Kezdőlap Címkék Paks 2

Címke: Paks 2

Paks 2: „utolsó figyelmeztetés”?

0

Az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még módosítható a vállalhatatlan szerződés Paks 2 ügyében – írta a bővítésért felelős miniszternek az MVM egykori vezetője. Mártha Imre felhívja Süli János figyelmét történelmi felelősségére.

Tárgyalják újra a paksi szerződést, a terveket igazítsák hozzá az uniós szabványokhoz, és egyelőre semmilyen építési, kivitelezési számlát se kellene aláírni – javasolja egykori beosztottjának, a ma a paksi bővítésért felelős miniszternek a Magyar Villamos Művek Zrt. korábbi vezérigazgatója. Mártha Imre Süli Jánosnak írt levelét a hvg.hu szerezte meg.

A volt MVM-vezér legfontosabb javaslata az, hogy Paks 1 állapota lehetővé tenne újabb üzemidő-hosszabbítást, amivel Paks 2 működésének kezdetét ki lehetne tolni 2040 utánra. Ezzel elkerülhető volna a két erőmű egyidejű termelése. A kétszer két blokk áramát ugyanis a piac nem tudná felvenni – érvel Mártha Imre. (Szerinte a villamos hálózat sem képes elvezetni jelenlegi kapacitásában a pluszáramot.)

Az eredetileg 2026-os indulással tervezett, de már most inkább legkorábban 2032-re becsült működés-kezdés tehát jelentősen kitolódna a Mártha-féle javaslat alapján, ez azonban a magyar-orosz szerződés teljes átírását indokolja, mert az orosz hitel törlesztését 2026-ban mindenképpen el kell kezdeni.

Erről az ex-MVM-vezér azt írta, hogy a Süli János asztalán

„jelenleg lévő szerződéskupac egy orosz diktátum lett”,

teljesen hátrányos és vállalhatatlan Magyarországra nézve.

Mártha Imre a Klubrádióban azt mondta, hogy nem a szerződés felbontása mellett érvel a baráti hangú levélben, mindössze

a miniszter felelősségére akarja felhívni a figyelmet.

Arra például, hogy az oroszok nem képesek az uniós szabványok szerint műszaki kivitelezésre, ami látszik azon is, hogy mindeddig sikertelen volt az engedélyeztetés.

Mártha Imre ír arról is, hogy a közvéleményben a meglévő blokkok elfogadottsága magas, de ugyanez nem vonatkozik Paks 2-re is. „Bármilyen kis szikra elegendő ahhoz, hogy egy hangulathullám elsodorja a beruházást. Minél később következne be ilyen,

annál nagyobb lenne a Bős–Nagymaros-jellegű kár és veszteség.”

A legfontosabb azonban a gazdaságosság. Jelenleg a piacon elérhető áramár nagyjából a fele a 2-es blokk valós majdani termelői árának. Osztja azt a véleményt, hogy a megújuló energia 10-15 éven belül több szezonban és napszakban ki fogja szorítani Paks 2-t a rendszerből.

Már ha egyáltalán képes lesz működni. Az idei nyár megmutatta, hogy a Duna képtelen ellátni mindkét erőművet friss folyóvízzel, hűtőtornyos megoldáshoz kell folyamodni, ami viszont 10-15 százalékos drágulást okozna és rontaná az erőmű gazdaságosságát.

A Klubrádióban egyébként azt mondta, hogy a 12 milliárd euróra beállított kivitelezési költség már most inkább 15 milliárd.

„A Paks II. projektet becsukott szemmel folytatni a jelenlegi műszaki, pénzügyi tervek alapján, az aláírt orosz–magyar szerződések keretében, társadalmi támogatás hiányában szakmai dilettantizmus lenne”

– írja levelének végén Mártha Imre, kiemelve a miniszter történelmi felelősségét abban, hogy figyelmeztesse „főnökét” a problémákra. A felelősen gondolkodó szakemberek szeretnék, hogy ne úgy vonulj be a történelembe, mint a modern kori „Paks-Nagymarosi” Miniszter. A „nem én rendeltem – én csak megpróbálom felépíteni” jellegű önfelmentés soha nem a mi stílusunk volt – hangsúlyozza Mártha Imre.

Közben a 24.hu úgy tudja, hogy kormánykörökben felvetődött Süli János menesztésének gondolata.

Jávor: Paks 2 elég nagy bukta lesz, amit az adófizetőknek kell állniuk

Miniszteri meghallgatásán a paksi bővítésért felelős Süli János arról beszélt, hogy 2019 végén, 2020 elején megkezdődhetnek Paks 2 főépületének építési munkálatai. Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szerint Süli ezzel nem mond igazat, hiszen már így is jelentős csúszásban van a projekt, amelyet még most sem lenne késő teljesen leállítani, de ehhez elengedhetetlen az erőteljes társadalmi fellépés.

 

„Hiszek Magyarországban. Hiszek benne, hogy a magyar állampolgárok képesek lesznek bátran a talpukra állni és megvédeni az országot a rendszerváltás utáni magyar történelem eddigi legnagyobb fenyegetésétől” – áll a Jávor Benedek által életre hívott StopPaks2 honlapján, ahol petíciót is alá lehet írni a paksi bővítés ellen. A mozgalom és a petíció még a választások előtt indult, ezért a FüHü megkérdezte a Párbeszéd európai parlamenti képviselőjét, hogy a Fidesz újabb kétharmados győzelme után is így látja-e a helyzetet.

„A Paks 2 beruházás a látszat ellenére rendkívül gyenge lábakon áll, szakmailag is rendkívül megkérdőjelezhető, piaci életképtelensége egyre nyilvánvalóbb”

– mondta Jávor. Hozzátette, hogy a megújuló energiaforrások egyre nagyobb térnyerésével folyamatosan növekszik a projekt eddig sem csekély várható veszteségessége. „Ez egy idő után a kormány számára is figyelmeztető jel kell, hogy legyen, bár nyilvánvalóan a racionalitás nem erősségük, különösen nem az energiapolitika terén” – mondta. Szerinte olyan „közpénztemetővé” válik záros határon időn belül a projekt, amely már ennek a kormánynak is problémákat fog okozni. Jávor meggyőződése az, hogy a kormánynak előbb utóbb számvetést kell készítenie Paks 2-vel kapcsolatban, és egy ilyen helyzetben nagyon nem mindegy, hogy hogyan áll hozzá a társadalom.

Elmondta, hogy a közvéleménykutatások alapján nagyon jelentős Paks 2 elutasítottsága, és erre lehet építeni. Hivatkozott arra, hogy korábban is előfordult már, hogy a kormány egy akár számára kiemelten fontos ügyben is visszakozott, mikor érzékelte, hogy a társadalom nagyon szembehelyezkedik azzal. Jávor a Momentum által kezdeményezett Nolimpia-mozgalmat említette példaként arra, hogy igenis pragmatikus gondolkodik a szimbolikus ügyekben is a kormány, de ehhez jelentős társadalmi ellenállásra van szükség.

Arra felvetésre, hogy a tapasztalatok szerint Paks 2-vel azért jóval kevésbé lehet megszólítani az embereket, mint egy esetleges budapesti olimpiával, és a közvélemény-kutatásokban jelzett elutasítás sem hozott magával jelentős társadalmi fellépést a projekt ellen, azt válaszolta, hogy már így is látható előrelépés. Szerinte jelentős eredményeket értek el abban, hogy mennyire jutnak el az információk az emberekhez Paks 2 ügyében.

Kiemelte, hogy 2010-ben még a Parlamenten és a társadalomban is széles körű, pronukleáris konszenzus volt, de mára ez megváltozott.

Jelenleg a közvélemény-kutatások alapján a magyarok 20 százaléka áll a projekt mellett és 60 százalék elutasítja.

Azt viszont Jávor is elismerte, hogy kérdés, hogy az elutasító többséget mennyire lehet aktivizálni. „Ezen dolgozom évek óta” – mondta, hozzátéve, hogy még rengeteg feladat áll előtte abban, hogy tudatosítsa, mekkora szükség van a társadalmi ellenállásra, illetve közösségé szervezze a projekt ellenzőit.

Jávor Benedek népszavazási kérdést nyújt be a paksi bõvítésrõl a Nemzeti Választási Irodában 2016. március 30-án.
MTI Fotó: Kallos Bea

Azt is elmondta, hogy nem lehet tudni, pontosan mivel járna a szerződés felmondása, hiszen a kormány nem hajlandó azt nyilvánosságra hozni annak ellenére sem, hogy feloldották az iratok titkosítását. Jávor Benedek ezért beperelte a kormányt és a Roszatomot, és a pernek hamarosan következik egy újabb tárgyalási fordulója. A politikus szerint jó esély van arra, hogy ennek az eljárásnak a végén a bíróság kimondta, hogy a szerződést minden részletében nyilvánosságra kell hozni. Csak ekkor fog kiderülni, hogy pontosan mivel járnak a szerződés felmondása a magyar fél részéről – mondta.

Jávor egyébként képviselőként már betekintést nyert az iratokba. Ugyan alaposan áttanulmányozni nem tudta őket, mivel több ezer oldalas, angol nyelvű szövegről van szó, de szerinte ennyiből is világos, hogy Magyarország számára nagyon előnytelen a szerződés, és az oroszok érdekét szolgálja. (Ennyi érhető el belőle most.)

Éppen ezért

egy esetleges felmondás esetén minden bizonnyal súlyos kártérítést kellene fizetni,

de minél hamarabb kiszáll Magyarország a projektből, annál kisebb összegről lenne szó. „Abban biztos vagyok, hogy nem tudnak az oroszok a projekt jelenlegi állása mellett akkora kártérítést kérni, ami ne lenne összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint amekkora kárt az okozna, ha megépítenénk és hatvan éven át veszteségesen üzemeltetnénk Paks 2-t” – mondta.

Jávor szerint az sem lenne igazán megoldás, ha kedvezőbb feltételű hitelekkel váltaná ki a kormány az orosz hitelt, mert a hitelezés csak az egyik gyenge pontja a projektnek.

„A bővítés ezer sebből vérzik, a hitelezés ennek csak egyik abszurd eleme”

– mondta. Úgy fogalmazott, hogy kétségtelen, hogy az orosz hitel „kényszerzubbonyként” feszül a költségvetésen, de kiváltása nem oldaná meg a problémát. Ezt azzal indokolta, hogy a nukleáris energia már ma sem versenyképes, ami hatványozottan igaz lesz akkor, amikor tényleg megkezdhetné működését Paks 2. Jávor szerint ugyanis a 2030-as évek előtt akkor sem fogják tudni üzembe helyezni, ha innentől minden a legjobb forgatókönyv szerint halad, és nem lesz több csúszás a projektben.

Jávor Benedek arról a keresetről is beszélt, amelyet az osztrák kormány februárban nyújtott be az Európai Bíróságra a paksi bővítés állami támogatásával kapcsolatban. Amennyiben ezt a pert Ausztria, és az azóta hozzájuk csatlakozott Luxemburg megnyeri, azaz a bíróság azt mondja ki, hogy nem nyújtható állami támogatás a működtetéshez (amelyet korábban az Európai Bizottság jóváhagyott), az beveri az utolsó szöget a projekt koporsójába Jávor szerint, mert állami támogatás nélkül képtelenség lenne működtetni az erőművet. „A gond az, hogy megint egy-két év, mire a bíróság ítéletet hozhat, és addig is megy előre a projekt. Annál több lesz a belefektetett pénz, illetve annál nagyobb kártérítési igénnyel állhat elő Oroszország” – mondta. Jávor szerint ezt a magyar kormány is pontosan tudja, de – mint fogalmazott –

„az adófizetők pénzére örömmel húznak 19-re lapot”.

„Elég nagy bukta lesz, amit az adófizetőknek kell állniuk” – összegezte.

Jávor szerint a Süli János által emlegetett határidők is tarthatatlanok, hiszen a létesítési engedélykérelem még be sincs adva, és már ebben a szakaszban is nagyon komoly, majdnem két éves csúszásban van a projekt. Szerinte ez csak növekedni fog az idő előrehaladtával.

A létesítmény engedélykérelmet idén kell benyújtani, a 300 százezer oldalas dokumentációt pedig 15 hónap alatt bírálhatja el az Országos Atomenergia Hivatal – mondta az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában tartott meghallgatásán Süli, aki szerint 2019 végén, 2020 elején kaphatják meg az engedély. Ez alapján legkorábban 2026-ban készülhet el az bővítésért felelős miniszter szerint a beruházás, aki azonban maga sem biztos abban, hogy egyáltalán elkészül-e Paks 2. „Még ma sem biztos, hogy megépítjük” – mondta a hvg.hu beszámolója szerint.

„A paksi atomerőmű bővítésének kockázatai”

Csak pár nappal Orbán Viktor bécsi tárgyalása után derült ki, hogy a magyar kormányfő és az osztrák kancellár, Sebastian Kurz között jelentős nézetkülönbségek maradtak. Nyugati szomszédunk környezetvédelmi és biztonsági veszélyek miatt is tiltakozik, miközben az Európai Unió bíróságához fordul, hogy a Paksi atomerőmű bővítését megakadályozza. A Független Hírügynökség arra volt kíváncsi, hogy valóban van-e biztonsági kockázata az atomerőműnek. Illetve a Roszatom által eddig épített erőművek színvonaláról, továbbá az ezzel kapcsolatos rémhírekről kérdeztük Ősz Jánost a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatóját.

 

Ön szerint van annak kockázata, hogy az osztrákok az Európai Bíróság elé viszik Paks II. ügyét, s a magyar kormány úgy tűnik, nem függeszti fel, hanem inkább felgyorsítja a bővítést?

Természetesen mindennek van kockázata. De fogalmunk sincs, hogy a fake news korában a híreikből mennyi a valós, a téves, vagy a torzított. Így nehéz bármit kommentálni. Mindenesetre az ön által említett hírből annyi igaz lehet, hogy az osztrákok Paks II. ügyében az Európai Bírósághoz fordulnak. Ezt a lépést a Századvég ifjú kutatója úgy kommentálta, hogy a bécsi kormány azért akarja megakadályozni az atomerőmű bővítését, mert annak áramtermelése versenyképes lesz az ausztriai vízierőművekkel vagy a megújuló villamosenergia-termelő technológiáikkal. Ami természetesen butaság, az állítás olyan mértékű tudáshiányra vall, hogy csodálkozom azon, hogy elhangzott a rádióban. Ámbár a magyar államnak is az az érdeke, hogy ilyen fél-információkkal tájékoztassák az embereket. Kétségtelen, az osztrákok félnek az orosz technológiától, de az atomenergiától is, hisz ők maguk leállították a Zwentendorfi erőművet. Lassan fel is számolják, pedig az nyugati gyártású erőmű volt. De tiltakoztak a csehországi Temelini reaktor ellen is, de bíróság elé vitték a brit Hinkley Pont építését is. Az utóbbit elsősorban a tiltott állami támogatás miatt, de egyelőre bírói döntés ez ügyben még nem született.

Ha az Európai Bíróság úgy dönt, hogy költségvetési forrásból nem lehet atomerőművet építeni, akkor piaci alapon képes működni a Paksi reaktor?

Ezt csak a jövő dönti el. Ha ugyanis jelentősen megnő a társadalom villamos energiával kapcsolatos igénye – s közben kiszáll a termelésből egy sor ma már elavult, fosszilis erőmű – akkor jelentősen fel fog menni a villamosenergia termelői átlagára. Ráadásul a megújuló energia felhasználása érdekében jelentős hálózatkorszerűsítést is végre kell hajtani, ezért úgy gondolom, hogy a mai olcsó villamosenergia-ár nem tartható fenn sokáig.

Tehát azt, hogy a Paks II működtetésében lesz-e állami támogatás, azt a jövő fogja eldönteni. Egészen pontosan az, hogy amikor a reaktor elkezd működni, akkor mennyi lesz a villamosenergia termelői átlagára. Ha ugyanis a paksi áram csak az átlagár felett állítható elő, akkor szükség lesz állami támogatásra, ha viszont az átlag alatti áron tudják adni, akkor nyereségesen tud majd termelni. Ezt ma nagyon nehéz megmondani. Viszont villamos energiára szükség lesz, hisz a gazdaság töretlen fejlődést produkál, s a negyedik generációs ipari forradalomhoz egyébként is sokkal több villany kell. Hiszen az e-mobilitás, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tárgyak tömege, elektromos autók, háztartási gépek gyakorlati alkalmazása mind azt jelzi, hogy az országnak több áramra van szüksége. Az import egyelőre ugyan olcsóbb, de ha nyugaton is sorra zárják majd be az elöregedett, elavult, fosszilis energiával működő erőműveket, akkor a villamosenergia ára jelentős mértékben megnőhet. Meglátjuk majd, hogy a megújulók felhasználása milyen mértékben gyorsul fel, és a tőketörlesztésük után milyen mértékben csökkenti az áram árát.

Meglátjuk, hogy az uniós bíróság engedi-e, hogy állami támogatással működjön az atomerőmű, ami – ha jól értem, egyelőre nem is dönthető el – de azt már látjuk, hogy a paksi bővítésnél használt erőmű prototípusa több helyen csődöt mondott. Voronyezsben például már beüzemelték, majd két hét után leállt az erőmű, utólag azt mondták, hogy a generátor műszaki problémája okozta a bajt. Ez nem hangzik vészjóslóan a szakember számára?

Azt már jó ideje tudjuk, hogy a Roszatom VVER-1000 erőművének leggyengébb pontja a négy gőzfejlesztő. Viszont az jó hír, hogy a paksi bővítésnél már eldőlt, hogy a Generál Electric szállítja a gőzturbinát és segédberendezéseit, amivel jelentősen mérsékelhető a négy gőzfejlesztő meghibásodási kockázata.

Azt tudni kell, hogy az orosz turbinagyártó nem nyugszik bele, hogy kizárták őket az áramfejlesztő turbinák gyártásából. Még lehet jogorvoslat?

Nem, mert ez már eldőlt, kihirdették a végeredményt. Ezért azt mondom, hogy ha a nyugati típusú és színvonalú úgynevezett szekunderkört sikerül megfelelően illeszteni az oroszok VVER-1200 primerköréhez, akkor kielégítő megoldás születhet.

Viszont a Generál Electric egyelőre nem csinál ilyen turbinát?

Ilyen valóban nincs, de hasonló viszont van. Ha ezt valóban jó színvonalon sikerül legyártani és illeszteni, akkor jelentősen csökken annak kockázata, hogy egy hibás műszaki konstrukció épül meg Pakson.

De azt tudjuk, hogy a voronyezsi atomerőmű konstrukciós hibáját valóban kijavították már? Mert állítólag az iparvállalatok tiltakoznak az üzembe helyezés miatt.

Ezt én is olvastam az orosz lapokban, de lehet, hogy ez az említett fake news hírek kategóriájába esik, ugyanis közben folytatják a próbaüzemet és persze termel is a novovoronyezsi erőmű 6. blokkja.

De komoly építési nehézségek merültek fel Szentpétervár mellett is, a Leningrád 2 atomerőmű építése során sorozatos biztonsági és műszaki problémák miatt. Állítólag meghamisították az építési naplókat, megszegik a technológiai fegyelmet. Az elfogadottnál rosszabb minőségű anyagok használatáról is beszélnek. Ez mennyire lehet veszélyes?

Ez nagyon komoly veszélyt jelent. Ha nálunk is hasonló módon építkeznének az oroszok, akkor ennél nagyobb veszélyt atomerőmű építésénél el sem lehet képzelni. Ezek az információk persze informális módon jutnak el a magyar sajtóhoz, a Roszatom hivatalosan cáfolja ezeket a híreket.

A tisztánlátás miatt azoknak az országoknak a nukleáris hatóságai, amelyek VVER-1200 típusú erőművet építenek, azok összefogtak, – köztük van Kína, Finnország, Magyarország, Törökország, India – és kialakítottak egy közös hatósági állásfoglalást, hogy milyen eljárásokat, anyagminőséget, technológiát tudnak elfogadni az oroszok által leszállítandó VVER 1200-as atomerőműnél. Ezek a megfogalmazott követelmények megfelelnek a legjobb nemzetközi standardoknak. Reméljük, hogy a magyar hatóság maximálisan igyekszik majd ezeket az előírásokat betartani, és esetleg kormányzati intencióra nem fog szemet hunyni bizonyos lazaságok felett.

Már csak azért is szükség lehet a szigorra, mert a hírek szerint Fehéroroszországban egyszerűen feldőlt a reaktor.  Az oroszok szerint ugyan legfeljebb elcsúszott, de miután a csernobili katasztrófa a közelben volt, elég ideges légkör alakult ki a térségben. Mit szól hozzá?

Sok a rémhír, a kacsa, a fake news, tudomásom szerint leejtették. Persze azon is nagyon sok múlik, hogy az adott ország hatósága mennyire szigorú az építőkkel szemben. A finnek – akik szintén ilyen erőművet építenek – egyszerűen nem fogadnak el bizonyos anyagminőséget és bizonyos biztonsági berendezéseket az oroszoktól.

Ezen túl még kifogásolták, hogy a Roszatom nem képes határidőre átadni az atomerőmű biztonságos működését garantáló dokumentumokat sem. Ráadásul a finn gazdasági miniszter megfenyegette az oroszokat, hogy ha nem változtatnak a tervezés színvonalán, az egész beruházás kútba eshet. Le lehet állítani egy ilyen építési folyamatot?

Igen, mert egyelőre még csak a tervezés fázisában vannak. Az elmúlt évben a terveket visszadobták az oroszoknak, de nem három-négy hónapra, tehát nem egyszerű hibajavításra, hanem 2018 év végéig. Ami számomra azt jelenti, hogy az egészet újra kell tervezni. Vagyis a finnek nem fogadták el a tervezés biztonsági koncepcióját, amit az oroszok az év végéig javíthatnak még, ellenkező esetben a finnek elállhatnak az egész beruházástól.

Tanár úr, négyből négy szóba kerülő beruházással van valami baj, ez normális dolog az atomerőmű építések esetén is, vagy laikusként van ok az idegeskedésre?

Ha a Roszatom minőségbiztosítási követelményei ide átjönnek, akkor valóban van félnivalónk, mert azok gyengébbek, mint a mienk. Engem nyugtalanít, hogy Paksra akarnak hozni 2500 orosz szakembert, akik persze orosz színvonalon építik majd az atomerőművet.

De úgy látom, hogy a magyar fél is labilis, mert Paks II. vezetőinek többsége 60 évnél idősebb. Tíz év az építési idő, nincs válasz arra, hogy ezek az akkor 70-hez közel járó szakemberek hogyan fogják elindítani majd az üzemeltetést. Az látható, hogy a korábbi üzemeltetők fogalmazzák meg a tervezési elvárásokat, de hogy ezt mennyire jól látják át, azt nem tudom megítélni. Ez kockázat, amit senki nem vitat.

Más koncepcióval, más hozzáállással, az orosz tervek hazai adaptációjával épült a Paks I erőmű, a 70-es években ott éltek a készülő atomerőműben a fiatal, későbbi üzemeltető szakemberek, hogy megtanulják az atomerőmű bonyolult kapcsolását, működését. Így aztán később hazai tudással, számos átalakítással nyugati és orosz berendezések felhasználásával a 20 éves üzemidő hosszabbítást is meg tudták csinálni. De ma nem látom azt a fiatal szakembergárdát, amely felügyeli az atomerőmű építését elsajátítva a későbbi üzemeltetését.

Keresztes hadjárat az atomerőművek ellen – Ausztria “nukleáris vitái” a V4-ekkel

A visegrádi négyek államai közül nemcsak Magyarország az egyetlen, amely a nukleáris energiatermelésben látja a jövőt. A többi kelet-közép európai ország korábban szintén nagy ívű projekteket harangozott be, valamint  jelentős erőforrásokat csoportosított át ebbe a szektorba. Ugyanakkor mindegyikük kénytelen volt szembesülni egy közös kihívással: Ausztria atomenergia-ellenes “zöld háborújával”. 

Az elmúlt napokban a magyar kormány többször hangsúlyozta, hogy Ausztria fenntartása ellenére mindenképp folytatja Paks 2 bővítését. Budapest így reagált arra, hogy január 22-én Bécs keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságának (ECJ) a paksi bővítés ellen. Ezt egyrészt azzal magyarázta, hogy az atomenergia nem fenntartható energiaforrás, másrészt pedig “nem ad megfelelő választ a klímaváltozásra”. Az osztrák reakció korántsem számít szokatlannak vagy újdonságnak: Ausztria 2015-ben szintén az ECJ-hez fordult a nagy-britanniai Bridgwaterben építendő Hinkley Point C reaktor ügyében, amelyet sok magyarországi médium Orbánnak küldött közvetett üzenetként értelmezett és már akkor figyelmeztettek, hogy hamarosan a Paks szintén hasonló sorsra juthat.

Ugyanis világszerte ismert az osztrák politika és társadalom szinte szélsőségekbe nyúló atomenergia-ellenessége. Ez az ún. “zwentendorfi esetből” fakadt, amely miatt 1978-ban az alkotmányban rögzítették az atomerőművek-építésének és beüzemelésének tilalmát. Csakhogy azóta eltelt negyven évben kiderült, hogy a közép-európai ország kormányai ezt  a paragrafust gyakran elég tágan értelmezték. Nem Magyarország és Nagy-Britannia számítanak az osztrák atomenergia-ellenesség első áldozatainak: a v4-ek két másik tagja (Csehország és Szlovákia) már korábban megtapasztalhatták mit is jelent a gyakorlatban az “osztrák virtus”. Sőt, az sem elképzelhetetlen, hogy a közeljövőben Lengyelország lesz majd a következő.

Egy Zwentendorfba tartó tiltakozómenet 1978-ban. A kép forrása: Link

Tesztelés a csehekkel

Először is Csehországgal kell kezdeni, hiszen ez az ország volt az első, amelynek nukleáris programja évekig beárnyékolta a szomszédos Ausztriával fenntartott viszonyát. Prága a Szovjetunióval való hosszas tárgyalások és az építkezés során fellépő problémák miatt csak 1985-ben helyezte üzembe az első cseh atomerőművet. A Dukovanyban lévő négy reaktor azóta működik, de ezeket eleve “rövid időre” tervezték, hiszen mindegyik blokk működési engedélye 2017-ben lejárt. (Amelyeket aztán a tavaly év végére sikerült meghosszabbítani)

Csakhogy Prága komoly energiahiánnyal küszködött, ezért szükségessé vált egy másik atomerőmű létesítése is, amelynek helyszíne a dél-csehországi Temelín nevű települést lett. Habár az építkezés nagyjából Dukovanyval együtt vette kezdetét, anyagi okok és Csehszlovákia felbomlása miatt évekig állt a projekt, s végül 2000-ben négy helyett két reaktorral helyezték üzembe (a második blokkot 2002-ben). A 3. és a 4. reaktor megépítése még mindig komoly vita tárgyát képzi Csehországban, hiszen 2014-ben a korábbi szocialista Sobotka-kormány elutasította a Cseh Energetikai Művek (ČEZ) projektjét. Ugyanakkor Andrej Babiš jelenlegi miniszterelnök többször erősködött az atomenergia mellett, amihez szerinte „Prágának már megvan az elegendő pénze”. Ezért sem csoda, hogy a kelet-közép-európai országban a “paksi modell átültetéséről és a magyar kormányhoz hasonló pályázati módszerek megvalósításáról” gondolkodnak.

Temelín. A kép forrása: Wikipedia Commons.

Azonban a cseh vezetésnek mindkét esetben egy nem várt dologgal kellett szembenéznie: a heves osztrák reakciókkal. Ugyan voltak tiltakozások az országon belül is és az ellenzék igyekezett kihasználni az elégedetlenséget, de a legfőbb akadályokat mégis Ausztria gördítette a temelíni két reaktor üzembehelyezése elé. Wolfgang Schlüssel osztrák kancellár felszólította az akkor még miniszterelnöki székben ülő Miloš Zemant, hogy mindenképp mondjon le az atomenergetikai projektjéről. Amennyiben Prága továbbra is ragaszkodik ehhez, akkor Bécs “nem zárja le Csehországgal az uniós csatlakozási tárgyalások energetikai fejezetét”, vagyis

“megvétózza az ország EU-ba való felvételét

Ez annyira feldúlta az akkori cseh elitet, hogy az osztrák lapokon keresztül indítottak volna sajtóhadjáratot a “Temelín biztonságosságáról” (ezt a kiadók elutasították), valamint egyes ausztriai árufajták embargóját helyezték kilátásba. Sőt, még maga Václav Havel is felszólalt, aki szerint az osztrákoknak semmi közük nincs az cseh atomenergetikai projekthez, miközben korábban ő szintén támadta a tervet. A cseh hatóságok végül 2000-ben adták ki az engedélyt az első reaktornak, ami még abban az évben megkezdte a működését.

Viszont Ausztria nem hagyta ennyiben. 2000-ben az osztrák környezetvédők és a cseh határmenti települések lakói 26 határátkelőt lezártak, így tiltakozva Temelín ellen. Hirtelen csökkenni kezdett az atomerőmű támogatottsága: 1990-es évek elején a csehek több mint kétharmada támogatta a projektet, 1999-ben már 47 százalék. Hamarosan kiderült, hogy egyenesen Bécsből finanszírozzák a csehországi atomellenes mozgalmakat és megmozdulásokat, ami csak tovább növelte a két ország közötti ellentétet.

Egy osztrák szervezett által szponzorált megmozdulás Temelínben.

Hiába kapcsolták be a két reaktort, Ausztria korántsem hagyta annyiban a dolgot. 2006-ban a bécsi parlamentben elfogadták, hogy a kormány “erőteljesebb, akár uniós jogi eszközöket” alkalmazhat Csehország ellen. Újabb határlezárásokra került sor, miközben rendszeressé váltak az atomenergia-ellenes megmozdulások a cseh városokban. Karel Schwarzenberg, akkori külügyminiszter egyenesen az ECJ-hez fordult, amely megállapította, hogy az osztrák bíróságok ezen a téren nem perelhetik be a ČEZ-t.

A Temelínnel kapcsolatos osztrák ellenszenv pedig később sem csillapodott. Pár évvel ezelőtt kiderült, hogy 2008 és 2010 között tíz cseh környezetvédő szervezet évente átlagban több mint 200 ezer eurós támogatást kapott az osztrák kormánytól. Ők ezt a “lakosság megfelelő méretű tájékoztatására” és az atomellenes tiltakozások szervezésére használták fel. 2015-ben a felső-ausztriai szervezetek újabb keresetet nyújtottak be az Európai Unió Bíróságára, de ismét elutasították a beadványaikat. Ráadásul ez a fajta osztrák kampány Dukovany fejlesztése ellen szintén zajlott, amikor 2016-ban petíciót indítottak és 63 680 ember aláírása gyűlt össze.

Süket fülekre talált 

Nem a csehek voltak az egyetlenek, akik így jártak. Szlovákiában az atomerőmű-építés és bővítés még a szomszédos Csehországnál is fontosabb prioritást élvez. Ma ugyanis Szlovákia elektromos energiaellátásának 55%-t a nukleáris energia teszi ki, ami egyben azt jelenti, hogy az európai viszonylatban második, Franciaország 85%-a után. Azonban az 1972-ben üzembehelyezett első (cseh)szlovák bohunicei (Jaslovské Bohunice) atomerőmű két reaktorát a múlt évtized második felében le kellett állítani, mivel ezt (az elavult szovjet technológia miatt) az uniós csatlakozási tárgyalások egyik alapfeltételeként jelölték meg. Ezzel szemben a maradék kettő működési engedélyét sikerült meghosszabbítani egészen a 2040-es évekig.

Ezért Pozsony, akárcsak Prága, szintén egy másik atomerőművet kezdett el létesíteni, mégpedig a dél-szlovákiai Mohiban (Mochovce). A négy reaktort felépítése már 1982 óta zajlott, de a kilencvenes években pénzügyi okok miatt szüneteltették. Végül az első blokkot 1998-ban indították be, a másodikat 2000-ban, a maradék kettőt viszont jogi és belpolitikai problémák miatt még mindig nem állították szolgálatba.

A mohi atomerőmű. A kép forrása: Wikimedia Commons

Szlovákia esetében szintén egy intenzív osztrák diplomácia hadjárat bontakozott ki. Bécs már a kezdettől fogva ragaszkodott ahhoz, hogy a mohi atomerőművet – ahogyan a bohuniceit – az uniós csatlakozás alapfeltételeként jelöljék meg. Amikor ezt nem sikerült elérniük, akkor az osztrák diplomácia kiharcolta magának, hogy Szlovákia “bevonja őt” az atomerőmű bővítése körüli biztonsági párbeszédbe és lényegében mindenfajta releváns információt kötelesek velük megosztani.

Csakhogy Pozsony ezt a gyakorlatban nem tette meg: 2010. májusában szlovák hatóságok anélkül zárták le a 3. és 4. blokk építésével kapcsolatos nemzetközi környezeti hatásvizsgálatot, hogy megválaszolták volna az Ausztria által feltett kérdéseket. Több sem kellett az osztrák környezetvédőknek és kormánynak, akik máris perrel fenyegették az országot. Iveta Radicová akkor szlovák kormányfő bár jogosnak ismerte el azt osztrákok kifogását, de semmit sem tett. Akárcsak Csehország esetében, Ausztria Szlovákiát szintúgy bíróság elé citálta, de ők ugyanúgy elutasították a keresetet.

Ennek ellenére Ausztria továbbra sem feledkezett el Mohiról. Azóta nem telt el úgy év, hogy valamelyik osztrák kormánytag ne adott volna ki elítélő nyilatkozatot a reaktorbővítés miatt. Ugyanúgy előfordult, hogy a szlovák atomellenes megmozdulásokat osztrák kormányzati szervezetek finanszírozták. Most pedig látható, hogy különösen nagy az érdeklődés a szlovákok részéről azzal kapcsolatban, hogy miképp végződik a Paks 2 ellen benyújtott osztrák kereset ügye. Ugyanis tudják, hogy ez komoly kihatással lehet a mohi atomerőműre is, főleg azért, mert a 3. és 4. reaktort 2018 decemberében, illetve egy évvel későbbre helyezik üzembe. Ezután pedig Pozsony ismét Bécs célkeresztjébe kerülhet.

Ivan Korčok szlovák külügyi államtitkár és  Karin Kneissl osztrák külügyminiszter 2018.január 9-én találkozott egymással. Az egyik fő témát Mohi jövője jelentette. A kép forrása: Twitter.

Felkészül Lengyelország ?

Lengyelországot eddig elkerülte az osztrák atomenergia-ellenesség, leginkább azért, mert az országnak jelenleg nincs egyetlen atomerőműve sem. Varsó energiatermelésének több mint 90 százaléka a szénből jön, miközben Oroszországtól igyekszik a lehető legkevesebb energiahordozót importálni. Lengyelországban a nyolcvanas években Zarnowiecben kezdtek el építeni egy atomerőművet, de ezt a 90-es években leállították. Azonban a rendszerváltás óta zajlik a vita az első lengyel nukleáris energiatermelésről, amelynek egyelőre még a pontos helye és finanszírozási formája sincs meg.

Ugyanakkor tavaly a Jog és Igazságosság (PiS) kormány már tendert írt ki az első atomerőműről. Ebből kiderült, hogy egy 1000 MW kapacitású (ez a jelenlegi paksi kapacitás kb. fele) reaktort létesítenének 2022-ig, de további hármat 2029-ig helyeznének üzembe. „Az Európai Bizottság elfogadta a projektünket. Lengyelország túlságosan ki van szolgáltatva energetikai téren” – jelentette ki nemrég Krzysztof Tchórzewski, az ország energetikai minisztere, de azokat a kérdéseket figyelmen kívül hagyta, amelyek az esetleges osztrák reakciókról szóltak. 

Ugyanis a Paks 2 tükrében már a lengyel elemzők és újságírók sem tartják elképzelhetetlennek, hogy függetlenül a magyar kormány ellen benyújtott kereset további sorsától, “ők lesznek az osztrák atomellenesség következő áldozatai”. Vagyis Bécs valamilyen biztonsági és/vagy környezetvédelmi ok miatt az ECJ elé rángatja Varsót. Ezt pedig szerintük az Európai Bizottság – mégha nyíltan nem – támogatni fogja, mivel a lengyel államnak amúgy is sok vitája van az uniós intézményekkel. 

Osztrák rulett 

Tehát a többi visegrádi négyek példájából kiindulva Magyarországnak aligha van félnivalója Paks 2 ügyében: a szlovákiai mohi atomerőmű vagy a csehországi temelíni létesítmény elleni több évig tartó hadakozás sem váltotta be a hozzá fűzött osztrák reményeket, hiszen  mindegyik ügy “Ausztria visszavonulásával” járt. Ráadásul mostantól Bécsben akár egy visegrádiak által létrehozott “nukleáris egységfronttal” szintén kénytelenek lennének szembenézni, amely eddig is sikeresen hárította az osztrák “atomellenes lobbi” próbálkozásait.

Oroszországnak fontos a paksi bővítés

Oroszországot nem érdekli, hogy Magyarország mennyire tartja tiszteletben az európai értékeket, csak az, hogy a magyar kormány pozitívan áll az orosz vezetéshez – ezt mondta a FüHü-nek Szergej Utkin, az Orosz Tudományos Akadémia Helyzetelemző Központjának osztályvezetője Varsóban. Szerinte Oroszország számára minden nukleáris szerződés fontos, így a paksi bővítés is.

Szergej Utkin

Oroszországban barátként tekintenek Magyarországra, vagy inkább egy olyan eszközre, amelyen keresztül érvényesíthetik az érdekeiket?

A legtöbb ember nem foglalkozik Magyarországgal. Ha viszont a politikai elitről beszélünk, főleg azokról, akik a külpolitikát alakítják, akkor azt lehet mondani, hogy ők minden lehetséges partnert fontosnak tekintenek. Ennek lehetnek történelmi-kulturális okai, vagy épp az, hogy az adott ország mennyire fontos szereplő a világpolitikában.

Magyarország esetében az játszik szerepet, hogy az Európai Unió tagja.

Én nem mondanám azt rá, hogy eszköz, ez túlzott egyszerűsítés lenne. Fontos, hogy uniós tagállamként részt vesz az uniós döntéshozatalban. Önmagában Brüsszellel nem lehet tárgyalni, a tagállamokat is figyelembe kell venni, és hát valahol természetes, hogy Oroszországnak az az érdeke, hogy olyan tagállamokkal keresse a kapcsolatokat, amelyeknek a vezetői ehhez pozitívan állnak. Ez nem mindegyik tagállamról mondható el.

Magyarországgal kapcsolatban lehet tudni, hogy a vezetői pozitívan állnak Oroszországhoz,

pragmatikus a kapcsolat. Az orosz kormányt meg nem érdekli, hogy Magyarországnak milyen vitái vannak az Európai Unióval, hogy mennyire tartja a magyar kormány tiszteletben az európai értékeket. Neki az a fontos, hogy stabil legyen az ország vezetése, és olyan, amelyik kész a közös munkára.

Hogy jelenik meg Oroszországban, hogy Vlagyimir Putyin ilyen sokszor látogat Budapestre?

Leginkább az olyan dolgok jelennek meg Magyarországról, hogy vitáik vannak az Európai Unióval,

általában úgy, hogy Magyarországnak saját értelmezése van arról, ahogy a dolgok működnek. De ez a legtöbb ember számára már túl bonyolult.

Az biztos, hogy, különösen a szovjet idők óta, sokan tudnak Magyarországról, tudják, hogy hol van, hogy Budapest egy szép város, érdemes meglátogatni. Talán még azt is tudják, hogy híres a mezőgazdasága, főleg a bor miatt. És azt, hogy egy baráti ország, ami sok lehetőséget kínál.

Magyarországot egyébként az ukrajnai válsággal kapcsolatban is sokat emlegetik, főleg az ottani magyar kisebbségek miatt. Részletes beszámolók voltak arról is, hogy Magyarország Romániával együtt tiltakozik az új ukrán oktatási törvény ellen.

Az olyan szerződések, mint például a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, mennyire fontosak Oroszországnak? Gazdasági jelentőségük van-e, vagy inkább politikai?

Minden nukleáris létesítmény nagyon fontos, legalább technológiai szempontból. Arról állandó viták vannak, hogy ezek mit jelentenek a gazdaságnak. Ez az egyik olyan terület, ahol Oroszországban valóban megvan a high-tech know-how, és akárhányszor sikerül ezzel kapcsolatos projekteket indítani, az azt is bizonyítja, hogy ez mennyire fontos az országnak.

Ugyanakkor a közepes méretű országokkal kötött szerződések csak bilaterális szinten fontosak,

globális jelentőségük nincs.

Valóban az Oroszország célja, hogy megossza és ezzel gyengítse az Európai Uniót?

Ehhez az Európai Unió működési elve is hozzájárul. Az Unió ugye szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, amelyek tényleg nagyon sok kárt okoznak. Konszenzussal született a döntés, de Oroszországnak megvan az a lehetősége, hogy egyenként tárgyaljon a tagállamokkal, és esetleg meggyőzze őket.

Szergej Utkin

A hivatalos álláspont az, hogy Oroszország egy erős Európai Unióban érdekelt, amelyik hajlandó együttműködni Oroszországgal. Én azt gondolom, hogy

jelen pillanatban ez leginkább egy vágyálom.

Amíg a szankciókat nem törlik el, az EU nem számíthat Oroszország támogatására, és ha az orosz kormány lát egy lehetőséget, hogy tegyen valamit ellenük, akkor azt ki fogja használni.

Ide tartozik a különböző, elsősorban szélsőjobboldali pártok támogatása is. Ebben az esetben pragmatikusnak lehet nevezni az orosz kormány hozzáállását, mert amúgy ezek nem olyan pártok, amelyek értékrendjét normális esetben támogatná. De csak ezek hajlandóak érdemben szóba állni Oroszországgal.

A kérdés, hogy ez mennyire hatékony. Vannak többen az oroszországi politikai gondolkodók közül, akik

élesen kritizálják ezt a gyakorlatot,

mondván, hogy ez semennyire nem viszi előre az orosz érdekek érvényesítését. Hiszen az EU azt látja így, hogy Oroszország megbízhatatlan, nem lehet vele együtt dolgozni, és szükség van arra, hogy nyomás alatt tartsák.

Megszólal a Putyin miatt lemondott professzor

1

Mindegy az ok, abszurd az egész – mondta a fuhu.hu-nak Vajda Mihály, aki lemondott a Debreceni Egyetemen viselt professor emeritusi címéről. A filozófus a Vlagyimir Putyinnak adományozott tiszteletbeli díszpolgári cím miatt tiltakozott.

A Széchenyi-díjas magyar filozófus azért mondott le, mert az egyetem – a szenátus elsöprő többségének a szavazatával – díszpolgári címet adományozott Vlagyimir Putyin orosz miniszerelnöknek, amit azzal indokoltak, hogy “mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban”.

A döntés után nagy tiltakozási hullám kezdődött, részben a diákok, részben pedig a tanárok részéről. Ez utóbbi sorba tartozott, hogy elhatárolódott a kitüntetéstől az egyetem alkotmányjogi tanszéke.

Vajda Mihály mostani bejelentésekor azt írta: hogy

“Nem szeretnék semmilyen kapcsolatot tartani olyan intézménnyel, amelynek díszpolgára Vlagyimir Putyin.”

Vajda Mihály a fuhu.hu-nak elmondta, külföldön volt, csak most értesült a történtekről, ezért ennyi idő elteltével választotta a tiltakozásnak eme módját. Putyin címének indokolásáról azt mondta, hogy az mindegy, abszurd az egész kitüntetés. A tudományokhoz nincs köze ennek, bár, hallotta, sokaknak nem tetszett a Debreceni Egyetemen sem – mondta. “Öreg vagyok, rég nem járok oda” – fogalmazott végül a filozófiai tanszék egykori vezetője.

Vajda Mihály életútja

Vajda Mihály András (Budapest, 1935. február 10.) Széchenyi-díjas magyar filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Munkásságát elsősorban a fenomenológia, a 20. századi német filozófia és a totalitariánus társadalmak elmélete terén fejtette ki. 1996 és 2000 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Filozófiai Intézete, 2005 és 2009 között az MTA Filozófiai Kutatóintézet igazgatója.Több mint nyolcvan publikációja jelent meg, ezeket elsősorban magyar, angol és német nyelven adja közre.

 

 

Tiltakozások kísérik Putyin látogatását

0

Hétfőn érkezik Budapestre Vlagyimir Putyin orosz elnök, látogatásának az apropóját a hétfőn kezdődő cselgáncs-világbajnokság adja, de – természetesen – találkozik Orbán Viktor kormányfővel, s a programjában szerepel egy debreceni villámlátogatás is, a Debreceni Egyetem díszdoktorává avatják. Nagy a tiltakozás.

A Putyin-Orbán találkozót munkamegbeszélésként jelentették be, az orosz elnökkel tart több miniszter is, köztük a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság társelnöke is, ezért plenáris munkamegbeszélést is tartanak a két kormány tagjai.

Tiltakozások a díszdoktori cím miatt

Civis honoris causa, azaz díszpolgári címet ad az orosz elnöknek a debreceni egyetem – számolt be róla korábban a FÜHÜ. Kitüntetését azzal indokolták, hogy

“mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban”.

A fuhu.hu körbekérdezte az ellenzéki pártokat, mit gondolnak a kitüntetésről. Nem árulunk el titkot, hogy nagyon felháborodtak. Részletesen itt olvashatják a kemény szavakat.

 

Megmozdulások Budapesten

Ha Putyin-látogatás, akkor az nem múlhat elő tiltakozások nélkül. Ezúttal nem csak az Együtt hívta kifütyülős tiltakozásra a budapestieket arra az útvonalra, ahol az orosz konvoj mozgása  várható. A korábbi hasonló akcióval ellentétben ráadásul ezúttal már nem csak egy helyszínen lesz a megmozdulás, Putyin útvonalán végig mozognak és sípolnak majd.

 „Putyin országa nem Magyarország, és Putyin ma már gyakrabban jár ide, mint Brezsnyev járt Kádárhoz.

Orbán, úgy tűnik, hogy már sokkal elkötelezettebb neki, mint Kádár volt Brezsnyevnek” – mondta Juhász Péter, az Együtt elnöke Facebook felhívásában.

Tiltakozásra készül az LMP is: a Kossuth térre jelentett be tüntetést hétfőn estére. Mint a legnagyobb közösségi portálon is fellelhető felhívásukban emlékeztetnek rá: Putyin idén már másodszor látogatja meg Orbán Viktort Magyarországon. Nem véletlenül: Paks2-ről, az orosz hitelről és az ország kiárusításáról tárgyalnak.

„Orbánnak pénz kell, Putyin hódítani akar.”

Szabadtéri mozizást tartanak a Parlament előtt, egy animációs filmet mutatnak Putyin munkásságáról és dokumentumfilmeket a paksi beruházás veszélyeiről.

A Momentum Európamenetet hirdetett  – az első ilyet a sorban -, amelyre világnézettől függetlenül várnak mindenkit, aki tiltakozik a Putyin Oroszországa felé való közeleennek keretében este a Citadellára terveznek fáklyás felvonulást, s ott, a Szabadság szobornál tartanak performanszot, illetve hangzanak el beszédek.

Ismét káosz lehet Budapesten

Habár Vlagyimir Putyint majd csak hétfőre várják Budapestre, már vasárnap is érezhető volt a látogatás kellemetlen előszele, útlezárások és egyéb forgalmi korlátozások miatt. Hétfn ez majd csak fokozódni fog.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) által közétett közlemény részletesen és térképpel is illusztrálva tudatja, pontosan hol kell számítani lezárásokra és korlátozásokra hétfőn.

 

 

Lapszem – Augusztus 21., hétfő

0

Lapszem – Ma Hajna és Sámuel napja van. Az Augusztus 20-ai – helyenként súlyos megállapításokat tartalmazó – beszédek fáradalmait reméljük már kipihenték, s újult erővel keresik az olvasnivalót. Ezeket a cikkekt is érdemes olvasni.

 

Népszava: Orbánék elmérték – Atom helyett zöldenergiát akarnak a magyarok

Bár az atomerőmű és az MVM évente tízmilliárdos nagyságrendben költ a szemléletformálásra (elsősorban a „tiszta atomenergia” népszerűsítésére), ám a magyar társadalom az érintett cégek és a kormány egyoldalúan atompárti kommunikációja ellenére mereven ellenzi az orosz részvételű paksi bővítést. Másképp fogalmazva: kevés olyan kérdéskör van, ahol az Orbán-kormány annyira szembe menne a többség akaratával, mint az ország legdrágább beruházása esetében. Egy eddig nem publikált, de a Népszava által részleteiben is megismert, a Greenpeace felkérésére tavaly év végén készült országos reprezentatív kutatás szerint arra a kérdésföltevésre, hogy „Ha ön dönthetne arról, milyen energiaforrást használjon Magyarország, a lehetőségek közül melyiket választaná?”, tavaly év végén a megkérdezettek elsöprő, 75 százalékos többsége a megújulókra voksolt, az atom csak 7 százaléknyi szavazatot kapott.  Ha az a kérdés, hogy egyetértenek-e emberek az orosz hitelből, orosz technológiával megvalósítani tervezett paksi bővítéssel, akkor az abszolút többség (53 százalék) egyértelmű nemmel szavaz. Egyedül a Jobbik szavazói között van szűk relatív többsége az orosz részvételű bővítésnek – írja a Népszava az általa megszerzett felmérésre hivatkozva.

Magyar Nemzet: Nem várható döntés a kilakoltatás leállításáról

Nem mennek el az Országgyűlés mai rendkívüli ülésére a kormánypárti képviselők, ahol tehetnének valamit a magukra hagyott devizahiteles adósok kilakoltatása ellen. Az ellenzéki kezdeményezésre összehívott ülés a lex CEU eltörlését és a kilakoltatási moratórium megújítását célozza.  Az talán még érthető – írja a Magyar Nemzet –, hogy a Közép-Európai Egyetem (CEU) ügyéről nem akarnak tárgyalni a kormánypárti képviselők, hiszen a hírek szerint már visszakoztak, és az Egyesült Államok helyett kénytelenek lesznek New York állam képviselőivel megállapodni az egyetem további működéséről. Az viszont nehezen magyarázható, hogy a kilakoltatással fenyegetett, fizetésképtelen devizahitelesek mellett miért nem állnak ki, ha már egyszer igen nagy a felelőssége a kormánynak is abban, hogy sok család a csőd szélére jutott. Talán kevesekben tudatosodott, de a devizahitelezést 2001-ben még az első Orbán-kormány engedélyezte – hívja fel a figyelmet cikk.

Világgazdaság:  Egymilliónál több SIM-kártya tűnhet el

A kötelező adategyeztetésben érintett mobiltelefonos SIM-kártyák harmadát inaktiválták a szolgáltatók, de a határidőkből kicsúszóknak új szerződést kínáltak a régi szám és egyenleg megtartása érdekében. Az adategyeztetésre kötelezett mintegy négymillió SIM-kártya 68 százalékánál, több mint 2,7 millió esetben megtörtént a június 30-i határidőre az adatszolgáltatás  – tudta meg a lap a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH).

A megszűnt kártyák között azonban sok már használton kívüli is lehetett. Mivel a jogszabály szerint a továbbiakban évente, a szerződéskötéstől számított fordulónapokon kell egyeztetni az adatokat, újabb tömeges egyeztetés nem várható.

A lap emlékeztet arra, hogy az adategyeztetésre azért van szükség, mert január elsején módosultak az elektronikus hírközlésről szóló törvényben az előrefizetős SIM-kártyás mobiltelefon-szerződések szabályai. Ezek szerint egy egyéni előfizetőnek legfeljebb 10, egy üzletinek pedig 50 feltöltőkártyás szerződése lehet egy szolgáltatónál, és egy feltöltős SIM-kártya-szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

Magyar Idők: Széles törzsű gépek repítik az árukat Ferihegyen

Jövő májustól már négy interkontinentális járat közlekedik menetrend szerint Ferihegyről az amerikai kontinensre és Ázsiába. A széles törzsű gépek nemcsak az utazóknak jelentenek lehetőséget, de az úgynevezett belly cargo révén, a repülőgép rakterében a poggyászok mellett extra teherárut is hordozva a nemzetközi szállítási láncban jelentős elosztószerepet játszhatnak – írja a kormánypárti napilap. Éppen ezért Magyarország logisztikai és áruelosztó szerepét növelik a hosszú távú repülőjárat-indítások, és ezek révén Bécs és Prága mellett a magyar főváros mint logisztikai központ újra teret nyerhet a légiteheráru-fuvarozásban. A cargo az utóbbi években egyébként is emelkedő pályán mozog Ferihegyen. Júliusban 10 729 tonna volt a forgalom, miközben tavaly csak szep­temberben haladta meg a 10 ezer tonnát. Az első negyedévben pedig nem kevesebb, mint 30 060 tonna árut mozgattak meg a repülőtéren, ami 32,3 százalékos növekedés az előző év első negyedévéhez képest.

A Malév leállását követően gyorsan kivonultak Budapestről az amerikai és ázsiai légitársaságok, mára azonban az európai úti célok tekintetében már túlszárnyalta a piac a Malév előtti állapotot, a kontinensközi járatokat pedig mostanra sikerült helyreállítani.

 

 

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!