Donald Trump rendszeresen bírálja az európai tagállamokat, akik szerint Vlagyimir Putyin Oroszországa jelenti a legnagyobb fenyegetést. Éles viták vannak a tagállamok között, sokszor kemény hangvételű üzenetekkel. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint viszont nem beszélhetünk a NATO válságáról, csak problémákról, amelyek megoldására történtek lépések.
A német kormányt bírálta az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték tervezett építése miatt Donald Trump a szerdán kezdődő brüsszeli NATO-csúcstalálkozó előtt. Egyenesen azt mondta:
„Németországot teljes mértékben Oroszország irányítja”.
Szerinte „rendkívül helytelen, hogy míg Amerika „óriási összegeket” költ Európa védelmére, addig Németország „hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal”, és dollármilliárdokat fizet neki évente.
Ennek a kijelentésnek a fényében egyébként érdekes, hogy európai útja előtt (a NATO-csúcs után Nagy-Britanniába látogat, majd Helsinkiben találkozik Vlagyimir Putyinnal) Trump azt mondta: a legkönnyebb találkozója Európában Putyinnal lehet majd.
A szerda-csütörtöki NATO-csúcs előtt Trump általánosságban is bírálta európai szövetségeseit. A Twitteren például azt írta, nem fair, hogy nem költenek eleget a védelemre.
Getting ready to leave for Europe. First meeting – NATO. The U.S. is spending many times more than any other country in order to protect them. Not fair to the U.S. taxpayer. On top of that we lose $151 Billion on Trade with the European Union. Charge us big Tariffs (& Barriers)!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) July 10, 2018
Egyben össze is mosta ezt a kereskedelmi háborúval.
Trump már a 2016-os elnökválasztási kampányában is rendszeresen felhozta, hogy a NATO-tagállamok nem tesznek eleget befizetési kötelezettségeiknek, és elnökként is többször utalt arra: akár még az is előfordulhat, hogy az Egyesült Államok nem teljesíti majd a közös védelmi elkötelezettségeit.
Dérer Miklós külpolitikai elemző, a Magyar Atlanti Tanács volt főtitkára azt mondta erről a Független Hírügynökségnek:
a NATO válságáról ennek ellenére nem lehet beszélni.
Mint mondta, hidegháború végével, a szovjet fenyegetés elmúltával volt némi elbizonytalanodás a szervezetben, hiszen katonai szövetségek jellemzően addig szoktak működni, amíg a kitűzött célok megvannak, de utána a NATO biztonságpolitikai-politikai szervezetté alakult. Mostanában pedig kezd ismét egyre nagyobb figyelmet fordítani Európára, megint csak Oroszország miatt.
Az Egyesült Államok viszont régóta úgy érzi, hogy túlvállalja magát, az európaiak túlságosan rá támaszkodnak. Ezért egyre határozottabbak a figyelmeztetések, amelyeket
Trump a sajátos stílusában, kevésbé diplomatikusan fogalmaz meg.
Mindenesetre ő nem látja úgy, hogy emiatt a NATO válságáról lehet beszélni. Mint mondta, a szervezet történetében sokszor voltak komoly viták, például 1956-ban a szuezi válság idején, tíz évvel később, amikor Charles De Gaulle kiléptette Franciaországot a NATO katonai szervezetéből, vagy a 2003-ban kezdődött iraki háború idején.
Most annyi a különbség, hogy nem egy eseményhez fűződő vitáról van szó, hanem
az amerikaiak azt akarják, hogy az európaiak vállaljanak nagyobb szerepet a terhekből.
Erre vannak is példák. Ahogy Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a Wall Street Journalben megjelent cikkében is írta: arra számít, hogy nyolc NATO-tagország már az idén eléri a GDP 2 százalékát elérő védelmi költségvetési szintet. Stoltenberg utalt arra, hogy a NATO 2014-es csúcstalálkozóján valamennyi tagország ígéretet tett arra, hogy nem csökkenti a védelmi kiadásait és növeli befizetéseit a közös védelemre. Azt írta: ez az ígéretet be is tartják.
Dérer Miklós szerint, ha ez megvalósul és a teherviselés egyensúlyba kerül, akkor Amerikában is halkulnak majd ezek a hangok, hiszen az Egyesült Államoknak is szüksége van a NATO-ra világpolitikai szerepének biztosításához.
Ugyanakkor, ahogy a tweetjéből is kiderül,
Trump szereti összemosni a NATO-t az Európai Unióval,
és a kereskedelmi háborút is belekeveri az ügybe. Dérer Miklós azt mondta erről a Független Hírügynökségnek, hogy az amerikaiaknak majdnem mindenkivel szemben kereskedelmi deficitjük van, ez az amerikai gazdaságpolitika következménye. Ezen ugyan szeretnének változtatni, de ez nem megy egyik napról a másikra.
Trumppal kapcsolatban ő a problémát a kiszámíthatatlanságában látja, amellyel, ahogy fogalmazott, rövid távon tud olyan károkat okozni, amelyek csak hosszú távon javíthatók ki. Ugyanakkor a tanácsadói és más döntéshozók tisztában vannak a helyzettel, így szerinte
Donald Trump nem jelent fenyegetést a NATO-ra.
Már csak azért sem, mert a NATO-tagságot annak idején a Kongresszus kétharmados többséggel szavazta meg, így onnan Trump ha akarná, se tudná kiléptetni az Egyesült Államokat.
Ugyanakkor a Foreign Affairs szerint ugyanakkor nem csak Trump fenyegeti a NATO létezését, hanem a „belső ellenségei”: az illiberális országok erősödése. Mint írják a szövetség nem csak az volt a lényege a hidegháború alatt, hogy védelmet biztosított a külső fenyegetések ellen, hanem segítette a liberális demokrácia erősödését is. A legtöbb tagállam kormányát demokratikusan választották, érvényesültek a jogállami elvek, tiszteletben tartották az emberi jogokat.
Így a Szovjetunió megszűnésével hiába tűnt el a külső fenyegetés, a közös értékek összetartották a szervezetet. Most viszont ezek az értékek kerültek veszélybe a demagóg, autokrata, populista kormányok erősödésével.
Dérer Miklós szerint a közös alapértékek valóban szerepeltek a NATO alapszerződésében, és volt is szerepük a szervezet bővítésénél, ugyanakkor viszont
„az illiberális demokráciák elég jól teljesítenek a NATO-ban”.
Például Törökország sem akar kilépni, és Magyarország sem okoz problémákat a szervezetben – kivéve az ukránokkal való konfliktust, amely miatt „ráncolták is a szemöldöküket az amerikaiak”, de ennek sincs köze a NATO katonai részéhez.
Mindenesetre Trumpot 16 európai és amerikai volt külügyminiszter is arra figyelmeztette a NATO-csúcs előtt, hogy javítania kellene a romló kapcsolatokat a szövetségeseivel, és
súlyos tévedés lenne figyelmen kívül hagyni a fenyegetést, amelyet Putyin Oroszországa jelent.
A nyílt levelet aláírta többek között az amerikai Madeleine Albright, a német Joschka Fischer és a brit David Miliband is.
Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk pedig nyíltan bírálta Trump európai szövetségesekkel kapcsolatos álláspontját, ugyanakkor az európaiaknak is üzent. Az EU-NATO együttműködési nyilatkozat aláírása után azt mondta: „Kedves Amerika, becsüld meg szövetségeseidet, miután nincsen belőlük olyan sok. Kedves Európa, növeld védelmi kiadásaidat, mert a jól felkészült és felszerelt szövetségeseket mindenki tiszteli”.
Tusk emlékeztette Trumpot, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően Európa állt elsőként az Egyesült Államok mellé, és az afganisztáni háborúban 870 európai katona halt meg. Mint mondta:
„a pénz fontos, de az igaz szolidaritás még ennél is fontosabb”.
Tusk szerint az Egyesült Államoknak „nincs és nem is lesz jobb szövetségese Európánál”, és erre Trumpnak emlékeznie kell a Putyinnal való találkozóján is.
