Kezdőlap Címkék Egyedi kormányzati beruházási támogatások

Címke: egyedi kormányzati beruházási támogatások

Tizenhárommillió minden munkahelyért

Tovább nyomja az alacsony értéket termő beruházásokat a kormány. Szijjártó Péter szavaiból kiszámolható, hogy hosszú éveken át mi álljuk az „idecsábított” cégek alkalmazottainak bérét.

Beruházási rekordról számolt be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában. Elmondta, hogy október végéig 62 nagy beruházásról kötöttek megállapodást, ami 9682 új munkahelyet jelent, ehhez a kormány 129 milliárd forint készpénztámogatást biztosított.

A siker ára

Ez azt jelenti, hogy

átlagosan 13,3 millió forint minden egyes munkahelyre.

Kiderült az is, hogy a beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül létrejött új munkahelyeken a bruttó fizetés tavaly átlagosan 420 ezer, idén az első tíz hónapban 458 ezer forint volt.

Ha a teljes munkaerőköltséget (bér, járulékok, béren kívüli juttatások, képzés) nézzük, akkor is elmondható, hogy ezen cégeknek

legalább öt-hat évig nem kell költeniük fizetésekre, a pénzt a magyar költségvetés állja.

És ebben még nincs benne a szintén „járó” több éves társaságiadó-mentesség.

Összeszerelő-ország

Az első tíz hónapban Koreából érkezett tíz nagyberuházás, négy pedig Japánból,  összesen mintegy 3 milliárd euró összértékben, ezek az elektromosautó-iparhoz kapcsolódnak. Az  első tíz hónap beruházásaiban Komárom-Esztergom megye áll az első helyen 11 nagyberuházással, Pest megyébe 9, Budapestre 6 érkezett.

Tehát folytatódik a tendencia, amelyben javarészt az autógyártásba, és általában is az összeszerelő jellegű termelésbe „csábít” ide tőkét a kormány. Alacsony hozzáadott értékű gyártást, amellyel

képtelenség a magyar gazdaság felzárkózása a fejlett országokhoz.

„Normál” körülmények között az ilyen vállalkozások már elmenőben vannak, a magasabb béreket csak az efféle közpénztámogatással tudják-hajlandók kifizetni, és egyre szaporodnak a 10-20 milliós fejenkénti támogatások. A jászberényi Electrolux kapcsán részletesebben írtunk erről a súlyos problémáról. (Ez a példa is ékes cáfolata Szijjártó azon szavainak, hogy az új technológiák alkalmazása a siker feltételévé vált az  új világgazdasági korszakban, és le kell számolni azzal a régi dogmával, hogy a tőke nyugatról keletre vándorol, ahol olcsó munkaerőt keres.)

Felpumpált kivitel

Így aztán nem meglepő, hogy az ezekből a szalag-összeszerelő üzemekből dől az export. Szijjártó elmondta, hogy a tavalyi 104,8 milliárd euró exporttal a világ azon 35 gazdasága közé került Magyarország, amelynek éves exportja meghaladja a 100 milliárd eurót. Megjegyezte: 2010-hez képest 47 százalékkal nőtt a magyar export teljesítménye, ami szerinte Magyarország növekvő versenyképességét mutatja. Az mértékadó elemzői vélemények vitatják utóbbi megállapítást.

És nincs megállás. Szijjártó szerint az első nyolc hónapban a magyar export 72,2 milliárd euró volt, 4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, ezért jó esély van arra, hogy az év végén minden idők legjobb exportteljesítményét érje el Magyarország.

Nem biztos, hogy jó jel a GDP-hez viszonyított export-arány. Ez tavaly 84,9 százalékvolt. (Az EU-ban ez átlagban 46,7 százalék. Magyarország ezzel a 6. helyen áll az EU-ban – tette hozzá.) Ez a hányad jelentősen magasabb a tíz évvel ezelőttinél, ami rendkívüli módon függővé teszi az országot a külső kereslettől. Komolyabb világgazdasági, ezen belül uniós és német visszaesés súlyosan visszavetheti a hazai teljesítményt.

Belül is vitatják

A kormány környékén is vitatják ezt a gyakorlatot. A kilenc éve folyamatosan versenyképességi fordulatot sürgető Matolcsy György és a Magyar Nemzeti Bank pár napja kibocsátott Versenyképességi tükör című kiadványa például azt állapítja meg (többedszer), hogy

az­ elmúlt ­évek ­gazdasági­ bővülése ­főként ­a­ mennyiségi tényezők ­növelésén­ alapult,­ amelynek­ határai ­végesek.­

De Palkovics László innovációs miniszter is nekiment a „leányvállalat-ország arculatnak” szűk egy éve.

Ezt látva új szlogen jelent meg a kormányzati kommunikációban pár hónapja. Ez megjelent a Szijjártó előadásában is. Eszerint az új világgazdasági korszakkal párhuzamosan a magyar gazdaság is „dimenziót vált”, termelésorientált gazdaságból egyre inkább fejlesztésorientált gazdasággá alakul át – mondta Szijjártó.

Electrolux-baj: a lejárt receptet írta fel a kormány

Megmentik a Jászberényben elküldendő 800 dolgozót. A diadaljelentésnek egy szépséghibája van: ugyanúgy alacsony termelékenységű gyártásokat találtak, mint ami miatt az Electrolux leépít. Hatalmas állami támogatással időt nyernek.

A kormány és Szabó Tamás, Jászberény polgármestere (Fidesz-KDNP), valamint Pócs János fideszes országgyűlési képviselő által kidolgozott hatpontos akcióterv garantálja, hogy az Electrolux csoportos létszámleépítéssel érintett mintegy 800 munkavállalója nem lesz munkanélküli, és Jászberény sem fogja megérezni a vállalat kapacitásleépítését – mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Jászberényben. Szijjártó Péter a Jászberényi Gazdaságfejlesztési Fórum megnyitóján kiemelte: a világgazdaság gyorsan és dinamikusan változik, és ez a világméretű vállalatok – mint az Electrolux – globális stratégiájában is visszaköszön.

A „magyar csoda” vége

Amit a miniszter elkent, az a kemény valóság. Az, hogy véget ért a „magyar gazdasági csoda” korszaka, amikor a korábbi nagy munkanélküliség szabad munkáskezeit vonták be a termelésbe, de szinte kizárólag olyan összeszerelő jellegű gyártásba, amelyet alacsony hozzáadott termelési érték jellemez. Vagyis az egységnyi idő alatt előállított érték igen kicsi.

Ez addig éri meg a zömmel külföldi tulajdonosoknak, amíg alacsony bért kell fizetniük. Az elmúlt években azonban a világgazdasági külső konjunktúra miatt fokozódó igényt csak egyre emelkedő bérekkel tudták kielégíteni a cégek. Amelyek mostanra eljutottak arra a pontra, hogy nem kifizetődő a magyarországi termelés ekkora bérköltséggel. Pontosabban

van olcsóbb, még nyomorultabb országokban.

Ez a „globális stratégia” a globális cégeknél.

Emiatt a szeptemberi bejelentés szerint az Electrolux jászberényi gyáregységeinek egy részében dolgozó mintegy 800 munkavállalót a jövő évtől ütemezetten elbocsátják, a termelést alacsonyabb intenzitással folytatják.

Kiszervez, leépít, megszüntet

Egészen pontosan külső partnereinek szervezi ki a porszívó- és hűtőgépgyártás jelentős részét. A jövőben a felső kategóriás termékekre fókuszál, melyekre növekvő kereslet van az európai piacon. Ezek gyártásában mind a jászberényi, mind a nyíregyházi üzem fontos szerepet játszik. A kevésbé keresett hűtők – a fagyasztóládák és a felülfagyasztós termékek – gyártását 2020-tól megszünteti.

Ezzel egyidőben a Nyíregyházi gyár fejlesztésére 2020 és 2023 között közel 100 millió eurót költ az Electrolux. Ezt az összeget digitális, ipari automatizációs és robottechnológiák beszerzésére és alkalmazására fordítják. Az üzemben nagyrészt intelligens, okos berendezések fognak készülni. Vagyis, ha jól értjük,

itt emberre alig lesz szükség.

Ergo ennek termelékenysége sokkal jobb lesz.

Ezzel szemben a kormány diadalittasan bejelentett „akcióterve” ugyanazon a sínen halad, ahonnan az Electrolux vonata éppen leszalad.

Közpénzből pótolják a jövedelmezőségi lyukat

A megoldás részeként két kormányzati megállapodás jött létre két új beruházásról. Az egyiket a Rosenberger Magyarország Kft.-vel kötötték meg. A vállalat új, 6,5 milliárd forintos beruházást hajt végre, ezzel 150 új munkahely jön létre, megnövelve jászberényi kapacitását az autóalkatrész-gyártás területén. A törvény által lehetővé tett maximális pénzügyi támogatást kapja meg a cég egyedi kormánydöntés formájában, vissza nem térítendő támogatásként.

A másik a Szatmári Kft. 1,4 milliárd forintos beruházása, amelyhez 680 millió forint támogatást ad a kormány, 30 új munkahely érdekében. Emellett a cég vezetése vállalta, hogy 7 év alatt 50 százalékos béremelést ad a dolgozóknak. Az 1,4 milliárd forintból új, automatizált raktárközpont épül.

Emellett a térségben egy jól ismert, magyar tulajdonú, közepes méretű vállalkozással is folytatnak tárgyalásokat jászberényi ipari hagyomány újjáélesztéséről gazdasági tevékenység formájában. A tárgyalás egy 3,5 milliárd forintos beruházásról szól, amely szintén új munkahelyeket teremt. A cég nevét a következő hetekben jelentik be.

Az elsőnél nem tudjuk a támogatás összegét, de az kiderült, hogy ugyanaz a módi, mint az elmúlt években. Autóipari beszállító, alkatrészgyártó. Éppen ez az az egyik terület, amely – a svéd cégéhez hasonlóan – az alacsony hatékonyság-növekvő bérek csapdájában vergődik. A másodiknál a profil nem tudott, az viszont kiszámolható, hogy

több, mint 22 millió forint támogatás járul minden egyes munkahelyhez.

Vagyis a (külföldi) tulajdonos távozása után az új, vélhetően hazai tulajdonos szintén alacsony jövedelmezőségét több éven át közpénzből toldja meg a kormány.

A harmadik esetében „ipari hagyomány újjáélesztéséről” beszélt Szijjártó. Aligha a negyedik ipari forradalomról van szó.

Ugyanezen az úton járnak a további „megoldással” is. Az Electrolux mintegy 330 ezer porszívó bérgyártására pályázatot írt ki, az erre jelentkező két jászberényi vállalat kormányzati támogatást kap. Ezzel nagy esélye van annak, hogy a porszívógyártás ezen része Jászberényben maradjon.

Ezzel a módszerrel pár évnyi időt nyer a kormány.

Ötödik pontként a kormány stratégiai partnereivel, részben a megyében, részben a térségben működő nagyvállalatokkal, a ZF Hungária Kft.-vel és a Thyssenkruppal is tárgyaltak arról, hogy kapacitásaik fenntartásához, illetve növeléséhez munkaerőre van szükség. A két nagyvállalat vezetése és az Electroluxtól távozó dolgozók közötti közvetítést megkezdték. Ez esetben még nem látszik a kimenetel, de kérdés, hogy a szintén a fenti, problémás helyzetű összeszerelő-gyártás növelése nem igényel-e költségvetési segítséget.

Végezetül az Electrolux telephelye kiváló infrastruktúrával rendelkezik és jövő évtől ütemezetten fel fog szabadulni. Van egy 14 ezer, valamint egy 5700 négyzetméteres csarnok is. Ezeket azonnal fel tudják ajánlani a kész gyártási infrastruktúrát kereső partnereknek.

A fél gazdaságot érinti a probléma

A probléma azonban a feldolgozóipar jelentős részét érinti. A névtelen, párt tíz fős beszállítóktól az Audiig ki vannak téve ennek. (Az Audi például akár 1200 fővel csökkentheti létszámát a határozott idejű szerződések nem meghosszabbításával. Ami ugyan nem elbocsátás, de a lényeg ugyanaz.) Ebből akár óriási baj is kisülhet, ha egymás után döntenek a svédekhez hasonlóan úgy a tulajdonosok, hogy kiállnak a béremelési sorból. Jövőre újabb nyolc százalékkal kellene felmennie a minimálbérnek.

Rekordpénzért kevesebb munkahely a BMW-től

Hosszú évekig közpénzből fogják kapni fizetésüket a BMW leendő alkalmazottai, mivel az eddigi támogatások átlagának dupláját, 19 milliót ad a kormány fejenként. Ráadásul az ígért ezer ember „összement” 645-re. A támogatásokban változatlanul az autóipar dominál.

Csak a közvetlen támogatásból (12,3 milliárd forint) is évekig a magyar adófizetők állják a Debrecenbe telepítendő BMW-gyár összes alkalmazottjának bérét:

fejenként 19,1 milliót ad a kormány a német autógyárnak

azért, hogy az idehozza új üzemét. A hatalmas összeg azért lett ekkora, mert a külügyi tárca friss adatai szerint a bejelentéskor ígért ezer fős induló létszám már csak 645 fő.

Az egyedi kormányzati támogatásokat összegző táblázat csak a készpénzes dotációkat tartalmazza. A BMW esetében például valóságos pénzesőről beszélhetünk, hiszen a 12 milliárd tízszeresét, 125 milliárdot fordít a kormány a gyár teljes környéke komplett infrastruktúrájának kiépítésére. Az itt megspórolt rengeteg pénzből még további sok éven át Magyarország tartja el a BMW-t. Ennek ismeretében érdemes idézni Szijjártó Pétert, aki szerint ez a töméntelen pénz „busásan meg fog térülni”.

Az év második felében eddig 21 egyedi támogatási döntésről határozott a kormány 32,5 milliárd összegben, amelyek nyomán 3799 új munkahely alakulhat. Két cég (Denso és Ceva-Phylaxia) esetében nincs erre adat, a rajtuk kívüli cégek 29,3 milliárdjából

7,7 millió a munkahelyenkénti közvetlen támogatás

(az egyebek, például adókedvezmény ebben nincsenek benne).

Jelenleg is domináns az autóipar: a 21 támogatott gyártó harmada ezt az ágazatot képviseli. Az Orbán-kormány nehezen magyarázható vonzalmát a négykerekűek itteni összeszerelése iránt támasztja alá az is, hogy az eddigi (egy munkahelyre vetített) támogatások rekorderei mind járműipariak.

Az abszolút éllovas az Audi, amely sokadik egyedi támogatásként idén júniusban csaknem 39 milliót kapott 30 új álláshoz. Eddig az Apollo gumiabroncs-gyártónak 2014-ben odaítélt 16,5 millió volt a második, a Mercedes 12,8 milliója (2016-ban) a harmadik. Ebbe a sorba tört be most a BMW a 19 milliós fejenkénti ingyenpénzzel, de, mint írtuk, ennél sokkal többet fog kapni a területfejlesztésen keresztül. Ahogyan a nyáron írtunk erről, az eddigi összes egyedi támogatás munkahelyenként átlagosan 10 millió forint körüli, ami nagyjából duplája a 14 évvel ezelőttinek.

Kevesen értenek egyet ezzel az iparpolitikával. Mindenekelőtt azért, mert a feldolgozó-ipar termelésének csaknem 30 százaléka ebből az egy ágazatból származik, ami egy

következő recesszióban hatalmas veszteséget okozhat.

A vita lényege azonban arról zajlik, amit a Független Hírügynökségnek a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője, Némethné dr. Pál Katalin fogalmazott meg korábban. Mint mondta, nagyon káros változások indultak el az elmúlt években:

„az egyszerű, lebutított tevékenységet igénylő feldolgozó-iparba áramlik a tőke, a nagyobb hozzáadott értéket elérni képes szolgáltatószektorból pedig távozik”.

Ezt az orbáni felfogást a jelek szerint már a kormányon belül is kritizálják (legalábbis szavakban): Palkovics László innovációs miniszter éppen tegnap sürgette a „leányvállalat-ország” helyett a versenyképesebb területek fejlesztését, hazai beruházásokat.

Tovább javíthatja a nagy multik helyzetét a rabszolgatörvény, ami ugyanannyi embertől több munkát segíthet kipréselni, összességében akár kevesebb pénzért.

BMW-gyár: 12 milliárddal támogatja a kormány

Aláírták a debreceni BMW-gyár kormányzati támogatási szerződését Debrecenben: 12,3 milliárd forint, közel 12 millió fejenként. Szijjártó Péter szerint busásan meg fog térülni.

Busásan megtérül Magyarországnak az a több mint 12,3 milliárd forint, amellyel a magyar kormány támogatja a BMW debreceni beruházását – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Debrecenben, mielőtt aláírta a támogatásról szóló megállapodást a német gyár képviselőjével.

Ez az összeg az egymilliárd eurót meghaladó beruházásnak ugyan csak kicsiny része (3-3,5 százaléka), de az ezerfős induló létszámot figyelembe véve 12 millió minden alkalmazott után. Vagyis

évekig az összes új dolgozó minden bérét a magyar költségvetés állja.

Nem kevesek szerint az arányaiban amúgy is túlságosan nagyra növő járműgyártás kockázatait figyelembe véve ez súlyos teher újabb beruházás érdekében.

Szijjártó Péter elsorolta azt is, amit nemrégiben már megírtunk: a kormány döntése értelmében a leendő autógyár telephelyéhez közel új csomópontot alakítanak ki az M35-ös autópályán, 2×2 kétsávosra bővítik az odavezető összekötő utat, konténerterminált építenek villamosított vasúti összeköttetéssel, új telekommunikációs és gázhálózatot alakítanak ki. Ezek a további (minimum) tízmilliárdok mind a gyárnak nyújtott költségvetési támogatások.

Szijjártó Péter „különleges, kivételes” sikertörténetnek nevezte a BMW idetelepülését, ami szerinte elismerése a magyar emberek szorgalmának, tehetségének, a debreceniek profizmusának és a magyar gazdaságpolitikának. A tárca vezetője szerint ez beruházás is bizonyítja, hogy jó döntés volt bevezetni Európa legalacsonyabb adóját, német mintára bevezetni a duális szakképzést és átalakítani a felsőoktatást.

A miniszter „globális, újkori ipari forradalomról”, beszélt, aminek az autóipar a meghatározója, s

„ma az autóipar a magyar gazdaság gerincoszlopa”.

Továbbá a magyar gazdaság „dimenzióváltás állapotában van”, ahová érdemes lesz a magas technológiát, a kutatás-fejlesztési eredményeket befektetni. Tavaly 8 ezer milliárd forintot termelt a magyar autóipar, idén ez meghaladhatja a 9 ezer milliárdot. A Magyarországon gyártott autók 91,1 százalékát exportálják.

Oliver Zipse, a BMW csoport igazgatótanácsának tagja azt mondta, több mint 160 európai helyszínt vizsgáltak meg mielőtt „Debrecenben megtalálták, amit keresnek”. Jelezte, hogy a döntésben sokat számított a város hozzáállása, a jó infrastruktúra, a megfelelő nagyságú terület megléte és a képzett munkaerő rendelkezésre állása, illetve az, hogy mind a magyar kormány, mind a debreceni önkormányzat elkötelezte magát megfelelő képzések indítására.
A BMW 2019-ben kezdi meg a terepmunkákat, a környezeti infrastruktúra kialakítása után kezdődik az építkezés, majd a gépek, robotok telepítése.

Tovább torzul a gazdaság szerkezete a BMW-vel

Még jobban kiteszi magát az autóipar túlsúlyának az ország a BMW-beruházással. Ráadásul lehetséges, hogy számunkra minden eddiginél drágábban alakul az új ezer munkahely. Amelyek betöltése pedig rendkívül nehéz lesz.

Kezdetben ezerfős, ezermilliárd euró értékű új gyárat épít jövőre a BMW Debrecen mellett. Hagyományos és elektromos meghajtású autókat fognak összeszerelni, évente 150 ezret. De tényleg olyan jó hír ez, ahogyan a kormány tálalja? És mi lesz az ára (támogatási összegben) és lehet az ára (autópiaci recesszió, például kereskedelmi háború Amerikával esetében)?

Az egyik legfontosabb adatra eddig nem volt hajlandó válaszolni a kormány: arra, hogy mekkora egyedi támogatást – netán más kedvezményt is – ad a BMW-nek az üzemre. Varju László DK-alelnök Szijjártó Péter bejelentését követően levelet írt a miniszternek, szeretné tisztázni ezt a kérdést – jelentette be az ATV-ben.

Nem biztos, hogy véletlen ez a titkolózás, ugyanis a számok azt mutatják, hogy az elmúlt években

nem csak röpködtek a milliárdos egyedi állami támogatások, hanem az egy új munkahelyre jutó összeg is egyre nő.

A K-Monitor nem egészen egy hónapja készített összefoglalója szerint az Orbán-kormányok 2010 óta közel 300 milliárd forintot adtak többségében külföldi tulajdonú multiknak. Csak idén május-júniusban 10,7 milliárd forintnyi támogatásra szerződött a kormány, ami 692 munkahely létrejöttét segíti. Ez 154 millió fejenként.

Igaz, ezt az összeget jelentősen dobja meg az Audival június közepén aláírt támogatási szerződés, amelyben 1,169 milliárdot ígér a kormány 30 munkahely létesítéséhez,

fejenként tehát majdnem 39 millióba kerül az országnak

a német óriás újabb győri fejlesztése (elektromos motorok gyártására az egész Volkswagen-csoport számára) – olvashatók az adatok a kormányzat összesítő táblázatában.

A Mercedes korábban is kapott dotációt, a 2016-os karácsonyi fa alá fejenként csaknem 13 milliót. De nem járt rosszul az indai Apollo négy éve (16 millió munkahelyenként) és koreai riválisa, a Hankook (8 millió) sem.

Annak megítélésére nem vállalkozunk, hogy hány évi teljes bér odaítélése éri meg az országnak. Rögzítsük azt a tényt, hogy a legújabb szerződéssel már a munkahelyenkénti 10 millió forintot is elérheti az új beruházásoknak adott-adandó ingyen pénz, ami nagyjából duplája a 14 évvel ezelőttinek. (És ezt egészíti ki az, hogy a 9 százalékos társasági adó ezeknél a nagy multiknál átlagosan 4-5 százalék tényleges terhet mutat.)

A számok azt is megmutatják, hogy 2004 és 2010 között 129 milliárd, 2010 és 2018 első féléve között már 288 milliárd forint került döntően külföldi tulajdonú nagyvállalatokhoz egyedi kormánydöntések nyomán. Ebben az időszakban 216 alkalommal támogatott a magyar kormány nagyvállalatokat, ezek közül 185 külföldi tulajdonú. A 216 támogatásból a legtöbb, 77 szerződés, és legnagyobb összegű (212 milliárd forint) az autóiparból került ki.

A támogatással létesült munkahelyek számában is vezet az autóipar

(31 960), második helyen messze lemaradva a szolgáltatások (12 068), és az egyéb termelőipar (5 935).

Az se meglepő, hogy abszolút rekorder Németország. Az innen érkezett cégek 2005 óta 133 milliárd egyedi támogatást kaptak. Hazaiak 76 milliárdot, az ezután következő – értelemszerűen külföldiek – a japán cégek 32 milliárddal.

Jól látható a gazdasági-politikai mozgásokból, hogy ezek

az egyedi kormányzati döntések párhuzamosan (a közvélemény előtt nagyrészt rejtve) zajlanak a német kormánnyal vívott “izmozással”,

elfedve azt a pőre tényt, hogy a német cégeket szinte egyáltalán nem érdekli, milyen társadalmi-politikai folyamatok zajlanak nálunk. Amíg megkapják ezeket a kedvezményeket, addig köszönik szépen, jól vannak.

A Német-Magyar Kereskedelmi Kamara legutóbbi felmérése megmutatta, hogy az itteni német érdekeltségek a munkaerő-probléma mellett látják a közbeszerzésekkel és a korrupcióval kapcsolatos bajokat is. Ennek ellenére zömüknek esze ágában sincs bárminemű lépést tenni a kedvezőbb belső légkör érdekében (és ez inkább tompítólag hathat a német kormány magatartására).

Ennek oka az, hogy az emelkedő bérek ellenére még mindig nagyon olcsók vagyunk,

az itt elérhető eredmény (fizetendő adó) töredéke az anyaországiénak,

az adókedvezmények és egyedi támogatások pedig tovább növelik a rentabilitást.

A Mercedes esetében például közel tizedakkora az egy autóra jutó üzemi eredmény (a gyártás közvetlen haszna) Magyarországon, mint az egész anyavállalatnál – írtuk pár hónapja. (Az adatok persze némileg csalnak, mert a németországi vállalatban a Merci együtt található a fajlagosan nyilván kisebb nyereségű a Smarttal és a bizonyára nagy haszonkulcsú, ám kis mennyiségben előállított szuperluxus Maybachhal).

Súlyos kérdéseket vet fel a BMW-üzem létesítése annak ismeretében, hogy általános a munkaerőhiány, mindenekelőtt a szakképzetteké. A PwC Magyarország vállalatvezetői felmérése nemrégiben azt az eredményt hozta ki, hogy

a cégek 84 százaléka számára okoz nagy nehézséget a szakképzett munkaerő előteremtése,

ezen belül 59 százalék a digitális képzettségűeké.

A másik szorító tényező az egyre inkább monokultúrássá váló feldolgozóipar. A legnagyobb részesedésű, már most csaknem 30 százalék a járműgyártás aránya (2010-ben ez még csak 19 százalék volt). A BMW-vel ez a szint a Portfolio írása szerint akár 40 százalékra is felfuthat.

Ennek kapcsán fogalmazta meg lapunkban sok közgazdászéval megegyező véleményét korábban Némethné dr. Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője. Szerinte nagyon káros változások indultak el az elmúlt években:

az egyszerű, lebutított tevékenységet igénylő feldolgozóiparba áramlik a tőke,

a nagyobb hozzáadott értéket elérni képes szolgáltatószektorból pedig távozik.

Ez akkor válhat aggasztóvá, ha bármilyen okból lelassul, befékez az autók iránti kereslet a világban. Egyelőre nem mondhatjuk ki, hogy biztosan elmarad az EU és az Egyesült Államok közti kereskedelmi háború, amelynek sorában Donald Trump brutális, 20 százalékos vám kivetésével fenyegeti az európai autókat.

Ennek gazdasági hatásait sok helyen számolgatják. A lehetséges magyar veszteséget a német Ifo gazdaságkutató május végén a bruttó hazai termék (GDP) 0,19 százalékára becsülte, júliusban az amerikai JP Morgan ennek tízszeresére, 2 százalékra tette ezt mint lehetséges maximumot – az autók és az alkatrészek együttes termelését összeszámítva – írtuk néhány napja.

A két becslés abban a megállapításban közös, hogy a térségben Magyarország van legjobban kitéve az autópiacon lezajló negatív változásoknak. Ha belép a termelésbe a BMW, akkor az több tizedszázalékponttal fogja megtolni a GDP-t, és persze növelni egy jövőbeni visszaesés kockázatát, ami ezermilliárdos tétel lehet évente.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK