Túl soká élünk, ami pénzügyi kockázat

1
880

A vártnál is tovább élnek az emberek, ami akár 50 százalékkal megdobhatja a kiadásokat 2050-re – derül ki az IMF jelentéséből. A valutaalap vezetője a nyugdíjkorhatár folyamatos emelését szorgalmazza, de szó lehet az ellátás csökkentéséről is.

Az idősek túl sokáig élnek, és ez veszélyt hordoz a globális gazdaság számára, most valamit kell tenni – véli Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Az IMF következő féléves csúcstalálkozójára készítette elemzését.

Az IMF tőkepiaci részlegének vezetője, a spanyol José Viñals a becsültnél hosszabb életet

„élettartam-kockázatnak”

nevezi. Eszerint ha az átlagos élettartam 2050-re várhatóan több, mint három évvel növekedne a 2010-es referenciaértékhez képest, akkor a fejlődő gazdaságokban az öregedés költsége a kormányokra, a vállalatokra, a biztosítókra és a magánszemélyekre 50 százalékkal emelkedne.

A feltörekvő országok esetében ez a többletköltség 25 százalék lenne. Abszolút összegben a várt többletköltségek több tízmilliárd dollárba kerülnek globálisan. Ez veszélyezteti az államháztartás fenntarthatóságát, mert az államadósságot hasonló arányban növelné. Ez a magánszemélyek fizetőképességét is veszélybe sodorná.

„A hosszabb élet jó dolog, de jelentős pénzügyi kockázatot hordoz. Többe fog nekünk kerülni”

– mondta Vinals.

A bemutatott adatok szerint az élettartam valósággal száguldva nőtt az elmúlt bő 250 évben. 1750-ben Nyugat-Európában a születéskor várható élettartam nem érte el a 40 évet. 1900 óta lineáris növekedés következett be, míg 2010-re el nem érte a 80-at. Globálisan az 1950-es 48-ról 1950-ig 70 évre nőtt a várható élettartam.

Az ENSZ várakozása szerint 2050-re a 60-dik év után a várható élettartam még 26 év lesz a fejlett gazdaságokban, és 22 a fejlődő országokban. Vagyis évente egy hónappal fog kitolódni. Az 1910-ben élt 60 éves európaiaknál a várható élettartam 15 év volt, egy évszázaddal később ez elérte a 24 évet.

Ez természetesen növekvő kiadást von maga után a nyugdíjakra és az egyéb társadalombiztosítási ellátásokra. „Felismerni és mérsékelni ezt a kockázatot olyan folyamat, amelyet most kell elkezdeni” – mondja az IMF szakértője.

Christine Lagarde szerint a hatások semlegesítése érdekében ajánlott kombinálni a nyugdíjkorhatár növekedését más intézkedésekkel. Azt javasolja, hogy

a korhatár növelését igazítsák a várható élettartamhoz,

ezzel nem nőne a nyugdíjban töltött évek száma.

A 67 éves nyugdíj-korhatárt kitoló spanyol reformban már van ilyen mechanizmus. A törvény előírja, hogy a nyugdíjrendszer legfontosabb változóit (mint például a korhatárt) a várható élettartam növekedésétől függően ötévente felülvizsgálják. De az IMF szerint ez se elegendő. Meggyőződésük, hogy további intézkedéseket kell hozni. Többek között a nyugdíjak csökkentését, a járulékok növelését és annak lehetőségét, hogy az államok a magánbiztosítókkal szerződést kötnek a „vártnál hosszabb ideig” élők miatti kockázat fedezésére.

1 hozzászólás

  1. Az IMF szakertoje Jose Vinals es a hozza hasonlok embertelen es aljas velemenyei szerint az idos embereket Holokauszt modszerekkel el kell pusztitani mert megterhelik az allamok haztartasat. Honnan veszik ezt a kimeletlen alantas batorsagot, hogy ezt nyilvanosan ki is jelentik? Emberek – Foldunk boven el tudna tartani azt 7.6 milliars embert de a “hatterhatalomnak” soha nem eleg a profit. Most meg miben kulonboznek Hitlertol – sot az egesz vilag nepessegere akarjak kiterjeszteni aljas gazdasagi es szocialpolitikai tervuket! Hova lesznek azok az osszegek miket az emberek egy eleten keresztul fizetneka szocialis budzsekbe? Meddig megy ez? Ebredjetek! Halalra iteltekkent akarjak hogy eljuk le utolso napjainkat? Varjuk a kivegzeseket? Mi ez? A koronavirus csak figyelmeztetes volt – lasd – itt is az idosek huzzak a rovidebbet!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .