Kezdőlap Címkék Christine Lagarde

Címke: Christine Lagarde

Karácsonyi ajándék: kapjon mindenki ezer eurót!

Franciaország egyik legnevesebb közgazdásza Christine Lagarde asszonynak javasolták adjon minden uniós polgárnak 1000 eurót.

Christine Lagarde asszony hamarosan átveszi az Európai Központi Bank irányítását. Elődje, Mario Draghi utolsó sajtóértekezletével vihart kavart. Mind a német mind a holnap nemzeti bank elnöke bírálta a távozó bankelnök tervezett intézkedéseit:

Draghi hattyúdala: kamatcsökkentés és 20 milliárd eurós kötvény vásárló csomag

Bármibe is kerül, megvédem az eurót – hangsúlyozta Mario Draghi 2012-ben nem sokkal azután, hogy átvette az Európai Központi Bank irányítását, és az eurozóna fő bankáraként sikerrel járt. Nemcsak megvédte az eurót hanem azt is elérte , hogy az egyik legkeresettebb tartalék valuta is lett az európai fizetőeszköz, melynek kimúlását immár nagyon kevesen tartják valószínűnek. Ám most az az igazán nagy gondja Mario Draghinak, és az európai vezetőknek, hogy az eurozóna stagnál. Mindenképp ösztönzésre szorul. Ezért csökkentették a már amúgy is negatív kamatlábat -0,4%-ról -0,5%-ra. Ezenkívül 20 milliárd euró értékben az Európai Központi Bank újrakezdi az adósságok felvásárlását. Amelyet csak tavaly hagyott abba miután több mint 2600 milliárd eurós adósság halmazt felvásárolt – jórészt az eurozóna tagállamainak államkötvényeiből. Emiatt sokan bírálták Mario Draghit, de Japánban – a világ harmadik legnagyobb gazdaságában, ahol az állam nyakig el van adósodva – ugyanezt csinálta a nemzeti bank. Ettől függetlenül a neoliberális pénzügyi ortodoxia hívei elszántan bírálják Mario Draghit. Jürgen Stark, aki korábban az Európai Központi Bank vezető közgazdásza volt, azt nyilatkozta a Wall Street Journalnek még a csütörtöki sajtótájékoztató előtt, hogy Draghi újabb ösztönző csomagja megzavarhatja a nemzetközi piacokat.

“Nincsen kellően végig gondolva ez a koncepció!” – hangsúlyozza az ortodox neoliberális közgazdász.

Tegyük hozzá gyorsan, hogy ő még abban a hitben élt, hogy Mario Draghi havi 40-60 milliárd eurós kötvény vásárlási programot jelent be, de ebből a valóságban “csak” 20 milliárd euró lett. Persze ez még csak a kezdet, az utód, Christine Lagarde asszony nyugodtan folytathatja az adósságok felvásárlását, ha úgy ítéli meg, hogy a gyengélkedő európai konjunktúrának szüksége van erre az élénkítésre. “Ezt még meg kellene vitatni” – nyilatkozta a párizsi Le Monde-nak a francia nemzeti bank kormányzója (elnöke). Mario Draghi azonban sajtóértekezletén közölte:

addig folytatják az adósságok felvásárlását ameddig szükséges és amíg a kamatláb emelése nem válik aktuálissá!

Az Európai Központi Bank elnöke elismerte: az eurozóna gyengélkedése tovább tart mint képzelték. Ezért is vált szükségessé az újabb ösztönző csomag. Mario Draghi ugyanis, akit sokan Olaszország új kormányfőjének képzeltek el, pontosan tudja:

nemcsak pénzügyi, de politikai okból is fontos a gazdaság élénkítése

Erre mutatnak rá a szakértők épp Mario Draghi hazáját hozva föl példaként. Olaszországban a demagóg szélsőjobboldal első hatalom átvételi kísérlete ugyan elbukott, de hogyha a nemrég hivatalba lépett baloldali kormány nem produkál eredményt, akkor könnyen tovább erősödhet a populista Matteo Salvini, aki nyíltan semmibe veszi Brüsszel és az Európai Központi Bank figyelmeztetéseit. Mások is tisztában vannak a politikai kockázatokkal, és javaslatokkal árasztják el Christine Lagarde asszonyt, aki az IMF éléről érkezik az Európai Központi Bankba, hogy átvegye Draghi örökségét.

Kapjon az eurozónában mindenki 1000 eurót karácsonyra!

Ezt javasolta Franciaország egyik legjelesebb közgazdásza, Daniel Cohen. Az Ecole Normale Superieure közgazdasági intézetének igazgatója a Les Échos című gazdasági lapnak nyilatkozott,  és kissé meglepő ötlettel állt elő. Szerinte Christine Lagarde asszonynak, aki november elején veszi át a staféta botot Mario Draghitól, adnia kellene mindenkinek 1000 eurót az eurozónában. Ez 340 milliárd eurós kiadást jelentene az Európai Központi Banknak, de egyidejűleg fantasztikus mértékben megnövelné a gyengélkedő fogyasztást. Arról nem is beszélve, hogy mennyire megnövekedne Európa népszerűsége az eurozóna tagállamaiban …

Bolgár nő az EU jelöltje az IMF élére

Krisztalina Georgieva jelenleg a Világbank második számú vezetője. Egy amerikai-európai megállapodás alapján a Világbanknak mindig amerikai míg a Nemzetközi Valutaalapnak európai vezetője van. A francia Christine Lagarde asszony azért mondott le a Nemzetközi Valutaalap éléről, mert az Európai Központi Bank elnöke lesz.

Mindez része annak a csomagtervnek, melyet Emmanuel Macron francia elnök dolgozott ki az európai vezetői posztok elosztására. Így lett a német Ursula von der Leyen a brüsszeli bizottság elnöke és Christine Lagarde az EKB elnöke. Az Európai Unió keleti tagállamai azért támogatták ezeket a jelölteket, hogy aztán cserébe ők is kapjanak egy fontos tisztséget: ez pedig az IMF vezetői posztja. Ezért lett az Európai Unió jelöltje a Nemzetközi Valutalap élére Krisztalina Georgieva. Akinek a megválasztása egyáltalán nem biztos. Az amerikaiaknak és az európaiaknak ugyanis már nincsen többségük az IMF-ben vagyis szükség van néhány más állam meggyőzésére. Kína, Oroszország és más államok gyakran bírálták az amerikai-európai megállapodást a vezetői posztok elosztásáról. Lehet, hogy most megpróbálkoznak egy saját jelölttel, de annak igen nehéz lesz többséget szereznie az uniós jelölttel, a bolgár Krisztalina Georgieva-val szemben.

Túl soká élünk, ami pénzügyi kockázat

A vártnál is tovább élnek az emberek, ami akár 50 százalékkal megdobhatja a kiadásokat 2050-re – derül ki az IMF jelentéséből. A valutaalap vezetője a nyugdíjkorhatár folyamatos emelését szorgalmazza, de szó lehet az ellátás csökkentéséről is.

Az idősek túl sokáig élnek, és ez veszélyt hordoz a globális gazdaság számára, most valamit kell tenni – véli Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Az IMF következő féléves csúcstalálkozójára készítette elemzését.

Az IMF tőkepiaci részlegének vezetője, a spanyol José Viñals a becsültnél hosszabb életet

„élettartam-kockázatnak”

nevezi. Eszerint ha az átlagos élettartam 2050-re várhatóan több, mint három évvel növekedne a 2010-es referenciaértékhez képest, akkor a fejlődő gazdaságokban az öregedés költsége a kormányokra, a vállalatokra, a biztosítókra és a magánszemélyekre 50 százalékkal emelkedne.

A feltörekvő országok esetében ez a többletköltség 25 százalék lenne. Abszolút összegben a várt többletköltségek több tízmilliárd dollárba kerülnek globálisan. Ez veszélyezteti az államháztartás fenntarthatóságát, mert az államadósságot hasonló arányban növelné. Ez a magánszemélyek fizetőképességét is veszélybe sodorná.

„A hosszabb élet jó dolog, de jelentős pénzügyi kockázatot hordoz. Többe fog nekünk kerülni”

– mondta Vinals.

A bemutatott adatok szerint az élettartam valósággal száguldva nőtt az elmúlt bő 250 évben. 1750-ben Nyugat-Európában a születéskor várható élettartam nem érte el a 40 évet. 1900 óta lineáris növekedés következett be, míg 2010-re el nem érte a 80-at. Globálisan az 1950-es 48-ról 1950-ig 70 évre nőtt a várható élettartam.

Az ENSZ várakozása szerint 2050-re a 60-dik év után a várható élettartam még 26 év lesz a fejlett gazdaságokban, és 22 a fejlődő országokban. Vagyis évente egy hónappal fog kitolódni. Az 1910-ben élt 60 éves európaiaknál a várható élettartam 15 év volt, egy évszázaddal később ez elérte a 24 évet.

Ez természetesen növekvő kiadást von maga után a nyugdíjakra és az egyéb társadalombiztosítási ellátásokra. „Felismerni és mérsékelni ezt a kockázatot olyan folyamat, amelyet most kell elkezdeni” – mondja az IMF szakértője.

Christine Lagarde szerint a hatások semlegesítése érdekében ajánlott kombinálni a nyugdíjkorhatár növekedését más intézkedésekkel. Azt javasolja, hogy

a korhatár növelését igazítsák a várható élettartamhoz,

ezzel nem nőne a nyugdíjban töltött évek száma.

A 67 éves nyugdíj-korhatárt kitoló spanyol reformban már van ilyen mechanizmus. A törvény előírja, hogy a nyugdíjrendszer legfontosabb változóit (mint például a korhatárt) a várható élettartam növekedésétől függően ötévente felülvizsgálják. De az IMF szerint ez se elegendő. Meggyőződésük, hogy további intézkedéseket kell hozni. Többek között a nyugdíjak csökkentését, a járulékok növelését és annak lehetőségét, hogy az államok a magánbiztosítókkal szerződést kötnek a „vártnál hosszabb ideig” élők miatti kockázat fedezésére.

Macron Putyinnak udvarolt

0

„Oroszországnak Európában a helye” – hangsúlyozta Emmanuel Macron francia elnök, a szentpétervári gazdasági csúcstalálkozón. A kelet-nyugati gazdasági fórum résztvevőinek impozáns névsora is mutatja, hogy mennyire fontosnak tartja a világ a vendéglátó országot.

 

A világ GDP-jének az egyharmada képviseltette magát Szentpétervár– mondhatnánk némi képzavarral. Az immár hagyományos tanácskozás díszvendége ezúttal az Európát képviselő Franciaország és a világ harmadik legerősebb gazdasága, Japán volt. Rajtuk kívül jelen volt Vang Csiseng kínai alelnök is. Vlagyimir Putyin orosz elnök vezetésével tartották azt a kerekasztal-fórumot, amelyen részt vett a Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója is.

Emmanuel Macron hangsúlyozta: mindenképp fokozni kívánják a befektetéseket Oroszországban, és azt szeretnék, ha Franciaország az elsők közé kerülne ezen a téren.

Válaszul Putyin arra mutatott rá, hogy Európa és benne Franciaország sok szankciót alkalmaz Oroszországgal szemben.

Ennek eredményeképp az egykor évi 450 milliárd dolláros kereskedelem a felére csökkent. Ugyanakkor Kína lett Oroszország első számú külföldi partnere.

Putyin a közelmúltban Angela Merkel német kancellárt fogadta Szocsiban, hogy erősítse a két ország kapcsolatait, amelyekben fontos szerepet játszik a Nord Stream 2 földgázvezeték. Ez közvetlenül köti össze a Balti tenger alatt Oroszországot Németországgal. Gerhard Schröder, volt német kancellár most Szentpéterváron is elmondta, hogy mennyire előnyös ez a gázvezeték mind Oroszország, mind Európa számára. Mint ismert, Donald Trump amerikai elnök meg akarta fúrni a Nord Stream 2 gázvezetéket, mert Amerika a saját földgázát kívánja eladni Európának.

A gazdasági és stratégiai érdekek így gyakran keresztezik egymást.

Mindenesetre Szentpéterváron Putyin elnök azt kívánta bizonyítani, hogy a szankciók ellenére Oroszország nem szigetelődött el. Igaz, hogy a GDP-je alapján már nincs a világ TOP-tízében, de továbbra is nagyhatalomnak számít, hiszen megkerülhetetlen a kelet-nyugati kapcsolatokban.

Közös pénzügyi alapot javasol Lagarde

0

Közös pénzügyi válságalapot javasolt az eurozóna számára Christine Lagarde. A Nemzetközi Vautaalap vezérigazgatója szerint a jelenlegi konjunktúrát a protekcionizmus és a populizmus is fenyegeti.

 

Lagarde Németországban beszélt a többi között a globális konjunktúráról, ami az eruózónában is tapasztalható, s figyelmeztetett arra, hogy ezt kétfelől is ellenszél fenyegeti: az egyik oldalon a protekcionizmus, a másikon a populizmus.

A válság elkerülésére az IMF vezérigazgatója azt javasolta, hogy legyen valamiféle közös pénzügyi alap az eurozónában, amely alkalmas a gyors orvoslásra. Az eurozóna reformjáról márciusban kellett volna tárgyalnia az EU vezetőinek Brüsszelben, de Németország haladékot kért .

Angela Merkel német kancellár arra hivatkozott, hogy kormányalakítási tárgyalások elhúzódása miatt nem volt elég ideje a felkészülésre. Emmanuel Macron francia elnök tavaly vetette fel az eurozóna reformjának ügyét, amelyet Berlin – ha óvatosan is, de – támogatott.

Ha elkezdődik az unió reformja, akkor az EU kétsebességessé válik. Minden tagállamnak felajánlják, hogy lépjen be az eurózónába. Ha ezt elutasítja, akkor egyedül kell szembenéznie a pénzügyi válságokkal és kevesebb uniós pénzre számíthat.

Varga Mihály magyar nemzetgazdasági miniszter nemrégiben a Magyar Hírlapban úgy nyilatkozott :

a kormánynak nem sürgős a belépés az eurozónába…

Félelmetes kereskedelmi háborút indított el Trump az IMF szerint

0

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, Christine Lagarde azt mondta: senki nem nyerhet egy ilyen kereskedelmi háborúban.

Christine Lagarde a francia RTL-nek nyilatkozott azután, hogy Donald Trump 25%-os vámot vetett ki az importacélra és 10%-osat az alumíniumra. Mindkét intézkedés elsősorban Kínát veszi célba, de az Európai Uniót is érzékenyen érinti, így az EU is ellenlépéseket fontolgat.

Trump környezetében sem mindenkinek tetszett az extra vám bevezetése, ezért

le is mondott a gazdasági főtanácsadó,

Gary Cohn. Ő amúgy sikeresnek ítélte azt az évet, amelyet a Fehér Házban töltött, hiszen Trump eddig nem kezdte meg a választási kampányban megígért kereskedelmi háborút. Ott még 45%-os büntető vámokról szónokolt Kínával szemben. Ezen kívül sikeresnek ítélte az adóreformot is, amely főleg a nagy cégeknek és a gazdagoknak kedvezett.

Csakhogy Trump a rozsdaövezet szavazataival lett elnök. Ez a kifejezés azokat az államokat jelöli az USA-ban, ahol a hagyományos ágazatokban százezerszámra szűntek meg munkahelyek az olcsó külföldi import miatt.

Trump most nekik kedvezett.

A tőzsdén meg is indultak felfelé az acélt és alumíniumot gyártó cégek papírjai, de a lelkesedés nem tartott sokáig: mindenki tudja ugyanis, hogy ha kereskedelmi háború lesz, akkor annak negatív hatásait Amerika is érezni fogja.

Trump szerint ugyan nem kell félni ettől, de az IMF vezérigazgatója sem ért vele egyet. Szerinte

a kereskedelmi háborúnak félelmetes hatása lehet a globális gazdaságra.

Lelassulhat a kereskedelem és a gazdasági növekedés, mindenki rosszul jár. Ugyanezt jelezték a kínaiak is.

Christine Lagarde elismerte a tévéinterjúban, hogy az amerikai panaszok nem teljesen alaptalanok: a kínaiak (és nemcsak ők) sokszor ellopják a külföldi technológiát, majd ezt felhasználva indítanak exportoffenzívát. De a megoldás szerinte nem a háború, hanem a tárgyalás.

Az IMF vezetője válthatja Junckert

0

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője, Christine Lagarde lehet 2019-től az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker utóda.

A Welt am Sonntag ír arról, hogy az Európai Néppárt keresi Juncker utódját, miután a politikus bejelentette, hogy a 2014-2019-es ciklus után

nem vállalja tovább az Európai Bizottság vezetését.

Az MTI által idézett lap szerint a párt több vezetője Christine Lagarde-nak szánja a pozíciót. Az IMF-et 2011 óta vezető francia politikus “karizmatikus, tapasztalt és jól tudja érvényesíteni akaratát, így nagyon jó választás lenne” – mondták az Európai Néppárt felső köreiben.

Christine Lagarde vezérigazgatói megbízatása az IMF-nél 2021-ig szól, de legtöbb elődje a mandátum lejárta előtt lemondott, így ez nem lehet akadály. Ráadásul

jó viszonyban van a legbefolyásosabb néppárti vezetővel, Angela Merkel német kancellárral.

Jelölése így azon múlik, hogy elnyeri-e Emmanuel Macron francia elnök támogatását.

A felmérések szerint a 2019-es európai parlamenti választást is a Néppárt nyeri, így megint ők jelölhetik az Európai Bizottság elnökét.

A Welt am Sonntag szerint Christine Lagarde nemcsak a jobbközép, de a liberális pártok támogatását is elnyerheti, az EP választást felvezető kampányban pedig a női szavazókat is meg tudja szólítani.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK