133 bíboros választ szerdától kezdve, hogy megtalálja Ferenc pápa utódát. Döntő többségüket Ferenc pápa nevezte ki bíborossá, ezért a konzervatívok attól tartanak, hogy progresszív utód követi majd az argentin pápát, aki az első jezsuita volt Szent Péter trónján.
A pápaválasztás a világi hatalmakat is rendkívüli mértékben foglalkoztatja: Donald Trump például pápai öltözékben készített mesterséges intelligencia által készített fotóval keltett kínos feltűnést. Az amerikai kormányzat megbízásából rágalmazási kampány indult Parolin bíboros ellen, aki a befolyásos Segretario posztot tölti be vagyis ő volt Ferenc pápa miniszterelnöke, és esélyesnek tartják az utódlásra. Mit terjesztenek róla Trump megbízásból? Előszöris azt, hogy gyenge az egészsége (ezt a Vatikán azonnal cáfolta), másrészt, hogy évtizedekkel ezelőtt nem lépett fel elég szigorúan pedofil papok ügyében. A harmadik vád még érdekesebb: Parolin bíboros kötött megállapodást a kínai kommunista párttal a katolikus egyház helyzetéről Kínában.
Diane Montagna konzervatív amerikai tudósító a Vatikánban dossziét terjeszt arról, hogy melyik bíborosok milyen álláspontot vallanak olyan kényes kérdésekben mint a nők szerepe a katolikus egyházban, az abortusz, az LMBTQ ügyek stb.
Mindez nem előzmények nélküli: a Guardian arról írt, hogy 1963-ban a CIA megpróbálta befolyásolni a bíborosok döntését, de ez nem sikerült: az új pápa, VI. Pál tapasztalt diplomataként elindította a keleti nyitás folyamatát, melyet Casaroli bíboros hajtott végre rendezve a kapcsolatokat a többi között a magyar állammal a katolikus egyház ügyében. Moszkvában is mélységesen érdeklődtek és érdeklődnek a pápaválasztás iránt.
“Hány hadosztálya van a pápának?”
Ezt kérdezte gúnyosan Sztálin elvtárs miközben kiadta az utasítást a szétvert ortodox egyház újjászervezésére a Szovjetunióban. Az eredmény: Kirill pátriárka, akinek levételét a szankciós listáról a magyar diplomácia érte el, a KGB tisztjéből vált az ortodox egyház fejévé Oroszországban. Putyin egykori kollégája szorgosan támogatja is az orosz diktátor politikáját beleértve az ukrajnai háborút is. Emiatt az ukrán ortodox egyház elszakadt Moszkvától.
A KGB a kisebb szocialista államokban is beépült az egyházakba: Magyarországon például Péter János egykori református püspök volt a külügyminiszter Kádár János idején.
A kriptokommunista püspök párttagsági könyvét Rákosi Mátyás őrizgette a páncélszekrényében. A magyar hírszerzés – Moszkva megbízásából – figyelemmel kísérte a Vatikánban tanuló fiatal papokat, akikből azután hazatérve püspökök lettek. A róluk készített dossziékkal zsarolták őket, és sokakat beszerveztek. Botrányt váltott ki például Stanislaw Wielgus varsói érsek ügye, akit Glemp bíboros az utódának szánt a lengyel egyház élén: 2006-ban kénytelen volt lemondani, mert kiderült, hogy együttműködött az állambiztonsággal a kommunista Lengyelországban.
Magyarországon is megfogalmazódtak hasonló vádak Paskai László bíborossal szemben, de a magyar katolikus egyház lefolytatta ugyan a vizsgálatot a kommunista állambiztonság és az egyház viszonyáról, de az eredményt mindmáig nem hozta nyilvánosságra.
Mit tudhatnak Moszkvában Erdő Péter bíborosról?
A 73 éves kiváló kánonjogász remekül beszél olaszul és tud oroszul is, amely előny lehet akkor, ha a Vatikán javítani akarja kapcsolatait az orosz ortodox egyházzal. Ez persze egyáltalán nem biztos hiszen a lengyel, az ukrán és a litván katolikus egyházak radikálisan szemben állnak Putyin Ukrajna elleni agressziójával, melyet az ortodox egyház támogat Oroszországban. Mindenesetre Trump és Putyin számára Erdő Péter megválasztása kedvező fordulat lenne hiszen Ferenc pápa a migráció kérdésében nyíltan szembeszegült Donald Trump és Vlagyimir Putyin politikájával. Trump és Putyin európai szövetségesei a Patrióták, akik a migrációellenes politikát tűzték a zászlajukra.
A magyar püspöki kar ebben a kérdésben Orbán Viktor irányvonalát követi és nem Ferenc pápáét.
Erdő Péter kényes helyzetbe került emiatt, és a püspöki kar le is váltotta elnöki posztjáról. Helyette Véres András győri püspököt választotta meg, aki Orbán Viktor politikáját követi. Neki viszont a pápai nuncius üzente meg, hogy így sosem lesz bíboros. Erre Veres András püspök vissza akart lépni az újjáválasztástól, de ekkor Orbán Viktor fenyegette meg: a katolikus egyház pénzügyi támogatása láthatja kárát a tervezett pálfordulásnak. Veres püspök értette a finom célzást, és maradt a helyén abban bízva, hogy az új pápa Ferenc után más politikát folytat majd.
Ez a 133 bíboros döntésén múlik, akik szerdától szavaznak, és kétharmados döntéssel kell megtalálniuk Szent Péter utódát.
