Kezdőlap Címkék Mkb

Címke: mkb

Eladják a Budapest Bankot – irány Mészáros Lőrinc?

Legalább 700 millió dollárért az év közepéig el kell adni a Budapest Bankot a kormány döntése alapján. Tartja magát az értesülés, hogy aztán a BB is a Mészáros-féle MKB-ba kerül, s később a Takarékbank.

A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat értelmében a nemzeti vagyon kezeléséért miniszternek, Bártfai-Mager Andreának június 30-ig le kell folytatnia a tárgyalásokat a potenciális pénzintézetekkel a Budapest Bank eladása érdekében. Az állam nevében jelenleg a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. birtokolja a BB-t.

Az eladási árnak el kell érnie vagy meghaladnia a Corvinus által kifizetett összeget. A kormány 2015-ben 700 millió dollárt (akkor mintegy 200 milliárd forintot)

fizetett az amerikai General Electric Capitalnek a BB-ért,

de ígéretet tett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD), hogy három éven belül eladja azt magánbefektetőknek. (Akkoriban döntött úgy a kormány, hogy az európai intézményekkel folytatott – soros – háborúskodását lezárandó 15 százalékot vásárol az Erste Bankban.)

Jelenleg három olyan bank van, amely jelezte, hogy érdekelné a BB. Közülük a K&H és az Erste lenne képes kifizetni ekkora összeget. A harmadik az MKB, amely a közelmúltban került Orbán Viktor közvetlen baráti-üzleti érdekkörébe (Mészáros Lőrinc és felesége, valamint Szíjj László 80 százalékot meghaladó tulajdonába). Ennek vezetője, Balog Ádám tavaly interjúban mondta azt, hogy érdekelné őket a BB.

Makacs piaci értesülések szerint a menetrend az lenne, hogy a BB-t megszerzi az MKB, később egybeolvadnak a Takarékbankkal, amely 2020 elejére tervezi egyetlen banki csoportba gyúrni a korábbi takarékszövetkezetekből és az FHB Bankból létrejött pénzintézeti csoportot. Kérdés azonban, hogy ha a minimális cél a négy évvel korábbi vételár elérése (amelyet a korábbi érdeklődők sokallottak), a pár éve az állam által megmentett MKB miből fizetné ki.

Csökkenti a nemzetközileg is elismert bank részvételét az ügyletben az, hogy később be kellene sorolnia az államhoz igen közeli gigabankba.

Orbán környezetéé az MKB Bank többsége

Tulajdonosi átrendeződéssel a miniszterelnök közvetlen üzleti körébe került az MKB Bank 81,5 százaléka, Mészáros Lőrinc vezetésével. A váltás összefügghet a Matolcsy-klán NHB Bankjának megrendülésével.

Tegnap este közölte az MKB Bank Zrt., hogy a benne lévő 32,9 százalékos részvénycsomagot megvette Szíjj László, a Duna Aszfalt építőipari cég tulajdonosa. Szíjj László is az Orbán Viktort repülőutakon gyakran elkísérő személyek egyike.

A további nagy részvénycsomagok: a Mészáros Lőrinc-féle Metis tőkealap 35 százalékkal és 13,6 százalék a Mészáros házaspár tulajdonolta Rkofin befektetőalap.

Ezzel a hányatott sorsú

MKB 81,5 százaléka Orbán közvetlen baráti-üzleti érdekkörébe került.

A most gazdát cserélt csaknem egyharmados pakett eddig se volt valami túl távoli a jelenlegi hatalomtól, de egy másik szálon. Ezt a csomagot Matolcsy György jegybank-elnök unokatestvére, Szemerey Tamás birtokolta áttételes tulajdonosként két cégén keresztül.

Aligha véletlen ez a részvénycsomag-váltás. December közepén tudatta a Magyar Nemzeti Bank, hogy

megrendült a Növekedési Hitelbank (NHB) rövid távú likviditása

(vagyis a betétesek rendelkezésére álló, azonnal kifizethető összeg mennyisége), ezért a 7 millió forint feletti kifizetéseket 30 napra megtiltotta. Továbbá felügyeleti biztost rendeltek ki, és az MNB egyidejűleg felszólította a bank vezetését és többségi tulajdonosát arra, hogy tegye meg a likviditási helyzet rendezéséhez szükséges intézkedéseket.

Az NHB többségi tulajdonosa történetesen Szemerey Tamás, aki valószínűleg az NHB konszolidációjába vonja be az MKB-beli részesedése árát. A kényszereladásra utalhat az is, hogy Szemerey cégei ezzel csak alig bő fél évig voltak résztulajdonosai az MKB-nak (az üzletrészt Szemerey Balog Ádám MKB-vezérigazgatótól vette meg tavaly júliusban).

Az MKB korábban a német Bayerische Landesbank (BayerLB) tulajdonában állt, de az anyacég mélyen elmerült az amerikai eredetű ingatlanjelzálog-kötvények mérgezőnek bizonyuló üzletében. Őt a német állam mentette meg, elvárva viszont a stratégiailag nem fontos érdekeltségek eladását. Ez többek között az MKB, amely viszont a hazai devizahitelezésben vállalta túl magát: a magyar állam mentesítette mintegy 300 milliárd forint rossz kölcsöntől, átvéve a bankot.

Ezután került sor a privatizációra 2016-ban, amelynek sorában azóta se ismert tulajdonosú – a világ túlfeléig nyúló – cégek szereztek tulajdont, ismeretlen összegért és meglehetősen áttekinthetetlenül. Eközben lett az egyharmados pakett tulajdonosa a Matolcsy MNB-s alelnöki székéből az MKB élére repülő Balog Ádám – szintén nem világos, milyen forrásból; a gyanú szerint maga a bank kölcsönéből.

Időközben pedig Mészáros Lőrinc a megszerzett tőzsdei cégek (Konzum Nyrt., Metis tőkealap) bevonásával lett az MKB meghatározó tulajdonosa.

Az MKB egyik XXI. századi példája a klasszikus eredetitőke-felhalmozási történeteknek, hogy „csak az első egymilliót ne firtassuk!”. Erre utal Balog Ádám tavaly májusi nyilatkozata, amelyben azt válaszolta a tulajdonosi körre vonatkozó kérdésre, hogy

„Felejtsük el, ki vásárolta meg a bankot és ki a tulajdonos”.

(Mostanra kevesebb, mint 10 százaléka van az ismeretlenek kezében lévő Eirene Magántőkealapnak.)

A kitisztítást, bizalomerősítést szolgálja (a tőkebevonáson túl) az MKB egy részének tőzsdére vitele, amelyről e héten dönthet a bank közgyűlése. Balog idézett nyilatkozatában 20-30 százalékot említett a börzére bocsátási részesedésként.

Lapszem – 2018. március 26.

0

Ma az Emánuelek tartják a névnapjukat. S hogy milyen idő lesz? Többnyire erősen felhős lesz az ég, helyenként kisebb eső, havas eső, néhol havazás lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 11 fok között valószínű. Késő estére 3, 8 fokra hűl le a levegő. Lapszemlénk következik!

 

Magyar Nemzet –  Gyémánttá vált „alkotmányos költség”, magyar védett tanú Amerikában

Furcsa, szövevényes történet jutott a lap tudomására amerikai forrásokból. Egy magyar férfi az FBI tanúvédelmi programjában kapott papírokkal él az Egyesült Államokban, és azért kíváncsiak rá az amerikai hatóságok, mert gyanújuk szerint ő is egy szem volt abban a láncban, amelynek a segítségével az elmúlt években három-négy milliárd euró, vagyis ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz – az amerikaiak gyanúja szerint – a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék.

Az FBI gyanúja szerint az összeget jellemzően az MKB-ból, esetenként pedig más, a kormány által ellenőrzött magyar bankokból vették fel.

A tranzakció készpénzben történt, alkalmanként néhány millió eurós összegben, hogy aztán a futárok (ilyen volt az Amerikában védett férfi is) gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, az úgynevezett havalán keresztül vigyék külföldre, jellemzően közel-keleti vagy szingapúri számlákra.

Magyar Nemzet négy napja nem kap választ az MKB-tól, hogy az utóbbi három évben hány alkalommal vettek fel a bankból egy összegben 250 ezer eurót, vagyis csaknem nyolcvanmillió forintot meghaladó összeget.

Magyar Idők – Juhász végül belebukott a nőverési botrányba

Belebukott volt élettársa bántalmazásába Juhász Péter, az Együtt elnöke – így értékelték a kormánypártok azt, hogy a politikus bejelentette: nem indul az április 8-i választáson. Juhász Budapest 1. számú választókerületében mérette volna meg magát, ahol jelenleg az ellenzéki együttműködésről tárgyalnak a kormánypárti Hollik István kihívói.

Juhász Péter, az Együtt elnöke belebukott a nőverésbe – ekként értékelte Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója. A KDNP-s országgyűlési képviselő Hidvéghihez hasonlóan nyilatkozott, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy volt élettársának bántalmazása miatt Juhász Péter ellen már a rendőrség is nyomoz,

„így bármit is állít, nyilvánvalóan ez lehet a visszalépés oka”.

A tartósan 1 százalék körülire mért Együtt elnöke, aki korábban a drogliberalizációért folytatott küzdelmével hívta fel magára a figyelmet, visszalépését a Fidesz–KDNP legyőzése érdekében hozott áldozatként állította be. Függetlenül attól, mi áll Juhász lépésének hátterében, az 1-es számú választókerületben végül tényleg megvalósulhat az ellenzéki összefogás.

Magyar Hírlap – Tuzson: Soros bábként használja az ellenzéket

A bármiféle társadalmi legitimáció nélküli szervezetek azt akarják elérni, hogy kapjanak a kezükbe egy ostort, amelyet mások, akár egyes országok felett csattogtathatnak. Ez megengedhetetlen – nyilatkozta a lapnak Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár annak kapcsán, hogy a hazánk ellen a berlini kormánynál lobbizó, Soros által pénzelt Dénes Balázs és szervezete kétmilliárd eurót kérne Brüsszeltől az álcivilek számára.

Kifejtette egyebek között, hogy Európa szempontjából sem mindegy, mi lesz a magyarországi választás eredménye.

Ha itthon ellenzéki kormány alakul, vagy nem tudja, vagy nem akarja majd megállítani a bevándorlást. Inkább az utóbbi valószínű. Habár az ellenzéki pártok most azt állítják, nem bontanák le a kerítést, nem akarnak kvótákat sem, Tuzson szerint kockázatos lenne hinni nekik.

Érdekes adalék, hogy a Stop Soros törvénycsomag parlamenti vitájában a Jobbik részéről jelezték, nem támogatják a spekuláns szervezeteinek korlátozását. A következő parlament első dolga az lesz, hogy letárgyalja és elfogadja a Stop Soros törvénycsomagot, amely egyértelműen fogalmaz. Egyrészt engedélyhez kell kötni minden, a bevándorláshoz kapcsolódó tevékenységet, s ha ezzel összefüggésben nemzetbiztonsági kockázat merül fel, akkor ez nem adható meg. Fel kell függeszteniük ezt a munkát. Komoly ügy ez, határozottan fel kell lépni azokkal szemben, akik a migrációt szervezve megszegik ezeket a kikötéseket.

Tuzsont megkérdezték a Migration Aid-ügyről, a CEU-ról is.

Népszava – Andor László: a béremelés nem választási ajándék

A bérszakadékot nem lehet egycsapásra fölszámolni, de számos olyan uniós program van, amely az egyenlőtlenségek mérséklését célozza. Magyarországon azonban eltérítették ezeket a forrásokat az eredeti céljuktól – mondja Andor László, volt uniós biztos, aki Karácsony Gergely kormányában a foglalkoztatáspolitikáért felelne.

Szerinte újra kell indítani a szociális párbeszédet a munkáltatók és a munkavállalók között, és új Munka törvénykönyvet kell írni, amelynek már a megalkotási folyamatában is konzultálni kell a munkáltatói és a munkavállalói szervezetekkel.

Fel kell készülni azokra az új helyzetekre is, amelyeket a digitalizáció és az automatizáció teremt. Olyan keretet kell megalkotni, ami nem elfojtja, hanem összehangolja az innovációt az európai normák között történő vállalkozással és foglalkoztatással. A közfoglalkoztatás az elmúlt hat évben messze túlterjedt az indokolható kereteken, ez rendkívül költséges, és olyan zsákutcába zárja az embereket, ahonnan nincs esélyük visszakapaszkodni az elsődleges munkaerőpiacra. A közmunkásokat fel kell szabadítani: minden munkaügyi szabálynak vonatkoznia kell rájuk, beleértve a minimálbért is. Ez a költségeket tekintve nem jelentene nagyon nagy ugrást, mivel nagyjából kétharmadukat vissza lehet integrálni az elsődleges munkaerő-piacra. Ennek feltétele egy olyan foglalkoztatási szolgálat, amely képes összehangolni a keresletet és a kínálatot, és személyre szabott megoldásokat nyújt munkahely vagy átképzés formájában. A kivándorlásra vonatkozó kérdésekre a többi között azt fejtette ki, hogy lassítani lehet a folyamatot: a bérszakadékot nyilván nem lehet egycsapásra fölszámolni. De vannak olyan ágazatok, ahol az elvándorlás már a rendszer működését veszélyezteti. Ilyen az egészségügy. Ott nincs alternatívája a gyors és nagyarányú béremelésnek. De az egyéni krízishelyzetekre is figyelni kell.

Ebben is fontos szerepe van a szakszervezeteknek, mert – ahol működni tudnak – hozzájuk fordulnak elsőként a bajban lévő munkavállalók. Ha viszont nincs érdemi érdekegyeztetés, a problémák nem derülnek ki.

Andor László a terjedelmes interjúban beszélt még az európai bérfelzárkózás és a bérunió kérdéseiről ás a nők helyzetéről is.

 

Matolcsy bankja áldását adta Mészáros bankolására

0

Mészáros Lőrinc és a Konzum Nyrt. közvetett befolyásoló részesedést szerezhet az MKB Bankban. Így Orbán Viktor kedvenc strómanjának egy átláthatatlanul működő cége vásárolhatja be magát Magyarország ötödik legnagyobb bankjába, hogy tisztára mossa a tisztességtelenül megszerzett pénzt – áll az Együtt közleményében

Az Együtt szeptember 16-án mutatja be programját Magyarország jövőjéről, melyben megoldást kínálnak a korrupció felszámolására, a politikusokra vonatkozó vagyonnyilatkozati rendszer megváltoztatására, valamint a kormányváltás utáni elszámoltatásra, igazságtételre is.

Az Együtt már nyújtott be törvénymódosító javaslatot az Országgyűlésnek, mely képes lenne felszámolni a lopott vagyon eltitkolására szolgáló belső offshore-t. Egyúttal visszavennék a tisztességtelenül megszerzett vagyont a felcsúti polgármestertől is az Orbán-rezsim bukása után.

A Konzum-féle zártkörű, nyílt végű magántőkealapok lehetőséget adnak arra, hogy az igazi tulajdonosok rejtőzködjenek, hiszen semmilyen nyilvános adatbázisból nem tudható, kiknek a pénzét is kezelik.

Orbán Viktor és strómanjai adófizetőket megkárosító politikusok és üzletemberek, akik tisztességtelen módon szerezhették vagyonukat. Az Együtt az Orbán-rezsim bukása után minden ilyen vagyontárgyat visszavesz, mert joggal való visszaéléssel szerzett vagyonnak tekintjük.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK