Az euró-övezet válsága, Görögország eladósodása és az államcsődtől való megmentésére tett kísérlet már jelezte, hogy a tagállamok „önállósága” könnyen az egész EU felbomlásához vezethet. Minél előbb egy olyan gazdasági (és politikai) mechanizmust kell kidolgozni (és bevezetni), mely az ilyen, vagy ehhez hasonló „kilengéseket” nem engedi meg.
A napjainkra kialakult (áldatlan állapot és ) helyzet legkirívóbb szervezeti problémája a menekült státusz egységes elbírálásának hiánya. Jelenleg minden tagállam a saját hatáskörében, egyedi törvényei alapján dönti el, kit tekint menekültnek, ill. bevándorlónak. Az EU külső határán kopogtató nem ugyanazt az elbírálást kapja a határmenti országokban, az humanitárius alapellátás minőségéről nem is beszélve. Pedig, teljesen egyformának, a nemzetközi előírásoknak, törvényeknek megfelelőnek kellene lennie. Sajnos, a gyakorlatban ez nem működik. Brüsszel, pedig még most sem tudta elérni, hogy az egyes tagállamok egységesen kezeljék a külső határoknál jelentkezőket. Elsősorban emiatt van Magyarországnak is oly rossz megítélése a nemzetközi sajtóban.
Az egységes elbírálás helyett a menekülő tömegek elhelyezése, tagállamonkénti elosztása a jelenlegi vita fő témája és tárgya. Az egyes tagállamokban a fogadtatás is azért oly szembetűnően eltér egymástól, mert mutatni próbálják, hogy ők jobbak, különbek a nacionalista, vallásellenes szólamokat hangoztatóknál, akik megnyilatkozásaikban bizony sokszor gyűlöletkeltőek.
 túl hosszúnak találta, ezért a megjelenésre szánt cikket rendes){kind=link}