Raskó György, egykori agrár államtitkár, nagyvállalkozó Új Zélandon járt, és meglepődött, mert ott a mezőgazdaság és az állattenyésztés elképesztően jó eredményeket produkál holott egy cent támogatást sem kapnak sem az államtól sem pedig az Európai Uniótól mint a magyar agrár szektor.
Új Zéland óriási agrár exportőr hiszen vannak olyan termékek, amelyek produkciója 50-60-szor meghaladja a hazai szükségletet. Minden tisztán szabadkereskedelmi alapon működik méghozzá nagyon jól. Hayek, a szabad piacgazdaság prófétája büszkén tekintene az új-zélandi farmerek teljesítményére. A családi farmok viszonylag nagyok, az átlagos birtok nagyság 279 hektár, de ennek nagy része legelő, a szántóföld csak átlagosan 5%-ot tesz ki. Vagyis az állattenyésztés az agrár szektor legfontosabb része, amely jelentős szerepet játszik Új Zéland exportjában. A marha és birka tenyésztés Új Zéland leginkább jellemző agrár tevékenysége, de mind több farmon szarvasokat is tenyésztenek. A tenyésztett szarvasok száma már megközelíti a kétmilliót.
Egy családi farm évente 185 ezer eurónak megfelelő GDP-t termel. Egy farmon átlagosan 1,7 munkavállaló dolgozik, ezért az egy főre jutó agrár GDP Új Zélandon 43 millió forintnak felel meg évente. Magyarországon, mely Európa egyik éléskamrájának számított évszázadokon át, vajon mennyi a NER tizenötödik évében? 7 millió forint évente! Vagyis egyhatoda az új-zélandi agrár dolgozónak!
Az export árbevétel az agrár termékekből évente 45-48 milliárd dollár vagyis négyszer több mint Magyarországon holott Új Zéland a világ végén van, a szállítási költség tetemes.
Érdemes megemlíteni, hogy a gazdák Új Zélandon általában minimális mennyiségű vegyszert használnak, majdnem minden agrár termék biónak tekinthető.
Nálunk miért nem megy?
A magyar mezőgazdaság és az élelmiszer előállítás inflációs rekordokat produkált az Európai Unióban, és az árak újra emelkedésnek indultak az idei év első két hónapjában. Mit tesz a kormány? A kiskereskedelmi láncokat hibáztatja: Orbán Viktor közölte, hogy csak 10%-os árrést engedélyez. Raskó György szerint ez tönkreteszi a kis boltokat, ha valóban alkalmazzák rájuk ezt a megszorító szabályt. Orbán viszont kényszerhelyzetben van: az élelmiszer infláció leghűségesebb választói tömegeit a kisnyugdíjasokat és a kiskeresetű munkavállalókat érinti a leginkább, akiknek a költségvetésében az élelmiszer vásárlás jóval nagyobb részt tesz ki mint a gazdagabb rétegek esetében. Ezért is mondják azt a közgazdászok, hogy az infláció a szegények adója.
Miért nem olyan hatékony a magyar agrárszféra mint az új-zélandi?
Például azért, mert a családi gazdaságokban jóval kevesebb a gép, és ezért több munkavállalóra van szükség. Meg persze azért is, mert a kormányok évtizedek óta elhanyagolják a vízgazdálkodást, a klímaváltozás emiatt egyre több termőföldet tesz használhatatlanná. És persze itt az élelmiszeripar, melyről Raskó György nem ír a Facebookon, nem véletlenül: amíg ő volt az államtitkár az élelmiszerek hazai feldolgozása szinte teljesen megszűnt, a külföldi cégek piacot vásároltak és nem kívánták a konkurenciát.
A végeredmény az, hogy az Európai Unió jelentős összegű agrártámogatása ellenére a magyar agrárszféra versenyképtelen az új-zélandival, amely a jelentős szállítási költségek ellenére bőségesen szállít agrár termékeket az európai piacra.
Mindeközben Orbán Viktor fantom háborút folytat a kiskereskedelmi láncok ellen, melyek jórészt külföldi kézben vannak illetve Ukrajna uniós tagsága ellen, amely csak hosszú évek múlva következhet be. A NER alkalmatlansága az agrár szférában is tökéletesen beigazolódik, és Orbán csak azzal védekezhet: a baloldali kormányok is sikertelenek voltak ezen a téren. Közben a lengyel és a román agrárszféra is lekörözi a magyart. Ha pedig Ukrajna csakugyan belép az Európai Unióba, akkor a magyar agrárszférának ugyancsak fel kell kötnie a csipkés alsót, mert a csernozjom földekkel nehéz lesz majd konkurálni.
Orbán Viktor tüneti intézkedései semmit sem javítanak a helyzeten: az agrárszféra és az élelmiszeripar súlyosan alulfinanszírozott ágazat Magyarországon, de vajon a miniszterelnök rokonai, barátai és üzletfelei miért is tennének oda pénzt amikor a magántőkealapok sokkal nagyobb hasznot hajtanak, és még csak dolgozni sem kell érte.
