Forrás: Facebook

A „bezárni és újraalapítani a pártot” felhívásnak nem volt támogatása a tagságban, ezért „elengedte” ezt Szanyi Tibor, az MSZP új alelnöke. Szerinte az új elnökséggel mutatkozik esély igazi baloldali fordulatra. Szanyi úgy gondolja, hogy vannak politikai osztályok és van osztályharc,  s a tagság azt üzente, hogy “tessék balra menni”.

A tabula rasával előállt Szanyi Tibor európai parlamenti képviselő is helyet kapott az MSZP új vezérkarában, amelynek élére viszonylag szűk, 54-46-os többséggel Tóth Bertalan parlamenti frakcióvezető került a korábbi pártelnök Mesterházy Attilával szemben a vasárnapi kongresszuson.

A három új alelnök egyike Szanyi Tibor, aki nemrégiben azzal állt elő, hogy szerinte be kellene zárni a pártot, majd újraalapítani. Most mégis pozícióra jelölte magát, és meg is választották Komjáthi Imre, a Közmunkás Szakszervezet vezetője és Hegyi Gyula, közismert elkötelezett baloldali (egykori EP-képviselő) társaságában; elnökhelyettessé Szakács Lászlót emelték, aki Mesterházy kabinetfőnöke volt.

Nem ő volt az egyetlen, aki felvetette ezt a radikális javaslatot, Gőgös Zoltán, eddigi elnökhelyettes a tagságnak küldött levelében ugyanezt írta – mondta a Független Hírügynökségnek Szanyi Tibor. Az ötletnek azonban nem volt aktív támogatása a tagságban, ezért

„elengedtem, amíg más fel nem veti”

– mondta a politikus.

Ezzel kapcsolatban egyetért azzal, hogy az MSZP manapság „rossz brand”, miközben a lakosság bő egyharmada baloldalinak vallja magát, és még többen vannak, akik nézeteikben baloldaliak, de akiknek az MSZP általi képviseleti képességük ez alatt van. Ezért vállalta azt jelölti fellépésében, hogy ezen változtatni kell testvérvárosi, kisvárosi együttműködésekkel.

A vidéki lakosság kirekesztve érzi magát a társadalomból, ez vezetett a Brexithez, Donald Trump megválasztásához, nálunk pedig a Fidesz sikeréhez a legnyomorultabb helyeken- von nagy ívű párhuzamot Szanyi Tibor.

Sokak szerint csak idő kérdése, hogy a különféle erővonalak képviselői a pártvezetésben egymás torkának ugranak. Szanyi erről úgy véli, hogy a kongresszus „elrendezte a párt akaratát”, de elismeri, hogy nem nagy arányban választott elnököt. A beszédekben azért a főbb elgondolásokban átfedések voltak.

Az elnök mellett négy komoly baloldali elkötelezettségű ember van, az MSZP vezetése nagyon erősen balra húzódott

– szögezte le Szanyi.

Nemzetközi-történelmi kitekintéssel a politikus arról beszélt, hogy a szociáldemokrácia súlyos kompromisszumokat kötött a jóléti állam kialakulásakor, a Szovjetunió felbomlása után pedig feltört a neoliberalizmus, amely a Gerhard Schröder, Tony Blair, Bill Clinton nevével fémjelzett irányzatban öltött testet. Ennek hazai képviselője volt Lendvai Ildikó és Kovács László (volt MSZP-elnökök – a szerző).

A klasszikus baloldali erők felőrlődtek ebben, idehaza pedig ebbe „rondított bele” előbb Medgyessy Péter, de főleg Botka László. Utóbbi „fizessenek a gazdagok!” szlogenjének szóhasználatával nem értett egyet, mert „gazdagot egymilliárdos vagyon alatt ne keressünk” – fogalmazott.

Szanyi szerint szocialista értékeket kezelő, baloldali programot adó vezetés állt össze az MSZP-ben, amelynek alapján

van esély igazi fordulatra.

Személy szerint változatlanul szembe megy a tőkével, de elismeri ennek realitását. „Nem örülök neki, de elfogadom. Ők az ellenfeleink” – fogalmaz. Vannak politikai osztályok és van osztályharc – teszi le a garast. Szerinte a fontos az, hogy

az MSZP nem támogathatja a neoliberális gazdaságpolitikát.

Az ötfős elnökségből négyen garantáltan baloldaliak, ennek oka a tagságtól az a

„kemény üzenet, hogy tessék balra menni”.

Tóth Bertalan pártelnökről azt mondta, hogy tőle eddig nem lehetett hallani ideológiai megnyilatkozást, de az elnökség összetétele az ő mozgásterét is kijelöli.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..