Mateusz Morawiecki szerint minden Keletről érkező fenyegetés az Európai Unióval szemben lényegében Oroszországból jön: a migránsválság a lengyel-fehérorosz határon, Ukrajna és Moldova állandó fenyegetése, a földgáz zsarolás stb.
Morawiecki közölte a lengyel sajtóval, hogy a balti vezetők, akikkel a hétvégén tárgyalt ugyanígy értékelik a helyzetet.
Nemcsak nekik ez a véleményük: a NATO korábbi főtitkára ugyanezt nyilatkozta a Euronewsnak. Rasmussen elmondta, hogy „Oroszország azért cselekszik így, mert a végső célja a NATO és az Európai Unió megosztása, hosszú távon pedig a felszámolása”.
Közben Varsóba érkezett az USA hírszerzés főnökasszonya, aki a helyszínen kívánt tájékozódni arról, hogy a lengyel-fehérorosz határon kialakult feszültség mekkora nyomást jelent a NATO-ra, melynek fő katonai ereje az Egyesült Államok. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a CIA igazgatója nemrég erről tárgyalt Moszkvában magával Putyinnal.
Visegrádi csúcs
Orbán Viktor fogadja a V4 másik három vezetőjét, hogy megvitassák a válsághelyzetet. Valószínűleg a többi visegrádi vezető figyelmét nem kerülte el, hogy Szijjártó Pétert épp most tüntette ki a Barátság érdemrenddel Putyin elnök. A magyar miniszterelnök nemrég Törökországban Erdogan elnököt támogatta meg mondván: több pénz járna neki a migránsokért az Európai Uniótól. Lavrov orosz külügyminiszter ugyanilyen migráns szerződést követelt Lukasenka elnöknek.
Ehhez képest Brüsszel újabb szankciókkal sújtotta Fehéroroszország elnökét. Morawiecki lengyel miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Lengyelország is újabb szankciókra készül.
A visegrádi csúcs témája a migráció. Orbán Viktor az Európai Uniót bírálja, de kissé nehéz lehet megfeledkezni arról, hogy a migránsokat a török és az orosz titkosszolgálat segíti Fehéroroszországba!
Ha tehát Putyin trójai falovának szerepében tűnik fel a magyar miniszterelnök, akkor ez nemcsak Brüsszelben és Washingtonban növeli az ellenszenvet, de Varsóban is kérdéseket vet fel „a megbonthatatlan magyar-lengyel barátság” iránt.
Lengyelország – Magyarországgal ellentétben – mindkét világháborút előnyös béketárgyalásokkal zárta. Számára a nyugati elkötelezettség minden pártot érintő kötelező minimum.
Orbán pragmatikusan az érdek közösséget hangsúlyozza
Mind Magyarország mind Lengyelország megválaszolta Brüsszel levelét, és mindkét miniszterelnök arra hivatkozott, hogy ilyen nehéz időkben nem kellene kötelességszegési eljárásra pazarolni a drága időt. A lóláb kissé kilóg: mind a magyar mind a lengyel kormány minél előbb meg szeretné kapni az uniós euró milliárdokat a nehéz helyzetre hivatkozva. A baj csak az, hogy Brüsszel azt kérdi Orbán Viktortól : lopni lehet vészhelyzetben?
