Lázár János nem „persona non grata” a hatalom számára: ez a politikai üzenete az ex-miniszter újabb kormánybiztosi megbízatásának – mondta el a Független hírügynökségnek Raskó György agrárközgazdász, agrárvállalkozó. Míg az előző, a dohányügyi biztosi kinevezés megalázó és nevetséges volt a közvélemény szemében, ez a látszólag komoly feladat azt sugallja, hogy Lázár János nem vesztette el Orbán Viktor bizalmát.
Szakmailag csupán ujjgyakorlat lesz a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. miniszterelnöki megbízott feladatait ellátni Lázár János számára, hiszen jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik az agrárgazdaság területén – fejtette ki az Antall-kormány agrár-államtitkára. Hosszú évek óta részt vesz a hódmezővásárhelyi székhelyű AgroGorzsa Rt. tevékenységének irányításában, 2010 óta résztulajdonosként, majd igazgatósági tagként. A privatizált egykori állami gazdaság olyan nagyüzem, amelynek problémái a mezőhegyesi ménesbirtokéhoz hasonlóak. Lázár Jánosnak tehát van a rálátása, közvetlen tapasztalata is ehhez a feladathoz – ez nem vitatható.
Ugyanakkor a nagy múltú mezőhegyesi ménesbirtok már korántsem akkora méretű és jelentőségű, hogy az összemérhető lenne Lázárnak a korábbi kormányzati funkciójában, Miniszterelnökséget vezető miniszterként, ráruházott hatalommal és lehetőségekkel. Mivel ahhoz képest ez a feladat szinte nulla,
a kormánybiztosi megbízatása egyértelműen kifelé szóló, politikai üzenet
– emelte ki Raskó György. “Nem hiszem, hogy Lázár János egész életében arra vágyott, hogy kormánybiztos legyen egy ma már nem is túl jelentős mezőgazdasági társaságnál” – tette hozzá.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-től az elmúlt években annyi földterületet elvittek már, hogy gazdasági potenciál szempontjából szinte a „futottak még” kategóriába került – mutatott rá. A lótenyésztés pedig, mint a ménesbirtok tradicionális üzletága, mindenütt alapból veszteséges, állami támogatásból lehet fenntartani.
Raskó György szerint Lázár János korábbi, a dohányzást elleni küzdelmet irányító megbízatása megalázó és nevetséges volt,
„röhögtek rajta az emberek”
– fogalmazott, ezért most ezzel az új kinevezéssel kívánják megerősíteni, hogy Lázár továbbra is élvezi a hatalom, és személy szerint Orbán Viktor bizalmát. Azt mindenki tudja, hogy egy ilyen megbízatás a miniszterelnök egyetértésével vagy akarata szerint történik. Ez most egy viszonylag komoly, évszázados tradíciókkal rendelkező, a nemzeti vagyon részét képező társaság, Lázár Jánosnak sok köze volt 2016-ban a megalapításához, a megvásárlásához is. Mint ilyen, kitűnően alkalmas arra, hogy ország-világ előtt bizonyítsák, a sugdolózásoknak, mendemondáknak, miszerint Lázár Orbán Viktor szemében „persona non grata” lett, egy „kígyótojás”, amelyből egyszer „kikelhet” és a miniszterelnök hatalmára törhet – semmi alapjuk nincs.
Az üzenet lényege, hogy nem kell Lázárral suskusolni, mert ő továbbra is a mi emberünk
– hangsúlyozta.
Ezt támasztja alá az is, hogy a kormányhatározat szerint Lázár János munkáját, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásában a miniszterelnök irányítja és a Miniszterelnöki Kormányiroda segíti.
A kormányirodát pedig Rogán Antal miniszter vezeti, akivel Lázár Jánosnak köztudottan nem volt felhőtlen a viszonya.
Arra a felvetésre, hogy a hírek szerint tíz-húsz milliárdos nagyságrendű fejlesztéseket terveznek Mezőhegyesen, Raskó György elmondta: a Mezőhegyesi Ménesbirtok esetében biztos abban, hogy erre semmi szükség, majd hozzátette: értelmetlenül bármennyi pénzt el lehet szórni. reálisan évente néhány százmilliós nagyságrendű fejlesztés indokolt lehet, de milliárdokat biztosan nem lenne szabad a valójában még magyar viszonylatban sem jelentős gazdaságba fektetni. Ha mondjuk lósport-pályát akarnak építeni, az persze egy-két milliárdba belekerülhet, de nincs konkrét információja, hogy mit terveznek és mit nem. Közbevetésünkre, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és tangazdaság Zrt. alapításakor a lovasturizmus-fejlesztést is célul tűzték ki, így reagált:
Mindaddig, amíg a milliárdosok luxus- kedvteléseinek társfinanszírozását a magyar nép szó nélkül vállalja, bármi elképzelhető manapság, ha valakinek meglódul a fantáziája.
Az agrárszektor.hu információi szerint a 18 ezer hektáros “mintagazdaságban” a szárítóüzem és egy ipartelep kiépítése, a szarvasmarha-ágazat és az öntözés fejlesztése, a gépjavító üzem és a műemléki épületek fejújítása zajlik. Csak az idei tervek forrásigénye átlépi a 20 milliárdot, miközben a birtok már a megalapítása évében 22 milliárdot emésztett fel. A Ménesbirtok saját tőkéje két év leforgása alatt – a többszöri állami tőkeemelés révén – 23 milliárd forintra emelkedett.
