Kik előtt tárnák ki a templomok kapuit?

0
649

Az a célunk, hogy egyre több templom legyen nyitva napközben, lehetővé téve az imádkozást, szentségimádást – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek pünkösdhétfőn a máriaremetei kegytemplom kertjében tartott karizmák ünnepén. Mi állhat e kijelentés mögött? A templomok „fizikai” megnyitása, vagy a katolikus egyház igyekszik szélesre tárni a kapuit?

Az MTI tudósítása meglehetősen „szűken” értelmezi a bíboros szavait, amikor a hangsúlyokat bizonyos biztonsági intézkedésekre korlátozza. A Távirati Iroda szerint Erdő Péter arra gondolt, hogy az idegenforgalmi központokban lévő templomok példájára, amelyek többsége már most is egész nap nyitva van, szeretné, ha a főegyházmegyében nemcsak e látványosságnak számító templomokban biztosítanák lehetőséget az imádkozásra a szentmiséken túli órákban is.

Ami a templomok „fizikai” nyitvatartását illeti nem könnyű feladat, hiszen a legtöbb helyen felbecsülhetetlen értékű kegytárgyak, műemlékek védelmét is biztosítani kell. Hogy ez megtörténjen, bizonyos külső feltételeket kell megteremteni: van, ahol elég egy vasrács, máshol kamerákat kell felszerelni, vagy éppen egész napos őrzésre volna szükség, ami megterhelné a plébániák költségvetését.

Beer Miklós, a váci egyházmegye püspöke ezzel tökéletesen egyetért. Mint mondta, ahhoz meglehetősen szűkös a költségvetésük, hogy az egyházi kegytárgyak tökéletes védelméről gondoskodni lehessen, pedig nagyon szívesen pártolná, hogy mindazok, akik szeretnének valamilyen okból behúzódni az Isten Házába, megtehessék. Azok is, akik imádkozni szeretnének, azok is, akik a hideg, vagy a nagy meleg elől húzódnának be a falak közé.

A bíboros úr egész napos nyitvatartásról beszél, ebbe ön szerint az éjszakai órák is beleértendők?

Kétségtelen, hogy talán erre is gondolhatott az érsek úr, de ez számtalan problémát felvetne. Nagyon költséges volna a nap 24 órájában megfelelő őrzésről gondoskodni. Naponta tapasztaljuk, milyen nagy dolog már az is, hogy nálunk, a váci székesegyházban, egész nap van valaki, aki beszélget a betérőkkel, útba igazítja, akit kell.

Érthetjük úgy Erdő Péter nyilatkozatát, hogy talán az „egyház kapujának szélesre tárására” gondolt?

A 2020-as Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve ezt sem zárnám ki.

Lukácsi Katalin, a KDNP korábbi országgyűlési képviselője tiszta szívéből üdvözli a kezdeményezést. Azt is, hogy a templomok kapuit fizikai értelemben is egész nap szélesre tárja a katolikus egyház, és azt még inkább, hogy lelki értelemben is tegye meg ezt. Jászjákóhalmai példát említett, ahol hétköznap az istentisztelet idején kívül nem lehet bemenni a templomba. Hasonló állapotokat tapasztalt Szentesen is. Úgy látja, az egész napos nyitvatartásnak mindenek előtt a személyi feltételei hiányoznak. Azt meg szinte kizártnak érzi, hogy a kisebb településeken lévő templomok rácsos, kamerás fizikai védelméről tudnának gondoskodni.

Sokkal nagyobb problémának érzem azt, hogy a templomoktól a hajléktalanokat, a melegedni vágyókat, a koldusokat igyekeznek távol tartani – mondta búcsúzóul.

Giczy György, a KDNP korábbi elnöke:

Az ötven évvel ezelőtt ülésező II. Vatikáni Zsinat beszélt arról, hogy az egyháznak szélesre kell tárnia – mind fizikai, mind lelki értelemben – a kapuit. Ez alatt az értették: a befogadásra és nem az elzárkózásra kell felkészülni. A bizonytalanok, a közömbös, az ateista emberekre egyaránt gondoltak. A bíboros úr nem véletlenül pünkösdhétfőn beszélt arról, hogy minél több templom legyen nyitva nem csak a liturgikus órákban.

A Szentlélek eljövetele – pünkösd – az egyház megújulásának is az ünnepe.

Ne csak félhomályos, kihalt közösségi terek legyenek a templomok, töltse meg őket az „élet”. Az euharisztikus kongresszusra való felkészüléshez természetesen hozzá tartozhat a bíboros úrnak ez az ötlete is. Nem újdonság, amit mond, hiszen számos helyen a szerzetesek esti zsolozsmája idején a nagyközönség előtt is megnyitják a templomokat.

Ha azt mondjuk, hogy

Magyarország a keresztény kultúra védelmezője és ápolója, ehhez hozzá tartozna a nyitott, keresztény egyház is,

véli a KDNP korábbi elnöke. A napokban az egyik Ferences-templomban voltam misén, ahol az

egyik fiatal szerzetes arra kérte a jelenlévőket, hogy ne adjanak a koldusoknak alamizsnát, mert odaszoknak,

gyakran oda is piszkolnak a környékre. Elfelejtik, hogy Szent Ferenc koldus volt? Az egyház a jelenlegi állapotában a jómódú, tehetősebb középosztályt fogadja csak be, ahogyan a kormányzat sem, úgy ők sem akarnak tudomást venni az ország szegényeiről. Talán Erdő Péter a mostani beszédében ezzel is megpróbál szakítani. Jó volna, ha így gondolná.            

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .