Hasznos

Trump új olajstratégiája kiborította a környezetvédőket

0

Az Egyesült Államok elnöke újra engedélyezte a partmenti olajfúrásokat, melyeket elődje, Barack Obama betiltott.

Az Egyesült Államok partvidékének 90 százalékán 2019-től újra lehet olaj és földgáz után kutatni a nagy környezeti kockázat ellenére. Obama elnök betiltotta ezeket a fúrásokat egy nyolc évvel ezelőtti környezeti katasztrófát követően. Most Ryan Zinke energiaügyi miniszter közölte: 47 fúrási engedélyt adnak ki az USA partvidékén öt évre.

A környezetvédők természetesen tiltakoznak, de az elnök többször kijelentette, hogy nemigen hisz a környezetvédők érveinek. Trump szerint a saját olajkészletek kiaknázása elősegíti Amerika szuverenitásának erősödését, hiszen kevésbé függ a külső olajszállításoktól.

Ráadásul vállalta azt, hogy külföldön is árusítja az amerikai olajat és földgázt. Amikor Varsóban járt, akkor biztonságot ígért a NATO keretei között az egykori szocialista államoknak az orosz fenyegetés ellen. Másrészt pedig felhívta a figyelmet az amerikai cseppfolyósított földgázra, mellyel ezek az államok csökkenthetik a függőségüket az orosz földgáztól. Az olaj és a földgáz még mindig stratégiai árucikk, mellyel Trump megpróbálja befolyásolni a világpolitikát is.

Miért jutott csődbe Nagy Britannia második legnépesebb városa?

Birmingham leállítja kifizetéseket  kivéve a legszükségesebbeket illetve a szociális kiadásokat. Hogy jutott el idáig az Egyesült Királyság második legnagyobb városa?

1,14 millió ember sorsát befolyásolja Birmingham fizetésképtelensége, amely nem egyik napról a másikra köszöntött be. Már 2010-ben látszott, hogy az önkormányzat kiadásai olyan tempóban növekednek, melyeket a bevételek nem tudnak majd fedezni. Mi történt? 5000 önkormányzati dolgozó munkaügyi pert nyert: a nők fizetését hozzá kellett igazítani a férfi kollégákhoz.

Azóta az önkormányzat tanácsa 1,1 milliárd fontot fizetett ki ezen a címen. Jelenleg is van egy kifizetetlen számla, amelynek értéke csekély 760 millió font, mely ráadásul 14 millióval növekszik minden hónapban.

Ez a csőd legfőbb oka – állapítja meg a BBC, de persze van más is: az új felhő alapú informatikai rendszer jóval drágább mint ahogy eredetileg tervezték viszont nem olyan hatékony ahogy azt az Oracle ígérte. 19 millió font volt a tervezett költség, de az informatikai rendszer három évet késett, és 100 millió fontba került!

Az önkormányzat tanácsa ezenkívül rámutatott arra, hogy nagyon megnőttek a szociális kiadások, de a kormányzat csökkentette az önkormányzatok támogatását, mert óvta a költségvetési egyensúlyt. Tetézte a problémákat az infláció, amely a csúcsponton túllépte a 10%-ot Nagy Britanniában.

Birmingham önkormányzata nem bánt elég körültekintően az adófizetők pénzével: 11 millió fontot fizetett ki egy taxi társaságnak, amely gyerekeket vitt az iskolába illetve különböző rendezvényekre – írja a londoni Daily Mail.

Miért rendezte meg Birmingham a Nemzetközösségi játékokat?

870 millió fontot jelentett a brit gazdaságnak az, hogy Birmingham városa tavaly vendégül látta  a Nemzetközösségi játékokat csakhogy ennek a pénznek a jórésze nem a városhoz folyt be viszont a kiadások meghaladták a tervezett szintet.

A város csődöt jelentett, és minden helyi lakos tudni szeretné, hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Az önkormányzat ezért listát állított össze arról, hogy milyen szolgáltatásokat garantál a jövőben is:

– oktatás
– gyerekmegőrzés és szociális kiadások
– szemét szállítás
– útfenntartás
– házak karbantartása
– könyvtárak működése

A BBC helyi tudósítója megkérdezte az önkormányzat vezetőit, hogy mi lesz a többi szolgáltatással, de csak azt a választ kapta, hogy azok sem szűnnek meg, de kevesebb pénzből kell kijönniük. Még az önkormányzat sem tudja, hogy a pénzügyi visszafogás melyik területen mit jelent majd. A szokásos nagy Karácsonyi vásárt például törölhetik. Birmingham városát az ellenzéki Munkáspárt irányítja, amely hevesen bírálja a konzervatív kormányzatot a megszorítások miatt.

A szintén ellenzéki Liberális demokraták nem spóroltak a bírálattal:

“Titáni méretű kudarc Birmingham pénzügyi csődje.”

Még a Munkáspárt helyi parlamenti képviselője is feltette a kérdést:

“Ha tudták, hogy van egy 760 millió fontos kifizetetlen számlájuk, akkor miért nem tettek félre minden évben egy bizonyos összeget?”

A Munkáspárt vezetője abban látja a fő problémát, hogy a konzervatív kormányzat megkurtította a támogatásokat az önkormányzatoknak. Júliusban Rishi Sunak miniszterelnök járt Birminghamben, és akkor támogatást is kértek tőle, de a konzervatív kormányfő így válaszolt:

”Nem a kormány feladata az, hogy kihúzza a csávából az önkormányzatot, amely rossz gazdálkodása miatt bajbakerült.”

Birmingham önkormányzatának 21 napon belül elő kell állnia egy olyan pénzügyi tervvel, amely a válságidőszak finanszírozására vonatkozik.

Egy tucat önkormányzat követheti hamarosan Birmingham példáját, és mehet csődbe  – írja a Daily Mail.

USA szankció Oroszország ellen: 20%-os urán áremelkedés várható

Az Egyesült Államok megtiltja nukleáris fűtőanyag importját Oroszországból, és emiatt jelentős áremelkedésre lehet számítani. Fukusima 2011-es nukleáris balesete óta most először tapasztalható nagyszabású áremelkedési hullám a globális piacokon.

Washingtonban még csak a képviselőház szavazta meg a tilalmat, de valószínű, hogy a szenátus is csatlakozik, és Biden elnök is aláírja a tilalmat az orosz uránra.

A Bloomberg szerint  20%-os áremelkedés várható a globális urán piacon azt követően, hogy az USA a szankciókat kiterjeszti az orosz uránra is. Kijev ezt már régen kérte, de Washington csak most döntött így, mert figyelembe kellett vennie az Egyesült Államokban működő nukleáris szektor érdekeit is.

Franciaországban 70%-át, az Egyesült Államokban csaknem 20% át adják az atomerőművek az összes energiának. Részesedésük növekedhet hiszen a világ mindinkább igyekszik leszokni a kőolajról és a földgázról, ahogy ez kiderült a COP 28 világkonferencián Dubajban.

Az egykori Szovjetunió a globális urán előállítás  meghatározó területe: Kazahsztán a világelső, Üzbegisztán a negyedik, és a háború előtt Oroszország a hatodik, Ukrajna pedig a kilencedik volt a világon. Az ukrajnai háború előtt a Roszatom a harmadik helyen állt a nukleáris fűtőanyagok kereskedelmében, és a dúsított urán piacán a részesedése 38%-ot ért el. A Rosatom nagy mennyiségben exportált nukleáris izotópokat orvosi célokra, így ebből is hiány léphet fel a globális piacon a szankció miatt.

50-ről 83 dollárra nőtt az urán ára

Januárban még csak 50 dollárt kértek egy font uránért a világpiacon, decemberben már 83-at és a szakértők további emelkedésre számítanak. A Sprott Asset Management szerint egy-másfél év múlva az urán ár átlépheti a lélektani 100 dollárt is – írja a francia közszolgálati portál, az RFI gazdasági rovata. Amely arra utal, hogy egyes szakértők szerint meg is háromszorozódhat az urán ára 2040-re.

Az ok: egyre több ország tervezi atomerőművek építését. A világon jelenleg 62 erőművet építenek, ebből 26-ot Kínában, ahonnan nemrég azt jelentették, hogy üzembe helyezték a világ első negyedik generációs nukleáris erőművét Santung tartományban. A világon 111 új atomerőművet terveznek vagyis az urán iránti kereslet fokozódása várható.

Készletek azok vannak: több mint 6 millió tonna biztosan kibányászható még, ez pedig a mai fogyasztás mellett 100 évre elég lehet.

Csakhogy a jelenlegi bányák teljesítménye a felére csökken 2030-ra vagyis új bányák nyitására lesz szükség. Négy nagy urán bánya teljesen kimerül: ebből kettő van Kazahsztánban, és egy-egy Kanadában illetve az USA-ban.

Az amerikai tilalom 2040-ig tart, az amerikai atomerőműveknek 2028-ig kell teljes mértékben megszüntetni az orosz nukleáris fűtőanyag vásárlást. A hosszú határidő oka az, hogy tavaly Oroszországból érkezett az USA nukleáris fűtőanyag ellátásának a 24%-a. Ráadásul jelenleg csakis a Roszatom tud előállítani olyan nukleáris fűtőanyagot, melyet az USA modern atomerőművei használnak – nyilatkozta Chris Gadomski nukleáris szakértő a Bloombergnek.

A brit fapados már a Brexit utáni jövőre készül

0

Az EasyJet Ausztriát választotta. Azt ígérik, hogy az utasok nem vesznek majd észre semmit, és a munkatársaknak sem kell aggódniuk: nem rúgnak ki senkit az EasyJet londoni központjában.

Bécsben lesz a brit fapados európai cégének központja- közölte az EasyJet szóvivője. Az EasyJet Europe az osztrák fővárosból kívánja irányítani a fapadosokat azt követően, hogy Nagy Britannia kiválik az Európai Unióból. Ezt azt jelenti: a cég nem bízik abban, hogy a brit kormány eredményesen tárgyal Brüsszellel a kilépés feltételeiről.

A fapadosok számára akkor virradt fel a nap igazán amikor az EU bevezette a nyílt égbolt politikát. A liberális intézkedés azt jelentette, hogy az Európai Unió határain belül bárki bármilyen járatot indíthat, ha beszerzi a szükséges engedélyeket. Vagyis megszűnt a nemzeti szabályozás és ezzel együtt a monopóliumok. Az EasyJet és a Ryanair így nőtt naggyá hála az uniónak meg persze a csökkenő költségeknek és olajáraknak.

De mi lesz a brit légitársaságokkal, ha Nagy Britannia kilép az EU-ból? Theresa May miniszterelnök fogadkozik: megőrzik a nyílt egeket! Csakhogy úgy látszik az EasyJet nem hisz neki. A brit fapados cégnek van már egy vállalkozása Svájcban. De hát az alpesi állam nem tagja az EU-nak. Ezért lesz az EasyJet Europe központja a szomszédos Ausztriában.

Az engedélyezés jól halad, hamarosan elindulhat az új cég – mondta az EasyJet szóvivője Londonban. Aki közölte: az utasok nem vesznek majd észre semmit. A munkatársaknak sem kell aggódniuk: nem rúgnak ki senkit az EasyJet londoni központjában. Új munkahelyek viszont lesznek- igaz, hogy már Ausztriában.

55 milliárd dollárt az oroszok életszínvonalának emelésére

0

Oroszország gazdasága stagnál – fojtogatják a nyugati szankciók. A nép már korántsem lelkesedik annyira Putyin elnökért , akinek vissza kellett vonnia a nyugdíj reformot , amely 65 évre emelte volna a korhatárt miközben az orosz férfiak általában 62-63 éves korukban meghalnak. Putyin a kiutat a belső fogyasztás növelésében látja. De miből ?

A Nemzeti Vagyonalapot élik fel

A nagy olajválság idején döntött úgy minden oroszok elnöke , hogy nemzeti vagyonalapot kell létrehozni Oroszország biztonsága érdekében. A mintát Norvégia szolgáltatta , mely olaj jövedelmeiből olyan nemzeti vagyonalapot hozott létre , mely időközben a világ legnagyobb befektetője lett. Csakhogy a norvégok nem élik fel a vagyonalapot hanem bölcsen befektetik. Putyin viszont a stagnáló életszínvonalat igyekszik belőle javítani, hogy ily módon növekedésre ösztönözze a gazdaságot és egyúttal növelje saját csökkenő népszerűségét. 55 milliárd dollárt akarnak az oroszok elkölteni , és ennek a lakosság nyilvánvalóan örül majd. A szakértők viszont a fejüket csodálják: a bizonytalan világgazdasági helyzetben a stratégiai tartalékok felélése könnyen bizalomvesztéshez vezethet. Az orosz rubel is megindulhat azon az úton lefelé mint a török líra , mely fél év alatt elveszítette értékének csaknem a felét. Érdogán elnök pedig elveszítette a választásokat Isztambulban, Ankarában és Izmirben vagyis Törökország legnagyobb városaiban.

Németország egymilliárd eurót adományoz Ukrajnának

Az állam működését finanszírozhatják abból az egymilliárd euróból az ukránok melyet Németország adományozott a háborúban álló országnak. Ukrajnának nagyon megcsappantak az adóbevételei a háború miatt, melyet Putyin indított el február 24-én.

„A G7 államok elkötelezték magukat Ukrajna finanszírozásának koordinálása mellett” – hangsúlyozta Lindner német pénzügyminiszter azon a tanácskozáson, melyet Bonn mellett tartottak. A G7 államok összesen 18 milliárd eurót ajánlottak fel Ukrajna támogatására. Kijev pénzügyei rosszul állnak. A következő három hónapban legkevesebb 15 milliárd euróra lesz szükség ahhoz, hogy az ukrán állam működőképességét biztosítsák. Enélkül nem tudnák kifizetni a közszolgálati dolgozók béreit sem.

Máshonnan is árad a segély Ukrajnába: Washingtonban a szenátus 40 milliárd dollárt szavazott meg Ukrajna gazdasági és katonai támogatására. Ebből 7,5 milliárd dollárt költhetnek az ukrán állam működésének a finanszírozására.

Janet Yellen asszony, amerikai pénzügyminiszter, aki részt vett a Bonn melletti tanácskozáson, kijelentette: „az üzenet az, hogy kiállunk Ukrajna mellett. Összegyűjtjük azokat a forrásokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy végig tudják csinálni ezt.”

A brüsszeli bizottság közölte, hogy 9 milliárd eurós kölcsönt ad Ukrajnának.

A német pénzügyminiszter elmondta, hogy költségvetési pénzekből akarják összeszedni az egymilliárd eurós támogatást, nem kívánnak  emiatt hitelt felvenni.

A Deutsche Welle riportere a tanácskozásról beszámolva megjegyezte, hogy a G7 pénzügyminiszterek rájöttek arra, hogy Ukrajnának azonnali segítségre van szüksége, mert enélkül az ország gazdasága ellehetetlenülhet a háború következményei miatt.

Nőni fog a befektetések átláthatósága

Európai átvilágítási keretet hoz létre az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetésekre Brüsszel. Egyben megkezdte az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetési folyamatok részletes elemzését, és a tagállamokkal együtt koordinációs csoportot állít fel.

A többi között ezt tartalmazza az a közlemény, amelyet ma adtak ki Brüsszelben. Mint a FüHü is beszámolt róla, tegnap, az Unió helyzetéről szóló idei éves beszédében Jean-Claude Juncker a többi között kitért a szabadkereskedelem témakörére, s azt mondta:

„nem vagyunk a szabadkereskedelem naiv hívei, Európának mindig meg kell védenie stratégiai érdekeit.”

Ha egy állami tulajdonban lévő külföldi vállalat európai kikötőt, energia-infrastruktúránk részét képező létesítményt vagy védelmi technológiai céget kíván megvásárolni, erre csak teljes átláthatóság mellett, vizsgálatot és vitát követően kerülhet sor. Ezért is tett javaslatot az Európai átvilágítási keret létrehozására. A stratégiai területeken ugyanis – mint amilyenek például a kritikus technológiák, az infrastruktúra vagy különleges adatok működtetésével vagy biztosításával kapcsolatos tevékenységek – a külföldi állami tulajdonban vagy ellenőrzés alatt álló vállalatok általi felvásárlások lehetőséget teremthetnének arra, hogy

harmadik országok az EU technológiai előnyének csökkentésére használják a szóban forgó eszközöket vagy akár veszélyeztessék biztonságunkat vagy közrendünket.

A tervezett mechanizmus

A tagállamok és a Bizottság közötti együttműködési mechanizmust a tagállamok biztonsági vagy közrendi okokból (beleértve az átláthatósági kötelezettségeket) alkalmazhatják. Akkor aktiválható, ha valamely, egy vagy több tagállamba irányuló konkrét külföldi befektetés hatással lehet egy másik tagállam biztonságára vagy közrendjére. Az átvilágításra olyan esetekben kerülhet sor, amikor a tagállamokban végrehajtott közvetlen külföldi befektetés uniós érdekű projekteket vagy programokat érint,

a kutatás (Horizont 2020), az űrkutatás (Galileo), a közlekedés (Transzeurópai közlekedési hálózat, TEN-T), az energia (TEN-E) és a távközlés terén zajló projektek és programok tartoznak ebbe a körbe.

A keret a 12 tagállamban már működő nemzeti felülvizsgálati mechanizmusokra épül, és nem érinti az uniós tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy új felülvizsgálati mechanizmusokat fogadjanak el vagy pedig továbbra sem alkalmazzanak ilyen nemzeti mechanizmusokat.

Ami a közvetlen külföldi befektetésre vonatkozó döntéseket illeti,

az európai keret megőrzi a szükséges nemzeti rugalmasságot.

Bármely befektetés-átvilágítás tekintetében továbbra is a tagállamokat illeti az utolsó szó.

Ideiglenes intézkedések

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsban képviselt uniós tagállamoknak jóvá kell hagyniuk az átvilágításról szóló rendeletjavaslatot (rendes jogalkotási eljárás). Az időveszteség elkerülése érdekében a Bizottság azonban javaslatot tett két kiegészítő intézkedés haladéktalan elfogadására.

Az egyik, hogy a nem rezidensek belföldi közvetlentőke-befektetéseivel foglalkozó koordinációs csoportot hoz létre, amelynek hatásköre kiterjed a biztonságot és a közrendet illető stratégiai jellegű ágazatok és eszközök és/vagy a nemzeti, határon átnyúló vagy európai szempontból döntő fontosságú eszközök azonosítására. A csoport a Bizottság elnökletével működik és a tagállamok képviselői alkotják. A csoport kicseréli a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó információkat, bevált módszereket és elemzéseket, s megvitat olyan kéréseket, mint például harmadik országok stratégiai felvásárlásokat segítő támogatásai.

A másik kiegészítő javaslata az, hogy a Bizottság 2018 végéig készítsen egy alapos elemzést az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetési folyamatokról, azokra a stratégiai ágazatokra (pl. energetika, űrkutatás, közlekedés) és eszközökre (kulcstechnológiák, kritikus infrastruktúra, különleges adatok) összpontosítva, amelyek ellenőrzése biztonsági vagy közrendi okokból aggályokat vethet fel.

 

Csődben a Csíki Sör tulaja, Szijjártó Péter barátja?

Mivel Magyarország „nemzeti” söre román, így teljesen érthetetlen, hogy a magyar diplomataútlevéllel rendelkező román állampolgársággal is bíró tulajdonosának miért nem nézik el, ha gyorshajtáson érik. Arról nem is beszélve honnan szerezzen 650 eurót melyre ebből kifolyólag megbütették. Talán majd a magyar kormány nyújt neki ismételten segítséget, hiszen ez az összeg bagatellnek az eddig megkapott magyar kormányzati támogatáshoz képest.  

Lénárd András, a Csíki Sör egyik tulajdonosa 162 kilométeres sebességgel száguldott az autópályán a magyar határ közelében Nagylaknál amikor a rendőrök megállították Bukarestben regisztrált Bentley luxus autóját. A gyorshajtásért 3300 lejes bírságot szabtak ki, ez mintegy 650 eurónak felel meg.

A dúsgazdag erdélyi vállalkozó nem hajlandó fizetni arra hivatkozva, hogy ő magyar állampolgár és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter megbízottja. Románia törvényei kimondják – összhangban a nemzetközi joggal -, hogy kettős állampolgárság esetében az a mérvadó, hogy melyik állam területén követtek el bűncselekményt. Miután ez Románia területén történt, ezért az erdélyi vállalkozónak fizetni kell. Csakhogy neki magyar diplomata útlevele is van. Ez ebben az esetben nem jelent mentességet, de a budapesti külügy még nem foglalt állást az ügyben.

Romániában Lénárd András román állampolgárnak számít függetlenül attól, hogy magyar diplomáciai útlevele is van.

Gyémántgyűrűvel jegyezte el a magyar celebet

Lénárd András, a többi magyar oligarchához hasonlóan nem szűkölködik, és ezt nem is titkolja. Míg Mészáros Lőrinc, aki tavaly 150 milliárd forinttal növelte vagyonát, és újra a leggazdagabb magyar lett, aki a Földközi tengeren yachton nyaralt miközben a magyar lakosság többségének  csökkent az életszínvonala, Lénárd András gyémánt gyűrűvel jegyezte el Kárpáti Rebeka magyar celebritást. Az egykori szépségkirálynő 17 évvel fiatalabb az erdélyi vállalkozónál. A vállalkozó szellemű Lénárd András korábban lányokkal is kereskedett, az FBI emiatt érdeklődött utána az Egyesült Államokban. A sörgyár Tiltott Csíki sör Don’t Rush videó kampányával botrányt okozott, mert a gyár női alkalmazottaival úgy reklámozta a csíki söröket, hogy azt a feminista polgárjogi szervezetek szexistának minősítették.

A holland társtulaj csődeljárást kezdeményezett

Erről számol be a Magyar Hang, amely korábban hosszan foglalkozott a Csíki Söröket forgalmazó Lénárd András ügyeivel. Az erdélyi vállalkozó ugyanis dúskál a magyar kormányzati támogatásban, és valószínűleg korábban is csak úgy sikerült elkerülnie a csődeljárást, hogy Budapestről “kisegítették.” Miért? Erre az egyszerű kérdésre éppúgy mint más Orbán Viktorhoz hűséges oligarchák esetében sosincs válasz pedig a magyar miniszterelnök nem arról híres, hogy ingyen osztogat milliókat. Lénárd András 25 millió eurós beruházást hajtott végre sörgyára mellett Csíkszentsimonban. Ehhez jelentős összegű állami támogatást kapott Budapestről. Az Európai Unió jelentős részben azért is tartja vissza az eurómilliárdokat az Orbán kormánytól, mert egyáltalán nem világos, hogy mihez kezd azzal a magyar miniszterelnök, aki a pénzek jórészét rokonainak, barátainak és üzletfeleinek juttatja. A Transparency International szerint a legutóbbi hétéves uniós támogatás 30 milliárd eurós összegéből mintegy 10 milliárd landolt Orbán Viktor rokonainak, barátainak és ügyfeleinek zsebében.

A magyar miniszterelnök szívesen élvezi népszerűségét a Székelyföldön: nemrég a népszerű csíkszeredai jéghoki csapatnak szurkolt unokái  és Novák Katalin köztársasági elnök kíséretében Brassóban. Novák Katalin társas oldalára feltette a videót, melyen ria, ria Hungária kiáltással szurkolt a csíkszeredai jéghokicsapatnak Brassóban.

Németország idén is Európa beteg embere marad

Azt jósolják azok a szakértők, akik a közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkoztak, hogy Németország továbbra is beteg gazdasági eredményeket produkál az idén. A Kieli Világgazdasági intézet igazgatója egyenesen úgy fogalmazott, hogy Németország az út végére ért, mert elmúlt az olcsó orosz gáz, dinamikusan fejlődő kínai piac és a Pax Americana ideje.

“Nem akarok vitatkozni azon, hogy a német GDP+ vagy -0,2%-ot mutat-e, a lényeg az, hogy stagnálunk” – foglalta össze Németország gazdasági jelenlegi helyzetét a Landesbank Baden Württemberg vezető közgazdásza. Moritz Kraemer hasonlata:

“olyanok vagyunk mint a hullámlemez, mozgunk ugyan, de padlót fogtunk.”

Miért?

Az első és legfontosabb ok az infláció: a vásárlók visszafogják magukat, és nem költenek. A második ok a világgazdaság helyzete, ahol ugyanez tapasztalható: csökken a kereslet a német áruk iránt pedig az export szokta kirántani Németországot a bajból.
Harmadik tényező: a magas energia árak miatt sok beruházást felfüggesztettek, mert a döntéshozók kivárnak. Vagy ami még rosszabb: külföldre viszik a beruházásokat, elsősorban az Egyesült Államokba vagy Kínába, távol Európától.
Negyedik ok: a zöld átmenet sokba kerül különösen, hogy a német gazdasági miniszter, a zöldek vezetője is.

Amikor már mindenki azt hitte, hogy ennél rosszabb már nem lehet a helyzet, akkor az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy alkotmányellenes egy 60 milliárd eurós költségvetési tétel, amely a zöld átmenetet és a korszerűsítést szolgálta volna a 2024-es költségvetésben.

A parlament mindenütt másutt megtehetné, hogy új költségvetési törvényt szavaz meg, de nem Németországban, ahol a törvény plafont szab az államadósság növekedésének. Ez a 2009-es törvényt szigorúan határt szab az épp aktuális kormány kiadásainak, mert előírja a kiegyensúlyozott költségvetést. A 60 milliárd eurót úgy sikerült korábban elfogadtatni, hogy a pandémia miatt átmenetileg felfüggesztették ezt a törvényt.

Hosszas viták után a kormány úgy döntött , hogy meghosszabbítja a költségvetési plafon felfüggesztését 2023-ra, a 2024-es költségvetést pedig jelentős mértékében megnyirbálták. Ez legkevesebb 0,5%-kal csökkenti az idei gazdasági növekedést – jósolja a gazdasági minisztérium Berlinben.

“Az alkotmánybíróság döntése után a kormány megszorító intézkedésekre kényszerül, és ez visszafoghatja a növekedést”

– hangsúlyozza Thomas Gitzel. A VP Bank vezető közgazdásza szerint ezzel Németország igencsak nagy bajba juthat.

A baj az, hogy Brüsszel már az alkotmánybíróság döntése előtt is azt jósolta, hogy 2024- ben a német gazdaság növekedése mindössze 0,8% lesz. Hivatalosan a német kormány 1,4%-os növekedést tervez 2024-re, de sokan kételkednek ebben.

Az OECD szerint a német GDP mindössze 0,6%-kal növekedhet az idén.

Az ukrajnai háború nagy csapás a német gazdaságra

“Az energiaválság jóval nagyobb hatással van Németországra mint más államokra, mert a német gazdaság rendkívüli mértékben függött az orosz gáztól. Erre építette hosszú távú elképzeléseit a német ipar, amely most jóval drágább energiával kevésbé versenyképes a világpiacon mint korábban. Ennek következtében a német gazdaság hosszú távon stagnálhat, 2024-ben pedig még csökkenhet is a GDP. Ezt jósolja a Deutsche Bank szakértője. Stefan Schneider szerint a német gazdaság idén is mínuszban lesz.

A problémákat így összegezte a Kieli Világgazdasági intézet igazgatója:

“A német gazdaság hosszú távon azzal számolt, hogy olcsón importálhat földgázt Oroszországból. Berlinben ezenkívül úgy vélték, hogy tovább folytatódik a kínai gazdaság dinamikus növekedése, Németország legjelentősebb kereskedelmi partnere továbbra is kiemelkedően teljesít, harmadszor pedig a német döntéshozók végtelennek tekintették a Pax Americanat vagyis, hogy a világgazdaság békés körülmények között fejlődhet, mert az Egyesült Államok garantálja Európa biztonságát. Mindhárom feltevés megdőlt, ezért Németország az út végére jutott” – fejtetteki Moritz Schularick a Kieli világgazdasági intézet igazgatója.

Nyolcszoros különbség a minimálbérek között

0

Csaknem 2000 euró a luxemburgi minimálbér, a legkisebb a bolgároké, 261 euró. Az Eurostat friss listáján Magyarország változatlanul a legalsó harmadban van 445 euróval. A vásárlóerőben valamivel jobb a helyzetünk.

Csaknem nyolcszoros a különbség az Európai Unió tagországai között a legkisebb és a legnagyobb minimálbér összegében – olvasható az Eurostat pénteken közzétett jelentésében.

Mivel nem minden tagországban van jogszabályban előírt legkisebb kereset (Dániában, Cipruson, Olaszországban, Ausztriában, Finnországban és Svédországban nincs), az Eurostat 22 tagállam adatait gyűjtötte össze. Az adatok a teljes munkaidős foglalkoztatásra érvényesek és a bruttó összeget tartalmazzák.

Az 500 euró alatti minimálbérű országok: Bulgária (261), Litvánia (400), Románia (408), Lettország (430), Magyarország (445), Horvátország (462), Csehország (478), Szlovákia (480), Észtország (500) és Lengyelország (503).

Az 500 és 1000 euró közöttiek: Portugália (677), Görögország (684), Málta (748), Szlovénia (843) és Spanyolország (859).

Az 1000 euró fölöttiek: Nagy-Britannia (1401), Franciaország és Németország (1498), Belgium (1563), Hollandia (1578), Írország (1614) és Luxemburg (1999).

A magyar minimálbér a luxemburgi 22 százaléka.

Az Eurostat elkészítette az úgynevezett vásárlóerő-paritás alapján is az összevetést. Ez a tényleges értéket igyekszik bemutatni az egyes országok jövedelmei között, kiszűrve például az árak közti torzító hatást. Ennek alapján a két szélső érték (Luxemburg 1597 és Bulgária 546) közti differencia csak háromszoros.

Magyarországon 743 PPS (vásárlóerő-egység) értékű a minimálbér, amellyel az ország a 16. helyre került a vizsgált tagállamok között, és megelőzi a cseheket, szlovákokat és horvátokat, akiknek a nominális minimálbérük magasabb. Ebben a sorban a luxemburgi összeg 45 százalékát éri a magyar érték.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK