Kezdőlap Címkék Mercedes benz

Címke: Mercedes benz

Miért tarolnak a kínai akkumulátorok a világpiacon?

A pekingi Global Times arra hívta fel a nyugati autógyárak figyelmét, hogy csakis kínai akkumulátorokkal tudják megtenni a nagy ugrást: átállást az elektromos járművekre.

A kínai akkumulátorok olcsók és jók – ez derül ki a Rystad kutató intézet felméréséből. Egy lítium-vas-foszfát akkumulátor előállítása Kínában körülbelül 46 dollárba kerül kilowattóránként.

Egy lítium-nikkel-mangán-kobaltoxid akkumulátor előállítása Dél Koreában vagy Japánban kilowattóránként 70 dollár. Ráadásul a kínai akkumulátor élettartama hosszabb mint a dél-koreai vagy japán vetélytársaké. Így érthető, ha a nyugati autógyárak a kínai akkumulátorokra szavaznak. Olyannyira, hogy Debrecenben az épülő BMW gyár vezetői már le is paktáltak az ugyanott épülő CATL kínai akkumulátor gyárral az együttműködésről.

A Mercedes elnök vezérigazgatója úgy nyilatkozott a Bloomberg televíziónak, hogy ők is reagionális alapon szervezik meg az elektromos járművek és az akkumulátorok gyártását.

“Beruházásaink oroszlánrészét immár az elektromos jármű gyártás jelenti”

– hangsúlyozta a Mercedes főnök New Yorkban. Csakhogy az Egyesült Államokban más elektromos járművek kellenek mint Európában vagy Kínában, ahol rövidebb távokra használják az autókat.

A dél-koreai és a japán akkumulátor gyártók abban bíznak, hogy az amerikai autósok inkább vesznek drágább autót drágább akkumulátorral, mert az nagyobb távra képes mint a kínai akkumulátorokkal működő kocsik.

Jön a Toyota forradalom?

A japán autógyár olyan új technológiával kísérletezik, amely a jelenlegieknél sokkal hatékonyabb és kevésbé gyúlékony akkumulátorokat hozna létre – igaz, hogy egy kicsit drágábban. Szilárd elektrolitet tartalmaz ez az akkumulátor, amely lehetővé tenné akár 1200 kilométer megtételét is – ráadásul a töltés is könnyebben és gyorsabban menne. A Volkswagen is valami hasonlóval kísérletezik. Eredmény egyelőre nincs. Az évtized második felére várják a kutatók a prototípus elkészülését. Ha a technológia sikeres is lenne, az ár megmaradna problémának, mert jóval drágábban lehetne ilyen akkumulátorokat megvásárolni. A fejlesztők abban bíznak, hogy a fogyasztók az USA-ban hajlandók megfizetni a magasabb árat is, ha 10 perc alatt fel lehet tölteni az akkumulátort, és a hatótávolság valóban 1200 kilométerre nő.

Ki a főnök?

Egyre gyakoribb az együttműködés az autógyárak és az akkumulátor üzemek között. A Honda és az LG például közös elektromos autó céget működtet az Egyesült Államokban: a japán cég részesedése 49%, a dél-koreaié 51%.

A nagy autógyárak egyre inkább abban gondolkodnak, hogy megvegyenek akkumulátor gyártó cégeket vagy ellesve azok titkait, maguk is akkumulátor gyártásba kezdjenek. Az autógyárak pénzügyi lehetőségei lényegesen nagyobbak mint az akkumulátor gyártó cégek kutatásra és fejlesztésre fordítható pénzei. Itt a rekorder a kínai CATL évi 2 milliárd dollárral. A Volkswagen évente majdnem 20 milliárd dollárt fordít kutatásra és fejlesztésre, a Toyota és a Mercedes 9-10 milliárd dollárt.

A General Motors maga akar akkumulátorokat kifejleszteni a saját autóihoz.

Gigászok harca

Ursula von der Leyen asszony a brüsszeli bizottság nevében jelezte: vizsgálat indul a kínai elektromos járművek és akkumulátorok dömpingje miatt az Európai Unióban. Válaszul Pekingben a kereskedelmi minisztérium “önző, protekcionista politikáról” beszélt, és ellenlépéssel fenyegette meg az Európai Uniót. Ettől főként a német autógyárak tartanak, mert például a Volkswagen több autót ad el Kínában mint Németországban. A német autógyárak vezetői arra mutatnak rá, hogy az autógyártás már sokkal szofisztikáltabb annál, hogy nemzeti alapon lehetne megítélni. A Mercedes főnöke ezért elítélte Ursula von der Leyen piacvédelmi politikáját, és állást foglalt a szabadpiaci verseny mellett. Franciaországban viszont közölték: csakis olyan elektromos jármű vásárló kaphat állami támogatást, aki nem kínai járművet vásárol.

A kínaiak le akarják tarolni az elektromos autó piacot az egész világon részben az olcsó és megbízható akkumulátorok segítségével.

A nagy müncheni autós vásáron a BYD kínai cég hat új elektromos modellt mutatott be. A kínaiak a 30 ezer euró alatti piacot célozzák meg, mert azt gondolják, hogy ebben a vásárlói körben az ár meghatározó a vásárló döntése szempontjából. A Mercedes főnöke viszont úgy nyilatkozott, hogy ők a luxus kategóriára mennek rá, mert a Mercedes vásárlói köre ezt várja tőlük.

“A mi elektromos luxus autóink teljes új konstrukciók, nem a hagyományos modellek akkumulátoros változatai”

– hangsúlyozta a Mercedes főnöke, aki a Bloomberg televíziónak nyilatkozott.

Megöli-e a német autóipart az elektromos járművek?

A belsőégésű motorok tökéletesítése adta a németek versenyelőnyét a világpiacon. Az elektromos autózás terén az USA és a Távol Kelet előrébb jár. Mit terveznek Stuttgartban?

“A Nokia esete jó példa a váltásra. Ha nem vagy elég gyors, akkor nem éled túl a változást” – mondta Herbert Diess a Volkswagen elnök vezérigazgatója, aki a múlt hónapban távozott a cég éléről. A bukásnak belső okai vannak – hangsúlyozza a brüsszeli Politico. A Nokia problémája nemcsak az volt, hogy elnézte az okostelefont hanem az is, hogy a vezetés nem tervezett a jövőre. Ráült a sikerre, és nem kutatta a jövőt. Yves Doz professzor, az INSEAS Business School tanára könyvet írt a Nokia csodálatos  felfutásáról és villámgyors bukásáról.

“Nem az volt náluk a gond, hogy nem láttak előre hanem az, hogy ledermedtek a várható változásoktól. Cselekvésképtelenek lettek.”

A professzor szerint ugyanez a gondja a nagy német autógyáraknak is: hiába látják a problémát, mert villámgyorsan kellene átszervezni egy olyan iparágat, amely több mint 800 ezer embert foglalkoztat Németországban!

“A váltás egyik legnagyobb gondja a nosztalgia. Annyira fontosak a belső égésű motorok a német autóipari gondolkodásban, hogy nagyon nem könnyű változtatni akkor sem, ha tudják: elkerülhetetlen az áttérés a környezetkímélő motorokra.”

A Mercedes vezetői felfigyeltek a váltásra: már 2008-ban vettek Tesla részvényeket 50 millió dollár értékben. Csakhogy nemigen érdeklődtek az új technológia iránt – emlékezik vissza Elon Musk. Aki szerint a Mercedes “kizárólag arra koncentrált, hogy lerázza a környezetvédelmi ellenőröket. Akkoriban a Mercedes egyáltalán nem állt készen arra, hogy komoly pénzeket fektessen az elektromos autózásba.” 2014-ben a Mercedes el is adta a Tesla részvényeket 780 millió dollárért.

A BMW is  csak 2013-ban jött ki az első elektromos autóval. Az egész ágazat úgy érezte, hogy nem ér meg túl nagy pénzbefektetést az elektromos autózás.

“Egyszerűen nem tudták lenyelni, hogy kínos veszteséges folyamat elé néznek”

– mondta egy német menedzser a Politico tudósítójának.

Ez a kivárási stratégia nagyon nem jött be. A Tesla autógyárat épített Németországban. Tavaly az ő Model 3-as autójukból adták el a legtöbbet Németországban pedig akkor még nem is termelt a Berlin melletti Tesla gyár.

A váltáshoz a Diesel gate botrány kellett

A Volkswagen nagy csalása és kínos lebukása a környezetvédelmi szabályok kicselezésére, érlelte csak meg a döntést a nagy német autógyárakban arra, hogy át kell állni az elektromos járművekre. Addig ugyanis érvényben volt a “tiszta dízel” elképzelés, melyet Ferdinand Piech, a Volkswagen elnök vezérigazgatója talált ki. Ő az alapító unokája volt, és a belsőégésű motorok elszánt híve. Kiváló mérnökként úgy gondolta, hogy a német autógyárak képesek lesznek olyan belsőégésű motorokat kifejleszteni, melyek megfelelnek a környezetvédelmi szabályoknak. Tévedett. Merkel kancellár is támogatta a kampányt mondván: az olcsó üzemanyag előnyei ellensúlyozzák a környezetkárosító hatásokat. Az egész világ elfogadta ezt, de azután beütött a Volkswagen csalási botrány 2015-ben. A Volkswagennek több mint 30 milliárd euróba került, hogy kiegyezzen a becsapott ügyfelekkel.

Merkel kancellár is váltott:

”az hogy Németország sőt egész Európa mind a mai napig nem tud akkumulátorokat előállítani, nagy gondot jelent az európai autóiparnak”

– jelentette ki a világgazdasági fórumon Davosban 2019-ben.

“Stuttgart és egész Baden Württemberg tartomány a leginkább függ az autóipartól Németországban” – mondta a tartomány gazdasági minisztere a Politico tudósítójának. Nicole Hoffmeister-Kraut ismertette a számokat: az autóipar több mint a felét adja a gazdasági teljesítménynek Stuttgartban, ahol több mint 120 ezren dolgoznak ebben az ágazatban. Ezért hívják “motor városnak” Németországban.

A Bosch már időközben nagyon ráment az akkumulátor technológiára, de a többiek nem.

“Stuttgart körzetében sok beszállító leragadt a hagyományos technológiánál” – panaszkodik Ferdinand Dudenhoffer professzor, aki egy autóipari kutató intézetben dolgozik Duisburgban. Egy kormányzati előrejelzés szerint 31 ezer munkahelyet ölhet meg az áttérés az elektromos autókra még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az új technológia teremt is új munkahelyeket.

A Porsche ma már azt tervezi, hogy eladásainak 80%-a elektromos autó lesz 2030-ban. A Mercedes hasonlóképp gondolkodik. Csakhogy az akkumulátorok döntő többsége kínai! A CATL nagy gyárat épített Erfurtban, és hasonlót tervez Magyarországon. Márpedig a haszon ebben van.

“Stuttgart már nem az autóipar biztos fellegvára. A dicsőség napjai elmúltak. A változás itt van, gyorsabban mint szeretnénk”

– nyilatkozta a Politiconak egy német menedzser, aki a biztonság kedvéért neve elhallgatását kérte.

Putyin jelenlétében avatták fel az első Mercedes gyárat Oroszországban 

0

250 millió eurót fektet be a Mercedes-Benz orosz földön – mondta a megnyitón Dieter Zetsche. A Mercedes-Benz főnöke kiemelte: Putyin támogatása nélkül nem ment volna ilyen simán minden. Az orosz elnök is jelen volt a Mercedes gyár avatásán Moszkvától 40 kilométerre. Az új gyárban ezer ember dolgozik, és amikor eléri a csúcs kapacitást, akkor 25 ezer járművet értékesít majd az orosz piacon évente.

Putyin hangsúlyozta: a Mercedest nagyon sokra tartják Oroszországban. Németország érdekelt egy sikeres Oroszországban. Ezt hangoztatta Peter Altmaier. Angela Merkel kancellár egykori kabinetfőnöke, aki jelenleg Németország gazdasági minisztere elmondta: tavaly 61,9 milliárd euro volt a két ország kereskedelmi forgalmának értéke. Peter Altmaier tárgyalt Alkeszandr Novak orosz gazdasági miniszterrel is. A megbeszélés fő témája az Északi áramlat 2 elnevezésű tengeralatti gázvezeték volt. Ez közvetlenül szállít gázt Oroszországból Németországba. Sok szövetséges állam bírálta emiatt a németeket Trump elnökkel az élen. Berlinben viszont azt hangsúlyozzák: Európa energiaellátását Európában döntik el! A szankciók maradnak. 2014-ben Oroszország – egy népszavazás után – annektálta a Krím félszigetet. Ezt a külvilág nem fogadta el: az EU emiatt szankciókat léptetett életbe Oroszországgal szemben. Most a Mercedes gyár avatása kapcsán Merkel kancellár szóvivője sietett megerősíteni: maradnak a szankciók Oroszországgal szemben. Berlinben és Moszkvában szép csendben tovább folytatják az együttműködést, melyet az Egyesült Államok bírál, mert úgy érzi: ily módon csökken a befolyása Európában és az egész globális gazdaságban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!