke: Laura Codruta Kövesi

Európai főügyész: a pénzügyi visszaélések legkevesebb 50 milliárd eurós kárt okoznak évente  az Európai Uniónak

Hatalmas pénzügyi visszaéléseket fedett fel az Európai Ügyészség. Erről beszélt elsősorban a brüsszeli Politiconak adott interjújában Laura Codruta Kövesi, aki Romániában a korrupció elleni küzdelem vezére volt, és két éve áll az Európai Főügyészség élén.

Magyarország, melyet a Transparency International az Európai Unió legkorruptabb államának nevezett, nem lépett be az Európai Főügyészségbe, amely nálunk nem nyomozhat.

“Több mint 50 milliárd eurót veszít az Európai Unió pénzügyi visszaélések miatt egy évben” – hangsúlyozta az európai főügyész. Idézte ezzel kapcsolatban az Europolt, mely szerint ez a nagyságrend már nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.

Milyen európai pénzeket céloznak meg elsősorban a különböző érdekcsoportok?

Jelenleg az Európai helyreállítási alap a legfontosabb célpont – mondta Laura Codruta Kövesi. Ezt a 750 milliárd eurós alapot a Covid pandémia utáni helyreállításra szánták Brüsszelben, de az európai ügyészség többszáz vizsgálatot folytat jelenleg is, mert erős a gyanú a jogtalan pénzfelvételre. 135 ügyész dolgozik jelenleg, de több kellene hiszen rengeteg a kivizsgálásra váró ügy. Érkezik is utánpótlás Lengyelországból, ahol az Európa-barát Tusk kormányzat elődjével ellentétben támogatja az Európai Főügyészséget. Svédország is jelentkezett, de Magyarország távol marad – írja a brüsszeli Politico. Amely felveti:

Európai FBI kellene?

“Az európai pénzek védelmére létrehozott rendszert egy kissé át kellene alakítani” – fogalmaz óvatosan a főügyész. Aki tudja, hogy nagyon érzékeny területről van szó. Neki is azért kellett távoznia Romániából, mert a korrupció miatt gyakran vizsgált elit végül is megbuktatta őt.

“Mi megváltoztatjuk az európai rendszert. Már eddig is több milliárd eurót szereztünk vissza. Közben együttműködésre törekszünk az OLAF-fal”

– mondja Laura Codruta Kövesi, aki pénzt kér Brüsszeltől az eddig eredményekre hivatkozva.

“Az Európai Főügyészség joggal várhatja azt, hogy megemeljék a költségvetését, mert az eredményei igazolják a teljesítést, de az OLAF esetében nem egészen ez a helyzet” – így értékeli  a két szervezet munkáját  egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú uniós diplomata. Elmondta, hogy májusban megnyílik az Európai Főügyészség akadémiája, ahol továbbképzik a különböző tagállamokból érkező ügyészeket. Az olasz pénzügyőrség pénze és szakmai támogatása segített az akadémia létrehozásában. Olaszországban a pénzügyőrség élenjár a korrupciós és maffia ügyek leleplezésében. Ők jól képzett pénzügyi szakemberek vagyis képesek átlátni a bonyolult nemzetközi ügyleteket is. Erről az akadémiáról kerülnek ki azok az ügyészek, akik nem csak egy országban nyomozhatnak hanem szinte az Európai Unió egész területén.

Európai FBI-t akar a főügyészség vezetője?

“Nagyra tartom azt, amit az FBI csinál, de mi európaiak vagyunk, megvannak a saját eszközeink arra, hogy megvédjük a polgárainkat”

– válaszolja óvatosan Laura Codruta Kövesi. Akinek megvannak a saját tapasztalatai arról, hogy miképp működik a rendszer. Görögországban személyesen próbált meg kivizsgálni egy gyanús esetet: súlyos vasúti balesetben 57 ember meghalt. Uniós pénzeket vettek igénybe a kártérítés során, de felmerült a visszaélés gyanúja. Hiába mutattak erre rá az Európai Főügyészség emberei, hiába utazott oda Laura Codruta Kövesi, mert közölték velük: a görög törvények szerint balesetek során csakis hazai szervek nyomozhatnak! Az Európai főügyész abban maradt a görög kormánnyal, hogy hamarosan megváltoztatják a törvényt nehogy újra falakba ütközzenek az Európai Főügyészség emberei. A brüsszeli bizottság nemrég adott ki egy jelentést arról, hogy számos tagállamban akadályozzák az Európai Főügyészség munkáját a nemzeti jogszabályokra hivatkozva.

Szlovákiában visszalépés van ezen a téren, mert a Fico kormány jogi reformot hajt végre, és feloszlatta a korrupció ellen küzdő hatóságot.

“A szlovákiai változás nagyon nagy mértékben érint bennünket, írtam is egy levelet erről a brüsszeli bizottságnak. Korábban Szlovénia esetében tapasztaltuk, hogy olyan jogszabályokat hoztak, amelyek csak enyhe büntetést szabtak ki korrupció esetén, sőt olykor egyenesen amnesztiát adtak” – nyilatkozta a főügyész.

Mi van akkor, ha magát a brüsszeli bizottságot kell vizsgálni?

A Pfizergate a brüsszeli bizottság elnökasszonyát érinti. Ursula von der Leyen a Covid pandemia idején amerikai gyógyszergyáraktól szerzett vakcinát – Pfizer és Moderna. A vizsgálat tárgyát az Ursula von der Leyen és a Pfizer elnök vezérigazgatója közötti levelezés képezi.

Hol tart a vizsgálat? Nem áll-e nyomás alatt az Európai Főügyészség? Ezek most különösen érzékeny témák hiszen júniusban európai választásokat tartanak. Laura Codruta Kövesi válasza a Politico kérdéseire:

”Ha lesz nyomás felülről az Európai Főügyészségre, akkor azt mindenki megtudhatja majd, mert azonnal közzétesszük.”

Végül pedig Laura Codruta Kövesi mindenkinek üzent, aki európai pénzeket kíván lenyúlni:

“senki nem alhat tőlünk nyugodtan!”

Orbán Viktor  2547 napja kormányoz rendeleti úton

Azért nem hívták meg Washingtonba a demokrácia csúcstalálkozóra Magyarországot – hangsúlyozta David Pressman amerikai nagykövet – mert az Unión belül Orbán Viktor 2547 napja rendeleti úton kormányoz, ami ugyebár nem egészen demokratikus módja egy uniós ország irányításának.

A NATO tagállamok közül csak Magyarország és Törökország nem szerepel a meghívottak között, mert mindkét államban jelentős “a demokrácia deficit”. Magyarországon először a pandémia miatt hirdetett veszélyhelyzetet Orbán Viktor, majd pedig következett Putyin agressziója Ukrajna ellen.

A probléma az, hogy mindkettő sok európai államot érintett, de sehol nem hirdettek vészhelyzetet csak Magyarországon.

A vészhelyzet az állampolgári jogok jelentős felfüggesztését teszi lehetővé, és felhatalmazza arra a kormányt, hogy a hadsereget bevonja a belpolitikába. A Covid járvány idején katonák is részt vettek az oltási kampányban, ezt mindenki láthatta is. Azt viszont, hogy a katonák éles lőszert is kaptak a pandemia idején nem sietett közölni a kormány. Kire lőttek volna a katonák a pandémia idején? A Covid vírusra?

Mire hivatkozik az Orbán kormány?

Arra, hogy Washingtonban a Biden adminisztráció utálja Orbán Viktort, mert a magyar miniszterelnök Donald Trumpot támogatja. Hasonló helyzet alakult ki Izraelben, ahol Benjamin Netanjahu miniszterelnök részben Orbán Viktor hatására reformokat kezdett, amelyek korlátozták volna a Legfelső Bíróság hatáskörét, de a nagy tüntetések hatására felfüggesztette a változtatásokat.

Biden amerikai elnök telefonon beszélt Netanjahuval, hogy rávegye a reformok leállítására. Az izraeli miniszterelnök, aki jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral azért akarja korlátozni a Legfelső Bíróság hatáskörét, mert korrupciós vizsgálatok folynak ellene és ebbe belebukhat.

Orbán is ettől tart bár semmiféle korrupciós vizsgálat sem folyik ellene jelenleg, de erre bármikor sor kerülhet.

Az amerikai nagykövetség szorgosan gyűjti az adatokat, és már igen vastag a korrupciós dosszié, amely Orbán Viktor családjának vagyonosodását dokumentálja. Bukarestben Laura Codruta Kövesi főügyész épp az amerikai nagykövetség dossziéira támaszkodva vizsgálódott az elit köreiben, és sok korrupt román vezetőt le is buktatott. A román politikai elit végül őt is megbuktatta, de megválasztották európai főügyésznek. Orbán Viktor óvatosan távol tartja az országot  az európai főügyészségtől, mert tudja, hogy egy alapos vizsgálat a politikai halálát jelentené. Polt Péter magyar főügyész Orbán embere, ő nem indít vizsgálatot. Az amerikai nagykövetség folyamatosan figyelmezteti Orbán Viktort: eddig és ne tovább!

Orbán azért ül biztosan a nyeregben, mert nincs hozzá képest politikai alternatíva Magyarországon. 

Egyelőre…

Vizsgálja-e az európai ügyészség Ursula von der Leyen Pfizerrel kötött óriási gyógyszer egyezményét?

Az uniós főügyész kevesli a pénzt és az együttműködést Brüsszeltől. Laura Codruta-Kövesi arról panaszkodott a brüsszeli Politiconak, hogy csak kevés jelentést kap a brüsszeli bizottságtól, amelynek elnökét, Ursula von der Leyent is vizsgálhatják a Covid elleni uniós gyógyszer beszerzések miatt.

838 millió euró ügyében vizsgálódott az európai ügyészség tavaly az adócsalások mellett, ez kilencszeres emelkedés a megelőző évhez képest. Új intézményről van szó , amely 2021- ben alakult, és kezdettől fogva a Romániából érkezett Laura Codruta-Kövesi áll az élén, aki a korrupció elleni küzdelemben komoly eredményeket ért el abban az országban, melyet a Transparency International Magyarországgal és Bulgáriával a legkorruptabbnak tart az Európai Unióban.

A Katargate arra irányította a figyelmet, hogy a korrupció az európai intézményeket sem kerülte el.

Ezért kér több pénzt és jobb együttműködést az európai szervezetektől Laura Codruta Kövesi. Az uniós ügyészségnek ugyanis jelenleg csak két ügyésze dolgozik Belgiumban.

A Katargate miatt a két ügyész most nyakig ül a munkában. Ők indítványozták például Eva Kaili mentelmi jogának megszüntetését. Eva Kaili a Katargate ügy kulcsfigurája, az Európai Parlament egyik alelnöke volt, és jelenleg előzetesben várja korrupciós ügyének kivizsgálását. Az uniós ügyészség kérésére az olasz rendőrség házkutatást tartott Stefania Zambelli szélsőjobboldali uniós parlamenti  képviselőnél, akinél 170 ezer euró készpénzt találtak.

“Kevés jelentést kapunk az uniós szervezetektől “ – panaszkodott Laura Codruta Kövesi a Politiconak. Az OLAF, mely a nagy összegű pénzügyi visszaéléseket vizsgálja az európai pénzek esetében “csak hét vagy nyolc jelentést küldött eddig” – mondta az európai főügyésznő. Az OLAF szerint Laura Codruta Kövesi téved, mert ők 55 jelentést küldtek az uniós ügyészségnek.

Az uniós főügyésznőt nyilvánvalóan zavarja, hogy a Katargate botrányt nem ők robbantották ki hanem a belga rendőrség. Nem is ez a fő csapás irány az európai ügyészségen hanem a pandémia alatt elköltött euró milliárdok ügye.

Érintett-e Ursula von der Leyen?

A főügyésznő nem volt hajlandó válaszolni erre a kérdésre. Korábban ugyanis megindult a vizsgálat Brüsszelben annak a levelezésnek az ügyében, melyet Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke a Pfizer amerikai gyógyszer óriás elnökével, Albert Bourlaval folytatott a pandémia idején. Az ombudsman kérte ezt a levelezést a brüsszeli bizottságtól, de azt a választ kapta, hogy az SMS és Twitter üzeneteket nem őrzik meg. Az uniós számvevőszék is kérte a levelezést, de a brüsszeli bizottság megtagadta az együttműködést Ursula von der Leyen szerepével kapcsolatban noha ez volt az Európai Unió legnagyobb közös vállalkozása: a Covid elleni védőoltások beszerzése.

“Ha szükségessé válik, akkor mi is kérjük a dokumentumokat, még a telefon beszélgetéseket is”

– hangsúlyozta Laura Codruta Kövesi.

A New York Times februárban azt írta, hogy beperelte a brüsszeli bizottságot, mert ily módon akarja megszerezni a levelezést Ursula von der Leyen és a Pfizer elnöke között. A Bild Zeitung is perelt, és meg is szerzett néhány dokumentumot a brüsszeli bizottság és a Pfizer között lefolyt tárgyalásokról, de ezek között nem volt olyan, mely Ursula von der Leyent érintette volna.

2 milliárdos adócsalás 14 uniós tagállamban

Eddig ez az európai ügyészség legnagyobb skalpja. Az Operation Admiral óriási áfacsalás sorozatra derített fényt. Az egész úgy kezdődött, hogy Portugáliában egy adóellenőrzés során furcsaságokra bukkantak egy cégnél. Rengeteg pénzt foglaltak le a 14 uniós tagállamban. Tavaly összesen 359 millió eurót szerzett vissza az Európai Ügyészség, amelynek ennél a költségvetése jóval szerényebb mindössze az elkobzott pénz egyhetede.

“1 eurós befektetésre 7 eurós haszon”

– viccelődött a Politico munkatársával Laura Codruta Kövesi, az európai ügyészség vezetője.

A brüsszeli bizottság sietett reagálni a főügyésznő bírálatára. Az egyik szóvivő elmondta, hogy “jó az együttműködés a brüsszeli bizottság és az európai ügyészség között.” Kikérdezte már az európai ügyészség Ursula von der Leyen asszonyt a Pfizer vásárlásról? – tudakolta a Politico tudósítója. “Nincs információnk arról, hogy mire is irányul az európai ügyészség vizsgálata” – válaszolta a brüsszeli bizottság szóvivője.

Surányi: az uniós eurómilliárdokból csökkentsük az államadósságot!

Érdekes javaslattal állt elő a Nemzeti Bank egykori elnöke a Pénzügykutató tanácskozásán: az Európai Bizottság oly módon utalhatná át a Magyarországnak járó uniós milliárdokat, hogy azokat kizárólag a magyar államadósság csökkentésére lehetne költeni.

Surányi javaslatával Brüsszel kiütné Orbán kezéből azt a propaganda fegyvert, mely szerint az uniós szankciók a hibásak a 22%-s infláció miatt. Ráadásul ilyen módon meg lehetne akadályozni, hogy az Orbán kormány emberei a korábbihoz hasonlóan zsebrevágják a támogatás legnagyobb részét.

Martin József Péter, a Transparency International igazgatója megígérte, hogy továbbítja a javaslatot a brüsszeli bizottságnak, de nem fűz nagy reményeket hozzá. A közgazdaságilag teljesen logikus elképzelés, melyet Surányi György előadott nem egyezik az Európai Unió szokásos gyakorlatával. Igaz persze, hogy most először folytatnak ilyen vizsgálatot egy tagállam ellen azon az alapon, hogy az megsérti a jogállami normákat.

Varga Judit igazságügyi miniszter a tárgyalásokkal kapcsolatban optimistán nyilatkozott Bayer Zsoltnak a Hír Televízióban. Martin József Péter szerint a jogállami tárgyalások viszonylag jól állnak, de nagy gondok vannak a helyreállítási alappal. A brüsszeli bizottság azt javasolta, hogy a 22 milliárd euró 30%-át vonják meg Magyarországtól arra hivatkozva, hogy az Orbán kormány a rendszerszerű korrupcióval megsérti az uniós normákat. Ha nincs megállapodás a helyreállítási alapról, akkor Magyarország elveszítheti az alap akár 70%-át is.

Navracsics Tibor tárcanélküli minisztert bízta meg Orbán Viktor az uniós tárgyalásokkal. Ő korábban elmondta, hogy sörözés közben az uniós tárgyalópartnerek megpendítik: Magyarországnak be kellene lépnie az európai ügyészségbe. Csakhogy ehhez a magyar kormánynak jelentkeznie kellene, és Orbán Viktornak egyáltalán nem sürgős, hogy az európai ügyészség tüzetesen megvizsgálja a nemzeti együttműködés rendszerének pénzügyi piramisát. A másik uniós előfeltétel az, hogy a magyar delegáció szüntesse meg a vétózást.

Orbán Viktor állítólag úgy vélekedik, hogy

“a lengyelek letolt gatyával könyörögnek az uniós pénzekért, de egyelőre mégsem kapnak semmit.”

Kaczynski, Lengyelország erős embere, azzal számol, hogy a jövő évi választások után érkeznek csak meg az euró milliárdok Lengyelországba.

Meg akarja-e buktatni az USA Orbán Viktort?

Malajzia korrupt miniszterelnökét úgy vették le a sakktábláról, hogy pert indított ellene a külföldi megvesztegetéseket vizsgáló ügyészség New Yorkban. Abdul Razak ex miniszterelnök azóta 12 éves fegyház büntetését tölti korrupció miatt Malajziában.

Az amerikaiak ugyanígy buktatták le a FIFA csaknem teljes vezérkarát élén Sepp Blatter elnökkel.

Laura Codruta Kövesi az USA bukaresti nagykövetségének dossziéira támaszkodva harcolt eredményesen a korrupció ellen Romániában. Ott ugyan megbuktatták, de jelenleg ő az európai ügyészség vezetője, aki szívesen foglalkozna a NER ügyeivel is Magyarországon.

Az Integritási Hatóság, melyet az Orbán kormány létrehozott a korrupció elleni harcra nem fordulhat közvetlenül a bírósághoz, azt csak az ügyészség teheti meg. Vagyis Orbán utasítására Polt Péter dönt arról, hogy melyik korrupciós ügyet vizsgálják ki és melyiket nem. Orbán mélységben kiépített védelmi rendszerét igen nehéz fellazítani is nemhogy megszüntetni.

Lengyel László, a Pénzügykutató igazgatója azt javasolta, hogy alkalmazzák a Magnyickij listát Magyarországon. Ez az az amerikai találmány, amely fekete listára tette Putyin oligarcháit, akik a rendszer fő haszonélvezői és egyben fenntartói.

Ezen a magyar Magnyickij listán szerepelhetne Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Orbán Viktor más rokonai, barátai és üzletfelei is.

Az USA csak akkor cselekszik, ha van politikai döntés illetve, ha cégeik érdekeit sérelem éri. A Transparency International vezetői elmondták, hogy a Microsoft korrupció gyanús ügyében egyenesen a New Yorki korrupcióellenes ügyészséghez fordultak, de válaszra sem méltatták őket.

Az európai ügyészség célkeresztjében a bolgár Orbán

Az Európai Unió legkorruptabb államában az ügyészség kiengedte az előzetesből Bojko Boriszov egykori kormányfőt, aki megszakításokkal több mint tíz éven át vezette az államot. Ahol az ügyészség egyáltalán nem független, ezért nem csoda, hogy nem látott okot korrupciós vizsgálatra.

Csakhogy Boriszov utóda, Petkov miniszterelnök, aki a Harvardon végzett, komolyan veszi a küzdelmet a korrupció felszámolására. De tudja, hogy egyedül nem megy. Ezért számít Laura Codruta Kovesire, aki az európai ügyészség élén nagyon érdeklődik Bulgária iránt – írja a brüsszeli Politico.

A főügyész asszony első külföldi útja épp Szófiában vezetett még tavaly. Majd pedig újra Bulgáriába látogatott nem sokkal azelőtt, hogy Bojko Boriszov ex miniszterelnököt egy éjszakai kihallgatás során őrizetbe vették. Aztán az ügyészség elengedte, dehát a szervezet élén  az a főügyész áll, akinek a távozását Boriszovval együtt követelték a korrupció ellenes tüntetők. Ivan Gesev nyíltan szembeszáll a kormánnyal. Az egykori titkosszolgálati tiszt most hirtelen független lett amióta az új kormány vizsgálni szeretné a megelőző idők korrupcióját.

Hova tűntek az európai pénzek?

Ezt a kínos kérdést kívánja feltenni Laura Codruta Kövesi főügyész a bolgár Orbánnak. Bojko Boriszov rokonainak, barátainak és üzletfeleinek osztotta ki a legnagyobb részt. A maffia állam nem is nagyon titkolta, hogy az állambiztonság egykori tisztikara mentette át magát az új rendszerbe, ahol a régi módszereket használják. Nem ritkák a gyilkosságok sem. Igazában azonban mindenkit csakis a pénz érdekel. Épp ezen szálon akar lecsapni Laura Codruta Kövesi főügyész. Aki kiváló viszonyt ápolt az amerikai nagykövetséggel Bukarestben, és ezek a kapcsolatok minden bizonnyal meg is maradtak.

Putyin barátai eltűnnek hirtelen

Ausztriában előbb a szélsőjobboldali Szabadságpárt vezetőjét majd Kurz kancellárt buktatták meg a külföldi titkosszolgálatok. Hol van már Ausztria egykori külügyminiszter asszonya, akinek az esküvőjén Putyin még táncolt is?

Babis, Csehország ex miniszterelnöke Moszkvában végezte tanulmányait, és ifjú korában összekötő tiszt volt a KGB és a csehszlovák állambiztonság között. A választási kampány hajrájában hirtelen régi-új korrupciós vádak kerültek elő amerikai forrásból. Brüsszel is újra vizsgálódni kezdett korrupciós ügyekben. Az amerikai és a német nagykövetség pedig rábeszélte a pártokat, hogy ne szövetkezzenek Babissal. Aki partner híján megbukott.

Szlovákiában azóta folyik a tisztogatás, hogy a Fico rendszer belebukott abba a botrányba, amely amiatt robbant ki, hogy egy korrupciós ügyekben nyomozó újságírót a hatalom megöletett a barátnőjével együtt.

Az arcképcsarnokból szinte csak Orbán Viktor hiányzik. Az oroszok eredetileg neki akartak kitüntetést adni – ki tudja, hogy miért? – de ő taktikusan Szijjártó külügyminisztert jelölte maga helyett. Aki így feláldozhatóvá vált. A probléma azonban fennáll: háború idején tolerál-e a NATO egy Putyin barát vezetőt az egyik frontországban? Orbán számára a változási kényszer óriási. Ő vígan el is árulná Putyint, de nyíltan ezt csak a választások után teheti meg. Hű hívei ugyanis nem tudnak olyan gyorsan váltani mint ő márpedig Orbánnak minden szavazóra szüksége lesz, ha meg akarja nyerni a választásokat.

Orbán menekülő útja

Szerbiában tárgyal a magyar miniszterelnök, aki egyenesen az ukrán határról érkezett oda. A hivatalos program szerint Aleksandar Vucsics szerb elnökkel Újvidéken felavatják a Budapest-Belgrád (kínai) vasútvonal egy szakaszát. Valójában azonban azt vitatják meg Putyin megmaradt barátai, hogy a kelet-nyugati szembenállás idején mihez is kezdjenek orosz barátságukkal.

Szerbia nem tagja sem a NATO-nak sem pedig az Európai Uniónak így nyíltan felvállalhatja továbbra is az oroszbarát politikát, melynek nagy hagyományai vannak Szerbiában. Az orosz tőke máris megkezdte a Moszkvában bejegyzett cégek egy részének áthelyezését Belgrádba, ahol nem is titkolják: profitálni akarnak a háború nyomán kialakult gazdasági válságból. A szankciók által sújtott Oroszországnak Szerbia kiváló menekülő utat kínál miután a kapuk bezárultak Cipruson és másutt az Európai Unióban.

Hát én immár kit válasszak?

Vucsics szerb elnöknek tudtára adták Brüsszelben, hogy a tagjelölt államoktól is elvárják az oroszbarát politika befejezését, és súlyos hibának tekintik a szankciók kijátszását. Szerbia szeretne bekerülni az Európai Unióba, mert látja, hogy Szlovénia és Horvátország mennyit profitál ebből. Ugyanakkor nem akar és nem is tud szakítani Oroszországgal. Ha Belgrádban az orosz nagykövet megvádolná Vucsics elnököt, hogy azzal a NATO-val paktál, amely korábban a szerb fővárost is bombázta, akkor megrendülne a szerb államfő népszerűsége. Ezért Vucsics továbbra is kényes kötéltáncra kényszerül éppúgy mint Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök menekülő útja

Ha Orbánnak távoznia kellene a kormányfői posztról, akkor Szerbia menekülő út lehet, mert nem tagja sem a NATO-nak sem pedig az Európai Uniónak vagyis nem kényszerülne kiadni Orbán Viktort. Orbán semmiképp sem szeretne úgy járni mint Bojko Boriszov, Bulgária ex miniszterelnöke. Akit korrupció miatt előzetesbe tettek, majd elengedtek. Az ügyészség szerint nincs elég bizonyíték a vádemeléshez. Minthogy Boriszov 2009 és 2021 között volt hatalmon – némi megszakításokkal – az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országában, a bizonyítékok beszerzése kizárólag azon múlik, hogy mikor döntenek Boriszov sorsáról – Washingtonban.

Laura Codruta Kövesi, az európai ügyészség román vezetője kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkezik. Korábban Bukarestben az amerikai nagykövetség számtalan bizonyítékot nyújtott át neki a román elit korrupciós ügyeiről.

A budapesti amerikai nagykövetség  „adott esetben” szintén számtalan érdekes információval szolgálhat. Magyarország persze egyelőre nem tagja az európai ügyészségnek, de az vizsgálódhat magyar ügyekben akkor, ha azok más uniós államot is érintenek. A magyar kormány pénzügyi támogatása Romániában vagy Szlovákiában számtalan korrupciós kérdést felvethet „adott esetben”.

Ruszkik haza!

Ezt írta Németh Zsolt, veterán fideszes parlamenti képviselő, a külügyi bizottság elnöke. Meglehetősen egyertelműen utalva arra a fordulatra, melyet Orbán Viktor is végrehajthat a választások után. Orbán villámgyorsan árul el bárkit és bármit, de híveinek népes tábora lassabban mozdul. Időbe telt amíg az oroszellenes Fidesz szavazók átálltak Putyin barátainak táborába. Orbán tudja, hogy a háború miatt végképp célkeresztbe került az Egyesült Államokban. Putyint nyugodtan ejtheti miközben a keleti nyitás maradhat. Nem véletlen, hogy a szerb államfővel épp a kínaiak kedvenc programjánál, a Budapest – Belgrád vasútvonal avatásán találkozik Újvidéken.

Korrupció miatt előzetesben a bolgár Orbán

Bojko Boriszov egykori miniszterelnököt és néhány közeli munkatársát őrizetbe vették korrupciós ügyben. Laura Codruta Kövesi, az európai ügyészség vezetője szerdán közölte, hogy vizsgálják azokat a pénzügyi visszaéléseket, melyeket az ex kormányfő követett el az uniós pénzek elosztásakor.

Bojko Boriszov, Todor Zsivkovnak, Bulgária utolsó kommunista diktátorának volt a testőre. Innen lett Szófia polgármestere, majd pedig Bulgária miniszterelnöke 2009-2021 (megszakításokkal). Maffia módszerekkel kormányzott az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államában.

A mostani miniszterelnök, aki a Harvard egyetemen végzett, választási kampányában a korrupció elleni harcot állította a középpontba.

Orbán Viktor miniszterelnök 2016-ban tüntette ki Bojko Boriszovot, a most lecsukott bolgár kormányfőt a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével.

Finom figyelmeztetés Orbánnak

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója korábban többször is úgy nyilakozott, hogy az autokrata vezetőket korrupciós ügyekkel lehet a legkönnyebben levadászni.

Laura Codruta Kövesi amikor Romániában volt korrupciós főügyész, akkor az USA nagykövetségének aktív támogatását élvezte. Az európai unió első korrupciós főügyészeként minden bizonnyal továbbra is számíthat az amerikaiak támogatására. Az Egyesült Államok olyan adatbázissal rendelkezik korrupciós ügyekben, amelyet politikai célokra kiválóan fel lehet használni. A New York-i ügyészség buktatta le például Malaysia kormányfőjét, aki akkor még hatalmon volt, azóta már 12 éves fegyház büntetésre ítélték hazájában. A cseh választások hajrájában az amerikai nagykövetség szivárogtatott ki információkat Babis miniszterelnök ügyeiről. Ez hozzájárult ahhoz, hogy Babis pártja ne szerezzen elég szavazatot ahhoz, hogy kormányt alakíthasson. Az amerikai nagykövetség rábeszélte a cseh pártokat: ne vállaljanak koaliciót Babis miniszterelnökkel!

Orbán Viktor is tarthat attól, hogy az USA célkeresztjébe kerül. Annál is inkább, mert Orbán

Putyin utolsó barátja

A magyar miniszterelnök az egyetlen olyan uniós illetve NATO ország vezetője, aki nem ítélte el Putyin orosz elnököt Ukrajna megtámadása miatt. Míg hű lengyel szövetségesei – Kaczynski és Morawiecki  – Kijevbe utaztak a cseh és a szlovén miniszterelnök társaságában, hogy támogatásukról biztosítsák Zelenszkij ukrán elnököt, Orbán nem tartott velük. Sőt megtiltotta, hogy fegyvereket szállítsanak Magyarországon keresztül Ukrajnába. Közben a kormánypárti sajtó igen megértőnek mutatkozik Putyin agressziójával szemben.

Orbánnak váltania kell, ha ki akar bújni a hurokból, de ezt csak a választások után teheti meg. Pártjának hívei ugyanis igencsak megosztottak: sokan USA és EU ellenesek, szimpatizálnak Putyinnal. Nem utolsósorban Orbán buzdítására teszik ezt, csakhogy az Ukrajna elleni támadással a helyzet megváltozott: Putyin immár vállalhatatlan partner egy uniós illetve NATO államban. De míg Orbán egy pillanat alatt képes elárulni Putyint vagy bárki mást, híveinek ehhez idő kell. A választási időszakban ezért hallgat Putyinról Magyarország miniszterelnöke.

Gyorsabban nőtt a családok jövedelme Romániában mint Magyarországon

136%-al volt magasabb Romániában míg Magyarországon csak 72%-al emelkedett tíz év alatt. Ez persze szegényházi vetélkedő az Európai Unióban, ahol Magyarország és Románia továbbra is a legszegényebb országok közé tartozik.

Magyarország egy főre jutó GDP-je 39%-a volt az unió átlagának 2010-ben, és 2021-re ez nőtt 50%-ra. Románia egy főre jutó GDP-je 62% volt 2010-ben, és 2021-re 69%-ra nőtt – derült ki a Gazdaságkutató intézet tanulmányából. Az egy főre jutó GDP óriási egyenlőtlenségeket takar mind Magyarországon mind pedig Romániában. Ezért a Gazdaságkutató intézet megvizsgált egy-egy átlagos családot is, ahol két kereső és két gyerek van. Románia gyorsan zárkózik fel e téren is: 2010-ben csak 59%-a volt a nettó bevétele egy romániai családnak a magyarhoz viszonyítva, ez mostanra 81%-ra növekedett.

Romániában a nyugdíjak jóval szerényebbek mint Magyarországon, de itt is gyorsan zárkóznak fel: 2010-ben csak 46% volt, 2021-ben 63% a magyar nyugdíjasokéhoz viszonyítva.

Korrupció?

A Gazdaságkutató Intézet szerint Románia gyorsabb felzárkózásának fő oka az, hogy komolyabban veszik a korrupció elleni küzdelmet mint Magyarországon. A 2013 óta működő korrupció ellenes ügyészség fontos szerepet játszott ebben az ügyben. Vezetőjét, Laura Codruta Kövesit ugyan megbuktatták Romániában, de ő lett az Európai Ügyészség vezetője. Jellemző, hogy míg Románia belépett ebbe a szervezetbe, a magyar kormány nem. A Tranparency International kimutatása szerint Bulgáriával együtt Magyarország és Románia az Európai Unió három legkorruptabb állama. Egyben ők a legszegényebbek is.

Magyarországon is nyomozott ÁFA csalás miatt az Európai Ügyészség

Bár a magyar kormány óvatosságból nem lépett be az Európai Ügyészségbe, de ahhoz hozzájárult, hogy uniós akció esetében Magyarországon is kutakodhatnak. Ez most meg is történt.

Szerda reggel Magyarországon, Németországban, Hollandiában, Bulgáriában és Szlovákiában egyidejűleg tartottak házkutatásokat az Európai Ügyészség emberei. A nyomozás egy 14 millió eurós ÁFA csalás miatt indult meg. Marcus Paintinger müncheni ügyész szerint régebben hónapokba került volna egy közös akció megszervezése, most azonban hetek alatt összejött – hála az Európai Ügyészségnek.

Forog a körhinta

Miután az ÁFA minden uniós tagállamban más és más – Magyarországon a legmagasabb: 27%! – ezért fiktív számlázással jelentős bevételhez lehet jutni úgy, hogy az áru el sem hagyja a raktárt, de papíron több országot is megjárt.

Magyarországon a magas ÁFA miatt az ilyen csalások elég gyakoriak, de az Európai Ügyészség elvben nem vizsgálhatná őket, mert az Orbán kormány nem lépett be az Európai ügyészségbe. Annak vezetője, Laura Codruta Kövesi viszont aláírt egy megállapodást Polt Péter főügyésszel, hogy amennyiben átfogó uniós vizsgálatról van szó, akkor Magyarországra is ellátogathatnak az Európai ügyészség emberei.

Ez nem jó jel Orbán Viktornak, aki különösen tart Laura Codruta Kövesitől. A Sepsiszentgyörgyön született román ügyésznő ugyanis a román elit sok tagját lebuktatta, és börtönbe küldte. Nemrég szabadult például a szociáldemokraták (ez Ceausescu utódpártja) erős embere, akit Laura Codruta Kövesi juttatott börtönbe – akkor még mint Románia korrupcióellenes főügyésze.

Miért tart Orbán Laura Codruta Kövesitől?

Mert tudja, hogy az ügyésznő mögött ott áll nemcsak Brüsszel, de Washington is.

Bukarestben az amerikai nagykövetség látta el információkkal a korrupció ellenes ügyésznőt. Az amerikaiak a korrupcióra hivatkozva akarták megtisztítani a román elitet. Nem erkölcsi kifogásuk volt hanem az oroszok embereit akarták levenni a sakktábláról.

Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan utalt rá, hogy ez nagyon hatékony módszer lehet az autokrata rendszerek meggyengítésére másutt is. Orbán érti a finom célzást: Bayer Zsolt a következő békemenetet úgy kívánja megszervezni, hogy az amerikai nagykövetség elől induljanak október 23-án.

A magyar elit korrupciójának hősies védelme erkölcsileg kissé kétes célnak tűnhet a legelszántabb hívők számára is.

Ezért is találta ki Orbán Viktor a nevezetes pedofil törvényt, hogy emögé rejtőzhessen a kínos korrupciós kérdések elől.

A magyar közvélemény természetesnek tekinti a korrupciót

A Transparency International friss jelentéséből derül ki, hogy a magyarok természetesnek tekintik a létező korrupciót. A megkérdezettek 69%-a ugyan komoly problémának is tartja az egész társadalmat behálózó korrupciót, de az emberek jórésze maga is felhasználja kapcsolati hálóját és olykor a megvesztegetést is a saját céljai érdekében.

Jól megmutatkozott ez a COVID-19 járvány súlyos időszakában amikor sokan így próbáltak meg vakcinához jutni vagy a kórházi ellátásban előnyösebb helyzetbe kerülni. Bár az új törvény bünteti a hálapénzt, de aligha valószínű, hogy a magyar társadalom ettől megszabadul.

A hiány a korrupció alapja

Erre már Kornai János is rámutatott amikor a szocialista társadalmakban burjánzó hétköznapi korrupciót elemezte. A Transparency International szerint a világ legkorruptabb állama Észak Korea. A duci diktátor épp mostanában ismerte el, hogy éhség pusztít a nemzeti kommunista rendszerben. A dél-koreai hírszerzés szerint lehet, hogy Kim Dzsong un azért fogyott le, mert tartott a kínos kontraszttól éhező népe és a saját mázsás pocakja között.

A magyar társadalom is a szocializmus évtizedeiben tanulta meg a leckét  : ami korábban kivételnek számított ezután szabály lett. A hiánygazdaságban valamihez hozzájutni elsősorban szocialista kapcsolatok révén lehetett.

Orbán és a korrupció

A magyar társadalom politikai megosztottsága derül ki a Transparency International friss felméréséből. Míg a társadalom egyik része botrányosnak tartja a nemzeti együttműködés rendszerének korrupcióját, mások elnézőbbek. Ez összefügg azzal is, hogy a hatalom ellenőrzése alatt álló media szinte sohasem foglalkozik korrupciós ügyekkel. Ha mégiscsak beszámol ilyenekről, akkor a közvélemény tőlük csak a cáfolatról értesül. Arról, hogy valójában milyen is a hatalom korrupciós rendszere csak nagyon kevesen rendelkeznek hiteles információkkal, mert minden fontos szerződés titkos – akár hazai akár külföldi partnerről van szó.

A magyar kormány nem véletlenül tart az európai ügyészségtől, melynek feladata épp az, hogy megvizsgálja: mire is költik az euró milliárdokat a tagállamok? Orbán Viktor azért is hangoztatja gyakran a szuverenitás jelszavát, mert ezzel próbálja leplezni rendszerének sötét oldalát.

A Transparency International szerint Magyarország-Bulgáriával és Romániával együtt – az Európai Unió legkorruptabb állama.

Bukarest-Szófia – Prága, majd Budapest?

Az amerikai nagykövetség korrupciós adatai alapján buktatta le a román elit jórészét Laura Codruta Kövesi, aki időközben az európai ügyészség vezetője lett. Az első vizsgálatot az európai ügyészség a dollár milliárdos Andrej Babis cseh miniszterelnök ellen indította. Csehországban ősszel választások lesznek. Az USA szankciókat vezetett be korrupt oligarchák és titkosszolgák ellen Bulgáriában.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször hangsúlyozta: az autokrata vezéreket a legkönnyebben a korrupció leleplezésével kaphatják el. Ez ugyanis nemcsak azzal jár, hogy az illető börtönbe kerülhet, de azzal is, hogy lelepleződik a saját népe előtt: miközben a nemzeti érdekekről prédikált aközben saját maga illetve rokonai, barátai és üzletfelei vagyonát gyarapította.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!