Kezdőlap Címkék Kényszermunka

Címke: kényszermunka

Per az ujgur kényszermunkások alkalmazása miatt

Az első per amely során négy divatcéget vádolnak azzal Franciaországban, hogy ujgur kényszermunkásokat alkalmaznak Kínában.

Jogvédő szervezetek kezdeményezték a pert Franciaországban arra hivatkozva, hogy Kínában a Hszincsiang-ujgur tartományban az ujgur őslakosságot kényszermunka telepeken dolgoztatják. Mind a divatcégek mind Peking tagadja a vádakat, melyeket az USA-ban fogalmaztak meg, ahol kampány folyik a kínaiak globális nyomulásának megállítására.

„Ezek a multik azzal, hogy kényszermunkát használnak fel, behozzák a hétköznapi életünkbe az emberiség ellenes bűntetteket”

– jelentette ki Raphael Glucksman Európa parlamenti képviselő, aki maximálisan támogatja a nemkormányzati szervezetek kezdeményezését.

„Ez a per történelmi jelentőségű”

– írta most Twitteren abból az alkalomból, hogy a francia igazságszolgáltatás megkezdte a vizsgálatot az ujgur kényszermunka ügyében.

Nemcsak Kínáról van szó – hangsúlyozza a Les Echos című francia üzleti lap, rámutatva arra, hogy a multik sok más országban is kihasználják a lehetőségeket arra, hogy nagyon olcsón dolgoztassák a kiszolgáltatott embereket.

Franciaországban négy divatcéget vádolnak. Az első az Uniqlo France, mely a japán Fast Retailing céghez tartozik. A második az Inditex nevű óriás, mely olyan márkák tulajdonosa mint a Zara, a Bershka és a Massimo Duti. A harmadik vádlott az SMCP/Sandro, Maje, de Fursac stb./ és a Skechers sportcipő gyár.

Mi a konkrét vád?

Az, hogy a szóbanforgó cégek nem tesznek meg mindent azért, hogy tisztázzák: a helyi alvállalkozók nem vesznek igénybe kényszermunkásokat a Hszincsiang-ujgur tartományban.

A spanyol óriást, az Inditexet azzal is vádolják, hogy jó kapcsolatokat épített ki a helyi kínai vállalkozókkal, és így igen olcsón tud szöveteket és textil árut gyártatni a Hszincsiang-ujgur tartományban. Az Inditex France igazgatója határozottan cáfolja ezt az állítást. Jean Jacques Saulon ezt nyilatkozta a Les Échos-nak:

„Ez egy rossz per, mert mi sohasem dolgoztunk abban a kínai tartományban! Egyetlen beszállítónk sem működött ott!”

Az Inditex, mely olcsó áraival tarol a divat piacon, néhány éve közzétette alapszabályzatát arról, hogy sohasem alkalmaz gyerekmunkást vagy kényszermunkást sehol sem a gyáraiban az egész világon!

„Évente 6000 vizsgálatot folytatunk világszerte méghozzá nagyon alaposan. Minden beszállítónk tudja, hogyha megbukik ezen a vizsgán, akkor azonnal töröljük az üzleti partnereink közül”

– hangsúlyozza az Inditex France igazgatója.

Az Uniqlo is ünnepélyesen elítélte már korábban a kényszermunkát. Most azzal vádolják, hogy Anhuj tartományban alkalmaz ujgur munkásokat, akiket feltehetően büntetésből telepítettek oda (ez a tartomány nagyon messze van a Hszincsiang-ujgur tartománytól, ahol az ujgur őslakosság kisebbségbe került a kínai bevándorlókkal szemben.)

Kik is azok az ujgurok?

A párizsi Les Echos rövid magyarázattal szolgál a 11 milliós török nyelvcsaládhoz tartozó muzulmán népről, mely jórészt a Hszincsiang-ujgur tartományban éldegél Kína északnyugati részén, de megtalálható Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Kirgizisztánban és magában Törökországban is.

Peking a terrorizmus támogatásával  vádolja az ujgur kisebbséget, mely korábban Erdogan török elnök atyai gondoskodását  is élvezte. Csakhogy a török államfő pénzügyileg pácba került, és Peking 1 milliárd dolláros gyors segélyt adott a török líra megmentésére. Cserébe csak azt kérte Erdogantól, hogy mondjon le türk testvéreinek támogatásáról. A török államfő ezt meg is tette. Elzarándokolt Urumcsiba, a Hszincsiang-ujgur tartomány fővárosába, hogy elmondja „ujgur testvéreinek” milyen jó is nekik, ha együttműködnek a kínaiakkal.

Pekingben nem alaptalanul vádolják az ujgurok egy részét terrorizmussal: az Al Kaidanak egész ujgur dandára van, mely Pakisztánban működik.

Hszi Csinping elnök ezért 2014-ben háborút hirdetett a terrorizmus ellen, és ez jelentős mértékben megváltoztatta a viszonyokat a Hszincsiang-ujgur tartományban – írja a Les Echos.

Teljes rendőri ellenőrzést vezettek be a legkorszerűbb technika bevetésével. Miután ez a vallási rendezvényekre is kiterjedt, tovább növelte az ujgur őslakosság frusztrációját. Peking a terrorizmus támogatásával vádolt meg sok ujgur családot, akiket táborokba zsúfoltak össze. Az itt folyó munkát nevezik kényszermunkának Kínán kívül. A hatalmas országban csak néhány éve szüntették be a munkatáborok rendszerét, amely kezdettől fogva jellemezte a 72 éve megalakult kommunista Kínát.

Hszincsiang-ujgur tartományban körülbelül ötszáz ilyen „átnevelő tábor ” van

– állítják a nemkormányzati szervezetek. Ebből 182 kifejezetten koncentrációs tábor. Ezekről indult most per Franciaországban – írja a Les Echos.

Több tízezer rabszolga van Magyarországon

Prostitúcióra kényszerítés, csicskáztatás, adósrabszolgaság – mind létező jelenség Magyarországon. Egy felmérés szerint 36 ezer ember rabszolgasorban az országban.

A múlt héten mutatták be az úgynevezett Global Slavery Indexet, amelyet minden évben a Walk Free Foundation nevű jogvédő szervezet állít össze, a Minderoo Alapítvány segítségével. Az idei felmérésből az derült ki, hogy

a világon több mint 40 millió emberrel bánnak rabszolgaként.

A lakosság számához viszonyítva a legnagyobb arányban Észak-Koreában élnek emberek rabszolgasorban (az ország minden 10. lakója ide sorolható), utána Eritrea, majd Burundi következik. Fiona David, a Minderoo Alapítvány elnöke a bemutatón azt mondta: a lista élén található országok mindegyikében állami támogatással végeztetnek kényszermunkát.

Abszolút értéket tekintve Indiában van a legtöbb rabszolga, körülbelül 8 millió, majd Kína, Pakisztán, Észak-Korea és Nigéria következik.

A rabszolgák 60 százaléka ebben az öt országban él.

Nemzetközi szervezetek szerint a gazdag országok is felelősek a rabszolgaságért, hiszen hatalmas mennyiségben importálnak olyan árut, amelyet valószínűleg kényszermunkával állítottak elő.

A rabszolgaság az egész világon jelen van. A felmérés meghatározása szerint a modern kori rabszolgák közé azok tartoznak, akiket megfosztanak a szabadságuktól, mások tulajdonának, eladhatónak, megölhetőnek tartanak. Ide tartozik az emberkereskedelem, a kényszermunka és a kényszerházasság, de például a gyerekkatonaság és a kényszerprostitúció is.

A rabszolgaság a régióban is jelen van: a felmérés szerint

Magyarországon 36 ezer rabszolga van.

Ez egyébként 13500-zal több, mint ami a két évvel ezelőtti jelentésben szerepelt. A legnagyobb veszélyben a társadalom peremére szorult csoportok vannak. A szervezet (hitelminősítőkhöz hasonló) értékelése szerint Magyarország a BB kategóriában van a rabszolgaságot illetően – ide sorolják a régió legtöbb országát.

Akik követik a híreket, azok gyakran találkozhattak az elmúlt években magyarországi rabszolgákról szóló híradásokkal. Ahogy fent is írtuk, ide tartozik, ha valakit prostitúcióra kényszerítenek, de szóltak hírek konkrét rabszolgatartásról is.

Az Anthropolis Egyesület három éve Modernkori rabszolgaság címmel könyvet is megjelentetett a témában (ez az interneten is olvasható). A kötetből kiderült, hogy a kényszerprostitúció szempontjából Magyarország kibocsátó, tranzit- és célországnak is számít. A könyv akkori bemutatóján az is elhangzott, hogy

Magyarország az EU-ban ott van az öt legnagyobb kibocsátó ország között a szexuális kizsákmányolás területén.

Ez elsősorban nőket érint, a jellegzetesen közép-európai jelenségnek számító csicskáztatás viszont főleg férfiakat. De persze az ellenkezőjére is van példa: a könyvben is leírták egy olyan nő történetét, akit évekig dolgoztatott egy család, miközben se pénzt, se rendes ételt nem kapott, és a házból sem engedték ki.

Tavaly pedig 12 embert ítéltek el a hírhedté vált gádorosi csicskáztatás ügyében. Ők kiszolgáltatott, befolyásolható embereket kerestek, akik jó fizetés és ellátás ígéretével csábítottak el, majd

elvették papírjaikat, embertelen körülmények között tartották, rendszeresen megverték és munkára kényszerítették őket.

Volt, akit 15 éven keresztül tartottak így fogva.

Az ilyen példákat hosszan lehetne sorolni: a kiszolgáltatott idős embereknek elveszik a nyugdíját is, sokakat dolgoztatnak, de arra is voltak példák, hogy elvették a papírjaikat és azokkal hitelt vettek fel a nevükre. Az RTL Klub egy korábbi riportjából az is kiderült, hogy a rabszolgaként tartott embereknek gyakran az istállóban, az állatokkal kell aludniuk. És az is, hogy a jelenség nem csak a tanyavilágban létezik, hanem gazdagabb környékeken is.

Szarvason nemrég még egy olyan menedékház is nyílt, ahol a csicskáztatásból menekülőket is befogadják. A hvg.hu beszámolója szerint a ház tele van.

De hosszan lehetne sorolni azokat az eseteket is, amikor uzsorások kényszerítettek valakit adósrabszolgaságba. Az Országos Kriminológiai Intézet egyik tanulmánya szerint

az uzsorások általában olyanok, akik meghatározó szerepet töltenek be egy-egy közösség életében.

A leginkább fertőzöttnek Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számít.

A tízezreket kilátástalan helyzetbe taszító uzsorázás elleni küzdelmet egyébként a Fidesz-kormány is kiemelt feladatnak tekintette, ennek ellenére a helyzet nem sokat javult.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!