Fontos

EU és a Szputnyik V

Az európai gyógyszerügynökség cáfolta azt a moszkvai bejelentést, mely szerint az oroszok beadták volna engedélyezési vizsgálatra a Szputnyik V elnevezésű Covid-19 vakcinát.

Az európai gyógyszerügynökség folyamatosan kapcsolatban áll az orosz partnerekkel, és tájékoztatja őket az engedélyezés feltételeiről. Ez nem jelenti azt, hogy megkezdődött az engedélyezési vizsgálat, mert az orosz hivatalos kérelem egyelőre nem érkezett meg.

Ettől függetlenül Magyarországon – elsőként az Európai Unióban – engedélyezték a Szputnyik V védőoltást. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya, aki végzettségét tekintve orvos, a magyar kormányzati döntést kommentálva, hangsúlyozta, hogy az orosz vakcináért ezek után teljes mértékben a magyar kormány viseli a felelősséget!

Beoltották-e Putyint?

Az orosz elnök a veszélyeztetett korcsoporthoz tartozik, mert 1952-ben született. A világtól teljesen elzárva őrzik nehogy megkapja a Covid-19 vírus fertőzést.

Az oroszok oltása már megkezdődött a Szputnyik V vakcinával.

Peszkov, Putyin szóvivője külföldi újságírók kérdésére válaszolva úgy nyilatkozott, hogy az elnök oltásának kérdése még nem merült fel.

A Lancet nevű tudományos folyóirat szerint a Szputnyik V oltóanyag megfelel a kívánalmaknak.

Egyes vírusszakértők szerint 60 év alatt valóban megfelelően működik az orosz oltóanyag, de problematikus lehet idősebbek illetve krónikus betegek esetében.

Magyarország nagy mennyiségben vásárolt orosz és kínai vakcinát miután kiderült: az unió által rendelt oltóanyagok csak korlátozottan állnak rendelkezésre /Biontech-Pfizer, Moderna, AstraZeneca/.

Harmadik oltásra is szükség lehet

A BioNtech gyártási igazgatója a marburgi vadonatúj gyár elindulása kapcsán úgy nyilatkozott, hogy óriási a globális igény, mert előfordulhat, hogy a vírus mutációk miatt nem két hanem három oltás is kell!

Emiatt a BioNtech-Pfizer jövőre 3 milliárd vakcinát tervez, de valószínűleg még ez is kevés lesz, mert a globális igények gyorsan növekszenek.

Titkosított dokumentumok kerültek elő

0

Házkutatást tartottak James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) volt igazgatója lakásán csütörtökre virradó éjjel, titkosított és Comey által korábban kiszivárogtatott dokumentumok is előkerültek.

Az igazságügyi minisztérium azonban – a Fox televízió értesülései szerint – nem indít pert a volt FBI-igazgató ellen a titkosított dokumentumok kiszivárogtatása miatt.
James Comey 2017 tavaszán történt elbocsátása előtt feljegyzéseket készített a Donald Trump elnökkel folytatott beszélgetéseiről, majd ezeket a dokumentumokat kiszivárogtatás végett odaadta Daniel Richmannak, a Columbia Egyetem jogászprofesszorának, aki jelenleg az ügyvédje is. Richman a feljegyzéseket továbbította a The New York Times című lapnak.

Az FBI ezek után „bizalmasként” titkosította a feljegyzéseket. Az igazságügyi minisztérium főinspektora, Michael Horowitz vádemelést javasolt az ügyben. A tárca vezetése szerint azonban mivel a dokumentumokat a kiszivárogtatásuk után minősítették titkosnak, ezért nincs ok Comey perbefogására.

Michael Horowitz jelentést készített az ügyről, ennek nyilvánosságra hozatalával azonban az igazságügyi minisztérium vár, mert közben vizsgálat folyik a 2016-os választási folyamat során Donald Trump és munkatársai feltételezetten törvényellenes megfigyelése és lehallgatása ügyében.

James Comey tavaly a Fox televíziónak adott egyik interjújában már megerősítette, hogy a minisztériumban vizsgálat folyik ellene a kiszivárogtatás miatt, de jelentéktelennek ítélte az ügyet, mert – mint fogalmazott – a „saját naplóját” adta tovább, az pedig nem számít titkos dokumentumnak. 2017 júniusában az egyik kongresszusi meghallgatásán elismerte: azért adta ki a feljegyzéseket, mert azt remélte, hogy ezek nyomán különleges ügyészt neveznek ki annak vizsgálatára, hogy az elnök akadályozta-e az igazságszolgáltatást, ez esetben az FBI munkáját az Oroszország 2016-os választásokban játszott szerepével kapcsolatban.

Elemzők szerint a Comey lakásán tartott váratlan házkutatás azon lépések sorába illik, amelyekkel az igazságügyi minisztérium azt kívánja feltárni, hogy valójában kinek az ösztökélésére és milyen bizonyítékok alapján indult meg a Robert Mueller vezette vizsgálat Trump és 2016-os kampánycsapatának munkatársai ellen.

Indul az olasz választásokon a 95 éves Gina Lollobrigida

A filmsztár, aki nemrég ünnepelte meg 95-ik születésnapját egy kis szélsőjobboldali párt színeiben indul: a szenátusba szeretne bekerülni. A szuverén és népi Olaszország párt euroszkeptikus mint általában a jobboldal-szélsőjobboldal Olaszországban.

Most a választásokra készülődve a három győzelemre esélyes párt koalíciója olyan programot fogadott el, amely hangsúlyozza: nem kívánnak kilépni sem az Európai Unióból sem pedig az eurozónából. A diplomáciában sem oroszbarát vonalat követnek majd holott eddig két pártvezető: Silvio Berlusconi és Matteo Salvini  ugyancsak baráti kapcsolatot ápolt Putyin orosz elnökkel. A miniszterelnöki posztra esélyes Giorgia Meloni megígérte: továbbra is támogatják Ukrajnát és az uniós szankciókat Oroszország ellen.

Lollobrigida már próbálkozott

A híres színésznő, akinek talán leghíresebb filmje a Notre Dame-i toronyőr, 1999-ben próbálkozott azzal politikai pályára lépjen. Akkor is a szenátusba akart bekerülni mint ahogy most is.

“Az életben hol nyer az ember hol pedig veszít”

– mondta erről Gina Lollobrigida a La Repubblica című lapnak.

A 86 éves Silvio Berlusconi a szenátus elnökének posztját célozza meg. Korábban Olaszország miniszterelnöke volt, de megbukott amikor azt javasolta, hogy lépjenek ki az eurozónából.

Orbán reménye

A magyar miniszterelnök abban bízik, hogy a jobboldal-szélsőjobboldal koalíciója győz szeptemberben Olaszországban. Ez elsősorban azért lenne számára fontos, mert esetleg könnyebben hozzájuthatna azokhoz az eurómilliárdokhoz, melyet az Európai Unió nem akar kiutalni, mert a nemzeti együttműködési rendszer sérti az uniós jogállami normákat. Giorgia Meloni, aki esélyes a kormányfői posztra, többször is kifejtette: nem helyesli azt, hogy az Európai Unió politikai okból nem utal Magyarországnak és Lengyelországnak.

Orbán Viktor a jobboldali-szélsőjobboldali koalíció mindhárom vezetőjével jó kapcsolatot ápol, de ők egymással nincsenek különösebben jó viszonyban. Mindhárman vezető szerepre törnek. Mind Silvio Berlusconi mind pedig Matteo Salvini nehezen viselné el, hogy Giorgia Meloni miniszterelnök legyen, egy olyan politikus asszony, akinek semmiféle kormányzati tapasztalata sincsen.

Giorgia Meloni viszont azon az állásponton van, hogy az legyen a miniszterelnök, akinek a pártja a legtöbb szavazatot kapja. Erre pedig a három koalíciós párt közül neki van a legtöbb esélye, így ő lehet Itália első női miniszterelnöke.

Macron: több formájú lehet az újjáalapított EU

0

Több formában képzeli el újraalapítani az Európai Uniót Emmanuel Macron francia államfő azon tagállamok csoportjával, akik szeretnének messzebb jutni a gazdasági, a védelmi, az adóügyi vagy a szociális politikájuk összehangolásában.

A francia elnök ezt a a nagykövetek éves értekezletén az Elysée-palotában elmondott beszédében fejtette ki az MTI tudósítása szerint.

A szeptember 24-én esedékes németországi választásokat követően

„Franciaország javaslatokat tesz partnereinek a gazdasági és monetáris konvergencia megerősítésére, valamint az adóügyi és szociális politikák konvergenciájára”

– mondta. Azt is jelezte, hogy az európai védelmi politika elmélyítését is javasolni fogja, valamint, hogy egy valódi európai klíma- és energiapolitikára is szükség van.

Szerinte

„a Brexit bebizonyította, hogy amikor Európa kizárólag piac, akkor elutasítják.”

A múltban az uniós országok „még az eurózóna formájában sem mertek összeülni, hogy ne sértsék meg se a briteket, se a lengyeleket” – mondta.

Arról is beszélt, hogy emiatt innovatívnak kell lenni,

„több formájú Európát kell elgondolnunk, messzebb kell mennünk azokkal, akik haladni szeretnének,

nem akadályoztatva azon államok által, akik erre vágynak. Nekik is jogukban áll lassabban vagy kevésbé messze haladni.”

Macron szerint ki kell lépni abból a korlátozó keretből, hogy „vagy csak 27-en vagy sehogy sem lehet” haladni. Azt mondta: „Ez nem igaz, mindig is egy előre lépni vágyó előőrssel haladtunk, amelyet mások is követtek”.

Merkel és Macron
Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat

Szerinte Franciaország „hatalmi eszköztára építésének és a francia szuverenitásnak a helyszíne Európa”, amelyben központi szerep jut a francia-német szövetségnek.

Az általa meghirdetett „védelmező Európa” nevében a menekültjog reformjának és a szociális dömpinggel szembeni jobb protekciónak szükségességét emelte ki, és ismételten megemlítette, hogy

a kiküldött munkavállalók európai direktívájának szigorítását szorgalmazza.

A francia elnök megerősítette, hogy Franciaország más országokkal együtt a következő hónapokban „demokratikus konvenciókat szervez annak érdekében, hogy az állampolgárok is jobban részesei legyenek az Európa jövőjéről szóló gondolkodásnak”.

Zsúfolt jemeni piacot bombázott az arab koalíció

0

A támadás Jemen délnyugati részén történt. A légicsapásban többen életüket vesztették és sokan megsebesültek.

A halálos áldozatok számáról ellentmondóak a hírek: legalább 15-ről szólnak, de van olyan forrás, amely több mint 40-et említ. Úgy tudni, hogy az at-Taizíja körzetre mért légicsapásban 59-en sebesültek meg.

Az áldozatok civilek és húszi lázadók voltak.

A húszi felkelők korábban azt állították, hogy a bombázásban kizárólag civilek, köztük gyerekek és nők vesztették életüket. A húszik szócsövének számító Maszirah tévécsatorna több mint 50 polgári halálos áldozatról számolt be.

A jemeni fővárostól, Szanaától 275 kilométerre délre található Taizban évek óta véres összecsapások zajlanak az Irán pártfogását élvező síita húszi lázadók és a Szaúd-Arábia támogatta kormányerők között.

Az elmúlt napokban az arab koalíció légiereje több jemeni tartományt hevesen bombázott. Az al-Dzsazíra pánarab hírcsatorna úgy tudja, hogy országszerte legalább 71-en vesztették életüket az elmúlt 48 órában ezekben a légicsapásokban. Vasárnap 51 támadásban 48-an haltak meg, köztük 11 gyerek vesztette életét.

A több mint két és fél éve tartó jemeni polgárháború eddig legalább tízezer halálos áldozatot követelt. Az összecsapások miatt hárommillióan kényszerültek arra, hogy elmeneküljenek otthonukból.

Brexit: készíti a törülközőt a brit autóipar

A Honda bezárja angliai üzemét, a Nissan még csak új modellt visz máshová. Minden második britanniai exportkocsi megszenvedheti a Brexitet, a beruházás, a kivitel és az eladás zuhan.

Brit médiainformáció szerint 2022-ben bezárja angliai üzemét a japán Honda, s ezt kedden be is jelenti. Mint az alábbi ábrán látható, a márka (3500 alkalmazottal) tavaly 160 ezer autót gyártott a szigetországban, kevesebbet, mint egy évvel korábban – ahogyan az egész britanniai ágazat igen sanyarú eredményeket produkál.

Forrás: SMMT

A Honda a Brexittel kapcsolatos parlamenti alsóházi meghallgatáson közölte, hogy az egy napnyi raktárkészlettel dolgozó üzembe

hétpercenként (!) érkeznek a kamionok az uniós beszállítóktól

származó részegységekkel.

Legutóbb a szintén japán

a Nissan azt jelentette be, hogy nem sunderlandi üzemében

fogja készíteni új X-Trail modelljét.

Súlyosan érintheti a Brexit a Fordot is,

amelynek részesedése a brit értékesítésben mintegy 8 százalék, és az amerikai központú cégnek nincs gyára az országban. Vagyis amíg a japánok esetében a kiviteli, addig a Fordnál az importvám tenné versenyképtelenné a most eladott 160-170 ezer autót.

A brit autógyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT) januárban „vörös riasztást” bocsátott ki a 2018-as adatok ismertetése során a megegyezés nélküli Brexit esetére.

A számok lesújtók. A belső piac (új autó értékesítése) 6,8 százalékkal 2,36 millióra csökkent, a szigetországban előállított személykocsik 1,52 milliója csaknem egytizednyi zuhanás. A vámok visszaállítása rémének súlyosságát jellemzi az, hogy

a náluk gyártott autók 81 százaléka exportra megy,

ezen belül több, mint minden második az EU-ba (plusz 18 százalék az Egyesült Államokba, amellyel kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás csak a Brexit után lenne megköthető). Vagyis a vámokkal lehetetlenné tett export az 1,24 milliós export kétharmadát érintené.

S ha ez nem lenne elég,

az ágazat beruházásai 46 százalékkal a kút mélyére ugrottak.

Ami azt jelenti, hogy a versenyképesség fenntartásához nélkülözhetetlen fejlesztések sora maradt el.

Tavaly 9,1 százalékkal ötévi mélypontra zuhant a Nagy-Britanniában gyártott személyautók száma, a brit autóipari beruházások értéke pedig 46,5 százalékkal esett vissza 2018-ban az előző évi szintről, egyértelműen a Brexit-folyamat teremtette bizonytalanság miatt.

Az autóipar az egyik olyan ágazat, amelyben a gyártásszervezés teljes egészében ki van szolgáltatva a több száz beszállító szinte percre pontos ütemezésének (just in time logisztika). A költségtakarékosságban fontos egy-két napos készletezés legfeljebb apróbb akadozásokat bír el (a győri Audi-sztrájk ebbéli hatását nemrégiben megtapasztalhatta az óriásvállalat).

Egy brit hatástanulmány

hat napos torlódást számolt ki a legforgalmasabb angliai kompkikötőbe, Doverbe vezető utakon

már arra az esetre is, ha egy percnél alig hosszabb ideig tartó vámvizsgálatnak vetnék alá a kamionokat.

A jelenlegi legnagyobb valószínűség szerint Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az EU-ból március 29-én. Ennek teljes elkerülésérére újabb népszavazás kellene, de ezt nem támogatja a kormány, mondván a többség (52 százalék) már döntött erről. Megoldás lehetne a kilépést elindító bejelentés visszavonása a kormány részéről, de Theresa May erre  se hajlandó, mondván a nép döntött. Ahogyan – egyelőre – arra se, hogy átmeneti halasztást és a tárgyalások folytatását kérje az uniótól; erre ráadásul a hátra lévő bő öt hétben mind a 27 tag kormányának áldása kellene.

Ha nem Trump lesz a republikánus elnökjelölt, akkor kit indítanak a demokraták?

Gavin Newsom kaliforniai kormányzót, aki simán megnyerte másodszor is a választást kellene – írja egy amerikai politológus a The Hill című jólértesült portálon. Trump leszerepelt a mostani választáson, és nagy kérdés: mit jelent be november 15-én?

Indul-e vagy sem. A republikánusok egyre inkább amellett vannak, hogy ne ő legyen az elnökjelölt hanem Florida kormányzója, Ron DeSantis, aki szintén fölényesen nyert a déli államban. Trump ellen a Biden-Harris párosnak jó esélye lenne, mert mint most kiderült: igen sok amerikai utálja az ex elnököt. Ha viszont a fiatal és dinamikus floridai kormányzót indítják a republikánusok, akkor a demokraták, a Biden-Harris páros veresége biztosra vehető.

Mit javasol Douglas MacKinnon, aki Reagan és az idősebb Bush idejében dolgozott a Fehér Házban?

Biden le is mondhat

Ha Trump nem indul, akkor Biden elnöknek félre kellene állnia, hogy utat nyisson az esélyesebb jelöltnek, Gavin Newsomnak. Biden akár le is mondhat, előbb lecseréli a nem túlságosan népszerű Kamala Harris alelnököt Newsom kormányzóra, aki nem is titkolja, hogy elnöki ambíciói vannak 2024-ben.

Ha Biden lemondana, akkor Newsom alelnök egyből elnök lehetne, és ebből az előnyös helyzetből vívhatná meg a választási csatát. Ilyenkor a Fehér Ház általában előnyben van hiszen az elnök sokkal gyakrabban szerepel a nyilvánosság előtt mint vetélytársa.

Alkotmányjogilag lejátszható ez a csere persze csak akkor, ha minden szereplő betartja a játékszabályokat. Biden elnök egészsége nyilvánvalóan hanyatlik. Kamala Harris nem csillogtat elnöki erényeket. Az pedig önmagában nem elég, hogy színesbőrű és nő. Ráadásul Newsom éppúgy kaliforniai mint ő, de a kormányzó mögött kiválóan szervezett választási csapat áll az USA legnépesebb államában.

Egyelőre mindenki arra vár, hogy Trump mit jelent be november 15-én. Miután Fekete Péter lett az amerikai belpolitikában saját pártjának már több gondot okoz mint a hatalmon levő demokratáknak. Akik vígan építhetnek a Trump ellenességre.

Orbán és Trump

A magyar miniszterelnök mindent egy lapra tett fel az Egyesült Államokban: az első között támogatta Donald Trumpot külföldön, és ő volt az az elnök, aki fogadta Orbán Viktort a Fehér Házban. Orbán mindvégig kitartott Trump mellett, a kormánypárti sajtó nyíltan szurkolt neki és földindulásszerű győzelmet várt. A földindulás elmaradt, Trump lemaradt. A demokraták viszont egyáltalán nem felejtik el Orbán szereplését az Egyesült Államokban. Soros György, a demokraták egyik legnagyobb szponzora. Jelöltjei jól szerepeltek a választáson – írta a Forbes, amely úgy fogalmazott, hogy a választás fő tanulsága: Soros győzött Trump megbukott!

Változtat-e Orbán amerikai politikáján Trump leszereplése után? Sem Trump sem Orbán nem szereti a lúzereket, de mi van akkor, ha ők maguk kerülnek ilyen helyzetbe?

EP: Ki kell vizsgálni az azeri pénzmosodát

0

Az azeri korrupciós botrány felgöngyölítését sürgette állásfoglalásában az Európai Parlament.

Az MTI által idézett állásfoglalás szerint az Európai Parlament képviselői elítélték, hogy Azerbajdzsán és más tekintélyelvű rezsimek megpróbálnak

törvénytelen módszerekkel befolyást szerezni az európai döntéshozók között.

Azt írják, a parlamentnek ki kell vizsgálnia az ügyet és határozott intézkedéseket hozni az ilyen korrupciós esetek megelőzésére. Azt javasolták, szerepeljen antikorrupciós záradék az unión kívüli országokkal kötött megállapodásokban, szorosan és folyamatosan figyeljék az uniós pénzből finanszírozott projekteket az adott helyi hatóságokkal együttműködve.

Szükség esetén vezessenek be szankciókat vagy függesszenek fel megállapodásokat

az emberi jogok sérelmét okozó rendszerszintű korrupció esetén.

Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök
Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Nemrég derült ki, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek, a többi között az Európa Tanács támogatására és befolyásolására.

A pénzből Magyarországra is jutott, épp akkortájt, amikor a kormány kiadta az azeri baltás gyilkost.

Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű, szervezett bűnözés és korrupció feltárásával foglalkozó nemzetközi oknyomozó szervezet és több európai lap jelentésében több mint 16 ezer azeri tranzakciót leplezett le. Az ügyről a magyar parlament nemzetbiztonsági bizottsága is tárgyalt.

Az EP képviselői kiemelték, hogy

az Európai Unió mindenütt támogassa és védelmezze a média függetlenségét, a civileket

és mindazokat, akik az esetleges veszély ellenére feltárják az ilyen eseteket.

Azt is szeretnék, hogy kerüljön minél hamarabb az Európai Unió Tanácsa elé a Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd 2009-es meggyilkolásáért felelős 32 orosz állami hivatalnok nevét tartalmazó szankciós lista és léptessenek életbe korlátozó intézkedéseket ellenük. Magnyitszkijt azután vették őrizetbe, hogy orosz rendőröket, hivatalnokokat, bankárokat és adóhatósági tisztviselőket vádolt meg korrupcióval. Rejtélyes körülmények között halt meg egy orosz börtönben.

Őrangyalok őrzik a zsinagógákat

A legutóbbi merénylet után a Chabad ortodox zsidó közösség vezetői megkeresték az őrangyalok szervezetét. A Guardian Angels privát őrszolgálat, melynek emberei a keleti harcművészetek mesterei. Ők elvállalták a New Yorki zsidó intézmények egy részének védelmét, sőt őrjáratokat is tartanak azokban a negyedekben, ahol sok zsidó lakik.

Az előzmények :

Merényletek Hanuka idején – New York rendőrei megerősítik a zsidó intézmények védelmét

Késelés egy haszid rabbi házában New York államban. A támadó öt embert megsebesített. Ez már a hetedik antiszemita akció Hanuka idején különböző zsidó intézmények ellen New Yorkban és környékén, ahol több mint 2 millió zsidó él. A nyolcnapos ünnep múlt vasárnap kezdődött meg mindenütt a világon, ahol zsidók élnek.

„A gyűlölködés felemelte ronda fejét!”

Ezt hangsúlyozta Bill de Blasio polgármester , aki személyesen ment el, hogy megnyugtassa a zsidó közösség vezetőit: a rendőrség mindent megtesz a jövőben a zsinagógák és más zsidó intézmények védelme érdekében.

Pénteken egy nő nekiment három tradicionális zsidó öltözetű nőnek és közben antiszemita szitkokat kiáltozott. Letartóztatták, és a bíróság előtt felel majd az antiszemita akcióért.

Hétfőn ököllel arcul ütöttek egy hatvanöt éves ortodox zsidót. Ugyancsak hétfőn fiatalok zaklattak két zsidó gyereket, akiknek az öltözete kifejezte vallási hovatartozásukat.

Támadás a kóser piac ellen – hat halott

December 10-én lövöldözés tört ki New York közelében észak New Jersey-ben, ahol sok zsidó lakik. Hatan meghaltak és többen megsebesültek.

„Krízis pontra jutott az antiszemitizmus az erőszakos akciók miatt New Yorkban és a környékén” – hangsúlyozta Eric Goldstein, az egyik legnagyobb zsidó jótékonysági alap igazgatója.

„Annál is undorítóbbak ezek az antiszemita merényletek, mert vallási ünnepek idején követik el őket ” – jelentette ki New York állam kormányzója. Andrew Cuomo kormányzó elrendelte: az erőszakos antiszemita akciók esetén a terrorelhárító szolgálat segítse a rendőrség munkáját  New York államban.

Szakadás a visegrádi egységben?

A párizsi Le Monde szerint markánsan két csoportra oszlik a négyes szövetség: a magyar-lengyel párossal szemben a cseh-szlovák szembenállás megmutatkozott a krakkói csúcstalálkozón is.

Orbán Viktor miniszterelnök Európa ellenes vonalat fogalmazott meg, amely szembeállítaná a visegrádi négyeket Brüsszellel és persze Washingtonnal is. A szlovákok ezt hangosan, a csehek csendesebben ellenezték. Ezért a közös közlemény nem szól jóformán semmiről.

Macron régi célja

A fiatal francia elnök kezdettől fogva megkísérelte megbontani a visegrádi egységet: elszigetelve a radikálisokat a mérsékeltektől. Amíg Trump ült a Fehér Házban, addíg a magyar és a lengyel kormány vígan képviseltette a Brüsszel ellenes vonalat hiszen az amerikai elnök is borsot akart törni az EU orra alá. Nyíltan buzdította a briteket a kilépésre, és a magyarokat és lengyeleket a szembenállásra. Csakhogy Trump megbukott, és Biden immár az európai szövetség fontosságát hangsúlyozza. A magyar miniszterelnök szembe akarja állítani a négyeket brüsszellel és Párizzsal és keresi az együttműködést, ő maga  immár nem EU-s és amerikai hanem orosz és kínai támogatást keres. Ezt mutatja a vakcina import Oroszországból és Kínából. Ezt az utat azonban nem követik még a lengyelek sem, ahol hagyományos az orosz ellenesség és az amerikai szövetség támogatása.

Egy év múlva Franciaország lesz az EU soros elnöke. Macron elnöknek fokozottan lesz lehetősége arra, hogy érvényre juttassa az elképzeléseit a visegrádi államokkal kapcsolatban.

Rotschild bankház

Orbán Viktor is érzi a veszélyt, amely Trump bukása után exponenciálisan növekszik. Ezért küldte Szijjártó Pétert tárgyalni a Rotschild bankházhoz, amely érdekelt a magyar kormány által gründolt nagybank sikerében. Emmanuel Macron elnök a Rotschild bankháznál kezdte meg a pályafutását, és megőrizte kiváló kapcsolatait a tekintélyes pénzintézettel, amely egykor a Habsburg család bankára volt.

Ebből a szempontból figyelemreméltó, hogy Magyarország új párizsi nagykövete a Habsburg dinasztia egyik leszármazottja.

A színfalak mögötti diplomáciában ennek nagy jelentősége lehet, mert a magyar miniszterelnök könnyen elszigetelődhet, ha tovább folytatja szembenállását Brüsszellel és Washingtonnal.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK