Kezdőlap Címkék Tisztújítás

Címke: tisztújítás

Cowboy

A küzdelem mindig kétarcú. Az egyik, amit ténylegesen megvív az ember a csatatéren, a másik, amit otthon elmesél belőle. A két arc, noha elvileg ikrek, a legritkább esetben hasonlítanak, ráadásul van olyan harc, amit meg sem vívtak, egyedül az otthoni meséből derül ki, hogy volt ilyen. Illetve nem volt, de végül mégis, és hogy győztünk, az a minimum.

A legröhejesebb az, mikor egyértelmű, hogy a Nagy Harcos összes küzdelmét láttuk, illetve követni tudtuk, hazánkban is meg külföldön is, nekünk mégis olyanokat mesél róla itthon, mintha semmit sem láttuk volna, és csak most, az ő elbeszéléséből fogjuk megtudni, hogy mi volt, hogy volt, különben is, de főleg egyáltalán.

Némi gondot jelent, hogy a röhejességről általánosságban nem lehet beszélni, hiszen a szájtáti közönségből néhányan ugyan hahotáznak, ám majd hárommillió állampolgár nem mulat a szövegén, hanem elkerekedett szemmel csodálja a halált megvető bátorságú nindzsát (A miniszterelnök a Fidesz 30. tisztújító kongresszusán elmondott beszédében közölte, hogy „a mi kormányunk: nindzsakormány… A dobócsillagot jókor jó helyre kell hajítani, nincs második esély”). Ezen hős nindzsa értünk öldököl mindenfelé, mert ő aztán nem egy anyámasszony katonája, aki a felesége szoknyája mellett ül otthon jófajta pálinkát hörpölgetve, hanem kiáll a placcra, ahogy kell neki! Illetve mégsem. Nem mindig áll ki. A nindzsa ugyanis a szamurájokkal ellentétben „a sötétség és a lopakodás mestere, aki főleg a ravaszságban, kémkedésben és gyilkosságban jártas”, mely nindzsadefiníció a mi miniszterelnökünket illetően abszolúte stimmel (lásd: kilopakodott a sötét brüsszeli büfébe egyedül kávét inni). No kiállás, no placc, no reflektor, ha kérhetem! Így van ő például a svédekkel is, akik esetében ahelyett, hogy kimenne Stockholmba megbeszélni Kristerssonnal a dolgokat, hogyan is van az az állítólagos svéd sértegetés, ami miatt mi nem szavazzuk meg a NATO tagságukat, inkább Erdoğannal sugdolózik, a frakcióra mutogat, és a csicskáit küldi nyilatkozni. „Bukotsumono!” mondanák lebiggyesztett szájjal a szamurájok, ha érdekelné őket ez a pávatáncnak hívott sunnyogás.

Vannak persze a nindzsákon kívül más harcosok is. Ilyen például a cowboy. Tükörfordításban tehénfiút jelent, aminek sok értelme nincs (legfeljebb LMBTQ+ klubokban), persze lehet variálni a fordításban, például „a tehénnek a fia”, de az még nagyobb hülyeség lenne, ezért célszerűbb vagy úgy hagyni, ahogy van, na, legfeljebb gulyásnak fordítani. Az Egyesült Államok korai korszakában hatalmas gulyák járták a legelőket, melyek terelését és védelmét a cowboyok látták el. Ezért volt pisztolyuk, mert sok marhatolvaj követte a gulyákat, akikkel sűrűn és helyben kellett megvívni a marhákért a harcot. Így aztán kiválasztódtak/kinevelődtek a párbajfenomének, akiket a filmipar tett naggyá, a szó elszakadt eredeti jelentésétől, és ma már sokan azt gondolják, a cowboy valamiféle nemzeti hős, aki megmenti a nőket a megbecstelenítéstől, a bankokat a kirablástól, ráadásul hullabecsületes, mert ahelyett, hogy jól hátba lőné a rohadékokat, kiáll velük párbajozni egy szál maroklőfegyverrel az oldalán. A sheriffre nem számíthat soha, mert az mindig tehetetlen és ostoba, legalábbis a cowboyos filmek többségében az.

Nem véletlen tehát, hogy derék miniszterelnökünk nindzsából cowboyra váltott, hiszen a nemzeti hős szerepe nem áll távol tőle. A kormányfő legutóbbi fiatalos bejelentkezésében hat témáról beszélt. A videó lendületes, a hatlövetű szót a cowboyokkal tisztában lévőknek nem kell magyarázni, és ami a legfontosabb: végre megtudhatjuk, mire lő a mi derék hősünk, azaz mi az, ami fontos neki.

Lövés 1.: „Vannak évek, amelyekben az a legjobb, hogy véget érnek. Így vagyunk mi 2023-mal. Az évnek vége, a háborúnak sajnos nincs vége, a terrorveszély nő Európában, és a migrációs nyomás is egyre nehezebb. 2023-ban kellett a legény a gátra.

Ja. Kellett a legény. Illetve kellett volna. De nem volt. Az infláció az egeket ostromolta, az infli-EB-t nagy fölénnyel nyertük, fogyasztásban utolsó előttiek vagyunk, már csak Bulgáriát előzzük, az államháztartási hiány úgy elszállt, mint a győzelmi zászló, ha az EU Ukrajnát nem akarta volna fölvenni, még az a 10 milliárd euró sem jött volna, amit Orbán a büfébe való távozással kizsarolt az Európa Tanácstól, a háborúnak ugyan nincs vége, de ez Magyarországtól teljesen független kérdés, a migránsokat illetően meg Ausztria állandóan panaszkodik, hogy a legtöbb migráns tőlünk érkezik oda. Nincsen legény arra sem, hogy megvédje a határainkat?

Lövés 2.: „Amikor először jutottunk ki, a pótselejtezőt megelőzően a norvégok röhögőgörcsöt kaptak. Most bezzeg a csoportbeosztásnál már nem tolongtak a csapatok… Szép év lesz ’24

Tanári fizetések, egészségügy, 5% fölötti hiány, „kiafrancot” érdekel? Lényeg, hogy kijutottunk. Mint az ugyancsak szép ötvenes években, mikor a foci vitte a hátán az országot. Orbán most is erre számít, mert másra nem is tud, csak egy a baj: ott még nem tartunk, ahol Puskásék, hogy másodikok legyünk egy világversenyen (a horvátok bezzeg…). „Nem baj, az ikszedik hely is szépen csillog”, mondja majd Orbán, ahogy Rákosi elvtárs, csak ő ikszedik hely helyett ezüstéremmel.

Ha a stadionokkal meg fűtött pályájú „palántaneveldékkel” teleszórt és pénzzel alaposan fölturbózott fociéletünkből a legértékesebbet, azaz Szoboszlait kiragadva megvizsgáljuk a pályafutását, kiderül belőle, hogy ő már 16 éves korától Ausztriában játszott, azaz a karrierjéhez nekünk, magyaroknak nincsen sok közünk.

Lövés 3.: „Recep Tayyip Erdoğan török elnök Magyarország kiemelten fontos stratégiai szövetségeseként nemrég járt Budapesten… Ez egy erős ország, amely fejlődik, és már saját autómárkát előállítanak. Hoztak is belőle egy példányt. Cserébe egy lovat adtam. Sólyomra gondoltam először, de az biztos visszarepült volna, és akkor azt hitték volna Isztambulban, hogy rászedtük őket…. Csupa ilyen „egy lóerő 435-ért” jellegű üzletet szeretnék kötni idén is.”

Az, hogy Erdoğan Orbán szövetségese, teljesen egyértelmű, mert egyik sem vethet a másik szemére semmit az otthoni demokráciát illetően, Az, hogy stratégiai partnerek, egyértelműen mutatja, hogy mindegyikük hosszú távra tervez. Törökország erős ország. Erejét láttuk 1526-ban meg 1541-ben is, a mai gazdasági és demokratikus fejlődését illetően viszont még van hová. Az autó-ló csere mutatja, hogy Magyarországnak Mészáros Lőrincék kifinomult betonkeverési technikáján kívül ajándéknak alkalmas ipari terméke nincs. A turul jobb, ha itthon marad, mert ott esetleg munkára fognák, ami nem tesz jót egy sólyom kedélyének. Hogy hazatalálna, az erős túlzás, maximum elszáll a jó fenébe (miért nem őrizték rendesen?). A vágyott jó „üzletet’” illetően: megvan az már! Illetve volt. Az EU-val Gyurcsány 2007-ben megkötötte a jó üzletet, ő még alig kapott belőle (a projektek végén fizetnek), Orbán viszont 2010. óta élvezi, hogy minden éveben jóval több pénz érkezik, mint amennyit befizetünk. Sajnos a permanens pávatánccal sikerült Orbánnak elintéznie, hogy ez a jó kis üzlet befuccsolt egy ideje. Nem reménykedni kell, hanem intézkedni! A teljesítendő 27 pont jó ideje ismert mindenki előtt. Az EU megküldte. Többször is.

Lövés 4.: Decemberi nemzetközi sajtótájékoztatómon a legtöbben Ukrajna felől érdeklődtek Az álláspontunk világos, az Európai Unió rossz úton indult el, amikor úgy döntött, hogy megkezdi a tárgyalásokat Ukrajnával. Ebből még sok baj származik. És most az a dolga Magyarországnak, hogy ezeknek a bajoknak és károknak a számát csökkentse, illetve Magyarország feje fölül elhárítsa. Béke kell és tűzszünet.”

Az álláspontunk valóban világos, de nem érdekel rajtunk kívül senkit. Törökország 2005. óta, azaz 18 éve uniós tagjelölt, de még mindig nem tag, mert az EU csak tagságra érett jelöltet vesz föl, így aztán nem egészen érthető, hogy Orbán jelenleg mitől fél. Ukrajna csak akkor lesz tag, ha minden szempontból megfelel, és az uniós költségvetés sem kerül bajba (az EU nem hülye), azaz a tagjelöltség most még csak egy gesztus, de Orbán ezt nem hajlandó észrevenni. Vagy ez csak a mindenáron való krakélerkedés? Valószínűleg a kettő elegye. A probléma sajnos az, hogy az ilyen viselkedés negatív hatása az országon fog csattanni, nem csak Hatvanpusztán. Sőt, azon nem is.

Lövés 5.: „Javier Milei. Egy elnök, aki láncfűrésszel kampányol… Ez a gesztus nem volt indokolatlan, mert Argentína inflációja 100 százalék fölött is járt. Sok sikert kívánunk Argentínának, Magyarországnak egy metszőolló is elég volt, hogy 10 százalék alá vágjuk az inflációt. Figyeljük, mit tesz az elnök, hátha tanulhatunk tőle gazdaságpolitikai mesterfogásokat. Nem kell sírnunk Argentínáért

Bizony! Nekünk elég volt a metszőolló, Argentínának láncfűrész kell. Az orbáni üstökön ragadás és a fejszével való faragás eltűnt az éj homályában, helyette megjelent egy újabb kerti szerszám, melynek segítségével a miniszterelnök be akarja adni a népnek, hogy nem a 2022-es magas áraknak (melyekhez viszonyítunk), nem a 2023-as, az előbbieknél csak kevéssel magasabb áraknak, sőt nem is a KSH-nak van köze a 10% alatti inflációhoz, hanem ő maga az, aki üstökön ragad, üt-vág, metsz, meg fűrészel (szerintem lesz még olyan is). Szólhatna már neki valaki, hogy hülyeségeket beszél. Bár… a KSH módszertanának megváltoztatása az inflációs számítást illetőleg lehet, hogy tényleg az ő műve („Csináljatok már valamit, Áron!”). Én persze inkább a gazdaságilag menő országokat figyelném, nem Argentínát, mert mesterfogás helyett most már kormányozni kellene. Tisztességesen.

Lövés 6.: „2024 egy reményteljes év lesz, feltéve, ha sikerül rendet vágnunk Brüsszelben. Donald Trump volt amerikai elnök győz, és elhozza nekünk a békét az ukrán háborúba”.

A büfében már vágtuk a rendet rendesen, most már csak Macronék közé kell odacsapni. Lehetőleg akkor, mikor nincsenek ott, különben megint mehet Orbán a büfébe. Trump nem elhozza a békét, hanem leállítja Ukrajna támogatását, azaz megadja magát a Nyugat nevében, és akkor Putyin Európában szabad kezet kap. Egyébként ez nem ukrán háború, hanem orosz, mégpedig a legócskább háborús bűnökkel súlyosbítva. Minden rossz benne van, ami csak elképzelhető.

Na, kérem, hát íme: újra szólt a hatlövetű. Jó kis cowboyos, mi? Azt javaslom, inkább röhögjünk, úgy kevesebb folyadékot veszít az ember, mintha sírna.

Jakab Péter bejelentkezett Jobbik-elnöknek

Indul a Jobbik elnöki tisztéért Jakab Péter parlamenti képviselő – jelentette be maga az ATV-ben. A népet akarja megszólítani, nem a bal- vagy jobboldaliakat.

Sokak győzködése után úgy döntött, hogy indul a pártelnöki tisztségért – jelentette be az ATV Egyenes beszéd című műsorában Jakab Péter. Az országgyűlési képviselő, szóvivő az őszi tisztújításon méreti meg magát. A pártot jelenleg Sneider Tamás vezeti.

„Érzelemgazdag politizálásra készülök. A Fidesz egyébként ugyanezt teszi, csak ők a gyűlölet érzelmét helyezték a középpontba. Én az igazság kimondásának katarzisát akarom megadni az embereknek, amiből aztán egy olyan érzés sarjad, amit úgy hívunk: szolidaritás” – fogalmazott Jakab.

A Jobbik néppárt, nem a bal- vagy jobboldaliakat, hanem a népet akarja megszólítani – mondta. Ezt válaszolta arra a kérdésre, hogy a párt leszámolt-e a szélsőséges nézettel. Célja a Jobbikkal az, hogy először az ellenzék, majd a kormányváltás vezető ereje tudjon lenni.

Mint fogalmazott, szótárában a tisztességes és a tisztességtelen szerepel, az igaz és a hamis, és a menthető és a menthetetlen. Menthetetlennek tart mindenkit, aki az elmúlt 30 évben tevőleges részt vett az ország anyagi és morális kifosztásában, de mindenki más menthető.

Az önkormányzati választásokon – amelyen az ellenzékkel sok helyütt megegyezve indulnak – „a fideszes helytartókat kell leváltani, tőlük kell megszabadítani a magyar településeket és a kerületeket”.

A tisztújításra azért kerül sor az önkormányzati választás után, mert az EP-választáson a Jobbik súlyosan leszerepelt, mindössze egy mandátumot szerzett (Gyöngyösi Márton). Ezután az elnökség testületileg benyújtotta lemondását, azóta ügyvezetőként működik.

Mai kérdés – Ön szerint vegetálás helyett tisztújításra lenne szükség az MSZP-ben?

Klikkeljen a képre és szavazzon?

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint vegetálás helyett tisztújításra lenne szükség az MSZP-ben?

Szanyi: nagyon erősen balra húzódott az MSZP vezetése

A „bezárni és újraalapítani a pártot” felhívásnak nem volt támogatása a tagságban, ezért „elengedte” ezt Szanyi Tibor, az MSZP új alelnöke. Szerinte az új elnökséggel mutatkozik esély igazi baloldali fordulatra. Szanyi úgy gondolja, hogy vannak politikai osztályok és van osztályharc,  s a tagság azt üzente, hogy „tessék balra menni”.

A tabula rasával előállt Szanyi Tibor európai parlamenti képviselő is helyet kapott az MSZP új vezérkarában, amelynek élére viszonylag szűk, 54-46-os többséggel Tóth Bertalan parlamenti frakcióvezető került a korábbi pártelnök Mesterházy Attilával szemben a vasárnapi kongresszuson.

A három új alelnök egyike Szanyi Tibor, aki nemrégiben azzal állt elő, hogy szerinte be kellene zárni a pártot, majd újraalapítani. Most mégis pozícióra jelölte magát, és meg is választották Komjáthi Imre, a Közmunkás Szakszervezet vezetője és Hegyi Gyula, közismert elkötelezett baloldali (egykori EP-képviselő) társaságában; elnökhelyettessé Szakács Lászlót emelték, aki Mesterházy kabinetfőnöke volt.

Nem ő volt az egyetlen, aki felvetette ezt a radikális javaslatot, Gőgös Zoltán, eddigi elnökhelyettes a tagságnak küldött levelében ugyanezt írta – mondta a Független Hírügynökségnek Szanyi Tibor. Az ötletnek azonban nem volt aktív támogatása a tagságban, ezért

„elengedtem, amíg más fel nem veti”

– mondta a politikus.

Ezzel kapcsolatban egyetért azzal, hogy az MSZP manapság „rossz brand”, miközben a lakosság bő egyharmada baloldalinak vallja magát, és még többen vannak, akik nézeteikben baloldaliak, de akiknek az MSZP általi képviseleti képességük ez alatt van. Ezért vállalta azt jelölti fellépésében, hogy ezen változtatni kell testvérvárosi, kisvárosi együttműködésekkel.

A vidéki lakosság kirekesztve érzi magát a társadalomból, ez vezetett a Brexithez, Donald Trump megválasztásához, nálunk pedig a Fidesz sikeréhez a legnyomorultabb helyeken- von nagy ívű párhuzamot Szanyi Tibor.

Sokak szerint csak idő kérdése, hogy a különféle erővonalak képviselői a pártvezetésben egymás torkának ugranak. Szanyi erről úgy véli, hogy a kongresszus „elrendezte a párt akaratát”, de elismeri, hogy nem nagy arányban választott elnököt. A beszédekben azért a főbb elgondolásokban átfedések voltak.

Az elnök mellett négy komoly baloldali elkötelezettségű ember van, az MSZP vezetése nagyon erősen balra húzódott

– szögezte le Szanyi.

Nemzetközi-történelmi kitekintéssel a politikus arról beszélt, hogy a szociáldemokrácia súlyos kompromisszumokat kötött a jóléti állam kialakulásakor, a Szovjetunió felbomlása után pedig feltört a neoliberalizmus, amely a Gerhard Schröder, Tony Blair, Bill Clinton nevével fémjelzett irányzatban öltött testet. Ennek hazai képviselője volt Lendvai Ildikó és Kovács László (volt MSZP-elnökök – a szerző).

A klasszikus baloldali erők felőrlődtek ebben, idehaza pedig ebbe „rondított bele” előbb Medgyessy Péter, de főleg Botka László. Utóbbi „fizessenek a gazdagok!” szlogenjének szóhasználatával nem értett egyet, mert „gazdagot egymilliárdos vagyon alatt ne keressünk” – fogalmazott.

Szanyi szerint szocialista értékeket kezelő, baloldali programot adó vezetés állt össze az MSZP-ben, amelynek alapján

van esély igazi fordulatra.

Személy szerint változatlanul szembe megy a tőkével, de elismeri ennek realitását. „Nem örülök neki, de elfogadom. Ők az ellenfeleink” – fogalmaz. Vannak politikai osztályok és van osztályharc – teszi le a garast. Szerinte a fontos az, hogy

az MSZP nem támogathatja a neoliberális gazdaságpolitikát.

Az ötfős elnökségből négyen garantáltan baloldaliak, ennek oka a tagságtól az a

„kemény üzenet, hogy tessék balra menni”.

Tóth Bertalan pártelnökről azt mondta, hogy tőle eddig nem lehetett hallani ideológiai megnyilatkozást, de az elnökség összetétele az ő mozgásterét is kijelöli.

Megvan az MSZP új elnöke

Az MSZP vasárnapi kongresszusán megválasztották a párt új elnökét. A két jelölt, Tóth Bertalan és Mesterházy Attila közül a némileg esélyesebbnek tartott Tóth Bertalant szavazták meg a küldöttek.

Nem sokkal tíz óra után kezdődött az MSZP tisztújító kongressza 80 százalék fölötti küldötti jelenléttel. Fél 11-től a kongresszus zárt ülésen folytatta munkáját. AZ MSZP honlapjának tudósítása szerint beszédet mondott Karácsony Gergely, aki megerősítette, hogy pártja, a Párpeszéd készen áll arra, hogy az MSZP-vel szövetségben folytassa a munkát.

11 óra után kezdődött el maga a tisztújítás, az elnökjelöltek közül Tóth Bertalan frakcióvezető beszélt először, őt követette Mesterházy Attila, aki 2010-2014 között volt már az MSZP elnöke. Ezután Kunhalmi Ágnes, a párt választmányi elnökjelöltje beszélt (aki korábban visszalépett attól, hogy induljon az elnökségért), majd az MSZP elnökhelyettes-jelöltjei, Ujhelyi István és Szakács László, majd alelnökjelöltjei Bangóné Borbély Ildikó, Hegyi Gyula, Komjáthi Imre, Szanyi Tibor mondták el programukat.

Ezután megkezdődött a szavazás, melynek végén

a küldöttek 54 százalékának támogatásával Tóth Bertalant választották meg.

Elnöki beszédében Tóth Bertalan a helyi szervezetek megerősítéséről beszélt az önkormányzati választások előtt. Az is mondta, hogy a Parlamentben az MSZP „szembesít, képvisel és védelmet nyújt”, de jól tudják, hogy nem ezen keresztül vezet az út a kormányváltáshoz. A párton belüli információáramlást is javítani kell, és fellépni azok ellen, akik a párt jövőjét veszélyezteti – mondta. Az új elnök kitartó és szisztematikus munkát is ígért, amelyet azonnal meg akar kezdeni.

Elnökhelyettesnek Szakács Lászlót, Mesterházy Attila volt kabinetfőnökét választották meg.

Hegyi Gyula, Komjáthi Imre és Szanyi Tibor lett a három alelnök.

A választások után Molnár Gyula és a teljes MSZP-pártvezetés lemondott, az elmúlt hetekben öt politikus jelentkezett be elnöknek. Hárman közülük visszaléptek: Szanyi Tibor és Bródy Gábor után múlt héten Kunhalmi Ágnes is, aki úgy döntött, hogy inkább a választmányi elnökségért indul – egyedül. Kérdés volt, hogy Kunhalmi támogatói kire szavaznak majd Tóth és Mesterházy közül, hiszen Kunhalmi nem nevezte meg, kinek a javára lép vissza. Azt azonban tudni lehetett, hogy nem Mesterházyt támogatja a küzdelemben.

Hivatalos csönd fogadta Szanyi „boltbezárási” ötletét

0

Az MSZP vezetői közül legtöbben nem nyilvánítanak véleményt Szanyi Tibor ötletéről, hogy a pártot be kéne zárni és új néven, új logóval újraalapítani. Az EP-képviselő saját magát alkalmas jelöltnek tartja az elnökségre, vetélytársait nem. Horváth Csaba szerint Szanyi ötlete hülyeség, Lendvai Ildikó viszont még tovább is menne.

A formabontó és szókimondó nyilatkozatairól elhíresült Szanyi Tibor a Magyar Narancsban beszélt az MSZP-t feszítő kérdésről, hogyan tovább az újabb választási vereség után. Az európai parlamenti képviselő, és a tisztújításon elnökjelöltségre jelentkező politikus nyilatkozatának lényege:

  • be kell csukni az MSZP-t ahhoz, hogy megmeneküljenek; mélyreható változás nélkül ugyanis még legfeljebb egyszer juthatnak be a Parlamentbe, aztán, mint mondta: kalap, kabát
  • új néven, új logóval kell újranyitni a boltot
  • a fajsúlyos elnökjelöltek közül Kunhalmi Ágnest vagy Tóth Bertalant nem tartja alkalmasnak, szerinte ugyanis egy frissen bukott előadás főszereplői ne akarjanak rögtön színházigazgatók lenni; Mesterházy Attilát és saját magát jó jelöltnek ítéli
  • van legalább öt Fidesz-kollaboráns a pártban, nekik az MSZP technikai-gazdasági hátteréhez van közük; velük leülne, és csendben kirúgná őket, ha ő lenne az elnök.

A Független Hírügynökség igyekezett megkérdezni meghatározó politikusokat a teljes tisztújítás előtt álló MSZP-ben, de jellemzően nem nyilatkoztak. Gőgös Zoltán, aki a teljes elnökséggel egyetemben lemondott tisztségéről, és nem indul újra a Veszprém megyei elnöki pozícióért se, közölte: visszavonul, nem nyilvánít véleményt semmiről. A Győr-Moson-Sopron megyei elnök, Kránitz László közölte, hogy van véleménye, de ezt a belső fórumokon mondja el, Szanyi Tibornak is. Veres János, a szabolcsi szervezet vezetője külföldön van, semmit se tud a történtekről, és egyébként se akar részt venni a történetben.

Az egyik érintett, Kunhalmi Ágnes, budapesti elnök a személyét érintő megjegyzésekre Eszterházy Péter mondatával válaszolt, amely szerint

bizonyos szint felett nem megyünk bizonyos szint alá.

A párt jövőjére vonatkozó eszmefuttatással ebben a formában nem ért egyet.

A fővárosi képviselő Horváth Csaba a bezárás-újranyitásról röviden annyit mondott, hogy „ez hülyeség”. Abban egyetért Szanyival, hogy az MSZP (és a többi ellenzéki párt) kudarcra van ítélve, ha így folytatják. Tartalmában közérthetőbbé, dinamikusabb és láthatóbbá kell válniuk, az arculat ebben persze fontos elem lehet – mondta. Azzal egyébként se ért egyet, hogy a közösséget lebontsák, az elnökjelöltek ne legyenek szőnyegbombázók.

Horváth támogatja Tóth Bertalan jelöltségét, bár még nem látta a kilábalási tervet és az ehhez rendelt csapatot. A jelölteknek azt kell világossá tenniük,

honnan hová akarnak eljutni, és milyen következtetést vontak le az áprilisi vereségből.

Ha Szanyi arra is gondolt, hogy változtatni kell a párt vezetésén, azzal egyetért Horváth. Szerinte az MSZP maradjon demokratikusan szerveződő párt, de két tisztújítás között keményen irányítottá kell válnia, nagyobb vezetési hatáskörre van szükség. Ehhez azonban nem kell bezúzni a pártot.

„Egyénileg kedvelem őt” – mondta Szanyiról Horváth Csaba, akit tehetségesnek tart, bár az elmúlt évekbeli megnyilatkozásaival nem ért egyet. Legnagyobb baja vele az, hogy nem integráló, s nem csapatember: egyéniben repül, de ez nem raj. Amúgy még az se biztos szerinte, hogy tényleg jelöltté válik, mert ehhez Szanyinak meg kell szereznie a kellő számú aláírást, majd túl kell verekednie magát a jelölő bizottságon is.

Ugyancsak komoly tisztség nélküli Lendvai Ildikó, aki hajlandó volt megszólalni. A nyilatkozat személyes részeiről négy szemközt fog beszélni Szanyival. A szervezet esetében még nála is nagyobb változást szeretne.

„A név és a logó nem tehet a problémákról, ezeket újra cserélve se lennénk kevésbé ellenszenvesek sokak szemében”

– fogalmazott az MSZP korábbi elnöke.

Ezzel szemben ő szélesebb mozgalmi szerveződést támogat, amelyben az identitást megtartva civil szerveződésekkel működnek együtt, hogy aztán egyetlen választási pártban szálljanak szembe a Fidesszel.

Lapszem – 2018. 05. 10.

0

Ma Ármin és Pálma napja van. Az Ármin germán-latin eredetű, az Arminius névből, aki a keruszk törzs vezére volt. Jelentése: hadi férfi. A Pálma név magyar eredetű, azt jelenti: a növény maga. Olvassák el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Hírlap: Nő a feszültség a Jobbikban a tisztújítás előtt

Azonnali hatállyal feloszlatta a Jobbik vezetése a párt székesfehérvári alapszervezetét – olvasható a Magyar Hírlapban. Árgyelán János regionális igazgató közleményben cáfolta a hírt, miszerint a döntés oka, hogy a szervezet Toroczkai László elnökjelöltet támogatja a párt május 12-i tisztújító kongresszusán.

Mint írta, a döntés nem politikai jellegű, ő maga is Toroczkait támogató alelnökjelöltként vesz részt a kampányban. Az elnökségért a Vona Gábor volt pártelnök bizalmasának számító Sneider Tamással szemben a párt radikálisabb szárnyát képviselő Toroczkai indul. A jelenlegi vezetés korábban a társelnöki rendszer bevezetését javasolta, de az alapszervezetek tiltakozása miatt végül új struktúrát vezettek be, amelyben az elnök és alelnökök mellett egy elnökhelyettes is helyet kap a pártvezetésben.

A lap forrásai szerint mindkét rendszert a mai vezetés jelöltjére, Sneiderre szabták, aki mellé a több nyelven beszélő, diplomás Gyöngyösi Mártont szánták társelnöknek, illetve elnökhelyettesnek. Tartottak ugyanis attól, hogy Sneider önmagában nem lenne elég erős jelölt a karizmatikus és népszerű Toroczkaival szemben.

Ha a jelöltek támogatottsága azonos, a pártvezetésnek nem kell az összes Torocz­kait támogató alapszervezetet feloszlatnia, egy-kettő feloszlatása is elég lehet Toroczkai meggyengítéséhez.

Népszava: Szijjártó is kap egy titkosszolgálatot

A Miniszterelnökségtől a Külügyminisztériumhoz rendelik a külföldi hírszerzést, az Információs Hivatalt, Orbán Viktor felügyelete alá pedig „csúcselemző” részleg kerül – értesült a Népszava.

A kétharmados győzelem után erősebb lehet ugyan a politikai nyomás a titkosszolgálatokon, ám valószínűtlen, hogy az így is majdnem tucatnyi szervre, hatóságra széttagolt nemzetbiztonsági rendszerben egy újabb hírszerző ügynökséget hozzanak létre – így kommentálta a Népszava forrásainak többsége azt, hogy Orbán Viktor bejelentése szerint az újonnan létrejövő Miniszterelnöki Kormányirodán egy egységes hírszerzési központ alakul. A lap értesülései szerint a miniszterelnök felügyelete alá kerülő kormányirodán „csak” egy „csúcselemző” részleg jön létre. Ezzel párhuzamosan a külföldi hírszerzést, vagyis az Információs Hivatalt (IH) a jövőben nem a Miniszterelnökség felügyelheti, hanem a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá rendelhetik – tudta meg a Népszava. Ezzel Szijjártó Péter lehet a gazdája az egyik legfontosabb nemzetbiztonsági szervezetnek.

Magyar Idők: Gyárfás Tamás gyanúsítása csak mellékszál lehet, az igazi bomba fél év múlva robbanhat

A Fenyő-gyilkosságra való felbujtás, illetve a gyilkosság megbízása egy jóval nagyobb ügy mellékszálának tűnik – írja a Magyar Idők. Gyárfás Tamás, Portik Tamás és Ihász Sándor meg­gyanúsítása mögött ugyanis államtitkokkal tarkított ügy sejthető, amely akár az országos politikát is érzékenyen érintheti.

A lap szerint a Fenyő-gyilkosság kapcsán felbujtással meggyanúsított sportvezető, valamint az ügyben bűnpártolás miatt számonkért egykori főügyész története egy jóval nagyobb sztori mellékszála lehet. A gigantikus botrány kirobbanása legkorábban őszre várható, és lapértesülések szerint minősített, azaz államtitkokat is érintő nyomozást sejtet.

Gyárfás – és Ihász – áprilisi meg­gyanúsításával kapcsolatban nem feledkezhetünk meg Portik Tamás március 22-i meggyanúsításáról sem. A Prisztás József és Boros Tamás megöletéséért összesen huszonnyolc év fegyházat kapott egykori olajos vállalkozó – a gyanúsítás szerint – húsz éve Gyárfás Tamás felbujtására ölette meg a szlovák maffiózóval, Jozef Roháccsal Fenyő Jánost. Rohác ezért és Boros felrobbantásáért életfogytiglant kapott, jogerősen.

Wladár Sándor úszóelnök lenne

0

Nem lát alkalmasabb embert, ezért elvállalja az úszóelnöki tisztségre jelöltséget Wladár Sándor olimpiai bajnok. Eddig ő az egyetlen aspiráns.

Vállalja az elnökjelöltséget a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) tisztújító közgyűlésén Wladár Sándor, az 1980-as moszkvai olimpia aranyérmese (elsőként a fuhu.hu írt arról, hogy ő lehet az elnök, ha leváltják Bienerth Gusztávot). A Kossuth Rádió Sportvilág című műsorában beszélt arról, hogy több egyesület kereste meg, amelyek szerint jelen pillanatban

ő lehet az, „aki megnyugvást hoz”.

Hozzátette: ha azt érzékelné, hogy van nála alkalmasabb ember a feladatra, akkor mögéje állna, azonban eddig nem tapasztalt ilyet. Wladár Sándor maga is egyesületi vezető, 2001 óta a Jövő SC ügyvezető igazgatója.

A MÚSZ megerősítette, hogy

Wladárt több klub támogatja,

a péntek éjféli határidő előtt egyelőre ő az egyetlen, akit jelöltek. A tisztújító közgyűlést szeptember 24-én rendezik.

A MÚSZ éléről múlt pénteken hívták vissza Bienerth Gusztáv elnököt, aki hét hónapig irányította a szervezetet. A közgyűlést azért kellett összehívni, mert a világbajnokságot követően a sorozatos lemondások után működésképtelenné vált az elnökség.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!