Kezdőlap Címkék Mezőgazdaság

Címke: mezőgazdaság

Oligarchák gazdagodása uniós jóváhagyással

Pénzes gazdák: hogyan fejik meg az Európai Uniót az oligarchák és a populisták – írta cikkét magyar nyelven a The New York Times. Tudomásunk szerint eddig példa nélküli, hogy a világ egyik legbefolyásosabb napilapja magyar nyelven közöljön írást.

Az Európai Unió 65 milliárd dollárt költ évente a mezőgazdaság támogatására. Ennek jelentős része kedvez az önkényuraknak, pénzzel tömi a politikusokat, és korrupt ügyeket finanszíroz – áll az alcímben.

Új feudalizmus és maffiaszerű földszerzés

A Csákvárt mint helyszínt feltüntető írást azzal kezdik, hogy a kommunizmus idején földművesek dolgoztak ennek a Budapesttől nyugatra fekvő városnak messze nyúló határában, búzát és kukoricát aratva annak az államnak, amely elvette a földjüket.
Manapság az ő gyermekeik dolgoznak itt új kényuraknak, oligarchák egy csoportjának és a politika kegyeltjeinek, akik a földhöz homályos ügyleteken keresztül jutottak a magyar kormány jóvoltából.

A feudalizmus modern változata jött itt létre, amelyben a munkát és a támogatást a szolgálatkész kapja, és büntetés a jussa annak, aki nem áll be a sorba.

Úgy tűnik, hogy ezeknek a földbáróknak kedvez és juttat pénzt az Európai Unió. A 28 tagú Európai Unió minden évben 65 milliárd dollárt fizet a kontinensen agrártámogatás gyanánt a mezőgazdaságból élők megsegítésére és a vidéki közösségek fenntartására. De Magyarországon és Közép-Kelet-Európa nagy részén ennek zöme a jó összeköttetéssel rendelkező hatalmasok zsebébe vándorol. A Cseh Köztársaság miniszterelnöke több tízmillió dollár támogatást kapott csak tavaly. A támogatásokat maffiaszerű földszerzésre használták Szlovákiában és Bulgáriában.

Azt az európai agrárprogramot, amely kulcsszerepet játszott az Európai Unió létrejöttében, ma ugyanazok az antidemokratikus erők zsigerelik ki, amelyek az uniót belülről is fenyegetik. Ennek oka az, hogy a közép-kelet-európai kormányok, melyeknek számos populista vezetője van, nagy mozgástérrel rendelkeznek az európai adófizetőktől származó támogatások felosztásában, és annak módját titok övezi.

A The New York Times (NYT) 2019 folyamán

kilenc országban végzett kutatása arra az eredményre jutott, hogy a támogatási rendszer szándékosan zavaros, durván aláássa az Európai Unió környezetvédelmi céljait, korrupcióval és önérdekkel átszőtt.

Brüsszel eltűri az EU egyben tartása fejében

A brüsszeli gépezet azért tűri meg ezt a leplezetlen korrupciót, mert ahhoz, hogy szembeszálljanak vele, meg kellene reformálni azt a programot, amely fontos szerepet játszik az ingatag lábakon álló unió egyben tartásában. Az európai vezetők sok mindenben nem értenek egyet, de mindannyian számítanak a bőkezű támogatásokra, és arra is, hogy azt saját belátásuk szerint oszthatják el. Ha nekimennének ennek a rendszernek azért, hogy megfékezzék a visszaéléseket az újabb tagállamokban,

törésvonalak jelennének meg az európai politikában és gazdaságban.

Ez az oka annak, hogy az idén megújítandó agrárszabályozás kapcsán Brüsszel nem hangsúlyozza a korrupció megfékezését és nem tervez szigorúbb ellenőrzést bevezetni. A törvényhozók ehelyett arrafelé mozdulnak, hogy nagyobb mozgásteret adjanak az egyes országok vezetőinek a pénz elköltésében, a belső ellenőrök tiltakozása ellenére.

A legnagyobb tortaszelet a közös költségvetésben

Az agrárprogram a legnagyobb tétel az Európai Unió központi költségvetésében, a

költés 40 százalékát teszi ki, a világon az egyik legnagyobb támogatási rendszer.

Ennek ellenére vannak olyan, az agrárprogramot meghatározó és megszavazó brüsszeli törvényhozók, akik maguk is bevallják, hogy gyakran nem is tudják, hova megy a pénz. Ez a pénz ide, Fejér megyébe is vándorol, amely Orbán Viktor, Magyarország populista miniszterelnöke szűkebb hazája.

Orbán, aki az európai szélsőjobb meghatározó alakja, Brüsszel és az európai elitek kíméletlen kritikusa, nem habozik elfogadni az Európai Unió által juttatott pénzt.

Lapunk oknyomozói rávilágítanak, hogy az európai támogatást kegyúri rendszer fenntartására fordítja, amelynek segítségével gazdag embert csinál barátaiból és családtagjaiból, védi politikai érdekeit és megbünteti riválisait.

Állami földek Orbán Viktornak és családjának

Körülbelül 480 hektár állami földet adtak el Orbán vejének és családjának, 1480 hektár  került Orbán gyerekkori barátja, Mészáros Lőrinc és családjának birtokába. Közel 400 hektár állami földet adtak el Flier Jánosnak, Orbánné üzleti partnerének. Egyéb birtokokat egy budapesti ügyvédnek adtak el, aki bérbe adta azok egy részét Mészárosnak – idézik a térkép szövegében Ángyán Józsefet, aki Orbán agrárállamtitkára volt, de éppen a földügyek elleni tiltakozása miatt távozni kényszerült.

Az Orbán-kormány több ezer hektár állami földet árverezett el családtagjainak és partnereinek, Orbán egyik gyerekkori barátjából pedig az ország leggazdagabb embere lett. Márpedig akié a föld, az milliós támogatásra jogosult az Európai Uniótól.

„Ez egy teljesen korrupt rendszer”

– mondja Ángyán József.

Az EU minden évben háromszor annyit költ a mezőgazdasági támogatásokra, mint az Egyesült Államok, de a rendszer bővülésével nem tartott lépést a transzparencia. A tagállamok kormányai nyilvánosságra hoznak ugyan valamennyi információt a támogatottakról, de a legnagyobb haszonélvezők bonyolult tulajdoni szerkezetek mögött rejtőzködnek.

Az uniós apparátus asszisztál

Habár a termelők részben a földterület alapján részesülnek a támogatásból,

a földtulajdon adatai nem nyilvánosak, és emiatt a jogtalan földszerzésnek és a korrupciónak nehéz utánajárni.

Habár van erre vonatkozó átfogó adatbázisa,

az EU nem volt hajlandó a lapnak eljuttatni a kért információt letöltési nehézségekre hivatkozva.

A NYT emiatt saját adatbázist állított össze. Ez megerősítette, hogy számos földtranzakció politikai bennfentesek egy válogatott csoportjának kedvezett. Több országban is ellátogattak gazdaságokba, és állami dokumentumok alapján megállapították, hogy több esetben a legnagyobb haszonélvezők kapták meg a támogatást. Olyan magyar újságírók és mások munkájára is támaszkodtak, akik földmutyikat kutattak az Orbán kormány sajtóellenes intézkedései ellenére.

Nem csak nálunk

Miközben az Európai Unió azzal hirdeti a támogatási programot, hogy az a keményen dolgozó gazdák alapvető fontosságú biztonsági hálója, tanulmányok sora jelent meg arról, hogy a pénz 80 százalékát a támogatottak 20 százaléka kapja. A legnagyobb támogatást élvezők között pedig vannak olyanok, akik a pénzt politikai hatalom megszerzésére fordították.

Csehországban a legismertebb támogatott Andrej Babis, milliárdos mezőgazda és miniszterelnök. Cseh vállalatai legalább 42 millió dollárnyi agrártámogatásban részesültek tavaly. Babis, aki tagadja, hogy bármiféle visszaélést elkövetett volna, két érdekellentéttel kapcsolatos vizsgálatnak is tárgya az idén. Az utóbbi években a cseh kormány olyan szabályokat vezetett be, amelyek könnyebbé teszik nagyvállalatok számára – és az övé a legnagyobb -, hogy még több támogatást kapjanak.

„Az Európai Unió egy oligarchának fizet rengeteg pénzt, aki egyben politikus is,” nyilatkozta Lukas Wagenknecht, cseh szenátor és közgazdász, aki korábban Babisnak dolgozott. „És ennek mi lett az eredménye? Az, hogy a legnagyobb hatalommal rendelkező cseh politikust teljes mértékben az Európai Unió támogatja.”

Bulgáriában a támogatások az agrárelit jólétét szolgálják. A Bolgár Tudományos Akadémia szerint Európa legfontosabb földalapú támogatásainak hetvenöt százaléka körülbelül 100 céghez vándorol az országban. Az idén tavasszal a hatóságok az egész országban razziáztak, korrupt összefonódásokra vetve fényt kormánytisztviselők és agrárvállalkozók között. Az ország egyik legnagyobb liszttermelőjét csalással vádolják a támogatásokkal kapcsolatban és ügye jelenleg tárgyalásra vár.

Szlovákiában a legfelsőbb ügyész elismerte egy „agrármaffia” létét. Kistermelők arról számoltak be, hogy megverték őket és támogatásra jogosult földjüket kikényszerítették tőlük. Tavaly meggyilkolták Jan Kuciak újságírót miközben azt kutatta, hogyan épült be az olasz maffia a mezőgazdaságba, hogyan tulajdonította el a támogatásokat és épített ki kapcsolatot magasrangú politikusokkal.
Ennek ellenére Brüsszelben és Európa több más fővárosában a reformterveket gyakran felhígítják vagy félresöprik. EU-s döntéshozók elutasítottak egy 2015-ös jelentést, amely az agrártámogatásokra vonatkozó szabályok megszigorítását javasolta a közép- és kelet-európai törvényellenes földszerzések megregulázása céljából. Az Európai Parlament leszavazott egy törvényjavaslatot, amely megakadályozta volna, hogy olyan támogatásokból részesüljenek politikusok, amelyeket ők osztanak el.

A hamis orbáni mese és a valóság

Kevés vezető próbálkozott meg a támogatási rendszer olyan széleskörű és leplezetlen kizsákmányolásával, mint Orbán Viktor Magyarországon. Amikor a választókhoz beszél, azzal a hamis mesével áll elő, hogy Brüsszel el akarja venni az agrártámogatást és a megtakarított pénzen migránsokat akar betelepíteni, és egyedül ő, Orbán az, aki ezt meg tudja akadályozni.
Azok a gazdálkodók,

akik a kormányt vagy a kegyúri rendszert kritizálják, arról adnak számot, hogy elesnek a támogatástól vagy különböző hatósági ellenőröket szabadítanak rájuk, melyek a kommunista időket idéző fenyegetésekre emlékeztetnek.

„Nem arról van szó, hogy jön érted éjszaka egy kocsi és elvisz,” mondja Teichel István, aki Orbán szűkebb hazájában kistermelő. „Ez annál mélyebbre hat.”

Az uniós támogatások kezdettől fogva olyan pénzmennyiséget jelentettek, amelyet a szocialista rendszerhez szokott gazdák még álmukban sem remélhettek. A program a második világháború után jött létre, hogy a termelők juttatásának megemelésével növekedhessen az élelmiszertermelés a háború pusztította kontinensen. Az idő folyamán ez a program létfontosságú szerepet kapott a határokon átívelő gazdaság létrehozásában, ami a modern Európai Unió alapja volt. Az európai vezetők tudták, hogy a szocialista blokk államainak uniós tagokká emelése kihívásokkal jár, de

nem látták át teljes mértékben, hogy milyen korrupciós lehetőségeket rejt a támogatási program.

A program lényege egyszerű képlet: a gazdák többnyire annyi pénzt kapnak, amennyi földet megművelnek. Minél több földje van valakinek, annál több pénzt kap. Közép- és Kelet-Európában pedig nagyon sok a termőföld, és a szocializmus hagyatékaként annak jelentős része még mindig állami kézben van. Az európai hatóságok több területen is szorosan együttműködtek az új tagállamok kormányaival, mint például az élelmiszervizsgálati szabványok és a határellenőrzés, de a támogatásokra nem sok idő jutott.

Voltak figyelmeztető jelek, még mielőtt Magyarország belépett volna az unióba. Orbán, mielőtt tisztségétől megvált volna 2002-ben, 12 állami gazdaságot adott el, amely később „piszkos tizenkettő” néven híresült el, politikai kapcsolatokkal rendelkező vevőknek. A vevők áron alul jutottak hozzá a gazdaságokhoz és 50 évre kizárólagos jogot szereztek a földek használatára. És amikor két évvel később Magyarország csatlakozott a rendszerhez, a támogatásra is jogosultak lettek.

Ez egy mutyigazdaság, itt csak a barátok és a politikai szövetségesek rúgnak labdába – mondta Raskó György, volt agrárállamtitkár.

„Nem Orbán találta ki ezt a rendszert. Ő csak hatékonyabban működteti.”

„Amikor Orbán beszél, nagyon meggyőző tud lenni,” mondja Ángyán. „Az ember hisz neki. Én hittem neki.” A földcsuszamlásszerű győzelem után Orbán gyorsan a tettek mezejére lépett, csak éppen nem úgy, ahogy Ángyán képzelte. Ő azt javasolta, hogy a kormány darabolja fel a nagy földterületeket, és adja bérbe kis- és közepes termelőknek.

Földért hatalmat

Ehelyett Orbán a nagy földterületeket szövetségeseinek kívánta bérbeadni, ami Ángyán szerint a vidéket Orbán pártjának, a Fidesznek és szövetségeseinek rendelte volna alá.
Azt is tudta, hogy az európai támogatások a földterület nagysága után járnak, és így

megnövelik a gazdagok és szegények közötti különbséget, lehetővé téve ezzel a könnyebb hatalomgyakorlást.

„Semmi esélyem nem volt arra, hogy megvalósítsam a tervemet” – mondta Ángyán.

2011-ben Orbán új kormánya megkezdte az állami földek bérbeadását. Eleinte azt hirdették az illetékesek, hogy csak helyi kisgazdálkodók jelentkezhetnek bérletre. De végső soron a földek jó politikai összeköttetésekkel rendelkező személyekhez jutottak, akik esetenként az egyetlen résztvevők voltak az árveréseken. 2015-re több százezer hektár állami földet adtak ki bérletre, és ennek jelentős része Fideszhez közeli személyek kezére jutott.

Az új bérlők alacsony bérleti díjakat fizettek az államnak, miközben jogosulttá váltak az európai támogatásokra.

Orbán hirtelen pálfordulása nyomán Ángyán kiábrándult és úgy érezte, elárulták. Kilépett a kormányból 2012-ben, de az Országgyűlés tagja maradt, ahol továbbra is fennen hirdette elképzeléseit, miközben a kormány az ellenkező irányba haladt.

Aki nem hűséges, arra lőnek

Egy zárt ajtók mögötti megbeszélésen 2013 elején Ángyán egyenesen megmondta a véleményét Orbánnak a miniszterelnök legbizalmasabb parlamenti szövetségesei előtt. „Tönkre fogod tenni a vidéket”. „Te meg kútmérgező vagy” – vágott vissza Orbán Ángyán visszaemlékezése alapján. „Cserben hagytál, Jóska.” A jelenlévő pártkatonák meglepve hallgatták, amint Orbán hosszú monológba kezdett arról, hogy a politika olyan, mint a csatatér. Aki hűséges, számíthat arra, hogy fegyvertársai megvédik. „És akik nem azok?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök. „Azokra lőni fogunk.”

2015-ben Orbán még magasabb sebességre kapcsolt. Kormánya több százezer hektár állami földet adott el, sok esetben jó politikai kapcsolatokkal rendelkező szövetségeseinek. Ezek ugyan árverések voltak, de több helyi gazda is elmondta:

megmondták nekik, nem is kell jönni az árverésre, mert a nyertesek már ki vannak jelölve.

A nagyobb területeket egyébként is kevesen engedhették volna meg maguknak, és többekhez el sem jutott az árverés híre. Horváth Ferenc, 63 éves nyugdíjas egy kunyhóban él Fejér megyében, és kissé elkésve vette észre, hogy a kormány minden állami földet eladott az ő kis telke körül.

„Nagyon gyorsan történt,” mondja Horváth. „Nem is tudtunk arról, hogy lehetett itt földet venni.” Horváth telkét szinte minden oldalról új szomszédja, Mészáros Lőrinc földjei vették körül. Pár nap alatt kerítést emeltek, és a területet ellepte a sertéstrágya szaga.

Mészáros és rokonai több mint 1500 hektár földet vásároltak csak Fejér megyében. Ángyán jóslata beteljesült,

Orbán politikája aláveti a vidéket a Fidesznek és szövetségeseinek.

Nem más ez, mint modern feudalizmus, amelyben a kisgazdálkodók hatalmas politikai érdekcsoportok árnyékában élnek – és az egészet Európai Uniós támogatásból finanszírozzák. A magyar kifizetési adatok elemzése szerint az utóbbi években

a legnagyobb támogatottak, Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor, több, mint nyolcmilliárd forint  támogatást kaptak tavaly.

Brüsszelben az európai politikusokat kifejezetten figyelmeztették a magyarországi problémákra, még az árverések kezdete előtt.

Vannak, akik látják az EU kudarcát

Az Európai Parlament által megrendelt 2015 májusi jelentés a jogtalan földszerzést vizsgálta és „homályos ügyekre” hívta fel a figyelmet Magyarországon. A jelentésben Orbán szülőhelye, Fejér megye is szerepelt.

A vizsgálat arra mutatott rá, hogy Közép- és Kelet-Európában tehetős, politikai kapcsolatokkal rendelkező földbirtokosoknak lehetőségük volt arra, hogy rátehessék kezüket a földre. „Különösen akkor, amikor a kormányszervek segédkeztek nekik” – állítja a jelentés.

A vizsgálat a földtámogatási programot is felelőssé teszi ezért, azt állítva, hogy az minél több föld megszerzésére ösztönöz.

„Ebből a szempontból a KAP kudarcot vallott, mivel nem teljesítette saját célkitűzéseit”

– állítja az amszterdami székhelyű Transnational Institute által készített jelentés. Levélben megfogalmazott válaszában az európai földművelésügyi hatóság megbízhatatlannak minősítette a jelentést és hangsúlyozta, hogy az adott ország vezetői felelősek a nemzeti földhasználati politika betartatásáért.

A második vonal is jól járt

Az olyan nagy oligarchákon túlmenően, mint Mészáros Lőrinc, Orbán egyéb támogatói és szimpatizánsai is kaptak nagyobb darab állami földet. Csongrád megyében például a Fidesz-politikus Lázár János családi és üzleti érdekköréből került ki több nagy vevő, akik körülbelül 500 hektárra tettek szert. Bács-Kiskun megyében Mészáros Lőrinc egy volt üzlettársának családtagjai és barátai kaptak nagyobb darab földeket. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, jelenlegi és korábbi Orbán kormánybeli hivatalnokok rokonai és barátai voltak a legnagyobb nyertesek a földárveréseken. Többen azóta jelentős profittal olyan nagy agráripari vállalatoknak adták bérbe a földeket, amelyek európai támogatásban részesülnek.

Miközben a politika kegyeltjei meggazdagodnak, sok kistermelő a megélhetés miatt számít a támogatásra. Emiatt

nem szívesen kritizálják hangosan a rendszert a megtorlástól való félelmükben, mondták többen is.

Gál Ferenc tehenet és disznót tenyészt és lucernát termeszt családi gazdaságában. Elmondása szerint 130 hektár bérletét pályázta meg, mert az európai támogatások miatt akkor is megérte volna, ha semmit nem termeszt a földön. A helyi gazdáknak kellett volna előnyt élvezni, de a föld tehetős idegenek kezére jutott. Amikor ezt felhozta, rögtön lett is ebből baja. Elmondása szerint állami ellenőrök látogattak el hozzá, környezetvédelmi és vízügyi problémákat véltek felfedezni nála. Azt is elmondta, hogy a helyi vezetők mondták neki, hogy máskor ne is jelentkezzen támogatásra.

A bosszú Ángyán Józsefet is utolérte. Pár hónappal azután, hogy kilépett a kormányból, a hatóságok visszavették az Ángyán által 20 évig működtetett kishantosi biofarm bérleti jogát. A földet politikához hű emberek kapták meg, akik azt felszántották és beszórták műtrágyával. Aztán a Szent István Egyetem vezetői leépítették Ángyán tanszékét és ezzel hagyatékát lerombolták.

„Orbán érti, mikor kell az embereket félelemben tartani”

– mondta Ángyán. Mikor magyar agrárszakemberekkel és közgazdászokkal beszélgettek, voltak közöttük olyanok, aki nem kívántak a földtulajdonról beszélni, vagy kérték, hogy ne nevezzük őket néven cikkünkben. A gazdák is látták mi történik az emberrel, aki ellentmond.

Mivel Orbán rendelkezik az európai támogatások fölött, meg tud akadályozni egy újabb vidéki megmozdulást – mondta Ángyán. Addig, amíg a kormány osztja szét a támogatást, senki sem mer megszólalni.

Miniszteri öntözési tervek: repkednek a százmilliárdok

0

Az öntözött mezőgazdasági terület megtöbbszörözése a jövendő agrárminiszter célja, bár a számok azt mutatják, hogy jelenleg csak 2,5 százalék az öntözött terület. Gazdaságosan legfeljebb hatszorosára lenne növelhető ez a hányad a jelenlegi vízkészlettel. Sok függ attól, marad-e a jelenlegi uniós támogatás.

Nagyarányú öntözési beruházások igényéről beszélt miniszteri terveit ismertetve Nagy István, aki az államtitkári székből ül át a miniszteri bársonyba a következő kormány tagjaként. Az eldobott szendvicsből vaddisznóba átkerült és tovaterjedt afrikai sertéspestis nagy ívű elméletét ismertető politikus az öntözéssel kapcsolatban azonban komoly témát hozott fel.

Mint mondta, jelenleg 103 ezer hektár az öntözött területek mérete, ennek duplájára van engedély, és 400-500 ezer hektár esetében van igény. Ezek a számok csak közelítőleg egyeznek meg az agrárminisztérium felügyelete alá tartozó Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) nemrégiben megjelent vaskos tanulmányában foglaltakkal.

Eszerint a legújabb adatok alapján a potenciálisan öntözhető növények által lefedett terület 2,7 millió hektár. Ebből azonban mindössze 68 ezer hektárt látnak el vízzel. Az AKI számításai szerint a jelenlegi vízkészlettel a

gazdaságosan öntözhető terület mennyisége 5,6-szorosára,

azaz 382 ezer hektárra lenne növelhető.

A helyzet ennél persze még bonyolultabb, mert ökonómiai szempontból egymillió hektár is öntözhető lenne, a vízkészlet ebből a már említett 382 ezer hektáron tenné lehetővé a vízzel ellátást. Ráadásul a gazdaságosan öntözhető területek mennyisége 436 ezer hektár lenne, a 68 ezres földnagyság ehhez képest még rosszabb arány.

A 68 ezerről 382 ezer hektárra bővítő öntözéses beruházás igénye 151-175 milliárd forint lenne. Ez mintegy 500 millió köbméter többletvizet igényelne, és

valóban megtérülő fejlesztés volna: az ágazat termelése 135 milliárd forinttal növekedne.

Csakhogy ebben a beruházási összegben nincsenek benne azok a vízügyi fejlesztések, amelyek ahhoz kellenek, hogy az öntözővíz a földeken egyáltalán rendelkezésre álljon. A tanulmány ezért a vízkészlet bővítésének költségeivel nem foglalkozott.

Mindazonáltal a következő néhány szám rávilágít arra, hogy az eddigi összegeknél sokkal több pénzről beszélhetünk. A tanulmányban az áll, hogy az agrárium öntözési igénye még annál is nagyobb, amennyiről a leendő miniszter beszélt: 1,2 millió hektár. Az öntözőrendszerek által azonban ebből bő harmada, tehát 436 ezer lenne gazdaságosan öntözhető (s ebből látnak el vízzel 68 ezer hektárt). Ezért itt óriási fejlesztésekre lenne szükség: új vízcsatornákra, a tábláig eljuttató infrastruktúra kiépítésre és gazdaságos üzemeltetésének megteremtésére.

Kitér a munka arra – de nem részletezi -, hogy rendkívül komplikált a jogi-engedélyezési eljárás, s ennek adminisztratív terhe akkora, amit a kisvállalkozások nem hajlandók vállalni.

Sz esik arról is, hogy ha a jelenlegi 50 százalékos uniós támogatás megszűnne, az 60 százalékkal vetné vissza a gazdaságosan öntözésbe vonható területek nagyságát.

Az EU a kistermelők oldalára állt a nagy áruházláncokkal szemben

0

Egyre alacsonyabbak a felvásárlási árak, sok kistermelő csődbe ment. Az Unió a jövőben megengedi a kistermelőknek az árkartellek alkalmazását.

“Az a baj, hogy az agrárszektorban több ezer eladó áll szemben néhány nagy felvásárlóval. Így a kistermelőknek nincsen erős alkupozíciójuk a nagy áruházláncokkal szemben” – mondta a Politico európai kiadásának Pekko Pesonen, az Európai Unió legnagyobb agrártermelői lobbiszervezete, a Copa&Cogeca főtitkára.

Eddig az Európai Unió ellenezte, hogy a kistermelők árkartellt alkalmazzanak az érdekeik védelmében. Egyrészt a piac szabadságát érezték veszélyben, másrészt pedig attól tartottak, hogy az emiatt növekedni fognak az árak a piacokon.

Csakhogy a termelői árak összeomlottak,

különösen a tejpiacon, de a többi agrárszektorban is sikerült leszorítani az árakat a felvásárlóknak. Így rengeteg kistermelő került csődközelbe.

Franciaországban sok gazda öngyilkos lett. Ezért Emmanuel Macron francia elnök bejelentette Párizs legnagyobb piacán: jövőre kötelezik a felvásárlókat, hogy legalább a termelési költséget fizessék ki, vagyis az ártárgyalások során nem mehetnek ez alá.

Az Európai Parlament úgy változtatja a szabályozást, hogy

a jövőben megengedi a kistermelőknek az árkartellek alkalmazását.

Így az érdekvédelem sokkal hatékonyabb lehet.

A döntés mögött persze politikai számítás is van: a nehéz helyzetbe került kistermelők egyre gyakrabban szavaznak euroszkeptikus pártokra.

Magyar segítséggel lendítenék fel a ghánai mezőgazdaságot

0

Szabó András nagykövet azt mondta, hogy innovációval, új technológiákkal tud segíteni hazánk a ghánai mezőgazdaságnak.

Ghána bőséges természeti erőforrással rendelkezik, ennek köszönhetően Afrika egyik vezető és gyorsan fejlődő államává lépett elő az utóbbi években. Ennek ellenére a külföldi segélyek és támogatások továbbra is fontos szerepet töltenek be a nemzetgazdaságon működésében. A bruttó hazai termék csaknem 40%-át, a foglalkoztatottaknak pedig több mint felét a mezőgazdaság adja, de az ipar több ágazatán belül is jelentős állami és külföldi beruházások történtek a gazdaság élénkítése érdekében. Ghána vonzó célpontnak számít a külföldi befektetők számára, nem csak a kiaknázható erőforrásai, de a viszonylag magas szintű stabilitás és átláthatóság miatt is. Az ország vezetésének gazdaságpolitikája prioritásként kezeli a beruházások további ösztönzését, illetve a külkereskedelem bővítését, melyet a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is támogat.
A nagykövet az első Ghánai-Magyar Mezőgazdasági Fórumon beszélt. A HPA tudósítása szerint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ szakemberei Ghánában vizsgálják az együttműködés lehetőségét helyi kutatóközpontokkal és egyetemekkel, és külön farmerekkel is folytatnak megbeszéléseket.
Az egyik ghánai farmerszervezet elnöke azt is felvetette, hogy hozzanak létre Ghánai-Magyar Mezőgazdasági Kamarát is.
Ez lesz a következő lépés.

Bréking nyúz, október 31. – Tudósítás a másik valóságból

0

Művészet. Vegytiszta. Már rotyognak. Szájával etet egy tevét.

Az Origo egy Alfahír-cikkről

„A „Nem az nyeri a választást, akinek a rendezvényeire több ember” című bűvészmutatvány hanyag eleganciával összerakott huszonegy sora úgy tökéletes, ahogy van. Csodálatos mestermű született az Alfahír szerkesztőségében, pár év múlva újságíró-iskolákban fogják mutogatni az anyagot, hiszen megszületett a minőségi pártújságírás Don Perignon-ja.

(azt nem tudjuk, hogy ez csak elütés-e, vagy a sorok írója rosszul tudja a pezsgő nevét – a szerk.)

A Szerzőben rejlő tehetség már az első két szóban megmutatkozik, hiszen ennyivel össze tudja foglalni cikkének lényegét, ami be kell látni, hogy minimum prémium kategóriás bravúr. Ha valakiben még ezután is felmerülnének kérdések zsenialitásával kapcsolatban, a következő sorok egész biztosan meggyőzik, hogy ez bizony maga a művészet. Ugyanis, ahogy elhagyja a tollát az a bizonyos két szó, az „értelmetlen számháború”, olyan számháborút kap a nyakába az olvasó, hogy egész életére elmegy a kedve a Jobbik-rendezvények résztvevőinek számolgatásától. Az erős indítást követően nincs megállás, bődületes sebességgel érkeznek egymás után a főszereplők.”

A Pesti Srácok a mezőgazdaságról

„Simicska Lajos szebb napokat látott médiaportfóliójának aktív közreműködésével kívánja befolyásolni a pénteki agrárkamarai választások eredményét az egykori kommunista agrárszervezet jogutódja, a mai napig a baloldal kizárólagos érdekszférájához sorolható Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Az elmúlt egy hónapban a Magyar Nemzet és a Hír Tv mintegy tucat cikkel és adással, vegytiszta MOSZ-propagandával uszított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ellen, miközben az agrárkamarai választások kampányában a szocialista bekötésű szövetség mellett lobbizott. Az eddig is köztudott volt, hogy Simicska Lajos milliárdos agrárérdekeltségeivel szép nagy szeletet hasít ki a mezőgazdasági támogatások hazai tortájából, de új jelenség, hogy az oligarcha már az „agrárszervezetek MSZP-jének” is aláterceltet a médiumaival, ha kormányzati célkitűzések megfúrásáról van szó.”

A Magyar Idők a fővárosi ellenzékről

„Kár, hogy erre Horváth Csaba „nem emlékszik”, vagy csak kiment a fejéből. Megjegyzem, a részletekről meg lehetne kérdezni akár a városháza akkori tekintetes elöljáróit is, például Demszky Gábor főpolgármestert vagy helyettesét, Hagyó Miklóst. Netán az akkor még szocialista színekben gombnyomogató Gy. Németh Erzsébetet, aki most a DK frontembere. (Igaz, Erzsike elsősorban „metrós”; földalatti­vitái Tarlós Istvánnal csak azóta lanyhultak, amióta a 4-es metró eltapsolt milliárdjai után kutakodó OLAF-bizottság őt is meg akarta hall­gatni a disznóság részleteiről.)

Úgy fest, a fővárosi ellenzék önmagát aprítja a levesbe.

Már rotyognak.”

A Ripost Hódi Pamela nyaralásáról

„Tunéziában élvezi a napsütést Hódi Pamela! A csinos anyuka a családjával és kislányával utazott a tengerpartra, hogy az elmúlt hónapok eseményei után kicsit kikapcsolódjanak.

A vakációról Pamela már számos fényképet megosztott az Instagram-oldalán, a legutóbbi videója azonban minden eddigin túltesz.

A felvételen Pamela a szájával etet egy tevét, majd ijedten toporzékolva hátrálni kezd az állat elől.”

Veszélyben a banántermés

0

Gombabetegség tizedeli a világ banántermelését, komoly károkat okozva a kereskedőknek, és a mintegy 400 millió termelőnek, aki számára a megélhetést adja a banán adja, amely a világ legnépszerűbb gyümölcse.

Forrás: Wikipedia Commons

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a partnereivel elindított egy 98 millió dolláros programot a Fusarium gombabetegség új törzsének, a Tropical Race 4-nek (TR4) a kezelésére – írják közleményükben. A betegség igen alattomos, akár évekig is életben maradhat a talajban, és könnyen terjed fertőzött eszközök, víz, lábbelik vagy járművek segítségével.

Az új TR4 törzset először Délkelet-Ázsiában azonosították a ’90-es években, és azóta

10 ország 19 területén bukkant fel,

köztük a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában és Mozambikban. A most indított ötéves program 67 országot fed le, és fő célja, hogy megállítsa a további terjedést és kezelje a már kialakult fertőzést. Nemzetközi összefogás hiányában szakértők szerint 2040-ig akár 1,6 millió hektár banánültetvényt is elérhet a fertőzés – avagy

a teljes banántermelés hatodát,

10 milliárd dollár éves értékben. A program révén az érintett területek akár 40 %-kal is csökkenthetők. A tervek szerint minden ma a programba fektetett 1 dollár 20 év alatt 98 vagy akár 196 dollár hasznot hoz majd.

Forrás: Pixabay

A TR4 eddig mintegy 100 000 hektár banánültetvényt érintett, közte a Cavendish típusú banánt is, amely napjainkban a banántermelés felét adja. A banánt az egész világon szívesen fogyasztják, így

komoly súlya van a világkereskedelemben.

A fertőzött növény levelei elsárgulnak, elvesztik tartásukat és mintegy szoknyát képezve vonják be a növény törzsét. A gomba gyorsan terjed és akár évtizedekig és életben marad a talajban.

Kövér: emelkedőben az agrárium

A magyar mezőgazdaságban már több, mint 200 ezren dolgoznak, a termelés és az export is növekszik évek óta – hangzott el az idei OMÉK megnyitóján Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől. Fazekas Sándor miniszter szerint már érdemes dolgozni az ágazatban.

Az idén a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) hivatalos megnyitó ünnepségén Kövér László elmondta, hogy a rendezvény iránt folyamatosan nő az érdeklődés, az idei árumustrán mintegy ezer kiállító mutatkozik be, és több, mint 100 ezer látogatót várnak. A kiállítás mottója a Kárpát-medence kincsei, amely a regionális szemlélet fontosságát, a külhoni magyar és régióbeli nem magyar termelőkre fordított figyelmet jelzi – tette hozzá. Az OMÉK díszvendége Japán.

A házelnök kifejtette: az agrárium a magyar gazdák munkájának eredményeként a nemzetgazdaság húzóágazatává vált. A mezőgazdaság kibocsátása hat éve emelkedik, tavaly meghaladta a 2619 milliárd forintot (ami a bruttó hazai termék körülbelül nyolc százaléka). Növekedési pályára állt a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés és az agrárexport is.

Az agrárkivitel értéke hat év alatt 37,5 százalékkal, a külkereskedelmi többlet pedig 34,9 százalékkal nőtt

– ismertette Kövér.

A mezőgazdasági foglalkoztatottság tavaly szintén tovább bővült, annak köszönhetően, hogy a statisztikai adatok szerint már 217 ezren dolgoznak főállásban – mondta el az Országgyűlés elnöke.

Az állam szintén megtette a magáét az ágazat fejlődése érdekében – emelte ki Kövér László. Míg 2007-2013 között az unióból az agrárium számára 10,4 milliárd euró – mintegy 3000 milliárd forint – jutott, addig a 2014-2020 közötti támogatás összege 12,3 milliárd euró, azaz 3700 milliárd forint.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter arról beszélt, hogy a mintegy ezer kiállító között 122 határon túli termelő is bemutatkozik. Kitért arra, hogy

a mezőgazdaságban az elmúlt években 50 ezer új munkahely jött létre,

bizonyítva, hogy az ágazatot sikerült stabilizálni, fejlődési pályára állítani. A magyar agráriumban már érdemes dolgozni. Igaz, a megélhetés nem könnyű, de biztonságos mindazoknak, akik keményen dolgoznak – emelte ki a miniszter.

Masaaki Taniai japán mezőgazdasági, erdészeti és halászati miniszterhelyettes elmondta: megtiszteltetés a távol-keleti szigetország számára, hogy az idei OMÉK partnerországa lehet. Az EU és Japán közötti szabadkereskedelmi egyezmény megkönnyíti az árucserét Japán és Magyarország között is, általa közelebb kerültek az európai piacok Japánhoz. A látogatók a japán pavilonban sok érdekességet láthatnak, például szakét, vagyu marhahúst, amit meg is lehet kóstolni – hívta fel a figyelmet a miniszterhelyettes.

MTI/FüHü                                        Fotó: FüHü

Hány embert tart el a mezőgazdaság?

Az uniós csatlakozás igazi nyertesei az Orbán által támogatott nagygazdák, mintegy 25 ezer család, akik valóban hihetetlenül meggazdagodtak az elmúlt években, az ő jövedelmük sokszáz százalékkal nőtt. Közben persze elvben többszázezer ember él mezőgazdaságból. A statisztikai adatok egy dolog, de mi van mögöttük?

MTI Fotó: Kollányi Péter

“A 200-300 hektárral rendelkező gazdák évente nettóban – adómentesen – 2530 millió forint (mintegy 100 ezer euró) jövedelemhez jutnak, de a nagygazdáknak mondható legkisebbek, az 50 hektárosok is zsebre tehetnek havi 600 ezer forintot, ami egy egymillió forint feletti alkalmazotti fizetésnek felel meg. Ilyen nagygazdából Magyarországon mintegy 25 ezer van, ők ténylegesen felfelé húzzák a mezőgazdasági átlagjövedelmeket” – mondta a FüHü-nek Raskó György, agrárközgazdász, gazdálkodó, volt agrárállamtitkár. Mint portálunk is beszámolt róla, a Parlament őszi ülésszakának nyitó napján Orbán Viktor kormányfő a magyar gazdaságról vont gyorsmérlegében büszkélkedett azzal, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma hét év alatt 25 százalékkal nőtt, ma már 217 ezer ember keresi az ágazatban a kenyerét, a bruttó bérek az elmúlt éveben 42 százalékkal emelkedtek.

Mint azonban  Raskó mondja:

„Az uniós csatlakozás igazi nyertesei az Orbán által támogatott nagygazdák, az az említett mintegy 25 ezer család, amelyik valóban hihetetlenül meggazdagodott az elmúlt években, az ő jövedelmük sokszáz százalékkal nőtt.”

Számok-feketén-fehéren

Ha a fekete-fehér adatokra vagyok kíváncsiak, akkor a Központi Statisztikai Hivatal által a közelmúltban kiadott, „A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2016” című kiadványában érdemes lapozgatni. A többi között ebből kiderül, hogy a mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,8%-os aránnyal járult hozzá 2016-ban. A hazai bruttó hozzáadott értékből 4,5%-ot adott az agrárium, a beruházásokban 5,5, a foglalkoztatásban 5,0% volt az aránya. Külkereskedelme többletet eredményez, de 2012 óta évről évre csökkenőt, az import erőteljesebb emelkedése miatt. A teljes bruttó kibocsátásban a növényi termékek aránya 60, az állatok és állati termékeké 33, a mezőgazdasági szolgáltatások és másodlagos tevékenységeké 7,0% volt.

9 ezer gazdasági szervezet és 416 ezer egyéni gazdaság végzett mezőgazdasági tevékenységet tavaly, előbbiek száma 11%-kal emelkedett, utóbbiaké 12%-kal csökkent az előző, 2013-as összeíráshoz képest.

A regisztrált társas vállalkozások megoszlása létszám-kategóriák szerint (2016)

Forrás: KSH

A 2015-ös adatok szerint a mezőgazdasági termőföld évek óta tartó drágulása tovább folytatódott, az átlagár 14%-kal magasabb volt az előző évhez képest. A szántó 13%-kal többe került, 1 hektár átlagára 2015-ben több mint 1 millió forint volt.

És mi a számok mögött van

“Ma a magyar mezőgazdaságban 8000 társas vállalkozás és körülbelül 40-45 ezer családi vállalkozás viszi el a mezőgazdasági terület 90 százalékát. Ez azt jelenti, hogy többszázezer embernek, aki papíron mezőgazdasági termelőnek számít az összterület kevesebb, mint tíz százaléka jut ” – mutat a számok mögé Raskó György.

A gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok által használt mezőgazdasági terület nagysága nagyságkategóriák szerint (2016)

Forrás: KSH

Azért lehet mégis többszázezer mezőgazdasági termelőről beszélni Magyarországon, mert egy hektárnyi terület felett már be lehet jelentkezni uniós támogatásért, s a bejelentkezők a statisztikák és besorolások szerint már regisztrált termelőnek számítanak, olyannak, aki ebből a tevékenységből él.

„Ami persze nem igaz, hiszen ők azok, akik kénytelenek kiegészíteni a jövedelmüket, hogy meg tudjanak élni”

– mondja Raskó.  A föld alapú támogatás tehát nagyon sokakat érint, tíz hektár után már 690 ezer forint adómentes, nettó uniós támogatás jár, mellé alkalmi munkákból megkeresnek annyit, hogy vidéken el tudnak belőle éldegélni.

„A mezőgazdaság ma nagyon kevés ember tart el valójában”

– mondja a szakértő, hozzátéve: Magyarország nagyon elment a gabona és az olajosmag ipari növénytermelés irányban, ami száz százalékban gépesített, miközben az élőmunka-igényes kertészeti termékek vetésterülete a rendszerváltás idejéhez képest a felére zsugorodott. Egyre kevesebb a kézi munkát is igénylő gyümölcs- és zöldségtermelés, ám talán még ennél is nagyobb problémát jelent, hogy brutálisan visszaszorult az állattenyésztés.

Magyarország és az első három legnagyobb kibocsátó ország részesedése az EU mezőgazdasági kibocsátásából

(folyó alapáron, 2016+, %)

Forrás: KSH

“Ugyanakkor látszik, hogy ez nem is fog megváltozni “

– prognosztizálja Raskó György.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK