Fontos

Populista szólamok helyett őszinte párbeszéd kellene

Nem populizmus a válasz a migránsválságra – mondta Ferenc pápa abban az interjúban, amely szerdán, a menekültek világnapján jelent meg. A szentatya szerint a populisták „pszichózist gerjesztenek” a bevándorlás kérdésében. Beer Miklós váci püspök a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy messzemenően egyetért a pápa szavaival, és Magyarországon is higgadt párbeszédre lenne szükség erről az egész világot érintő problémáról.

 

A pápát egyébként Donald Trump bevándorláspolitikájáról kérdezte a Reuters, és annak kapcsán került szóba a migráció globális problémája, amelyhez a szentatya hozzátette, hogy az olyan elöregedő társadalmaknak, mint például Európa is, szükségük van a bevándorlókra, különben elnéptelenedik a kontinens.

„Nem lehet elutasítani senkit, aki már megérkezett. Be kell fogadni őket, segíteni, ellátni őket, aztán eldönteni, hol lehet őket elhelyezni, de Európa egész területén. Néhány kormány dolgozik egy ilyen megoldáson. Az embereket a lehető legjobb módon kell elhelyezni, de

a hisztériakeltés nem fog segíteni, a populizmus nem hoz megoldást”

– mondta Ferenc pápa.

Beer Miklós váci püspök szerint a migráció olyan összetett probléma, amelyre a hosszú távú megoldást kellene keresni, és nem aktuálpolitikai szempontból közelíteni hozzá. Úgy véli, hogy a pápa által is emlegetett populista szólamok hangoztatása és az ebben rejlő politikai potenciál kihasználása csak elodázza a kérdés megoldását.

A püspök szerint az egész világnak szembe kell nézni azzal, hogy óriási egyenlőtlenségek vannak a jóléti államok és a háború és éhezés sújtotta térségek között. Beer Miklós hangsúlyozta, hogy higgadt vitában kell megtalálni a megoldást ezekre a globális problémákra. „Rossz oldalról közelítik meg a politikusok ezt a kérdést” – mondta, hozzátéve, hogy a legfontosabb az emberség, a sorsközösség vállalása, amit a pápa is hangsúlyozott szerdai Twitter-üzenetében. „Ezt hiányolom, hogy ez a kérdés fel sem merül,

mindig csak az aktuális politikai érdekek és az önző érdekek mentén kerül elő a probléma”

– mondta.

Beer Miklós reméli, hogy előbb-utóbb sikerül elérni azt, amit a pápa is szorgalmaz: nemzetközi megoldást találni, és „a populista szólamok után az őszinte párbeszéd ideje fog eljönni”.

Ferenc pápával ritkán jelenik meg ilyen hosszú interjú, a kormánypárti sajtóban mégsem idéztek semmit ebből, holott az MTI is szemlézte a beszélgetést szerdán. Ez nyilván annak tudható be, hogy a pápa megkülönböztetést tett a különböző országok és politikai erők bevándorlási politikája között, és nehéz nem úgy látni, hogy a magyar kormány migrációs veszélyre építő retorikája ne az általa bírált populista kategóriába esne a megoldáskeresés helyett.

Beer Miklós szerint is nagy ellentmondás van a valódi megoldás keresése és aközött, hogy úgy beszélnek egy problémáról, ahogy az emberek hallani szeretnének róla. „Ez fölvet bizonyos erkölcsi felelősséget” – mondta.

Beer Miklós. Forrás: Wikipédia

Arra a kérdésre, hogy a hazai keresztény közösséget mennyire osztja meg, hogy az egyházfő nézetei ellentétesek a magát kereszténydemokratának valló kormány politikájával, Beer Miklós azt válaszolta, hogy ez az egyik legnagyobb fájdalma. „Sajnos tapasztalom én is, hogy

nagyon nagy megosztottságnak vagyunk a tanúi, illetve szereplői”

– mondta. Szerinte az egész migránskérdéssel a társadalom „lelki állapota” sérül. Barátok, rokonok, munkatársak között is tapasztalja, hogy micsoda indulatokat gerjeszt a migráció, ahelyett, hogy az emberek meghallgatnák egymást, és normálisan, őszintén beszélnének a problémáról.

„Józan ésszel ki gondolhatja azt, hogy azzal, hogy mi kijelentjük, hogy nem vagyunk bevándorlóország, hozzájárulunk ennek a világméretű problémának a megoldásához?” – tette fel a kérdést Beer Miklós. Szerinte némileg leegyszerűsítve arról van szó, hogy Magyarországon sem szeretnének feladni a kényelmünket és a jobb életvitelünket, de ez nem emberséges hozzáállás.

A kormánypárti média egyébként máskor nem bojkottálja a pápa szavait, azt a pár nappal ezelőtti megszólalását például előszeretettel idézték, hogy a család egy férfi és egy nő kapcsolatán alapul. A katolikus egyházfő bevándorlással kapcsolatos nézetei már jóval kevésbé népszerűek: a 888 néhány korábban azzal a címmel jelentetett meg írást, hogy Globális migránssimogatásra invitál Ferenc pápa, amelyben azt írják, hogy „a migráció kapcsán a katolikus egyházfő néhol burkolt, néhol nyílt migránssimogatásba kezdett”.

Ennél is messzebbre ment a híres jobboldali publicista, Bayer Zsolt, aki tavaly nyáron több emlékezetes megszólalásában is kikelt a pápa ellen. Először a Magyar Hírlap vezércikkében írt arról, hogy a pápa saját hívei helyett a „fenyegetőző, öklét rázó, üvöltöző, erőszakoló, rabló és gyilkoló idegenség felé halad” és azt gyámolítja. Szerinte a pápa viselkedése, még jóindulattal is öntetszelgésnek, farizeusságnak, magamutogató és hamis „szentferenckedésnek” nevezhető.

Pár nappal később a tévében le is marházta a katolikus egyház vezetőjét. A miskolci televízió Helyzetkép című műsorában arról beszélt, hogy a pápa nem érti Európa gondjait, hiszen argentin származása miatt maga is migráns, és megnyilvánulásaival beállt „a jelenlegi EU-s vezetők sorába, akik szembe mennek az uniós állampolgárok érzéseivel, szándékaival, akaratával, egy semmibe menő politikát akarnak ráerőltetni az Európa lakosságára”. Szerinte, amit a pápa mond, az korántsem isteni kinyilatkoztatás, hanem egy hülye, ostoba politikai vélemény. Majd „argentin libsi”-nek, később pedig „derék liberális, genderben hívő marhának” titulálta Ferenc pápát.

Akkor nem csak Bayer kijelentései, hanem a katolikus egyház felől érkező reakció, illetve annak hiánya is nagy port vert fel. Néhány nappal később a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által alapított hírportál, a Magyar Kurír főszerkesztője mégis reagált Bayer kijelentéseire.

Kuzmányi István azt írta, hogy sürgősen változtatni kell a közbeszéd állapotán. „Abban a mocsárban, ahonnan az említett, gondolatnak nem nevezhető szavak felbugyognak, nem kíváncsiak az érvek mentén következetesen megfogalmazott véleményekre” – írja, hozzátéve, hogy ezért cáfolni az ilyesmit nem is érdemes, hanem ki kell mondani, hogy eddig és ne tovább.

A publicista ellenek ellenére augusztusban is folytatta az egyházfő elleni kirohanását, saját, Bádog című blogján azt írta, hogy

„a pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember”.

Ferenc pápa a Reutersben által készített interjúban egészségi állapotáról is beszélt: elmondta, hogy lábfájdalmaitól eltekintve jól érzi magát, és meg sem fordul jelenleg a fejében, hogy lemondjon a posztjáról, mint elődje, XVI. Benedek.

A HÁBORÚ 39. NAPJA – (folyamatosan frissített információk)

 Az erőszak a gyengék végső menedéke. 
Isaac Asimov

 

13:35 – Herszonban a Sevcsenko emlékmű közelében gyülekeztek a polgárok az orosz agresszió és Ukrajna elleni békés megmozdulásra.

pravda.ua

12:20 – Charles Michel, az Európai Tanács elnöke április 3-án Twitter-üzenetében közölte, hogy „megdöbbentették az orosz hadsereg által elkövetett atrocitások kísérteties képei” Bucha városában valamint Kijev megye más helyein, és további szankciókat ígért. Civilek százait végezte ki Oroszország a térségben.

11:05 – Izium alpolgármestere egy interjúban azt mondta, hogy a városban nincs áram, fűtés és víz. Az ukrán vezérkar április 1-jén megerősítette, hogy Iziumot, a Harkovtól keletre fekvő várost, ahol a háború előtt 45 000 lakos élt, orosz csapatok foglalták el, és az épületek 80%-át lerombolták az oroszok.

10:20 – Irina Verescsuk  ukránminiszterelnök-helyettes április 3-án közölte, hogy Oroszország túszul ejtett polgármestereket Kijevben, Herszonban, Harkovban, Zaporizzsjában, Mikolajiv és Donyeck megyében.

09:00 – Lengyelország kész amerikai atomfegyverek bevetésére, hogy elrettentse az orosz agressziót. „Ha az amerikaiak arra kérnének bennünket, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyvereit tároljuk Lengyelországban, nyitottak lennénk rá” – mondta Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság párt vezetője. „Ez nagyban megerősítené Moszkva visszaszorítását.”

08:20 – Oroszország továbbra is ágyúzza a luhanszki régióban található Szeverodonyecket, Liszicsanszkot és Rubizsnyt. Az orosz erők április 2-án folytatták csapásukat a nagyvárosok ellen, és egy héten belül harmadszor is csapást mértek egy lakóépületre. Oroszország megpróbál áttörni a frontvonalon, és fokozni fogja az ágyúzást.

07:20 – Boris Johnson brit miniszterelnök április 2-án azt mondta a minisztereinek, hogy hadihajók ellen bevethető rakétákkal akarja felfegyverezni Ukrajnát, hogy megakadályozza az orosz bombázást és az orosz csapatok odesszai előrenyomulását.

06:25 – Az ukrajnai helyzetről szóló brit védelmi hírszerzés legfrissebb frissítése szerint Oroszország valószínűleg a Délkelet Ukrajnára helyezi át hadműveleti fókuszát. A frissítés azt is elmondja, hogy Oroszország küszködött a légi fölény megőrzésével, mert nem sikerült megtalálnia és megsemmisítenie az ukrán védelmi rendszereket.

05:35 – Az orosz csapatok légicsapásokat indítottak Odesszára, a város egyes részein füst látható.

Public Odessa

04:40 – Több amerikai tisztviselő szerint, akik ismerik az amerikai hírszerzés legfrissebb becsléseit, Oroszország felülvizsgálta ukrajnai háborús stratégiáját, hogy május 9-én a Donbász és más kelet-ukrajnai régiók ellenőrzésére összpontosítson – tudta meg a CNN.

04:00 – Az orosz hadsereg tönkretette Ukrajna legnagyobb olajfinomítóját Kremencsukban. Az állam, valamint Ihor Kolomoisky és Olekszandr Yaroslavsky oligarchák közös tulajdonában lévő üzem kapacitása évi 18,6 millió tonna volt.

03:10 – Bucha városában  tömegsírra bukkantak, ahol közel 300 embert temettek el, és több tucat holttest hevert az utcákon, némelyiknek megkötött kézzel. Újságírók legalább 20 civil ruhás férfi holttestét találták meg akiket orosz katonák lőttek agyon. Ezek az emberek nem voltak katonák. Nem volt fegyverük. Nem jelentettek veszélyt. 

01:00 – Fehéroroszország területéről csaknem egy napja nem indult rakéta Ukrajna területére. Ráadásul a nap folyamán gyakorlatilag egyetlen vadászgépfelszállás sem volt. A nap folyamán egyetlen felszállást rögzítettek a baranovicsi katonai repülőtérről 16:01-kor és 16:06-kor végzett gyakorlórepülést. 

00:05 – Egy nap alatt több mint 640 robbanószerkezetet hatástalanítottak a Kijev melletti Irpin felszabadított városában. Március 28-án az ukrán hadsereg visszafoglalta Irpint az orosz erőktől. A polgármester szerint a lakosok egy hónapig nem térhetnek vissza a városba, míg a katonaság megtisztítja azt az oroszok által hagyott robbanóanyagoktól.

Ki buktathatja meg Putyint?

Csakis palotaforradalom vethet véget az orosz elnök háborújának és hatalmának – állitja egy olyan emigrációban élő oligarcha, aki az ezredfordulón jelentős szerepet játszott Vlagyimir Putyin hatalomra juttatásában.

Szergej Pugacsov ma már Franciaországban él, de jól ismeri Putyint és környezetét. Szerinte Medvegyev egykori elnök csapata szervezhet valamiféle belső puccsot. Természetesen nem maga Medvegyev, aki jelenleg a Védelmi Tanács alelnöke és nagyon is szem előtt van. Azonkívül pedig nyilvánosan támogatásáról biztosította Putyin háborúját Ukrajna ellen. Dmitrij Medvegyev „liberális” és nyugatbarát csapatát fokozatosan kiszorították a hatalomból 2012 után. Akkoriban mondott búcsút Putyin a nyugatos reformoknak, és kezdte el a birodalmi politikát, amely 2014-ben a Krím annektálásához vezetett el, most pedig a háborúhoz Ukrajna ellen.

Putyin  egyértelműen egykori KGB-s csapatára támaszkodik, de az oligarchák túl  sokat veszítettek már eddig is.

A KGB egykori tisztjei is gondolkodnak a jövőn: Szergej Nariskin gyermekei magyar letelepedési kötvény birtokában vannak. A papa, az SZVR, a polgári hírszerzés főnöke, akit Putyin alaposan megalázott a Védelmi Tanács ülésén. Ukrajna az FSZB-hez, a KGB utód szervezetéhez tartozik. Ők voltak Putyin kedvencei, de Ukrajnába beletört a bicskájuk. Két magasrangú vezetőt ezért őrizetbe helyeztek azzal az indokkal, hogy nem megfelelően végezték hírszerzői munkájukat. Putyin két napra tervezte Kijev elfoglalását – mondta a CIA főnöke. A hadműveletek már harmadik hete tartanak, és az eredmények nem szembeötlőek.

A hadsereg a nagy kérdőjel

Lavrenytij Berijat, az állambiztonság főnökét Zsukov és Moszkalenko marsall tartóztatta le, hogy megakadályozzák hatalomátvételét. Később Hruscsov leváltotta Zsukov marsallt, mert attól tartott, hogy katonai puccsal őt távolítják el.

A hadsereg most is megszólalt: Leonyid Ivasov vezérezredes, az orosz hadsereg legelismertebb stratégája, immár nyugdíjasként lemondásra szólította fel Vlagyimir Putyint, mert az akkor még csak tervezett hadművelet Ukrajna ellen katasztrófális következményekkel jár. A veterán vezérezredes megjósolta, hogy Oroszország pária állam lesz a világban, ha Putyin megindítja a katonai támadást Ukrajna ellen. Ivasov tábornokot nem tartóztatták le nyílt felhívása miatt, mert Putyin tudja, hogy a hadseregben igen tisztelt személyiség. Ráadásul nem is nyugatbarát hanem nemzeti kommunista vagyis nehezen lehetne azzal vádolni, hogy külföldi ügynök. Ivasov tábornok jól képzett katona, aki sokkal reálisabban mérte fel az Ukrajna elleni támadás következményeit mint Putyin és környezete.

Sojgu hadügyminiszter felel közvetlenül a hadműveletekért, amelyek egyelőre csak veszteségeket okoztak mindenkinek, de sikereket nem hoztak Putyinnak. Szergej Sojgu nem katona, mérnök végzettsége és régi KGB tagsága van, ezért bízik benne Putyin. Kérdés, hogy meddig hiszen

a kudarc az mindig árvagyerek.

Putyin menekülő útja

Ez a diplomáciai megoldás lehet. Az orosz elnök már tett olyan kijelentéseket, hogy vannak kedvező jelek. Ha kompromisszumra tudnak jutni Zelenszkij ukrán elnökkel, akkor vége lehet a háborúnak, amely Putyin bukását is okozhatja. Ehhez azonban Zelenszkij elnöknek területi engedményeket kellene tennie: a Krím és a két „népköztársaság” átengedését Oroszországnak. Ezt Putyin sikerként mutathatná fel otthon, de az ukrán államfőnek ugyancsak nehéz lenne elfogadtatnia saját honfitársaival. Grúzia esetében mégiscsak megtörtént ez 2008-ban. Elvben tehát Ukrajna esetében sem elképzelhetetlen. Főként, mert azok a „nácik”, akik ellen Putyin állítólag Ukrajnában küzd, egyáltalán nem rendelkeznek olyan komoly befolyással Kijevben, hogy meg tudnának akadályozni egy kompromisszumot Putyin és Zelenszkij között.

Globális probléma a vízhiány 

0

A Földet fenyegető vízhiányra évtizedek óta figyelmeztetnek a tudósok, rendeznek ugyan mindenféle szimpóziumokat, kongresszusokat, készülnek tanulmányok, sőt zöld és kevésbé zöld politikai nyilatkozatok, de vizeink tisztasága, felhasználásának észszerűsítése rendre csak homályba vesző ígéret marad.

40%-kal több víz kellene 2030-ban mint amennyi akkor rendelkezésre áll majd.

Növelni kellene a víz árát és radikálisan csökkenteni az állami támogatást az öntözéshez, mert a víz jórészét elpazarolják – javasolja szakértők egy csoportja hosszú évek óta – köztük a WTO főnök asszonya. Az ENSZ víz világkonferenciát tart, hogy felhívja a figyelmet: ezen a téren azonnal cselekedni kell!

Az eső legfeljebb a felét fedezi a vízszükségletnek, a többit más forrásból kell fedezni – hangsúlyozza a tanulmány, melyet a Project Syndicate portál közölt. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy globális együttműködésre lenne szükség, mert szomszédai nélkül egyetlen ország sem tudja elkerülni a vízhiányt.

“Globális vízválság van, ezt mutatják a tudományos vizsgálatok eredményei. Rosszul használjuk fel a vizet,  és szennyezzük azt. Megváltoztatjuk az egész világ vízrendszerét azzal, hogy előidéztük a klímaváltozást” – nyilatkozta a londoni Guardian-nek a tanulmány egyik szerzője. Johan Rockstrom Potsdamban a Klímakutató Intézet igazgatója és társelnöke a Vízgazdálkodás Globális Bizottságának. Rockstrom hangsúlyozza, hogy sok nemzeti kormány nem veszi figyelembe, hogy mennyire függ más országoktól pedig vízkészletének a fele az úgynevezett “zöld” víz eredményeképp töltődik fel. Azért hívják zöld víznek, mert a nagy erdőségekből érkezik, csakhogy ezeknek az erdőknek a területe egyre fogyatkozik.

Rockstrom professzor tényekkel  igazolja, hogy egyes gazdag országok jóval több vizet használnak fel mint amennyi a rendelkezésükre áll. Kuvait például 38-szor annyi vízhez jut mint amennyi természetesen rendelkezésére állna, Szaúd Arábia esetében az arány tízszeres.

Víz partnerség

A gazdag államok a közepes jövedelmű és szegény országokkal kössenek víz partner egyezményeket – javasolják a tanulmány szerzői. Ily módon ugyanis lenne pénz a szükséges beruházásokhoz, melyekkel enyhíteni lehetne a globális vízhiányt.

A másik megoldás a vízhiány csökkentésére, hogy mérsékelni kellene az öntözési rendszerek állami támogatását – javasolják a szerzők, akik szerint globálisan 700 milliárd dollárt osztanak szét a kormányok ezen a címen, de ily módon a legtöbb helyen pazarolják a vizet, melynek az árát mesterségesen alacsonyan tartják.

A vízhiány a klímaváltozás következménye, ezért ennek a küzdelemnek a részeként kellene kezelni – érvelnek a szerzők, akik rámutatnak arra, hogy az élelmiszerválság is ehhez kapcsolódik. Az persze nem egészen világos, hogyha azt javasolják a kormányoknak, hogy csökkentsék az öntözési támogatást, akkor hogy lesz több élelmiszer?

Rockstrom professzor arra mutat rá, hogy a fejlődő világban irracionális a vízgazdálkodás különösen a szennyvíz tekintetében.

“Figyelemreméltó, hogy tiszta vizet használunk a vécében, és azután víztisztító berendezésekben kell azt újra használhatóvá tenni. Ezzel a vízzel öntözünk, amely a káros anyagok (nitrogén, foszfor stb.) 30%-át beleviszi a földbe, mert a tisztítás nem elég hatékony. Becsapjuk saját magunkat ezzel a rendszerrel. Újításra van szükség ezen a téren.”

Víz világkonferencia

Március 22-én kezdődik az ENSZ konferencia New Yorkban, melyre állam és kormányfőket hívtak meg, de legjobb esetben is csak miniszterek érkeznek majd pedig nagyon fontos tanácskozásról van szó, amely megpróbálja elkerülni a globális vízhiányt. Az előrejelzések ugyanis azt mutatják, hogy 40%-kal magasabb lesz a kereslet mint kínálat 2030-ban.

Hollandia az egyik szervezője a víz világkonferenciának. A szervező, Henk Ovink elmondta a londoni Guardian tudósítójának, hogy

“ha meg akarjuk oldani a klímaválságot, az élelmiszer és energia krízist, akkor mindenképp foglalkozni kell a vízzel.”

A szakértők hétpontos tervet tesznek le a víz világkonferencia asztalára, hogy ezzel elősegítsék azt: a vizet közös globális értéknek tekintsék mindenütt, és az államok ne egyedül próbálják megoldani a vízhiány problémáját hanem valamiféle közös megoldáson gondolkodjanak.

Sikerült kicsit halasztani a Brexitet

0

Most már biztos, hogy jövő hét pénteken elmarad a Brexit. Az európai uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján elfogadott zárónyilatkozat értelmében két határidő lép életbe, attól függően, hogy a brit parlament alsóháza elfogadja-e végre a kétszer már leszavazott megállapodást a Brexitről.

  • A jelenlegi március 29. helyett május 22. lenne az új határidő, ha a londoni alsóház jövő héten elfogadja a megállapodást, valamint április 12-ig jeleznie kell hosszabbítás esetén részt vesz e az uniós választáson.
  • A csúcson jóváhagyták a jogilag kötelező erejű biztosítékokat, amelyeket  ír-északír pótmegoldás ügyében fogadtak el.
  • Leszögezték: nem tárgyalható újra a kiválás feltételrendszerét rögzítő egyezség. Minden egyoldalú vállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyébnek összhangban kell lennie ezen dokumentum szövegével és szellemével egyaránt.
  • Felszólítottak a felkészülési munka folytatására minden forgatókönyv, köztük az úgynevezett kemény, vagyis a megállapodás hiányában bekövetkező Brexit esetére is.

Tusk: a brit kormány még eldöntheti, hogyan fogja elhagyni az EU-t

Április 12-ig az Egyesült Királyságnak el kell döntenie: megtartja-e az európai parlamenti választásokat – szögezte le az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk, hozzátéve, ha úgy döntenek, hogy nem tartják meg, akkor nem lehet májusig halasztani a brexitet.

– A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy addig a dátumig minden lehetőség nyitva áll: az Egyesült Királyság kormánya április 12-ig dönthet a rendezett és a rendezetlen kiválás, a meghosszabbítás, illetve a kilépési szándék visszavonása mellett is – mondta az uniós politikus.

Juncker: 27 tagállam nem akarja újratárgyalni a megállapodást

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte, a 27 tagállam nem akarja újratárgyalni a kiválás feltételrendszerét rögzítő egyezséget.

Theresa May a már kialkudott megállapodás elfogadása mellett érvelt

– A mai döntés annak fontosságát hangsúlyozza, hogy a brit alsóház fogadja el a brexit-megállapodást, hogy véget érjen a bizonytalanság, és rendezetten valósuljon meg a brexit – fogalmazott Theresa May brit kormányfő.

Merkel: ez kemény munka volt

Angela Merkel német kancellár nyilatkozatában kemény munkának nevezte az Európa Tanács éjjelbe nyúló, „végsőkig kitartó” megbeszélését annak biztosítása érdekében, hogy Nagy-Britannia ne megállapodás nélkül, rendezetlen formában lépjen ki az Európai Unióból. Az uniós tagországok vezetői minden támogatásukat megadják Theresa Maynek törekvései eléréséhez – mondta.

Macron: Nagy-Britannia valóságos krízisben van

Emmanuel Macron francia államfő az ülést követően adott nyilatkozata szerint Nagy-Britannia valóságos politikai és demokratikus krízisben van. Szavai szerint ennek ellenére nem tehető meg, hogy ebben a „megrekedt helyzetben maradjunk”.

Sebastian Kurz: a londoni parlamenttől függ, lesz-e kemény Brexit

Az osztrák kancellár rövid nyilatkozatában arról tájékoztatott, hogy a csütörtök éjjelig tartó tárgyalások célja az úgynevezett kemény Brexit, a megállapodás nélküli brit kiválás elkerülése volt.

Az Egyesült Királyság három éve népszavazáson döntött arról, hogy kilép az Európai Unióból.

Több mint kétmillióan írták alá ma hajnalig azt a minap megjelent hivatalos petíciót, amely a Brexithez vezető folyamat leállítását követeli. A brit kormány és a parlament hivatalos petíciós honlapján megjelent felhívás azt követeli, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja.

FH/Euronews, MTI

Súlyos vihar Nyugat-Európában

0

Egy ember meghalt és 15 megsérült Franciaországban az óránként több mint 160 kilométeres széllökésekkel járó heves viharok következtében – jelentették a helyi hatóságok. Spanyolországban két embert sodort a tengerbe egy hullám.

A beszámoló szerint egy síelő vesztette életét a francia Alpokban azután, hogy egy kidőlő fa rázuhant. A párizsi régióban egy ember súlyosan megsérült, mert egy fa rádőlt az autójára, egy másik áldozat pedig egy épületből kiesve sérült meg. A francia belügyminisztérium adatai szerint 15 ember szenvedett sérüléseket a viharos szél miatt bekövetkezett balesetekben, négyük állapota válságos.

A vihar fennakadásokat okozott a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren is, ahol fokozott biztonsági óvintézkedésekre volt szükség ahhoz, hogy az utasokat biztonságosan a repülőgép fedélzetére juttassák.

A helyenként az óránként 145 kilométeres sebességet is meghaladó széllökésekkel járó vihar útját megrongálódott autók, összedőlt állványzatok és gyökerestől kicsavart fák jelezték a helyi lakosoknak a közösségi oldalakra feltöltött felvételei alapján.

A francia állami áramszolgáltató szerint mintegy 200 ezer háztartás maradt áram nélkül, ebből 30 ezer a párizsi régióban.

A spanyolországi Baszkföldön egy házaspár vesztette életét, amikor Deba és Mutriku között a tengerparton egy hullám lesodorta őket a mólóról. Spanyolország északi partvidékén narancssárga viharjelzés van érvényben. A tengerparton 5-6 méteres hullámokkal kell számolni.

Svájcban több ember megsérült a Berntől délre található Lenk közelében azután, hogy a viharos szél lefújta az egyik vonatot a sínekről – jelentette a helyi sajtó. A zürichi és a bázeli repülőterek járatait törölni kellett a vihar miatt, amely egy teherautót is felborított az egyik országúton. Több száz háztartás maradt áram nélkül a Zürichi-tó környékén, a kidőlt fák utakat torlaszoltak el, a heves esőzések következtében pedig áradások alakultak ki.

A svájci rendőrség szerint a viharos szelek következtében számos sífelvonó megállt, az Alpokban több mentőcsapat is dolgozik azon, hogy kiszabadítsa a felvonóban rekedt síelőket.

Az ausztriai Kitzbühelben is le kellett állítani a sífelvonót egy időre.

A nyugat-németországi Lünen közelében kisiklott egy vonat a sínekre dőlt egyik fa miatt – jelentette a dpa német hírügynökség. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. Duisburg és Jülich környékén pedig autópályákat torlaszoltak el a kidőlt fák és az áradás. A vihar miatt a Németország legmagasabb hegycsúcsára, a Zugspitzére vezető vasutat is lezárták.

Angliában a vihart jégeső és villámlás kísérte, a felborult járművek következtében a hatóságok több autópálya-szakaszt és hidakat voltak kénytelenek lezárni. A különösen magas dagály miatt részben beomlott a kikötő fala a délnyugati Cornwallban.

Letartóztatási parancs a volt elnök ellen

0

Egy argentin szövetségi bíró adta ki a parancsot Cristina Fernández de Kirchner ellen. Azzal vádolják, hogy akadályozta az 1994-ben a Buenos Aires-i zsidó központ elleni, 85 halálos áldozatot követelő merénylet ügyében folytatott vizsgálatot.

Cristina Fernández de Kirchner
Fotó: MTI/EPA/David Fernandez

Cristina Fernández de Kirchner 2007 és 2015 között volt Argentína elnöke. Hazaárulás miatt folyik ellene eljárás, amiért megállapodott Iránnal, hogy a zsidó központ elleni merénylet megrendelésével vádolt magas rangú iráni tisztviselőket az argentin bírák Teheránban hallgassák ki, miután ezt Buenos Airesben nem tudták megtenni.

A vád Alberto Nisman ügyész által 2015 januárjában írt jelentésén alapszik, akit

négy nappal később holtan találtak meg, golyóval a fejében

– a hivatalos verzió szerint öngyilkos lett.

Argentína történelmének legsúlyosabb merényletében 1994. július 18-án felrobbantották az argentínai zsidó szervezetek Buenos Aires-i székházát. A támadásban 85 ember meghalt, több százan megsebesültek. A merénylet elkövetését máig sem vállalta senki, nem is tisztázták, de Izrael és a vizsgálattal megbízott argentin bírák Iránt vádolják.

Iránnal 2012-ben kötötték meg a paktumot, amelyet az ellenzéki tiltakozás ellenére a parlament is jóváhagyott. Az iráni parlament azonban nem fogadta el, és így nem is lépett életbe.

A nyomozás akadályoztatása miatt indított eljárást 2014-ben lezárták, majd 2017 elején újraindították. Az üggyel megbízott ügyész ezt azzal indokolta, hogy „bűnös tervet dolgoztak ki és valósítottak meg az iráni gyanúsítottak büntetlenségének biztosítására”.

Cristina Fernández de Kirchner, akit a bíró októberben hallgatott ki, „nagy bírósági botrányt” emlegetett. Azt mondta:

„Az üldöztetés célja, hogy megfélemlítsék az ellenzék tagjait.”

Kirchnert októberben megválasztották szenátornak, december 10-én kellene hivatalba lépnie. A letartóztatási parancs érvényesítéséhez előbb

a törvényhozásnak fel kell függeszteni a mentelmi jogát.

Ehhez a szenátus kétharmados többségére van szükség, amelynek rendkívüli ülését Mauricio Macri elnöknek kell összehívnia.

A bíró most elrendelte Hector Timmermann volt külügyminiszter és több más magas rangú vezető őrizetbe vételét is. A volt elnök ellen egyébként hűtlen kezelés és pénzmosás címén több más eljárás is folyamatban van.

Biden Kína tanácsadója Kornai tanítvány

Julian Gewirtzet nevezte ki az USA elnöke a nemzetbiztonsági tanács kínai ügyekkel foglalkozó igazgatójának. A fiatal tudós korábban Kornai János szerepét méltatta a kínai reformok kialakításában.

A magyar közgazdászt, aki Hiány című könyvével az egész világon figyelmet kelett, a kínaiak meghívták a nyolcvanas években, hogy mondja el véleményét: miképp lehet piacgazdaságot működtetni egy olyan államban, melyet a kommunista párt irányít?

A reform

A kínaiak Mao halála után /1976/ indították meg a reformfolyamatot, mely hivatalosan 1978-ban kezdődött meg. Kornai János azt tanácsolta a kínai vezetőknek, hogy vezessék be a piacgazdaságot, de ellenőrizzék azt felülről. A kínai reformistákat fellelkesitették Kornai gondolatai, melynek fontos szerep jutott a reform végrehajtásában. Amikor Kornai János 90-ik születésnapját ünnepelte, akkor Julian Gewirtz is eljött Budapestre, hogy méltassa a magyar közgazdász érdemeit a kínai reformban, amely eltérően az európai kísérletektől, sikeresnek bizonyult.

Kornai János úgy érezte, hogy a piaci reformok előbb vagy utóbb elvezetnek Kína demokratizálásához is. Ebben eddig csalódnia kellett. A Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt továbbra is teljhatalmat akar a politikai szférában.

Milyen politikát folytat Joe Biden?

Az USA elnöke stratégiai vetélytársnak nevezte Kínát – immár teljes joggal hiszen az előrejelzések szerint a kínaiak GDP-je 2028 táján meghaladhatja az Egyesült Államokét. Milyen utat választ Biden: a szembenállásét mint Donald Trump vagy pedig az együttműködését mint Barack Obama? Jelentős részben az új kínai tanácsadótól, Julian Gewirtztől is függ ez, aki fiatal kora ellenére alaposan ismeri Kínát, és a jeles magyar közgazdász, Kornai János ezzel kapcsolatos munkásságát.

Orbán barátai kiálltak Ukrajna mellett Varsóban

Meloni olasz miniszterelnök úton Kijev felé megállt Varsóban, ahol Mateusz Morawiecki  kormányfővel egyeztették a két állam Európa politikáját. Mindketten azon az állásponton vannak, hogy támogatni kell Ukrajnát mindaddig amíg az győzelmet nem ér el az orosz agresszióval szemben.

Biden amerikai elnök hétfőn tett látogatást Kijevben, kedden Varsóban tárgyal. A Blinken terv szerint Lengyelországból és Ukrajnából olyan erős katonai szövetséget kell létrehozni, amely az USA támogatásával képes ellenállni bármilyen orosz fenyegetésnek. Az Egyesült Államok cordon sanitaire-t akar létrehozni Oroszország határai mentén: Finnországtól Bulgáriáig tart ez az egészségügyi övezet, amely elzárná az oroszokat a Nyugattól.

Orbán Viktor oroszbarát politikájával magára maradt. Erről maga is beszélt az évértékelő alkalmából. Az elszigetelődés hátrányai nemcsak itt mutatkozhatnak meg.

Meloni Orbánt feledve a Néppárttal paktál

Itália miniszterelnök asszonyának pártja egy frakcióban ül Brüsszelben az Európai Parlamentben a PiS-szel, a konzervatív lengyel kormánypárttal. Most tárgyalásokat folytatnak arról, hogy valamiféle koalíciót alkossanak a Néppárttal, melyből Orbán Viktor kilépett mielőtt kirúgták volna. Az Európai Néppárt frakciójának élén az a Manfred Weber áll, akinek karrierjét Orbán Viktor igyekezett megfúrni.

Ha létrejönne ez a jobboldali-szélsőjobboldali koalíció, akkor az Európai Parlamenti választáson reménykedhetne abban, hogy vezető ereje lehetne a parlamentnek, melyben a Fidesz frakció független páriaként egzisztál.

Kis problémája ennek a jobboldali-szélsőjobb koalíciónak az, hogy a PiS fő ellenfele, a Polgári Platform, melynek Tusk a vezetője, az Európai Néppárt tagja. Meloni és Weber azonban rutinos politikusok, akik komolyabb problémákat is megoldottak már.

Miközben Orbán Viktor úgy nyilatkozgat, hogy legszívesebben kilépne az Európai Unióból, Varsóban mind Giorgia Meloni mind pedig Mateus Morawiecki hitet tett az európai integráció mellett:

“Erős Európát akarunk, olyan Európát, amely globális szereplő.

Ezt úgy érhetjük el, ha minden tagállam érdekeit egyenlő módon veszik figyelembe” – fogalmazta meg Lengyelország álláspontját Morawiecki miniszterelnök Varsóban.

A potyautas politika

0

A kampányüzemmódból kilépő negyedik Orbán-kormány rövid idő alatt három kompromisszumos megállapodást lehetetlenített el az Európai Unióban – írja Feledy Botond a pozsonyi Új Szóban. A szerző szerint „aggasztó jelek ezek, amelyek mögött a kompromisszumokra való ráállás helyett a konfrontatív politika húzódik.”

Az Orbán-kormány nem engedte, hogy az EU kifejezés szerepeljen az Afrikai Unió és az Európai Unió közös, alapvetően éppen az illegális migrációt szabályozó dokumentumában, amelyet egyébként mindenki más, mind a huszonheten elfogadtak volna.

Ugyanígy nem engedte, hogy az Egy Övezet, Egy Út nevű, gazdaságpolitikába csomagolt, kínai befolyásszerzéssel szemben megszövegezett uniós dokumentum közös maradjon: a 27 aláíróhoz Budapest nem volt hajlandó csatlakozni (ez esetben a szöveget elfogadták nélküle, mint kormányközi véleményt).

Végül ott az ENSZ migrációt szabályozó dokumentuma kapcsán zajló tárgyalás, ahol szintén az EU tárgyalási mandátumát igyekszik megvétózni Magyarország.

Az Új Szó publicistája szerint rögtön több kérdés is merül fel, de a legfontosabb: „vajon mi a valódi célja a magyar diplomáciának ezekkel a lépésekkel?”

Ha a migrációt szabályozni akarná a magyar kormány, hamar kiderülne, hogy erre az EU–Afrika csúcson készült dokumentum őszintén törekszik.

A szerző azt a kérdést is felveti, hogy mi magyarázza ezt a következetlenséget, amikor Peking felé ilyen gesztust vállal az uniós tagállam Magyarország, miközben megfúrja az egyik nagy migrációszabályozó egyezményt? Hogy az egyik nagyhatalommal egyénileg, bilaterálisan próbálkozik, miközben a Napnál világosabb, hogy csak a huszonnyolcak súlya lehet elegendő arra, hogy érdemben tárgyaljon a nehézsúlyú Kínával? Ahogy ezt az EU–Afrika megállapodás megmutathatná: ha 28 ország uniós zászló alatt köt megállapodást, az sokkalta hatékonyabb, mintha külön-külön igyekeznek végigturnézni az afrikai országokat és vezetőiket.

Feledy szerint aggasztó jelek ezek, amelyek mögött a kompromisszumokra való ráállás helyett a konfrontatív politika húzódik. Csakhogy ami működött egyszer, nem fog mindig működni; nem törvényszerű, hogy mostantól az unió végezetéig szemrebbenés nélkül elfogadják ezt a potyautas politikát. Sőt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK