Kezdőlap Címkék Jens Stoltenberg

Címke: Jens Stoltenberg

Orbán rémálma

Az  USA Európa keleti felén próbálja ki a korrupt rendszerek megbuktatásának technikáját. A szankciók korrupt oligarchákat és titkosszolgákat érintik elsőként Bulgáriában.

Hét oligarcha és titkosszolgálati vezető valamint 64 cég szerepel a washingtoni feketelistán. Az USA határozottan fellépett a korrupció ellen Bulgáriában, mközben mélyen Brüsszel hallgat. Vajon miért? – tudakolja a Politico.

A Transparency International szerint Bulgária az Európai Unió legkorruptabb állama. Az oligarchák a titkosszolgálatokon keresztül befolyásolják a politikai rendszert. Maga a miniszterelnök is a titkosszolgálatoknál kezdte pályafutását: Todor Zsivkovnak, az utolsó kommunista diktátornak a testőre volt! Boriszov miniszterelnök viszont remek kapcsolatot épített ki Merkel kancellárral, és Brüsszelben mindig mindent megszavaz. A brüsszeli Politico szerint ez magyarázza, hogy az Európai Unió oly elnéző a bolgár korrupcióval szemben.

Az amerikaiakat viszont rendkívüli mértékben zavarja, hogy a bolgár elit kiváló kapcsolatot ápol Oroszországgal. Nemrégiben több orosz kém hálózat is lebukott Bulgáriában, de egyiket sem a hazai elhárítás fedezte fel hanem az amerikaiak illetve a britek.

Az orosz kapcsolat

Az egyik kulcsember egy oligarcha, Vaszil Bojkov, aki 2020 óta az Egyesült Arab Emirátusokban él. Ott ugyanis nincsen kiadatási egyezmény. Pénzével viszont Bojkov továbbra is befolyásolja a bolgár politikai életet. Az általa támogatott párt ugyan alig több mint 3%-ot szerzett az áprilisi választásokon, de a zűrzavaros patthelyzetben játszhat némi szerepet az orosz érdekek képviseletében Bulgáriában.

Média és titkosszolgálat

Még jobban zavarja az amerikaiakat egy másik oligarcha, aki a bolgár FBI főnöke is volt. Deljan Pejevszkij fordulatos pályafutásáról a francia közszolgálati RFI írt röviden. Eszerint az oligarcha, aki a médián keresztül befolyásolja a közvéleményt Bulgáriában, 2013-ban a bolgár FBI főnöke lett! Szófiában már sokmindent láttak, de ez még ott is kicsapta a biztosítékot: többen lemondtak a kormányból. Még kínosabb, hogy az oligarcha jobbkeze ma is a titkosszolgálat egyik vezetője. Ilko Dimitrov Zseljazkov korábban a lehallgatásokat irányította Bulgáriában, most pedig azt a hivatalt vezeti, mely a titkosszolgálatok anyagi ellátását felügyeli. Gazdája, a média oligarcha rajta keresztül minden dossziéhoz hozzájuthat. Ily módon zsarolhatja a közélet illetve az üzleti világ fontos embereit. Most mindketten szerepelnek az amerikaiak fekete listáján. Deljan Pejevszkij természetesen dühösen cáfol mindent.

“Semmi sem igaz abból, amit az amerikaiak mondanak”

– idézi a lebukott bolgár média mágnást a brüsszeli Politico.

Bukarest és Szófia után Budapest következik?

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is kifejtette azt a washingtoni véleményt, hogy az autokrata rendszereket leginkább a korrupció leleplezésével lehet megfogni vagy épp megbuktatni.

Június 14-én a NATO csúcson mondja el Biden európai szövetségeseinek, hogy milyen szép új világot képzel el az amerikai diplomácia. Utána június 16-án találkozik Putyin orosz elnökkel. Elrettentés és dialógus – ez Washington és a NATO politikája Oroszországgal szemben. Kérdés, hogy illeszkedik ebbe Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kiváló kapcsolata.

Kína nem ellenség, de – nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO főtitkár, aki hangsúlyozta: semmiképp sem szerencsés, ha a kínaiak kulcsfontosságú beruházásokat hajtanak végre az infrastruktúrában Európában. Ez nyílt utalás a Huawei 5G rendszerére, amelyet Magyarország bevezet, de ezért az USA-ban végképp nem lelkesednek.

Szóval ez lehet Orbán Viktor rémálma!

Az USA új rakétákat telepít Európába

Mark Esper amerikai hadügyminiszter nyilatkozott újságíróknak hangsúlyozva, hogy az egyezményt az oroszok sértették meg. Hivatkozott Jens Stoltenberg NATO főtitkárra, aki többször is elmondta: az oroszok szisztematikusan megsértik azt az egyezményt, melyet még Gorbacsov és Reagan kötött meg a nyolcvanas évek végén.

Oroszország támadó kapacitást épített ki, mellyel szemben a NATO-nak is lépnie kell – hangsúlyozta a főtitkár. Az amerikai hadügyminiszter közölte: föld-levegő rakétákat telepítenek Európába, hogy ellensúlyozzák az orosz fejlesztéseket. Lengyelország és Románia már korábban jelezte, hogy szívesen állomásoztatna ilyen fegyvereket a területén.

A NATO szakértőit különösen a kalinyingrádi rakéták zavarják. Az egykori Kelet Poroszországba az oroszok olyan rakétákat telepítettek, melyek fenyegethetik a közeli NATO tagállamokat. Lengyelországban és a három kis balti államban ezért különösen komolyan veszik az orosz fenyegetést.

Moszkva természetesen mindent tagad, és az amerikaiakat hibáztatja a fejleményekért. Az oroszok szerint az amerikaiak gyűrűt építenek Oroszország köré. Moszkvában különösen nehezményezik azt, hogy a volt Szovjetunió egykori tagállamai közül néhány a NATO tagja lett (például a három balti állam), és az USA szeretné, ha Ukrajna és Grúzia is bekerülne.

Ezen a ponton Magyarország szerepe is érdekessé válik. Orbán Viktor ugyanis blokkolja Ukrajna NATO tagságát. A hivatalos indoklás az, hogy ennek oka a nyelvtörvény, mely hátrányos az Ukrajnában élő magyar kisebbség számára. Egyes NATO szakértők viszont azt gyanítják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök valójában Putyin kérésének tesz eleget amikor megakadályozza Ukrajna NATO tagságát.

Komoly viták közepén kezdődik a NATO-csúcs

Donald Trump rendszeresen bírálja az európai tagállamokat, akik szerint Vlagyimir Putyin Oroszországa jelenti a legnagyobb fenyegetést. Éles viták vannak a tagállamok között, sokszor kemény hangvételű üzenetekkel. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint viszont nem beszélhetünk a NATO válságáról, csak problémákról, amelyek megoldására történtek lépések.

A német kormányt bírálta az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték tervezett építése miatt Donald Trump a szerdán kezdődő brüsszeli NATO-csúcstalálkozó előtt. Egyenesen azt mondta:

„Németországot teljes mértékben Oroszország irányítja”.

Szerinte „rendkívül helytelen, hogy míg Amerika „óriási összegeket” költ Európa védelmére, addig Németország „hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal”, és dollármilliárdokat fizet neki évente.

Ennek a kijelentésnek a fényében egyébként érdekes, hogy európai útja előtt (a NATO-csúcs után Nagy-Britanniába látogat, majd Helsinkiben találkozik Vlagyimir Putyinnal) Trump azt mondta: a legkönnyebb találkozója Európában Putyinnal lehet majd.

A szerda-csütörtöki NATO-csúcs előtt Trump általánosságban is bírálta európai szövetségeseit. A Twitteren például azt írta, nem fair, hogy nem költenek eleget a védelemre.

Egyben össze is mosta ezt a kereskedelmi háborúval.

Trump már a 2016-os elnökválasztási kampányában is rendszeresen felhozta, hogy a NATO-tagállamok nem tesznek eleget befizetési kötelezettségeiknek, és elnökként is többször utalt arra: akár még az is előfordulhat, hogy az Egyesült Államok nem teljesíti majd a közös védelmi elkötelezettségeit.

Dérer Miklós külpolitikai elemző, a Magyar Atlanti Tanács volt főtitkára azt mondta erről a Független Hírügynökségnek:

a NATO válságáról ennek ellenére nem lehet beszélni.

Mint mondta, hidegháború végével, a szovjet fenyegetés elmúltával volt némi elbizonytalanodás a szervezetben, hiszen katonai szövetségek jellemzően addig szoktak működni, amíg a kitűzött célok megvannak, de utána a NATO biztonságpolitikai-politikai szervezetté alakult. Mostanában pedig kezd ismét egyre nagyobb figyelmet fordítani Európára, megint csak Oroszország miatt.

Az Egyesült Államok viszont régóta úgy érzi, hogy túlvállalja magát, az európaiak túlságosan rá támaszkodnak. Ezért egyre határozottabbak a figyelmeztetések, amelyeket

Trump a sajátos stílusában, kevésbé diplomatikusan fogalmaz meg.

Mindenesetre ő nem látja úgy, hogy emiatt a NATO válságáról lehet beszélni. Mint mondta, a szervezet történetében sokszor voltak komoly viták, például 1956-ban a szuezi válság idején, tíz évvel később, amikor Charles De Gaulle kiléptette Franciaországot a NATO katonai szervezetéből, vagy a 2003-ban kezdődött iraki háború idején.

Most annyi a különbség, hogy nem egy eseményhez fűződő vitáról van szó, hanem

az amerikaiak azt akarják, hogy az európaiak vállaljanak nagyobb szerepet a terhekből.

Erre vannak is példák. Ahogy Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a Wall Street Journalben megjelent cikkében is írta: arra számít, hogy nyolc NATO-tagország már az idén eléri a GDP 2 százalékát elérő védelmi költségvetési szintet. Stoltenberg utalt arra, hogy a NATO 2014-es csúcstalálkozóján valamennyi tagország ígéretet tett arra, hogy nem csökkenti a védelmi kiadásait és növeli befizetéseit a közös védelemre. Azt írta: ez az ígéretet be is tartják.

Dérer Miklós szerint, ha ez megvalósul és a teherviselés egyensúlyba kerül, akkor Amerikában is halkulnak majd ezek a hangok, hiszen az Egyesült Államoknak is szüksége van a NATO-ra világpolitikai szerepének biztosításához.

Ugyanakkor, ahogy a tweetjéből is kiderül,

Trump szereti összemosni a NATO-t az Európai Unióval,

és a kereskedelmi háborút is belekeveri az ügybe. Dérer Miklós azt mondta erről a Független Hírügynökségnek, hogy az amerikaiaknak majdnem mindenkivel szemben kereskedelmi deficitjük van, ez az amerikai gazdaságpolitika következménye. Ezen ugyan szeretnének változtatni, de ez nem megy egyik napról a másikra.

Trumppal kapcsolatban ő a problémát a kiszámíthatatlanságában látja, amellyel, ahogy fogalmazott, rövid távon tud olyan károkat okozni, amelyek csak hosszú távon javíthatók ki. Ugyanakkor a tanácsadói és más döntéshozók tisztában vannak a helyzettel, így szerinte

Donald Trump nem jelent fenyegetést a NATO-ra.

Már csak azért sem, mert a NATO-tagságot annak idején a Kongresszus kétharmados többséggel szavazta meg, így onnan Trump ha akarná, se tudná kiléptetni az Egyesült Államokat.

Ugyanakkor a Foreign Affairs szerint ugyanakkor nem csak Trump fenyegeti a NATO létezését, hanem a „belső ellenségei”: az illiberális országok erősödése. Mint írják a szövetség nem csak az volt a lényege a hidegháború alatt, hogy védelmet biztosított a külső fenyegetések ellen, hanem segítette a liberális demokrácia erősödését is. A legtöbb tagállam kormányát demokratikusan választották, érvényesültek a jogállami elvek, tiszteletben tartották az emberi jogokat.

Így a Szovjetunió megszűnésével hiába tűnt el a külső fenyegetés, a közös értékek összetartották a szervezetet. Most viszont ezek az értékek kerültek veszélybe a demagóg, autokrata, populista kormányok erősödésével.

Dérer Miklós szerint a közös alapértékek valóban szerepeltek a NATO alapszerződésében, és volt is szerepük a szervezet bővítésénél, ugyanakkor viszont

„az illiberális demokráciák elég jól teljesítenek a NATO-ban”.

Például Törökország sem akar kilépni, és Magyarország sem okoz problémákat a szervezetben – kivéve az ukránokkal való konfliktust, amely miatt „ráncolták is a szemöldöküket az amerikaiak”, de ennek sincs köze a NATO katonai részéhez.

Mindenesetre Trumpot 16 európai és amerikai volt külügyminiszter is arra figyelmeztette a NATO-csúcs előtt, hogy javítania kellene a romló kapcsolatokat a szövetségeseivel, és

súlyos tévedés lenne figyelmen kívül hagyni a fenyegetést, amelyet Putyin Oroszországa jelent.

A nyílt levelet aláírta többek között az amerikai Madeleine Albright, a német Joschka Fischer és a brit David Miliband is.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk pedig nyíltan bírálta Trump európai szövetségesekkel kapcsolatos álláspontját, ugyanakkor az európaiaknak is üzent. Az EU-NATO együttműködési nyilatkozat aláírása után azt mondta: „Kedves Amerika, becsüld meg szövetségeseidet, miután nincsen belőlük olyan sok. Kedves Európa, növeld védelmi kiadásaidat, mert a jól felkészült és felszerelt szövetségeseket mindenki tiszteli”.

Tusk emlékeztette Trumpot, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően Európa állt elsőként az Egyesült Államok mellé, és az afganisztáni háborúban 870 európai katona halt meg. Mint mondta:

„a pénz fontos, de az igaz szolidaritás még ennél is fontosabb”.

Tusk szerint az Egyesült Államoknak „nincs és nem is lesz jobb szövetségese Európánál”, és erre Trumpnak emlékeznie kell a Putyinnal való találkozóján is.

NATO: Védelem és párbeszéd

0

Defense and dialogue (védelem és párbeszéd). Ez a NATO politikája Oroszországgal szemben- jelentette ki Jens Stoltenberg, aki a Deutsche Welle közszolgálati médiának adott exkluzív interjút.

Tudjuk, hogy mit művelt Moszkva Grúziában, Ukrajnában és azt is, hogy – a kormány akarata ellenére – csapatokat tart Moldova területén. Oroszország növeli katonai erejét. Ezért a NATO is megerősíti a keleti frontot: a balti államokba és Lengyelországba is küldtünk erősítést. De nem akarunk minden új orosz tankra vagy nukleáris fegyverre NATO tankkal vagy nukleáris fegyverrel válaszolni.

Párbeszédre törekszünk Oroszországgal, melyet nem akarunk elszigetelni a világtól.

Trump szerint a NATO elavult. Vajon mennyire kész az USA Európa megvédésére?

Még a választási kampány során valóban mondta Donald Trump, hogy a NATO elavult – mondta Jens Stoltenberg NATO főtitkár, – de amikor én találkoztam vele a Fehér Házban már egészen más volt a véleménye.

Hozzátette: amióta Donald Trump az USA elnöke, azóta az Európában állomásozó amerikai csapatok költségvetése 40 százalékkal növekedett.

A NATO-t aggasztja a közelgő orosz hadgyakorlat

0

100 ezer katona is részt vehet a Zapad, vagyis Nyugat elnevezésű közös orosz-belorusz hadgyakorlaton, melyet szeptember 13 és szeptember 20 között rendeznek meg a NATO keleti határai mentén- vélik az észak-atlanti szerződés szakértői, akik nagyobb átláthatóságot követelnek, mint amilyet az oroszok nyújtanak akarnak.


Az oroszok három NATO megfigyelőt hívtak meg a hadgyakorlatra, de ennél a NATO sokkal többet akar.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár szerint a mai feszült helyzetben sokkal nagyobb ellenőrzési lehetőség kell. A NATO főtitkára körutat tett Kelet Lengyelországban azon a határvidéken, melynek túloldalán megrendezik a közös orosz-belorusz hadgyakorlatot.

Jens Stoltenberg szerint felül kell vizsgálni a bécsi megállapodást,

mely a hadgyakorlatok ellenőrzését biztosítja a másik fél számára. Oana Lungescu, a NATO szóvivője szerint nem elég az, hogy ha a három meghívott megfigyelő részt vehet a látogatók napján. Meg kell engedni, hogy ők ott legyenek a parancsnoki gyűléseken és beszélgessenek a hadgyakorlaton résztvevő katonákkal. Ezenkívül az oroszoknak engedélyezniük kell azt is, hogy a NATO repülőgépek átrepüljenek a hadgyakorlat fölött és felvételeket készíthessenek. Mitől tart a NATO ?

Az orosz csapatok villámgyorsan bevonultak Grúziába 2008-ban, és elszakítottak két autonóm területet az országtól. 2014-ben az oroszok annektálták a Krím félszigetet. Most sokan attól tartanak, hogy a Zapad hadgyakorlat nem más mint felkészülés Litvánia, Lengyelország és Ukrajna elfoglalására. Moszkva természetesen hevesen cáfol.

Alekszandr Fomin altábornagy hadügyminiszter-helyettes szerint “tiszta fantazmagóriáról van szó”.

Szerinte a Zapad hadgyakorlaton csak 5500 orosz és 7200 belorusz katona vesz részt.

Ennek azért van jelentősége, mert a bécsi dokumentum 13 ezerben szabja meg azt a létszámot ameddig elég, ha csak három megfigyelőt hívnak meg a másik oldalról. Az orosz hadügyminiszter-helyettes szerint teljes mértékben kizárt, hogy az orosz hadsereg Ukrajna, Litvánia vagy Lengyelország lerohanására gondolna. Az érintett országokban viszont emlékeznek a történelemre, és ezért nem nagyon bíznak Moszkva ígéreteiben. A NATO szakértők azt gondolják, hogy az orosz csapatok és a felszerelés egy része a hadgyakorlat után is Belorusziában marad, hogy lehetővé tegyen egy meglepetésszerű támadást.

Mit csinálnak ebben a helyzetben a NATO csapatok Kelet-Lengyelországban és a balti államokban? 1200 NATO katonát vezényeltek ide, a javarészük amerikai. Christopher L’Heureux alezredes az USA második lovas ezredének tisztje Kelet-Lengyelországban elmondta: figyelünk! Igyekszünk felmérni az orosz hadgyakorlat jelentőségét, és nem túlreagálni azt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK