Reszkess Ausztria! Majd jövünk!

0
194
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

“Rövid leszek” – kezdte a tájékoztatóját tegnap a versenyképességi tanács megbeszéléséről kilépve Varga Mihály pénzügyminiszter. Azt mondta: “A mai ülésen két anyagot tárgyaltunk meg: van egy jegybanki anyag, ami versenyképesség-javító lépéseket vesz számba és az innovációs minisztérium is versenyképességi célokat tűzött ki.” Mindezt úgy vezette fel, mintha az MNB 180 pontos, 2030-ig szóló “cselekvési javaslata” fejlődésünk egyedüli záloga volna. Mintha megtalálta volna a kormány a bölcsek kövét, ami végre, évtizedes álmaink beteljesítőjeként segít utolérnünk a fejlett Nyugatot.  

 Magyarországnak végre kell hajtania a versenyképességi fordulatot, hogy fenntarthatóan gyors növekedési pályára kerüljön. Ennek nyomán Magyarország felzárkózhat a fejlett, nyugati országok életszínvonalára, ellenkező esetben azonban beleragadunk a közepes jövedelmű országok csapdájába. (MNB 2018.)

Gazdaságunk egészségesen fejlődik. A termelés fejlesztésében, arányaiban, szerkezetének alakításában szem előtt tartjuk hazánk belső adottságait, a szükségleteket. Gazdasági tevékenységünk vezérlő elve: a gazdaságosság fokozása, a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése. Arra törekszünk, hogy maximálisan növeljük a nemzeti jövedelmet, a felhalmozás, a fogyasztás arányait pedig – az ország mindenkori belső és külső helyzetét figyelembe véve – úgy alakítjuk, hogy rendszeresen emelkedjen az életszínvonal, és megvalósítsuk a termelés bővítéséhez szükséges beruházásokat. (MSZMP VIII. kongresszusa, 1962.)

A fenntartható növekedésnek van néhány feltétele: az átgondolt fegyelmezett gazdaságpolitika, az alrendszerek megfelelő működtetése, egészségügy, oktatás, kutatás-fejlesztés, uniós források elköltése, infrastruktúra fejlesztése, a hatékony állam működtetése, a költségvetési fegyelem, a csökkenő adóék, a termelékenység javítása, a szakképzett munkaerő, a folyamatos alkalmazkodás, pl. ipar 4.0, digitális technológia. (Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács keddi ülését követő tájékoztatón, 2018.)

A beruházások fontos követelménye: a kapacitások optimális nagysága, amely lehetővé teszi a legkorszerűbb technológia alkalmazását, a nemzetközi műszaki színvonal elérését. A társadalmi termelés növekedése lehetővé teszi, hogy jelentősebb legyen a reálbérek, a reáljövedelmek emelése. A rendelkezésre álló eszközöket arra fogjuk felhasználni, hogy az átlagbérek növelése mellett tovább javítsuk a bérarányokat, könnyítsük a kis jövedelmű családok helyzetét. (MSZMP VIII. kongresszusa, 1962)

Magyarország 2030-ra Európán belül az öt legjobb ország közé kíván kerülni, ahol érdemes élni és dolgozni. A versenyképességi reform hatására javulhat a termelékenység, 10 év alatt megduplázódhatnak a reálkeresetek, és teljes foglalkoztatás mellett 4-4,5%-os GDP-növekedés érhető el tartósan. (Varga Mihály pénzügyminiszter, a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülését követően)

Az életszínvonal emelkedik, a kiskereskedelmi forgalom öt év alatt 23 százalékkal növekszik, a ruházati cikkek forgalma 15 százalékkal nő. (MSZMP VIII. kongresszusa, 1962.)

Az MNB friss jelentésében szembenézett azzal, hogy milyen makrogazdasági pálya vár Magyarországra, ha nem valósítjuk a szükséges reformokat: ebben az esetben az egy főre jutó GDP-nk és a keresetünk nem fog közelebb kerülni Ausztriához, és az átlagos potenciális növekedés 1,4%-os lehet. (MNB 180 pontos javaslata, 2018.)

Ipari termelésünk növekedése majdnem háromszorosa a kapitalista országokénak. Kidolgozzuk 20 éves gazdaságfejlesztési tervünket. A következő időszakban a nemzeti jövedelmet négyszeresére emeljük. Gazdaságunk szerkezetét – benne az ipari és mezőgazdasági termelés összetételét – úgy alakítjuk, hogy a termelés növekedése gyors legyen. A termelés minden ágában biztosítjuk a legfejlettebb technika széles körű alkalmazását. Az ipari termelést legalább ötszörösére emeljük, Az ipar termékeiben jussanak túlsúlyra a magas technikai kultúrát képviselő ágazatok, a gyártási technológiában pedig kövessük, és a hazai körülményeknek megfelelően alkalmazzuk, a világszerte tapasztalható fejlődés irányvonalát. A mezőgazdasági termelést országunk kedvező adottságainak maximális kihasználásával 20 év alatt két-, két és félszeresére növeljük. A társadalmi termelés gyors növelése lehetővé teszi az életszínvonal nagyfokú emelését. Az egy főre fogyasztás 20 év múlva magasabb lesz, mint Ausztriában. (MSZMP VIII. kongresszusa, 1962.)

A fenntartható növekedés és a méltó életkörülmények megteremtésének eszköze a versenyképesség, amihez erős vállalatokra, stabil munkahelyekre és növekvő bérekre van szükség. A gazdaságpolitika célja az, hogy 2030-ra Magyarországon még jobb legyen élni, dolgozni és tanulni. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2030-ig szóló stratégiájának kiindulási alapját a fenntarthatósági szempontok jelentik, és a minisztérium tevékenységét a következő négy évben is ezeknek a céloknak rendeli alá. (György László államtitkár, ITM, 2018.)

A két idézet-csomag születése között kereken fél évszázad telt el. Akik már annak idején – 1962-ben – is figyelemmel kísértük a bejelentéseket, már meg sem lepődünk a hasonlóságokon. Mintha 56 év alatt mi sem történt volna. Mintha egy tapodtat sem változott volna a világunk. Akkor is, most is azt ígérték nekünk, ha türelmesek leszünk, és 20-30 éves terveket gyártunk, mire azok teljesülnek, már csak egy lépésre leszünk attól, hogy úgy éljünk, mint az osztrákok.

1980-ra nem jött be. Most reménykedjünk, Matolcsy majd 2030-ra beváltja. Talán. Addig reszkess Ausztria, jövünk!

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..