USA szankció Oroszország ellen: 20%-os urán áremelkedés várható

0
665
NuScale

Az Egyesült Államok megtiltja nukleáris fűtőanyag importját Oroszországból, és emiatt jelentős áremelkedésre lehet számítani. Fukusima 2011-es nukleáris balesete óta most először tapasztalható nagyszabású áremelkedési hullám a globális piacokon.

Washingtonban még csak a képviselőház szavazta meg a tilalmat, de valószínű, hogy a szenátus is csatlakozik, és Biden elnök is aláírja a tilalmat az orosz uránra.

A Bloomberg szerint  20%-os áremelkedés várható a globális urán piacon azt követően, hogy az USA a szankciókat kiterjeszti az orosz uránra is. Kijev ezt már régen kérte, de Washington csak most döntött így, mert figyelembe kellett vennie az Egyesült Államokban működő nukleáris szektor érdekeit is.

Franciaországban 70%-át, az Egyesült Államokban csaknem 20% át adják az atomerőművek az összes energiának. Részesedésük növekedhet hiszen a világ mindinkább igyekszik leszokni a kőolajról és a földgázról, ahogy ez kiderült a COP 28 világkonferencián Dubajban.

Az egykori Szovjetunió a globális urán előállítás  meghatározó területe: Kazahsztán a világelső, Üzbegisztán a negyedik, és a háború előtt Oroszország a hatodik, Ukrajna pedig a kilencedik volt a világon. Az ukrajnai háború előtt a Roszatom a harmadik helyen állt a nukleáris fűtőanyagok kereskedelmében, és a dúsított urán piacán a részesedése 38%-ot ért el. A Rosatom nagy mennyiségben exportált nukleáris izotópokat orvosi célokra, így ebből is hiány léphet fel a globális piacon a szankció miatt.

50-ről 83 dollárra nőtt az urán ára

Januárban még csak 50 dollárt kértek egy font uránért a világpiacon, decemberben már 83-at és a szakértők további emelkedésre számítanak. A Sprott Asset Management szerint egy-másfél év múlva az urán ár átlépheti a lélektani 100 dollárt is – írja a francia közszolgálati portál, az RFI gazdasági rovata. Amely arra utal, hogy egyes szakértők szerint meg is háromszorozódhat az urán ára 2040-re.

Az ok: egyre több ország tervezi atomerőművek építését. A világon jelenleg 62 erőművet építenek, ebből 26-ot Kínában, ahonnan nemrég azt jelentették, hogy üzembe helyezték a világ első negyedik generációs nukleáris erőművét Santung tartományban. A világon 111 új atomerőművet terveznek vagyis az urán iránti kereslet fokozódása várható.

Készletek azok vannak: több mint 6 millió tonna biztosan kibányászható még, ez pedig a mai fogyasztás mellett 100 évre elég lehet.

Csakhogy a jelenlegi bányák teljesítménye a felére csökken 2030-ra vagyis új bányák nyitására lesz szükség. Négy nagy urán bánya teljesen kimerül: ebből kettő van Kazahsztánban, és egy-egy Kanadában illetve az USA-ban.

Az amerikai tilalom 2040-ig tart, az amerikai atomerőműveknek 2028-ig kell teljes mértékben megszüntetni az orosz nukleáris fűtőanyag vásárlást. A hosszú határidő oka az, hogy tavaly Oroszországból érkezett az USA nukleáris fűtőanyag ellátásának a 24%-a. Ráadásul jelenleg csakis a Roszatom tud előállítani olyan nukleáris fűtőanyagot, melyet az USA modern atomerőművei használnak – nyilatkozta Chris Gadomski nukleáris szakértő a Bloombergnek.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .