Fontos

Magyarország antidemokratikus ténykedéséről ír Soros

0

Magyarország és Lengyelország antidemokratikus ténykedéséről ír a New York Timesban, olvasói levél formájában Soros György és a fia, Alexander.

 

„Az Európai Unió csatlakozási fásultságban szenved. Legégetőbb problémái közül több is a 2004 óta csatlakozott országokhoz köthető: Horvátország és Szlovénia régóta fennálló vitája; a ciprusi török jelenlét; s talán a legjelentősebbként Lengyelország és Magyarország antidemokratikus ténykedése. Emmanuel Macron francia elnök a múlt hónapban kijelentette, hogy nem lehet új csatlakozás anélkül, hogy Európa megreformálná önmagát” – írja a New York Times-ban megjelent, két Soros által olvasói levél.

Soros György és a fia, Alexander Soros jegyzi a levelet, amely annak apropóján született, hogy a hétvégén – az Európai Uniós közvetítésével – megállapodás született Görögország és Macedónia között ez utóbbi nevéről. Mindezidáig a két ország közötti vita akadályozta ugyanis a volt Jugoszlávia déli utódállamának az EU-s és NATO-csatlakozását.

A New York Times-ban megjelent olvasói levél szerint  a balkáni országoknak laza gazdasági unióra kellene törekedniük, amely nem Jugoszlávia reinkarnácóját, hanem az EU korai időszakára jellemző olyan laza szövetséget jelentene, amelyen belül szabad az áruk és a szolgáltatások, az emberek szabad mozgása. Ezt mind Európának, mind pedig az Egyesült Államoknak támogatnia kell.

A cselekvés hiánya negatív lenne – ha a nyugat hatalmaknak nem sikerül a balkáni országok egymás közötti együttműködését, végső soron az uniós tagságuk elérését elősegíteni, az érintett országokat az orosz, a török és a kínai hatalmak prédájává teszik,

s ezzel ismét balkanizálnák a Balkánt –

vélik a két Soros abban a közös olvasói levélben, amelyet a 444.hu szúrt ki.

Izraelnek 600 millió dollárba kerül minden héten a háború 

Az izraeli Nemzeti Bank hivatalos becslése szerint heti 600 millió dollárjába kerül a gázai hadművelet. Ezért is törekszik arra a hadsereg, hogy megszüntesse a rakétatámadásokat Izrael ellen hiszen azok nemcsak az emberek életét veszélyeztetik, de meggyengítik az ország gazdaságát is.

“Két célunk van: kiszabadítani a gázai övezetben fogvatartott túszokat és megszüntetni a rakéta támadásokat Izrael ellen, hogy a polgári társadalom normálisan működhessen. Tudjuk, hogy ez nem olyan háború mint a korábbiak, amelyek viszonylag hamar véget értek. Ez a háború sokáig tart majd” – mondta a Knesszetben Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter. A gazdaság normális működését természetesen nemcsak a rakétatámadások akadályozzák, de az is, hogy Izrael mozgósított 300 ezer tartalékos katonát. A kis országban ez nagyon sok. Ráadásul sok iskola is zárva tart a háború miatt, és ez alaposan megnehezíti a szülők dolgát – írja a francia közszolgálati RFI tudósítója Tel Avivból.

Az izraeli egységkormány felkészült arra, hogy a gazdaságnak extra támogatás kell a háborús helyzetben: a parlament már a Hamász október hetediki terrortámadása után egy nappal megszavazott egy 4 milliárd dollár értékű támogatási csomagot.

Ebből elsősorban a vállalatok részesülhetnek, de ebből az alapból fizetik azokat a munkavállalókat is, akik a háború miatt technikai munkanélküliség áldozataivá váltak. Az a 18 ezer palesztin munkavállaló, aki a gázai övezetből járt át dolgozni Izraelbe nem kap ebből a pénzből, mert az ő munkaviszonyukat azonnali hatállyal megszüntették a terrortámadás után. Kiderült ugyanis, hogy közöttük voltak a Hamász kémei is, akik információkkal látták el a terrorista támadókat.

Nyomor a gázai övezetben

A 2,3 milliós lakosság 26,7%-a számított szegénynek a háború kezdete előtt az ENSZ jelentése szerint, most ez az arány valamivel több mint egy hónappal az izraeli válaszcsapás megindulása után, felment 31,9%-ra. Ez azt jelenti, hogy a háború egy hónap alatt 285 ezerrel növelte a szegények számát a gázai övezetben. Ha még egy hasonló hónap következik, akkor ez a növekedés 660 ezer lesz- jósolja az ENSZ jelentése.

Közben kiderült: a Hamász három legfontosabb vezetője, akik Katarban él, dollár milliárdosok: 3-3 milliárd dolláros vagyona van Musza Abu Marzuknak, Kaled Masalnak és Iszmail Hanijehnek – írta meg a londoni Daily Mail az izraeli nagykövetség információira hivatkozva. Iszmail Hanijehnek, az első számú politikai vezetőnek négy felesége és tizenhárom gyereke van, akik Katarban illetve Törökországban élnek.

Hanijeh két fia is szépen gazdagodik: Maaz a gázai övezet ingatlan királya. Ő a török Riviérán tölti az időt szőke szláv prostituáltak társaságában. Testvére, Abdel Szalam lebukott, mert meglopta a Hamászt, amelynek ő a sport nagykövete. Az i24 portál a Hanijeh család összvagyonát 5 milliárd dollárra becsüli.

Az USA pénzügyminisztériuma 2022-ben szankcióval sújtotta a Hamászt, amelyről megállapította, hogy a terrorista szervezet egész vállalat birodalmat birtokol Algériában, az Egyesült Arab Emírségben, Szaúd Arábiában, Szudánban és Törökországban.

A hidegháborúban sem volt ennyi kém

0

A Sunday Times megszerzett egy példányt abból a jelentésből, melyet csak a jövő héten tesznek közzé. Eszerint a Henry Jackson Society úgy véli legkevesebb 200 orosz kém és 500 velük együttműködő brit ügynök alkotja a hálózatot Nagy Britanniában, és ezen belül mindenekelőtt magában a fővárosban, Londonban. A brit kémelhárítás nem győzi a munkát, hiszen fő feladata nem ez, hanem a terrorizmus elleni küzdelem.

Ugyanakkor Szkripal ex ezredes ügye megmutatta az oroszok nem viccelnek. Évekkel később is lecsapnak áldozataikra Nagy Britanniában. Szkripal ezredes a GRU személyzeti főnöke volt Moszkvában. Azután 100 ezer dollárért eladta kollégáit az amerikaiaknak és az angoloknak. Persze azt is kikötötte életben akar maradni Nyugaton. Az oroszok elkapták, de kicserélték azokra a kémekre, akiket ő buktatott le. Nyugodtan éldegélt Nagy Britanniában míg egy szép nap a GRU két embere megpróbálta Novicsok idegméreggel eltenni láb alól őt is meg a lányát is Salisburyben. Az akció ugyan látványos kudarcot vallott, de megmutatta Putyin nem habozik, ha árulók likvidálásáról van szó akkor sem, ha ezzel tovább ronthatja az amúgy is pocsék brit-orosz kapcsolatokat.

Mindez a hibrid hadviselés része, melynek alapelveit Geraszimov tábornok, jelenlegi vezérkari főnök dolgozta ki. Ennek a lényege, hogy a megcélzott országot minden eszközzel destabilizálni törekszenek felhasználva ehhez kémeket éppúgy, mint az ügynököket vagy hackereket. Nemrég Putyin kiadta a jelszót: árulók kerestetnek! Megpróbálnak beszervezni olyan egykori brit vagy amerikai hírszerzőket és kémelhárítókat, akik valamilyen oknál fogva kiváltak a szolgálatból. Rajtuk keresztül számtalan hasznos kapcsolatra és információra bukkanhatnak az orosz hírszerzés emberei. A brit kémelhárításnak épp ezért több pénzre és emberre lenne szüksége – állapítja meg a Henry Jackson Society jelentése.

Állami pénzből újították fel a középkori zsinagógát Alexandriában

A Nagy Sándor által alapított egyiptomi városban évezredek óta élnek zsidók. Az ókorban Alexandria a tudomány központja volt. A brit birodalmi időkben Alexandriában mintegy 30-40 ezer zsidó élt vagyis jelentős szerepet játszottak a város gazdasági és kulturális életében.

Izrael megalakulása után a helyi zsidók döntő többsége kivándorolt, mert tartott a muzulmán többség ellenszenvétől. Az alexandriai zsinagóga, mely az egyik legnagyobb az arab világban, lassan romlásnak indult. Nyolc évvel ezelőtt be kellett zárni, mert életveszélyesnek bizonyult. Ráadásul az akkori iszlamista kormány igen ellenséges volt a kis létszámú zsidó közösséggel szemben.

4 millió dollárt adott a felújításra az egyiptomi kormány

Sziszi államfő igyekszik a keresztény és a zsidó kisebbség jogait védelmezni az iszlamista erőkkel szemben. Ezért vendégül látta Ferenc pápát annak ellenére, hogy a kopt keresztények templomait több iszlamista terror támadás is érte Alexandriában és másutt. Őrséget rendelt ki a keresztény templomok és a zsinagógák mellé. „Hatvan éve ez a hatalom első gesztusa a zsidók felé” – nyilatkozta a kis zsidó közösség egyik vezetője, Magda Haroun az AFP hírügynökségnek.

1200 ember kapott menekültstátuszt Brémában

0

A német sajtó szerint a helyi hivatal úgy adott ki 1200 tartózkodási engedélyt migránsoknak, hogy nem vizsgálta meg alaposan azoknak az indokoltságát. Emiatt a belügyminiszter vizsgálatot indított a brémai hivatal főnökasszonya ellen, akinek 18 ezer kérelemmel kellett megküzdenie. Egyes lapok szerint fennáll a korrupció gyanúja is Brémában.

Seehofer belügyminiszter jelezte: részt vesz a Bundestag belügyi bizottságának a vitáján, melyet két ellenzéki párt kezdeményezett. Az Alternative für Deutschland és a szabaddemokraták azt szeretnék, ha mind kevesebb nenekült kapna tartózkodási engedélyt. Szeretnék elérni a brémai hivatal vezetőjének leváltását és az egész rendszer szigorítását.

Ehhez már a parlament jóváhagyása kell. Ennek érdekében a két ellenzéki párt parlamenti ülést javasol a migráns ügyekben, de ezt Merkel kancellár mindenképp szeretné elkerülni. Ebben a kérdésben ugyanis a kormány is megosztott: miközben Seehofer belügyminiszter a kemény vonalat képviseli addig a szociáldemokraták a menekültek emberi jogait hangsúlyozzák.

Ráadásul Bajorországban ősszel választások lesznek, és Seehofer nemrég még a bajor CSU vezére volt.

A legutóbbi választáson a CSU visszaesett, mert a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland migráns ellenes fellépésével jelentős számú szavazóját vette el.

Az Alternative für Deutschland is nehéz helyzetben van, mert a sajtó szerint az előző elnök idején orosz pénzeket kaptak. Putyin elnök közismerten szívesen támogatja a szélsőjobboldali mozgalmakat és szervezeteket egész Európában. A brit titkosszolgálat feje, Andrew Parker épp Németországban vádolta meg Putyin elnököt azzal, hogy beavatkozik az európai államok belügyeibe.

Németországban a közvéleményt rendkívüli mértékben megosztja a menekültek ügye, és ezt használja ki Oroszország. Merkel kancellár ugyanakkor jó viszonyt ápol Putyin elnökkel. Legutóbb pénteken találkoztak Szocsiban, ahol oroszul beszélgettek hiszen a kancellár asszony tanulmányait részben Leningrádban /mai nevén/ Szentpéterváron végezte.

Miért vesz Magyarország kínai vakcinát?

Kína befolyásának növelésére használja fel a vakcina exportot. Orbán Viktor miniszterelnök egyik munkatársa elmondta a Wall Street Journal tudósítójának, hogy a magyar kormány kényszerhelyzetben döntött a kínai vakcina megvásárlása mellett, mert az Európai Unióból nem érkezik elegendő oltóanyag.

A kínaiak vakcinái már Szerbiában bizonyítottak. A Magyarországhoz hasonló méretű országban már több mint 900 ezer embert beoltottak jórészt orosz és kínai vakcinával. Magyarországon ez a szám 300 ezer.

Peking eddig elsősorban Ázsiában és Afrikában próbálkozott a Covid-19 elleni vakcina exportjával. Pakisztánban maga a miniszterelnök üdvözölte az első szállítmányt a repülőtéren.

Mi a baj a kínai vakcinával?

Kínában nem oltják a 60 év fölöttieket saját oltóanyaggal. Egyrészt azért, mert úgy ítélik meg, hogy a munkaképes lakosság prioritást élvez. Másrészt az orvosi indoklás az, hogy az idősebb generációk immun válasza kiszámíthatlan az oltással szemben.

Ezért Kína nagymennyiségű Pfizer oltóanyagot vásárolt, melyet valószínűleg a káderek kapnak meg, akiknek a döntő többsége 60 fölött van. Maga Hszi Csinping elnök 67 éves.

Az oroszok már Brüsszelben vannak

Az orosz hírszerzés igen aktív Belgiumban – a többi között erre hívja fel a figyelmet a titkosszolgálatok ellenőrzésével megbízott vezető. Guy Rapaille a Le Soir című lapnak elmondta: különösen az nyugtalanítja, hogy az orosz hírszerzés igyekszik befolyásolni a választásokat minden EU tagállamban.

Guy Rapaille arra célzott, hogy Franciaországban Putyin nyíltan támogatta a liberális Emmanuel Macron szélsőjobboldali ellenfelét, Marine Le Pent. Hasonló a helyzet Olaszországban, Ausztriában és Belgiumban is.

Putyin az Európai Unió megosztására és gyengítésére törekszik, ezért támogat euroszkeptikus politikusokat és pártokat. Mindez különösen aggasztó lehet a jövő évi Európai Parlament-i választások idején. A belga vezető egyébként nem naiv: pontosan tudja, hogy az EU döntéshozatali folyamatai és tagállamainak befolyásolása nemcsak Oroszország számára fontos. Az amerikai NSA éppúgy lehallgatja az EU központját, mint a kínaiak hírszerzése – közölte a belga titkosszolgálatok működését ellenőrző vezető.

Belgium és ezen belül Brüsszel az iszlamista terrorizmusnak is az egyik fő központja.

Emiatt különösen aggasztó, hogy mind Törökország mind pedig Marokkó titkosszolgálata egyre nagyobb figyelmet szentel Belgiumnak, és benne természetesen Brüsszelnek. Arról nem sokat mond a belga titkosszolgálatokat ellenőrző vezető, hogy mit tesznek ez ellen.

Az európaiak csak Edward Snowden leleplezései nyomán döbbentek rá: szövetségesük, az Egyesült Államok őket is lehallgatja. Obama akkor megígérte, hogy véget vet ennek a folyamatnak. Már Obama ígéretének sem hittek sokan Európában, de Trump politikája egyértelműen igazolja, hogy az USA új irányvonalat követ. Szövetségeseit éppúgy lehallgatja, mint ellenfeleit. Oroszország ilyen irányú aktivitása nem újdonság Belgiumban, hiszen Brüsszel nemcsak az Európai Unió, de a NATO központja is. A nagyhatalmak informatikai háborújában Belgium nemigen játszhat komoly szerepet. Ezért nyilván az EU-ra illetve a NATO-ra vár, hogy megvédje magát az informatikai háborúban.

Ami pedig a választásokat illeti: nemcsak az oroszok. hanem az amerikaiak is igyekeznek befolyásolni az európai politikát. Jó példa erre az USA új berlini nagykövete, aki a szélsőjobboldali Breitbartnak adott interjúban szólította fel arra Európát, hogy váltson elitet.

Az oroszok többsége már nem támogatja Putyin háborúját

A brit hírszerzés hozzájutott egy olyan közvélemény-kutatás eredményeihez, melyet az ukrajnai háború megítéléséről folytattak Oroszországban. A Putyin személyes védelmét ellátó FSZO szolgálat felmérése szerint az orosz közvélemény belefáradt a több mint kilenc hónapja folyó háborúba, amely semmilyen kézzelfogható eredménnyel sem járt Oroszország számára.

A megkérdezettek 55%-a a béketárgyalások híve Ukrajnával, és mindössze 25% válaszolta azt, hogy a végső győzelemig harcolnia kell Oroszországnak. Putyin annak idején az ukrán vezetés leváltását, és egy Moszkva barát kormányzat megteremtését tűzte ki célul Kijevben amikor február 24-én megindította a “korlátozott hadműveletet”. Azóta az orosz hadsereg defenzívába szorult, és Oroszország elszigetelődött. Putyin el sem ment a G20 csúcs konferenciára, melyet idén Bali szigetén rendeztek meg. A nyugati államok ugyanis Biden elnökkel az élen közölték: nem kívánnak vele találkozni!

Macron közvetít

Figyelembe kell venni Putyin biztonsági szempontjait is – hangsúlyozta a francia elnök, aki nemrég tárgyalt Washingtonban Biden amerikai elnökkel. Az USA elnöke megbízta a közvetítő szereppel, mert már az Egyesült Államok is szeretné maga mögött tudni a konfliktust Ukrajnában. Az Egyesült Államok fegyveres erőinek vezérkari főnöke tűzszüneti tárgyalásokat sürget Ukrajnában, ahol a fűtési szezon tragikus következményekkel járhat a lakosságra nézve, mert az oroszok szétlőtték az energiahálózatot. Mind az amerikaiak mind pedig a franciák már kidolgoztak béketerveket, amelyeket egyelőre sem az oroszok sem pedig az ukránok nem fogadnak el. Zelenszkij elnök egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy az oroszok vonuljanak ki Ukrajna egész területéről beleértve a Krím félszigetet is. Ilyen alkut Putyin nyilvánvalóan nem fogadhat el, mert ezzel az életét tenné kockára. Zelenszkij elnök is hasonló helyzetben van: ha lemond Ukrajna területének akárcsak kis részéről is, akkor a nacionalisták hazaárulónak kiálthatják ki. A patthelyzetet egy fegyverszünet oldhatja fel, amely hosszú időre jegelné a problémát: hol húzódnak Ukrajna és Oroszország határai?

Baráti egyet nem értés Washingtonban

0

Nem sokkal Macron francia államfő után látogatott az Egyesült Államokba Angela Merkel német kancellár, akinek egyetlenegy kérdésben sem sikerült nézeteit elfogadtatnia Donald Trumppal.

Viták pedig vannak bőven Washington és Berlin között: a kereskedelmi háború, melyet Trump meghirdetett nem elsősorban Európa ellen irányul, de kedvezőtlen hatással van az egész világkereskedelemre. A katonai kiadások növelése Európában: Németország – Magyarországhoz és sok más EU tagállamhoz hasonlóan – nem teljesíti a NATO előírásait, mely szerint a GDP 2%-át kell a hadseregre fordítani. Ezt Trump most nyomatékosan sürgette Washingtonban, külügyminisztere Mike Pompeo pedig Brüsszelben. Elsősorban azért forszírozzák ezt, mert tudják: az európaiak fegyver vásárlásainak célpontja elsősorban Amerika lesz!

Vita van még ezen kívül az USA és Európa között az Iránnal kötött hathatalmi egyezményről. Ezt Trump fel akarja mondani, a másik öt nagyhatalom viszont nem. Trump szerint az egyezmény „rettentően rossz”. Macron és Merkel szerint még mindig jobb egy rossz egyezmény mintha semmi sem akadályozza az atomfegyver megszerzését Irán esetében.

Mind Merkel mind Macron azt hangsúlyozta Washingtonban, hogy szövetségesek között nem szokás háborúzni. Márpedig Trump kereskedelmi háborúja ezt jelentheti. Az amerikai elnök viszont az America First jegyében cselekszik, és fütyül szövetségeseinek az érdekeire. Ezzel viszont azt érheti el, hogy az EU megpróbál Kínához közeledni hiszen az érdekei a kereskedelmi háborúban sokban közel állnak egymáshoz. A baráti egyet nem értés Washingtonban azt mutatja, hogy Trump hosszabb távon is folytatni akarja az olyan diplomáciáját, mely semmibe veszi a szövetségesek érdekeit. Ebben a helyzetben kell megtalálnia a választ a jövő kihívásaira az Európai Uniónak.

Miért nem vétózott Orbán?

Stratégiai reggelin kapitulált Brüsszelben a magyar miniszterelnök, aki Ursula von der Leyennel, Olaf Scholz német kancellárral és Giorgia Melonival vitatta meg az 50 milliárd eurós ukrán segély ügyét. Később csatlakozott a stratégiai reggelihez a spanyol, a belga és a holland miniszterelnök is.

Brüsszelben ugyan hivatalosan azt közölték, hogy a Magyarországnak szánt befagyasztott 20 milliárd eurónak és az 50 milliárd eurós ukrán támogatásnak semmi köze sincs egymáshoz, de a brüsszeli Politico szerint mégiscsak ez volt a stratégiai reggeli egyik fő témája. Orbán Viktor korábbi vétójának is ez volt a fő oka nem pedig Ukrajna. Magyarországnak ugyanis égető szüksége van a 20 milliárd euróra. Nemcsak magára a pénzre hanem arra, hogy a nagy hitelminősítő intézetek kedvezően ítéljék meg Magyarország gazdasági kilátásait. Jelenleg ugyanis a magyar nemzeti bank kénytelen 2,5%-os kamat prémiumot adni, ha hitelhez akar jutni a nemzetközi pénzpiacokon. Magyarországot egyelőre befektetésre ajánlják a nagy hitelminősítő intézetek, de Görögország, melyet nem ajánlanak, már alacsonyabb kamatprémiummal jut kölcsönhöz mint Magyarország – mondta Surányi György ex jegybank elnök a Pénzügykutató Intézet tanácskozásán.

Mi történt a stratégiai reggelin Brüsszelben? Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök megpróbálta megkönnyíteni a magyar kormány helyzetét, és a 20 milliárd euró kiutalása mellett érvelt. Olaf Scholz kancellár viszont azt hangsúlyozta, hogy Magyarország csakis akkor kaphatja meg a pénzt, ha teljesíti a jogállami kritériumokat. Ez ugyanaz az álláspont, melyet Ursula von der Leyen előadott az Európai Parlamentben. A brüsszeli bizottság elnökasszonyát az Európai Parlament bírálta a korábbi 10 milliárd eurós átutalás miatt. Az Európai Parlament emiatt perre is vinné az ügyet, de mandátuma hamarosan lejár. Orbán Viktor abban reménykedik, hogy a júniusi választásokon megerősödik a szélsőjobboldal, amely támogatja politikáját annak ellenére, hogy Ukrajna ügyében ellentétes állásponton vannak.

Meloni és Morawiecki keblére öleli Orbán Viktort

Olaszország szélsőjobboldali miniszterelnökasszonya és Lengyelország ex miniszterelnöke egyaránt jelezte, hogy szívesen fogadják új Európa Parlament-i frakciójukba a Fideszt, amely kilépett az Európai Néppártból mielőtt kirúgták volna. Orbán Viktor eredetileg az egész szélsőjobboldalt egyesíteni kívánta volna, de kiderült, hogy az Alternative für Deutschland mozgalommal, melyben neonácik is vannak, sok szélsőjobboldali párt nem hajlandó együttműködni a hitleri korszak emlékei miatt.

Orbán Viktor stabil hazai uralma miatt előnyösebb helyzetben van mint az uniós tagállamok vezetőinek többsége, mert azok komoly belpolitikai feszültségekkel néznek szembe: paraszt mozgalmak Franciaországban és Németországban, Hollandiában a szélsőjobb nyerte a választást, de nem tud kormányt alakítani, ezért Orbán Viktor régi ellenfele Rutte ülhetett az asztalnál a stratégiai reggeli idején Brüsszelben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK