Kezdőlap Címkék Szanyi Tibor

Címke: Szanyi Tibor

Leváltották alelnökségéből Szanyit

Visszahívta az MSZP alelnöki tisztéből Szanyi Tibort az etikai bizottság. Szanyi az utóbbi időben élesen szembe került a pártvezetéssel.

Visszahívták az MSZP-ben viselt tisztségeiből Szanyi Tibort – írta az Index. A szocialisták szabad szájú politikusa körül hetek óta különböző etikai és fegyelmi eljárások tornyosultak, miután többször nyilvánosan bírálta pártját és kritizálta a vezetőség döntéseit, főként az európai parlamenti (EP) választásokat követően. A voksoláson az MSZP-Párbeszéd listája történelmi mélypontú (6,82 százalék) eredményt ért el. Ezzel Szanyi a második helyről se jutott be az uniós parlamentbe.

Szanyi ezután több nyilatkozatban, például nyílt levélben fogalmazott meg éles kritikát az MSZP vezetésével szemben. Ennek nyomán néhány hete a fegyelmi vizsgálat lezárultáig felfüggesztették az alelnök tagságát a pártban. Egyúttal megpendítette, hogy Balra, magyar! néven új mozgalmat indít.

Noha a múlt héten még úgy tűnt, Szanyi egyszerű megrovással megúszta, az MSZP elnöksége fellebbezett az országos etikai és egyeztető bizottságnál a döntés ellen, súlyosabb szankciót követelve. A megrovásnál az MSZP alapszabálya szerint a tisztségektől való megfosztás, valamint a kizárás a súlyosabb szankció.

Mindennek nyomán hétfőn visszahívták az alelnököt a pártban viselt tisztségéről. A visszahívást az Indexnek az MSZP sajtóosztálya megerősítette azzal, hogy a döntés jogerős.

Maga Szanyi viszont több nyilatkozatában azt mondta, hogy őt csak a kongresszus foszthatja meg alelnöki tisztétől. Mert ez a fórum választotta meg.

Szanyi Tibor párttagságát felfüggesztette az MSZP

Az MSZP országos elnöksége felfüggesztette Szanyi Tibor alelnök, leköszönő európai parlamenti (EP-) képviselő és Fekete Zoltán, a szocialisták Pest megyei elnökének párttagságát – közölte az ellenzéki párt pénteken az MTI-vel.

A nap folyamán tartott elnökségi ülés döntéseit ismertető közlemény szerint a két politikus tagsági viszonyát az EP- és a budapesti előválasztási kampány időszakában tanúsított, a párt megítélését nyilatkozataival, cselekedeteivel hátrányosan befolyásoló magatartása miatt függesztette fel egyhangúlag a testület.

Hangsúlyozták, az MSZP célja továbbra is az, hogy az önkormányzati választáson minél több település kiszabaduljon a Fidesz fogságából. Ezt a célt minden olyan cselekmény veszélyezteti, amely a közösség egységének megbontására irányul – közölték.

A felfüggesztés az Országos Etikai és Fegyelmi Ügyek Tanácsa előtt most meginduló fegyelmi eljárás időtartamára szól – tették hozzá.

Szanyi Tibor – aki az MSZP-Párbeszéd EP-lista harmadik helyén állt és nem szerzett újból mandátumot – az EP-választás után többször is élesen bírálta a pártvezetést nyilvánosan, illetve nyilvánosságra került levelében. Fekete Zoltánnak még februárban került a sajtóhoz az MSZP választmányi tagjaihoz címzett levele, amelyben gazdasági visszaélések eltusolásával vádolta meg a párt mostani és korábbi vezetőjét.

Az MSZP elnöksége értékelte a fővárosi előválasztás eredményét és döntött arról, hogy a Párbeszéddel kötött szövetség megerősítése keretében létrehoz egy szociális ügyekkel és egy zöld, fenntartható fejlődéssel foglalkozó kabinetet, amelyekben az MSZP részéről Korózs Lajos országgyűlési képviselő, illetve Tüttő Kata elnökségi tag vesz részt. Molnár Zsolt budapesti elnököt felkérték arra, hogy mielőbb véglegesítse az ellenzéki pártok közötti kerületi megállapodásokat.

Az elnökség határozott arról is Nagykanizsa város polgármesterjelöltjének Hári Tibort javasolja.

Szanyi Tibor, nem is tudott az ellene folyó eljárásról, azt pedig előre jelezte, hogy a pénteki elnökségi ülésen nem vesz részt, költözik haza Brüsszelből. – válaszolta az Index kérdésére.

Szanyi Tibor (nyílt) levelét megírta

Nyílt levelében beszólt az MSZP-nek Szanyi Tibor aki önálló mozgalmat indít, a mozgalmon belül hajlandó akár az MSZP elnöki funkcióját is elvállalni.

Kedves Elvtársam!

Immár bő egy hete ismét nem vagyunk bátrak.

A traumatikus választási vereségünk sem volt elég fejbekólintás ahhoz, hogy felébredjünk, s cselekvésbe fogjunk. Attól tartok, az MSZP politikai kómába esett.

A június 1-i Választmány ülésén, illetve előtte történtek önmagukban látleletét adják a helyzetünknek.

Az egyetlen EP-mandátumunk betöltéséről volt szó.

A vezetőink egy teljesen felesleges kérdést tettek fel titkos szavazásra, hogy tehát azt, akarjuk-e, ami a döntésünk nélkül is automatikusan bekövetkezne, azaz hogy az eredeti sorrendben kattanjon a listánk.

A gyávaság mintaesetének tudhatjuk be azt, hogy az elnökség – különösen annak fizetett része – nem akarta előterjeszteni, hogy név szerint ki legyen az egyetlen EP-képviselőnk?

Mi, választmányi kétharmaddal azt válaszoltuk, hogy mi az a párt vagyunk, amelyik semmilyen helyzetre nem képes érdemben reagálni.

Minden szép, minden jó, mindennel meg vagyunk elégedve: ezúttal a 6,62 %-kal.

Az ominózus szombati reggel egy országos elnökségi üléssel kezdődött. A pártelnök elmondta javaslatát, én viszont elvi éllel kifogásoltam, hogy a vezetés fősodra nem mer konkrét javaslatot tenni, hanem megint mismásol, s egy személyi javaslatot egy származtatott mechanizmusba burkol, azaz maradjon minden úgy ahogy van.

Aztán meg is döbbentem, minthogy rajtam kívül egyetlen más hozzászóló sem volt. Egy sem! Szóval képzeld el, egy hat nappal korábban péppé vert párt elnökségi ülését, ahol a vezetők a napirend fő kérdésében egy kukkot sem szólnak, hiszen annyira jó javaslatot tett az elnök a semmittevésre. Jobb híján hát szavazott az elnökség. Egyedül szavaztam nemmel.

Utána a megyei elnökök ülése következett. Itt is elhangzott a semmittevésre buzdító, immár “elnökségi” javaslat, ám itt sem volt hozzászólás. Igaz, szavazás sem, merthogy ez a testület csak konzultatív, ám ennek ellenére most éppen nem konzultált a napirendről, csak ülésezett. Alig egy héttel az eddigi legrosszabb választási eredményünk után!

Volt hát okom, hogy néhány fontos elvtársunk véleményét gyorsan kikérjem. Egyikük sem volt bátor, engem is féltettek. Ezért hát megszólaltam, hogy most nem a fő kérdés van elénk téve, hanem egy kamu, és engem nem a pozíciók érdekelnek, hanem a közösségünk jövője. Aztán jött a választmányi szavazás. Eszerint csak a küldöttek egyharmada akart volna változást. Későbbi felszólalásában persze mindenki.

Az MSZP évek, évtizedek óta egyre kevesebb politikai kérdést dönt el, következésképpen egyre több dolgunk dől el az idő sodrásában, köztük a sorsunk, szinte tőlünk függetlenül.

Ezért hát észre sem vettük, hogy a Bokros-csomag óta szép ütemesen adtuk fel baloldaliságunk több és több tételét, majd váltunk kormányon egy neoliberális konglomerátummá, aztán tartós ellenzékben mára ideológiailag is élő halottá. Néha kibuggyan belőlünk, hogy “Fizetésemelést!” vagy “Fizessenek a gazdagok!” és hasonlók, aztán a néma csend és mozdulatlanság.

Ma 20-30 emberből jó ha 1 (!) gondolja, hogy szükség lenne az MSZP-re. Anno velünk indult az “orrbefogásos” szavazás kultúrája. A nyilvánosság platformjain döntően a belső mutyijainkkal, külső alkudozásainkkal jelenünk meg, mások pedig leginkább korrupt bandának emlegetnek minket, ahol a vezetők a tagság vállát taposva huzakodnak az egyre kevesebb koncon. Hozzánk belépőkről alig hallunk, kilépőkről, elsétálókról, és sajnos elmentekről annál többet.

Évek óta alig láttam olyan “független” híradást, írást, amelyben jó arcunkkal tűntünk volna fel, mondjuk talán a XIII. kerület, esetleg Szeged kivételével.

Értelmiségi szimpátia sem övez minket. A baloldalinak ismert tudósaink, művészeink mára majdnem teljesen elhalkultak, rosszat pedig – udvariasan – inkább nem mondanak. Hovatovább akkor törünk ki külső-belső üdvrivalgásban, ha valaki számottevőbb ember, valami testület szóba áll velünk.

Jellemző, hogy európai listánk élbolyába lehetett kerülni azzal a hozománnyal, hogy ezáltal néhány ismertebb szakember csendes szimpátiáját esetleg kiválthatjuk.

Elnökünk alighanem téved, amikor vereségünk egyik okcsoportjaként párton belüli rivalizálásokat emleget, hiszen a nyílt jelölések, a meghirdetett pályázatok, a konstruktív viták nem szoktak ártani. Annál inkább az aljas kiteregetések, árulások, politikai indíttatásból egymás kizárására irányuló indítványok, s az ezek mögött meghúzódó álnokság, szemforgatás vagy akár gonoszság.

Elkezdtünk nem hinni egymásnak, sőt ebben haladó fokra jutottunk. 

Sokszor elképedek, amint pont az ellenkezőjét hallom vissza valakiről, mint amit nekem mondott, s mégha hamis is az adott “hír”, lám ezzel mégis előáll a hazugság. Meg az egymástól való félelem.

Ez így nem párt! Ez így csak egy degenerálódó belterjes klub, ahol a politikai témakészlet elapadt, s jobbára az itt-ott fellelhető apróbb krajcárok után kapirgálunk.

6,62 %. Ha igaz, hogy a Párbeszéd egy 1-2 %-os párt, akkor mi keményen bezuhantunk 5 % alá, ami azt jelenti, hogy immár nem vagyunk országgyűlési képviseletre alkalmas tényező. És tényleg nem.

Hosszú ideje, hogy leszoktattuk szavazóinkat az irántunk való kötődésről. A hősidőkben ez úgy hangzott, hogy egyéniben ide, listán oda kell szavazni. Pártként megteremtettük az “elszavazás” gyakorlatát, ami 2018-ban oda fajult, hogy “szavazz a legesélyesebb ellenzéki pártra!” Mintha ez valami evidencia lenne a “mezei” választópolgárnak. Tartósan úgy viselkedünk, mint a kanos férfi, aki beleszeret a bárcás cédába, s mindenét odaadja neki.

Most, 2019-ben pedig elkövettük a lehető legnagyobb kampányhibát, hogy a véghajrá utolsó hetében az volt a fő üzenetünk, hogy most nem a választópolgárért, még csak nem is önmagunkért, hanem egy másik párt emberének a mandátumáért küzdünk. Mit is mondhat erre egy normális ember? Azt, hogy “szavazzon rátok a vasorrú bába!”…, aztán megoldotta saját kútfőből: DK.

Azóta sorra kapom a pártból való kilépésekről szóló üzeneteket, e-maileket, telefonhívásokat. Akik valamenyire érdekeltek az önkormányzati pozíciókban, azok most egyenként is remegésbe fogtak. Kétségbeesett alkudozások kezdődnek, hogy mi nem is vagyunk olyan kicsik. Pedig de.

Ennek a levélnek minden második és harmadik olvasója a semmittevésre szavazott múlt szombaton. Nem minősítek senkit, de rosszul tették. Adtak egy aranykulcsot annak a sofőrnek, aki a szakadékba navigálta a buszunkat. A társadalomnak szóló üzenetünk tehát most ez: nem csupán mindenkit nagyon is ott hagyunk az árok szélén, de ki is tüntetjük a sandán elsétálókat. Erre én sem szavaznék.

Sokszor mélázunk azon, hogy lehet a magyar nép olyan birka, amilyen. Rossz hírem van: mi, az MSZP-ben nagyobb birkák vagyunk!

Nekem nincs más célom, mint politikai otthont teremteni a társadalmi szolidaritás híveinek, úgymond a radikális baloldali fiataloknak, nőknek és férfiaknak.

“Holnapelőtt” jeligére mozgalmat indítok, amihez csatlakozhat bárki, aki azt vallja, hogy a Föld-i élet még menthető, ha újra a legszélesebb értelemben vett szolidaritás lesz úrrá a gondolkodásunkban. Ez egy zöldmezős beruházás, amely vörös vonalakat húz jó és rossz között, s akár pártok befogadására is alkalmas. Ha az MSZP-nek szüksége van rám, akkor elnökévé választ, azzal hogy a pártot az említett mozgalomhoz kötöm.

Hamarosan eljuttatom hozzád az általam képzelt jövő főbb téziseit, amelyek alapjai 10 éve születtek, akkor “Balra, magyar!” címmel.

Üdvözöllek:

dr. Szanyi Tibor

Vámháború: talonba téve?

Aki úgy gondolta, hogy valamelyik amerikai honlapról szeretne vásárolni, azt tapasztalta, hogy a magyarországi szállítást nem vállalják a cégek. Ha megadott egy nyugat-európai „alternatív” címet, a filléres árut is kivitte a postás, de meglepődve tapasztalhatta, hogy a hatóságok száz százalékos vámot terheltek a csomagra. Ez volna az európai-amerikai vámháború eredménye? – kérdeztük Szanyi Tibort, az MSZP alelnökét, uniós parlamenti képviselőjét.

  • Jöhet a szója, a cseppfolyós gáz?
  • És ha Trump meggondolja magát?
  • “Kétfenekű” ígéret
  • Csattanós pofon a briteknek
  • El a kezekkel a szociális jogoktól!

Egy közleményében azt állítja, Jean-Claude Juncker Washingtonban tűzszünetet és leszerelési ígéreteket ért el Trump amerikai elnöknél a kereskedelmi háborúban. 

Trump amerikai elnök korábban szó szerint „ellenségnek” kijáró hadüzenetet küldött az európai ipar számára, védővámok bevezetésével fenyegetődzött. A Junckerrel való tárgyalások nyomán ettől elállt, s belegyezett, hogy az EU és az USA, amelyek együttesen a világ GDP-jének több, mint felét állítják elő, közösen végiggondolják a világkereskedelmi szervezet (WTO) halaszthatatlannak látszó reformját. A megbeszélések további eredménye, hogy a felek haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek az eddig bevezetett vámügyi intézkedések és ellenintézkedések felfüggesztéséről, illetve tartózkodnak minden további kereskedelemtorzító lépéstől. Ennek fejében az EU sem támaszt semmilyen akadályt az eddig is kvóta- és vámmentesen zajló amerikai szójaimport elé, illetve kész az USA-ból jövő folyékony földgáz (LNG) fogadására, amennyiben az USA kiépíti az ehhez szükséges európai kikötői infrastruktúrát.

Akkor talán a bevezetőben említett filléres holmikról is lekerülnek a „büntetővámok”?

Nagy esélyt látok erre.

Gondolja, hogy a meglehetősen szeszélyes amerikai elnök egyik pillanatról a másikra nem fordít hátat a Junckerrel kötött megállapodásának?

Lehetséges, hogy akár 24 órán belül száznyolcvan fokot fordul a véleményével. Trumpot nem szokta sokkolni, hogy már egyszer valakivel megállapodott valamiben. Most azonban másról van szó,

amióta bejelentette, hogy szembe száll a világon minden gazdasági hatalommal, voltak, akik az orrára koppintottak.

Kína nem vette át az amerikai szóját, emiatt már hatalmas készletek halmozódnak fel az amerikai termelőknél. Ez máris 10 milliárd dollárjába került a kormánynak, ennyivel kell kártalanítani a belső, nagy mezőgazdasági területeken működő farmereket. Mellesleg ők jelentik az egyik legfontosabb szavazói bázisát. Ha minden ostoba lépése után dollár milliárdokkal kell csitítania a belpolitikai vihar hullámait, akkor előbb-utóbb belátja, hogy ez nem tartható.

Szanyi Tibor
MTI Fotó: Kovács Attila

Európa nem támaszt akadályokat a szója behozatala elé, jelentették be. Ez volt az Unió aduja?

Úgy kódolom a tárgyalásokról kiadott közleményt, hogy megígérhette az Unió elnöke a tárgyalások során, Európa nem tervez olyan drasztikus válaszlépéseket, mint Kína.

A másik engedmény: az amerikai cseppfolyós gáz fogadása.

Igen. Ez az ígéret „kétfenekű”, ugyanis

benne van egyrészt az orosz gáz fogadásának esetleges háttérbe szorítása, másrészt egy ígéret, hogy Amerika új piacot talál a gázexportjának.

Feltéve persze, ha saját költségén kiépíti azokat az infrastrukturális beruházásokat, amelyekre Európának szüksége van a szállítmányok fogadásához. Olajat, gázt, oda lehet eladni, ahol fogadni tudják azt, a folyékony gáz esetében is erről van szó.

Folyékony gázt a közel-keleti országok is szívesen exportáltak volna, az ő esetükben is a fogadó országok hiányzó infrastruktúrája volt az akadály. Ha ezt kiépítik az amerikaiak…

Majd megvívják egymással a maguk árháborúját. Ilyen a piac. A beszerzési források bővülése mindig lefelé nyomja az árakat, amin mi, európaiak, talán majd nyerhetünk is.

Bizonyos kommentárok úgy vélik, a Brexit bátorította fel Trumpot az Európának küldött hadüzenetre. Ön Brüsszelből hogyan látja ezt?

Ez visszavezet az elején feltett kérdésre: mennyire várható el az amerikai elnöktől, hogy egyik napról a másikra meggondolja a döntéseit? Európa és Amerikai között bizonyos geopolitikai ütközések miatt zavar keletkezett a gazdasági partnerségi megállapodásban. Angol nevén TTIP-nek rövidített transzatlanti szabad-kereskedelmi egyezmények végrehajtása akadozni kezdett. A kegyelemdöfést Trump adta meg az egyezménynek, de nem indult helyette új tárgyalás egy másik megállapodásról. Ezt az űrt használta ki az angol kormány, amely lecsapott a helyzetre, és úgy gondolta, kiválva az Unióból majd külön megállapodik az Egyesült Államokkal. Ehhez tudni kell, hogy

a kereskedelempolitika azon kevés témakörök közé tartozik, amelyben a tagországoknak legfeljebb konzultációs jogai vannak, külön nem tárgyalhatnak és nem is vétózhatják meg az Európai Bizottság pozícióit.

Az angolok úgy gondolták, ha ez alól a kötelezettség alól megszabadulnak, majd önálló tárgyaló partnerként léphetnek fel. Ebbe tenyerelt bele két hete az amerikai elnök, amikor londoni látogatása során azt mondta:

bocsi’, de Amerika inkább az Unióval kötne megállapodást, mint Angliával.

A Juncker-Trump tárgyalás azt igazolta, hogy az Unió és Amerika – ha nem is azonnal – képes egymással megállapodásra jutni. Ebből fognak úgy kilépni a britek, hogy kevés esélyük lesz a bent maradóknál kedvezőbb megállapodást kötni.

Milyen visszhangja van Brüsszelben annak, hogy a kilépési tárgyalások vezetését  May saját hatáskörébe vonta?

Nagy bajban lehetnek, mert ugyan

a magyar sajtóban még nem olvastam, de a brüsszeli lapok megírják,

nem csak az a britek legnagyobb problémája, hogy két miniszter kilépett a kormányból, az igazi belső válságnak az a jele, hogy már hat úgynevezett kabinet-miniszter is távozott a kormányból. Ott más a „mezei” miniszterek és a kabinetminiszterek súlya, az előbbiek csak végrehajtók, az utóbbiak mind a végrehajtásban, mind a politikai döntések előkészítésében részt vehetnek.

Az MSZP alelnökeként a Göteborgban tavaly ősszel lefektetett Szociális Jogok Európai Pillérének csorbítatlansága mellett is szót emelt. Úgy látja, a kereskedelmi háború esetleg ezt is veszélyezteti?

Ragaszkodunk ahhoz, hogy a TTIP – a nemzetközi kereskedelemben tapasztalható megannyi konfliktus ellenére is – garantálja az európai munkavállalókat védő szociális normák betartását. Minden nemzetközi egyezménynek vannak bizonyos záradékai, a szerződéshez csatolt függelékei, további rendelkezései, amelyek például környezetvédelmi elvárásokat, vagy a gyerekmunka kizárását rögzítik. Az egyik ilyen a szociális jogok ügye, az európai szocialistákkal mi azért emeltünk szót, hogy a TTIP garantálja továbbra is a munkavállalók jogait, a termelés olcsóbbá tétele érdekében ne lehessen hozzányúlni mondjuk a nyolc órás munkaidőhöz, vagy ne lehessen megszüntetni a dolgozók kötelező társadalombiztosítását.

Tisztes helyállás volt? Kinek a részéről?

A hétvégén a Józsefvárosban polgármestert, a Belvárosban önkormányzati képviselőt választottak. Józsefvárosban az ellenzéki pártok összefogásukról biztosították a közvéleményt, de a végeredmény itt is, ott is vereség lett. A VIII. kerületben a fideszes jelöltre mintegy nyolcezren, az ellenzék által támogatott Győri Péterre fele ennyien adták a voksukat. A belvárosban a kormánypárt jelölt kétharmados többséggel szerezte meg a mandátumot a két másik jelölttel szemben. Itt összefogásról már szó sem volt.

Szanyi Tibor
MTI Fotó: Kovács Tamás

Szanyi Tibor, EP képviselő, az MSZP Országos Elnökségének alelnöke. Útban Brüsszel felé sikerült telefonon elérnünk.

„Tisztes helyállás volt, köszönjük a civilek munkáját”. Ez a párt hivatalos véleménye. Ami az ő véleményét illeti:

A politikai felelősséget nem szabad a civilekre áttolni.

Egyszer-egyszer előfordulhat, de ha e mögé túl gyakran próbál valamelyik politikai erő „elbújni”, a választó szemében elveszíti a tekintélyét.

Megtett az MSZP mindent azért, hogy a Józsefvárosban győzelem szülessen?

Egyszer volt Hódmezővásárhelyen kutyavásár. Az, hogy egy budapesti kerületben ne legyen a szocialista pártnak önálló polgármester jelöltje, számomra elfogadhatatlan helyzet. Jó ideje tudni lehetett, hogy a Kocsis feláll, fel lehetett volna „építeni” egy saját jelöltünket. Ott kellett volna lennie már egy „árnyék polgármesterünknek”, aki minden adandó alkalommal tudatja a helyi emberekkel, hogy mi a szocialisták álláspontja abban a bizonyos kérdésben. Tessék belegondolni, hogy hangzana, ha az aktivistánk becsenget valahová, köszön, én a szocialistáktól jöttem, tessék ennek vagy annak a jelöltjét támogatni? A semminél persze ez is jobb lehet, de kevés.

Egy év lesz a következő önkormányzati választásig. A felkészülés?

Milyen egy év? Május 26-án EP választás lesz, és ha a kormány egy tollvonással a két választást összevonja?

Volt egy tisztújítás június közepén az MSZP-ben, szeptember közepéig nem történik semmi a pártban. „Nyaralunk”. A tizenegy hónapból hármat már ellazsáltunk, marad nyolc májusig. Ennyire jól állunk?

Még egy mondatot hadd tegyek hozzá a józsefvárosi történethez: polgármesterek azt választják meg, aki megfogja az emberek kezét.

Szabadai Viktor
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Szabadai Viktor, a Liberálisok budapesti választmányának elnöke, maga is aktívan részt vett Győri Péter mellett a józsefvárosi kampányban. Meglehetősen keserűen összegezte a véleményét:

Többször voltam a különféle helyszíneken, szórólapoztam a Horváth Mihály téren, a Telekin is, a legismertebb közösségi médiában pedig fizetett hirdetéssel kampányoltunk mellette. Ami tőlünk tellett, megpróbáltuk hozzátenni a sikeréhez. De ezek a „közös” kampányok mindig szerencsétlenül sülnek el. Ezt tapasztaltuk a tavaszi parlamenti választáson, most a „nyóckerben” és a Belvárosban is.

Ez a fajta ellenzéki együttműködés nagyon rossz fényt vet mindenkire, aki ehhez a nevét adja.

Most is az volt a meggyőződésünk, hogy nem mindenki a győzelemre játszik.

Miből gondolja?

Az V. kerületi kampányban magam is érdekelt voltam. Korábban arról volt szó, hogy az ellenzéki pártok összefogásával én leszek a közös jelölt. Csárdi Antal győzelme után látszott is reális lehetőség a győzelemre, de amíg folytak az egyeztetések,

egyre többször kerültek szóba pozíciók, kinek, mi jutna a győzelem esetén a támogatásért cserébe.

Aztán, amikor az a bizonyos „szakítás” megtörtént a Liberálisok és az MSZP között, elindult a sumákolás, és jobban láttam, ha visszalépek. Ettől ez a VIII. kerületi kampány sem volt mentes, de azok az aktivistáink, akik a tavalyi kampányban is segítették az ellenzéki jelölt munkáját, most is odatették magukat, ha szórólapozni kellett. Győri Pétert jó embernek és jó jelöltnek tartottuk, megérdemelte a támogatást.

A kormánypártiak „ifjúgárdistái” ajtóról ajtóra mentek, becsöngettek, agitáltak. Az ellenzék?

Volt ilyen terv, nem tudom lett-e belőle valami. Mi ebben nem vettünk részt.

Egy év és következik az önkormányzati választás. Ilyen lagymatag hozzáállással nem sok sikerre számíthatnak.

Megmondom őszintén, én nem ebben látom a kudarc okát. Tartalmi, szemléletbeli változásra volna szükség. Ennél még

az is jobb volna, ha elfelejtenénk az ilyen összefogásokat és ki-ki nyílt kártyákkal, a saját programjával szerezzen támogatókat.

Gréczy Zsolt
MTI Fotó: Illyés Tibor

Kíváncsiak lettünk volna a Demokratikus Koalíció valamelyik felelős vezetőjének véleményére is. Szerettük volna megkérdezni, valójában mit tettek az ellenzék közös jelöltjének győzelméért. Gréczy Zsolt, a párt frakciójának szóvivője nem reagált a telefonjainkra, a kérdésünkre mindössze SMS-ben küldte el a következő „nyilatkozatot”:

„Mi tagadás, veszítettünk a Józsefvárosban.

A Fidesszel szemben álló demokratikus ellenzék választói még nem álltak készen az új küzdelemre.

Sokan most talán azt is gondolják, hogy a Fidesz iszonyatos média- és pénzügyi fölénye mellett nincs esélye, hogy demokratikus választásokon legyőzzük őket. Köszönjük azoknak, akik elmentek, és Győri Péterre szavaztak, ők mindent megtettek. Mindenki másnak azt tudjuk mondani, hogy a küzdelemnek önmagában is van értelme, mert nemcsak az országért küzdünk, hanem önmagunk becsületéért is.”

Mindenesetre köszönjük a választ. Ha jól értettük a DK szóvivőjének álláspontját, akkor a vereség ellenére is pártja lelkiismerete tiszta. A küzdelemnek önmagában is van értelme. Egyedül a választók a hibásak, akik még nem álltak készen az új küzdelemre.

Szanyi: nagyon erősen balra húzódott az MSZP vezetése

A „bezárni és újraalapítani a pártot” felhívásnak nem volt támogatása a tagságban, ezért „elengedte” ezt Szanyi Tibor, az MSZP új alelnöke. Szerinte az új elnökséggel mutatkozik esély igazi baloldali fordulatra. Szanyi úgy gondolja, hogy vannak politikai osztályok és van osztályharc,  s a tagság azt üzente, hogy “tessék balra menni”.

A tabula rasával előállt Szanyi Tibor európai parlamenti képviselő is helyet kapott az MSZP új vezérkarában, amelynek élére viszonylag szűk, 54-46-os többséggel Tóth Bertalan parlamenti frakcióvezető került a korábbi pártelnök Mesterházy Attilával szemben a vasárnapi kongresszuson.

A három új alelnök egyike Szanyi Tibor, aki nemrégiben azzal állt elő, hogy szerinte be kellene zárni a pártot, majd újraalapítani. Most mégis pozícióra jelölte magát, és meg is választották Komjáthi Imre, a Közmunkás Szakszervezet vezetője és Hegyi Gyula, közismert elkötelezett baloldali (egykori EP-képviselő) társaságában; elnökhelyettessé Szakács Lászlót emelték, aki Mesterházy kabinetfőnöke volt.

Nem ő volt az egyetlen, aki felvetette ezt a radikális javaslatot, Gőgös Zoltán, eddigi elnökhelyettes a tagságnak küldött levelében ugyanezt írta – mondta a Független Hírügynökségnek Szanyi Tibor. Az ötletnek azonban nem volt aktív támogatása a tagságban, ezért

„elengedtem, amíg más fel nem veti”

– mondta a politikus.

Ezzel kapcsolatban egyetért azzal, hogy az MSZP manapság „rossz brand”, miközben a lakosság bő egyharmada baloldalinak vallja magát, és még többen vannak, akik nézeteikben baloldaliak, de akiknek az MSZP általi képviseleti képességük ez alatt van. Ezért vállalta azt jelölti fellépésében, hogy ezen változtatni kell testvérvárosi, kisvárosi együttműködésekkel.

A vidéki lakosság kirekesztve érzi magát a társadalomból, ez vezetett a Brexithez, Donald Trump megválasztásához, nálunk pedig a Fidesz sikeréhez a legnyomorultabb helyeken- von nagy ívű párhuzamot Szanyi Tibor.

Sokak szerint csak idő kérdése, hogy a különféle erővonalak képviselői a pártvezetésben egymás torkának ugranak. Szanyi erről úgy véli, hogy a kongresszus „elrendezte a párt akaratát”, de elismeri, hogy nem nagy arányban választott elnököt. A beszédekben azért a főbb elgondolásokban átfedések voltak.

Az elnök mellett négy komoly baloldali elkötelezettségű ember van, az MSZP vezetése nagyon erősen balra húzódott

– szögezte le Szanyi.

Nemzetközi-történelmi kitekintéssel a politikus arról beszélt, hogy a szociáldemokrácia súlyos kompromisszumokat kötött a jóléti állam kialakulásakor, a Szovjetunió felbomlása után pedig feltört a neoliberalizmus, amely a Gerhard Schröder, Tony Blair, Bill Clinton nevével fémjelzett irányzatban öltött testet. Ennek hazai képviselője volt Lendvai Ildikó és Kovács László (volt MSZP-elnökök – a szerző).

A klasszikus baloldali erők felőrlődtek ebben, idehaza pedig ebbe „rondított bele” előbb Medgyessy Péter, de főleg Botka László. Utóbbi „fizessenek a gazdagok!” szlogenjének szóhasználatával nem értett egyet, mert „gazdagot egymilliárdos vagyon alatt ne keressünk” – fogalmazott.

Szanyi szerint szocialista értékeket kezelő, baloldali programot adó vezetés állt össze az MSZP-ben, amelynek alapján

van esély igazi fordulatra.

Személy szerint változatlanul szembe megy a tőkével, de elismeri ennek realitását. „Nem örülök neki, de elfogadom. Ők az ellenfeleink” – fogalmaz. Vannak politikai osztályok és van osztályharc – teszi le a garast. Szerinte a fontos az, hogy

az MSZP nem támogathatja a neoliberális gazdaságpolitikát.

Az ötfős elnökségből négyen garantáltan baloldaliak, ennek oka a tagságtól az a

„kemény üzenet, hogy tessék balra menni”.

Tóth Bertalan pártelnökről azt mondta, hogy tőle eddig nem lehetett hallani ideológiai megnyilatkozást, de az elnökség összetétele az ő mozgásterét is kijelöli.

Hivatalos csönd fogadta Szanyi „boltbezárási” ötletét

0

Az MSZP vezetői közül legtöbben nem nyilvánítanak véleményt Szanyi Tibor ötletéről, hogy a pártot be kéne zárni és új néven, új logóval újraalapítani. Az EP-képviselő saját magát alkalmas jelöltnek tartja az elnökségre, vetélytársait nem. Horváth Csaba szerint Szanyi ötlete hülyeség, Lendvai Ildikó viszont még tovább is menne.

A formabontó és szókimondó nyilatkozatairól elhíresült Szanyi Tibor a Magyar Narancsban beszélt az MSZP-t feszítő kérdésről, hogyan tovább az újabb választási vereség után. Az európai parlamenti képviselő, és a tisztújításon elnökjelöltségre jelentkező politikus nyilatkozatának lényege:

  • be kell csukni az MSZP-t ahhoz, hogy megmeneküljenek; mélyreható változás nélkül ugyanis még legfeljebb egyszer juthatnak be a Parlamentbe, aztán, mint mondta: kalap, kabát
  • új néven, új logóval kell újranyitni a boltot
  • a fajsúlyos elnökjelöltek közül Kunhalmi Ágnest vagy Tóth Bertalant nem tartja alkalmasnak, szerinte ugyanis egy frissen bukott előadás főszereplői ne akarjanak rögtön színházigazgatók lenni; Mesterházy Attilát és saját magát jó jelöltnek ítéli
  • van legalább öt Fidesz-kollaboráns a pártban, nekik az MSZP technikai-gazdasági hátteréhez van közük; velük leülne, és csendben kirúgná őket, ha ő lenne az elnök.

A Független Hírügynökség igyekezett megkérdezni meghatározó politikusokat a teljes tisztújítás előtt álló MSZP-ben, de jellemzően nem nyilatkoztak. Gőgös Zoltán, aki a teljes elnökséggel egyetemben lemondott tisztségéről, és nem indul újra a Veszprém megyei elnöki pozícióért se, közölte: visszavonul, nem nyilvánít véleményt semmiről. A Győr-Moson-Sopron megyei elnök, Kránitz László közölte, hogy van véleménye, de ezt a belső fórumokon mondja el, Szanyi Tibornak is. Veres János, a szabolcsi szervezet vezetője külföldön van, semmit se tud a történtekről, és egyébként se akar részt venni a történetben.

Az egyik érintett, Kunhalmi Ágnes, budapesti elnök a személyét érintő megjegyzésekre Eszterházy Péter mondatával válaszolt, amely szerint

bizonyos szint felett nem megyünk bizonyos szint alá.

A párt jövőjére vonatkozó eszmefuttatással ebben a formában nem ért egyet.

A fővárosi képviselő Horváth Csaba a bezárás-újranyitásról röviden annyit mondott, hogy „ez hülyeség”. Abban egyetért Szanyival, hogy az MSZP (és a többi ellenzéki párt) kudarcra van ítélve, ha így folytatják. Tartalmában közérthetőbbé, dinamikusabb és láthatóbbá kell válniuk, az arculat ebben persze fontos elem lehet – mondta. Azzal egyébként se ért egyet, hogy a közösséget lebontsák, az elnökjelöltek ne legyenek szőnyegbombázók.

Horváth támogatja Tóth Bertalan jelöltségét, bár még nem látta a kilábalási tervet és az ehhez rendelt csapatot. A jelölteknek azt kell világossá tenniük,

honnan hová akarnak eljutni, és milyen következtetést vontak le az áprilisi vereségből.

Ha Szanyi arra is gondolt, hogy változtatni kell a párt vezetésén, azzal egyetért Horváth. Szerinte az MSZP maradjon demokratikusan szerveződő párt, de két tisztújítás között keményen irányítottá kell válnia, nagyobb vezetési hatáskörre van szükség. Ehhez azonban nem kell bezúzni a pártot.

„Egyénileg kedvelem őt” – mondta Szanyiról Horváth Csaba, akit tehetségesnek tart, bár az elmúlt évekbeli megnyilatkozásaival nem ért egyet. Legnagyobb baja vele az, hogy nem integráló, s nem csapatember: egyéniben repül, de ez nem raj. Amúgy még az se biztos szerinte, hogy tényleg jelöltté válik, mert ehhez Szanyinak meg kell szereznie a kellő számú aláírást, majd túl kell verekednie magát a jelölő bizottságon is.

Ugyancsak komoly tisztség nélküli Lendvai Ildikó, aki hajlandó volt megszólalni. A nyilatkozat személyes részeiről négy szemközt fog beszélni Szanyival. A szervezet esetében még nála is nagyobb változást szeretne.

„A név és a logó nem tehet a problémákról, ezeket újra cserélve se lennénk kevésbé ellenszenvesek sokak szemében”

– fogalmazott az MSZP korábbi elnöke.

Ezzel szemben ő szélesebb mozgalmi szerveződést támogat, amelyben az identitást megtartva civil szerveződésekkel működnek együtt, hogy aztán egyetlen választási pártban szálljanak szembe a Fidesszel.

Meleg zuhany

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem szurkoltam az ellenzéki összefogás sikeréért. Szinte folyamatosan lestem a híreket, noha meglehetősen távolból kísértem az eseményeket. Aztán megjött az eredmény, ami szerencsére jó ideje nem az első hideg zuhany volt.

Most olvasom a különféle magyarázatokat. A közismert fideszes publicista azon kesereg, hogy egy szimbolikusan kényes politikai térben a „baloldal” aratott sikert. Mások arról beszélnek, hogy a siker kulcsa tulajdonképpen az, hogy a „baloldal és a Jobbik” képes volt összefogni. Aztán olyan vélemény is van, hogy a „szocialista szavazók” felébredtek és ők döntötték el a választást.

Abban mindenki egyetért, hogy az úgynevezett vásárhelyi modell lehet a kulcs ahhoz, hogy a tavaszi választásokon az ellenzék országosan is jó eredményt érjen el. A mozgósítás sikeres volt, valójában a magas részvételnek köszönhető az ellenzéki előretörés. Márki-Zay olyan szavazókat tudott behozni, akik egy más felállásban bizonyára otthon maradtak volna, vagy esetleg a Fideszre szavaznak. Vagyis lefordítva: megint kiderült, milyen fontos a személyiség szerepe a politikai sikerekben.

De valójában Vásárhelyen ki is nyerte el a városi polgármester tisztét? Virtigli baloldalai politikus győzte le a fideszes ellenfelét? Szó nincs róla. Márki-Zay katolikus, mélyen vallásos, polgári családban nőtt fel, maga nyilatkozta, hogy a rendszerváltást örömteli eseményként élte meg, és azóta is mindig a jobboldali, keresztény pártokra szavazott. Hét gyerekük van, noha a felesége valamikor szerzetesnek készült. Ujhelyi István, a szocialisták EP-képviselője pontosan érzékelte a helyzetet, egy nyilatkozatában azt hangsúlyozta: a keresztény-konzervatív célokat követő, a polgári jobboldal értékeiben hívő választóknak is egyértelmű érdeke volt a városban, hogy változás történjen. És ehhez alkalmas jelöltet láttak Márki-Zay személyében.

Az április országgyűlési választások sikere is lényegében azon múlhat, képesek lesznek-e az ellenzéki pártok nagyban is belátni, hogy sem a szocialisták, sem a DK, sem a liberálisok, sem az LMP, sem a Momentum, de önmagában a Jobbik sem képes leváltani azt az önkontrollját vesztett családi elitklubot, amely ma szicíliai módszerekkel uralja az országot. Tökéletesen kudarcot vallott Szanyi Tibor kísérlete is, az ellenzéki összefogással elindított jelölttel szemben semmi esélye nem volt a „tisztán” szocialista ellenfélnek.

Meg kell tehát szólítania az ellenzéknek azt a közéleti posványban csalódott, mérsékelt jobboldali választói kört is, amelynek tagjai ma még tespedt távolságtartásban figyelik a politikai csatározásokat. Olyan jelöltek mögé kellett volna felsorakoznia az ellenzéknek, akiknek személye e csendes többség számára is hiteles. Nem feltétlenül jó ötlet, hogy a baloldali pártok saját belső köreikből verbuválták a jelöltjeiket, érdemes lett volna körülnézni a Fideszben csalódott olyan értelmiségiek körében is, mint mondjuk Mellár Tamás, vagy a V18-ak egyik-másik szakértője.

Lehet, hogy a támogató szelvények gyűjtésének napjaiban már késő a vásárhelyi győzelem elmulasztott személyi tanulságain keseregni, de a mozgósítás módszereiben lehetne még az ottani tapasztalatokat hasznosítani. Az ország lakóinak többsége a hétvégihez hasonló „meleg zuhanyra” vágyik majd azon az április estén is. Erre pedig a csendes, jobboldali többség támogatása nélkül aligha lesz esély.

Bréking nyúz, december 19. – Tudósítás a másik valóságból

0

A trágár és alpári Simicska, civil szervezetek=bevándorlásszervező irodák, értelmezhetetlen célzattal oda helyezett botok és Európa egyik leghírhettebb (sic!) szélsőjobboldali szerveződése a mai brékingben.

Origo: Teljes a csőd a Magyar Nemzetnél: mindenki menekül

„Teljes az anyagi csőd a Magyar Nemzetnél, a legfrissebb hírek szerint a lapigazgató és több újságíró is felmondott. Simicska Lajos lapjánál csak a legbizalmasabb emberei maradnak, a többieknek úgy tűnik már túlságosan sok a Jobbik- és Havas Henrik-propaganda. A Simicska-médiabirodalom csak idén több mint hárommilliárd forintos veszteséget termelt, és ezért a trágár és alpári üzletember maga is menekülne, szeretné minél hamarabb eladni a portfólióját. …

A távozások egyértelmű következményei annak, hogy csődközeli helyzetben van a Magyar Nemzet, az újságírók menekülnek. Mint arról korábban beszámoltunk, a novemberi átszervezés mögött egyértelműen az állhat, hogy milliárdos anyagi veszteségeket okoz Simicskának a médiabirodalma fenntartása, ezért lépnie kellett, mivel gyakorlatilag csődközeli helyzet alakult ki. …

Ezzel párhuzamosan az Index-ben is változások történtek. Nyilvánvalóan rájuk is a teljes Jobbik-szolgálat vár. Az alapvetően baloldali elkötelezettségű egykori Napló-riporter és a Gyurcsány-kormány alatt köztévé-vezető Pusztay András ugyanis távozott, helyette a Port.hu kevésbé finnyás vezetője érkezett.”

Pesti Srácok: Szita Károly: Soros bevándorlásszervező irodákat gründol a magyar városokban

“Újabb összefogásra buzdítja a felső korlát nélküli betelepítési kvóta ellen a magyarországi polgármestereket Szita Károly. A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke szerint a Soros György által felajánlott több százezer dollárból létrehozandó hazai civil szervezetek valójában bevándorlásszervező irodák, amelyek tevékenysége ellen a településvezetőknek együtt kell fellépniük.

Egyeztetést kezdeményezett a magyarországi polgármesterekkel a Soros-terv, illetve az illegális bevándorlás jelentette, a hazai településekre leselkedő veszélyek miatt Szita Károly. …

A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke kifejtette: a polgármesterek legfontosabb feladata, hogy rendet és nyugalmat biztosítsanak az általuk irányított településeken. Mindez szerinte most veszélybe került, mivel a bevándorlásszervező irodák működése esetén megszűnne a mindennapok biztonsága. Szita Károly a fentiek miatt azt kezdeményezte, hogy a hazai polgármesterek fogjanak össze, és az egy évvel ezelőtti demonstratív álláspontjukhoz hasonlóan utasítsák el a kötelező betelepítési kvótát.”

Magyar Idők: Pilátus a krédóban

“Nemrégiben szerzett Szanyi Tibor néhány mosolygós pillanatot azoknak, akik figyelik tevékenységét a Facebookon. A szocialista politikus ugyanis hiányolta az Országház előtt felállított betlehemből a kis Jézust, felháborodását világgá is kürtölte. Pedig advent idején épp azt várjuk, hogy megszülessen a Megváltó, oka van, hogy üres a jászol, amely egyáltalán nem politikai ügy. …

Szanyi Tibornak a saját szempontjából igaza van. Neki a körítés számít. Ő ezt ismeri, ahogy annyi ember a hazában, és annyian Európában s világszerte. A nyugati kereszténység által elfoglalt területen, ahol a sok karácsonyfa kiűzte Jézust a jászolból, s a jászol maga is eltűnt a csillogó szerpentinek, fagyöngyök meg az amerikai filmekből ismert görbe alakú, teljesen értelmezhetetlen célzattal oda helyezett botok tömege alatt. Nincs jászol, se Mária, se az ázó-fázó pásztorok, se ajándékot hozó királyok.”

888.hu: Muszlimok miatt kellett eltávolítani egy karácsonyfát egy közösségi házból Dél-Tirolban

„Azzal indokolták a botrányos döntést, hogy figyelembe akarták venni a muszlim ünnepeket.”

Lokál: A Huffington Post a Jobbikkal illusztrálja az antiszemitizmust

„Terjedelmes cikkben foglalkozik a Hoffington Post az európai antiszemitizmussal, illetve azzal a tendenciával, mely szerint egyre több európai országban erősödik a jobboldal.

A Post szerint az európai zsidó közösségek két tűz köze kerültek, ugyanis amíg az egyik oldalon az iszlamistáktól kell tartaniuk, a másik oldalon a szélsőjobboldali erőktől, amelyek antiszemiták és rasszisták is lehetnek.

Itt jön a képbe a Jobbik, amelyre a lap egy egész bekezdést szán. Emlékeztet, hogy jövőre több mint 20 országban járulnak az urnák elé a választópolgárok és a zsidóknak tudniuk kell felismerni a szélsőjobboldali tendenciákat, bármennyire is megpróbálják azt elrejteni. Példaként említik Vona Gábor pártját, amely szerintük „Európa egyik leghírhettebb szélsőjobboldali szerveződése, amely cukiság offenzívába kezdett az elmúlt évben.” (Az elírás az eredeti cikkben található.)

Az MSZP négy pofonja

Csapás után éri csapás a szocialista pártot; ahhoz már hozzászoktunk, hogy hetente legalább egy olyan dolog történik, amellyel a negatív hírek sorába tud emelkedni az MSZP – kormányoldalról ez pozitívnak látszik -, most azonban lényegében huszonnégy óra alatt, ha jól számolunk – és még nem értünk a nap  végére – négy is.

Velez Árpád, a párt korábbi igazgatója, országgyűlési képviselő Molnár Gyulának ment neki zártnak hitt, azonban nagyon is nyílt levelében. Nem pusztán a párt elnökéről rántotta le a leplet, hanem az MSZP helyzetét is felvázolta, már legalább is a saját nézőpontjából, bejelentve egyben, hogy ő maga semmilyen szerepet nem vállal a jövő évi választások során.

Kicsit árnyalja a képet az a hír, hogy az őszinte kirohanásnak egyik kiváltó oka lehetett, hogy az MSZP-DK tárgyalások után azt az egyéni körzetet, amelyet eredetileg a párt Veleznek szánt, át kellett adni a Demokratikus Koalíciónak.

Ebből viszont következnék – amúgy a másik csapás a szocialistákra -, hogy mégis csak igaza volt Kovács Lászlónak: a két párt megállapodott a koordinált indulás aranyaiban, felosztásában, amelyet viszont a Demokratikus Koalíció  közleményben cáfolt, kellemetlen helyzetbe hozva az MSZP-t. Molnár Gyula, a párt elnöke ezzel kapcsolatban elmondta a Független Hírügynökségnek, hogy bizonyos arányokban sikerült megállapodni, illetve nagyon közel kerültek egymáshoz az álláspontok – információnk szerint az MSZP jelentősen engedett az elképzeléseiből, így rajzolódott ki a 60-40 százalékos MSZP-DK arány.

Molnár Gyula szerint még további megbeszélések várnak a szereplőkre, de ma elég nagy az esélye annak, hogy még ebben a hónapban tető alá hozzák a megállapodást. Az elnök elmondta: őszintén sajnálja, hogy ilyen rossz vágányon fut ma a párt, de ha aláírják az egyezséget, reméli, minden egyenesbe kerül.

Addig is, fel kell tudni dolgozni azokat a napi történéseket, amelyek tovább rombolják a párt imázsát.

Például Medgyessy Péter nyilatkozata is; a volt miniszterelnök az indexnek adott interjúban szinte hitet tett a Fidesz mellett, miközben élesen bírálta a szocialistákat. A hajdan Orbánt legyőző Medgyessy nem először ront neki az MSZP-nek

– vagy éppen annak idején az SZDSZ-nek („teli van korrupcióval”), mostani megszólalását mégis csak egyéb háttér-ügyek meglétével próbálják indokolni. Azzal tudniillik, hogy a metrószerződés ügyében az Európai Unió csalás elleni vizsgálata szinte név szerint megemlíti őt, miáltal – mondják a rosszindulatúak – nem teljesen a maga ura a szavainak, jelentsen ez bármit.

És, ha már a csapásokról beszéltünk,

ide kívánkozik Szanyi Tibor újabb facebook-bejegyzése is, amellyel – többek szerint – eléggé nemtelen módon bírálja a zaklatási ügyben az áldozatot.

Az írás olyan indulatokat váltott ki, hogy többen elhatárolódtak tőle, még saját párttársa, Tüttő Kata is, méghozzá meglehetősen vitriolos, gúnyos hangnemben.

Molnár Gyulának mindenesetre erősen fel kell készülni az újabb csapásokra; mindaddig, amíg nem tud egy konstruktív lépésről beszámolni a párt, folytatódni fog a negatív tendencia. A negatív tendencia pedig folyamatosan rontja az MSZP esélyeit, a partnereivel szemben is.

FRISS HÍREK

Érkeznek az ...

1 milliárd a...

Élő adás Hon...

4 milliárd e...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK