Lapszem – Augusztus 21., hétfő

0
802

Lapszem – Ma Hajna és Sámuel napja van. Az Augusztus 20-ai – helyenként súlyos megállapításokat tartalmazó – beszédek fáradalmait reméljük már kipihenték, s újult erővel keresik az olvasnivalót. Ezeket a cikkekt is érdemes olvasni.

 

Népszava: Orbánék elmérték – Atom helyett zöldenergiát akarnak a magyarok

Bár az atomerőmű és az MVM évente tízmilliárdos nagyságrendben költ a szemléletformálásra (elsősorban a „tiszta atomenergia” népszerűsítésére), ám a magyar társadalom az érintett cégek és a kormány egyoldalúan atompárti kommunikációja ellenére mereven ellenzi az orosz részvételű paksi bővítést. Másképp fogalmazva: kevés olyan kérdéskör van, ahol az Orbán-kormány annyira szembe menne a többség akaratával, mint az ország legdrágább beruházása esetében. Egy eddig nem publikált, de a Népszava által részleteiben is megismert, a Greenpeace felkérésére tavaly év végén készült országos reprezentatív kutatás szerint arra a kérdésföltevésre, hogy „Ha ön dönthetne arról, milyen energiaforrást használjon Magyarország, a lehetőségek közül melyiket választaná?”, tavaly év végén a megkérdezettek elsöprő, 75 százalékos többsége a megújulókra voksolt, az atom csak 7 százaléknyi szavazatot kapott.  Ha az a kérdés, hogy egyetértenek-e emberek az orosz hitelből, orosz technológiával megvalósítani tervezett paksi bővítéssel, akkor az abszolút többség (53 százalék) egyértelmű nemmel szavaz. Egyedül a Jobbik szavazói között van szűk relatív többsége az orosz részvételű bővítésnek – írja a Népszava az általa megszerzett felmérésre hivatkozva.

Magyar Nemzet: Nem várható döntés a kilakoltatás leállításáról

Nem mennek el az Országgyűlés mai rendkívüli ülésére a kormánypárti képviselők, ahol tehetnének valamit a magukra hagyott devizahiteles adósok kilakoltatása ellen. Az ellenzéki kezdeményezésre összehívott ülés a lex CEU eltörlését és a kilakoltatási moratórium megújítását célozza.  Az talán még érthető – írja a Magyar Nemzet –, hogy a Közép-Európai Egyetem (CEU) ügyéről nem akarnak tárgyalni a kormánypárti képviselők, hiszen a hírek szerint már visszakoztak, és az Egyesült Államok helyett kénytelenek lesznek New York állam képviselőivel megállapodni az egyetem további működéséről. Az viszont nehezen magyarázható, hogy a kilakoltatással fenyegetett, fizetésképtelen devizahitelesek mellett miért nem állnak ki, ha már egyszer igen nagy a felelőssége a kormánynak is abban, hogy sok család a csőd szélére jutott. Talán kevesekben tudatosodott, de a devizahitelezést 2001-ben még az első Orbán-kormány engedélyezte – hívja fel a figyelmet cikk.

Világgazdaság:  Egymilliónál több SIM-kártya tűnhet el

A kötelező adategyeztetésben érintett mobiltelefonos SIM-kártyák harmadát inaktiválták a szolgáltatók, de a határidőkből kicsúszóknak új szerződést kínáltak a régi szám és egyenleg megtartása érdekében. Az adategyeztetésre kötelezett mintegy négymillió SIM-kártya 68 százalékánál, több mint 2,7 millió esetben megtörtént a június 30-i határidőre az adatszolgáltatás  – tudta meg a lap a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH).

A megszűnt kártyák között azonban sok már használton kívüli is lehetett. Mivel a jogszabály szerint a továbbiakban évente, a szerződéskötéstől számított fordulónapokon kell egyeztetni az adatokat, újabb tömeges egyeztetés nem várható.

A lap emlékeztet arra, hogy az adategyeztetésre azért van szükség, mert január elsején módosultak az elektronikus hírközlésről szóló törvényben az előrefizetős SIM-kártyás mobiltelefon-szerződések szabályai. Ezek szerint egy egyéni előfizetőnek legfeljebb 10, egy üzletinek pedig 50 feltöltőkártyás szerződése lehet egy szolgáltatónál, és egy feltöltős SIM-kártya-szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

Magyar Idők: Széles törzsű gépek repítik az árukat Ferihegyen

Jövő májustól már négy interkontinentális járat közlekedik menetrend szerint Ferihegyről az amerikai kontinensre és Ázsiába. A széles törzsű gépek nemcsak az utazóknak jelentenek lehetőséget, de az úgynevezett belly cargo révén, a repülőgép rakterében a poggyászok mellett extra teherárut is hordozva a nemzetközi szállítási láncban jelentős elosztószerepet játszhatnak – írja a kormánypárti napilap. Éppen ezért Magyarország logisztikai és áruelosztó szerepét növelik a hosszú távú repülőjárat-indítások, és ezek révén Bécs és Prága mellett a magyar főváros mint logisztikai központ újra teret nyerhet a légiteheráru-fuvarozásban. A cargo az utóbbi években egyébként is emelkedő pályán mozog Ferihegyen. Júliusban 10 729 tonna volt a forgalom, miközben tavaly csak szep­temberben haladta meg a 10 ezer tonnát. Az első negyedévben pedig nem kevesebb, mint 30 060 tonna árut mozgattak meg a repülőtéren, ami 32,3 százalékos növekedés az előző év első negyedévéhez képest.

A Malév leállását követően gyorsan kivonultak Budapestről az amerikai és ázsiai légitársaságok, mára azonban az európai úti célok tekintetében már túlszárnyalta a piac a Malév előtti állapotot, a kontinensközi járatokat pedig mostanra sikerült helyreállítani.

 

 

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .