Tulajdonosi átrendeződéssel a miniszterelnök közvetlen üzleti körébe került az MKB Bank 81,5 százaléka, Mészáros Lőrinc vezetésével. A váltás összefügghet a Matolcsy-klán NHB Bankjának megrendülésével.
Tegnap este közölte az MKB Bank Zrt., hogy a benne lévő 32,9 százalékos részvénycsomagot megvette Szíjj László, a Duna Aszfalt építőipari cég tulajdonosa. Szíjj László is az Orbán Viktort repülőutakon gyakran elkísérő személyek egyike.
A további nagy részvénycsomagok: a Mészáros Lőrinc-féle Metis tőkealap 35 százalékkal és 13,6 százalék a Mészáros házaspár tulajdonolta Rkofin befektetőalap.
Ezzel a hányatott sorsú
MKB 81,5 százaléka Orbán közvetlen baráti-üzleti érdekkörébe került.
A most gazdát cserélt csaknem egyharmados pakett eddig se volt valami túl távoli a jelenlegi hatalomtól, de egy másik szálon. Ezt a csomagot Matolcsy György jegybank-elnök unokatestvére, Szemerey Tamás birtokolta áttételes tulajdonosként két cégén keresztül.
Aligha véletlen ez a részvénycsomag-váltás. December közepén tudatta a Magyar Nemzeti Bank, hogy
megrendült a Növekedési Hitelbank (NHB) rövid távú likviditása
(vagyis a betétesek rendelkezésére álló, azonnal kifizethető összeg mennyisége), ezért a 7 millió forint feletti kifizetéseket 30 napra megtiltotta. Továbbá felügyeleti biztost rendeltek ki, és az MNB egyidejűleg felszólította a bank vezetését és többségi tulajdonosát arra, hogy tegye meg a likviditási helyzet rendezéséhez szükséges intézkedéseket.
Az NHB többségi tulajdonosa történetesen Szemerey Tamás, aki valószínűleg az NHB konszolidációjába vonja be az MKB-beli részesedése árát. A kényszereladásra utalhat az is, hogy Szemerey cégei ezzel csak alig bő fél évig voltak résztulajdonosai az MKB-nak (az üzletrészt Szemerey Balog Ádám MKB-vezérigazgatótól vette meg tavaly júliusban).
Az MKB korábban a német Bayerische Landesbank (BayerLB) tulajdonában állt, de az anyacég mélyen elmerült az amerikai eredetű ingatlanjelzálog-kötvények mérgezőnek bizonyuló üzletében. Őt a német állam mentette meg, elvárva viszont a stratégiailag nem fontos érdekeltségek eladását. Ez többek között az MKB, amely viszont a hazai devizahitelezésben vállalta túl magát: a magyar állam mentesítette mintegy 300 milliárd forint rossz kölcsöntől, átvéve a bankot.
Ezután került sor a privatizációra 2016-ban, amelynek sorában azóta se ismert tulajdonosú – a világ túlfeléig nyúló – cégek szereztek tulajdont, ismeretlen összegért és meglehetősen áttekinthetetlenül. Eközben lett az egyharmados pakett tulajdonosa a Matolcsy MNB-s alelnöki székéből az MKB élére repülő Balog Ádám – szintén nem világos, milyen forrásból; a gyanú szerint maga a bank kölcsönéből.
Időközben pedig Mészáros Lőrinc a megszerzett tőzsdei cégek (Konzum Nyrt., Metis tőkealap) bevonásával lett az MKB meghatározó tulajdonosa.
Az MKB egyik XXI. századi példája a klasszikus eredetitőke-felhalmozási történeteknek, hogy „csak az első egymilliót ne firtassuk!”. Erre utal Balog Ádám tavaly májusi nyilatkozata, amelyben azt válaszolta a tulajdonosi körre vonatkozó kérdésre, hogy
„Felejtsük el, ki vásárolta meg a bankot és ki a tulajdonos”.
(Mostanra kevesebb, mint 10 százaléka van az ismeretlenek kezében lévő Eirene Magántőkealapnak.)
A kitisztítást, bizalomerősítést szolgálja (a tőkebevonáson túl) az MKB egy részének tőzsdére vitele, amelyről e héten dönthet a bank közgyűlése. Balog idézett nyilatkozatában 20-30 százalékot említett a börzére bocsátási részesedésként.