Kezdőlap Címkék Cia

Címke: cia

Miért gyűlöli az Iszlám állam Oroszországot?

A szunnita dzsihád szervezetnek az idei második nagy terrorakciója a moszkvai, az első Iránban volt januárban  – írja a Libération Párizsban.

Csaknem 100 halott és több mint 300 sebesült volt Kermanban, ahol Szulejmani tábornok síremlékénél hajtottak végre merényletet. Szulejmani tábornok vezette az iráni forradalmi gárda külföldi akcióit, egy amerikai drón végzett vele Irakban.

Az Iszlám Államot a CIA hozta létre Irakban – emlékeztetett Zaharova külügyi szóvivő Moszkvában. Mi volt az Iszlám  Állam terrorista szervezet eredeti célja? Az orosz-török – iráni együttműködés szétverése a Közel Keleten. Az oroszok Szíriában Asszad elnök alavita rendszerét támogatták, velük szemben a CIA az Iszlám államot használta föl. Az Iszlám Állam nagyra is nőtt: elfoglalta Irak és Szíria jelentős részét. Megszerezte Erdogan török elnök támogatását. Erdogan fia árulta a világpiacon az Iszlám Állam olaját és azokat a műkincseket, melyeket a múzeumok kirablásával az Iszlám Állam szerzett. Az Iszlám Állam vállalta magára azt a terrorista merénylet sorozatot, mely Párizsban történt. Most ismét megfenyegették Franciaországot. A párizsi merénylet sorozatot a török titkosszolgálat még támogatta, annál is inkább, mert a nagy Törökország koncepció keretében az Iszlám Állam megkezdte a toborzást az egykori szovjet Közép Ázsiában sőt Kína muzulmán területein is mindenekelőtt a Hszincsiang-Ujgur tartományban.

Erdogan elnök egymilliárd dollárja

A sikertelen puccskísérlet után Erdogan elnök szembefordult az Egyesült Államokkal, és a korábban sikeres török gazdaság megindult a lejtőn lefelé. A török líra értékének jelentős részét elveszítette, a fizetésképtelenség réme kísértette Orbán Viktor nagy török barátját, Erdogant. Váratlan mentőangyal kopogtatott a kapun: Kína jelezte, hogy hajlandó lenne egymilliárd dollárral kisegíteni Törökországot, ha Erdogan elnök felhagy az ujgur iszlamista erők támogatásával. Pénz beszélt, Erdogan kapitulált. A kínaiak kívánságára elrepült Urumcsiba, a Hszincsiang-Ujgur tartomány fővárosába, ahol a kissé talán meglepett muzulmán hallgatósággal közölte: soha olyan jó dolguk nem lehet mint Hszi Csin-ping elnök kommunista rendszerében, ahol példásan respektálják a nemzeti és vallási kisebbségek jogait. A 10 millió muzulmán ujgur, aki kisebbséggé vált a saját hazájában, ezt nem így tudta addíg, de kénytelen volt tudomásul venni: Erdogan, aki addig Kelet Turkesztánnak nevezte az ujgurok földjét immár lemondott a nagy török álomról – némi készpénz reményében.

A moszkvai merénylet után a török belügyminiszter sietve közölte, hogy több tucat Iszlám Államhoz tartozó terroristát vettek őrizetbe.

Putyin meztelen

Egy háborúban álló rendőrállamban, hogy követhet el terrorakciót a fővárosban egy jelentéktelen külföldi terrorszervezet? Ez az FSZB teljes alkalmatlanságát mutatja: a titkosszolgálat, melyet Putyin szervezett újra a KGB romjain, képtelen volt megakadályozni a merényletet annak ellenére, hogy az USA figyelmeztetést küldött: iszlamista terrorakció készül. Az amerikai nagykövetség minden amerikai állampolgárt óvott attól, hogy színházba vagy koncertre menjen. Miért osztotta meg az USA ezt az információt az oroszokkal noha Washington már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot, és Ukrajna legelszántabb támogatói közé tartozik Putyin agressziója óta – 2022 február 24 – ? A CIA azt gyanítja, hogy az FSZB tudatosan nem akadályozta meg a terrorakciót Moszkva kellős közepén, hogy a gyanút Ukrajnára terelje, és felszítsa a gyűlöletet Zelenszkij elnök rendszere ellen. Maga az ukrán elnök ezt nyíltan ki is mondta:

”Putyin elnök számára a saját népe feláldozhatónak számít hatalma megőrzése érdekében.”

Putyint nemrég választották meg nagy többséggel Oroszország elnökének, de most presztízse súlyosan csorbult: ha tudott a merényletről, és azt nem akadályozta meg, akkor azért. Ha pedig nem tudta megakadályozni a merényletet, akkor mit ér az a majd mindenható titkosszolgálat, mely őt hatalmon tartja már több mint húsz éve?

Oroszországban a titkosszolgálat állam az államban vagy ahogy Jurij Vlagyimirovics Andropov, egykori KGB főnök  mondotta volt: nálunk a titkosszolgálat az állam! Vagyis nem Oroszországnak van titkosszolgálat hanem a titkosszolgálatnak van egy hatalmas állama.

Orbán fél, és ezért egyre nagyobb szerepet szán a titkosszolgálatoknak

Már a tanácsadói testület is, melynek névsorát nemrég hozták nyilvánosságra, tele volt szorgos belügyi dolgozókkal, de most a parlament is egy ilyen taggal gyarapodott. Varga Judit ex igazságügyi miniszter helyét Farkas Örs államtitkár-helyettes  kapta meg. Rogán Tóni jobbkeze felügyeli a titkosszolgálatokat, melyeket tulajdonképp maga Orbán Viktor irányít.

Kicsoda Farkas Örs? Kocsis Máté polgármester szóvivője majd kabinetfőnöke volt a VIII-ik kerületben. 2020 óta Rogán Antal minisztériumában dolgozik vezető beosztásban: korábban a médiát felügyelte azután pedig a titkosszolgálatokat. Különösebb tapasztalata nincsen e téren, de a lojalitása kétségtelen, és a mai nehéz időkben igazában ez számít Orbán Viktornak, aki a közeljövőben két fenyegetéstől tart igazán.

Ha maradnak a demokraták a Fehér Házban, akkor puccsot szerveznek ellene

Erről a magyar miniszterelnök nyíltan beszélt azt követően, hogy találkozott Donald Trumppal Floridában. Orbán Viktornak azért fontos ez a “barátság”, mert így a CIA nehezebben veheti le őt sakktábláról. Sebastian Kurz villámgyors bukása Ausztriában elgondolkodtathatta a magyar miniszterelnököt, aki foggal-körömmel ragaszkodik a hatalomhoz hiszen tudja, hogy utána nem az özönvíz jön hanem a kínos leleplezések áradata.

A CIA előszeretettel fordul hatalomközeli emberekhez, ha meg akar buktatni valakit.

Tunéziában például Burgiba elnököt saját titkosszolgálati főnöke, Ben Ali váltotta fel. Magyarországon a titkosszolgálat legfőbb feladata az első számú vezető, a Főnök védelmezése. Ezért válik a lojalitás sokkal fontosabb szemponttá mint a szakértelem.

Hét szűk esztendő

Orbán másik baja az, hogy nem tudja megvásárolni a szavazatokat az elkövetkező években, mert nem lesz rá pénze. Egyrészt a magyar gazdaság gyengén muzsikál, másrészt pedig nem jönnek az európai pénzek. Miután a brüsszeli Bizottságot az Európai Parlament perli a Magyarországnak kifizetett pénzek miatt, csak csordogálnak az eurós Brüsszelből miközben Lengyelország megkapta az egész pénzt. Tusk, Orbán fő ellenfele a visegrádi négyesben, vígan költekezhet. Ráadásul újra aktív a weimari háromszög: Franciaország, Lengyelország és Németország együttműködése. Scholz kancellár pénteken találkozik Macron elnökkel és Tusk miniszterelnökkel. Egyikük sem nagy barátja Orbán Viktornak. Márpedig a brüsszeli bizottság elsősorban őket kérdezi meg: adjak-e pénzt Orbán Viktornak?

Európai pénzek nélkül Orbán ugyancsak nehezen boldogul hosszabb távon.

Minthogy pénze nincsen Orbán kénytelen nagyobb szerepet szánni a titkosszolgálatoknak: a korbácsot alkalmazni a kalács helyett. Minthogy a nemzeti együttműködés rendszerében a titkosszolgálat üzemelteti a hatalom médiáját, ezért ott is változás várható: a stagnáló vagy épp csökkenő életszínvonal mellett el kell vonni az emberek figyelmét a realitásokról. Ez nem megy könnyen, sőt jelentős mértékben megnehezült a kegyelmi botránnyal hiszen a hatalom egyik propaganda csodafegyvere, az LMBTQ mondott csütörtököt. Rogán Tóninak sürgősen új csodafegyvert kell találnia a propagandában. Elvben a rezsi csökkentés megvalósítható lenne hiszen az európai gázárak alacsonyak csakhogy Magyarország Putyin drága földgázával üzemel. Ráadásul a forint már amúgyis rosszul áll az Európai parlament pere miatt. Ha tartósan 400 forint fölé megy az euró árfolyam, akkor Orbán csak a propagandában bízhat, mert nem oszthat pénzt. A propagandának viszont az a baja, hogy önmagában kevés, kell, hogy valamilyen reális alapja legyen, különben úgy csuklik össze a “sziklaszilárd” rendszer mint Magyarországon 1956-ban vagy 1989-ben Romániában.

Hamász kontra Irán

0

“Nem tájékoztattatok minket az október hetediki támadásról Izrael ellen, ezért mi nem lépünk be a háborúba, hogy segítsünk nektek. Ne is kérjetek erre, és hallgattassátok el azokat a hangokat a Hamászban, amelyek háborúra szólítják  fel a Hezbollahot és Iránt Izrael ellen!”

– ezeket a kemény szavakat Ali Khamenei Irán vallási vezetője intézte Iszmail Hanije Hamász vezetőhöz korábban Teheránban. A vallási vezető magasrangú munkatársai, akik nem kívánták megnevezni magukat, most erről tájékoztatták a Reuters hírügynökséget.

Korábban ezzel kapcsolatban a CIA értesülései voltak irányadóak, és ezek szerint Irán, a Hezbollah és a Hamász magasrangú képviselői Bejrútban egyeztettek azelőtt, hogy a palesztin terror szervezet megindította támadását Izrael ellen október hetedikén. A CIA ehhez még azt is hozzátette, hogy az orosz hírszerzés megszerezte ezt az információt, de nem továbbította Izraelbe. Putyin viszont nem sokkal a terrortámadás után meghívta a Hamász küldöttségét Moszkvába. Bár ő állítólag nem találkozott velük, de közel-keleti tanácsadója, Bogdanov órákig tárgyalt a Hamász delegációval. A moszkvai tárgyalásokba később bekapcsolódott az iráni külügyminiszter is.

Az USA közel-keleti diplomáciája

Washington rövid és korlátozott háborút akar a gázai övezetben: erre ösztönzi Izraelt, és erre figyelmeztette Iránt. Nemrég Szaúd Arábiában Irán is részt vett azon a tanácskozáson, melyen a Közel Kelet muzulmán államai tisztázni próbálták álláspontjukat a gázai konfliktussal kapcsolatban. Bár szavakban kiálltak a palesztinok támogatása mellett, de a színfalak mögött határozottan elítélték a Hamász terror támadását, és jelezték: semmiképp sem kívánják a háború kiterjesztését. Izrael ennek ismeretében nyomul előre olyan merészen a gázai övezetben, mert tudja: a Hamász nem számíthat a muzulmán államok támogatására. Ali Khamenei iráni vallási vezető kerek-perec megmondta a Hamász vezérének, hogy szó sem lehet semmilyen fegyveres támogatásról.

Amennyiben hitelt lehet adni az iráni vallási vezető szavainak, akkor az egész világ megkönnyebbülhet hiszen a Hamász vezére azt kérte Irántól, hogy zárja le a hormuzi szorost, amelyen keresztül a közel-keleti olaj eléri a világpiacot. Az USA viszont arra figyelmeztette Iránt, hogy ezt casus bellinek tekintheti. Ez magyarázhatja az iráni vallási vezető elhatárolódását a Hamász háborús elképzeléseitől.

Tiborcz 427 milliárd forintja

A miniszterelnök veje ilyen hatalmas támogatáshoz jutott az elmúlt években – számolta össze a valasz.hu portál. A törekvő ifjú ezzel méltó vetélytársává vált Mészáros Lőrincnek, aki a semmiből lett Magyarország leggazdagabb embere. Vajon miért?

Oroszországban Putyin a leggazdagabb, vagyonát a háború előtt 40 milliárd dollárra becsülte a CIA. Az orosz elnök éppúgy nem a saját nevén őrizheti vagyonát mint Orbán Viktor. A nemzeti együttműködés rendszerében nem ez lenne a legjobb reklám, mert kiderülne: az elmúlt 13 évben a legjobban maga a szisztéma alkotója és működtetője profitált belőle a legjobban.

Mindaddig amíg ment a szekér, a közvélemény elnéző lehetett hiszen a többség maga is gyarapodott – persze jóval szerényebb mértékben. A média azonban beszámolt az életszínvonal folyamatos növekedéséről csakhogy mindig az átlagot közölte nem pedig mediánt vagyis azt, hogy miképp él egy átlagos család Magyarországon? Az átlagban ugyanis Tiborcz István és Mészáros Lőrinc is benne van. A magyar életszínvonal így is az utolsók között kullog az Európai Unióban.

A magyar lakosság 87%-a szegénynek tartja magát

Az Egyensúly intézet felmérése szerint Magyarországon havi 400 ezer forintra van szükség a normális élethez egy főre számítva. Ezt a megkérdezettek 87%-a nem éri el! Tegyük hozzá, hogy a 400 ezer forint az körülbelül 1000 euró, és ez a szegénységi küszöb az Európai Unió fejlettebb országaiban.

Magyarországon a megélhetési minimum 200 ezer, ezt a nyugdíjasoknak több mint a fele nem éri el!

A jó élet Magyarországon havi 600 ezer forintnál  kezdődik egy kisebbség számára. Így él Orbán Viktor népe a nemzeti együttműködés rendszerének 13-ik évében amikor  második éve csökken az átlagos életszínvonal a magas infláció miatt. Aligha vigasztalja a magyar polgárokat, hogy Tiborcz Istvánnak és Mészáros Lőrincnek továbbra is van mit a tejbe aprítania: nekik jól megy miközben szinte mindenki más szegényedik.

Jó ez nekünk?  Alternatívát keresnek a fiatalok, akiknek nem a miniszterelnök az apósuk,  és mivel itthon nem találnak, külföldön készülnek tanulni és dolgozni.

Tiborcz Pista és  Orbán Ráhel is kiköltözött a gyerekekkel Marbellaba, a nyugdíjas gengszterek paradicsomába 2021-ben a választások előtt. Tarthattak attól, hogyha változik a kormány, akkor esetleg kényelmetlen kérdéseket feszegethet a magyar igazságszolgáltatás. 2022-ben Orbán Viktor kétharmaddal győzött, és az ifjú pár villámgyorsan hazatért: ennyi pénzt ilyen rövid idő alatt csakis itthon lehet megszerezni. Tiborcz István ezzel beléphet a dollármilliárdos klubba, ezzel a rendszer reklám arca is lehetne, ha nem ő lenne a kormányfő veje. Így ez a hatalomnak is kínos: igyekeznek rejtegetni Mészáros Lőrinc és Tiborcz István vagyonát.

Orbán Viktornak pedig ugyanaz a dilemmája mint Kadhafi líbiai elnöknek vagy Putyinnak: pénze kizárólag a hatalomhoz kötött. Ha azt elveszti, akkor a vagyon is veszhet. Kadhafi elnököt széttépte a fellázadt nép 2011-ben, vagyonát azóta is keresik a világban. Jórészét befagyasztották. Persze vannak okosabb diktátorok is: amikor Ben Ali, Tunézia titkosszolgálati főnökből diktátorrá avanzsált elnöke észrevette, hogy itt az arab tavasz, akkor rohant a repülőtérre a gondosan összekészített arany rudakkal, és családjával Szaúd Arábiába repült. Onnan nincs kiadatás. A diktátor nemrég halt meg, vagyonát külföldön élvezhette, de hazájába nem utazhatott és a világban sem nagyon hiszen nemzetközi elfogató parancs volt ellene. Ilyen már Putyin ellen is van, Orbán ellen még nincsen…

Újra áll Dzerzsinszkij szobra Moszkvában

A titkosszolgálat alapítójának szobrát a Szovjetunió bukása után eltávolították a Dzerzsinszkij térről, ahol a Cseka – rendkívüli bizottság – megkezdte működését nem sokkal az októberi forradalom győzelme után 1917-ben.

A korábbi szoborhoz hasonló, de kisebb szobrot avattak fel Jaszenovoban, Moszkva mellett, az orosz hírszerzés központja előtt. Szergej Nariskin tábornok, az SZVR főnöke, emlékeztette a szoboravatás részvevőit, hogy Dzerzsinszkij születésnapján kerül sor a szimbolikus eseményre: a vörös terror alapító atyjának ismét emléket állítanak Oroszországban. Nariskin felidézte Dzerzsinszkij nagy mondását arról, hogy milyennek kell lennie a titkosszolgálat tisztjének: ”hideg fej, forró szív és tiszta kezek. ”Mindez akár Putyin elnök burkolt bírálatának is felfogható. Az orosz elnök a Szovjetunió bukásáig – 1991 – a titkosszolgálat tisztje volt, ahol alezredesi rangot ért el.

Szergej Nariskin tábornok nemmel szavazott az Ukrajna elleni katonai agresszióra, és ennek ellenére meg tudta őrizni fontos pozícióját a hírszerzés élén. Sőt ebben a minőségben gyakran tárgyal telefonon William Burns CIA igazgatóval, aki régi kedves ismerőse hiszen korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt.

Putyin elnök nem felel meg Dzerzsinszkij hármas kritériumának

Az elnök döntésképtelen – ezt már fiatal korában megállapították róla amikor jelentkezett a Jurij Vlagyimirovics Andropovról elnevezett hírszerző akadémiára. A felvételi bizottság megállapította: Putyin jó csapatjátékos, de egyedül döntésképtelen márpedig egy hírszerzőnek külföldön egyedül kell megoldania a problémáit. Putyint nem is vették fel az elitakadémiára noha ez volt élete álma amióta látta a Tavasz 17 pillanata című televíziós sorozatot egy szovjet mesterkémről a náci Németországban.

Dzerzsinszkij hitt a forradalomban, de Putyin nem hisz semmiben csakis a hatalomban és a pénzben. Ez már akkor kiderült amikor Leningrádban aktívan együttműködött a helyi maffiával  mint a polgármester gazdasági tanácsadója. Később is gátlástalanul kihasználta a gazdagodás lehetőségeit: külföldi vagyonát a CIA 40 milliárd dollárra becsülte az ukrajnai háború előtt.

Szergej Nariskin tábornokot és a többi orosz vezetőt nem ez zavarja igazán hanem az, hogy Putyin zsákutcába vezette Oroszországot, amely az ukrajnai háború miatt teljesen elszigetelődött. Nemzeti jövedelme csökken, az életszínvonal szintén. Még szomorúbb, hogy Oroszország elveszítette a perspektíváját. Azzal, hogy teljes mértékben visszaállítják a rendőrállamot, amely sohasem szűnt meg igazán Oroszországban, a káoszt próbálja meg kontrollálni a hatalom, amely ha becsületes és őszinte lenne, akkor egy napig sem tarthatná magát.

Embert barátjáról…

Mi tartja össze Orbán Viktort és Vlagyimir Putyint? Talán az, amit Pesty László mondott Tusnádfürdőn a nemzeti együttműködés rendszeréről: “lopunk, csalunk hazudunk és zsarolunk!” E tekintetben a két rendszer nagyon is hasonlít egymásra. A hatalom logikája is hasonló: a törvény én vagyok! Ezt hirdette Dzerzsinszkij és Sztálin, ezt vallja Putyin elnök és lelke mélyén ezt gondolhatja Orbán Viktor is, csak őt még zavarja a NATO és az Európai Unió, hogy ezt nyíltan kimondja. Ami még inkább szomorú: a nemzeti együttműködés orosz és magyar rendszere egyaránt zsákutcába viszi az országot!

Azért is érzi a hatalom mind Moszkvában mind Budapesten annak szükségességét, hogy megerősítse a rendőrállamot.

Orbán Viktornak persze eszébe juthat Nicolae Ceausescu rendőrállama, melyet “elfújt a szél” 1989-ben. Ceausescu a Szovjetunióban a Dzerzsinszkij akadémián tanult, igaz, hogy csak elégséges minősítéssel végzett…

Korrupció Ukrajnában: az új hadügyminiszternek miből van villája Mallorcán?

Seymour Hersh Pulitzer díjas, jó CIA kapcsolatokkal rendelkező amerikai újságíró szerint Ukrajna új hadügyminisztere semmivel sem kevésbé korrupt mint az elődje volt. Olekszij Reznyikovot Zelenszkij elnök közvetlenül azelőtt váltotta le, hogy Kijevbe érkezett volna Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Korábban a CIA igazgatója, William Burns egy 35 nevet tartalmazó listát adott át Ukrajna elnökének olyan politikusokról, államhivatalnokokról és oligarchákról, akik az elit tagjaként meghatározó szerepet játszanak a háborúban álló országban, és alaposan gyanúsíthatók korrupcióval, konkrétan az amerikai támogatás lenyúlásával. Köztük volt Ihor Kolomijszkij, Zelenszkij elnök egykori szponzora, akit már 2020-ban kitiltottak az Egyesült Államokból pénzmosás miatt. Ez az oligarcha pénzelte a Nép szolgája című televíziós sorozatot, amely népszerűvé tette a színész Volodimir Zelenszkijt Ukrajnában, ahol 2019-ben elnökké választották. Blinken érkezése előtt az ukrán titkosszolgálat őrizetbe vette Ihor Kolomijszkijt – Zelenszkij elnök utasítására.

Az államfő a titkosszolgálatra bízta a korrupcióellenes kampányt, mert szerinte a rendőrség és az ügyészség megvesztegethető.

A Transparency International szerint a háborúban álló Ukrajna az egyik legkorruptabb állam Európában. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Zelenszkij elnök három emberével találkozott, és tudatta: csakis akkor számíthatnak további amerikai segítségre, ha határozottan fellépnek a korrupció ellen.

Ki az új hadügyminiszter?

Rusztem Umarov krími tatár, kinevezésével Zelenszkij elnök az egész világgal tudatni akarta: Ukrajna nem mond le a Krím félszigetről, melyet Nyikita Szergejevics Hruscsov ajándékozott az akkori szovjet tagállamnak. Hivatalosan azért, mert 300 éve egyesült Ukrajna Oroszországgal, a valóságban viszont Hruscsovnak a késhegyig menő belső harcokban szüksége volt Ukrajna kommunista pártjának támogatására. Ennek egyik vezetője volt akkoriban Leonyid Iljics Brezsnyev, aki részt vett Berijának, a rettegett titkosszolgálati főnöknek a letartóztatásában. Brezsnyev 1964-ben puccsot szervezett Hruscsov ellen. Megkérte a KGB akkori vezetőjét, Szemicsasztnijt, hogy mérgezze meg a Szovjetunió első emberét, de a titkosszolgálat akkori főnöke ezt megtagadta. Így Hruscsov életben maradt, de hatalmát elveszítette.

Hruscsov a Krímben nyaralt a puccs idején, onnan hívták vissza, hogy közöljék vele: az örököse az a Leonyid Brezsnyev, aki hol ukránnak hol pedig orosznak vallotta magát – ahogy épp az kedvezőbbnek tűnt a karrierje szempontjából.

  “Az új fiú a hadügyminisztériumban még korruptabb mint az elődje volt”

– mondta Seymour Hershnek egy magát megnevezni nemkívánó CIA vezető, aki jól ismeri Ukrajna helyzetét.

“Rusztem Umarov állt annak a hivatalnak az élén, amely az állami ingatlanok értékesítését irányította. Hatalmas pénzekről volt szó, és a főnök zsebébe is sok jutott. Ebből van egy óriási villája Mallorcán”

– mondta a magasrangú CIA tisztviselő, aki az is közölte: az új hadügyminiszter nem szerepelt azon a 35-ös korrupciós listán, melyet William Burns CIA igazgató átnyújtott Zelenszkij elnöknek.

Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt, jól ismeri ezt a világot.

Miért nem volt rajta az új hadügyminiszter a korrupciós listán? Mert arra csakis azokat a neveket írták fel, akik az amerikai támogatás ukrajnai felhasználását intézték. Umerovnak ehhez nem volt köze.

Az ukrán hírügynökség viszont közölte a kinevezés kapcsán, hogy a titkosszolgálat vizsgálja annak a hivatalnak az egész vezetését, melynek élén eddig Rusztem Umerov állt. Az ukrán sajtó arról írt, hogy Umerov elsikált jó pár megvesztegetési és sikkasztási ügyet, ráadásul a rezsicsökkentés esetében is elintézte néhány vállalkozónak  hogy a piaci árnál olcsóbban jussanak energiához. A vizsgálatot kezdetben a rendőrség végezte, de minthogy nem jutott eredményre, ezért átvette azt a titkosszolgálat, mely Zelenszkij elnök közvetlen irányítása alatt áll. Így nem valószínű, hogy a közeli jövőben újabb hadügyminiszterét kellene menesztenie Zelenszkij elnöknek korrupció miatt Ukrajnában.

Kissinger Pekingben: az USA és Kína nem tekintheti ellenfélnek egymást

Az amerikai diplomácia egykori vezetője a hadügyminiszterrel tárgyalt a kínai fővárosban, aki nem volt hajlandó beszélni sem az amerikai hadügyminiszterrel sem pedig a külügyminiszterrel, mert az Egyesült Államok feketelistára helyezte őt.

Li Sangfu hadügyminiszter Kína nagy barátjának nevezte a Kissingert, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai paktumot Nixon és Mao Cetung között.

“Az Egyesült Államok és Kína nem engedheti meg magának, hogy ellenfelének tekintse a másikat”

– jelentette ki Henry Kissinger Pekingben a kínai források szerint.

Kína elsőszámú diplomatája, Vang Ji azt hangsúlyozta, hogy “több ilyen amerikai politikus kellene mint Kissinger.”

Az Egyesült Államok és Kína viszonya azt követően került a mélypontra, hogy Biden elnök kormányzata első számú stratégiai ellenfelének nyilvánította Pekinget 2021-ben. Idén tavasszal lassú enyhülés kezdődött meg miután titokban a kínai fővárosban tárgyalt William Burns, a CIA igazgatója. Őt követte Tony Blinken amerikai külügyminiszter, nemrég pedig Janet Yellen pénzügyminiszter tárgyalt a kínai fővárosban, ahol az együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

John Kerry, a Biden adminisztráció klímavédelmi megbízottja jelenleg is Pekingben tárgyal, hogy egyeztesse a világ két legnagyobb környezetszennyező államának együttműködését a klímavédelem területén. Mind az USA, mind pedig Kína területén jelenleg is hőhullám pusztít, melyet a klímaváltozással hoznak kapcsolatba.

Ukrajnai béke

Kissinger többször is úgy nyilatkozott  hogy alkalmasnak tartja a kínai béketervet az ukrajnai háború befejezésére. Kissinger szerint az év vége előtt tűzszünetet lehetne kötni kínai közvetítéssel Moszkva és Kijev között.

William Burns, a CIA igazgatója hosszan tárgyalt telefonon az ukrajnai békéről Szergej Nariskinna, az SZVR, az orosz hírszerzés vezetőjével. Utána Nariskin, aki állítólag nem helyeselte Putyin agresszióját Ukrajna ellen úgy nyilatkozott, hogy van esély a megegyezésre, de ennek még nincsenek meg a feltételei.

Volodimir Zelenszkij elnök az ABC amerikai televíziónak úgy nyilatkozott, hogy

“Biden elnök öt perc alatt békét teremthetne Ukrajnában, ha elfogadná a békét területért elvet. Ezt természetesen mi nem fogadnánk el”

– hangsúlyozta az ukrán elnök, aki attól tart, hogy az USA a feje fölött egyezkedik Moszkvával. Biden elnök ugyan többször is azt ígérte, hogy sosem tárgyalnak Moszkvával Ukrajna feje fölött, kénytelen odafigyelni vetélytársára, Donald Trumpra, aki újra kijelentette: ”jól ismerem mind Zelenszkijt mind pedig Putyint. 24 órán belül békét teremtenék közöttük, ha a Fehér Házba kerülnék.”

Ukrajnáról tárgyalt a CIA főnökével az orosz hírszerzés vezetője

Még a múlt hónapban telefonon került sor a CIA és az orosz hírszerzés vezetője közötti megbeszélésre, de egyáltalán nem véletlenül a NATO csúcs idején tették közzé az erről szóló hírt Moszkvában.

A Washington Post és a New York Times korábban jelezte a beszélgetés tényét, de azt nem, hogy Ukrajna jövőjéről tárgyalt Szergej Nariskin, az SZVR főnöke William Burns-szel, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. A CIA főnöke volt az utolsó magasrangú vezető, aki Moszkvában tárgyalt 2021 őszén mielőtt Putyin 2022 februárjában megindította a háborút Ukrajnában.

Moszkvai hírek szerint Szergej Nariskin annak idején ellenezte a háborút Ukrajnában éppúgy mint Geraszimov vezérkari főnök. Az orosz hírszerzés csúfos kudarcot szenvedett Ukrajnában, ahol Putyin háromnapos villámháborúra készült, mert alábecsültek Moszkvában az ukrán hadsereg szervezettségét és a társadalom ellenálló képességét.

“A háborúk tárgyalással érnek véget”

Ezt a sejtelmes mondatot közölte a TASZSZ hírügynökség Szergej Nariskintól. Az SZVR vezetője arról semmit sem mondott, hogy konkrétan miről is tárgyaltak William Burns-szel. Korábban Zelenszkij elnök az ABC amerikai televíziónak úgy nyilatkozott, hogy Biden elnök öt perc alatt békét tudna teremteni Ukrajnában, ha elfogadná a területért békét elvet. Ezt azonban mi nem fogadnánk el – hangsúlyozta Ukrajna elnöke, akinek csalódnia kellett a NATO közgyűlésen, mert Ukrajna nem kapott határidőt a tagságra. Korábban a Washington Post olyan amerikai béketervet szivárogtatott ki, mely fegyverszünetet hirdetne a jelenlegi helyzetben, majd pedig olyan béketárgyalást készítene elő, mely összekötné a területért békét elvet Ukrajna NATO tagságával. Nem kizárt, hogy erről egyeztetett az orosz és az amerikai titkosszolgálat vezetője amikor “megvitatták Ukrajna jövőjét.”

Megkérdezték erről Zelenszkij elnök tanácsadóját is, aki ezt válaszolta:

“Szergej Nariskinnak már nincs befolyása Ukrajna jövőjére”.

Mihajlo Podoljak szerint “Ukrajna megnyeri a háborút, ezért olyan emberekkel nem lehet tárgyalni mint Szergej Nariskin.

“Zelenszkij elnök problémája az, hogy már mind kevesebben hisznek abban a szövetségesek közül, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút a nála jóval erősebb Oroszországgal szemben.”

“Joe Biden öt perc alatt véget vethetne a háborúnak”

Azt közölte az ABC amerikai televízió nézőivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki kijelentette, “hogyha a területek egy részének a feladása lenne a béke ára, akkor azt Joe Biden amerikai elnök öt perc alatt elérhette volna. Mi persze ezzel nem értettünk volna egyet” – hangsúlyozta Ukrajna elnöke.

Nem cáfolta a Washington Post információját, mely szerint korábban abban állapodtak meg William Burns CIA igazgatóval Kijevben, hogy az ukrán haderő megpróbál eljutni a Krím félsziget határáig, mert akkor Putyin rákényszerülhet a tárgyalásokra. Ezzel csak az a gond, hogy a nagy ukrán offenzíva sehogy sem tud komoly eredményeket elérni, és egyelőre szó sincs arról, hogy elérnék a félsziget határát. Putyin viszont alaposan meggyengülhetett a Prigozsin puccs következtében amikor ország világ előtt kiderült: a király meztelen! Oroszország egyetlen komoly szövetségese, Kína már régóta megegyezésre buzdítja Vlagyimir Putyint. A Prigozsin puccs után a kínai kommunista párt véleményét tükröző Global Times egyenesen azt írta:

”Putyinnak észre kell vennie, hogy az idő nem neki dolgozik!”

Nemcsak Putyin van időzavarban, de Ukrajna és az őt támogató Nyugat is. Nagyon kevesen hisznek Ukrajna katonai győzelmében, és ebből az következik, hogy szerintük Ukrajnának el kell fogadnia a területért békét elvet akármennyire is kapálózik ellene.

NATO csúcs kérdőjelekkel

Ukrajna egyelőre nem lesz a NATO tagja – erősítette meg Joe Biden. Háborúban álló államot nem lehet felvenni az észak-atlanti szervezetbe, de ennek ellenére Lengyelország és a balti államok lobbiztak ezért. Az USA azonban semmiképp sem akar felvállalni egy közvetlen konfliktust Oroszországgal akármennyire is meggyengült Putyin.

Mi most az amerikai stratégia?

Be akarják fejezni az ukrajnai háborút, hogy Kínára koncentráljanak. Ezért meghívták a NATO csúcsra Japán és Dél Korea miniszterelnökét. Washington szeretné, ha Japán a NATO tagjává válna, de ezt Franciaország és Németország ellenzi, mert tudják, hogy Kína erre határozottan reagálna. Az USA épp ezt akarja: összeugrasztani az Európai Uniót Kínával, legnagyobb kereskedelmi partnerével. A baj az, hogy az Egyesült Államok nem ajánl semmit az Európai Uniónak cserébe. Trump a brexit idején nagy hangon ígérte, hogy a britek milyen jól járnak majd, ha kilépnek, mert az USA sokkal jobb partner mint az Európai Unió! Azóta sem sikerült megkötni azt a “nagyon előnyös” USA-Nagy Britannia szerződést!

Indiának sokat ígért Biden elnök, mert Kínával szemben számít a világ legnépesebb országára. Amerikai ajánlat csak negatív van az Európai Uniónak: gyengítsétek a kapcsolatokat Kínával!

Mi hasznunk van ebből? – kérdi Macron francia elnök és Scholz német kancellár.

A NATO-ban persze az történik amit az USA akar, de vajon Biden elnöknek van-e hosszútávú stratégiája? Kiderülhet a kedden kezdődő NATO csúcstalálkozón Litvániában.

“Putyin szerint Oroszország Ukrajna nélkül nem nagyhatalom”

0

A CIA igazgatója, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt hosszú írásban vázolja fel az amerikai hírszerzés tapasztalatait és céljait Oroszországgal és Kínával kapcsolatban.

William Burns, aki a Washington Postban idézi fel emlékeit utolsó moszkvai tárgyalásáról Putyinnal 2021 novemberében, megírta, hogy

“Közöltük velük: pontosan megértettük, hogy mire készülnek. Putyin és vezető tanácsadói meg voltak győződve arról, hogy ez az utolsó lehetőség Ukrajna megszerzésére. Ezért nyugtalanabban távoztam mint ahogy Moszkvába érkeztem.”

Vajon ezek után Putyin miért indította meg mégiscsak a háborút? Minden bizonnyal alábecsülte azt, hogy CIA mennyire pontosan képes előrejelezni az orosz szándékokat, és mennyire megerősítette Ukrajnát, ahol a villámháborút csírájában elfojtották amikor legyilkolták a Zelenszkij elnök elfogására Kijevbe érkezett orosz kommandósokat 2022 februárjában.

Marina Miron, a londoni King’s College hírszerzési szakértője elmondta, hogy a nyugati hírszerzés annyira hatékony: előbb ismerik az orosz vezérkar szándékait mint az orosz katonák, akiknek a parancsokat végre kellene hajtaniuk.

Mit csinál most a CIA? Igyekszik fellazítani az orosz közvéleményt, amelyet az elhúzódó háború és a gazdasági nehézségek szembefordulhatnak Putyinnal. Jól megmutatta ezt a Prigozsin puccs kísérlet amikor senki sem sietett az orosz elnök oldalára állni. Miért nem? De Gaulle tábornok mondta:

a sikernek mindig sok apja van, a kudarc árvagyerek!

Putyin ukrajnai háborúja kudarc Oroszországnak, de vajon az Egyesült Államoknak és Európának jó-e, ha elhúzódik a konfliktus?

Erről nyilván vita folyik Washingtonban, ahol tudják: nem Oroszország hanem Kína az igazi vetélytárs a globális versenyben.

Milyen viszonyt akar Pekinggel a Biden kormányzat?

Yellen pénzügyminiszter Kínában tárgyalt nem sokkal azután, hogy Hszi Csin-ping elnök fogadta ott Antony Blinken külügyminisztert is. Korábban Hirosimában Biden elnök kijelentette a G7 csúcstalálkozó után: “Megkezdődhet az olvadás a kínai kapcsolatokban.”

Ehhez képest az USA szövetséget kötött Indiával épp Kínával szemben. Pont úgy, mint 1972-ben amikor az USA Kínával paktált le a Szovjetunióval szemben, most Indiával kötött szövetséget a veszélyes vetélytárssá váló Kínával szemben.

Az 1,4 milliárd lakosú Kína, amely korszerű technológiával rendelkezik, sokkal veszélyesebb vetélytárs mint a Szovjetunió, amelynek gazdasági rendszere versenyképtelen volt. Épp ezért a CIA – a szervezet történetében egyedülálló módon – létrehozott egy “új missziós központot, mely kizárólag Kínára összpontosít” – írja William Burns igazgató, még hozzáteszi: “mindenütt fokozzuk erőfeszítéseinket, hogy versenyre kelhessünk Kínával, Latin Amerikától Afrikán át az indo-csendes óceáni térségig.”

És Európa?

Erre nem sok szót veszteget a CIA igazgatója pedig az USA mindent megtesz azért, hogy gyengítse az Európai Unió kapcsolatait Kínával és Oroszországgal, mert gazdasági NATO-t akar. Jól mutatja ezt, hogy kit jelöltek Washingtonban a NATO új főtitkárának? Ursula von der Leyen asszonyt, az Európai Unió brüsszeli bizottságának jelenlegi vezetőjét, akinek a megbízása jövőre jár le. Ezért hosszabbították meg egy évvel Stoltenberg főtitkárt a  NATO-ban.

Macron francia elnök nem véletlenül kapálózik az amerikai szándékok ellen, mert felmérte: ha az Európai Unió gyengíti kapcsolatait legnagyobb kereskedelmi partnerével, Kínával, akkor végképp elvész szuverenitása az Egyesült Államokkal szemben.

William Burns tisztában van az európai aggodalmakkal, ezért egy korábbi előadásában elítélte a szakítást – decoupling- Kínával, és helyette az európai megoldást – derisking- javasolta mindenki számára. Csakhogy Pekingben átlátnak a szitán: a Global Times egyből közölte, hogy ez csak játék a szavakkal, mert lényegében a kínai kapcsolatok gyengítéséről van szó.

Mi most az USA stratégiája Kínával kapcsolatban? Ez nem derül ki a CIA igazgatójának írásából sem, melyet a Washington Post közöl. Ez a kérdés éppúgy nyitva marad mint az ukrajnai háború lezárásának ügye. Világos stratégia nélkül a CIA sem tehet csodát. Ezzel William Burns is tisztában van, ezért így határozza meg az amerikai hírszerzők feladatát:

”A mesterséges intelligencia új lehetőségeket teremt. Felszabadítja tisztjeinket, hogy arra koncentráljanak, amihez a legjobban értenek: megalapozott ítéleteket hozzanak, melyek megmutatják mi a legfontosabb a döntéshozók számára, mi jelenti a legtöbbet az USA érdekei számára.”

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!