Az előrejelzéseknek megfelelően újraválasztották New York demokrata párti polgármesterét is. Ráadásul történelmi jelentőségű eseményre is sor került: most először választottak be transznemű képviselőt egy amerikai állam törvényhozásába.
Virginiában 53:45 arányban Ralph Northam eddigi kormányzóhelyettest választották meg a republikánus volt pártelnök és George W. Bush kormányának volt tanácsadója, Ed Gillespie ellenében. New Jerseyben a 60 éves milliomos bankár és volt németországi nagykövet, Phil Murphy lesz a kormányzó, aki az eddigi kormányzóhelyettest, a republikánus Kim Guadagnót győzte le. A demokrata párti jelölt a választók 53, 7 százalékának bizalmát szerezte meg, míg republikánus vetélytársa a voksok 45,1 százalékával maradt alul.
Mindkét kormányzóválasztást óriási figyelem övezte,
elemzők ugyanis az eredményt a Trump-kormány eddigi tevékenysége megítéléseként értékelik.
A kampány fő témája Virginiában az egészségbiztosítás helyzetének gondjai, az illegális bevándorlás, a bűnözés és a konföderációs szobrok körüli viták voltak, míg New Jerseyben elsősorban a helyi kormányzat korrupciós ügyei és a magas helyi adók kerültek előtérbe.
Donald Trump elnök mindkét államban támogatásáról biztosította a republikánus jelöltet, ám nem kampányolt mellettük. Az eredmények láttán pedig a Dél-Koreában tartózkodó elnök Twitter-bejegyzésben közölte: a virginiai jelölt, Ed Gillespie keményen dolgozott, de nem tette teljesen magáévá az ő politikáját. „A gazdaság rekordnagyságú számaival mi továbbra is győzni fogunk, még nagyobb arányban, mint eddig” – írta a republikánus jelöltek veresége után Trump.
A Demokrata Párt számára a tavaly novemberi elnökválasztás óta ez volt az első sikeres politikai megméretés,
ugyanis az idén megtartott négy kongresszusi pótválasztás mindegyikét elvesztették.
New Yorkban újraválasztották Bill de Blasio demokrata párti polgármestert, és a bostoni demokrata párti polgármester, Marty Walsh is elnyerte a választók bizalmát egy második ciklusra. Polgármestert választottak még Detroitban, Seattle-ben, az észak-karolinai Charlotte városában, valamint a georgiai Atlantában.
A virginiai képviselőházi választás egyik érdekessége, hogy most először került be transznemű amerikai képviselő egy állami törvényhozásban. A korábban újságíróként tevékenykedő Danica Roem szavazatok 55 százalékát gyűjtötte, ezzel legyőzve a republikánus ellenfelét. A 73 éves Bob Marshallal nemcsak Roemnek, hanem a helyi LMBT közösségnek is sok vitája volt. Marshal az elmúlt években olyan törvényeket akart bevezetni, amellyel csökkentették volna a transzneműek számára kialakított illemhelyiségek számát Virginiában vagy megtiltotta volna azt, hogy homoszexuálisok szolgáljanak a Virginiai Nemzeti Gárdában.
Jurij Milner orosz oligarcha megszerezte (és később el is adta) a Facebook részvényeinek 8%-át és a Twitter részvényeinek 5%-át! A Paradicsom Papírokból azután kiderült, hogy Putyin orosz államfő két kedvenc cége: a moszkvai külkereskedelmi bank /VTB/ és a Gazprom Invest Holding állt az orosz oligarcha mögött.
Mindebben semmi törvénytelen nem volt, akkor amikor a részesedést Jurij Milner megszerezte. Azóta egyébként el is adta ezeket a részvényeket. Csakhogy az FBI éppen azt vizsgálja, hogy az oroszok milyen szerepet is játszottak a tavalyi elnökválasztási kampányban? Mint ismeretes: Hillary Clinton részben azzal indokolta választási vereségét, hogy az oroszok nem épp ortodox módszerekkel ellenfelét, Donald Trumpot támogatták. A washingtoni kémelhárítás ugyanezt állapította meg, és az USA emiatt újabb szankciókkal sújtotta Oroszországot.
Nem állítjuk – írja a New York Times – hogy Jurij Milner azért vásárolt részesedést a Facebookban és a Twitterben, hogy ezzel befolyásolja az amerikai cégek politikáját és befolyásolja az amerikai választásokat.
De hát a gyanú azért fennáll …
A New York Times idézi a washingtoni nemzetbiztonsági tanács egykori Oroszország felelősét. Michael Carpenter Obama elnök idején volt az orosz részleg vezetője amikor az USA szankciókat jelentett be Oroszország ellen, mert Moszkva 2014-ben annektálta Ukrajna egy részét. Michael Carpenter hangsúlyozza, hogy Moszkvában ma is stratégiai kategóriákban gondolkodnak. Az egyik cél az lehet a biznisz, – ahogy ezt az orosz oligarcha, Jurij Milner állítja – de
mindig ott van a politikai szándék is az orosz vezetők fejében!
A Paradicsom Papírok egy másik kínos amerikai-orosz ügyre is rávilágítottak: kiderült, hogy Ross washingtoni kereskedelmi miniszter komoly üzleti kapcsolatban állt egyes orosz cégekkel.
Van egy Trump számára különösen kényes harmadik ügy is a Paradicsom Papírok között. Kiderült ugyanis, hogy Jurij Milner miután kivette pénzét a Facebookból és a Twitterből, ingatlan befektetésekbe kezdett. Méghozzá egy olyan céggel, melynek társtulajdonosa nem más mint Jared Kushner, azaz az amerikai elnök veje és egyben főtanácsadója. Akit a szenátus vizsgálóbizottsága amúgy is faggat orosz kapcsolatairól hiszen a választási kampány idején ő tartotta a kapcsolatot az oroszokkal.
Donald Trump első kézből juthat információkhoz ezekben az ügyekben, mert Vietnamban hamarosan találkozik Vlagyimir Putyinnal. Mindketten részt vesznek az ázsiai és csendes-óceáni államok vezetőinek csúcstalálkozóján Danangban. Trump a találkozó témájaként Észak Koreát, Szíriát és Ukrajnát jelölte meg. De közbe jöttek a kínos Paradicsom Papírok, amelyekről szintén szó eshet az amerikai-orosz csúcson Vietnamban.
A neobolsevikok Leninnel ellentétben nem boldog jövőt ígérnek, hanem a múlt hamis és félrevezető víziójával szolgálnak. Etnikailag és fajilag tiszta nemzetet vázolnak, régi típusú gyárakat, hagyományos férfi-nő hierarchiát, áthatolhatatlan határokat – írja a történész-újságíró Anne Applebaum a Washington Postban.
A hosszú elemzés szerint a történelem ismétli önmagát, csak persze nem ugyanabban a formában. Ezért Trump, Orbán, Farage, Le Pen és Kaczynski neobolsevik, és bár jobboldalinak vallja magát, de nem sok köze van a 2. világháború után megismert jobboldalhoz. Az amerikai elnököt leszámítva az európaiak gúnyt űznek a kereszténydemokráciából, semmiben nem azonosíthatók az angolszáz konzervativizmussal, mert azok a képviseleti demokráciát, a vallási türelmet, a gazdasági integrációt és a nyugati szövetséget szorgalmazzák. Az említett vezetők viszont semmit sem akarnak megtartani abból, ami van. Csak ők Leninnel ellentétben nem boldog jövőt ígérnek, hanem a múlt hamis és félrevezető víziójával szolgálnak. Etnikailag és fajilag tiszta nemzetet vázolnak, régi típusú gyárakat, hagyományos férfi-nő hierarchiát, áthatolhatatlan határokat. Ellenségeik közé tartoznak a melegek, a faji és vallási kisebbségek, az emberi jogok szószólói, a sajtó és a bíróságok. Cinikus módon a kereszténységet törzsi jellemzőként arra használják, hogy megkülönböztessék magukat az ellenségtől, a muzulmánoktól, vagy ha azok éppen nincsenek kéznél, a liberálisoktól.
Leninhez hasonlóan nem hajlandóak kompromisszumra, csak bizonyos társadalmi rétegeket támogatnak, és dühödten támadják „illegális” ellenfeleiket.
Náluk a nép misztikus fogalom, de nagyon hasonlít ahhoz a tömeghez, amelynek nevében annak idején Trockij szólt.
Amikor beiktatási beszédében Trump azt hangoztatta, hogy a hatalmat vissza kell adni az amerikai népnek, az nagyon emlékeztetett a proletárdiktatúrára. De ide lehet sorolni azt is, amit Le Pen és Kaczynski szokott mondani a népről. Persze elődjeikhez hasonlóan ők is hazudnak. Orbán pl. eltitkolta a paksi szerződés részleteit, és nem véletlenül. Az sem puszta egybeesés, hogy a sikeres neobolsevikok alternatív sajtót hoztak létre, dezinformáció és gyűlölethadjárat céljaira. 100 évvel ezelőtt ezt propagandának hívták és magas szinten művelték. A maiak meggyőződésből hazudnak, mert azt gondolják, hogy egy rothadt világban az igazságot fel lehet áldozni a „nép” nevében, vagy eszközként vethetik be a „nép ellenségeivel” szemben. A hatalmi harcban minden megengedett.
A legfájdalmasabb azonban, hogy
ők is kezdik nagyra becsülni az erőszakot a tisztogatás módszereként.
Trump varsói beszédében még a háború lehetősége is felmerült. Szerencsére napjainkban nem 1917 Szentpétervárján vagyunk, az állam még nem olyan gyenge, mint akkor. Azon kívül vannak már tapasztalatok a múltról, és azok a demagógok, akik a nemzetet ellenségekre és hazafiakra osztják, kellemetlen emlékeket ébresztenek. A francia, holland és osztrák választók visszautasították a nihilizmust és az idegengyűlöletet. Sőt, lehet, hogy Macron megválasztásával a franciák megtették az első lépést a liberalizmus újjáéledése felé. Az államfő receptje jelzi az utat, miként kell felvenni a küzdelmet korunk hamis prófétáival szemben. Pozitív, nyitott és hazafias képet kínál.
Ne engedjétek meg, hogy a nacionalisták az „emberekhez” forduljanak a szavazók feje fölött.
Nem szabad belemenni abba, hogy a szélsőségesek adják a politika fő áramát. Nincs mentség az engedékenységre. Csak épp a világ nincs kellőképpen felkészülve arra, hogy milyen szörnyetegek léphetnek színre és milyen szörnyűségek történhetnek meg.
Vasárnap este szélvészként száguldott végig a magyar sajtó nagy részén a legújabb offshore-botrány. Amint azt a Független Hírügynökség is megírta, a Paradise-iratok néven kiszivárgott, 13,4 millió aktából álló adattömeg feldolgozásában számos ország oknyomozó újságírói vettek részt, hazánkat a Direkt36 portál munkatársai képviselték.
A Magyar Távirati Iroda, melynek hírei valósággal felszántják az országot, aznap este több hírben is foglalkozott az offshore-botránnyal, nem feledkezvén meg annak közlésétől sem, hogy több ismert személy is belekeveredett az ügybe. Megtudhattuk, hogy az adóelkerülésre szakosodott cégek között Trump egy munkatársa, illetve II. Erzsébet vagyonkezelője is szerepelt.
Az MTI arról diszkréten hallgatott, hogy az ügynek magyar vonatkozásai is vannak. A lista azóta bővült, és a napokban feltehetőleg újabb cégek és személyek nevei kerülnek elő, de azt már vasárnap este is tudni lehetett, hogy cégeik révén
Demján Sándor és Andy Vajna mellett Nagy István, Magyarország berni nagykövete is érintett.
Utóbbi személy talán kevéssé ismert a szélesebb közönség előtt, róla most csak annyit, hogy Orbán Viktor jó barátja, ő az, aki néhány évvel ezelőtt, máig rejtélyes svájci vonatútja során állítólag útitársa volt a miniszterelnöknek.
Szerepelt még Soros György egyik cége a listán, de a MTI rá sem vesztegetett egyetlen szót sem. Lehet, még az elsőszámú közellenségnek kikiáltott milliárdos nevének említésével sem akarták bolygatni, hogy az ügynek magyar vonatkozásai is vannak.
Közbevetőleg jegyeznénk meg, hogy az offshore nem ördögtől való dolog, a legtöbb országban, így Magyarországon sem tiltja törvény. Legföljebb a jó erkölcsbe és a gyakorta hivatkozott polgári erkölcsbe ütközik, lévén ezeknek a cégeknek egyetlen céljuk van: a kreatív adózás, magyarul a fizetendő adó jelentős csökkentése, adott esetben nullára való redukálása.
A Magyar Távirati Iroda nem tartotta fontosnak, hogy az ügy magyar vonatkozásait is megemlítse a magyar emberek előtt.
Pedig a magyar embereknek jogukban állna tudni arról, hogy mi történik a világban és Magyarországon. A közmédia, melynek az MTI egyik kiemelt szereplője, idén mintegy 80 milliárd forintot kap az adófizetők pénzéből, és a hírek szerint jövőre ennél is több pénzből gazdálkodhat. Ezt az összeget nem azért dobják össze a magyar adófizetők, hogy elhallgassák előlük az információt, megmásítsák a valóságot. A közmédiának az lenne a dolga, hogy vállalt feladatát pártatlanul és magas szakmai színvonalon ellássa. Másképp fogalmazva: nem azért ad a magyar állam a magyar emberek pénzéből ennyi pénzt a közmédiának, hogy az valamelyik párt – jelen esetben a kormányzó erő – érdekeit képviselje, hanem azért, hogy objektíven tájékoztassa az embereket.
Az, hogy Andy Vajnát, vagy éppen Magyarország Orbán-közeli svájci nagykövetét megemlítsék, nem mérlegelés kérdése, hanem szakmai és morális alapvetés. Jelen esetben a közmédia vállalt feladatának nem tett eleget, rosszul gazdálkodott az adófizetők pénzével, mert nem arra költötte, amire a megrendelő adta.
Az időjárási mérések 1880-as kezdete óta mért három legforróbb év egyike lesz valószínűleg a 2017-es esztendő – figyelmeztetett a Meteorológiai Világszervezet (WMO), amely szerint az idei lehet továbbá az El Nino légköri jelenség nélkül telt évek közül az eddigi legmelegebb a világon.
Az ENSZ meteorológiai szervezete szerint 2017 lehet zsinórban a harmadik legforróbb év 2015 és 2016 után, ráadásul úgy, hogy az előző kettőtől eltérőn, a 2017-es évet nem kísérte a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino jelenség.
A WMO az ENSZ hétfőn kezdődött klímakonferenciájához időzítette bejelentését. A találkozón csaknem 200 nemzet 25 ezer tudósa, követe és környezetvédelmi aktivistája vesz részt, hogy
közösen kidolgozzák a 2015 decemberében, Párizsban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges irányelveket.
A két évvel ezelőtti klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 fok alatt maradjon, és megfogalmazták azt, hogy emellett „törekedni kell arra”, hogy a felmelegedés ne haladja meg a másfél fokot. Csakhogy Donald Trump bejelentette: az USA kilép az egyezményből.
A WMO szerint a klímaváltozásért elsődlegesen felelős tényezők, úgy mint a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedése, a globális tengerszint-emelkedés és az óceánok savasodása, 2017-ben is változatlanul jelen voltak.
Január elejétől szeptember végéig a globális átlaghőmérséklet nagyjából fél fokkal volt magasabb az 1981-2010 közötti 14,31 fokos átlagnál.
A 2013 és 2017 közötti ötéves időszak átlaghőmérséklete pedig több mint egy fokkal haladta meg az iparosodás előtti értéket.
A WMO szerint 2017-ben az átlagosnál jóval gyakoribb esőzések sújtották egyebek között Kína nyugati részét, Dél-Amerika déli részét és az Egyesült Államok egyes területeit, továbbá az északi-sarki tengeri jég kiterjedése is jelentősen elmaradt a szokásos átlagtól.
A szakemberek szerint valószínűleg a 2017-es lesz az eddigi legforróbb olyan év, amelyet nem kísért az El Nino jelenség, amely az elmúlt években szárazságot okozott a trópusi területeken és gyöngítette az erdők, a növényzet és az óceánok szén-dioxid-elnyelő képességét.
Magyarországra is elértek a legújabb offshore-botrány hullámai, 26 embert ölt meg egy ámokfutó egy texasi templomban, mielőtt öngyilkos lett, Tarjányi Péter nyilatkozott a FüHü-nek, elmaradt a metrófelújítás miatt várt káosz, Tarlós kirúgta Földi Lászlót – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.
Magyarországra érnek az újabb offshore-botrány hullámai
Nagy István svájci nagykövet MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
II. Erzsébet és Donald Trump közeli munkatársai is érintettek az offshore-botrány legújabb hullámában, a Paradise Papersben. Itt is előkerültek magyar szereplők, a Direkt36 többek között Nagy István svájci nagykövetről, Orbán Viktor régi ismerőséről, és Andy Vajnáról ír.
Nagy Istvánnal kapcsolatban Mesterházy Attila, az országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s tagja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez fordult. Azt kérdezi:
„Magyarországi berni nagykövetének van-e olyan tevékenysége, ami összeférhetetlen nagyköveti szerepvállalásával?”
Agyonlőtte magát a texasi mészáros
26 embert ölt meg egy texasi baptista templomban egy ámokfutó. A lövöldözés után elmenekült, de két fegyveres civil üldözni kezdte és tűzpárbaj alakult ki köztük.
Végül az ámokfutó kocsija megállt, ekkor agyonlőtte magát.
Hogy miért lövöldözött a templomban, azt egyelőre nem tudni.
„Az elemzőknek gőzük sincs, hogy mi van ebben az országban!”
Tarjányi Péter MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
„Ha az ellenzéki pártok a kormány megbuktatása helyett egymás szavazóinak elcsábítására törekszenek, akkor annak súlyos választási vereség lesz a következménye” – ezt mondta a Független Hírügynökségnek a Magyar Progresszív Mozgalom megalapítója, Tarjányi Péter.
Szerinte a Fidesz megbuktatható, az Orbán-rezsim embereit – a főügyésszel, Polt Péterrel az élen – el lehet zavarni. Az interjúban arról is beszélt, hogy a demokrácia visszaállításához nincs szükség kétharmados győzelemre, elég lenne az egyszerű többség, de a Fidesz leváltásához nélkülözhetetlen a demokratikus ellenzék együttműködése.
Nem volt káosz a metrófelújítás miatt
Hétfőn elkezdődött a 3-as metró több mint egy éven át tartó felújítása a Lehel tér és az Újpest-Központ közötti szakasz lezárásával. Tarlós István főpolgármester szerint a BKV és a BKK szakemberei mindent megtettek, hogy a legkisebb fennakadással járjon a felújítás. Horváth Csaba MSZP-s politikus szerint a főváros által tervezett hatvan busszal nem tartható a 3-as metró pótlása.
Teljes a csönd az erdélyi „magyar kórház” körül
Csaknem másfél éve sokat beszéltek az Erdélyben építendő „magyar kórházról”, tavaly április óta azonban
mély csend van körülötte.
Legutóbb két hete a parlamentben nem válaszolt képviselői kérdésre az Emmi államtitkára. Lehet, hogy a héten a MÁÉRT-en elhangzik valamilyen bejelentés, de az is, hogy a választások előtt a kormány már nem forszírozza ezt. Mindenesetre semmilyen magyar jogszabályban nincs nyoma a kórház tervének, sem a felröppent 5,5 milliárdos költségkeretnek.
Kirúgta Földi Lászlót Tarlós István
Sértődött interjút adott Földi László a Magyar Időknek: az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója, sok egyéb mellett, arról beszélt, hogy az Echo tévés megnyilatkozását, amelyben a civilszervezetek vezetőit likvidálásra ítélte, szándékosan félremagyarázták, „elindult a karaktergyilkosság ellene”, amelyet szerinte a balliberális oldal oly kiérlelt technikával művel, és amelynek ő már sokszor lehetett részese.
Ez volt az az interjú, ami után Tarlós István eltiltotta attól, hogy migrációs témában nyilatkozzon, most viszont erről is beszélt. Így aztán a főpolgármester délután közleményt adott ki, amelyben azt írja:
„A történtek után nem maradt választási lehetőségem. Földi Lászlóval megegyeztem, hogy 2017. november 30-ával munkaviszonya a Városházán megszűnik.”
Az Amnesty International konzultálna a kormánnyal
A nemzeti konzultációban is emlegetett szervezet közleménye szerint úgy döntött, emlékezteti a kormányt, hogy „egykoron a magyar állam legmagasabb szintű vezetése számára is fontosak voltak az emberi jogok és az azokért dolgozó civil szervezetek”. Ezért elindítottak egy weboldalt, amelyen keresztül mindenki üzenhet a kormánynak.
Feltételesen szabadlábon a volt katalán elnök
A belgiumi vizsgálóbíró több mint tíz órán át tartó kihallgatás után azt közölte, hogy
Carles Puigdemontot és volt minisztereit szabadlábra helyezi,
amíg az illetékes bíróság nem dönt arról, hogy kiadhatók-e a spanyol hatóságoknak
Túszokat ejtettek az Iszlám Állam dzsihádistái
Jemenben öngyilkos merénylők támadtak az ádeni rendőrkapitányságra, majd túszokat is ejtettek. Több órás tűzharc után sikerült megölni az összes dzsihádistát. 23 rendőrtiszt halt meg az akciójukban.
A szélsőjobb veresége Szlovákiában
A hétvégi szlovák megyei választásokon az antifasiszta egységfront megbuktatta Marian Kotleba kerületi kormányzót Besztercebányán. A szélsőjobboldali politikus 2013-ban került a közép-szlovákiai tartomány élére, ahol a leszakadó régió frusztrált lakói őt látták a legalkalmasabbnak, hogy változtasson a rossz helyzetükön. Mostanra viszont, többek között az EU-ellenes üzenetei miatt, jelentősen csökkent a támogatottsága.
Casey Afflecket is elérte a hollywoodi zaklatási botrány
Casey Afflecket tiltsák ki a jövő évi Oscar-gáláról.
Az online ív aláírói szerint a színészt több korábbi kolléganője vádolta meg szexuális zaklatással. Már több mint ezren kérték azt, hogy Casey Affleck ne vehessen részt az Oscar-díjátadó gálán, ahol pedig a hagyományok szerint ő adná át a legjobb színésznőnek járó díjat.
Sztárok verekedtek az NFL-meccsen
51 pontot ért el a ligát vezető Philadelphia Eagles és az idény egyik meglepetéscsapata, a Los Angeles Rams is. Az NFL kilencedik játékhetének vasárnapi meccsein tulajdonképpen az volt a legnagyobb meglepetés, hogy alig született meglepetéseredmény. Izgalmas meccs persze akadt és volt két verekedés is: az egyik két sztár, A.J. Green és Jalen Ramsey között.
Turbulens idők jönnek a nemzetközi kereskedelempolitikában, ami a technológia fejlődésével, geopolitikai és ideológiai kérdésekkel függ össze. A magyar gazdaság egy alapvetően szabad, tisztességes és szabályozott világkereskedelemben érdekelt. Lojális együttműködésre van szükségünk az Európai Unióval, de ennek kölcsönösnek kell lennie. Egyebek között erről beszélt Martonyi János volt külügyminiszter egy budapesti szakmai fórumon.
„Az Európai Unió kereskedelempolitikája a gyakorlatban – lehetőségek és veszélyek címmel” szervezett nyilvános beszélgetést Budapesten az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, ahogy Zupkó Gábor képviseletvezető fogalmazott: a szakmai párbeszéd jegyében, szakpolitikai kérdésről.
„Régóta hiszek a szabadkereskedelemben, a tisztességes kereskedelemben és a szabályozott kereskedelemben”
– szögezte le a rendezvényen Martonyi János, az első és a második Orbán-kormány külügyminisztere, neves kereskedelempolitikai szakértő, jogász, aki szerint megtorpant a multilaterális szabályozás, általános jellegű előrelépés az elkövetkező években, sőt évtizedekben nem várható, legfeljebb részletkérdésekben. A vitarendezés ugyanakkor kiválóan működik, a döntések végrehajtási aránya meghaladja a 90 százalékot – mondta, ám hozzátette, hogy nem tudni, meddig tart ez a sikeresség, mivel új szereplő lépett a porondra: Donald Trump amerikai elnök, akinek kinevezett kereskedelmi főmegbízottja szerint alapvető problémák vannak a vitarendezéssel.
Martonyi szerint a nemzetközi kereskedelempolitikában turbulens idők jönnek, mivel nagyok a kockázatok, amelyek leginkább három fő csoportba sorolhatók.
Az egyik – részletezte – a technológiai fejlődéssel függ össze: hagyományos eszközökkel ugyanis nem tudjuk szabályozni technológiát. „Tisztán jogi szempontból: hogyan tudok szerződni egy algoritmussal, hogyan tudok felelőssé tenni egy mesterséges intelligenciát?” – sorolt példákat.
A kockázatok második nagy csoportját a geopolitikában kell keresni. Ebben önmagában persze semmi új nincs, a kereskedelem és a geopolitika évszázadok óta hat egymásra. Egy mai példa: az új amerikai adminisztráció jelezte, hogy kilép a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) néven ismert szabadkereskedelmi megállapodásból, s ezzel igen jelentős geopolitikai kedvezményt is tett Kína javára. A TPP-t ugyanis olyan regionális kereskedelmi megállapodásnak szánták, amelyben mindenki benne van, csak Kína nem. Ám az USA kilépésével ez megfordult: mindenki benne lesz valamiben, de az USA nem.
A rizikófaktorok sorában a harmadik csoportba az ideológiát nevezte meg a volt külügyminiszter, aki kifejtette, hogy a kereskedelempolitikai kérdések hosszú évtizedeken át sehol a világon nem foglalkoztatták a közvéleményt, ám ez néhány éve megfordult, napjaikban pedig már messze túl van értékelve a jelentősége. Ugyanis ez lett az ideológiai csaták színtere: az eltérő világlátások közti különbség itt érzékelhető a legjobban. Ennek folyományaként megszűnik a korábbi titkossága – eddig szakmai kérdés volt, s most már ki kell vinni közvélemény elé, folyamatosan beszélni kell róla.
Ezeken túl is sok egyéb kihívásra számít Martonyi, aki szerint ezek a világkereskedelem egyik legfontosabb szereplőjével, az Európai Unióval szemben is megjelennek majd. Az EU egy jó szabályozott, szabad világkereskedelemben érdekelt – szögezte le, hozzátéve: vannak tagállamok, amelyek különösen, hiszen ebből élnek.
Ilyen Magyarország is, amely közvetve és közvetlenül is rá van utalva az exportra, azaz nekünk alapvető érdekünk, hogy a világkereskedelem áramlatai minden szempontból fejlődjenek.
„A magyar gazdaság alapvetően egy szabad, tisztességes és szabályozott világkereskedelemben érdekelt, és különösen lényegesek az áttételes, közvetett érdekeink” – mondta Martonyi, aki szerint mindig meg kell nézni, hogy nincsenek-e olyan konkrét, azonosítható gondjaink, amelyekre vigyáznunk kell. Fennállhat ugyanis annak a veszélye, hogy nagyon konkrét, részletkérdésnek tűnő érdekeink adott esetben sérelmet szenvedhetnek.
„Lojális együttműködésre van szükség, de a lojalitás mindig kétirányú:
az alapszerződés leszögezi, hogy nekünk lojálisan kell az EU-val együttműködni, de az EU-nak is velünk.
Ha nem így történik, akkor jogi szempontból le lehet szavazni egy-két tagállamot, de ennek nincs jó vége, amint azt a tapasztalatok is mutatják.” A Brexitet szokták példaként hozni.
Ennek a kölcsönös lojális együttműködésnek a kereskedelmi-gazdasági érdekek terén is érvényesülnie kell. Miután a következő időszakba komoly turbulenciával, kockázattal és bizonytalansággal kell számolni, fontos, hogy megteremtsük a belső feltételeket az erőteljesebb hatékonyabb, sikeresebb külső fellépéséhez. Ennek egyik legfontosabb, ha nem legfontosabb területe a kereskedelempolitika – szögezte a Martonyi János.
Inaszakadtából. Labanc és bolsevista. Horribilis pénzért. Vörös csillagaként. Ragyogj!
Az Origo a Jobbik lengyel szélsőjobboldali szövetségeiről
„Vona Gábor és pártja hangosan dicsekedett „új” lengyel szövetségesével, a korábban neonáci botrányokba keveredett, utcai mozgalmárból lett, lengyel országgyűlési képviselővel, Robert Winnickivel. Vona személyesen posztolta a „jó hírt” Facebook-oldalán, miszerint megegyezetett Winnickivel az állandó, közös parlamenti közgyűlés létrehozásában. Időközben arra is fény derült, hogy a Jobbik idei október 23-i megemlékezésén a Winnickihez köthető ifjúsági szervezet, a Młodzież Wszechpolska (Összlengyel Ifjúság) tagjai tartottak transzparenst, akik szintén homofób és neonáci botrányba keveredtek hazájukban. Ez különösen azért mulatságos, mivel Vona és a „főnöke”, Simicska Lajos hónapok óta azon dolgozik inaszakadtából, hogy valamilyen fondorlatos módon elnyerje a balliberális szavazók bizalmát.” (az elütés is az eredeti szövegből való)
A Pesti Srácok bloggere a megbélyegzésről
„A széthúzás erősítésével az ország tartását, identitását lehet gyengíteni, a mindent elöntő korrupcióval az ország gazdaságát, jövőbe vetett hitét lehet aláásni. Nem véletlenül tettek így nyolc éven keresztül (2002-től, 2010-ig Medgyessyék, Gyurcsányék, Bajnaiék). Egyszerre labanc és bolsevista ez a gyurcsányista politizálás; támogatja az illegális bevándorlást, az illegális migrációt Európába, Magyarországra, amely lazítaná a népközösségeket, a nemzeti hagyományokat és szétverné a kereszténységet, amire épül a több mint kétezer éves európai kultúra, a csaknem ezerötszáz éves magyar kultúra és hagyományrendszer. Aztán ez a fajta gyurcsányi kirekesztés azért megbocsáthatatlan, mert nemcsak a magyart a magyar ellen uszítja, hanem újra előhozza a megbélyegzés rendszerét, a kommunista rendszer sötét ötvenes éveit, amikor származás, faji megkülönböztetés – pl. svábok kitelepítése, elűzése hazájukból, szlovák-magyar lakosságcsere – szerint osztályozták az embereket.”
A Magyar Hírlap a be- és kivándorlásról
„Hazánknál maradva, 2015 forró nyarán az ország déli zöldhatárán illegálisan belépve több százezer idegen piszkította végig az útjába eső Magyarországot. Hitelképes úti okmányok, igazolvány nélkül. Migránsoknak nevezték magukat, sokan családosan is nekivágtak Európa „legboldogabb” részeibe Ázsiából, Afrikából. Napok alatt amortizálták az ingyen használt vonatok belsejét. Minálunk letelepedni eszükbe sem jutott – nemhogy dolgozni valamiért –, amúgy a nyugati országokban sem akarnak, mert ők vígan megélnek a gazdagok pénzéből, állami adójából. Azóta elkészült itthon – horribilis pénzért – a műszaki határkerítés, amelyen már csak nagy nehezen, szórványosan bírnak átszökni a jöttmentek. Így is havonta néhány százan átbújnak valahogyan.
Napnál is világosabb, hogy temérdek pénzzel – tökéletes nyomású, hamis amerikai dollárokkal? – támogatják valakik az inváziót Európa védtelen, lágy részei felé. A 2015. évi határvillongásoknál felismerhetők voltak az irányítók és ügynökök, a baljós történelmi „muszkavezetők”.”
A 888 arról, mit ír a Guardian Trumpról
„A haladó baloldal vörös csillagaként szolgáló The Guardian Trump tokiói látogatása kapcsán abba kötött bele, hogy az amerikai elnök túletette a koi pontyokat.
A japán császár tokiói palotájában Abe Sindzó japán miniszterelnökkel közösen megtekintették a japán díszhalakat, majd egy tálkából elkezdték etetni őket. A Guardian a cikket egy olyan képpel illusztrálta, amelyen az látszik, amint Trump beönti az eledelt a halaknak.”
A Ripost a frizuradivatról
„Ennél nagyszerűbb viselet nincs! És szenzációsan fogsz kinézni vele. Próbáld ki és ragyogj!
Hogy miért olyan nagyszerű dolog egy lófarok? Mert örökzöld, fiatalos, szexi, a férfiak egyenesen imádják, idén pedig olyan kreatív lehetőségek közül válogathatsz, mint szinte még soha.”
A mostani, Paradise Papers, vagyis Paradicsom Papírok nevet kapó botrány már a sokadik hulláma az offshore-ügynek, amely tavaly, a Panama Papírokkal kezdődött. Korábban is voltak magyar érintettek.
A Mossack Fonseca panamai irodája Fotó: MTI/EPA/Alejandro Bolivar
Egy német lap, a Süddeutsche Zeitung kapta meg eredetileg a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodától kiszivárgott iratokat. A lapnál hamar rájöttek, hogy egyedül nem bírnak a hatalmas iratanyaggal, így megosztották az International Consortium of Investigative Journalists nevű oknyomozó újságíró szervezettel. Ezután
76 ország több mint 370 újságírója dolgozott a projekten
– Magyarországról a Direkt36 nevű, Pethő András vezette csoport.
11,5 millió dokumentumot vizsgáltak át, ez volt minden idők egyik legnagyobb kiszivárogtatása. A Mossack Fonseca ugyanis a világ egyik legnagyobb offshore-szolgáltató cége volt, több országban voltak irodáik. Több 200 ezer cégről kerültek ki adatok, közöttük voltak olyanok, amelyek például Vlagyimir Putyinhoz, Petro Porosenko ukrán elnökhöz, a mexikói és argentin elnökhöz, az izlandi miniszterelnökhöz, vagy éppen Michel Platinihez vagy Jackie Chanhoz voltak köthetők.
Természetesen magyar érintettek is voltak.
Először Horváth Zsolt egykori fideszes politikus neve került elő. Ő 16 éven keresztül volt Kecskemét parlamenti képviselője, 2014-ben visszavonult. Ezután az is kiderült, hogy felesége révén Boldvai László, az MSZP egyik, korábban jelentős befolyással rendelkező politikusa is érintett a botrányban. Boldvai ezután távozott a pártból.
A Direkt36 nem sokkal később arról is írt, hogy a leggazdagabb magyarok közül is előkerült többnek a neve a dokumentumokban: Csányi Sándorról, Spéder Zoltánról, Gattyán Györgyről, Kovács Gábor műgyűjtőről és Szemerey Tamásról, Matolcsy György unokatestvéréről is írtak.
Az offshore-botrány következő hullámában, a Bahamákról kiszivárgott adatokból többek között az derült ki, hogy európai uniós tisztviselők is érintettek voltak az offshore-ozásban, köztük Nellie Kroes versenypolitikáért felelős korábbi biztos. A nemzetközi oknyomozó-újságíró szervezet adatbázisa egyébként az interneten is elérhető.
A mostani, Paradise Papers nevet viselő szivárogtatásnál pedig II. Erzsébet és Donald Trump köreinek érintettségén kívül az is kiderült, hogy újabb magyarok érintettek. A Direkt36 többek között Nagy István svájci nagykövetről, Orbán Viktor régi ismerőséről, és Andy Vajnáról ír.
Mi is az az offshore?
„Az utóbbi évek során egyre inkább visszaszorul az offshore cégek súlya Magyarországon. Részben szigorodott a szabályozás, de a hazai üzleti etika is mutat némi fejlődést. Ha a cégek kevéssé is riadnak vissza a szigorúbb szabályoktól, attól már többen tartanak, hogy vállalkozásuk megítélése romlik az offshore háttér miatt. Erre megszületett a „szürke zóna” válasza is. Sokan ugyanis a kapcsolatok további bonyolításában látják a megoldást. A mai magyar cégstruktúrában nem ritkák a nyolc-tíz áttételen keresztül vezető tulajdonosi láncok sem” – írta tavaly tavasszal egy, a Panama Papírokra reagáló elemzésében az Opten.
Nem kis részt a 2010 előtti ellenzéki Fidesz-nek köszönhetően vált a magyar közbeszéd részévé az offshore – emlékezzünk csak például Simor András akkor jegybankelnök le-offshore-lovagozására. A legtöbben szitokszóként használják az offshore-t mint kifejezést, de hogy pontosan miről is van valójában szó, kevesen tudják.
Maga az offshore-ozás egyébként önmagában nem más, mint egy legális, optimális adózási lehetőség kihasználása.
Az offshore egy angol kifejezés, amely azt jelenti, hogy szárazföldön túli – ennek oka, hogy a leggyakrabban szigeteken kínálnak offshore-nak nevezett kedvező cégműködési feltételeket. Az a vállalat kerül bele ebbe a kategóriába, amely nem ott folytatja a tevékenységét, ahova – a kedvezőbb feltételek miatt – bejegyezték.
Ugyanis az adóparadicsomok – mint nevükből is kiolvasható – rendkívül alacsony adókat kínálnak, mellé nagyon szigorú titoktartást, ami miatt borzasztóan körülményes és nehéz megismerni az ott bejegyzett cégek tulajdonosi hátterét
– emiatt sokszor használják illegális ügyletekből (beleértve akár a fegyverkereskedelmet, a kábítószerkereskedelmet is) befolyó pénzek átmosására, elrejtésére. De nem kell sem kábítószer-, sem fegyverkereskedőnek lenni ahhoz, hogy egy cég el akar rejtőzni a hatóságok elől!
Vannak tipikus offshore cégek által végzett tevékenységek – erre plasztikus példákat mutat a fent említett Opten jelentés, amelyből kiderült, hogy abban az időben a közel hétszáz Magyarországon egyértelmű panamai tulajdonosi háttérrel működő vállalkozás között átlagon felül foglalkoztak ingatlanügyletekkel, valamint kereskedelemmel és tanácsadással.
Egyébként a jelentés készítésekor (tavaly tavasszal) Ciprus, a Seychelle-szigetek és Suriname után Panama csak a negyedik legnépszerűbb célpont volt a magyarok számára; a panamaiakon kívül pedig további ötezer hazai cég volt köthető egzotikus hátterű offshore országokhoz.
Legalább 27 ember meghalt és többen megsebesültek, miután helyi idő szerint fél 12-kor egy fegyveres lövöldözni kezdett egy dél-texasi baptista templomban.
A merénylő a vasárnapi istentiszteleten nyitott tüzet a Wilson megyei Sutherland Springs baptista templomában. Az FBI egyelőre egy elkövetőről tud, azt még nem lehet tudni, hogy miért nyitott tüzet a támadó.
A rendőrség tájékoztatása szerint legalább 27 ember meghalt és 20-25 sérültje is van a támadásnak – írja a BBC.
A fegyveres elmenekült a helyszínről, de rövid üldözés után a szomszédos Guadalupe megyében tűzpárbajban meghalt – tájékoztatta a CNN-t a helyi sheriff. Az még nem világos, hogy öngyilkos lett, vagy pedig a hatóságok lőtték le, és a személyazonossága sem ismert.
A Japánban tartózkodó Donald Trump Twitter-üzenetben reagált a támadásra. „Isten segítse meg a Sutherland Springsben élőket” – írta az amerikai elnök. Twitter-bejegyzésben adott ki közleményt Greg Abbott texasi kormányzó is, amelyben azt írja, imádkoznak az áldozatokért.
May God be w/ the people of Sutherland Springs, Texas. The FBI & law enforcement are on the scene. I am monitoring the situation from Japan.
Ez rövid időn belül már a második súlyos merénylet az Egyesült Államokban: október 1-jén, Las Vegasban Stephen Paddock 58 embert ölt meg egy koncerten, és több százat megsebesített.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
