Kezdőlap Címkék Mentelmi jog

Címke: mentelmi jog

Kecskére a káposztát

Kenderessy Milán
-
0
Kecskére a káposztát

A kérdés egyszerű: hogyan tölthet a nemzetbiztonság szempontjából fontos és felettébb kényes alelnöki posztot az a személy, akit az ügyészség súlyos bűncselekménnyel vádolt meg, akit a Fidesz a mentelmi jog ernyője alatt bújtat több, mint egy évtizede? Akinek megbízhatósága nem csak emiatt kérdéses, ehhez csak körül kellene nézni szűkebb pátriája környékén. 

Dr. Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő, aki a nagy tiszteletnek örvendő Mr.20% vezette bizottság, alias  Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke. Róla tudni lehet, korábban elkövetett bűncselekményei ügyében – melyekben a főkolompos szerepét játszotta –  az ügyészség meg is vádolta egy olyannyira bizonyított tényállítással, hogy  bűntársait mind bűnösnek is találta a bíróság. Közülük egy személyt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, a többiek felfüggesztett börtönbüntetést vagy pénzbüntetést kaptak. Az már csak hab Simon tortáján, hogy azóta is jó néhány finoman szólva kétes ügy szereplőjeként írtak róla. Sosem mellékszereplőként. Csakhogy Simon doktort védi a mentelmi joga, az országgyűlés azóta sem járult hozzá ezen jogának felfüggesztéséhez. Szóval doktor Simont az isten is védi, mármint a Fidesz istene.

Nálunk a demokrácia európai fellegvárában, ahol a jognak asztalánál mind egyaránt foglalunk helyet (talán megbocsát nekem Petőfi), mindenkire egyformán vonatkoznak a törvények, és egyformán óv bennünket a keresztény szabadság mindenható istene…

de talán egy kicsit még egyenlőbben, ha ez a Mindenható a Fidesz (menny)országából néz le ránk.

Szerencse gyermeke ez a Simon

Nem is akármilyen szerencse, ha valakire nem vonatkoznak a jogszabályok. A Dr. Simonhoz közelállók szerint sérthetetlenségével még dicsekszik is néhanapján.

Tudniillik Fortuna kegyeltje nem csak egyszerű képviselő a Házban, de a nagyhatalmú és kiemelt fontosságú Honvédelmi és Rendészeti bizottság alelnökeként

feladatkörébe tartozik a törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását, valamint a deregulációs folyamatokat figyelemmel kísérő albizottság vezetése is.

Fontos, sokszor nem nyilvános ügyeket tárgyal a bizottság.

Itt álljunk meg egy pillanatra. Mint az ilyen fontos és a nemzetbiztonság szempontjából kényes döntéseket hozó bizottsági tagoknak, főleg, ha alelnöke is ennek a bizottságnak messzemenően megbízható, csak minden gyanún felül álló tagjai lehetnek.

Erről a hatályos törvény a következőképpen rendelkezik:

17. §  (2) A Honvédelmi Bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték a 19. §-ban meghatározott eljárás szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzést.

Kockázati tényező felmerülése esetén további biztonsági lépések válnak szükségessé.

Tehát elvileg és gyakorlatilag Dr. Simon Miklós bizottsági tagságához nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzése kötelező volt.

Továbbmenve az egyik melléklet taxatíve felsorolja azon bűncselekményi kategóriákat, amelyek súlyos bűncselekménynek minősülnek. Ez a melléklet nevesíti a költségvetési csalást mint súlyos bűncselekményt. (Ezt a bűncselekményi kategóriát korábban jogosulatlan gazdasági előnyként nevezte a korábbi Büntető Törvénykönyv.)

Az NBT. 2. számú melléklete határozza meg azon biztonsági kérdőív szerkezetét, amelyet a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személynek büntetőjogi felelőssége teljes tudatában ki kell kitöltenie és amelyben az alábbi kérdés szerepel:

3. Jelenleg Önnek vagy házastársának (élettársának) van-e függőben lévő büntető-, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési ügye („igen” válasz esetén – a közlekedési szabálysértések kivételével – részletezze, miért, eljáró bíróság, hatóság):

Az előzményben szereplő adatok alapján dr. Simon Miklósnak a kérdőív ezen pontjához be kellett volna írnia, hogy vele szemben függőben van büntetőeljárás.

Miért is?

  • Simon Miklós bizottsági tagságához mindenképpen szükség volt a nemzetbiztonsági ellenőrzésre.
  • Simon Miklós olyan büntetőeljárásban érintett, ahol minden vádlottat elítéltek jogerősen jogosulatlan gazdasági előny miatt.
  • Simon Miklós vonatkozásában a mentelmi joga megszűnését követően le kell folytatni a büntetőeljárást, vagyis esetében felfüggesztett büntetőeljárásról van szó.
  • Ha beírta a kérdőívbe ezen információt, akkor a nemzetbiztonsági ellenőrzés volt felületes, hiszen a bűncselekményi kategória mindenképpen a törvényben nevesített súlyos bűncselekményként értékelhető.
  • Ha nem írta be ezen információt a kérdőívbe, akkor megtévesztette a nemzetbiztonsági ellenőrzést végzőket.
  • De ha nem is írta be, a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző személyeknek erről az eljárás megszüntetéséről, illetve a jövőben – a mentelmi jog megszűnését követő – eljárás megindításáról tudniuk kell és ez az igazi nemzetbiztonsági kockázat. Ugyanis a zsarolhatóságot fel kell ismerni akkor, amikor egy személy büntetőjogi sorsa több más tanú vallomásától függ.
  • Zsarolhatósága szempontjából több, mint figyelemre méltó tény, hogy dr. Simon személyesen járt el az elsőrendű vádlott érdekében, sőt, az elsőrendű vádlott lánya lett Simon úr feleségének asszisztense az uniós források odaítélésénél Nyírbogáton.

Azaz zsarolhatósága miatt tagja sem lehetne a bizottságnak, nemhogy alelnöke!

Azt azért gyorsan hozzá kell tenni ehhez, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményét annak megrendelője nem köteles figyelembe venni. Ahogyan a Questor-botrány oldalvizén a moszkvai vízumos ügyekben derékig elmerült Kiss Szilárdot is annak ellenére nevezték ki mezőgazdasági attasénak Moszkvába, hogy kétszer is megbukott a C-típusú átvilágításon orosz titkosszolgálati kapcsolatok miatt. Ilyenkor a kinevezőé a politikai felelősség.

Csakhogy nálunk a demokrácia európai fellegvárában, ahol a jognak asztalánál mind egyaránt foglalunk helyet (talán megbocsát nekem Petőfi), mindenkire egyformán vonatkoznak a törvények, és egyformán óv bennünket a keresztény szabadság mindenható istene… de talán egy kicsit még egyenlőbben, ha ez az Mindenható a Fidesz (menny)országából néz le ránk.

Bíróság elé kerülhet Salvini

FüHü
-
0
Bíróság elé kerülhet Salvini

Döntött a szenátus Rómában, ahol megvonták a szélsőjobboldali Liga vezérének mentelmi jogát. A vizsgálatra amiatt kerül sor, hogy múlt nyáron Matteo Salvini belügyminiszter utasította a flottát: akadályozza meg az Open Arms nevű migránsokat szállító hajó kikötését Lampedusa szigetén.

Rómában még a populista szövetség uralkodott, mely nem sokkal később megbukott. Épp Salvini akarta megpuccsolni a kormányt, de rajtavesztett: szövetségesei, az Öt csillag mozgalom vezetői a baloldallal együtt alakítottak új kormányt. A miniszterelnök ugyanaz a Giuseppe Conte maradt, aki ma is irányítja Itália politikai életét.

„Akkor az egész kormány döntött”

Erre hivatkozik most Salvini, aki fuldoklik a dühtől hiszen nem ez az egyetlen vizsgálat, mely ellene folyik. Ami még ennél is jobban aggasztja az az, hogy egyre csökken a népszerűsége. Ellenfele, Giuseppe Conte miniszterelnök ugyanis diadalmasan tért vissza Brüsszelből az ötnapos csúcstalálkozóról: Olaszország rengeteg pénzhez jutott. Az EU-t bíráló Matteo Salvini népszerűsége ezért jelentősen csökkent.

Szijjártó Péter kiállt Salvini mellett

A magyar külügyminiszter szerint Salvini belügyminiszteri működése azt igazolta, hogy a migránsokat távol lehet tartani az európai partoktól, ha megvan hozzá a megfelelő politikai akarat. Matteo Salvini, akinek első miniszteri ténykedései közé tartozott, hogy találkozzon Orbán Viktor miniszterelnökkel Genovában, Putyin orosz elnök aktív támogatására is számíthat.

Salvini politikai karrierjét a migráns válságra építette, de azt elsodorta a vírus járvány. Olaszország a fizetésképtelenség határára került és ezt csakis az EU támogatásával úszhatja meg. Ezért Salvini demagógiája ma jóval kevésbé kelendő Olaszországban mint a vírus járvány előtt.

Felfüggesztették Varju mentelmi jogát – van, akiét 2008 óta se

FüHü
-
0
Felfüggesztették Varju mentelmi jogát – van, akiét 2008 óta se

A parlamenti kétharmad felfüggesztette Varju László (DK) mentelmi jogát választási bűntett gyanúja alapján. Volt már mostanában fideszes képviselő elleni felfüggesztés is, de van olyan, Simon Miklós, aki 2004 óta az immunitás mögé bújhat.

Az országgyűlés kétharmados többsége hétfőn felfüggesztette a DK-s Varju László mentelmi jogát, akit választás rendje elleni bűntettel gyanúsítanak. A mentelmi jog felfüggesztését  a legfőbb ügyész indítványozta. Az ügyészség gyanúja szerint Varju László a tavalyi országgyűlési választás előtt pénzt ígért egy függetlenként induló jelöltnek azért, hogy visszalépjen a javára, de ezt az illető elutasította.  Ez a független jelölt egyébként az MSZP-ből időközben kilépett Horváh Imre volt, aki 2014 őszén az elhunyt Kiss Péter újpesti körzetében időközi választáson jutott be a parlamentbe. Tavaly már függetlenként akart indulni, és a gyanú szerint erről akarta lebeszélni Varju, pénz fejében.

Volt mostanában fideszes képviselő is, akinek mentelmi jogát felfüggesztették

– ennél sokkal súlyosabb ügyben. Simonka Györgyről van szó, akinek védettségét szintén megszavazta a kétharmad. Augusztusban aztán a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Simonka György és 32 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken. Több milliárdos gazdasági bűncselekménnyel vádolják őket.

Sőt, szeptemberben Mengyi Roland (Voldemortot) szintén

fideszes volt képviselőt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték

különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt, jogerősen.

Ezek mind olyan esetek, amelyekre érvényes az 1990-ben kimondott kötelezettség, hogy

közvádas ügyben a parlament kiadja a képviselőket a hatóságnak.

Van azonban egy olyan ügy, amelyben – minden látható ok nélkül – 11 éve védi emberét a Fidesz. A nyírségi képviselőről, Simon Miklósról van szó. Ellene az akkori legfőbb ügyész, Kovács Tamás nyújtott be indítványt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének megalapozott gyanúja miatt.

Az indítvány szerint

Simon mint Nyírbogát polgármestere még 2002-ben

egy költségvetési támogatással megvalósuló beruházás kivitelezésére egy helyi egyéni vállalkozóval, egyben önkormányzati képviselővel kötött szerződést, aki a munka elvégzése után olyan tételeket is kiszámlázott, melyeket nem ő, hanem az önkormányzat által foglalkoztatott és fizetett közhasznú munkások végeztek el. Nyírmihálydi és Nyírbogát önkormányzata úgy pályázott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál, hogy egyik sem rendelkezett az előírt önerővel. Nyírbogát ezt az önerőt biztosította közmunkásokkal. A belvízelvezetési támogatáshoz a mezőgazdasági célú vízgazdálkodási létesítményeket kellett volna korszerűsíteni, de ez nem történt meg.

Az ő esetében azonban 2008-ban az Országgyűlés, a mentelmi bizottság hasonló tartalmú határozati javaslata alapján, nem függesztette fel Simon mentelmi jogát. A bizottság nem kormánypárti tagjai úgy látták, nem szükséges, hogy bíróság döntsön a Simon elleni vádakról, ezért mind a négyen tartózkodtak. A paritásos bizottság négy kormánypárti igen szavazata ezzel kevés volt ahhoz, hogy a határozati javaslat Simon mentelmi jogának felfüggesztését indítványozza.

A parlamenti szavazáson aztán nem jött össze a kétharmados többség, pedig a mentelmi jog felfüggesztése mellett szavazott – az MSZP és az SZDSZ képviselői mellett – a teljes MDF-frakció is, de a Fidesz-KDNP szavazatai blokkolni tudták Simon kiadását. Az akkori tudósításokból kiderül, hogy

a Fidesz valamiért kiemelten fontosnak tartotta Simon „megtartását”,

ezért a szavazáson részt vett a teljes pártvezetés: Orbán Viktor, Áder János és Kövér László is a nem gombot nyomta meg. (Biztos ami biztos, Simon is szavazott, saját maga mellett.)

Simon tehát azóta is nyugodtan képviselősködik, tudva, hogy „érinthetetlen”. Időközben már minden egykori társát jogerősen elítélték.

Csak színesíti a politikus életrajzát, hogy 2014-ben – amikor a törvény megváltozása miatt le kellett mondania a faluvezetésről – utódja vaskos, mintegy ötmilliós – polgármesteri „lelépési pénzt” és szabadságmegváltást – juttatást szavaztatott meg neki, előbbit törvénytelenül, mert újraválasztották. Az utód történetesen a felesége. A botrány hatására ezt a pénzt Simon 2015-ben visszafizette, de nem feledkeztek meg róla végképp: 2016-ban

díszpolgári címmel ajándékozták meg.

És ha már választási bűncselekmény. Simon Miklós nyírbátori választókerületében a tavalyi választáson a rendőrség eljárást indított amiatt, hogy MSZP-sek szerint valakik készpénzért próbáltak szavazatokat vásárolni a Fidesz számára. Az illetőket tetten érték, és feljelentést tettek ellenük. Továbbiakról nincs hír.

Donáth Anna lemond mentelmi jogáról

FüHü
-
0
Donáth Anna lemond mentelmi jogáról

Még mindig zajlik Donáth Anna ellen az a rendőrségi eljárás, amit azért indítottak, mert decemberben, a rabszolgatörvény-ellenes tüntetések során a rendőröknek háttal állva meggyújtott és a magasba tartott egy füstgyertyát. Most az ellene folyó eljárás miatt lemond EP képviselői mentelmi jogáról.

Donáth Annát a készenléti rendőrök a földre rántották, behúzták a rendőrsorfal mögé, majd előállították. Több mint 6 órán át tartottak fogva, miközben a helyszínre érkező ügyvédet órákon át nem engedték be hozzá, és a szüleit is csak órákkal később értesítették.

Donáth Anna és ügyvédje az eljárás ellen azonnal panaszt tett. A panaszait elutasítva kétrendbeli szabálysértéssel vádolták, ez ellen ügyvédjével fellebbezett.

Donáthot megválasztott EP-képviselőként mentelmi jog illeti meg, amely akadályát képezné a szabálysértési eljárásnak. Ezért május 29-ével ügyvédje hivatalos levélben jelezte, hogy Donáth lemond mentelmi jogáról.

“Nem fogok a mentelmi jogom mögé bújni, nem ezért lettem politikus. Bízok az igazamban, és a rendőrségen fogok megküzdeni érte. Úgy fogok küzdeni a félelem rendszerével, ahogy milliónyi honfitársunknak kell nap mint nap: mentelmi jog nélkül, bízva az igazamban és az igazságban, a bíróság előtt” – mondta Donáth. “Nem csak a személyes igazságérzetem hajt. Ki kell állni mindazok nevében, akiket a rendszer megfélemlít” – tette hozzá.

December óta rengeteg minden történt. Lassan feledésbe merülnek a rabszolgatörvény-ellenes tüntetés során előállítottak történetei. Pedig ezek az ügyek még mindig bíróság előtt vannak. Csakúgy, mint az enyém.

Még mindig zajlik ellenem az a rendőrségi eljárás, amit azért indítottak, mert a rendőröknek háttal állva meggyújtottam és a magasba tartottam egy füstgyertyát. Akkor a készenléti rendőrök a földre rántottak, behúztak a rendőrsorfal mögé, majd előállítottak. Több mint 6 órán át tartottak fogva, miközben a helyszínre érkező ügyvédemet órákon át nem engedték be hozzám. Rengeteg fiatal nem csak órákat, napokat töltött előállításban, jogi képviselet nélkül. Ilyen nem történhet meg a jövőben, ezért az eljárás ellen azonnal panaszt tettem! A panaszaimat elutasítva kétrendbeli szabálysértéssel vádolnak, de fellebbeztem. Nem fogok elfogadni olyan döntést, mely a valósággal szembemenve, a vádakat nem bizonyítva, megfélemlítésre és elhallgattatásra kényszerítene.

Megválasztott EP-képviselőként, több mint 330 ezer honfitársunk szavazatának köszönhetően mentelmi jog illet meg. Én azonban lemondok erről – tegnap hivatalosan is megtettem. Úgy fogok küzdeni a félelem rendszerével, ahogy milliónyi honfitársunknak kell nap mint nap: mentelmi jog nélkül, bízva az igazamban és az igazságban, a bíróság előtt. Ezt a felhatalmazást nem arra kaptuk, hogy mögé bújjunk, ha támadnak. Ezt a felhatalmazást arra kaptuk, hogy küzdjünk az elnyomás ellen.

Tudom, hogy ez a rendszer bármire képes. Bármire képes, hogy tönkretegye azt, akit ellenfélnek lát, akitől tart. Elég csak az egyre szaporodó lejáratócikkekre gondolni.

Nem csak a személyes igazságérzetem hajt. Ki kell állni mindazok nevében, akiket a rendszer megfélemlít.

Mire jó a mentelmi jog?

Osváth Sarolta
-
0
Mire jó a mentelmi jog?

Miután a letartóztatásban lévő, bűncselekménnyel gyanúsított csengeri „örökösnő”, Szabóné Marika vallomást tett, védőügyvédje, Helmeczy László hivatalosan kérte Kósa Lajos tanúként való kihallgatását. A Nemzeti Nyomozó Iroda az eljárásjog szerint ezt köteles megtenni, a képviselőt a mentelmi jog nem menti fel a tanúvallomás megtétele alól. Az országgyűlési képviselők mentelmi jogáról dr. Bárándy Péter ügyvédet, volt igazságügy-minisztert kérdeztük.

Bárándy Péter
MTI Fotó: Mohai Balázs

Pontosan mire vonatkozik a képviselők mentelmi joga?

Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy

a mentelmi jog nem a képviselő személyes privilégiuma,

hanem a történelmi kezdetektől fogva azt szolgálja, hogy az országgyűlés, mint a népképviseleti szerv, zavartalanul működhessen. A képviselő ne legyen olyan zaklatásnak kitéve, ami akadályozhatja az országgyűlés munkáját.

A mentelmi jog duális: egyrészt felelősségmentesség, ami konkrétan azt jelenti, hogy a képviselőként nyilvánított véleményéért, kijelentéséért – néhány bűncselekmény kivételével – nem vonható felelősségre, sem a mandátumának ideje alatt, sem azt követően. Másrészt sérthetetlenséget biztosít a képviselőnek, azaz egyéb bűncselekmények elkövetése miatt csak akkor lehet felelősségre vonni, ha a parlament kiadja őt.

A képviselő maga nem mondhat le a mentelmi jogáról, ezt csak kisebb súlyú szabálysértési esetekben teheti meg. Bűncselekmények esetében a parlament dönti el, hogy felmenti, vagy sem.

Tanúként való kihallgatásra viszont nem vonatkozik a mentelmi jog,

tehát a konkrét esetben Kósa Lajosnak, ha tanúként beidézik – az ismert előzmények után a nyomozó hatóság ettől nem tekinthet el – vallomást kell tennie. Más a helyzet, ha gyanúsítottként indul eljárás ellene, akkor életbe lép a mentelmi jog, a képviselői a sérthetetlenség alapján.

Ehhez talán előbb a nyomozó hatóságnak el kell döntenie, hogy Kósa Lajos annak a bűncselekménynek, amellyel Szabóné Marikát gyanúsítják, áldozata vagy közreműködője volt.

Valóban, de ne szaladjunk előre. A lényeg, hogy

Kósa Lajos az egyik eljárás alól nem szabadulhat, a másik alól igen,

ha a Ház mentesítheti. A mentelmi jog felfüggesztését legfőbb ügyész indítványozhatja a parlamentnek.

A svédeknél is védi a mentelmi jog Semjént

Bak Mihály
-
0
A svédeknél is védi a mentelmi jog Semjént

A magyar mentelmi jog Svédországban is védi Semjén Zsoltot, ha az ottani ügyészség eljárást akarna indítani ellene – derül ki a nemzetközi büntetőjog szakértőjének szavaiból. Semjén vadászata után egy svéd gazda tett feljelentést, mert sajátjaként ismerte fel a lelőtt szarvast.

Az Országgyűlés mentelmi bizottságának kellene döntenie arról, hogy lefolytatható-e Semjén Zsolttal szemben bármilyen büntetőeljárás a svéd megkeresés alapján – válaszolta a Független Hírügynökség kérdésére Hoffmann Tamás, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója.

Amint arról délelőtt írtunk, a területileg illetékes rendőrség az ügyészséghez továbbította azt a feljelentést, amit egy helyi gazda tett lopás miatt, miután meglátta a svéd sajtóban is közölt fényképet Semjén Zsolt vadászatáról. A lelőtt (házi-) rénszarvasban Niklas Jonsson – illetve ahogyan egy svéd lapnak mondta, édesapja – felismerte saját állatát.

Hoffmann Tamás egyébként felvetette, hogy van néhány tisztázatlan kérdés, ami hozzátartozhat az eljáráshoz. Az egyik az, hogy a rénszarvas tulajdonosa adott-e engedélyt a kilövésre. A választ tudjuk, Niklas Jonsson maga nyilatkozta, hogy nem adott engedélyt (szavaiból az derül ki, hogy csak utólag értesült magáról az esetről is).

A jogász szerint a következő kérdés az, hogy az engedély hiányáról tudott-e a magyar miniszterelnök-helyettes. Hoffmann Tamás szerint az eset körülményeinek ismerete nélkül feltételezhető, hogy erről nem tudhatott és

jóhiszeműen járt el, amikor elejtette a vadat.

Itt tehát inkább a vadászat megszervezőjének felelőssége állapítható meg – tette hozzá.

Ha viszont tudomása volt arról, hogy a vad más személy tulajdonában áll, akkor lehetséges, hogy megállapítható a felelőssége, ebben az esetben viszont a büntetőeljárás korlátja Magyarországon a képviselői mandátum fennállása, amivel kapcsolatban tehát az Országgyűlés mentelmi bizottságának kell döntenie.

DK: Czeglédy politikai per áldozata

FüHü
-
0
DK: Czeglédy politikai per áldozata

Gyurcsány Ferencet járatná le a kormány azzal, hogy Czeglédy Csabát terhelő vallomásra akarták rávenni – mondta a DK szóvivője. Czeglédy bejelentette: vadonatúj dokumentumokat kapott az Elios-ügyben, továbbá fideszes politikusok gazdasági ügyeivel foglalkozik.

A Demokratikus Koalíció szerint a kormány a Czeglédy-üggyel Gyurcsány Ferencet akarja lejáratni – mondta sajtótájékoztatón Gréczy Zsolt. A DK szóvivője a HírTV csütörtök esti műsorára hivatkozott, ahol Czeglédy Csaba azt mondta, előzetes letartóztatása idején rá akarták venni, hogy tegyen tanúvallomást Gyurcsány Ferenc ellen.

Gréczy úgy fogalmazott: ezzel bebizonyosodott, hogy Czeglédy Csaba

„egy politikai indíttatású koncepciós per áldozata”,

Polt Péter legfőbb ügyész pedig Orbán Viktor „bűntársa”. A hatalomnak az üggyel az volt a célja, hogy leszámoljon Gyurcsány Ferenccel – fogalmazott.

A szóvivő azt mondta, hogy a Sukoró-ügyben elítélt Tátrai Miklós és Császy Zsolt is azért vannak börtönben, mert nem voltak hajlandók hamisan vallani a DK elnöke ellen. „Ezek az emberek hősök, akik példát mutatnak az egész nemzetnek” – foglalta össze véleményét Gréczy Zsolt.

A szóvivő egy kérdésre azt válaszolta, nem tud arról, hogy börtönből való távozása óta Czeglédy és Gyurcsány találkoztak volna.

Czeglédy Csaba csütörtök este hagyta el a börtönt, mert képviselőjelöltként mentelmi jogot kapott és az ügyészség megszüntette előzetes letartóztatását. Ellene és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős (több, mint 6 milliárd forint) vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik büntetőeljárás.

Polt Péter legfőbb ügyész pénteken indítványt tett a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnökénél Czeglédy Csaba mentelmi jogának felfüggesztésére.

Czeglédy, miután kiengedték az előzetesből, Kálmán Olga vendége volt a HírTV-ben. Arról beszélt, hogy szabadulása után szinte azonnal megkeresték az Elios-üggyel kapcsolatos, eddig még nem látott dokumentumokkal.

„Még be sem értem Budapestre, és már a kezembe adták Budapest határában az Elios-ügynek eddig még elő nem került dokumentumait”

– mondta. Ezek tartalmát akkor még nem ismerte, ezért erről nem tudott beszélni.

Azt viszont elmondta, hogy előzetesbe kerülése előtt éppen olyan ügyekbe ásta bele magát, amelyeket, ha továbbvisz, kellemetlen lehetett volna több fideszesnek is. „Több dologgal foglalkoztam a háttérben, többek között kormánypárti politikusoknak, politikusokat érintő bankszámlamozgásokkal kapcsolatban. Nem egy, nem két emberrel folytattam egyeztetéseket” – jegyezte meg a parlamenti választásokon függetlenként induló országgyűlésiképviselő-jelölt.

Arról is beszélt, hogy nem a mentelmi jog miatt indult el a választáson, de pár dolgot ki fog használni, amíg szabadlábon van. A fideszesek nagyon féltek attól, hogy ki fogok kerülni – fogalmazott Czeglédy.

Polt Péter indítványozta Czeglédy Csaba mentelmi jogának felfüggesztését

FüHü
-
0
Polt Péter indítványozta Czeglédy Csaba mentelmi jogának felfüggesztését

A legfőbb ügyész indítványt tett a Nemzeti Választási Bizottság elnökénél Czeglédy Csaba mentelmi jogának felfüggesztése iránt. Czeglédyt csütörtökön engedték ki az előzetes letartóztatásból, mert képviselőjelöltként mentelmi jogot kapott.

Ahogy a FüHü is megírta, az Országgyűlésről szóló törvény értelmében a képviselőjelölteket a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg, így a csalással vádolt Czeglédy Csaba, aki Szombathelyen indul függetlenként, kijöhetett az előzetesből.

A törvény szerint járó mentelmi jog felfüggesztését a legfőbb ügyész indítványozhatja a Nemzeti Választási Bizottságnál, az előzetes letartóztatás megszüntetéséről határozó Csongrád Megyei Főügyészség pedig erre előterjesztést is tett csütörtökön. A Legfőbb Ügyészség pénteken közleményben tudatta, hogy Polt Péter be is adta az indítványt, így a döntés joga a Nemzeti Választási Bizottságnál van.

Czeglédy Csaba ellen több mint hat milliárd forint vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt nyomoznak, az eljárást viszont a képviselőjelöltsége idejére fel kellett függeszteni.

Czeglédy Csaba 2017. június 15-től volt előzetes letartóztatásban, ennek határidejét a bíróság legutóbb 2018. március 15-ig hosszabbította meg. Mivel azonban Czeglédyt március 1-jén országgyűlési képviselőjelöltként jogerősen nyilvántartásba vették, ki kellett engedni az előzetesből.

Ha a mentelmi jogát Polt Péter indítványára az NVB felfüggeszti, vissza kell mennie az előzetesbe, és folytatódhat a nyomozás.

Megszüntette az ügyészség Czeglédy Csaba előzetes letartóztatását

FüHü
-
0
Megszüntette az ügyészség Czeglédy Csaba előzetes letartóztatását

Mentelmi joga miatt kiengedték az előzetesből a költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csabát – közölte a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön.

„Ma Czeglédy nem az ügyészség döntése nyomán hagyhatta el a börtönt, hanem a törvény erejénél foga szabadulhatott. Ugyanis összegyűjtötte a képviselőjelöltséghez szükséges aláírásokat, és a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartásba vette” – ezt a szabadlábon távozó Czeglédy Csaba védőügyvédje, Hankó Faragó Miklós közölte a Független Hírügynökséggel.

Czeglédy azért kapott mentelmi jogot, mert jogerősen is nyilvántartásba vették képviselőjelöltként. (Az Országgyűlésről szóló jogszabály szerint a képviselőjelöltet a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg.) Az ügyészség döntött a nyomozás felfüggesztésesről, és megszüntette Czeglédy legutóbb március 15-ig meghosszabbított előzetes letartóztatását.

A mentelmi jog felfüggesztését a legfőbb ügyész indítványozhatja a Nemzeti Választási Bizottságnál. A Csongrád Megyei Főügyészség előterjesztést is tett erre a Legfőbb Ügyészségnél. Czeglédyt azzal vádolják, hogy 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka közvetítéssel foglalkozott, és 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy az iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották vagy nem fizették be.

A Vas megyei 1-es számú választókerületi választási bizottság múlt héten pénteken vette nyilvántartásba jelöltként Czeglédy Csabát. Ez ellen egy magánszemély nyújtott be fellebbezést a büntetőeljárásra hivatkozva. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfőn elutasította a fellebbezést, így Czeglédynek képviselőjelöltként jár a mentelmi jog.

A Fidesz erre úgy reagált, hogy a jogállamiság felháborító megsértése, hogy Czeglédy országgyűlési képviselőjelöltté válásával került ki az előzetes letartóztatásból. Szerintük Czeglédy, aki Gyurcsány Ferenc ügyvédje és „egy durva adócsaló”, szabadulása módjával visszaél a joggal, ezért vissza kell kerülnie a börtönbe.

Polt elbuktatja Orbán feljelentését

Lendvai Péter
-
0
Polt elbuktatja Orbán feljelentését

Orbán Viktor nem pusztán miniszterelnök, egyben országgyűlési képviselő is, így Polt Péter legfőbb ügyésznek kell döntenie arról, hogy foglalkozzon-e a parlament mentelmi bizottsága az üggyel és döntsön arról, hogy kiadja-e azt az országgyűlésnek. Erre nulla az esély.

A Független Hírügynökség keddi információi alapján Hadházy Ákos feljelenti a miniszterelnököt, amiért őt korrupcióval vádolta, hiszen nyíltan beszélt egy közbeszerzés manipulatív végeredményéről, arról hogy a legjobb ajánlatot adó céget, a General Electricet kizárták a pályázatból. És hogy jogosulatlanul tették, arról a közbeszerzési döntőbizottság határozata tanúskodik, érvénytelennek minősítették a végeredményt, a döntéshozót pedig ötvenmillió forintra büntették.

Megkérdeztük Wiener György, korábbi országgyűlési képviselőt, jogi szakértőt, hogy mi a menete egy ilyen feljelentésnek és főként milyenek az esélyei. A szakember elmondta, hogy egy ilyen feljelentésnek is megvan a maga rutin-útja. Tekintettel arra, mondta Wiener, hogy Orbán Viktor nem pusztán miniszterelnök, egyben országgyűlési képviselő is, így Polt Péter legfőbb ügyésznek kell döntenie arról, hogy foglalkozzon-e a parlament mentelmi bizottsága az üggyel és döntsön arról, hogy kiadja-e azt az országgyűlésnek. „Erre, mondhatom, hogy nulla az esély, Polt Péter egészen bizonyosan visszadobja a feljelentést.” Wiener szerint ezzel együtt érdemes Hadházynak végig csinálni a procedúrát, mert komoly kommunikációs lehetőség rejlik benne.  Már csak azért is, mert a miniszterelnök magát a fogalmat is rosszul használta, az LMP-s képviselő ugyanis nyíltan beszélt, márpedig ez nem tekinthető lobbizásnak. Amúgy pedig – így Wiener – Orbán kijelentését lehet rágalmazásként, de lehet vélemény-nyilvánításként is értelmezni, a szakember inkább az utóbb felé hajlik, annak ellenére, hogy a miniszterelnök kijelentését rendkívül súlyosnak tartja. Összességében azonban egy a lényeg: az ügy megmarad a kommunikációs térben és soha nem válik valódi jogi kérdéssé.

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan